Math:
>1) mint mondtam, nincs a dolgoknak lenyege

Lenyeges tulajdonsagaik vannak, s ennek rovitese a 'lenyege'.
Egyetemi eloadasokon is hallhatsz ilyen kifejezest:
"A dolog lenyege; a tortenet lenyege"
Ez nem pongyolasag, hanem praktikus konvencio.

>2) nem a dolgok ellen altalaban vedekezunk, hanem 
>konkretan VALAMILYEN HATASUK ELLEN
Szorszalhasogatas. Amikor esernyot hasznalsz, Te sem 
taglalod, hogy az eso nedvesito hatasa ellen vedekezel, hanem az 
_eso ellen_. 

>celja tudatos szemelynek van. az univerzum nem tudatos szemely.
Nem tudjuk. A Vilag elkepeszto dolog. A legkevesebb, hogy 
egyszercsak meglepjen azzal is, hogy tudatos.
Nem allitottam, csak felvetettem - hatha az.
A tudat elonyok szerzeseert es kellemetlensegek elkeruleseert 
egyarant dolgozo donteshozo processzus, amit tudatunktol
fuggetlen automatizmusok befolyasolnak.
 Az elettelen termeszetben is megfigyelhetok kenyszerek elleni 
automatikus hatasok, (Le Chatelier elv) es rendezodesnek kedvezo 
dontesek.
Sok-sok automatizmus disznót győzhet :), azaz okos rendszert
alkothat - talan.
Van olyan kvantummechanikai jelenseg, mely a dontest peldazza.
Ha maganyos foton szamara 2 utat engedunk meg, s csak az egyik 
agban van elnyelesere alkalmas detektor, akkor a foton a
detektoros utat valasztja. Ha mindket agban van detektor,
 - fotonokat egyedileg eregetve  - veletlenszeruen szokta'k 
valasztani valamelyik detektort, de egyszerre 2-t sosem,
mert nem oszthatok reszekre.
A vilagban temerdek ilyen donto es valtozasokat visszafogo/korlatozo 
automatizmus mukodik egyszerre.  A matematika egyszer talan 
kimutatja, hogy ebbol tudat is lehet, melynek gyenge befolyasa
is lehet. (pl. ropke jovobelatast vagy telepatiat okozva idonkent)

>>a matematika - mint tudomany - nem letezo,
>>de elvben 'lehetseges' gepezetek konstrualasaval foglalkozik,

>nem. a matematika analitikus osszefuggesekkel, tautologiakkal 
>foglalkozik. semmifele gepekkel es semmifele lehetseges dolgokkal.

>az egy dolog, hogy a dolgokrol feltesszuk, hogy konzisztensek,
>azaz ervenyesek ra a matematika osszefuggesei.

Felreerthettel. A matematika elvont technologianak is tekintheto.
A matematikai kifejezesek szimbolumai megfeleltethetok
_elvi_, mukodtetheto - mechanizmusoknak. 
Szerencsere a matematikusoknak nem kell torodniuk azzal,
hogy kiotlott -  esszencia-  azaz 'lenyeg-gyartastechnologiaik' 
fizikailag megvalosithatok-e.
Ugyancsak nem kell foglalkoztassa oket az elvi mechanizmusaik
kopasa, stb. Ahogy mondani szokas: A papir sokmindent kibir ! :-)
Izles dolga, ki minek tekinti a matekot, a fo, hogy fontosnak
ertekelje: *Semmibol vilagot teremt*
Az Univerzum is technologiai rendszer. Az ot kormanyozo
torvenyek matematikai termeszetuek, igy a tudosok igen sok 
technologiai leirast tudtak mar osszeallitani, melyek a mukodes 
bizonyos reszleteinek leirasara megfeleloek, de folyton meg 
alkalmasabbakat keresnek, az egysegesebb, komplettebb modellezes 
igenye miatt. Meg nem tudjuk mi lesz a vege. 
A Nagy Egyesito elmeletekkel probalkozok rendkivuli
matematikai nehezsegek miatt haladnak lassan.
(egy ido utan kiderulhet, hogy az az egyenletrendszer,
mely kivaloan kozeliti a valosagot - ha logikai
gepezetkent megvalositanank es interpreterrel bovitenk - 
megszolalna. :) 

>a te megfogalmazasoddal az volt a baj, hogy nem azt montad, 
>hogy "tegyuk fel, hogy az univerzum egy szamitogep, nezzuk 
>meg mi lenne ennek akovetkezmenye", hanem allitottad, 
>hogy ez igy van. 
Dehogynem. Azzal kezdtem: "Lehet, hogy az..."
E feltetelezesbol kiindulva felvetettem, hogy celja lehet a fajdalom 
kikuszobolese, konstrukcio gyarto konstrukciok meginditasaval.

Ha a fajdalom nem lenne valodi erzes, nem szednenk be 
tablettat. (Egyebkent mar a morfiumon is tul jarunk, mert talaltak nala 
sokkal hatekonyabbat es kimeletesebbet.)
Megfoghatatlan, hogy a bennunket cselekvesben korlatozo 
'fajdalom-programjainkban' mi az amitol felunk, irtozunk.  
A fajdalom anyagi megnyilvanulas, de nem biztos, hogy specialisan
csak az elolenyek szenvednek tole. Persze igy latszik, de
ez tudasunk hianyabol is fakadhat.

Udv: zoli

El nem tudok kepzelni olyan igazsagszolgaltatast, melyben
a serelmek okozoi bunbocsanatot nyernek, az elszenvedok
pedig karpotlast, jutalmat. Ennel sokkalta jobb, hogy a szenvedes 
okozoja is elszenvedje azt, amit okozott.
Emiatt javaslom az elet megismetleset szerepcserekkel.
Hat sokszor meg kell ezt ismetelni, esetleg naponta szerepeket
csereltetve ugy, hogy nem is tud rola aki lerugta a macskat az 
erkelyerol, hogy masnap kikapcsolodaskent ot rugjak le ugyanonnan. 
Utana aztan furcsan ebredve mehet megint munkaba, de kicsiket 
mintha rosszabb lenne a kedve... :)
Ha az Univerzum nem tudna ilyeneket, akkor csalodtam benne.
Ugye, hogy igy lenne igazsagos?
(Remelem Schrodinger egyenleteinek tovabb finomitasa elvezet majd
ennek felismereseig)

Udv: zoli