> From: FEHÉR-A.D.S [SMTP: ]
>
> 2000. évi CXLV. törvény a sportról
>
> A Magyar Köztársaság polgárai számára a sport mint önszervezodésre épülo
> autonóm civil tevékenység a magyar és az egyetemes kultúra része, a
> nemzeti egészségfejlesztés alapveto eszköze, valamint a szabadido
> eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A sport jelentos szerepet
> tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség
> formálásában és hozzájárul a testi-lelki jóléthez.
>
> Mindezeket figyelembe véve az állam aktív magatartásával elosegíti a
> polgárok sportoláshoz fuzodo jogának gyakorlati érvényesülését, támogatja
> a tisztességes játék (fair play) és az esélyegyenloség eszményének
> jegyében kifejtett sporttevékenységet, sportolóinknak a kiemelkedo
> nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét, az olimpiai eszmét,
> valamint elomozdítja a mozgásgazdag életmód terjedését, a rendszeres
> testmozgás hagyománnyá válását. Az állam ösztönzi a sporttal kapcsolatos
> üzleti vállalkozásokat, elosegíti azon feltételrendszerek kialakítását,
> amelyek hozzájárulnak a sport piaci típusú átalakításához. Az állam
> további feladata a sportolással járó kockázatok csökkentése, a káros
> önveszélyezteto tendenciák (dopping- és drogfogyasztás) korlátozása, a
> sportrendezvények biztonságáról való gondoskodás, valamint a
> sporttevékenység összeegyeztetése a környezetvédelemmel és a
> területfejlesztéssel.
>
> Az Országgyulés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban
> a következo törvényt alkotja:
>
> ELSO RÉSZ
>
> A SPORTOLÓ
>
> I. Fejezet
>
> A SPORTOLÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELOÍRÁSOK
>
> 1. § A versenyszeru sportoló köteles:
>
> a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és
> versenyezni;
>
> b) a sportág jellegének megfelelo - külön jogszabályban meghatározott -
> sportorvosi vizsgálatokon részt venni;
>
> c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb
> szabályzataiban foglaltakat betartani;
>
> d) annak a sportszervezetnek az érdekeit figyelembe venni, amellyel
> tagsági vagy szerzodéses viszonyban áll.
>
> 2. § (1) A sportoló nem használhat, illetve nem alkalmazhat külön
> jogszabályban meghatározott, tiltott teljesítményfokozó szereket,
> készítményeket, illetve módszereket (a továbbiakban együtt:
> doppingtilalom).
>
> (2) A sportoló a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt
> venni a doppingtilalom betartásának ellenorzésére irányuló vizsgálaton (a
> továbbiakban: doppingvizsgálat), valamint az egészségügyi alkalmassági és
> szurovizsgálaton (a továbbiakban: sportegészségügyi ellenorzés).
>
> (3) A doppingvizsgálatot és a sportegészségügyi ellenorzést az országos
> sportegészségügyi hálózat végzi.
>
> (4) Az országos sportegészségügyi hálózat muködtetése állami feladat,
> amelynek költségeire a fedezetet a központi állami, valamint
> társadalombiztosítási költségvetésben kell biztosítani.
>
> (5) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes
> eloírásokat külön jogszabály állapítja meg.
>
> II. Fejezet
>
> AZ AMATOR SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
>
> Amator sportolói sportszerzodés
>
> 3. § (1) Amator sportoló sportszervezettel - a (2) bekezdésben foglalt
> kivétellel - amator sportolói sportszerzodést (a továbbiakban:
> sportszerzodés) köthet.
>
> (2) Amator sportoló sportvállalkozás keretében csak sportszerzodés alapján
> sportolhat.
>
> (3) A sportszerzodés érvényesen csak határozott idore, legfeljebb öt évre
> kötheto, azonban érvényessége meghosszabbítható.
>
> (4) A sportszerzodést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a
> sportszervezet által az amator sportoló részére nyújtandó támogatás
> formáit, valamint a sportoló sporttevékenységgel kapcsolatos
> együttmuködési kötelezettségének részletes feltételeit.
>
> (5) A sportszerzodésre a Polgári Törvénykönyvrol szóló 1959. évi IV.
> törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerzodésre vonatkozó
> rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
>
> Az amator sportoló jogállása
>
> 4. § (1) Az amator sportoló sporttevékenységéért a sportszervezettol
> díjazásban nem részesülhet.
>
> (2) Nem minosül díjazásnak:
>
> a) az amator sportoló versenyzéssel összefüggo indokolt költségeinek
> megtérítése,
>
> b) a versenyzéssel, illetve az arra való felkészüléssel összefüggésben
> nyújtott természetbeni juttatás,
>
> c) a kiemelkedo sportteljesítmény elérését követoen adott eredményességi
> jutalom,
>
> d) a szponzorálási szerzodés keretében nyújtott támogatás;
>
> e) a vegyes (nyílt) versenyrendszerben szerzett érem, trófea.
>
> (3) A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) e
> törvény keretei között versenyszabályzatában szabályozza, hogy az amator
> sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai vagy nemzetközi szervezésu
> pénzdíjas versenyen, illetve hivatásos versenyrendszerben.
>
> (4) Az amator sportoló által a tagsági vagy szerzodéses jogviszony
> keretében a sportszervezetnek okozott kár megtérítésére a Ptk.-nak a
> kártérítésre vonatkozó általános szabályai az irányadóak.
>
> Amator versenyengedély
>
> 5. § (1) Az amator sportoló versenyrendszerben szervezett versenyen csak
> akkor vehet részt, ha - a külön jogszabályban meghatározott feltételek
> alapján megszerezheto - versenyengedéllyel rendelkezik.
>
> (2) A sportág jellegéhez igazodva, külön jogszabály alapján a
> szakszövetség határozza meg, hogy melyik versenyrendszer esetén írja elo a
> sportolóknak a versenyengedély megszerzésének feltételeként a
> sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és baleset-biztosítást.
>
> 6. § (1) Az amator sportoló a versenyengedélyt mint a sportegyesület tagja
> vagy mint a sportvállalkozással sportszerzodés alapján szerzodéses
> jogviszonyban álló személy kapja meg.
>
> (2) A versenyengedély iránti kérelmet az amator sportoló csak a
> sportszervezeten keresztül nyújthatja be a szakszövetséghez, illetve a
> sportszövetséghez.
>
> (3) A versenyengedély kiállításáért a szakszövetség, illetve a
> sportszövetség által megállapított díjat kell fizetni.
>
> (4) A versenyengedéllyel rendelkezo amator sportolókról a szakszövetség,
> illetve a sportszövetség nyilvántartást vezet.
>
> (5) Az amator sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön
> jogszabály határozza meg.
>
> Átigazolás
>
> 7. § (1) Az amator sportoló a sportszerzodés érvényessége alatt csak a
> sportszervezet hozzájárulásával igazolható át másik sportszervezethez. A
> sportszervezet a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés
> megfizetéséhez kötheti.
>
> (2) A sportszerzodés érvényessége alatt az amator sportoló csak
> hozzájárulásával igazolható át vagy adható ideiglenesen kölcsön más
> sportszervezetnek. Az amator sportoló a hozzájárulás megadását térítés
> megfizetéséhez nem kötheti. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
>
> (3) Érvényes sportszerzodés hiányában az amator sportoló korábbi
> sportszervezetének az átigazolásért nevelési költségtérítés nem fizetheto,
> az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
>
> (4) A nevelési költségtérítés az amator sportoló kinevelésének
> ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minosül.
>
> III. Fejezet
>
> A HIVATÁSOS SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
>
> A hivatásos sportoló sporttevékenysége
>
> 8. § (1) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggo
> munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvérol szóló 1992. évi XXII. törvény (a
> továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
>
> a) a munkaszerzodés csak határozott idotartamra kötheto;
>
> b) a próbaido a munkaszerzodés idotartamának a felénél, de legfeljebb hat
> hónapnál hosszabb nem lehet, és ha a sportág versenyszabályzata
> átigazolási idoszakot állapít meg, nem tarthat tovább az átigazolási
> idoszak felénél. A próbaido idotartama nem hosszabbítható meg;
>
> c) ha a hivatásos sportoló részére a szakszövetség a hivatásos sportolói
> versenyengedélyt nem adja ki, vagy azt visszavonja, a munkáltató a
> munkaszerzodést az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával megszünteti
> azzal - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét -, hogy a hivatásos
> sportoló a szerzodésébol még hátralévo idoszakra az átlagkereset
> megtérítésére nem tarthat igényt;
>
> d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen
> foglalkoztatható. A heti pihenonapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket
> nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitevo, megszakítás
> nélküli heti pihenoidot biztosítani kell, amelyet a felek eltéro
> megállapodása hiányában legfeljebb hat havonta összevontan is ki lehet
> adni. A munkaido legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi
> nyolc óra alapulvételével;
>
> e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató elozetes írásbeli
> hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függo
> munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (a
> továbbiakban: további jogviszony);
>
> f) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további
> jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre
> vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató elozetes írásbeli
> hozzájárulása szükséges;
>
> g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történo
> szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal,
> hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló elozetes hozzájárulása is
> szükséges;
>
> h) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerzodést a munkaviszony
> fennállása alatt csak a munkáltató elozetes írásbeli hozzájárulása esetén
> köthet;
>
> i) a hivatásos sportoló csak a játékjog rendelkezési jogának kölcsönadása
> esetén rendelheto ki munkavégzésre más sportszervezethez;
>
> j) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felelosséggel
> tartozik.
>
> (2) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerzodés érvényesen csak akkor
> jön létre, ha az tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és
> pihenoidore, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó
> megállapodást.
>
> (3) A hivatásos sportolóval a munkaviszony keretében kifejtett
> sporttevékenysége során történt baleset üzemi balesetnek minosül. A
> munkáltató köteles a szakszövetség által megállapított követelmények
> figyelembevételével a hivatásos sportoló javára élet- és
> baleset-biztosítást kötni.
>
> (4) Semmis az a szerzodés, amellyel sportszervezet a hivatásos sportoló
> sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek a hivatásos
> sportoló sporttevékenységre kötött munkaszerzodésében, illetve
> munkavégzésre irányuló szerzodésében foglaltakon túl díjazást vagy más
> anyagi elonyt biztosít.
>
> (5) Ha a munkajogi szabályok szerint a hivatásos sportolóval életkorára
> tekintettel munkaszerzodés nem kötheto, a tizenhatodik életévének
> betöltéséig csak megbízási szerzodés keretében foglalkoztatható.
>
> (6) Ha a hivatásos sportolót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
> keretében foglalkoztatják, a jogviszonyra az (1) bekezdés a) és e)-j)
> pontjaiban a munkaviszonyra meghatározott rendelkezéseket megfeleloen
> alkalmazni kell.
>
> A játékjog rendelkezési jogának átruházása
>
> 9. § (1) A hivatásos sportoló játékjogának rendelkezési jogát érvényesen
> csak a munkaszerzodés vagy a munkavégzésre irányuló egyéb szerzodés
> idotartamára ruházhatja át a sportszervezetre. A játékjog rendelkezési
> joga átruházásának további feltétele, hogy a hivatásos sportoló
> rendelkezzen a szakszövetség által kiállított hivatásos sportolói
> versenyengedéllyel.
>
> (2) Az (1) bekezdés szerinti szerzodés érvényességi idotartama alatt a
> sportszervezet a hivatásos sportoló hozzájárulásával a játékjog
> rendelkezési jogát ideiglenesen kölcsön adhatja (kölcsönadás) vagy más
> sportszervezetre átruházhatja.
>
> (3) A játékjog rendelkezési jogának átruházásakor az új jogosultnak a
> hivatásos sportolóval munkaszerzodést vagy munkavégzésre irányuló egyéb
> szerzodést köto sportszervezetet kell tekinteni.
>
> (4) A játékjog rendelkezési jogának ideiglenes kölcsönadása nem érinti a
> kölcsönadó sportszervezetnek a játékjog feletti rendelkezési jogát.
>
> 10. § (1) A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló által történo
> átruházásáért a hivatásos sportoló a sportszervezettol térítésre (a
> továbbiakban: igazolási díj) tarthat igényt.
>
> (2) A játékjog rendelkezési jogának sportszervezet által történo
> átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettol ellenérték (a
> továbbiakban: átigazolási díj) megfizetésére tarthat igényt. A játékjog
> rendelkezési jogát átruházó sportszervezet a hivatásos sportolónak az
> átigazolási díj külön megállapodásban foglalt százalékának megfelelo
> összeget (a továbbiakban: részesedés) fizethet.
>
> (3) A 9. § (1) bekezdés szerinti szerzodés érvényessége lejártát követoen
> a játékjog rendelkezési joga ellenérték nélkül visszaszáll a hivatásos
> sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
>
> (4) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának átruházásáról
> szóló szerzodés érvényesen
>
> a) a hivatásos sportoló és a munkáltató sportszervezet között közvetlenül,
>
> b) a munkáltató sportszervezet és a másik sportszervezet között
> közvetlenül,
>
> c) kereskedelmi ügynök közvetítésével
>
> kötheto meg.
>
> (5) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának kölcsönadásáról
> szóló szerzodés érvényesen a (4) bekezdés b)-c) pontja szerint kötheto
> meg.
>
> (6) A (4)-(5) bekezdések szerinti szerzodések kereskedelmi ügynök
> közvetítésével érvényesen akkor köthetok meg, ha az ügynököt az adott
> sportág szakszövetsége nyilvántartja. A nyilvántartásba vételre vonatkozó
> személyi és vagyoni követelményeket a szakszövetség szabályzata határozza
> meg. E követelmények a sportági nemzetközi szakszövetségek engedélyével
> rendelkezo ügynökök nyilvántartásba vételénél nem alkalmazandók.
>
> (7) Semmis az a szerzodés, amely a játékjog elidegenítésére, valamint
> megterhelésére irányul, továbbá a hivatásos sportolón, valamint a játékjog
> rendelkezési jogát átruházó sportszervezeten kívül más személy javára
> biztosít részesedést a játékjog rendelkezési jogának átruházásáért
> fizetett igazolási, átigazolási díjból. E korlátozás nem érinti a
> kereskedelmi ügynök részére történo jutalék kifizetését.
>
> (8) A játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási díj,
> illetve részesedés az adózás szempontjából bevételnek, az átigazolási díj
> szolgáltatásnyújtásnak minosül.
>
> Hivatásos versenyengedély
>
> 11. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel
> kell rendelkeznie. A hivatásos sportolói versenyengedélyekrol a
> szakszövetség külön nyilvántartást vezet.
>
> (2) A hivatásos sportolói versenyengedélyt a szakszövetség a külön
> jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén adja ki. A hivatásos
> sportolói versenyengedélyre egyebekben az amator versenyengedélyre
> vonatkozó szabályokat kell megfeleloen alkalmazni.
>
> (3) A hivatásos sportoló - feltéve, hogy a szakszövetség átigazolási
> szabályzata azt nem zárja ki - a vele kötött szerzodés érvényességi ideje
> alatt is átigazolható ahhoz a sportszervezethez, amelyre a játékjog
> használati jogát érvényesen átruházták.
>
> (4) Az a hivatásos sportoló, aki hivatásos sportolói versenyengedéllyel
> rendelkezik, ugyanazon sportág belföldi amator versenyrendszerében nem
> vehet részt.
>
> (5) A hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön
> jogszabály határozza meg.
>
> IV. Fejezet
>
> A SPORTTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELOÍRÁSOK
>
> 12. § (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló
> számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti,
> továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység
> folytatásához szükséges feltételeket.
>
> (2) A sportoló a sportszervezet és a saját adottságaihoz igazodó mértékben
> igényelheti a sportszervezettol az eredményes sporttevékenységéhez
> szükséges felkészülési, illetve versenyzési lehetoség biztosítását.
>
> (3) A sportoló az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek és lehetoségek
> biztosítása esetén a sportszervezet által meghatározottak szerint
> pénzeszközökkel is hozzájárul sporttevékenysége gyakorlásához.
>
> (4) Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltételek közé a sportoló
> sportfelszerelése.
>
> 13. § (1) Sportegyesület keretében sportolni szabadidos vagy amator
> sportolóként tagként, illetve hivatásos sportolóként munkaszerzodés vagy
> munkavégzésre irányuló egyéb szerzodés alapján lehet.
>
> (2) Hivatásos sportoló sportegyesületben sporttevékenységet hivatásos
> versenyrendszerben csak akkor végezhet, ha abban a sportegyesület is részt
> vesz.
>
> (3) Ha a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben vesz részt,
> alapszabályában a sportágban tevékenykedo szakosztályát jogi személynek
> nyilváníthatja és gazdálkodását számvitelileg elkülönítheti.
>
> (4) A (3) bekezdés szerinti szakosztály köteles a hivatásos
> versenyrendszer gazdasági és adminisztratív követelményeit teljesíteni.
>
> A Magyar Sport Napja
>
> 14. § A Magyar Sport Napja minden év május 6-a.
>
> V. Fejezet
>
> A SPORTFEGYELMI FELELOSSÉG
>
> 15. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportolóval szemben,
> ha
>
> a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség játék-,
> verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt
> kötelezettségeket,
>
> b) a hivatásos sportoló a sporttevékenységgel összefüggo munkaviszonyból,
> illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó
> kötelezettségeket,
>
> c) az amator sportoló a tagsági vagy szerzodéses jogviszonyból a
> sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket
>
> vétkesen megszegi.
>
> (2) A sportszakemberrel szemben sportfegyelmi eljárást akkor lehet
> lefolytatni, ha
>
> a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség
> szabályzataiban foglalt, illetve
>
> b) a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból
> származó
>
> kötelezettségeit vétkesen megszegi.
>
> (3) A sportfegyelmi eljárást a sportolóval szemben az (1) bekezdés a)
> pontja esetén a szakszövetség, az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a
> sportszervezet folytatja le.
>
> (4) A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a munkáltatója
> (megbízója) folytatja le.
>
> (5) A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként
>
> a) szóbeli figyelmeztetés,
>
> b) írásbeli megrovás,
>
> c) kedvezmények megvonása (csökkentése),
>
> d) pénzbüntetés
>
> szabható ki.
>
> (6) A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül:
>
> a) sporttevékenységtol,
>
> b) átigazolástól,
>
> c) kölcsönadástól
>
> meghatározott idore való eltiltás büntetés is kiszabható.
>
> (7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak mellett a sportegyesületi tag
> sportoló sportfegyelmi büntetésként a sportegyesületbol kizárható. A
> szakszövetségnek a sportegyesületbol való kizárásra vonatkozó indítványát
> a sportegyesületnek meg kell tárgyalnia és döntenie kell a kizárás
> kérdésében.
>
> (8) A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai
> tevékenységtol, sportági sportesemény látogatásától meghatározott idore
> való eltiltás büntetés is kiszabható.
>
> 16. § (1) A sporttevékenységtol eltiltás lehet:
>
> a) versenyzéstol,
>
> b) edzésen,
>
> c) sportrendezvényen való részvételtol, vagy
>
> d) a szakszövetségen belüli tevékenységtol eltiltás.
>
> (2) A szakmai tevékenységtol eltiltás lehet:
>
> a) edzoi,
>
> b) versenybírói,
>
> c) mérkozésvezetoi tevékenységtol,
>
> d) sportrendezvényen való részvételtol, vagy
>
> e) a szakszövetségen belüli tevékenységtol eltiltás.
>
> (3) A büntetés idotartama a 15. § (5) bekezdésének c) pontja esetében az
> egy évet, a 15. § (6) bekezdése és a 15. § (8) bekezdése esetében a két
> évet nem haladhatja meg.
>
> (4) A büntetés mértéke a 15. § (5) bekezdésének d) pontja esetében a
> sportoló sporttevékenységbol, a sportszakember szakmai tevékenységbol
> származó éves átlagjövedelmének háromhavi összegét nem haladhatja meg.
>
> (5) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy
> szervezett versenyen részt vevo sportszervezet hivatalos képviselojeként
> megjelölt sportszakemberrel szemben folytathatja le.
>
> 17. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel
> szemben, ha a versenyszabályzatban vagy a versenyzéssel kapcsolatban a
> szakszövetség egyéb szabályzataiban megállapított eloírásokat megszegi.
>
> (2) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy
> szervezett versenyen részt vevo sportszervezettel szemben folytathatja le.
