Kedves Paganini nehany gondolattal hozzaszolnek a leveledhez.
Ezzel fejezed:
>Kinel az Igazsag?
Pilatus is feltett egy hasonlo kerdest, s Jezus arra hallgatassal "felelt".
Ennek sokfele vallasos interpretacioja lehet, de en most a kerdesedre
vonatkotatva arra az ertelemzesere hajlanek, hogy magunkban keressuk meg az
igazsagot. Az viszont mar egyaltalan nem mindegy, hogy jogunk van-e
terjeszteni, s egy egesz vilagra ervenyesnek kikialtani, amit mi igazsagnak
hiszunk? Ezt teszi (a fogalmaidat hasznalom) az MKM, es vegeredmenyben az
AKM is. A foltett kerdesemre megprobalok valaszolni is. Igen jogunk van az
igazsagrol szolo hitunk vagy tapasztalasunk kifejtesere, akar bekes
terjesztesere is, de ha ezt a jogot elovetelezzuk magunknak, akkor azzal
egyutt a felelosseget is vallalnunk kell. Ez mindket hipotetikus taborra
ervenyes. Ismet egy jezusi mondasra hivatkoznek: gyumolcseirol ismeritek meg
oket. Szerintem mindket tabornak vannak izletes es rothadt gyumolcsei, ha
nem is ugyanabban az aranyban. Csak a negativ hatasok nemelyikerol: az MKM
reszerol ott a kornyezetpusztitas, fogyasztoi tarsadalom,  az ember
elidegenitese onmagatol (anyagi oldalara szukitese), az AKM oldalarol az
individualis jogok hatterbe szoritasa (pl. kasztrendszer, vallasi
tarsadalom). Szerintem tehat a ket oldal egyarant tanulhat egymastol.
Ezen kivul ramutatnek nehany szempontra
1. Az AKM-et mi kepezi? A tradicionalis kulturak es vallasi vilagkepek,
amelyek ma is letezoek, de nem szabad figyelmen kivul hagynunk, hogy az
ezeket a vallasi latasmodokat kepviselo kulturak is jelentos mertekben
Nyugat, s igy az MKM hatasa ala kerultek.
Vagy az AKM-et  a Csaba es altalad felsorolt szerzok kepiselnek? Ez esetben
az AKM ellentetben az MKM-el, csak egy ertelmezes a tradicionalis
vilagkeprol, nem pedig egy tarsadalmi realitas.
2. Ha az AKM a vallasi vilagkep tradicionalis, maig elo hagyomanyat
jelenti, akkor szuksegesnek tartom a disztingvalast azon belul, ugyanis ez a
hagyomany korantsem egyseges (bar vegso alapjaiban en is annak tekintem)
Ha az AKM az emlitett szerzoket jelenti, akkor szerintem az rohato fel
nekik, legalabbis Hamvasnal es Guenonnal tapasztaltam ilyet (ha ok ide
tartoznak), hogy osszemossak a dolgokat egysegesnek feltuntetni szandekozvan
a tradicionalista vilagkepet, holott erzesem szerint egyes helyeken a finom
kulonbsegekre ra kellene mutatni. S nyilvan azert kivanjak egysegesnek
feltuntetni, mert az MKM (kereteben) valoban egyseges ideologiajaval szemben
hataroztak meg a maguk beszedpoziciojat. Szerencsesebbnek tartanam az
onmagaban
valo vizsgalatot. Ennek ellenere azzal, hogy ramutatnak az MKM
hianyossagaira, nagyon nagy szolgalatot tesznek.
3. Az MKM az AKM hatasa alatt fejlodott ki (ha az utobbiba a vallasok
tradicionalis vilagkepe ertendo). Karl Lowith: Vilagtortenelem es
udvtortenet
cimu konyveben peldaul meggyozoen bizonyitja hogy a modernitas haladas
eszmenye a kereszteny eszkatologia hatasara fejlodott ki.  Masreszt a mai
vallasok is melyen erintettek az MKM-tol (pl. a Biblia kritikai vizsgalata).
Arrol nem is beszelve, hogy az emlitett szerzok modern tudomanyos es
filozofiai ismeretekkel felvertezve indultak csataba az MKM ellen.

Udvozlet:    Attila
>=======================================================
>

Paganini:
>Math foltette a kerdest, hogy a "kulturalis matrix" 
>kifejezes Kuhn-tol ered-e?! Tudtommal nem. Nem tudok 
>senkire hivatkozni a kifejezést illetoen, de felnek azt 
>allitani, hogy a sajat alkotoi zsenialitásom Kuhn-nal 
>keverheto ossze. :-)A "kulturalis matrix" onnan ered, hogy
>tomor kifejezest kerestem bizonyos hely es idofuggo 
>kulturalis jellemzok megnevezesere, es mivel fizikus 
>egyetemi elotanulmanyaim maig hatnak ram, ezert a 
>kulturalis allapot jellemzesere a "matrix"
> metaforat batorkodtam hasznalatba venni.
Kuhnnal hasonlo fogalom a szakmai matrix, ha jol emlekszem, ami vegulis a parad
igma kesobbi megvaltozott elnevezese. Talan a kulturalis matrix fogalommal keve
sbe fokuszalsz a tudomanyra, mint Kuhn.

>Ha barmi modon kritika ala akarjuk venni az ujkori 
>civilizácionkat meghatarozo kultura jellegzetessegeit 
>(tovabbiakban: MKM, mint a Modern Kulturalis Matrixa), 
>akkor "archimedeszi pontot" kell talalnunk ennek a kritikai
> elemzesnek a bazisakent. Tobb ilyen elkepzelheto, de
>a lista szellemisegenek megfeleloen a legalkalmasabbnak az 
>egyetemes vallas- es eszmetorteneti folyamatok elemzeset 
>latom.
van itt egyoriasi problema, az egyetemes vallas- es eszmetorteneti folyamatok e
lemzese, mint olyan tulajdonkeppen a tortenelem egy resztudomanya. Es akar mint
 ilyen, akar alapvetoen is, mindenkeppen a kulturalis matrix (paradigma) hatasa
 alatt allmaga az elemzesi mod. Lehet modern elemzest es archaikus elemzest adn
i. Nyilvanvaloan mindenki a sajat szajize szerint elemezheti a dolgokat, es mas
 jon ki. A modern tudomany termeszetesen ugy tudja elemezni az eszmetortenetet,
 hogy abbol a modernseg felsobbrendusege jon ki. Egy konzervativ ember regimodi
an tekinti a tortenetet, amibol az archaikus kultura felsobbrendusege jon ki.
Tehat nem talaltal archimedesi pontot. Ennek a pontnak paradigmafuggetlennek ke
ll lennie. Avagy olyannak, amelyet minden erintett es a kerdest ugyanugy megert
o ember elfogad.
En ezert a kozos alapot a logikaban es empirikus tapasztalatokban latom. Logika
 es tapasztalat regenis es ma is volt, minden szamottevo ember elfogadja ezeket