2004. 03. 26-an, penteken az MTV1-en 17,55-18,40 A szerkesztö-
Kolozsi Béla cimü müsoraban elhangzott Huszti Peter elöadasaban
egy vers, ami a szeretetröl szolt.
SAJNOS, csak nehany sort hallottam (18,10 ora körül) a vegeböl.
NAGYON SZERETNEM A VERSET MEGKAPNI, vagy az irojat, cimet es
kiadojat.
Kerem, aki tud segitsen: Hedvig
|
Alapfeltevés: az ember kettős szerepjáték, szellem lélekben és ez a lélek ember
ben.
Hogyan sikerüljön jobban, amit akarunk, illetve mit akarjunk?
Emberi szemszögből a szellem avagy a teremteni képes szellemi erő a csupasz tud
atnak felel meg. A csupasz tudat beszélni se tud, de tudja pl. beszéltetni a sz
erepét.
A földi fajfenntartó ösztönrendszer (szaporodás, falkaviselkedés, versengés) na
gyon jól illeszkedik a mai gazdasági renddel. Gazdasági törekvésünk és társas v
iselkedésünk alapvetően ugyanúgy a társak és az erőforrások feletti uralomról s
zól, és lépten-nyomon megküzdésre utasít minket.
Az alapelemekre sok más, gyakran tudattalan késztetés is rakódik akár a jelen é
letből, akár más életeinkből, akár a közös tudattalanból. (pozitívak is, negatí
vak is)
!! Választani mindig a csupasz tudat választ. "Te" akkor tudsz választani, ha k
ülönválasztod magad a szerepedben hemzsegő gondolatoktól.
A szellemi erő azt valósítja meg, amire irányul, amit éppen pillanatnyilag célb
a vesz. Ha ez a küzdés, a versengés, a győzelem vagy a vereség, akkor azt. (+ld
. az emberi játszmákat) Ezek az elemek önműködően bekapcsolódnak, de abban a pi
llanatban választhatunk másik, együttműködőbb gondolatot.
Jó, ha olyat, aminek a távoli kihatása sem negatív.
A hitetlenség úgyszólván következik az állati rendből: kevés nyerő, sok behódol
t, sok vesztes.
A hitetlenség úgyszólván következhet az emberi jóságunkból is. Mondjuk, az agyk
ontrollosok azért agykontrollosok, mert inkább hajlanak a jóra, és még külön rá
is hangolják magukat. Az ártani nem akarás erősen csökkenti sok anyagi jellegű
cél esélyét, mert e célok megvalósulása sok távoli ártást tartalmaz.
Meg lehet-e szabadulni e korlátoktól?
Tegyük fel, hogy igen: A célt tudatosan tisztítsuk meg szerepünk egymásnak elle
ntmondó és az állati elemeitől; sőt azt is, ahogyan majd élni akarunk a céllal,
a kézbe kapott eszközzel.
Így a cél látszólag "elveszti realitását", szinte el sem tudjuk képzelni, hogy
jöhet össze nekünk, mert kevésbé illik "a rendbe". Igen, mert egy másik rendbe
illik. Lehet, hogy illedelmes behódoltságunk a legnagyobb gát bennünk?
Lehet, hogy a "reális célt akarj" tétel lyukas?
Könnyen előfordulhat, hogy jelenünk tényleg a hozzáállásaink megvalósulása. Aká
r annyit is írhattam volna: cseréljük együttműködőre (világszinten, élővilágszi
nten együttműködőre) az egyéni hozzáállásunkat.
:-)
RL
A csupasz tudatot persze megkíséreltem használni. Néhány apróság összejött: fel
hőfoszlányok törlődtek, keletkeztek, és egyszer, amikor kőpadlót súroltam, folt
osan megnőtt a már tiszta terület. Amikor azonban később nekiduráltam magam, ho
gy így, "közvetlenül) alkossak magamnak mindenféle kedvező történéseket, ellenk
ező tanácsot kaptam, mondván, így "a szerepemmel a sivatagba jutnék". Ezt jól é
rtelmeztem, úgy járnék, mint Misi mókus az örökké termő fával.
Mindez a csupasz tudat erejére vonatkozott, amit ne tessék egybemosni az emberi
programozással.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: server.vacim-bp.sulinet.hu)
|