>
> (3) Sportszervezetre, illetve annak szervezeti egységére sportfegyelmi
> büntetésként
>
> a) írásbeli figyelmeztetés,
>
> b) a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása,
>
> c) a rendezoi létszám felemelésére kötelezés,
>
> d) szakszövetségi ellenor fogadására és eljárási költségeinek viselésére
> kötelezés,
>
> e) sportrendezvény nézok nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása
> vagy szektor lezárásának elrendelése,
>
> f) pályaválasztási jog határozott idore való megvonása,
>
> g) mérkozés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,
>
> h) büntetopontok megállapítása,
>
> i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtol eltiltás,
>
> j) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása,
>
> k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás,
>
> l) a versenyrendszerbol vagy meghatározott számú versenybol kizárás,
>
> m) a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,
>
> n) a szakszövetségbol kizárás,
>
> o) pénzbüntetés
>
> szabható ki.
>
> (4) A büntetés idotartama
>
> a) a (3) bekezdés b) pontja esetében a hat hónapot,
>
> b) a (3) bekezdés e) pontja esetében a három alkalmat,
>
> c) a (3) bekezdés f) pontja esetében a három hónapot,
>
> d) a (3) bekezdés i), j) és l) pontja esetében a kilenc hónapot,
>
> e) a (3) bekezdés n) pontja esetében az egy évet
>
> nem haladhatja meg.
>
> (5) A büntetés a (3) bekezdés m) pontja esetében teljes költségviselést
> jelent.
>
> (6) A büntetés mértéke a (3) bekezdés o) pontja esetében az ötvenmillió
> forintot nem haladhatja meg.
>
> 18. § (1) A sportszervezettel szerzodéses viszonyban nem álló sportolóra,
> illetve sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.
>
> (2) Ha a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség a
> sportolóra, sportszervezetre vagy sportszakemberre sportfegyelmi büntetést
> szabott ki, ezt a sportszervezet köteles végrehajtani.
>
> (3) A szakszövetségnek - e törvény alapján - sportfegyelmi szabályzatában
> kell meghatározni a sportszervezetnél betöltött azon munkaköröket, amelyek
> betöltoivel szemben a szakszövetség sportfegyelmi eljárást kezdeményezhet.
>
> (4) A sportfegyelmi felelosségre, a sportfegyelmi eljárásra és a
> sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat külön
> jogszabály állapítja meg.
>
> 19. § (1) A sportfegyelmi eljárást elso fokon sportfegyelmi bizottság,
> másodfokon sportfegyelmi fellebbviteli bizottság folytatja le. A
> másodfokon hozott határozat a kihirdetésével a (2)-(3) bekezdés szerinti
> kérelem benyújtására tekintet nélkül végrehajtható.
>
> (2) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a sportszervezet jogosult,
> annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség elnökségéhez lehet
> kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja.
>
> (3) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a szakszövetség jogosult,
> annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség közgyulése által
> választott rendkívüli fegyelmi bizottsághoz lehet kérelmet benyújtani,
> amely azt soron kívül elbírálja.
>
> (4) A sporttevékenységtol eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai
> tevékenységtol eltiltás büntetés ellen a sportszakember keresettel a
> bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásra a munkaügyi perekre vonatkozó
> jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
>
> (5) A pénzben kifejezett sportfegyelmi büntetés a kifizetésekor, az
> idotartamban meghatározott sportfegyelmi büntetés az idotartam elteltekor,
> az egyéb sportfegyelmi büntetés a foganatosítása után azonnal elévül.
>
> MÁSODIK RÉSZ
>
> A SPORT SZERVEZETI ÉS VERSENYRENDSZERE
>
> VI. fejezet
>
> A SPORTSZERVEZET
>
> A sportegyesület
>
> 20. § (1) Sportegyesület:
>
> a) tagja csak természetes személy lehet, tiszteletbeli, illetve pártoló
> tagként jogi személy is részt vehet a sportegyesület muködésében;
>
> b) elnökségének nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag,
> illetve sportvállalkozásnál vezeto tisztségviselo volt az annak
> megszunését megelozo három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet
> felszámolták;
>
> c) csak kiegészíto tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény
> tulajdonjogát, használhat, illetve muködtethet sportlétesítményt,
> folytathat sporttevékenységével összefüggo kereskedelmi tevékenységet vagy
> hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értéku jogokat, illetve
> végezhet sporttal össze nem függo tevékenységet;
>
> d) közgyulését évente legalább egyszer össze kell hívni;
>
> e) illetékes szerve köteles a gazdálkodás ellenorzésére felügyelo
> bizottságot választani vagy a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót
> alkalmazni (választani).
>
> (2) A bírósági nyilvántartásba vétel során a társadalmi szervezet
> sportegyesületi jellegét kifejezetten jelölni kell.
>
> (3) A sportegyesületre a Ptk., valamint az egyesülési jogról szóló 1989.
> évi II. törvény (a továbbiakban: Et.) rendelkezéseit e törvényben foglalt
> eltérésekkel kell alkalmazni.
>
> 21. § A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések
> kivételével - a csodeljárásról, a felszámolási eljárásról és a
> végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
> szabályait kell alkalmazni.
>
> A sportszervezet nyilvántartásba vétele
>
> 22. § (1) A sportszervezet köteles nyilvántartásba vételét kérni és
> adatokat szolgáltatni az állami sportinformációs rendszerrol szóló külön
> jogszabály szerint.
>
> (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és adatfelvételi
> eljárás díj- és illetékmentes.
>
> (3) Állami, önkormányzati támogatásban csak az állami sportinformációs
> rendszerben nyilvántartott sportszervezetek részesülhetnek.
>
> A sportszervezet kártérítési felelossége
>
> 23. § (1) A sportszervezet a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért
> való felelosségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele
> szerzodéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei
> szerzodésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek
> okoznak.
>
> (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nemzeti válogatott keret tagjai által
> okozott kár esetében a szakszövetség sportszervezetnek minosül.
>
> VII. Fejezet
>
> SPORTÁGI ORSZÁGOS SZAKSZÖVETSÉGEK
>
> A sportági országos szakszövetséggel szembeni követelmények
>
> 24. § (1) Az e törvényben, valamint a sportági nemzetközi szakszövetségek
> alapszabályaiban a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott
> feladatok ellátására szakszövetség hozható létre, illetve muködhet, ha az
> megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
>
> (2) A szakszövetség
>
> a) sportági nemzetközi szakszövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek
> Szövetségének (a továbbiakban: AGFIS) vagy a Nemzetközi Sakkszövetségnek
> (a továbbiakban: FIDE) tagja, illetve sportági nemzetközi szakszövetsége
> az AGFIS-nak vagy a FIDE-nek nem tagja, de a sportág a Nemzetközi Olimpiai
> Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportágak között szerepel;
>
> b) legalább a sportágában tevékenykedo tíz sportszervezet taggal
> rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fonyi
> versenyengedéllyel rendelkezo sportoló vesz részt;
>
> c) legalább három éve folyamatosan országos jellegu versenyrendszert
> muködtet;
>
> d) szerepel a Fovárosi Bíróság sportági országos szakszövetségek
> nyilvántartásában és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben,
> illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére
> kötelezové tett szabályzatokkal.
>
> (3) A bírósági nyilvántartásba vétel után a szakszövetséget a Nemzeti
> Sportszövetség is nyilvántartásba veszi. Egy sportágban csak egy
> szakszövetség veheto nyilvántartásba.
>
> (4) A Nemzeti Sportszövetség nyilvántartási eljárása díjköteles, a díj
> mértékét külön jogszabály határozza meg.
>
> (5) A Nemzeti Sportszövetség szakmai szempontok alapján, a Nemzeti
> Szabadidosport Szövetség, illetve az olimpiai sportágakban a Magyar
> Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) javaslatára a (3) bekezdés
> szerinti nyilvántartásba vétel során eltekinthet a (2) bekezdés b) és c)
> pontjában meghatározott követelményektol.
>
> (6) A Nemzeti Sportszövetség vizsgálja a szakszövetségként történo
> nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos meglétét és törli a
> szakszövetséget a nyilvántartásából, ha a nyilvántartásba vételhez
> szükséges feltételekben bekövetkezett változás miatt a (2) bekezdésben
> meghatározott bármelyik feltétel nem teljesül és annak a szakszövetség a
> Nemzeti Sportszövetség felhívására egy éven belül ismét nem felel meg. A
> nyilvántartásból való törlés nem érinti az adott szervezet társadalmi
> szervezetként való további muködését.
>
> (7) Az Et. hatálya alá eso társadalmi szervezetként jogosultak a
> sportszövetség elnevezés használatára
>
> a) a Nemzeti Sportszövetség szakszövetségi nyilvántartásából törölt
> szervezetek;
>
> b) azok a sportszövetségek, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdésben
> meghatározott feltételeknek;
>
> c) azok a sportszövetségek, amelyek nem kérik szakszövetségként történo
> nyilvántartásba vételüket.
>
> (8) A szakszövetségnek az e törvényben meghatározott feladatait a Nemzeti
> Sportszövetség által nyilvántartott sportszövetség akkor láthatja el, ha a
> sportágban nincs a (3) bekezdés szerint nyilvántartásba vett szakszövetség
> és a sportszövetség:
>
> a) sportágában legalább három földrészrol, tizenöt tagországgal sportági
> nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki
> versenyrendszer muködik;
>
> b) az a) pont szerinti sportági nemzetközi szakszövetségnek tagja;
>
> c) legalább a sportágában tevékenykedo tíz sportszervezet taggal
> rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fonyi
> versenyengedéllyel rendelkezo sportoló vesz részt;
>
> d) legalább három éve folyamatosan országos jellegu versenyrendszert
> muködtet;
>
> e) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában,
> és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön
> jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezové tett
> szabályzatokkal.
>
> (9) A (8) bekezdés szerinti sportszövetség hivatásos versenyrendszert csak
> akkor muködtethet, ha a hivatásos versenyrendszer muködtetésére eloírt
> kötelezettségeket és feltételeket teljesíti.
>
> A szakszövetség jogállása
>
> 25. § (1) A szakszövetségre a Ptk. és az Et., valamint a közhasznú
> szervezetekrol szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.)
> rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
>
> (2) A szakszövetségnek csak a sportági versenyrendszerben részt vevo
> sportszervezet lehet a tagja.
>
> (3) A szakszövetség alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy a
> szakszövetségben tiszteletbeli, illetve pártoló tagként természetes
> személyek is részt vehetnek.
>
> (4) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmezo a
> szakszövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban
> meghatározott feltételek fennállnak.
>
> (5) A szakszövetség jogosult elnevezésében a "magyar" megjelölés, továbbá
> a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
>
> A szakszövetség feladatai
>
> 26. § (1) A szakszövetség sportágában kizárólagosan jogosult
>
> a) meghatározni a 29. § (2) bekezdésében foglalt szabályzatokat;
>
> b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág
> hivatásos, amator és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer
> alapján szervezni a sportág versenyeit;
>
> c) maga vagy hivatásos és amator tagozata útján megrendezni a magyar
> (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát;
>
> d) meghatározni és kiadni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség
> versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt;
>
> e) muködtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a
> Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;
>
> f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a
> sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar
> sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi
> versenyzéséhez;
>
> g) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;
>
> h) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett)
> sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értéku jogok hasznosításának
> módjait és feltételeit;
>
> i) a h) pont szerinti vagyoni értéku jogok hasznosításáról szerzodést
> kötni, vagy a szerzodéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes
> szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni;
>
> j) a közoktatás és a felsooktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység
> folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj
> ellenében elozetes hozzájárulást kiadni.
>
> (2) A szakszövetség - az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos
> feladatokon, illetve jogosítványokon kívül -
>
> a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki
> és gondoskodik ezek megvalósításáról;
>
> b) a jogszabályok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok
> alapján maga vagy hivatásos, illetve amator tagozatain keresztül
> gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról,
> átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;
>
> c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsérto
> sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a
> sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;
>
> d) meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történo -
> használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai
> követelményeket;
>
> e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági
> szakmai szabályokat;
>
> f) érvényesíti a doppingtilalmat;
>
> g) a megfelelo feltételek fennállása esetén megköti az ifjúsági és
> sportminiszterrel (a továbbiakban: miniszter) a támogatási szerzodést;
>
> h) a szakszövetség egészére kiterjedoen szponzorálási és más kereskedelmi
> szerzodéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;
>
> i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi
> önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidosport
> Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok,
> a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;
>
> j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak,
> közremuködik a tagok közötti viták rendezésében, elosegíti a sportágban
> muködo sportszakemberek képzését és továbbképzését;
>
> k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a
> jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.
>
> (3) A versenyszeru sportolót a szakszövetség tartja nyilván és ad részére
> versenyengedélyt, amennyiben megfelel a sportegészségügyi és a
> szakszövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek.
>
> (4) A versenyszeru sportoló egyik sportszervezetbol a másik
> sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág
> jellegéhez igazodva a szakszövetség állapítja meg.
>
> (5) A nemzeti válogatott keretek muködtetése során a szakszövetségekre a
> sportszervezetre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
>
> A szakszövetség legfelsobb szerve
>
> 27. § (1) A szakszövetség legfelsobb szerve a tagok képviseloibol álló
> közgyulés.
>
> (2) A közgyulést az elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre
> össze kell hívni.
>
> (3) A közgyulést az elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó
> kezdeményezés kézhezvételétol számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb
> harminc napon belüli idopontra össze kell hívnia, ha
>
> a) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri;
>
> b) a bíróság azt elrendeli.
>
> (4) A közgyulés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
>
> a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
>
> b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelrol szóló 2000.
> évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a
> következo évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági
> jelentésnek az elfogadása;
>
> c) az elnökség és az ellenorzo testület elnökének, továbbá tagjainak
> megválasztása, illetve visszahívása;
>
> d) a szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve
> szétválásának elhatározása;
>
> e) a szakszövetség jogi személyiségu szervezeti egységeinek létrehozása;
>
> f) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása;
>
> g) mindaz, amit az alapszabály a közgyulés kizárólagos hatáskörébe utal.
>
> (5) A közgyulés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte
> szükséges. A közgyulés, ha az alapszabály másként nem rendelkezik,
> egyszeru szótöbbséggel és nyílt szavazással határoz.
>
> (6) A közgyulés csak akkor mondhatja ki a szakszövetség feloszlását, ha a
> szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai
> kiegyenlítésére.
>
> A szakszövetség szervezete
>
> 28. § (1) A szakszövetség ügyintézo-képviselo szerve az elnökség.
>
> (2) Az elnököt, az alelnököt (alelnököket) és az elnökség további tagjait
> a közgyulés a tagjai közül legalább két és legfeljebb öt évre választja.
> Az elnökség tagjai újraválaszthatók.
>
> (3) A szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az alapszabály
> rendelkezései szerint az elnökség által kinevezett fotitkár irányítja a
> közgyulési és elnökségi határozatok keretei között.
>
> (4) A szakszövetség közgyulése legalább ketto és legfeljebb öt év
> idotartamra elnökbol, továbbá legalább ketto és legfeljebb hat tagból álló
> ellenorzo testületet választ a szakszövetség gazdálkodásának folyamatos
> ellenorzésére. Az ellenorzo testület elnöke az elnökség ülésein
> tanácskozási joggal részt vehet.
>
> (5) Az ellenorzo testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyulés az
> Sztv. szerinti beszámolóról és a következo évi pénzügyi tervrol nem
> dönthet.
>
> (6) Az a szakszövetség, amely hivatásos versenyrendszert muködtet, köteles
> a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót is alkalmazni (választani)
> gazdálkodásának ellenorzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének
> hiányában a közgyulés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következo évi
> pénzügyi tervrol nem dönthet.
>
> (7) A közgyulés által jóváhagyott, Sztv. szerinti beszámoló hiányában új
> hivatásos versenyrendszer nem hirdetheto meg.
>
> (8) A szakszövetség a feladatainak helyi ellátásához regionális szerveket
> hoz létre.
>
> A szakszövetség szabályzatai
>
> 29. § (1) A szakszövetség alapszabályának biztosítania kell a
> szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló muködését és a
> tagok jogainak érvényesülését.
>
> (2) Az alapszabály rendelkezései szerint a közgyulés vagy az elnökség az
> alábbi szabályzatokat köteles elfogadni:
>
> a) a szervezeti és muködési szabályzatot;
>
> b) a versenyszabályzatot;
>
> c) a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot;
>
> d) a sportfegyelmi szabályzatot;
>
> e) a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot;
>
> f) a vagyoni értéku jogok hasznosításáról rendelkezo szabályzatot;
> valamint
>
> g) a hivatásos versenyrendszer muködtetése esetén a versenyrendszerrel
> kapcsolatos és az abban szereplo sportszervezetekkel, sportolókkal
> szembeni követelményekrol szóló szabályzatot.
>
> (3) A versenyszabályzatban kell a sportág jellegének megfeleloen
> rendelkezni a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosítására vonatkozó
> eloírásokról.
>
> (4) A szakszövetség szabályzatait az Ifjúsági és Sportminisztérium (a
> továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni.
>
> (5) A szakszövetség a sportfegyelmi szabályzatát e törvény, valamint a
> sportfegyelmi felelosségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi
> büntetésekre vonatkozó részletes eloírásokat megállapító külön jogszabály
> alapján készíti el.
>
> A szakszövetség gazdálkodása
>
> 30. § (1) A szakszövetség elsosorban a tagdíjakból, a központi
> költségvetési, illetve egyéb támogatásokból, felajánlásokból és a
> szakszövetség kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységébol származó
> bevételekbol gazdálkodik.
>
> (2) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan
> gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelossége korlátozott és e
> korlátozott felelosség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági
> társaságba) vitt vagyonának mértékét.
>
> (3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a szakszövetség
> által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és muködtetése során
> tett kötelezettségvállalás mértékére is.
>
> (4) Ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye
> egymást követo két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal
> meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét,
> az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség
> elnökségének és fotitkárának tevékenységét és a szakszövetség élére
> felügyelo biztost rendelhet ki.
>
> (5) A felügyelo biztos javaslatot dolgoz ki a veszteség, illetve a
> tartozás megszüntetésére. Ha ez nem lehetséges, a felügyelo biztos
> javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség feloszlatásának
> kezdeményezésére.
>
> (6) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a
> szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos
> költségek is.
>
> (7) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként,
> sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a
> szakszövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.
>
> (8) A nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével
> kapcsolatban a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának
> költségeit a szakszövetség viseli.
>
> (9) Ha a szakszövetség feloszlással, jogutód nélkül való megszunése esetén
> az alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, errol a közgyulés
> dönt a feloszlásról szóló határozatban.
>
> (10) Ha a bíróság a szakszövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont
>
> a) a Nemzeti Sportszövetség vagy a Nemzeti Szabadidosport Szövetség
> rendelkezésére kell bocsátani attól függoen, hogy a szakszövetség melyik
> szervezetnek a tagja;
>
> b) egyenlo arányban megosztva a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti
> Szabadidosport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani, ha a szakszövetség
> egyik szervezetnek sem tagja.
>
> A szakszövetség törvényességi felügyelete
>
> 31. § (1) A szakszövetség muködése feletti törvényességi felügyeletet az
> ügyészség gyakorolja.
>
> (2) A miniszter kezdeményezheti az ügyésznél
>
> a) vizsgálat lefolytatását a szakszövetségnél;
>
> b) a szakszövetség rendkívüli közgyulése összehívásának indítványozását a
> bíróságtól.
>
> (3) A bíróság az ügyész keresetére:
>
> a) megsemmisíti a szakszövetség jogszabálysérto határozatát, és szükség
> szerint új eljárás lefolytatását, vagy új határozat hozatalát rendeli el;
>
> b) a muködés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a
> szakszövetség közgyulését;
>
> c) ha a szakszövetség muködésének törvényessége másként nem biztosítható,
> legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és
> fotitkárának muködését és erre az idoszakra a szakszövetséghez felügyelo
> biztost rendelhet ki, aki ellátja a szakszövetség törvényes képviseletét.
> Felfüggesztésnek a 30. § (4) bekezdése szerinti esetben is helye van;
>
> d) súlyos vagy ismétlodo jogszabálysértés esetén, ha a törvényes állapot
> helyreállítása a c) pontban meghatározott módon sem volt biztosítható,
> feloszlathatja a szakszövetséget. Feloszlatásnak a 30. § (4) bekezdése
> szerinti esetben is helye van;
>
> e) megállapítja a szakszövetség megszunését, ha az legalább egy éve nem
> muködik, vagy tagjainak létszáma tartósan tíz alá csökken.
>
> (4) A nyilvántartási, igazolási, átigazolási és sportfegyelmi ügyekben
> hozott szakszövetségi határozat elleni törvényességi felügyelet iránti
> kérelmet az ügyész soron kívül, legkésobb harminc napon belül köteles
> elbírálni és az eljárást lefolytatni.
>
> VIII. Fejezet
>
> A SPORT VERSENYRENDSZERE
>
> A versenyrendszeren való részvétel általános feltételei
>
> 32. § (1) A hivatásos, az amator és a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (a
> továbbiakban együtt: bajnokság) csak az a sportszervezet indulhat
> (nevezhet), amelynek a nevezési határido lejártakor nincs kilencven napnál
> régebben lejárt köztartozása és illetékes szerve az Sztv. szerinti
> beszámolóját már elfogadta, valamint a sportvállalkozás az Sztv. szerinti
> letétbe helyezésre vonatkozó és közzétételi kötelezettségének eleget tett,
> és e tényeket igazolja.
>
> (2) A Nemzeti Sportszövetség az indulási (nevezési) feltételek folyamatos
> meglétét a bajnokság alatt rendszeresen ellenorzi. Ha a sportszervezet (1)
> bekezdés szerinti köztartozása a bajnokság alatt keletkezik, a
> sportszervezetet a bajnokságból ki kell zárni.
>
> (3) A Nemzeti Sportszövetség kérelmére a bajnokságba nevezo és abban részt
> vevo sportszervezetek kilencven napnál régebben lejárt köztartozásairól az
> Adó- és Pénzügyi Ellenorzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) a
> kérelem kézhezvételétol számított tizenöt napon belül tájékoztatást ad. A
> Nemzeti Sportszövetség a tájékoztatást az állami sportinformációs
> rendszerben közzéteszi. A sportszervezet neve, valamint az a tény, hogy
> kilencven napnál régebben lejárt köztartozása van, közérdeku adatnak
> minosül.
>
> (4) Nem nevezhet a bajnokságba
>
> a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási,
> csod-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;
>
> b) az a sportegyesület, amellyel szemben csod-, illetve felszámolási
> eljárás van folyamatban;
>
> c) az a sportegyesület, amellyel szemben a bíróság feloszlató határozatot
> hozott.
>
> (5) A bajnokságban való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre
> irányuló szerzodés semmis.
>
> (6) Az indulás (nevezés) jogával csak a megszuno sportszervezet helyébe
> lépo általános jogutód sportszervezet vagy a megszunt sportszervezet
> alapítója élhet a megszunés kimondására jogosult testület határozatának
> meghozatalától számított hat hónapon belül. A határido elmulasztása
> jogveszto, az ellen igazolás nem nyújtható be.
>
> (7) Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szunik meg, az indulási
> (nevezési) jog megszunik és a bajnokságban való részvétel sorsáról
> versenyszabályzata alapján a szakszövetség dönt.
>
> A hivatásos versenyrendszer
>
> 33. § (1) A szakszövetségi szabályzatban a hivatásos versenyrendszerben
> részt vevo sportszervezetekre azonos pénzügyi és szakmai követelményeket
> kell megállapítani. A követelményeket a hivatásos tagozat javaslata
> alapján kell meghatározni.
>
> (2) A szakszövetségen belül, ha az hivatásos versenyrendszert muködtet,
> kötelezoen el kell különíteni az amator és a hivatásos tagozatot, és e
> szervezeti egységeket jogi személyiséggel kell felruházni. A szakszövetség
> hivatásos tagozata köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót
> alkalmazni (választani).
>
> (3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a szakszövetség köteles a tagozatok
> megfelelo hatásköreit és a szakszövetségen belüli megfelelo önállóságát az
> alapszabályban, illetve szervezeti és muködési szabályzatában rögzíteni.
>
> (4) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerre vonatkozó szabályzatában
>
> a) eloírhatja a nevezés leadásával egyidejuleg meghatározott összegu
> óvadék letételét. Az óvadékot a szakszövetségnek kamatozó külön számlán
> kell kezelnie és azt a hivatásos versenyrendszer befejezésekor kamattal
> együtt haladéktalanul vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a
> sportszervezet a hivatásos versenyrendszert nem fejezi be, az óvadék a
> szakszövetséget illeti;
>
> b) a sportrendezvény rendezésével, illetve a sportlétesítmény technikai
> színvonalával kapcsolatban követelményeket állapíthat meg;
>
> c) meghatározhatja a kötelezoen foglalkoztatandó hivatásos sportolók
> legkisebb számát, valamint a sportszervezet által a különbözo
> utánpótlás-bajnokságokba kötelezoen nevezendo csapatok számát;
>
> d) eloírhatja a hivatásos versenyrendszerben induló sportszervezetek
> pénzügyi tervének, illetve az Sztv. szerinti elozo évi beszámolójának a
> szakszövetség részére való benyújtását.
>
> (5) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerrol rendelkezo
> versenyszabályzatában kimondhatja, hogy a hivatásos versenyrendszerben
>
> a) csak sportvállalkozás, vagy
>
> b) csak részvénytársaságként muködo sportvállalkozás vehet részt, illetve
>
> c) a részt vevo részvénytársaság alaptokéjének a külön jogszabályban az
> alaptokére megállapított legkisebb értéknél nagyobbnak kell lennie.
>
> (6) Ha a szakszövetség a versenyszabályzatában nem korlátozza, a hivatásos
> versenyrendszerben induló sportvállalkozás amator sportolókat is
> foglalkoztathat, továbbá amator tartalék- vagy utánpótlás-csapatokkal is
> rendelkezhet, illetve a - szakszövetség eloírásaitól függoen -
> rendelkeznie kell.
>
> (7) Ha a szakszövetség nem korlátozza, sportvállalkozás az amator
> versenyrendszerben is részt vehet. Ez esetben a szakszövetségnek a
> versenyszabályzatában meg kell határoznia a sportvállalkozás által
> foglalkoztatható hivatásos sportolók számát.
>
> 34. § (1) Ha a szakszövetség szabályzata eloírja, a hivatásos
> versenyrendszerben részt vevo sportszervezetek kötelesek a szabályzatban
> meghatározott kereskedelmi jogaikat ellenérték fejében a szakszövetségre
> ruházni.
>
> (2) A hivatásos versenyrendszerben részt vevo sportszervezet köteles a
> külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani), valamint
> a szakszövetség hivatásos tagozata könyvvizsgálójának lehetové tenni a
> sportszervezet könyveibe való korlátlan betekintést.
>
> (3) A sportszervezetnek felhatalmazást kell adnia az adóhatóság, valamint
> a számláját vezeto bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól,
> valamint pénzügyi forgalmáról a szakszövetség hivatásos tagozatának
> könyvvizsgálóját kérelemre tájékoztathassa.
>
> (4) A sportszervezetek a játékjog használati jogának átruházásáért
> egymásnak átigazolási díjat, valamint a hivatásos sportolónak igazolási
> díjat, illetve részesedést kizárólag szerzodés alapján és sportolónként
> külön fizethetnek. A játékjog használati jogának átruházásáról szóló
> szerzodés érvénybelépéséhez a szakszövetség ellenjegyzése szükséges.
>
> (5) A játékjog használati jogát átruházó hivatásos sportoló, illetve
> sportszervezet - a szakszövetség által meghatározott határidon belül - a
> játékjog használati joga átruházásáért szerzodés szerint fizetendo
> igazolási díj, illetve átigazolási díj:
>
> a) egy százalékának megfelelo összeget köteles átigazolási jutalékként a
> szakszövetségnek befizetni;
>
> b) négy százalékának megfelelo összeget köteles az utánpótlás-nevelést
> támogató szakszövetségi alapba befizetni.
>
> (6) Azok a sportszervezetek, amelyek a játékjog használati jogának egymás
> közötti átruházása során nem a (4)-(5) bekezdés szerinti igazolási,
> átigazolási eloírásnak megfeleloen járnak el, a hivatásos
> versenyrendszerben nem indulhatnak, illetve a hivatásos versenyrendszerbol
> azokat ki kell zárni.
>
> (7) Azoknak a hivatásos sportolóknak, akik a játékjog használati jogának
> átruházása során nem a (4)-(5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási
> eloírásnak megfeleloen járnak el, a hivatásos sportolói versenyengedélye e
> törvény alapján érvényét veszti.
>
> (8) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott igazolási, átigazolási eloírást a
> magyarországi sportszervezettol külföldi sportszervezethez igazolásra,
> valamint külföldi sportszervezettol magyarországi sportszervezethez való
> igazolásra is alkalmazni kell.
>
> (9) Amennyiben a hivatásos sportoló, illetve a sportszervezet az (5)
> bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz
> eleget, a szakszövetség jogosult a hivatásos sportoló versenyengedélyének
> visszavonására, illetve a sportszervezetnek a hivatásos versenyrendszerbol
> való kizárására.
>
> Hivatásos versenyrendszer csapatsportban
>
> 35. § (1) A csapatsportba tartozó sportágak esetében a hivatásos
> versenyrendszerben csak sportvállalkozás vehet részt.
>
> (2) A szakszövetség hivatásos tagozata a sportág hivatásos
> versenyrendszerében kizárólagosan jogosult
>
> a) kollektív szerzodést kötni;
>
> b) meghatározni, hogy a sportszervezet mikor, milyen feltételekkel köthet
> hivatásos sportolóval munkaszerzodést, illetve munkavégzésre irányuló
> egyéb szerzodést;
>
> c) meghatározni, hogy a sportszervezet egy csapatnak havonta összesen
> mekkora összegu juttatást adhat;
>
> d) a szakszövetség e törvény szerinti döntésétol függoen a kereskedelmi
> jogokat hasznosítani.
>
> (3) Csapatsport esetén a sportszervezet hivatásos sportolót csak akkor
> foglalkoztathat, ha a sportszervezet hivatásos versenyrendszerben vesz
> részt.
>
> (4) Az igazolási, átigazolási díj felso határát a szakszövetség hivatásos
> tagozata szabályzatában megállapíthatja.
>
> Vegyes (nyílt) versenyrendszer
>
> 36. § (1) Vegyes (nyílt) rendszeru versenyrendszerben amator és hivatásos
> sportoló egyaránt részt vehet.
>
> (2) Csapatsport esetén a szakszövetség vegyes (nyílt) versenyrendszert
> csak akkor írhat ki, ha hivatásos versenyrendszert is muködtet.
>
> IX. fejezet
>
> A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG
>
> A Magyar Olimpiai Bizottság jogállása
>
> 37. § (1) A Magyar Olimpiai Bizottság köztestület, amely a Kszt. szerinti
> közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedoen közhasznú
> szervezetnek minosül.
>
> (2) A MOB muködése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség
> gyakorolja.
>
> (3) A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának
> használatára.
>
> A Magyar Olimpiai Bizottság céljai és feladatai
>
> 38. § (1) a MOB feladatai elsosorban:
>
> a) a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai
> bizottságok részére megállapított célkituzések, feladatok végrehajtása;
>
> b) a szakszövetségekkel együttmuködve a sportolók olimpiai játékokra való
> felkészülésének, illetve részvételének szakmai elosegítése, az olimpiai
> mozgalom fejlesztése;
>
> c) az olimpiai mozgalom feladataira biztosított állami támogatás
> felhasználásáról való döntés;
>
> d) az olimpiai játékok jelképeinek védelme az olimpiai mozgalom érdekében;
>
> e) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és
> kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play)
> szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomban ható
> káros jelenségek ellen;
>
> f) együttmuködés a miniszterrel a kiemelt sportstratégiai célok
> megvalósítása során.
>
> (2) A MOB kizárólagosan jogosult a NOB eloírásaival összhangban
>
> a) sportágak és sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;
>
> b) olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az "olimpia" és az
> "olimpiai" elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve
> ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére.
>
> A Magyar Olimpiai Bizottság szervezete
>
> 39. § (1) A MOB elnökségének tagja büntetlen eloéletu magyar állampolgár
> lehet.
>
> (2) A MOB elnökségének tagja nem lehet olyan állami vezeto, aki a Kormány
> tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelosségérol szóló 1997. évi
> LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kátjátv.) személyi hatálya alá tartozik.
>
> (3) A MOB elnökségének tagjait a közgyulés választja meg. A MOB
> elnökségében az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az
> olimpiai sportágak szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy e
> képviselok számának meg kell haladnia a MOB taglétszámának ötven
> százalékát.
>
> (4) A MOB legfelsobb szerve a közgyulés, amely a tagok összességébol áll.
>
> (5) A MOB közgyulésén a miniszter, valamint a Nemzeti Sportszövetség
> elnöke és a Nemzeti Szabadidosport Szövetség elnöke tanácskozási joggal
> vesz részt.
>
> (6) A MOB közgyulése köteles könyvvizsgálót választani, akinek muködésére
> a külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.
>
> (7) A MOB részletes szervezeti és muködési szabályait a NOB szabályainak,
> valamint e törvény, a Ptk., az Et. és a Kszt. rendelkezéseinek
> figyelembevételével a közgyulés által elfogadott alapszabály határozza
> meg.
>
> X. Fejezet
>
> A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉG
>
> A Nemzeti Sportszövetség jogállása
>
> 40. § (1) A Nemzeti Sportszövetség az általa nyilvántartásba vett
> szakszövetségek és az adott sportágban - a szakszövetség hiánya miatt - a
> szakszövetségi feladatokat ellátó és a törvényben meghatározott
> feltételeknek megfelelo sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti
> Sportszövetsége önkéntes részvételével muködo köztestület.
>
> (2) A Nemzeti Sportszövetség jogosult a Magyar Köztársaság címerének és
> zászlajának használatára.
>
> A Nemzeti Sportszövetség feladatai
>
> 41. § (1) A Nemzeti Sportszövetség:
>
> a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint
> gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek és a Fogyatékosok
> Nemzeti Sportszövetsége közötti felosztásáról;
>
> b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti
> Szabadidosport Szövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és
> más társadalmi szervezetek irányába a szakszövetségek közös érdekeit;
>
> c) koordinálja a szakszövetségek tevékenységét;
>
> d) sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai
> részére;
>
> e) együttmuködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a
> Nemzeti Szabadidosport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében;
>
> f) véleményt nyilvánít a sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi
> kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos
> jogszabálytervezeteket;
>
> g) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az
> Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO)
> tevékenységében;
>
> h) muködteti a Sport Állandó Választott Bíróságot;
>
> i) segíti az utánpótlás-nevelést;
>
> j) nyilvántartja a versenyszeru sporttal foglalkozó sportszövetségeket;
>
> k) végzi a szakszövetségek minosítését és azokat sportági országos
> szakszövetségként nyilvántartja;
>
> l) könyvvizsgálója által ellenorzi a szakszövetségek gazdálkodását, aminek
> keretében korlátlanul betekint a szakszövetségek könyveibe.
>
> (2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele,
> hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett
> sportszövetség:
>
> a) fo tevékenységként versenyszeru sporttal kapcsolatos, különösen
> sportszervezo, sportot támogató, valamint a sporttal összefüggo
> érdek-képviseleti tevékenységet végezzen;
>
> b) fo tevékenységét országos jelleggel folytassa.
>
> XI. Fejezet
>
> A NEMZETI SZABADIDOSPORT SZÖVETSÉG
>
> A Nemzeti Szabadidosport Szövetség jogállása
>
> 42. § (1) A Nemzeti Szabadidosport Szövetség a szabadidosport, valamint a
> diák- és rétegsport területén muködo országos sportszövetségek és a
> Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével muködo
> köztestület.
>
> (2) A Nemzeti Szabadidosport Szövetség jogosult a Magyar Köztársaság
> címerének és zászlajának használatára.
>
> A Nemzeti Szabadidosport Szövetség feladatai
>
> 43. § (1) A Nemzeti Szabadidosport Szövetség
>
> a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint
> gondoskodik a szabadido- és rétegsportok, valamint a fogyatékosok sportja
> állami támogatásának a tagok közötti felosztásáról;
>
> b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti
> Sportszövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más
> társadalmi szervezetek irányába a szabadido-, a gyermek- és ifjúsági
> sport, a nok és a családok, a hátrányos helyzetu társadalmi csoportok
> sportjának, valamint más rétegsportok, továbbá a fogyatékosok sportjának
> érdekeit;
>
> c) koordinálja a sportszövetségek tevékenységét, továbbá sportszakmai,
> gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;
>
> d) véleményt nyilvánít a szabadido-, a gyermek- és ifjúsági, valamint más
> rétegsportokat, továbbá a fogyatékosok sportját érinto sportpolitikai
> kérdésekben, e területeken kezdeményezi kormányzati intézkedések
> megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;
>
> e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az
> Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO)
> tevékenységében;
>
> f) együttmuködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a
> Nemzeti Sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében;
>
> g) segíti az utánpótlás-nevelést;
>
> h) nyilvántartja a szabadidosporttal foglalkozó sportszövetségeket.
>
> (2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele,
> hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett
> sportszövetség:
>
> a) fo tevékenységként szabadidosporttal, gyermek- és ifjúsági sporttal, a
> nok és a családok, a hátrányos helyzetu társadalmi csoportok sportjával
> vagy egyéb rétegsporttal kapcsolatos, különösen sportszervezo, sportot
> támogató, valamint a szabadidosporttal összefüggo érdek-képviseleti
> tevékenységet végezzen;
>
> b) fo tevékenységét országos jelleggel folytassa.
>
> XII. Fejezet
>
> A FOGYATÉKOSOK NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGE
>
> A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének jogállása
>
> 44. § (1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja
> területén muködo, a 92. §-ban meghatározott sportszövetségek önkéntes
> részvételével muködo köztestület.
>
> (2) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége alanyi jogon tagja a Nemzeti
> Sportszövetségnek és a Nemzeti Szabadidosport Szövetségnek, amelyek
> közgyulésein egy-egy szavazattal rendelkezik. Mindkét szervezet
> elnökségébe legalább egy-egy, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége által
> jelölt tagot kell választani.
>
> (3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége jogosult a Magyar Köztársaság
> címerének és zászlajának használatára.
>
> A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének feladatai
>
> 45. § (1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
>
> a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint
> gondoskodik a fogyatékosok sportját támogató állami anyagi eszközöknek a
> tagok közötti felosztásáról;
>
> b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a
> sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek
> irányába a fogyatékosok sportjának érdekeit;
>
> c) koordinálja a sportszövetségek és az egyéb tagszervezetek
> tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más
> szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;
>
> d) véleményt nyilvánít a fogyatékosok sportját érinto sportpolitikai
> kérdésekben, e területeken kezdeményezi kormányzati intézkedések
> megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;
>
> e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az
> Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) és a
> fogyatékosok nemzetközi sportszervezetei tevékenységében;
>
> f) elosegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális
> világjátékokon való részvételét;
>
> g) kidolgozza a speciális világjátékokra való elokészületek és az azokon
> való részvétel pénzügyi tervét;
>
> h) segíti az utánpótlás-nevelést a versenyszeru és szabadidosportban;
>
> i) nyilvántartja a fogyatékosok országos sportszövetségeit.
>
> (2) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele,
> hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett
> sportszövetség:
>
> a) fo tevékenységként a fogyatékosok sportjával kapcsolatos, különösen
> sportszervezo, sportot támogató, valamint a fogyatékosok sportjával
> összefüggo érdek-képviseleti tevékenységet végezzen;
>
> b) fo tevékenységét országos jelleggel folytassa.
>
> XIII. Fejezet
>
> A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
>
> Gazdálkodás
>
> 46. § (1) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidosport Szövetség és
> a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (a továbbiakban együtt: nemzeti
> sportszövetségek)
>
> a) a tagok által fizetendo egyszeri hozzájárulásból, valamint
>
> b) az állam által a létrehozáshoz nyújtott központi költségvetési
> támogatásból
>
> származó bevételekbol gazdálkodnak.
>
> (2) A tagok éves tagdíj fizetésére kötelesek.
>
> Szervezeti felépítés
>
> 47. § (1) A nemzeti sportszövetségek legfelsobb szerve a tagok
> képviseloibol álló közgyulés.
>
> (2) A közgyulés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
>
> a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
>
> b) az elnök, az alelnök (alelnökök) és az elnökség tagjainak, valamint az
> ellenorzo testület elnökének és tagjainak - a (6) bekezdésben foglaltakra
> figyelemmel történo - megválasztása, valamint visszahívása;
>
> c) az elnökség Sztv. szerinti beszámolójának és szakmai beszámolójának, a
> közhasznúsági jelentésnek és az elnökség következo évi pénzügyi és szakmai
> tervének elfogadása;
>
> d) az állami támogatás tagszervezetek közötti felosztásáról szóló döntés;
>
> e) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyulés kizárólagos
> hatáskörébe utal.
