Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FILOZOFIA 913
Copyright (C) HIX
2002-03-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re vallas (mind)  27 sor     (cikkei)
2 Re: referenciak es definiciok (mind)  29 sor     (cikkei)
3 Re: referenciak es definiciok (mind)  21 sor     (cikkei)

+ - re vallas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Math  baratom !

Eszreveteled igazat szol.
Ha tacepaot vagy konyharuhat feliratozunk, akkor az
uj dimenzioban a korabbi allitmanyunk erotlenne , hamissa
valhat.
Ha az utcai transzparensre a felvonulok az entropia tetelt irjak, 
az is megrendul igazsagtartalmaban.

Minden igazsag ilyen serulekeny ? Igen ,  az igazsag megkophat.
Szaporodnak az altudomanyok.

Tolunk fuggetlenul  a vilag entropiaja ugyan tovabb novekszik, de a mi 
emberi hitunk megrendulhet. A politka sok aljassagot kovetett
el a tudomany neveben. (  Pl. a tudomanyos szocializmus. )
A kollektivizmus helyett most az individualizmus hodit. Az egyen               
                                                                               
szerene erteni a vilagot. Mivel az altudomany es a vallas 
primitiv modon egyszerusit, ezert ez erthetobb az
atlag embernek. 
Fogy az ezoteria ujsag es a pi viz .

Mit lehet tenni ?
-- 


---- Lien , a sarga boelcs
+ - Re: referenciak es definiciok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamas!

>Azt mindenesetre ideje lenne eszrevenni, hogy az egesz letezes 
>koruli definicios problema abbol fakad, hogy ha nem 
>alapfogalomkent tekintunk a letezesre, akkor bizony lehetetlen 
>ugy definialni, hogy kozben semmit nem hasznalunk fel.

En nem alapfogalomkent tekintek a "letezesre", hanem olyan fogalomkent,
aminek a valosag adja meg a pontos jelenteset. Igy valoban felhasznalok
valamit a "letezes" szo megertesere, megpedig a valosagot. Rosszul teszem ?

>igen, vannak 
>alapfogalmaim, ami nelkul nem lehet dolgozni -- ami nelkul nem 
>lehet semmilyen rendszert felepiteni.

Az alapfogalmaid _pontos_ jelenteset/tartalmat a(z objektiv) valosag adja
meg ? Mert ha nem, akkor a valosagtol korlatlanul (=ismeretlen nagysagban),
"eltero keretrendszer" jon ki beloluk.


>2. A tudomany eppugy veges, mint minden iras.

A valosag valtozik. A tudomany valtozik, mert kozeledik a valosaghoz. Az
"irasok" viszont nem valtoznak. Vajon hogyan alakul a valtozo valosag es a
valtozatlan "irasok" kozotti elteres ?



z2
+ - Re: referenciak es definiciok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamas!

>adj altalanos modszert arra, 
>hogyan lehet eldonteni valamirol, hogy eleme-e egy masik 
>valaminek (amit halmaznak nevezunk).

Ahhoz, hogy a "valami" letezo (matematikai) objektum legyen, ahhoz az kell,
hogy a "valami"-nek legyenek (matematikai) tulajdonsagai. A szovegedbol
latszik, hogy a "valami"-nek semmilyen (matematikai) tulajdonsaga sincs,
tehat a "valami" nem letezik (nem matematikai objektum).

Ugyanez all az "egy masik valami"-re. Az sem letezo (matematikai objektum).


Mar megint nem letezo dolgokat letezokent beallitva akarsz valamit elerni.
Ha ezt nem tudatosan teszed, akkor ez csak 'tevedes'; ha tudatosan, akkor
bizony szelhamossag ...



z2

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS