2004. 03. 26-an, penteken az MTV1-en 17,55-18,40 A szerkesztö-
Kolozsi Béla cimü müsoraban elhangzott Huszti Peter elöadasaban
egy vers, ami a szeretetröl szolt.
SAJNOS, csak nehany sort hallottam (18,10 ora körül) a vegeböl.
NAGYON SZERETNEM A VERSET MEGKAPNI, vagy az irojat, cimet es 
kiadojat.

        Kerem, aki tud segitsen: Hedvig 
                                              

Alapfeltevés: az ember kettõs szerepjáték, szellem lélekben és ez a lélek ember
ben.

Hogyan sikerüljön jobban, amit akarunk, illetve mit akarjunk?

Emberi szemszögbõl a szellem avagy a teremteni képes szellemi erõ a csupasz tud
atnak felel meg. A csupasz tudat beszélni se tud, de tudja pl. beszéltetni a sz
erepét. 
A földi fajfenntartó ösztönrendszer (szaporodás, falkaviselkedés, versengés) na
gyon jól illeszkedik a mai gazdasági renddel. Gazdasági törekvésünk és társas v
iselkedésünk alapvetõen ugyanúgy a társak és az erõforrások feletti uralomról s
zól, és lépten-nyomon megküzdésre utasít minket.
Az alapelemekre sok más, gyakran tudattalan késztetés is rakódik akár a jelen é
letbõl, akár más életeinkbõl, akár a közös tudattalanból. (pozitívak is, negatí
vak is)

!! Választani mindig a csupasz tudat választ. "Te" akkor tudsz választani, ha k
ülönválasztod magad a szerepedben hemzsegõ gondolatoktól.

A szellemi erõ azt valósítja meg, amire irányul, amit éppen pillanatnyilag célb
a vesz. Ha ez a küzdés, a versengés, a gyõzelem vagy a vereség, akkor azt. (+ld
. az emberi játszmákat) Ezek az elemek önmûködõen bekapcsolódnak, de abban a pi
llanatban választhatunk másik, együttmûködõbb gondolatot. 
Jó, ha olyat, aminek a távoli kihatása sem negatív.

A hitetlenség úgyszólván következik az állati rendbõl: kevés nyerõ, sok behódol
t, sok vesztes. 
A hitetlenség úgyszólván következhet az emberi jóságunkból is. Mondjuk, az agyk
ontrollosok azért agykontrollosok, mert inkább hajlanak a jóra, és még külön rá
 is hangolják magukat. Az ártani nem akarás erõsen csökkenti sok anyagi jellegû
 cél esélyét, mert e célok megvalósulása sok távoli ártást tartalmaz. 
Meg lehet-e szabadulni e korlátoktól?

Tegyük fel, hogy igen: A célt tudatosan tisztítsuk meg szerepünk egymásnak elle
ntmondó és az állati elemeitõl; sõt azt is, ahogyan majd élni akarunk a céllal,
 a kézbe kapott eszközzel.
Így a cél látszólag "elveszti realitását", szinte el sem tudjuk képzelni, hogy 
jöhet össze nekünk, mert kevésbé illik "a rendbe". Igen, mert egy másik rendbe 
illik. Lehet, hogy illedelmes behódoltságunk a legnagyobb gát bennünk? 

Lehet, hogy a "reális célt akarj" tétel lyukas?

Könnyen elõfordulhat, hogy jelenünk tényleg a hozzáállásaink megvalósulása. Aká
r annyit is írhattam volna: cseréljük együttmûködõre (világszinten, élõvilágszi
nten együttmûködõre) az egyéni hozzáállásunkat.

:-)
RL

A csupasz tudatot persze megkíséreltem használni. Néhány apróság összejött: fel
hõfoszlányok törlõdtek, keletkeztek, és egyszer, amikor kõpadlót súroltam, folt
osan megnõtt a már tiszta terület. Amikor azonban késõbb nekiduráltam magam, ho
gy így, "közvetlenül) alkossak magamnak mindenféle kedvezõ történéseket, ellenk
ezõ tanácsot kaptam, mondván, így "a szerepemmel a sivatagba jutnék". Ezt jól é
rtelmeztem, úgy járnék, mint Misi mókus az örökké termõ fával. 
Mindez a csupasz tudat erejére vonatkozott, amit ne tessék egybemosni az emberi
 programozással.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: server.vacim-bp.sulinet.hu)