>
> (3) A Nemzeti Sportszövetség esetében a (2) bekezdés d) pontja
> alkalmazásakor tagszervezetek alatt kizárólag a szakszövetségek értendok.
>
> (4) A nemzeti sportszövetségek ügyintézo-képviselo szerve az elnökség,
> amely
>
> a) a Nemzeti Sportszövetség esetében tizenöt,
>
> b) a Nemzeti Szabadidosport Szövetség esetében tizenegy,
>
> c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében kilenc
>
> tagból áll.
>
> (5) A nemzeti sportszövetségek irodáját az elnökség által kinevezett
> fotitkár vezeti. A gazdálkodás ellenorzését a közgyulés által választott
> ellenorzo testület végzi, amely a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti
> Szabadidosport Szövetség esetében öt, a Fogyatékosok Nemzeti
> Sportszövetsége esetében három tagból áll.
>
> (6) Az elnököt, alelnököt (alelnököket) és az elnökség tagjait, valamint
> az ellenorzo testület elnökét és tagjait a közgyulés öt évre választja. A
> választhatóságnak feltétele, hogy a jelölt felsofokú (egyetemi vagy
> foiskolai) végzettséggel rendelkezzen. Az elnököt, alelnököt (alelnököket)
> és az elnökség tagjait, valamint az ellenorzo testület elnökét és tagjait
> a miniszter tisztségükben megerosíti.
>
> (7) A Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidosport Szövetség
> közgyulése a (6) bekezdés szerinti választást a 44. § (2) bekezdésben
> foglaltakra figyelemmel folytatja le.
>
> (8) Az elnökség és az ellenorzo testület tagja, valamint a fotitkár nem
> lehet olyan állami vezeto, aki a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozik.
>
> (9) A Nemzeti Sportszövetség elnökségének legalább öt tagját az olimpiai
> sportágakat képviselo szakszövetségek, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti
> Sportszövetsége elnökségébol kell választani.
>
> 48. § (1) Az ellenorzo testület írásbeli jelentésének hiányában a
> közgyulés az elnökség Sztv. szerinti beszámolójáról és szakmai
> beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésrol és az elnökség következo évi
> pénzügyi és szakmai tervének elfogadásáról nem dönthet.
>
> (2) A nemzeti sportszövetségek kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni
> (választani) gazdálkodásuk ellenorzésére. A könyvvizsgáló muködésére a
> külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.
>
> (3) A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgyulés az
> elnökség Sztv. szerinti beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésrol és az
> elnökség következo évi pénzügyi tervének elfogadásáról nem dönthet.
>
> (4) A nemzeti sportszövetségek közgyulésein a miniszternek és a MOB
> elnökének képviseloi tanácskozási joggal vesznek részt.
>
> (5) A közgyulésen a (4) bekezdés szerint vesznek részt
>
> a) a Nemzeti Sportszövetség esetében a Nemzeti Szabadidosport Szövetség,
>
> b) a Nemzeti Szabadidosport Szövetség esetében a Nemzeti Sportszövetség,
>
> c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében a Nemzeti
> Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidosport Szövetség
>
> elnökének képviseloi.
>
> (6) A nemzeti sportszövetségek részletes szervezeti és muködési szabályait
> az alapszabály határozza meg.
>
> (7) A nemzeti sportszövetségek muködésére és megszunésére a Ptk. és az Et.
> eloírásai is irányadóak.
>
> A miniszter törvényességi felügyeleti eljárásának szabályai
>
> 49. § A nemzeti sportszövetségek muködése feletti törvényességi
> felügyeletet a miniszter gyakorolja.
>
> 50. § (1) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenorzi, hogy
>
> a) a nemzeti sportszövetségek alapszabályai jogszeruek-e;
>
> b) a nemzeti sportszövetségek más szabályzatai, a nemzeti sportszövetségek
> szerveinek és tisztségviseloinek a határozatai nem sértik-e a
> jogszabályokat, illetve az alapszabályt.
>
> (2) A nemzeti sportszövetségek az alapszabály és más szabályzatok
> elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb
> határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetve a felhívástól
> számított tizenöt napon belül - törvényességi ellenorzés céljából a
> miniszter rendelkezésére bocsátják. A miniszter álláspontjáról a nemzeti
> sportszövetségeket a döntés, határozat kézhezvételétol számított harminc
> napon belül tájékoztatja.
>
> (3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben
> munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy államigazgatási
> eljárásnak van helye.
>
> (4) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, a nemzeti
> sportszövetségek más szabályzata vagy szervének, illetve
> tisztségviselojének határozata jogszabálysérto, illetoleg
> alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsérto), megfelelo határido
> kituzésével felhívja a nemzeti sportszövetségek érintett szervét,
> tisztségviselojét a jogsértés megszüntetésére. A nemzeti sportszövetségek
> szerve (tisztségviseloje) köteles - a miniszter felhívásában megadott
> határidon belül - a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értésérol a
> minisztert tájékoztatni.
>
> (5) Ha a nemzeti sportszövetségek érintett szerve (tisztségviseloje) a
> jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott
> határido lejártától számított harminc napon belül - a polgári
> perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekre
> irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet a
> jogsérto nemzeti sportszövetséggel szemben kell benyújtani.
>
> (6) Ha a bíróság az (5) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként
> jogsértést állapít meg:
>
> a) a jogsérto alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve
> annak jogszabálysérto részét hatályon kívül helyezi, és új döntés
> meghozatalát rendeli el;
>
> b) a muködés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a
> jogsértés orvoslására vagy a nemzeti sportszövetségek jogsértoen muködo
> szervének (tisztségviselojének) választására jogosult másik szerv
> összehívását;
>
> c) a nemzeti sportszövetségek jogsérto szerve (tisztségviseloje) muködését
> felfüggesztheti, vagy a nemzeti sportszövetségek szervének ellenorzésére
> felügyelo biztost rendelhet ki, ha a muködés törvényessége másként nem
> biztosítható.
>
> (7) A (6) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott
> esetben leginkább megfelelo bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve
> több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.
>
> 51. § (1) A felügyelo biztos - szükség esetén - köteles a muködés
> törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a
> nemzeti sportszövetségek illetékes szervét.
>
> (2) A felügyelo biztost kirendelo bíróság a jogszeruség helyreállítására
> határidot szabhat, a felügyelo biztos feladatait meghatározhatja, szükség
> szerint - a felügyelo biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelo
> biztost rendelhet ki.
>
> (3) A felügyelo biztos tevékenységérol és annak eredményérol tájékoztatja
> a kirendelo bíróságot és a minisztert. A felügyelo biztos költségtérítését
> a bíróság állapítja meg, és az ellenorzött nemzeti sportszövetség viseli.
>
> (4) A felügyelo biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal
> összefüggésben nem utasítható.
>
> XIV. Fejezet
>
> A SPORTKÖZALAPÍTVÁNYOK
>
> 52. § (1) A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (a továbbiakban:
> Wesselényi Közalapítvány) és a Mezo Ferenc Közalapítvány (a továbbiakban
> együtt: sportközalapítványok) a sport támogatási rendszerének
> muködtetésével összefüggésben az e törvényben meghatározott feladatokat
> látnak el.
>
> (2) A sportközalapítványok kuratóriumai kilenc-kilenc tagból állnak és
> megbízatásuk ideje öt év.
>
> (3) A sportközalapítványok kuratóriumainak tagjait a miniszter javaslatára
> a Kormány kéri fel. A kuratóriumi tagok a közalapítványnál végzett
> tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik megtérítésére
> jogosultak.
>
> (4) A sportközalapítványok kuratóriumainak tevékenységét az Országgyulés
> Ifjúsági és Sportbizottsága által megválasztott három-három személybol
> álló felügyelo bizottságok ellenorzik, amelyek megbízatási ideje öt év.
>
> (5) A kuratóriumok és a felügyelo bizottságok tagja nem lehet olyan állami
> vezeto, aki a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozik.
>
> (6) A sportközalapítványok szervezeti és muködési szabályzatait a
> kuratóriumok állapítják meg.
>
> (7) A sportközalapítványok minden évben az Sztv. eloírásainak megfelelo
> beszámolót kötelesek készíteni az elozo évi tevékenységükrol. A beszámolót
> a miniszter véleményezi.
>
> XV. Fejezet
>
> A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG
>
> 53. § (1) A Sport Állandó Választott Bíróság az e törvényben megállapított
> eltérésekkel a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény
> rendelkezései szerint muködik, a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata
> alapján az alábbi ügyekben:
>
> a) a szakszövetségek egymás közötti, illetve a Nemzeti Sportszövetséget, a
> Nemzeti Szabadidosport Szövetséget, a Fogyatékosok Nemzeti
> Sportszövetségét vagy a Magyar Olimpiai Bizottságot érinto, sporttal
> kapcsolatos jogvitákban;
>
> b) a szakszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - sporttal
> kapcsolatos - jogvitáiban;
>
> c) a szakszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti,
> sporttal kapcsolatos jogvitákban;
>
> d) a sportszervezetek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti,
> valamint a sportszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek
> közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.
>
> (2) A Sport Állandó Választott Bíróság hatásköre az (1) bekezdés b)-d)
> pontjában meghatározott körben kiterjed a sportfegyelmi ügyekre is azokban
> az esetekben, amikor bírósági eljárásnak helye van.
>
> (3) A Sport Állandó Választott Bíróság tagjaira - a MOB és a nemzeti
> sportszövetségek elnökei együttes véleményének figyelembevételével - a
> miniszter tesz javaslatot, amely alapján a Nemzeti Sportszövetség
> elnöksége választja a tagokat a jogi szakvizsgával és legalább ötéves jogi
> gyakorlattal, valamint az illetékes ügyvédi, közjegyzoi kamara vagy
> jogászegyleti elnökség ajánlásával rendelkezo jogászok közül.
>
> (4) A Sport Állandó Választott Bíróság a tagok közül négy évre elnököt és
> alelnököt választ.
>
> (5) A Sport Állandó Választott Bíróság eljárásának alapveto célja a felek
> kölcsönös érdekeinek figyelembevételével egyezség létrehozása. Ha egyezség
> nem jön létre, a Sport Állandó Választott Bíróság kötelezo döntést hozhat.
>
> (6) A Sport Állandó Választott Bíróság a kérelem beérkezésétol számított
> harminc napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalástól
> számított harminc napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.
>
> HARMADIK RÉSZ
>
> AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI
>
> XVI. Fejezet
>
> AZ ÁLLAM SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI
>
> A sport szabályozása és ellenorzése
>
> 54. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az
> állam:
>
> a) meghatározza a szervezett formában történo sporttevékenység
> gyakorlásának jogszabályi feltételeit;
>
> b) az alsó-, a közép-, és a felsofokú oktatás során közremuködik a
> rendszeres testedzés feltételeinek megteremtésében a nevelési-oktatási
> intézményekben, a felsooktatási intézményekben és a kollégiumokban;
>
> c) elosegíti az egészséges életmód és a szabadidosport feltételeinek
> megteremtését;
>
> d) e törvénybe foglaltak szerinti különleges eszközökkel is támogatja a
> gyermek- és ifjúsági sportot, a nok és a családok sportját, a hátrányos
> helyzetu társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját;
>
> e) törvényességi felügyeletet gyakorol a köztestületek, a szakszövetségek,
> a sportszövetségek és a sportszervezetek muködése felett;
>
> f) korlátozza a sport önveszélyezteto, káros megnyilvánulását és ellenorzi
> a doppingtilalom betartását;
>
> g) közremuködik abban, hogy az egyes sportágakban a sporttevékenység
> ugyanazon elvek és szempontrendszer alapján legyen végezheto;
>
> h) ösztönzi a sportvállalkozásokat, a sportpiac kialakulását és
> rendeltetésszeru muködését;
>
> i) a környezetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenloséget biztosító
> egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására
> alkalmas létesítményeket hoz létre;
>
> j) gondoskodik a kincstári vagyon részét képezo, valamint az állam
> vállalkozói vagyonába tartozó sportlétesítmények fenntartásáról és
> rendeltetésszeru hasznosításáról;
>
> k) támogatja a nem állami tulajdonban lévo sportlétesítmények
> karbantartását, korszerusítését, illetve fejlesztését;
>
> l) közremuködik a sportrendezvények biztonságos lebonyolításában;
>
> m) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmuködésben;
>
> n) támogatja az olimpiai mozgalmat, a Magyar Köztársaság sportolóinak,
> sportszervezeteinek részvételét az olimpiákon és más, kiemelkedo
> jelentoségu nemzetközi sportversenyeken, ideértve a speciális
> világjátékokat, valamint a fogyatékosok más kiemelkedo jelentoségu
> nemzetközi sportversenyeit is;
>
> o) támogatja a sportszakember-képzést, a sportorvosi tevékenység
> fejlesztését, és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet;
>
> p) muködteti az állami sportinformációs rendszert.
>
> Az Országgyulés feladatai
>
> 55. § Az Országgyulés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának
> feltételeit érinto törvényeket, illetve határozatokat és folyamatosan
> ellenorzi azok végrehajtását.
>
> A Kormány feladatai
>
> 56. § (1) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési
> tervet és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyulésnek a sporttal
> kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, illetve egyéb döntések
> meghozatalára.
>
> (2) A Kormány az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban megalkotja a
> szükséges jogszabályokat, és meghozza az egyéb döntéseket, amelyek
> keretében:
>
> a) a költségvetésrol szóló törvénnyel összhangban meghatározza a sport
> állami támogatásának alapveto célkituzéseit, rendszerét, módszereit;
>
> b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmuködésben, ideértve
> a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek
> munkájában való részvételt, valamint elokészíti, illetve megköti a
> sporttal kapcsolatos tárgykörbe tartozó nemzetközi szerzodéseket;
>
> c) koordinálja a miniszterek és az országos hatásköru szervek sporttal
> kapcsolatos tevékenységét.
>
> Az ifjúsági és sportminiszter feladatai
>
> 57. § (1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenorzésével
> kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról a
> miniszter gondoskodik.
>
> (2) A miniszter:
>
> a) elokészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket;
>
> b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával
> kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, ellenorzi e
> pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett
> állami támogatás visszafizettetésérol;
>
> c) a Kormány rendelete alapján, illetoleg az e törvényben meghatározott
> feladatok teljesítése érdekében rendeletet ad ki;
>
> d) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések
> végrehajtásáról;
>
> e) szervezi a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggo állami feladatok
> ellátását és elosegíti a magyarországi sport világesemények
> megvalósulását;
>
> f) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggo
> feladatainak ellátásához;
>
> g) részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács és a regionális
> fejlesztési tanácsok munkájában, valamint kapcsolatot tart a megyei
> területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal;
>
> h) együttmuködik a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti
> Sportszövetséggel, a Nemzeti Szabadidosport Szövetséggel és a Fogyatékosok
> Nemzeti Sportszövetségével, valamint kapcsolatot tart a
> szakszövetségekkel, a sportszövetségekkel, a sportközalapítványokkal és a
> sport területén muködo érdekképviseletekkel;
>
> i) irányítja a felügyelete alá tartozó intézményeket;
>
> j) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban
> meghatározott hatósági jogköröket;
>
> k) programokat dolgoz ki a szabadido-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a
> nok és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos
> helyzetu társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsooktatás
> sportjának, valamint a sporttal foglalkozó vállalkozásoknak a
> támogatására;
>
> l) vagyonkezelési szerzodés alapján gondoskodik az állami tulajdonú
> sportlétesítmények fenntartásáról, felújításáról, korszerusítésérol és
> kommunikációs, valamint építészeti akadálymentesítésérol;
>
> m) a megyei (fovárosi) közigazgatási hivatalok bevonásával, valamint a
> helyi önkormányzatok, a szakszövetségek és a sportszövetségek
> közremuködésével kialakítja és muködteti az állami sportinformációs
> rendszert;
>
> n) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott
> egyéb feladatokat;
>
> o) gondoskodik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben hatáskörébe
> tartozó feladatok teljesítésérol, valamint a sport szakmai
> (sporttudományos, sport-egészségügyi) hátterének biztosítása érdekében
> együttmuködik más minisztériumokkal, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és
> Sporttudományi Karával, továbbá az Országos Sportegészségügyi Intézettel;
>
> p) együttmuködik más minisztériumokkal a sport szakmai hátterének
> biztosításában;
>
> q) ellenorzi az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének
> rendezésérol szóló 1996. évi LXV. törvény alapján tulajdonba adott
> ingatlanok muködtetését és a tulajdonba adás alapjául eloírt feltételek
> folyamatos meglétét.
>
> A megyei (fovárosi) közigazgatási hivatal feladatai
>
> 58. § (1) A megyei (fovárosi) közigazgatási hivatal:
>
> a) közremuködik - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
> 98. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján - a helyi önkormányzatok
> sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásában;
>
> b) a külön jogszabályban meghatározott módon közremuködik az állami
> sportinformációs rendszer kialakításában, muködtetésében.
>
> (2) A megyei (fovárosi) közigazgatási hivatalok sporttal kapcsolatos
> tevékenységének sportszakmai irányítását a miniszter látja el.
>
> XVII. Fejezet
>
> A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI
>
> Települési feladatok
>
> 59. § (1) A települési önkormányzat kötelezo feladata illetékességi
> területén a helyi sporttevékenység támogatása.
>
> (2) Ennek formái különösen:
>
> a) a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelo helyi
> sportkoncepció meghatározása és megvalósítása;
>
> b) az a) pont szerinti célok alapján a sporttal foglalkozó helyi
> szervezetekkel való együttmuködés;
>
> c) a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, muködtetése;
>
> d) az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
>
> (3) A megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladata
> keretében illetékességi területén a (2) bekezdésben foglaltak mellett -
> lehetoségei szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök
> muködésének feltételeit is.
>
> 60. § (1) A települési önkormányzat az 59. §-ban meghatározott kötelezo
> feladatai mellett illetékességi területén a helyi sporttevékenységet
> elsosorban a következo módon támogathatja:
>
> a) a tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésével;
>
> b) a külön jogszabályban meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új
> sportlétesítmények építésével;
>
> c) a szabadidosport feltételeinek fejlesztésével;
>
> d) a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nok és a
> családok sportjának, a hátrányos helyzetu társadalmi csoportok és a
> fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló
> sportrendezvények lebonyolításának segítésével;
>
> e) adottságainak megfelelo részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban;
>
> f) az iskolán kívüli, önszervezodo sporttevékenység feltételeinek
> elosegítésével;
>
> g) a nemzeti és a nemzetközi sport népszerusítésében közremuködéssel.
>
> (2) A megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltak mellett
> illetékességi területén segítheti az olimpiai utánpótlásmuhelyek
> muködését.
>
> (3) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén ellátja a
> 61. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
>
> Térségi feladatok
>
> 61. § (1) A megyei önkormányzat feladatai illetékességi területén, a sport
> hosszú távú fejlesztési céljaira figyelemmel, a következok:
>
> a) a sporttal foglalkozó helyi szervezetek támogatása;
>
> b) a területi versenyrendszerek kialakításának és muködtetésének,
> sportrendezvények szervezésének segítése;
>
> c) a szakszövetség területi szervei muködésének segítése;
>
> d) a szakszövetségekkel való együttmuködés az éves verseny-, illetve
> szabadidosport-naptár összeállításában;
>
> e) közremuködés a szakszövetségekkel együttmuködve a
> sportszakember-képzésben és -továbbképzésben, valamint az egészséges
> életmóddal összefüggo felvilágosító tevékenységben;
>
> f) a sportorvosi tevékenység támogatása;
>
> g) az 59. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban foglalt feladatok
> ellátása.
>
> (2) A megyei önkormányzat illetékességi területén az (1) bekezdésben
> foglaltakon kívül a helyi sporttevékenységet elsosorban a 60. § (1)
> bekezdésének a)-e) és g) pontjaiban meghatározott módon támogathatja.
>
> (3) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos, az (1) bekezdésben, az
> 59. §-ban és a 62. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feladataik ellátásához
> a költségvetési törvény szerint önálló normatív támogatásban részesülnek.
> Ezen kívül részükre a feladatellátáshoz szükséges egyéb pénzügyi
> eszközöket a költségvetési fejezetek ágazati, szakmai célú támogatási
> pénzeszközei terhére kell biztosítani, az azok felosztására,
> felhasználására vonatkozó szabályok szerint, elsosorban pályázati rendszer
> keretében.
