"Ne keverjuk ossze a jogot a tortenelemmel."
(egyebkent ez egy felszolito mondat:)
de nagyon helyes.
megdobbenve vettem tudomasul, hogy te megis ezt tetted. furi dolog, hogy
egy el
v betartasara szolitasz fel masokat, ennek jegyeben viszont azonnal
fatalisan m
egszeged.
ugyanis. az alkotmany vajon jogi dokumentum vagy tortenelemkonyv?
nyilvanvaloan jogi dokumentum, es igy nem tortenelmi trendeket kell
leirnia, ha
nem jogi elveket.
igy nem feladata, hogy europa tortenelmi hagyomanyait rogzitse.
semmi ok sincs ezert istenre es a keresztenysegre hivatkozni. ugyanis
1) a hivatkozas ellentmond a vallasszabadsag, az allam es egyhaz
szetvaalsztasa
nak, a szekularizalas elvevel
2) jogi szempontbol nem sok alapja van hivatkozni rajuk. nem nagyon van
olyan p
aragrafus, aminek kapcsan a keresztenysegre kellene hivatkozni.
en a magam reszerol leghelyesebbnek tartanam, ha semmifele preambulum nem
volna
, es semmifele tortenelemre nem hivatkozna az alkotmany.
az alkotmany ugyanis nem tortenelemkonyv, nem a tortenelmi esemenyek
rogzitese
a celja, kulonosen nem ertelmezett rogzitese.
egy alkotmany elveket rogzit, es nem torteneseket. az alkotmany nem azt
rogziti
, hogy peldaul milyen hagyomanyai es jelenlegi terendjei vannak a
zsebtolvajlas
nak, hanem azt, hogy ez torvenytelen.
egy alkotmany az egyebkent annal orokkevalobb terv, semmint hogy a
tortenelemne
k a mostanaig tarto reszet irjuk bele.
elkepzelheto, hogy az Europai Unio letezni fog ketszaz ev mulva, ezen
alkotmany
alapjan. es elkepzelheto, hogy addigra mar nem 3 millio, hanem 30 millio
muzul
man lesz nemetorszagban, nem par, hanem sokszaz muzulman templommal. es
tortenh
etnek hasonlo dolgok Franciaorszagban, Angliaban.
vagy teljesen vallastalan lesz a kozosseg.
lehet, hogy 500 ev mulva is lesz EU es ezzel az alkotmannyal, es lehet,
hogy ke
resztenyseg mar sehol sem lesz. es lehet, hogy akkorra mar az utolso par
szaz e
v kulturajara azt fogjak mondani, hogy nem a keresztenyseg hatarozta meg,
hogy
Europa kulturajat nem a keresztenyseg tartja ossze, stb.
azt hiszem, ezt egyebkent mar ma is tulzas mondani.
a keresztenyseg i.sz. 300-1800-ig volt az a megkerulhetetlen ideologia, ami
meg
hatarozott identitast, kulturat.
de az EU megformalasaban, letrehozasaban, az EU szellemeben, a mai europa
ident
itasaban mar nincs sok koze.
nincs sok koze az EU es az alkotmany lenyegehez sem, a demokracia eszmejehez.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
de az alkotmany nem tortenelem iras.
Az hogy az alkotmanyban benne van a kotelezo iskolalatogatas,
az nem jelent semmi fele vallasi kotodest.
Moralis elkotelezettseg az emberi jogokhoz nem jelent semmifele
vallasos elkotelezettseget, akarmi a tortenelem.
Eva
On 26 Jun 03, at 6:04, HIX FILOZOFIA
>
> Ne keverjuk ossze a jogot a tortenelemmel. Nyilvanvalo, hogy egy
> europai alkotmanynak tartalmaznia kell a vallasra vonatkozo
> kiteteleket, igy a vallasszabadsagot is. Masreszt viszont a
> preambulumban ki kell terni arra a vitathatatlan tenyre, hogy a mai
> Europanak mint kulturalis kozossegnek a kialakulasara donto hatassal
> volt a kereszteny vallas. Ennek letagadasa vagy megtagadasa egyreszt
> tortenelemhamisitas, masreszt kulturalis oncsonkitas volna. Ez
> termeszetesen magaval hozza azt, hogy a kereszteny vallas helyzete
> bizonyos ertelemben kivetelezett, egyszeruen azert, mert Europa szamos
> erkolcsi, kulturalis, muveszi stb. erteketol elvalaszthatatlan.
> Termeszetes, hogy a Hollandiaba bevandorolt muszlimnak joga van a
> vallasat gyakorolni, joga van mecsetet epiteni, de ott mar problema
> merulhet fel, hogy joga van-e a 14 eves lanyanak megtiltani az
> iskolaba jarast, mert az ellenkezik az iszlam parancsaival.
> (Hollandiaban a 90-es evek elejen tomegesen fordultak elo olyan
> esetek, hogy a rendorseg eroszakkal kiserte be a muszlim lanyokat az
> iskolaba.) Es az is valoszinu, hogy a kolni dom allagmegovasa nem
> tekintheto a kolni katolikusok maganugyenek. Szoval, a problema
> szovevenyes. Es azt mar mindenkeppen megtanultuk, hogy nem lehet a
> "multat vegkepp eltorolni".
>
> Ferenc
|