Sziasztok!
Megforditanám a kérdést! USA-tól függetlenül :-)))
(ez most *nem* Kapros Zolival való kötekedésként)
Most a fatalistán tekintett makrogazdasági mutatókat félretéve, a mi kis
mikrogazdasági tetteinket nézzük:
Mi mit tettünk, egyes emberekként az ügy érdekében?
- kiskertedben napenergia melegitette-e nyáron a vizet, vagy áram?
- csináltál-e (üzembe helyeztél-e) kis höszivattyút, hogy a megújuló
energiát kihasználd?
- fürdőhengerben elégetted-e az égethető háziszemetet (ezzel is áramot v.
gázt kiváltva) , vagy csak a a kukába dobtad?
- a kispesti hőerőmű mellett megyek el sokszor. Kidőlt fatörzsek az udvaron,
2 éve rohad ott, és nincs egy olyan kazán, amiben el lehetne égetni?
- kiskertedben a faleveleket kis kupacban égeted el, vagy valamilyen módon
melegitesz vele használati melegvizet?
.. sorolhatnám még sokáig, a napenergiahasznositást még nem is emlitettem :-((
Ha országos szinten a lakosság 1%-a (100.000 ember) csak évi 1000kWh villamos
energiát kiváltana igy fejenként, már az is jelentős lépés volna.
Szóval a nagy kérdés: TE MIT TETTÉL A MAGAD SZINJÉN ENNEK ÉRDEKÉBEN ?
Tamás
== eredeti levél =====================================================
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Sziasztok! ( 53 sor )
> Idopont: Wed Sep 11 09:33:28 CEST 2002 KORNYESZ #1059
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Szerintük van egy igény, a globális környezetvédelem, amit ki kell
elégíteni, de úgy, hogy az pénzügyileg is biztosan megtérüljön.
Környezetvédő szemmel ez a hozzáállás édeskevés. Szerintetek?
Üdvözlettel
Kapros Zoltán
|
Kapros Zoltán:
> A kvótarendszer azért érdekes mert az USA egy az egyben ilyet képzelt el
> nemzetközi szinten is. Adott területen, adott iparágra kibocsátási
> kvótákat határoznak meg, amit ha valamely cég nem tud tartani, kénytelen
> többletkvótát vásárolni az ugyanazon a körzetben szint alatti
> kibocsátást elérő, így többletkvótával rendelkező cégtől. Érdekes adat
> még, hogy a lakosságnál maradó megtakarított költségek 2020-ra 108 Mrd
> USD-vel haladják meg a program közvetlen költségeit (ami 2020-ig 82 Mrd
> USD lenne) becslésük szerint.
>
> Úgy tudom az USA azzal a feltétellel tartotta volna elfogadhatónak az
> egyezményt, ha a vállalási szintet teljes egészében a kiotói
> mechanizmusok segítségével lehetett volna elérni, míg az EU vezette
> másik tábor a vállalt csökkentés legalább 50%-át a vállaló saját
> országára akarja előírni ténylegesen. Nehezen lehet eldönteni szerintem
> melyik változat esetén járt volna Magyarország jobban. Egyrészt igaz,
> hogy a mechanizmusok révén elérhető csökkentés valamelyest problémás,
> főleg amit a harmadik világban valósítanak meg, és kérdéses, hogy
> ténylegesen milyen módon és mértékben ellenőrizhető és számolható el.
> Másrészt úgy tűnik jelentős amerikai pénztől esünk el, ami
> felhasználható lett volna erdőtelepítésre, kogeneráció és megújuló
> energiák használatának növelésére, korszerű szemétkezelésre stb.
A piacosított kvótarendszer lehetősége kiment a fejemből. Ezzel voltaképpen
biztosítaná magának az USA azt az előnyt, amelyet én "nagyvonalúan" odaítélnék
nekik, csak még fizetne is érte. Ez jó.
Amiket nem értek vagy nem tudok:
- Miért is nem megy bele ebbe a világ többi része? Talán néhányan félnek a
szennyező iparágak odatelepülésétől? (Ez a rendszer ugye még nem működik?)
- A szennyezés, pl. CO2 kibocsátás mértékét lehet megbízhatóan mérni? Sajnos
így már nemcsak az egyes cég és az iparág, hanem az egyes országok érdeke is
az, hogy lefelé csaljon. Lehet ezzel kezdeni valamit?
- A kvótákat hogyan lehet igazságosan kiosztani? Ki végezné a kiosztását? A
kvóták szigorú plafonok, vagy a plafon fölött olyan árúvá válik a kibocsátás,
amely fedezi a szennyezés felszámolását? Hogyan zajlik a kibocsátási jogokkal
való kereskedés? Hogyan oldható meg, hogy az iparágba újonnan belépőknek - a
monopóliumok elkerülése érdekében - ne kelljen többet fizetnie egységnyi
kibocsátásért, viszont a már működő társaságoknak tervezhető maradjon a
költségvetése? (Felteszem, mindezekre már adott valaki tűrhető választ, ha az
USA-ra már ki is számolták, hogy mennyibe kerülne a rendszer megvalósítása.)
> Amit hiányolok az USA elképzeléseiből, hozzáállásából, az a "szív".
> Szerintük van egy igény, a globális környezetvédelem, amit ki kell
> elégíteni, de úgy, hogy az pénzügyileg is biztosan megtérüljön.
> Környezetvédő szemmel ez a hozzáállás édeskevés. Szerintetek?
Ha jól értelmezzük, szerintem realista. A gazdaságnak nemcsak ökológiai, hanem
emberi (közgazdasági, játékelméleti) szempontból is fenntarthatónak kell
lennie.
Üdv:
TGyula
|