>
> (4) Az e törvényben meghatározott feladataik alapján a helyi
> önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak
> megfeleloen a helyi önkormányzat sporttevékenységgel kapcsolatos részletes
> feladatait és kötelezettségeit, valamint a helyi önkormányzat
> költségvetésébol sportra fordítandó összeget.
>
> NEGYEDIK RÉSZ
>
> A SPORT SZABÁLYOZÁSA ÉS TÁMOGATÁSA
>
> XVIII. Fejezet
>
> AZ ISKOLAI ÉS EGYETEMI SPORT FEJLESZTÉSE
>
> Iskolafejlesztés
>
> 62. § (1) Iskola, kollégium és óvoda nem építheto a lakosság és a tanulók
> számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretu tornaterem
> vagy tornaszoba nélkül.
>
> (2) A tornateremmel nem rendelkezo, már muködo iskola, illetve kollégium
> fenntartója köteles a tanulók részére a külön jogszabályban meghatározott
> sportolási lehetoséget biztosítani.
>
> Az iskolai és az egyetemi (foiskolai) sport
>
> 63. § (1) A közoktatási intézményekben a tanulók szervezett formában való
> rendszeres testedzéséhez, sporttevékenységéhez szükséges feltételeket
> biztosítani kell.
>
> (2) A felsooktatási intézményekben a hallgatók intézményen belüli,
> szervezett formában való rendszeres testedzéséhez, sporttevékenységéhez (a
> továbbiakban: egyetemi sport) szükséges feltételeket biztosítani kell.
>
> (3) Az állam az egyetemi sport feltételeinek megteremtését és folyamatos
> biztosítását a Nemzeti Szabadidosport Szövetségen keresztül támogatja.
>
> (4) Az egyetemi sport támogatásának feltételeit - a felsooktatásról szóló
> 1993. évi LXXX. törvénnyel összhangban -, valamint az iskolai sportkörök
> keretében megvalósuló sporttevékenység támogatási feltételeit külön
> jogszabály határozza meg.
>
> (5) A közoktatás és a felsooktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység
> folytatásához a sport területén szükséges, külön jogszabályban
> meghatározott képesítések mellett a szakszövetség elozetes hozzájárulása
> is szükséges.
>
> (6) A szakszövetség a hozzájárulást szakhatóságként, külön jogszabályban
> meghatározott díj ellenében adja ki.
>
> XIX. Fejezet
>
> SPORTLÉTESÍTMÉNYEK
>
> Sportlétesítmény építése, korszerusítése
>
> 64. § (1) Új sportlétesítmény csak úgy építheto, hogy a fogyatékos
> sportolók és nézok számára mind építészeti, mind pedig kommunikációs
> szempontból akadálymentes legyen. A sportlétesítmények korszerusítésénél
> is figyelemmel kell lenni a fogyatékos személyek érdekeire.
>
> (2) A sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendorség, a
> tuzoltóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a mentoszolgálat és a tulajdonos
> (üzemelteto) a versenyrendszer elso sportrendezvénye elott harminc nappal
> közösen ellenorzi.
>
> (3) A (2) bekezdés szerinti ellenorzés idopontjáról - azt legalább tizenöt
> nappal megelozoen - a sportlétesítmény üzemeltetoje értesíti az érintett
> szervezeteket.
>
> (4) A sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos részletes
> településrendezési, építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, környezet- és
> természetvédelmi feltételeket külön jogszabály állapítja meg.
>
> Állami tulajdonban lévo sportlétesítményekkel való gazdálkodás
>
> 65. § (1) A külön jogszabályban olimpiai központnak minosített, védett
> természeti területnek nem minosülo, a kincstári vagyon körébe tartozó
> sportlétesítmények felett a vagyonkezeloi jogokat - a 90. §-ban
> foglaltakra is figyelemmel - a miniszter gyakorolja, és gondoskodik e
> vagyon hasznosításáról.
>
> (2) Az (1) bekezdés szerinti sportlétesítményekkel való gazdálkodásra a
> miniszter közhasznú szervezetet hozhat létre, amely a vagyonkezeloi jogot
> versenyeztetés nélkül, ingyenesen szerezheti meg.
>
> (3) A (2) bekezdés szerinti gazdálkodásra a kincstári vagyon
> hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat kell
> alkalmazni.
>
> (4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, védett természeti területnek
> nem minosülo, kincstári vagyont képezo és a minisztérium vagyonkezelésében
> lévo sportlétesítményeket - kivéve a 90. § szerinti sportcélra szolgáló
> építményeket - a miniszter kezdeményezésére a kincstári vagyonért felelos
> miniszter
>
> a) ingyenesen vagy kedvezményesen helyi önkormányzatok, szakszövetségek,
> sportszövetségek, illetve sportegyesületek, vagy kedvezményesen
> sportvállalkozások tulajdonába adhatja;
>
> b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a
> továbbiakban: Áht.) meghatározott eloírások megfelelo alkalmazásával
> értékesítheti.
>
> (5) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó védett természeti területnek
> minosülo sportlétesítmény (4) bekezdés szerinti elidegenítése a külön
> jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag a környezetvédelmi
> miniszter egyetértésével, a védelem célját nem veszélyeztetve, a
> védettségbol eredo korlátozások, tilalmak maradéktalan betartásával és
> legalább azonos természetvédelmi értéku védett természeti területtel
> történo csere esetén lehetséges.
>
> (6) Ingyenesen vagy kedvezményesen történo átruházás esetén a
> kedvezményezett legalább tizenöt évig csak a miniszter engedélyével
> idegenítheti el, illetve terhelheti meg az ingatlant, amelyet csak
> sportcélokra használhat. A tulajdon-átruházási szerzodésben a
> kötelezettségek teljesítésére megfelelo biztosítékot és ellenorzési
> lehetoséget kell kikötni.
>
> (7) A kincstári vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlan, illetve
> sportlétesítmény értékesítésére csak a miniszter egyetértése esetén
> kerülhet sor.
>
> (8) A privatizációért felelos miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása
> során az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportcélú ingatlan, illetve
> sportlétesítmény értékesítését megelozoen köteles a miniszter véleményét
> kikérni.
>
> (9) Az állami tulajdonban lévo sportlétesítmények értékesítésébol származó
> bevételt a költségvetési törvényben meghatározottak szerint kizárólag
> sportlétesítmények építésére, illetve fejlesztésére lehet felhasználni.
>
> 66. § (1) Az állami tulajdonban lévo sportlétesítményeket illetoen a
> vagyonkezelo a sportszervezetekkel - a természet védelmérol szóló 1996.
> évi LIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel - bérleti szerzodést
> köthet.
>
> (2) A bérleti szerzodés csak határozott idotartamú lehet és legfeljebb tíz
> évre szólhat. A szerzodésben megállapított idotartam után a bérlovel újabb
> bérleti szerzodés kötheto.
>
> XX. Fejezet
>
> A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE
>
> A támogatás forrásai
>
> 67. § (1) Az állam a sporttevékenység folytatásához évente a költségvetési
> törvényben foglaltak szerinti összegu támogatást nyújt. A (2)-(4)
> bekezdésben foglaltak kivételével a támogatás szerzodés alapján veheto
> igénybe. A szerzodés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak
> ellenorzésére, a támogatás igénybevételére az államháztartás muködési
> rendjérol szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
>
> (2) A bukmékeri rendszeru fogadások játékadójának tizenöt százaléka a
> Nemzeti Szabadidosport Szövetséget illeti meg. E játékadó harmincöt
> százalékát a minisztérium költségvetési fejezetében a sport támogatására
> felhasználható bevételként kell eloirányozni.
>
> (3) A sorsolásos játékok játékadójának tizenkét százaléka a Wesselényi
> Közalapítványt illeti meg.
>
> (4) A totó játékadóját a minisztérium költségvetési Fejezetében a
> labdarúgás támogatására felhasználható bevételként kell eloirányozni.
>
> A versenyszeru sport támogatása
>
> 68. § (1) A szakszövetségek állami támogatása - a 70. § (1) bekezdésében
> foglaltakra is figyelemmel - a Nemzeti Sportszövetségen keresztül
> történik. A miniszter évente rendeletben határozza meg a szakszövetségek
> részére nyújtandó támogatás feltételeit és a Fogyatékosok Nemzeti
> Sportszövetségének tagjai részére nyújtandó együttes támogatás összegét.
>
> (2) A szakszövetségek támogatására rendelkezésre álló összegnek a
> szakszövetségek közötti felosztásáról a Nemzeti Sportszövetség közgyulése
> dönt.
>
> (3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti döntés és az (1) bekezdés szerinti
> rendeletben foglaltak alapján köt állami támogatási szerzodést a
> szakszövetségekkel. A miniszter a szerzodéskötést megtagadhatja, ha a
> közgyulés döntése ellentétes az (1) bekezdés szerinti rendeletben
> foglaltakkal.
>
> (4) A miniszter a szakszövetségekkel kötött támogatási szerzodések
> végrehajtásának ellenorzésérol folyamatosan gondoskodik.
>
> A szabadidosport és a sportolók tanulmányainak támogatása
>
> 69. § (1) A szabadidosport, valamint a fogyatékosok e keretek közötti
> sportjának állami támogatása alapvetoen a Nemzeti Szabadidosport
> Szövetség, valamint a Wesselényi Közalapítvány útján történik. A támogatás
> feltételeit a miniszter évente rendeletben állapítja meg.
>
> (2) Az állam a sportolók tanulmányainak elosegítése érdekében sportiskola-
> és Gerevich Aladár tanulmányi ösztöndíj-rendszert tart fenn.
>
> (3) A sportiskolarendszer támogatása és a tanulmányi ösztöndíjrendszer
> muködtetése a Wesselényi Közalapítvány útján történik a miniszter által
> kiadott rendeletnek megfeleloen.
>
> (4) Tanulmányi ösztöndíj az iskolai rendszerben a következo iskolai
> végzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytató, kiemelkedo
> sportteljesítményt nyújtó sportolók (ideértve a fogyatékos sportolókat is)
> részére adható:
>
> a) elso szakképzettség (szakképesítést igazoló szakmunkás-, szakiskolai
> vagy speciális szakiskolai bizonyítvány);
>
> b) érettségi bizonyítvány;
>
> c) foiskolai, illetve egyetemi oklevél.
>
> (5) Tanulmányi ösztöndíjban részesülo sportoló hivatásos sportolói
> szerzodéses jogviszonyt sportszervezettel nem létesíthet.
>
> (6) A tanulmányi ösztöndíj adásának részletes feltételeit, valamint a
> sportiskolarendszer támogatásának feltételeit a Wesselényi Közalapítvány
> kuratóriuma határozza meg.
>
> (7) A Wesselényi Közalapítvány a rendelkezésére álló forrásokat a
> következo célokra használhatja fel:
>
> a) normatív támogatás;
>
> b) feladathoz kötött fejlesztési támogatás;
>
> c) pályázati rendszeren alapuló feladatellátás támogatás;
>
> d) tanulmányi ösztöndíjrendszer fenntartása.
>
> (8) A Wesselényi Közalapítvány muködési kiadásai nem haladhatják meg
> évente a központi költségvetési támogatás öt százalékát.
>
> A kimagasló sportteljesítmények és elsodleges sportcélok támogatása
>
> 70. § (1) Az olimpián szereplo sportágak, az olimpiai elokészületek és
> részvétel állami támogatása elsosorban a Magyar Olimpiai Bizottságon
> keresztül történik.
>
> (2) A fogyatékosok sportja esetében a speciális világjátékokra való
> elokészületek és azokon történo részvétel állami támogatása elsosorban a
> Nemzeti Sportszövetségen keresztül történik.
>
> (3) Az állam a hazai és nemzetközi versenyeken kimagasló teljesítmények
> elérését szolgáló sporttevékenységet, ideértve az utánpótlás-nevelést és a
> fogyatékosok sportját is, elsosorban a MOB, valamint a Nemzeti
> Sportszövetség rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel támogatja.
>
> (4) A tanulmányokat nem folytató, a sportteljesítménye alapján az olimpián
> vagy a speciális világjátékokon kiemelkedo sporteredmény elérésére esélyes
> olimpiai vagy speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók és azok
> edzoi (a továbbiakban együtt: éremesélyesek) részére legfeljebb négy évre
> sportösztöndíj adható.
>
> (5) A sportösztöndíj adásának feltételeit olimpiai éremesélyesek esetén -
> a szakszövetség javaslata alapján - a MOB, speciális világjátékokon
> éremesélyesek esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapítja meg,
> és azt a Wesselényi Közalapítvány folyósítja.
>
> (6) Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok
> özvegyei, valamint a kimagasló sporteredmények elérésében közremuködo
> nyugdíjas sportszakemberek megbecsülését a Mezo Ferenc Közalapítvány útján
> biztosítja.
>
> (7) A miniszter támogatja a hosszú távú sportstratégia alapján
> meghatározott sportfejlesztési programokat, így különösen a
> sportágfejlesztéseket, az olimpiai muhelyeket, a gyermek- és ifjúsági
> sportot, a nok és a családok, valamint a hátrányos helyzetuek és a
> fogyatékosok sportját, a sportlétesítmények korszerusítését, továbbá a
> sportvállalkozásokat. E programokon kívül a miniszter sportszervezetek
> számára közvetlen támogatást nem nyújthat.
>
> 71. § (1) Az állam évente központi költségvetési támogatást nyújt a
> Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidosport Szövetség és Fogyatékosok
> Nemzeti Sportszövetsége tagszervezeteinek muködési kiadásai részleges
> fedezésére.
>
> (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást az állam a Fogyatékosok Nemzeti
> Sportszövetsége részére a Nemzeti Sportszövetségen és a Nemzeti
> Szabadidosport Szövetségen keresztül nyújtja.
>
> (3) A miniszter évente rendeletben határozza meg, hogy a Nemzeti
> Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidosport Szövetség költségvetésébol a
> Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjait együttesen mekkora összeg
> illeti meg. Ez az összeg az elozo évi támogatásnál kisebb nem lehet. A
> rendeletben kell megállapítani azokat a szakmai feladatokat és
> szempontokat is, amelyek alapján a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a
> támogatást tagjai között felosztja.
>
> (4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételét biztosító szerzodés
> megkötésérol és a támogatás folyósításáról a miniszter gondoskodik.
>
> (5) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjaival a miniszter a
> támogatási szerzodést közvetlenül köti meg.
>
> A támogatás igénybevételének feltételei
>
> 72. § (1) A minisztérium, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti
> Szabadidosport Szövetség, valamint a Wesselényi Közalapítvány csak akkor
> nyújthat szakszövetség, sportszövetség vagy sportszervezet részére
> támogatási szerzodés alapján támogatást, ha annak
>
> a) nincs lejárt köztartozása;
>
> b) rendeltetésszeruen gazdálkodik; és
>
> c) a korábban kapott támogatással megfelelo módon elszámolt.
>
> (2) Nem kaphat támogatást
>
> a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási,
> csod- vagy felszámolási eljárás van folyamatban;
>
> b) az a szakszövetség, sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek
> muködését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az
> Et. szerint eljárás van folyamatban;
>
> c) az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csodeljárás van
> folyamatban, vagy amely ellen a Cstv. szerinti felszámolási eljárás
> megindítása céljából kérelmet nyújtottak be.
>
> (3) A miniszter a támogatási szerzodéstol köteles elállni, ha a támogatott
> szervezet
>
> a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott,
>
> b) köztartozása a szerzodés megkötése óta lejárt és arra fizetési
> könnyítést sem kapott;
>
> c) a támogatást nem a szerzodésben megjelölt célra használta fel;
>
> d) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette;
>
> e) a (2) bekezdés szerinti helyzetben van.
>
> (4) Az a gazdasági társaság, amelynek muködésében az állam többségi vagy
> közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, csak az állami
> tulajdonosi jogokat gyakorló szerv elozetes hozzájárulásával - a
> minisztérium egyideju értesítése mellett - nyújthat bármilyen jogcímen
> támogatást sportszervezetnek, sportcélú köztestületnek,
> sportközalapítványnak, szakszövetségnek vagy sportszövetségnek, illetve
> szerezhet tulajdoni részesedést sportvállalkozásban.
>
> (5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik a szponzorálási vagy
> reklámszerzodés megkötését, ha annak értéke éves szinten és gazdasági
> társaságonként nem éri el a tízmillió forintot.
>
> Az olimpiai járadék
>
> 73. § (1) Harmincötödik életévének betöltését követo év január 1. napjától
> kezdodoen élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék)
> jogosult az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezo magyar
> állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott keret tagjaként akár egyéni
> számban, akár csapattagként
>
> a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon, vagy a FIDE
> által szervezett Sakkolimpián, illetve
>
> b) 1984-tol kezdodoen Paralimpián vagy a Siketek Világjátékain
>
> elso, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes).
>
> (2) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának idopontjától annak
> özvegye.
>
> (3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának
> idopontjától - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak edzoje.
>
> (4) Az edzo - az érmes járadékra jogosultságának idopontjára tekintet
> nélkül - negyvenötödik életéve betöltését követo év január 1. napjától
> jogosult a járadékra.
>
> (5) Az özvegy és az edzo járadékra csak akkor jogosult, ha magyar
> állampolgár és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik.
>
> (6) Az elso helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérbol és a
> fizetésbol élok elozo évi - a Központi Statisztikai Hivatal által
> számított - országos szintu nettó nominál átlagkeresetének megfelelo
> összeg.
>
> (7) A második helyezést elért érmes járadékának mértéke a (6) bekezdésben
> meghatározott járadék hatvan százalékának megfelelo összeg.
>
> (8) A harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke a (6) bekezdésben
> meghatározott járadék negyven százalékának megfelelo összeg.
>
> (9) Az érmes özvegye, illetve edzoje élete végéig az érmes járadéka fele
> részének megfelelo özvegyi, illetve edzoi járadékra jogosult.
>
> 74. § (1) Az érmes csak a legjobb helyezése után járó járadék egyszeri
> igénylésére jogosult, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet.
>
> (2) A (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve az özvegy és az edzo
> csak egy járadékra jogosult, amelyet az érmesnek az (1) bekezdés szerinti
> járadéka alapján kell megállapítani.
>
> (3) Aki érmesként, özvegyként, illetve edzoként is járadékra jogosult, a
> 73. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott járadékokra együttesen jogosult.
>
> (4) A járadékra jogosultságot és a járadékot a minisztérium a jogosult
> kérelmére állapítja meg és gondoskodik annak havonta történo
> folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a
> minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani.
>
> (5) A járadékra jogosult edzo személyére a minisztériumnak az érmes tesz
> javaslatot, amelyhez a szakszövetség, valamint
>
> a) a 73. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott verseny esetén a
> MOB;
>
> b) a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott verseny esetén a
> Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
>
> véleményt csatol.
>
> (6) E törvény alkalmazásában olimpiai játékoknak minosülnek a szocialista
> országok versenyzoi számára 1984-ben megrendezett "A" kategóriás
> nemzetközi versenyek is.
>
> (7) A járadékra jogosultságra és a járadék folyósítására vonatkozó
> részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
>
> XXI. Fejezet
>
> A SPORTTAL KAPCSOLATOS SZERZODÉSEK, VALAMINT A KÖZVETÍTÉSI JOGOK
> HASZNOSÍTÁSA
>
> Szponzorálási szerzodés
>
> 75. § (1) Szponzorálási szerzodésben a szponzor kötelezi magát, hogy pénz
> vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált
> sporttevékenységet, a szponzorált pedig köteles lehetové tenni, hogy
> sporttevékenységét a szponzor a marketing munkája során felhasználja.
>
> (2) Az (1) bekezdés szerinti marketing és egyéb reklámtevékenység során a
> sporttevékenységet egészségre ártalmas szolgáltatással, életmóddal
> összefüggésben tilos megjeleníteni.
>
> (3) Szponzorálási szerzodést jogi vagy természetes személlyel
> szakszövetség, sportszervezet és sportoló egyaránt köthet.
>
> (4) A szponzorálási szerzodésre egyebekben a Ptk. szerzodésekre vonatkozó
> általános rendelkezései az irányadóak.
>
> Arculatátviteli (piacépítési) szerzodés
>
> 76. § (1) Arculatátviteli szerzodés alapján a felhasználó a sportszervezet
> nevét, emblémáját, híres sportolóinak nevét és képmását, illetve a
> sporttevékenységével összefüggo más eszmei javakat használ fel
> dísztárgyakon, ruházati termékeken, ajándéktárgyakon, hirdetotáblákon és
> más eszközökön ellenérték fejében marketing tevékenységének
> alátámasztására a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.
>
> (2) A sportoló nevét, képmását a sportszervezet arculatátviteli, reklám
> vagy egyéb szerzodés keretében csak a sportoló elozetes írásbeli
> hozzájárulásával használhatja fel, az ezzel ellentétes megállapodás
> semmis. A sportoló jó hírnevének és személyiségi jogainak védelmére
> egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
>
> (3) Az arculatátviteli szerzodésre egyebekben a Ptk. szerzodésekre
> vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak.
>
> Televíziós és rádiós közvetítések engedélyezési jogának hasznosítása
>
> 77. § (1) A sportági versenyek televíziós és rádiós közvetítése
> engedélyezési jogának hasznosításáról a szakszövetség szabályzatban
> rendelkezik. A szabályzat elfogadása a szakszövetség közgyulésének
> kizárólagos hatáskörébe tartozik.
>
> (2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni:
>
> a) hogy mely közvetítésekrol, a szakszövetség melyik szerve jogosult a
> rádiós és televíziós musorszolgáltatókkal szerzodést kötni;
>
> b) a hasznosításból származó bevételnek a szakszövetség tagjai közötti
> elosztási módját és arányát is.
>
> (3) A közvetítés engedélyezésének vagyoni értéku joga gazdasági társaság
> törzs(alap)tokéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem viheto be és
> korlátolt felelosségu társaság, illetve közhasznú társaság esetében
> mellékszolgáltatásnak sem minosülhet. A szakszövetség jogosult azonban a
> közvetítés engedélyezési jogát ügynöki (bizományosi) szerzodésen keresztül
> is hasznosítani.
>
> (4) A nem a szakszövetség által kiírt vagy szervezett versenyek közé
> tartozó sportrendezvény közvetítésének engedélyezési joga a szervezo
> sportszervezetet illeti meg.
>
> (5) A sportági nemzetközi szakszövetség által Magyarországon szervezett
> verseny közvetítése engedélyezési jogának hasznosítására a sportági
> nemzetközi szakszövetséggel kötött szerzodésben foglaltak az irányadók.
>
> (6) A külön jogszabályban meghatározott kiemelkedo és a lakosság
> közérdeklodésére számot tartó sportrendezvényeket és azok közvetítésére
> vonatkozó eljárási szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak
> szerint csak közszolgálati és az ország területének legalább kilencven
> százalékán fogható adású, földi sugárzású musorszolgáltató közvetítheti.
>
> XXII. Fejezet
>
> SPORTRENDEZVÉNY SZERVEZÉSE
>
> A szervezésre jogosultak
>
> 78. § (1) Sportrendezvényt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -
> jogi személy vagy büntetlen eloéletu természetes személy (a továbbiakban
> együtt: szervezo) szervezhet.
>
> (2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezoje csak
> sportszervezet, szakszövetség vagy sportszövetség lehet.
>
> A szervezo felelossége
>
> 79. § (1) A sportrendezvény helyszínén a szervezo felel a sportrendezvény
> e törvényben, más jogszabályban, a versenykiírásban, valamint a
> szakszövetség és a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott
> eloírásoknak megfelelo és biztonságos megtartásáért.
>
> (2) A sportrendezvény rendjének szabályozásáért, a szabályok betartásának
> ellenorzéséért a szervezo a felelos.
>
> (3) A szervezo köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni
> minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevok személyi és
> vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges.
>
> (4) A szervezo a sportrendezvény biztonságára vonatkozó eloírások
> felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai
> szerint felel. Rendezo szerv, rendezo megbízása esetén a szervezo és a
> rendezo szerv, rendezo felelossége egyetemleges.
>
> (5) A szervezo felelossége a nézoknek a sportrendezvény helyszínére
> történo beléptetése megkezdésétol addig tart, amíg a nézok a
> sportrendezvény helyszínét elhagyják.
>
> (6) A szakszövetség az (1) bekezdésben meghatározott eloírások be nem
> tartása esetén a szervezovel szemben a külön jogszabályban meghatározott
> joghátrányt alkalmazza.
>
> A szervezés feltételei
>
> 80. § (1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportszövetség által
> meghatározott eloírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint
> szervezheto. Ha a versenyt sportági nemzetközi szakszövetség szervezi, a
> szervezéskor a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott
> eloírásokat is alkalmazni kell.
>
> (2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezheto, amely a
> sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevok
> személyét és vagyonát nem veszélyezteti.
>
> (3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a
> sportrendezvény jellegének megfeleloen köteles a szervezo a
> sportrendezvényen résztvevok személyi és vagyoni biztonságára, valamint a
> környezet és a természet védelmére vonatkozó eloírásokat teljesíteni.
>
> (4) A szervezo a sportrendezvény jellegének megfeleloen köteles a
> fogyatékos nézoknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az
> akadálymentes közlekedést lehetové tenni, és a helyszín kommunikációs
> akadálymentesítését elvégezni.
>
> (5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények
> szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges
> szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít
> meg.
>
> 81. § (1) A szervezo köteles a külön jogszabályban meghatározott
> sportrendezvény esetében a belépojegy-eladást, a sportrendezvény
> helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését, valamint a
> sportrendezvény helyszínének elhagyását a szükséges muszaki és biztonsági
> intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok
> elkülönítése biztosított legyen.
>
> (2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok
> sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a
> sportrendezvény idotartama alatt és a rendorség igényei szerint a
> sportrendezvényt megelozoen, illetve követoen a szervezo köteles az
> illetékes rendori vezetovel együttmuködni és részére az igényelt
> segítséget megadni.
>
> (3) Ha a sportrendezvényre kibocsátott belépojegyek, bérletek száma
> alapján a nézoszám a háromezer fot eléri vagy meghaladja, vagy egyébként a
> körülmények alapján indokolt, a szervezo köteles az illetékes
> rendorkapitányságnál kezdeményezni a sportrendezvénynek a külön
> jogszabályban meghatározott szerzodésben foglalt díj ellenében történo
> rendori biztosítását.
>
> (4) Ha a sportrendezvény résztvevoinek magatartása annak biztonságos
> megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható
> helyre, a szervezo köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve
> felfüggeszteni. A rendorség kezdeményezésére a sportrendezvényt meg kell
> szakítani.
>
> (5) Ha a rend a (4) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre,
> a sporttevékenységet irányító személy (mérkozésvezeto) a sportrendezvényt
> befejezetté nyilváníthatja.
>
> 82. § (1) A szervezo a sportlétesítmény területén jól látható
> hirdetményben közzétett általános szerzodési feltételekben köteles
> meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit. Az általános
> szerzodési feltételeket összefoglalva a belépojegyen, bérleten is fel kell
> tüntetni.
>
> (2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépojegy ellenértékét három
> munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a
> megismételt sportrendezvényre a belépojegy érvényes.
>
> (3) A szervezo az általa szervezett sportrendezvény esetén jogosult a
> sportrendezvényrol eltávolított személlyel szemben a belépojegy-eladást
> megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt
> vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás).
> A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetoségét az (1) bekezdésben
> megjelölt általános szerzodési feltételekben fel kell tüntetni.
>
> (4) A sportrendezvény látogatásától eltiltás idotartama, ha az a szervezo
> által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozik, a két évet, ha csak
> meghatározott sportlétesítményre érvényes, az öt évet nem haladhatja meg.
>
> (5) A szervezonek a sportrendezvény látogatásától eltiltásra vonatkozó
> döntése ellen a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokhoz és a
> Sport Állandó Választott Bírósághoz lehet fordulni.
>
> (6) A sportrendezvény látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 84.
> § (2) bekezdésének c) pontja alapján el kellett volna távolítani, de erre
> azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezoi
> beavatkozás következtében olyan nézoi cselekmény volt várható, amely a
> sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.
>
> A rendezo
>
> 83. § (1) A szervezo a sportrendezvény lebonyolítására, valamint a
> helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására
> (a továbbiakban: rendezés) szerzodésben rendezo szervet vagy rendezot
> bízhat meg.
>
> (2) Az (1) bekezdés szerinti megbízásnak a rendezo szerv esetében
> feltétele, hogy az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelo
> rendezot alkalmazzon.
>
> (3) Rendezo szervnek csak a vállalkozás keretében végzett személy- és
> vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a
> Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi
> IV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezonek
> csak büntetlen eloéletu személy bízható meg.
>
> (4) A rendezonek e minoségében külsoleg azonosíthatónak kell lennie.
>
> (5) A rendezo szerv, rendezo köteles a szervezo utasításai szerint
> eljárni. A szervezo szabályzatai és a versenykiírás utasításnak
> minosülnek.
>
> (6) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendorséggel való
> együttmuködésre a szervezo köteles a rendezot rendszeresen felkészíteni. A
> felkészítéshez a szervezo a rendorség közremuködését a külön jogszabályban
> meghatározott szolgáltatásként igénybe veheti.
>
> (7) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a sportrendezvényeket,
>
> a) amelyeken a rendezésre rendezo szervet, rendezot kell megbízni;
>
> b) amelyek esetében a szervezo köteles a sportrendezvény résztvevoi
> számára felelosségbiztosítást kötni.
>
> (8) A (7) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sportrendezvények
> felelosségbiztosítás nélkül nem tarthatók meg. A felelosségbiztosítás
> meglétét a belépojegyen fel kell tüntetni.
>
> A beléptetés
>
> 84. § (1) A nézo a sportrendezvény helyszínére akkor léptetheto be, ha
>
> a) érvényes belépojeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény
> helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik;
>
> b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer
> befolyása alatt;
>
> c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat,
> amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és
> vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való
> bevitelét a szervezo a belépojegy vásárlását megelozoen megtiltotta, és
> errol a belépojegy vásárlóját megfelelo módon tájékoztatta;
>
> d) nem tart magánál mások iránti gyulölet keltésére alkalmas feliratot,
> zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet;
>
> e) nem tart magánál olyan tárgyat vagy eszközt, amelynek birtoklása esetén
> ot a külön jogszabály értelmében fegyveresen vagy felfegyverkezve
> megjelentnek kell tekinteni.
>
> (2) A szervezo köteles
>
> a) az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel hiánya esetén, vagy
> az e bekezdés b) pontjában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a
> résztvevonek a sportrendezvényre való belépését megakadályozni;
>
> b) azt a résztvevot, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások
> személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti vagy rasszista, gyulöletkelto
> magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani;
>
> c) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy a b)
> pont szerinti felszólítás eredménytelensége esetén, illetve a 87. § (1)
> bekezdésében foglaltak be nem tartása esetén a résztvevot a
> sportrendezvény helyszínérol eltávolítani.
>
> (3) A sportrendezvényen résztvevovel szemben a külön jogszabályban
> foglaltak szerinti kényszeríto eszköz alkalmazására, továbbá személy,
> illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendori szerv és a rendezo szerv
> alkalmazottja jogosult.
>
> (4) Arányos mérvu kényszeríto testi ero alkalmazására a külön
> jogszabályban meghatározott esetekben a rendezo szerv alkalmazottja is
> jogosult.
>
> 85. § (1) A szervezo a résztvevok személyi és vagyonbiztonsága érdekében
> köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény ideje alatt
> annak helyszínét kamerával megfigyelni.
>
> (2) A kamerával való megfigyelésrol és rögzítésrol a nézot a
> sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben és a belépojegyen,
> bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell.
>
> (3) Szabálysértési vagy büntetoeljárás lefolytatásának megkönnyítése
> céljából a szervezo
>
> a) a sportrendezvény résztvevoit kamerával vagy más úton rögzítheti és a
> felvételeket harminc napig tárolja;
>
> b) a nézok egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és
> ellenorzo rendszert (a továbbiakban: belépteto rendszer) alkalmazhat;
>
> c) a sportrendezvény látogatásától eltiltott személyeket nyilvántarthatja.
>
> (4) A (3) bekezdés a) pontja szerint rögzített felvételeket, valamint a
> (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásból adatot - a külön
> jogszabályban meghatározott állami szerveken kívül - az érintett személy
> és az azonos vagy hasonló jellegu sportrendezvényt szervezo igényelhet. Az
> érintett kérelmére történo adatközlésre a személyes adatok védelmérol és a
> közérdeku adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12.
> §-ának (1) bekezdését megfeleloen alkalmazni kell.
>
> (5) Belépteto rendszer alkalmazása esetén a szervezo a
> belépojegy-eladáskor csak a nézo nevére szóló belépojegyet, illetve
> bérletet értékesíthet.
>
> (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szervezo a rendezo szerv
> alkalmazottja útján a belépojegy, bérlet birtokosának kilétét ellenorzi és
> egybeveti a belépojegyen, bérleten szereplo személyi adatokkal. Ha az
> adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.
>
> (7) A szervezo a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásban
> a rendbontás rövid leírását és a sportrendezvény látogatásától eltiltott
> személy, valamint a bünteto- és szabálysértési jogszabályok szerinti
> kitiltás hatálya alatt álló személy azonosítására alkalmas következo
> személyi adatokat rögzíti:
>
> a) név,
>
> b) anyja neve,
>
> c) születési hely és ido,
>
> d) állandó és ideiglenes lakcím, tartózkodási hely címe,
>
> e) személyi igazolvány száma,
>
> f) személyleírás.
>
> (8) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásnak a (7)
> bekezdésben foglaltakon kívül a sportrendezvény látogatásától eltiltás
> idotartamát, illetve a bünteto- és szabálysértési jogszabályok szerinti
> kitiltás idotartamát is tartalmaznia kell.
>
> (9) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás nyomtatott és
> elektronikus formában egyaránt létrehozható.
>
> (10) A szervezo az (1) bekezdés szerint rögzített felvételeket a (3)
> bekezdés a) pontjában meghatározott idotartam elteltével köteles
> megsemmisíteni.
>
> 86. § (1) A külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a
> szervezo köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett
> sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, értékelni a tett és
> elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait.
>
> (2) A helyzetjelentést a szervezo január 31-éig köteles megküldeni a
> szakszövetségnek és a rendorségnek.
>
> (3) A szakszövetség a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a
> rendorség és a szervezok részvételével.
>
> A nézo részvétele a sportrendezvényen
>
> 87. § (1) A nézo köteles betartani a szervezo által meghatározott
> biztonsági eloírásokat és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a
> sportrendezvényt megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a sportrendezvényen
> résztvevok testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy
> veszélyezteti.
>
> (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegésébol eredo
> kárért a nézo, több károkozó esetén a károkozásban részt vevo nézok
> egyetemlegesen, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai
> szerinti felelosséggel tartoznak. A kártérítési felelosség nem érinti a
> nézo szabálysértési vagy büntetojogi felelosségét.
>
> (3) A nézo a sportrendezvény befejezési idopontjában, illetve a
> szervezonek, rendezonek vagy a rendorségnek a személyi és
> vagyonbiztonságot veszélyezteto helyzet kialakulása miatt tett felhívására
> köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.
>
> (4) A sportrendezvény és a nézok biztonságára vonatkozó részletes
> eloírásokat külön jogszabály állapítja meg.
>
> ÖTÖDIK RÉSZ
>
> ÉRTELMEZO ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
>
> Értelmezo rendelkezések
>
> 88. § E törvény alkalmazásában
>
> 1. amator sportoló: az a versenyszeru sportoló, aki sportegyesület
> tagjaként, illetve sportvállalkozással fennálló amator sportolói
> sportszerzodés alapján sporttevékenységet folytat;
>
> 2. állami sportinformációs rendszer: a sportolókra, a sportszervezetekre,
> a sport célú köztestületekre és közhasznú szervezetekre, a
> sportközalapítványokra, ezek tevékenységére, valamint a
> sportlétesítményekre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott -
> adatoknak az állam által rendszerezett és nyilvánosan hozzáférhetové tett
> összessége;
>
> 3. csapatsport: azoknak a sportágaknak az összessége, amelyekben
> sporttevékenységet folytatni a játék jellegébol, valamint a
> versenyrendszer szabályaiból adódóan kizárólag úgy lehet, hogy legalább
> három természetes személy alkot egy résztvevot és a sportágnak nincs
> egyéni változata;
>
> 4. edzo: a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezo
> természetes személy, aki a sportolónak a sporttevékenységre való szakmai
> felkészítését végzi;
>
> 5. építészeti akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy az épített
> környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára
> biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is,
> akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve muszaki
> megoldásokra van szükségük.
>
> 6. fogyatékos: a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve
> nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó
> természetes személy;
>
> 7. hivatásos sportoló: az a versenyszeru sportoló, aki a sportszervezettel
> munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állva,
> jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszeruen sporttevékenységet folytat;
>
> 8. játékjog: személyhez kötött vagyoni értéku jog, amely a hivatásos
> sportoló sporttevékenységéhez fuzodik és fizikai, szellemi képességeinek
> összességét testesíti meg;
>
> 9. kincstári vagyon: az Áht. szerinti vagyoni kör;
>
> 10. kommunikációs akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy a fogyatékos
> személy a sportrendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt
> érzékelhesse és megfeleloen értelmezhesse;
>
> 11. közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe veheto
> terület, út, utca, tér;
>
> 12. nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek
> sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény
> szervezoje által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott
> tartózkodhat;
>
> 13. országos jellegu tevékenység: amelyet valamely szervezet legalább
> nyolc megyében, megyénként legalább két tagszervezettel folytat;
>
> 14. özvegy: a sportolónak halála idopontjában és legalább az azt megelozo
> hat hónapban vele közös háztartásban élo házastársa;
>
> 15. speciális világjátékok: a Paralimpia, a Speciális Olimpia, a Siketek
> Világjátékai és a Szervátültetettek Világjátékai;
>
> 16. sportegyesület: az e törvény, az Et. és a Ptk. alapján muködo
> egyesület;
>
> 17. sportiskola:
>
> a) az utánpótlás-nevelést végzo alsó-, középfokú nevelési-oktatási
> intézmény, amelyben a képzés korcsoportos rendszerben történik, a
> tankötelezettség teljesítheto és alapmuveltségi vizsga teheto; vagy
>
> b) költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként muködo intézmény,
> amelyben sport célú nevelés-oktatás folyik, a tankötelezettség nem
> teljesítheto és alapmuveltségi vizsga nem teheto. A tanuló az utolsó
> évfolyam befejezését követoen - a külön jogszabályban meghatározott -
> sportági képességfelméro vizsgát, illetve szakmai ismereteket igazoló
> szakmai elméleti vizsgát tesz;
>
> 18. sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez;
>
> 19. sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület
> meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják, és ahol nézo
> tartózkodhat;
>
> 20. sportrendezvény résztvevoje: az a természetes személy, aki a
> sportrendezvény helyszínén annak idotartama alatt, valamint a
> sportrendezvényt megelozoen vagy követoen másfél órával tartózkodik. A
> nézo (szurkoló) résztvevonek minosül;
>
> 21. sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a
> foglalkozások egységes osztályozási rendszerérol (FEOR) szóló 9029/1993.
> (SK 1994.1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik és
> sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
> jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy
> közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen a sportegyesületi
> vezeto, az edzo, a pályaedzo, a mérkozésvezeto, a versenybíró, a
> sportorvos, a gyúró;
>
> 22. sportszervezet: a sportegyesület és a sportvállalkozás;
>
> 23. sporttevékenység: a meghatározott szabályok szerint, a szabadido
> eltöltéseként vagy hivatásszeruen végzett testedzés, illetve szellemi
> gyakorlat, amely a fizikai, illetve szellemi eronlét fejlesztését és
> megtartását szolgálja;
>
> 24. sportvállalkozás: a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV.
> törvény szerint muködo korlátolt felelosségu társaság, részvénytársaság,
> illetve kivételesen közös vállalat formájában muködo társaság, valamint a
> Ptk. szerint muködo közhasznú társaság, amelyek keretében
> sporttevékenységet folytatnak és tevékenységi körükben a
> sporttevékenységet megjelölték;
>
> 25. szabadidos sportoló: az a természetes személy, aki szabadideje
> eltöltéseként nem szervezett formában végez sporttevékenységet, illetve,
> aki a szervezett formában folytatott sporttevékenysége során nem vesz
> részt a 30. pont szerinti versenyeken;
>
> 26. szakszövetségi tiszteletbeli, illetve pártoló tag: az a természetes
> személy, aki a szakszövetség alapszabályában, szabályzataiban foglalt
> célokkal egyetért és a szakszövetség tevékenységét személyes
> közremuködésével vagy pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatja;
>
> 27. versenyengedély: a sportolóknak a versenyrendszerben szervezett
> versenyen való részvételhez jogot biztosító és a részvétel feltételeit
> meghatározó, a szakszövetség által kiállított és nyilvántartott hivatalos
> okirat;
>
> 28. versenyrendszer: a sportág nemzetközi szakszövetsége és a sportági
> országos szakszövetség által meghatározott szabályok szerint a
> szakszövetség által szervezendo (fizikai vagy szellemi) sportteljesítményt
> méro eropróba. A bajnokság versenyrendszernek minosül. A versenyrendszer
> hivatásos, amator és vegyes (nyílt) rendszeru lehet;
>
> 29. versenyszabályzat: a versenyrendszer keretében folytatott
> sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai
> tevékenységekre vonatkozó eloírások rendszerbe foglalt összessége, amely a
> versenyrendszerben résztvevo sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek
> általános és sportági kötelezettségein kívül teljesköruen tartalmazza a
> versenyrendszert muködteto szakszövetség eljárásának szabályait is;
>
> 30. versenyszeru sportoló: az a természetes személy, aki amator
> sportolóként vagy hivatásos sportolóként szakszövetség, illetve
> sportszövetség által kiírt, engedélyezett vagy szervezett versenyeken vesz
> részt. A nemzeti válogatott keret tagja versenyszeru sportolónak minosül.
>
> Hatálybalépés
>
> 89. § (1) Ez a törvény 2001. január 1. napján lép hatályba.
>
> (2) A 41. § (1) bekezdésének a) pontjában és a 68. §-ban meghatározott
> rendelkezéseket kötelezoen 2001. július 1. napjától kell alkalmazni.
>
> (3) A 85. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott rendelkezést kötelezoen
> 2002. január 1. napjától kell alkalmazni.
>
> 90. § (1) A törvény hatálybalépésekor a Földmuvelésügyi és
> Vidékfejlesztési Minisztérium vagyonkezelésében lévo sportcélra szolgáló
> építmények vagyonkezeloi jogának gyakorlására a miniszter és a
> földmuvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megállapodásában foglaltak
> az irányadóak.
>
> (2) A törvény hatálybalépésekor a Honvédelmi Minisztérium
> vagyonkezelésében lévo, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
> képzési és kiképzési feladatait ellátó, sportcélra szolgáló építményekre e
> törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.
>
> Átmeneti rendelkezések
>
> 91. § (1) A miniszter kérelmére a Fovárosi Bíróság a soron kívüli eljárás
> szabályai szerint a törvény hatálybalépésekor sportági országos
> szakszövetségként nyilvántartott szakszövetségeket - a jelenlegi
> nyilvántartásban foglalt adatokkal - a sportági országos szakszövetségek
> bírósági nyilvántartásába bevezeti (a továbbiakban: új bírósági
> nyilvántartás).
>
> (2) A szakszövetségek e törvény hatálybalépésétol számított kilencven
> napon belül kötelesek alapszabályukat e törvény rendelkezéseinek
> megfeleloen módosítani és megalkotni az e törvény szerinti szabályzatokat.
>
> (3) A szakszövetségek köztestületi jogállása a törvény erejénél fogva
> akkor szunik meg, amikor a Fovárosi Bíróság azokat az új bírósági
> nyilvántartásba bevezeti.
>
> (4) A szakszövetségek választott tisztségviseloinek megbízatása a
> szakszövetségnek az új bírósági nyilvántartásba vételekor megszunik, de a
> tisztségviselok feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új
> tisztségviselok bíróság általi bejegyzéséig ellátják.
>
> (5) Az új tisztségviselok megválasztására a szakszövetségnek az új
> bírósági nyilvántartásba vétele és a törvény hatálybalépésétol számított
> kilencvenedik nap között kerül sor.
>
> (6) Az új fotitkárok kinevezésérol vagy a hivatalban lévo fotitkár
> megerosítésérol a szakszövetségnek a tisztújítást követoen hivatalba lépo
> új elnöksége dönt.
>
> 92. § (1) A Nemzeti Sportszövetséget a törvény rendelkezéseinek megfelelo
> szakszövetségek és az adott sportágban - a szakszövetség hiánya miatt - a
> szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetségek, valamint a
> Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége hozzák létre, illetve az alapítás
> után ahhoz csatlakozhatnak.
>
> (2) A Nemzeti Szabadidosport Szövetséget a Magyar Szabadidosport
> Szövetség, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Kerékpáros Túrázók
> Szövetsége, a Magyar Technikai és Tömegsport Klubok Országos Szövetsége, a
> Magyar Diáksport Szövetség, a Magyar Egyetemi és Foiskolai Sportszövetség,
> a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, valamint a szabadidosport, a diák-
> és rétegsport területén muködo más, a (3) bekezdésben meghatározott
> feltételeknek megfelelo országos sportszövetségek hozzák létre, illetve az
> alapítás után ahhoz csatlakozhatnak (a továbbiakban: felvétel). A
> felvételi kérelmekrol a Nemzeti Szabadidosport Szövetség közgyulése dönt.
>
> (3) A Nemzeti Szabadidosport Szövetségbe felvételét kérheti az a (2)
> bekezdés szerinti országos sportszövetség, amely
>
> a) nem tagja a Nemzeti Sportszövetségnek;
>
> b) a fováros és a 19 megye legalább felében tagszervezettel rendelkezik;
>
> c) alapszabályában fo tevékenységként a szabadidosport, a sportrekreáció
> elosegítését, lehetoségeinek bovítését, programkínálatának gazdagítását és
> az ezekhez kapcsolódó szemléletformálást jelöli meg;
>
> d) közhasznú vagy kiemelten közhasznú besorolással rendelkezik;
>
> e) legalább három éve muködik.
>
> (4) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét a Magyar Speciális Olimpia
> Szövetség, a Magyar Siketek Sportszövetsége, a Magyar Szervátültetettek
> Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége, valamint a Magyar
> Paralimpiai Bizottság hozzák létre, illetve az alapítás után ahhoz
> csatlakozhatnak.
>
> (5) A nemzeti sportszövetségek megalapításának szándékáról az (1)-(2) és a
> (4) bekezdésben meghatározott szervezetek a törvény hatálybalépésétol
> számított harminc napon belül értesítik a minisztert (a továbbiakban:
> jelentkezés).
>
> (6) A szakszövetségek esetében a Nemzeti Sportszövetség megalapításában
> való részvétel feltétele, hogy a szakszövetség a 91. §-ban meghatározott
> alapszabály-módosítást elvégezze, a szabályzatokat elkészítse és az új
> tisztségviseloket megválassza.
>
> (7) A miniszter a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének alapító
> közgyulését a törvény hatálybalépését követo 90. és 120. nap, a Nemzeti
> Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidosport Szövetség alapító közgyuléseit
> a törvény hatálybalépését követo 120. és 150. nap közötti idopontra hívja
> össze a jelentkezett szervezetek részvételével. Az alapító közgyulésen meg
> kell állapítani az alapszabályt, valamint ügyintézo-képviselo szervet
> (elnökséget) és ellenorzo testületet kell választani.
>
> (8) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidosport Szövetség és a
> Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége elnöksége az alapító közgyuléstol
> számított tizenöt napon belül köteles a fotitkárt kinevezni.
>
> (9) A Sport Állandó Választott Bíróság 2001. augusztus 1. napján kezdi meg
> muködését.
>
> (10) A sport területén muködo köztestületek és közalapítványok döntéshozó,
> vezeto, valamint ellenorzo testületeiben a no tagok arányát
>
> a) 2001. november 15-ig legalább tíz,
>
> b) 2002. november 15-ig legalább húsz,
>
> c) 2003. november 15-ig legalább harminc,
>
> d) 2004. november 15-ig legalább harmincöt
>
> százalékra kell emelni.
>
> (11) Abban a sportágban, ahol a törvény hatálybalépésekor a hivatásos
> versenyrendszer már muködik, a törvénynek a hivatásos versenyrendszerre,
> valamint a hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezéseit eloször a
> következo hivatásos versenyrendszer kiírásakor kell alkalmazni.
>
> (12) A Kormány a törvény hatálybalépését követo hatvan napon belül köteles
> a sportközalapítványok módosított alapító okiratainak nyilvántartásba
> vételét kérni az illetékes bíróságon.
>
> Felhatalmazások
>
> 93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
>
> a) a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes
> szabályokat;
>
> b) a sportolók sportfegyelmi felelosségére, a sportfegyelmi eljárásra,
> valamint a szakszövetségek által a hivatásos versenyrendszerben részt vevo
> sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben
> alkalmazható egyes büntetésekre vonatkozó részletes eloírásokat;
>
> c) a sportrendezvény és a nézok biztonságára vonatkozó részletes
> eloírásokat, a rendorséget a sportrendezvényrol tájékoztató szervezoi
> bejelentés tartalmi elemeit, a sportrendezvény biztonsági tervének
> tartalmi követelményeit, a sportrendezvény látogatásától eltiltás
> részletes feltételeit, a biztonsági szempontból különösen veszélyes
> sportrendezvények körét és a szakszövetség által a szervezovel szemben a
> szervezoi feladatok elvégzésének elmulasztása miatt alkalmazható
> joghátrányokat;
>
> d) az olimpiai központnak minosülo sportlétesítmények körét;
>
> e) az olimpiai járadékra való jogosultság és a járadék mértékének
> megállapítására, valamint a járadék folyósítására vonatkozó részletes
> szabályokat;
>
> f) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a
> szükséges képesítési eloírásokat, valamint a sportoktatói tevékenység
> végzéséhez a szakszövetség által szakhatóságként kiadandó elozetes
> hozzájárulás díját;
>
> g) a sportorvoslás szabályait;
>
> h) a szabálysértési eljárásban intézkedésként alkalmazható kitiltás
> esetére vonatkozó nyilvántartás és ellenorzés szabályait;
>
> i) az állami sportinformációs rendszer adattartalmát és a rendszerrel
> kapcsolatos államigazgatási feladatokat.
>
> (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
>
> a) az állami támogatás e törvényben meghatározott felhasználásának,
> elosztásának részletes szabályait;
>
> b) a kiemelkedo és a lakosság közérdeklodésére számot tartó
> sportrendezvényeket, valamint ezek közvetítésének eljárási szabályait;
>
> c) az üzleti vállalkozás keretében sportrendezvényt rendezo természetes
> személyekre és jogi személyiséggel rendelkezo szervezetekre vonatkozó
> szakmai követelményeket;
>
> d) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérol szóló
> 1996. évi LXV. törvény 5. §-ának (5) bekezdésében meghatározott
> méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó okiratok, tervek
> és adatok körét, valamint a méltányossági eljárás szabályait;
>
> e) a nemzeti sportszabványt;
>
> f) az amator és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának
> feltételeit.
>
> (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel,
> valamint a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben
> állapítsa meg a nok, a családok és a hátrányos helyzetu társadalmi
> csoportok egészségfejlesztési célú sporttevékenységével kapcsolatos
> szakmai szempontrendszereket.
>
> (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a földmuvelésügyi és
> vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel és az
> egészségügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a
> sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos településrendezési,
> építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, valamint környezet- és
> természetvédelmi feltételeket.
>
> (5) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter és a miniszter, hogy együttes
> rendeletben határozza meg:
>
> a) az iskolai sportkörök keretében megvalósuló sporttevékenység részletes
> szabályait;
>
> b) az a) pont szerinti sporttevékenység támogatásának feltételeit, különös
> tekintettel a központi költségvetésben meghatározott kötött közoktatási
> támogatási normatívára, valamint az egyetemi sport támogatásának
> feltételeit;
>
> c) új iskola építése esetén a tornaterem vagy tornaszoba méretét;
>
> d) a tornateremmel nem rendelkezo iskola fenntartója által kötelezoen
> biztosítandó sportolási lehetoség fajtáit;
>
> e) a sportiskolában teheto sportági képességfelméro vizsga, valamint
> szakmai ismereteket igazoló szakmai elméleti vizsga követelményeit, a
> vizsgázás rendjét.
>
> (6) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter és a miniszter, hogy együttes
> rendeletben határozza meg a külföldi állampolgárságú hivatásos sportolók
> sportcélú munkavállalásának, valamint átigazolásának részletes szabályait.
>
> Módosuló jogszabályok
>
> 94. § Ez a törvény a hatálybalépésével egyidejuleg az egyes sportcélú
> ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérol szóló 1996. évi LXV. törvény
>
> a)
>
> b)
>
> c)
>
> d)
>
> e)
>
> f)
>
> g)
>
> 95. § E törvény hatálybalépésével egyidejuleg a szabálysértésekrol szóló
> 1999. évi LXIX. törvény
>
> a)
>
> b)
>
> c)
>
> d)
>
> e)
>
> f)
>
> 96. § A törvény hatálybalépésével egyidejuleg a fiatalkorú munkavállalók
> munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztésérol a fiatalkorúak
> munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történo
> foglalkoztatására tárgyú 1998. évi XXIII. törvény
>
> a)
>
> b)
>
> 97. § E törvény hatálybalépésével egyidejuleg a csodeljárásról, a
> felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX.
> törvény
>
> a)
>
> b)
>
> c)
>
> d)
>
> 98. §
>
> 99. §
>
> 100. §
>
> Hatályukat veszto jogszabályok
>
> 101. § A törvény hatálybalépésével egyidejuleg hatályát veszti
>
> a) a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, valamint az annak
> módosításáról rendelkezo 1998. évi II. törvény és 1998. évi XXXI. törvény,
> továbbá a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az
> Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges
> törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 65-75. §-a és 77. §
> (2) bekezdésének i) pontja, a Magyar Köztársaság 1998. évi
> költségvetésérol szóló 1997. évi CXLVI. törvény 75. §-a és a
> társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérol szóló
> 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdésének h) pontja;
>
> b) az olimpiai járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény, valamint az annak
> módosításáról rendelkezo 1998. évi LXXXI. törvény és a Magyar Köztársaság
> 1998. évi költségvetésérol szóló 1997. évi CXLVI. törvény 86. §-a;
>
> c) az olimpiai járadék megállapításáról és folyósításáról szóló 70/1999.
> (V. 21.) Korm. rendelet;
>
> d) a fogyatékos sportolók világversenyein eredményesen szereplok
> járadékáról szóló 71/1999. (V. 21.) Korm. rendelet;
>
> e) a sportesemények rendezésérol és a nézok biztonságáról szóló 28/2000.
> (III. 8.) Korm. rendelet.
>
>
>
>
>
>
>
> 2000. évi CXLV. törvény indokolása
>
> a sportról
>
> ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
>
> A kilencvenes években a sportszférában is jelentos változások következtek
> be, ám a valódi társadalmi-gazdasági átalakulás elmaradt. Tovább muködik
> ugyanakkor a korábbi évtizedek korszerutlen, idejétmúlt ágazati rendszere,
> amelynek egyik legfobb jellemzoje a felelotlen, veszteséges gazdálkodás.
>
> A sportszféra mindezideig kimaradt az 1990-es évek nagy gazdasági
> átalakulásából, a privatizációból, a kedvezményes hitelekbol, a
> befektetési és társasági adókedvezményekbol; ehelyett az áthárítás
> mechanizmusai muködnek. A pénzügyi fegyelem fellazulásával, az adók és a
> társadalombiztosítási járulékok be nem fizetésével nagyobbrészt az állam,
> a szponzori és reklámbevételeknek - az adó- és járulékfizetési
> kötelezettség megkerülésével - a fekete-, valamint a szürkegazdaságban
> való megjelenése miatt pedig részben a gazdasági társaságok viselik a
> sportszféra költségeit, tartják el azt.
>
> E káros tendenciák következtében 1990-92 között a sportágazatban mintegy
> egymilliárd forint köztartozás halmozódott fel, amely 1993-1995 között
> újabb hárommilliárd forinttal növekedett. Ennek megfizetésére a kormányzat
> fizetési haladékot adott, ám ennek eredménytelensége miatt 1997 végére a
> köztartozások összege meghaladta a bruttó 11 milliárd forintot.
>
> A sportágazatban tapasztalható negatív folyamatok a sportról szóló 1996.
> évi LXIV. törvény hatályba lépésével sem szuntek meg. E sporttörvény
> ugyanis nem teljesítette a sport garantált támogatására vonatkozó
> elvárásokat. Nem rögzítette a sport kötelezo állami támogatásának
> mértékét, a szerencsejátékok bevételének kisebb hányadából részesítette az
> ágazatot és az általános gazdasági szabályozáshoz képest nem fogalmazott
> meg külön eloírásokat a sportszervezetekre. A törvény ugyan növelte az
> állami beavatkozás lehetoségeit, ám ezzel makroszinten szervezeti káoszt
> okozott: nem sikerült ugyanis tisztázni az Országos Testnevelési és
> Sporthivatal, a Belügyminisztérium, a Sporttanács, a Gerevich Aladár
> Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és
> Szabadidosport az Egészséges Életmódért Közalapítvány, továbbá a Magyar
> Olimpiai Bizottság, a nagyobb szak- és sportszövetségek, valamint
> egyesületek (és az utóbbiak hátterét biztosító minisztériumok), illetve a
> helyi önkormányzatok közötti viszonyt.
>
> A nemzeti sportszabályozás korszerusítését sürgetik a külföldi, elsosorban
> az Európai Unióban végbemeno sportgazdasági-jogi folyamatok, amelyek a
> sport nemzetközi jellege miatt rövid idon belül belföldön is észlelhetok.
> Magyarország EU-csatlakozásának közeledtével egyre nagyobb hangsúlyt kell
> adni az európai értékrendnek a sportban is: az Európai Sport Charta
> szemlélete új típusú megközelítést igényel a magyar sportszabályozástól.
>
> Az elmúlt évtizedben a sportágazat jelentosen megváltozott. A sport
> gyakorlati területein, a sportszakmában számos olyan kezdeményezés
> született, amely sokkal inkább egy fogyasztóra összpontosító üzleti sport
> elemeit hordozta, mintsem a tervgazdasági sportét. A rájátszás, a
> sportágak kereskedelmi jogainak központi szabályozása és értékesítése, a
> sportgazdasági értelemben vett valódi hivatásos ligák megszervezésének
> gondolata, a vállalkozások megjelenése a látványsportokban olyan
> jelenségek, amelyek szétfeszítik a sport tervgazdasági modelljén alapuló
> törvényi szabályozást.
>
> Az új sporttörvény biztosította jogi keretek között kiépítendo modern
> sportrendszer ezért alapvetoen a polgárok szabad cserekapcsolatain
> alapszik. Az állampolgárok leginkább és meghatározó módon egyénileg
> élvezik a sportolásból és a sportlátványosságok megtekintésébol származó
> elonyöket és hasznokat, így ennek költségeibol is szívesen vállalnak
> nagyobb részt. Emiatt indokolatlan rosszul muködo közintézményként
> fenntartani a jelenlegi sportrendszert és felelotlenség az állami,
> félállami struktúrát az adófizetok rovására továbbfinanszírozni. A
> sportágazat alapmuködését tekintve nem a központi kormányzatnak, hanem a
> polgárok szabad akaratának, a piac logikájának kell irányítania a
> gazdasági folyamatokat és dominálnia a sportban.
>
> A sport jelenleg is létezo poszt-tervgazdasági modellje átalakítását, a
> piaci rendszer kiépülését segíteni kell. Az átalakítás nem lesz
> zökkenomentes és várhatóan a kialakuló sportpiac sem muködik majd
> tökéletesen, ezért egyes helyzetek kezelésére fel kell készülnie. A
> sportszolgáltatások ugyanis fejlodésük korai szakaszában vannak és a
> szolgáltatóknak eros nemzetközi mezonnyel kell versenyezniük. A jelenlegi
> belso és külso körülmények között a központi költségvetési támogatás
> jelentos csökkentése esetén összeomlana a magyar sport, s mivel muködési
> ciklusai hosszú távúak, újraépítése igen költséges lenne. Ugyanakkor a
> sportágazat átalakítása azzal kecsegtet, hogy hosszú távon a sport nettó
> adófizeto iparág lehet Magyarországon és a szociális jólét egyik
> meghatározó elemévé válik hazánkban is. Ezért célszeru és fontos támogatni
> a sportpiac kiépítését.
>
> Az állami jelenlét a sportpiacon azért is elengedhetetlen, mert a piac
> muködésének nyomon követésével a központi kormányzatnak jobb lehetosége
> adódik az aktív sportolásból származó hasznoknak a társadalom tagjai
> közötti méltányosabb elosztására. E méltányosság gyakorlására elsosorban
> azok esetében van szükség, akiknek a fogyasztói igénye nem tud fizetoképes
> keresletként megjelenni a sportpiacon.
>
> A sportolás lehetoségének ily módon minél szélesebb rétegek számára való
> biztosítása nemcsak a komfortérzetet javítja, hanem a sport támogatásával
> elérheto gazdasági fejlesztés az állampolgárok anyagi jólétére is
> pozitívan hat. A közgazdasági elemzések szerint a sportágazat növekedése a
> következo években hazánkban is prognosztizálható. Akcelerációs hatásainál
> fogva ez a folyamat kedvezoen hat mind a munkahelyteremtésre, mind az
> érintett iparágak helyzetére. A sportnak és az ahhoz a szabadidosporton
> keresztül kapcsolódó rekreációs iparnak különösen regionális és helyi
> szinten van jó hatása. A nagy nemzetközi versenyek jelentosen átalakítják
> és fejlodésnek indíthatják egy-egy város, illetve térség fejlodését. A
> turizmus fejlesztésének ugyancsak fontos részét képezi - a
> telekommunikációs, közlekedési, infrastrukturális adottságokhoz hasonlóan
> - a rekreációs "hátország" kiépítettsége.
>
> A sportra vonatkozó új koncepció a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény
> megközelítésétol eltéroen a szabadidosportot helyezi elotérbe. Az elérendo
> cél az, hogy mind a kínálati (létesítmények, szolgáltatók számának
> növekedése), mind a keresleti oldalon (a sportolás, a sportos életmód
> fontos értékké válása) javuljanak a szabadidoben való sportolás
> lehetoségei. A szabadidosporton belül kiemelt terület az iskolai sport és
> testnevelés. Ez biztosítja annak a folyamatnak az elindulását, amelynek
> eredményei várhatóan csak egy évtized múlva, az életmód-változással
> lesznek érzékelhetoek.
>
> A szabadidosport kiemelt szerepének hangsúlyozása ugyanakkor nem jelenti a
> történelmi hagyományok és a nemzeti önazonosság-tudat erosítése
> szempontjából elsodleges fontosságú olimpiákra való felkészülés és a
> versenyszeru sport támogatásának háttérbe szorulását. A közvetlen olimpiai
> felkészülést és részvételt az állam ezért támogatja. Ezen a területen is
> érvényes ugyanakkor az az alapelv, hogy elsosorban a szolgáltatás
> fogyasztóinak kell a költségeket finanszírozniuk. A profitorientálttá nem
> teheto látványsportok eredményes fenntartására és támogatására egyidejuleg
> bevált megoldásként kínálkozik a különbözo sportmuhelyek muködtetése.
>
> Az 1996-ban elfogadott sporttörvény elsosorban az állam sportigazgatással
> kapcsolatos feladataira tartalmazott szabályozást, és nem is tuzte ki
> céljául, hogy a sporttal kapcsolatos valamennyi kérdést átfogóan
> szabályozzon. A gazdasági és társadalmi változások következtében
> napjainkra egyre sürgetobb igényként jelentkezik, hogy a sport területén a
> szabályozási hiányosságokat megszüntessük.
>
> A jogalkotónak a sportra vonatkozó szabályozás kidolgozásakor elso sorban
> a sportoló érdekeinek védelmébol kell kiindulnia, és a sportszervezetek,
> valamint az állam egyéb szerveinek tevékenységét e szemléletmódnak kell
> alávetnie. Erre figyelemmel szerepel a törvény elso részében a sportoló
> jogállásával kapcsolatos alapveto kérdés rendezése, és minden további
> szabályozás csak ezt követoen kerül kialakításra.
>
> A törvény szintén a jogszabály szerkesztési elvek következetes
> alkalmazásával is jelezni szeretné, hogy a szélesebb értelemben vett
> sportot, tehát az amator sportot tekinti a jövobeni eredmények bázisának.
> Az amator sportnak nyújtott széles köru támogatási rendszer kettos
> hatással is jár: egyrészt hozzájárul a polgárok általános egészségi
> színvonalának az emeléséhez, másrészt megteremti annak tömegbázisát,
> amelybol a minoségi sport is kialakulhat.
>
> A törvény további szabályozási koncepciója abból indul ki, hogy a sport
> elsosorban önszervezodésre épülo autonóm civil tevékenység, a magyar és az
> egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapveto eszköze. A
> sport az egészséges életmódra való nevelésen keresztül járul hozzá az
> ifjúság erkölcsi és fizikai neveléséhez, személyiségének formálásához.
>
> Az elmúlt évtizedekben kialakult irányítási, és szervezeti rend, amely
> elsosorban a sportegyesületekre épített, napjainkban már több elemében
> meghaladottá vált. A sport korábban kialakult szervezeti, és
> finanszírozási rendjére vonatkozó szabályozási rendszer napjainkra
> alapveto változásokon ment keresztül. Az új szabályozási konstrukció
> kidolgozásakor már arra is figyelemmel kellett lenni, hogy a sport már nem
> csak a szabadido eltöltésének az eszköze, hanem a látvány nyújtásán
> keresztül szórakoztatási célokat is szolgál, továbbá üzletileg is
> motivált.
>
> Annak érdekében, hogy a sport körüli gazdasági viszonyok átláthatóak
> legyenek, a törvény számos új szabályozási elemet iktat a jogrendbe.
> Speciális módon szabályozza a hivatásos sportolók munkajogi kérdéseit,
> rendezi a sportegyesületek gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket, a
> verseny tisztasága, valamint a befektetok érdekeinek védelme érdekében
> garanciális szabályokat tartalmaz a versenyrendszerben való részvételrol.
> A törvény a nézok biztonságára is hangsúlyt kíván helyezni, amikor a
> nézotéri biztonsággal kapcsolatosan szigorú feltételeket állapít meg.
> Ennek részeként könnyít a törvény a sporteseményrol, valamint a
> sportlétesítménybol történo kitiltás feltételein. A jognak a sajátos
> eszközrendszerével ugyanis az eddigi kedvezotlen tapasztalatok alapján
> határozottan fel kell lépnie a nézotéri eroszak, és minden más olyan
> magatartás ellen, amely mások iránti gyulölet keltésére alkalmas, vagy
> általában az eroszak elterjedését segítheti.
>
> A törvény szintén a jog eszközeivel kíván fellépni minden olyan magatartás
> ellen, amely a fair play általánosan elfogadott szellemiségével ütközik.
> Ez érinti többek között a doppingtilalommal kapcsolatos rendelkezések
> kialakítását, valamint azok betartásának ellenorzését.
>
> A törvény széles teret szentel a sport állami támogatási rendszerének is.
> Az állami támogatási rendszer muködtetésében mind a Magyar Olimpiai
> Bizottságnak, mind a sportági szakszövetségeknek, mind pedig a
> köztestületeknek meghatározó szerepet szán. E szervezetek rendelkezni
> fognak mindazokkal a jogosítványokkal, amelyek az állami támogatások
> elosztásában való eredményes közremuködést jelentik. Az állami támogatások
> esetében a törvény általános érvénnyel írja elo, hogy azok igénybevételére
> szerzodés alapján van mód. A szerzodéses rendszer pedig biztosítja annak
> lehetoségét, hogy a sportigazgatás az abban foglaltak teljesítését
> folyamatosan ellenorizze, és érvényre juttassa mind a sportszakmai, mind
> pedig - az adófizetok által befizetett pénzzel való elszámolás biztosítása
> érdekében - az államháztartási szempontokat.
>
> A külföldi joganyagból a törvény a Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én
> elfogadott "a sporteseményeken, különös tekintettel a
> labdarúgó-mérkozésekre, tapasztalható nézotéri eroszakkal és
> rendzavarásokkal kapcsolatos intézkedésekrol szóló Európai Egyezmény"
> eloírásaira is figyelemmel volt.
>
> A törvény prioritásainak meghatározásánál az eloterjeszto az Európa Tanács
> által kiadott Európai Sport Charta következo alapelveit tekintette
> irányadónak:
>
> a) a fiatalok számára biztosítani kell az "alapveto sportolási képességek
> megszerzését".
>
> b) a társadalom széles rétegei számára hozzáférhetové kell tenni "a
> sportolási és rekreációs lehetoségeket".
>
> c) az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni "az egyéni
> sportteljesítmények javításának lehetoségét".
>
> RÉSZLETES INDOKOLÁS
>
> ELSO RÉSZ
>
> A SPORTOLÓ
>
> I. Fejezet
>
> A sportolóra vonatkozó általános eloírások
>
> Az 1-2. §-hoz
>
> A törvény 1-2. §-a versenyszeru sportolóra vonatkozó általános eloírások
> közül elsonek említi a fair play általánosan elfogadott eloírásainak
> megfelelo felkészülést és versenyzést. A cél az, hogy a sport
> szellemiségének megfeleloen a versenyen a sportolók közötti valódi
> felkészülés és tehetségbeli különbség, és ne pedig más, meg nem engedett
> befolyás döntsön. Ennek érdekében a törvény rendelkezik a
> doppingtilalomról is, biztosítva e rendelkezés betartásához szükséges
> ellenorzés lehetoségét is. A törvény állami feladatként írja elo a
> sportolók egészségének folyamatos ellenorzéséhez szükséges
> sportegészségügyi hálózat fenntartását.
>
> II. Fejezet
>
> Az amator sportolóra vonatkozó rendelkezések
>
> A 3-7. §-hoz
>
> A törvény II. fejezete az amator sportolók jogállásával kapcsolatos
> kérdéseket rendezi.
>
> Elsosorban az ún. nevelo egyesületek, valamint a tehetséges sportolók
> kölcsönös jogvédelmét kívánja a törvény 4. §-a rendezni akkor, amikor új
> jogintézményként bevezeti az amator sportolói szerzodést. A szerzodés
> keretében lehetoség nyílik arra, hogy a sportoló és a sportszervezet
> egymásközti kapcsolatrendszerét kelloen szabályozza. Ez érinti mind a
> sportoló, mind pedig a sportszervezet jogait, kötelezettségeit. A
> szerzodésben foglaltaknak elsosorban a sportversenyekre való felkészülés
> tekintetében van jelentosége. A sportszervezet ugyanis alkalmanként
> jelentos összeget fordít egy-egy sportoló felkészülésének a támogatására,
> amelybol természetszeruleg a siker függvényében - pl. a növekvo
> szponzorálási támogatásokon keresztül - részesedni akar. A szerzodés
> ugyancsak elonyös lehet a sportolónak is, hiszen ennek keretében
> egyértelmuen rendezni lehet a sikeres felkészüléssel kapcsolatos
> juttatások kérdését is.
>
> Az amator sportolói szerzodés speciális szerzodéstípus. A törvényben
> foglalt eltérésekkel a Ptk-nak a megbízási szerzodésre vonatkozó
> szabályait kell arra alkalmazni.
>
> Az amator sportoló jogállásával foglalkozó 5. § elso sorban az anyagi
> juttatások körének pontos meghatározásával kívánja a sportoló jogi
> helyzetét tisztázni. A törvény a juttatások körének meghatározásán túl a
> sportoló kártérítési felelosségét is rögzíti. A rendelkezések alapján
> adott esetben arra is mód nyílik a jövoben, hogy amennyiben a sportoló pl.
> a doppingtilalomra vonatkozó szabályokat megszegi, és ezáltal a
> sportszervezetnek kárt okoz ( pl. felbontják a sportszervezettel kötött
> szponzorálási szerzodést), a vétkes sportoló kártérítési felelosségét is
> meg lehessen állapítani.
>
> A törvény a sportági szakszövetségekre bízza az amator versenyengedély
> kiadását, amely elofeltétele a versenyen való részvételnek. A sportoló a
> versenyengedély iránti kérelmét csak a sportszervezeten keresztül
> nyújthatja be az illetékes szakszövetséghez. A sportoló átigazolásához
> pedig elengedhetetlenül szükséges a sportszervezet hozzájárulása. Erre
> azonban csak akkor van szükség, ha a sportszervezet a sportolóval érvényes
> sportszerzodést kötött. Ennek hiányában a sportoló szabadon igazolható. E
> rendelkezések a sportszervezetek jogvédelmét kívánják biztosítani. A
> sportoló jogvédelmét pedig az biztosítja, hogy a sportszerzodés
> érvényességi ideje alatt csak hozzájárulásával lehet másik
> sportszervezethez átigazolni.
>
> III. Fejezet
>
> A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések
>
> A 8-11. §-hoz
>
> Az eddig érvényben levo hazai jogi szabályozási rend értelmében a
> hivatásos sportolók jogállásának speciális feltételei még nem kerültek
> kialakításra. Az eddigi hazai gyakorlat ugyanis kettos képet mutatott. A
> hivatásos sportolók egy részével kötöttek ugyan munkaszerzodést, de elso
> sorban adózási megfontolásokból jövedelmük egy részét egyéb költségkímélo
> módon (számla alapján, betéti társaságon, vagy kft-n keresztül) kapták
> meg. Abban is jogbizonytalanság mutatkozott, hogy hivatásos sportoló
> esetében mennyiben van létjogosultsága a megbízási szerzodésnek.
>
> A törvény az eddigi gyakorlattal szemben hivatásos sportoló esetében
> kötelezové teszi a munkaszerzodés, vagy munkavégzésre irányuló egyéb
> szerzodés megkötését. A törvény e kérdésben a vagylagosságot biztosítja,
> azt viszont kizárja, hogy a hivatásos sportoló a sporttevékenységével
> összefüggésben egyidejuleg kétféle szerzodés alapján részesüljön
> díjazásban. Az pedig a hivatásos sportoló, illetve a sportszervezet
> közötti megállapodás függvénye, hogy a hivatásos sportolót milyen
> jogviszony keretében alkalmazzák. Az érintetteknek kell mérlegelniük, hogy
> a munkaviszony által nyújtott biztonsággal (pl. munkabér fizetési
> határidok, illetve annak elmulasztásához fuzodo jogkövetkezmények)
> szemben, az ún. egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízás)
> viszonylag kedvezo adózása ellentételezi-e a sportolónak nyújtandó, a
> munkaviszonyénál szukebb jogvédelmet. Ennek elvi alapját a törvénynek a
> játékjogra vonatkozó rendelkezései jelentik.
>
> A játékjog a sportoló személyéhez kötött képességek összessége, és így
> afelett más nem is rendelkezhet. Ebbol következoen a munkaszerzodést,
> illetve a munkavégzésre irányuló egyéb szerzodést csak a sportolóval, mint
> természetes személlyel lehet megkötni. Ez a megoldás jelentosen eltér a
> jelenlegi gyakorlattól, amikor a kialakított jogi konstrukció lényegében
> kizárja, hogy a sportoló sporttevékenységével összefüggésben más
> személlyel kössenek szerzodést. Egy gazdasági társaság cégjogi értelemben
> ugyanis más személynek minosül, hiszen önállóan alanya a különbözo
> jogviszonyoknak még akkor is, amikor a sportoló tagja a gazdasági
> társaságnak.
>
> A hivatásos sportoló speciális munkajogi helyzetét veszi figyelembe a
> törvény akkor, amikor tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nem
> a Munka Törvénykönyve, hanem a törvény, illetve az annak alapján megkötött
> munkaszerzodés rendelkezéseit kell alkalmazni.
>
> A törvény részletes szabályokat tartalmaz a játékjog feletti rendelkezési
> jogról is. A játékjog fo szabályként nem idegenítheto el, és nem
> terhelheto meg. E rendelkezés összhangban van a nemzetközi eloírásokkal. A
> játékjog ugyanis olyan speciális jogosultság, amely kizárólag az adott
> sportoló személyi képességeinek az összessége. E képességek felett a
> rendelkezési jogot végleges jelleggel más személy nem szerezheti meg.
>
> A játékjog felett fo szabályként a hivatásos sportoló rendelkezik. A
> rendelkezési jog azonban a törvényben foglaltaknak megfeleloen
> korlátozott. A törvény ugyanis csak arra ad lehetoséget, hogy szerzodéssel
> a játékjog rendelkezési jogát ruházzák át a sportszervezetre. A szerzodés
> idotartamának meg kell egyeznie a munkaszerzodés, illetve a munkavégzésre
> irányuló egyéb szerzodés idotartamával. Ez egyben azt is jelenti, hogy
> amennyiben a szerzodésben megjelölt idotartam lejárt, a játékjog feletti
> rendelkezési jog automatikusan visszaszáll a sportolóra, neki ezért külön
> térítést nem kell fizetnie.
>
> Annak érdekében hogy a hivatásos sport területén is átlátható viszonyok
> uralkodjanak, a törvény minden olyan szerzodést, amely ellentétes a
> törvényben foglalt eloírásokkal semmisnek tekint. A törvény e szabályának
> megfogalmazásakor dönto súllyal esett latba az a jogalkotói szándék, hogy
> a hivatásos sport területérol fokozatosan szoruljanak ki azok, akik eddig
> sem rendelkeztek áttekintheto gazdasági háttérrel. Ezen túlmenoen a fair
> play szabályai is megkövetelik, hogy a hivatásos sport területén is
> áttekintheto viszonyok uralkodjanak. Végezetül az is jogalkotói
> szándékként fogalmazódott meg, hogy a viszonyok egyértelmuvé, illetve
> áttekinthetové tételével megnyílik az út a sportba történo eddigieknél
> jelentosen nagyobb üzleti befektetések elott.
>
> IV. Fejezet
>
> A sporttevékenységre vonatkozó általános eloírások
>
> A 12-14. §-hoz
>
> A törvény 12-13. §-a a sporttevékenységre vonatkozó általános eloírásokat
> tartalmazza. A rendelkezések közül ki kell emelni a sportszervezetnek azon
> kötelezettségét, mely szerint biztosítania kell az adott sportág
> jellegének, valamint versenyszabályzatának megfelelo biztonságos
> sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. A rendelkezés
> elsosorban a sportolók egészségének védelmét hivatott erosíteni. A
> rendelkezésbol viszont az is következik, hogy amennyiben a sportszervezet
> ezeket a feltételeket nem teljesíti, akár kártérítési felelosséggel is
> tartozik. E szabály megfogalmazásakor a törvény nem tekinthetett el attól,
> hogy a sportoló egészségének a védelme és biztonsága nagyobb védendo
> érték, mint az egyes sportszervezetek esetleges anyagi problémája, ami
> esetleg gátolná a megfelelo feltételek kialakítását.
>
> A sporttevékenységnek a hazai társadalmi életben betöltött jelentos
> szerepére tekintettel - más ágazati, szakterületi (köztisztviseloi,
> rendorségi, tuzoltósági) emléknapokhoz hasonlóan - indokolt törvényben
> ünnep- és emléknapot szentelni a sportnak. Ez Magyar Sport Napja néven
> minden évben május 6., amely egyben emléket állít a - 125 évvel ezelott,
> Esterházy Miksa gróf kezdeményezésére megalakított - Magyar Atlétikai Klub
> által 1875. május 6-án az európai kontinensen eloször Budapesten rendezett
> szabadtéri atlétikai és tornaviadalnak. Az emléknapról szóló törvényi
> rendelkezés a Kormány 1037/2000. (V. 5.) Korm. határozatát váltja fel.
>
> V. Fejezet
>
> A sportfegyelmi felelosség
>
> A 15-19. §-hoz
>
> A sportfegyelmi felelosségre vonatkozó rendelkezések is hiányt pótolnak.
> Korábban ugyanis a fegyelmi felelosségre vonásra vonatkozó
> rendelkezéseknek nem volt meg a törvényes alapjuk. Azon hivatásos
> sportolók esetében pedig, akiket munkaviszony keretében foglalkoztattak,
> esetleges fegyelmi felelosségüket az érintett sportszervezetek, illetve
> szakszövetségek úgy állapították meg, hogy a hatályos munkajogi szabályok
> szerint fegyelmi felelosségre vonásra oly mértékig nem volt mód, mint
> amilyen büntetéseket esetenként kiszabtak. Azon hivatásos sportolók
> esetében pedig, akik akár egyéni vállalkozói jogviszony, vagy netán
> gazdasági társaság keretében kötöttek szerzodést a sporttevékenységre, az
> a jogi helyzet állt elo, hogy a sportszervezet jogilag egy gazdasági
> társasággal állt szerzodéses jogviszonyban, azonban gazdasági társasággal
> szemben csak szerzodésszegés esetén lehet fellépni, azt fegyelmileg nem
> lehet felelosségre vonni. A törvény ezen a kusza helyzeten kívánt
> változtatni akkor, amikor egyrészt rendezte mind a hivatásos, mind pedig
> az amator sportoló jogállását, mind pedig erre alapozva a fegyelmi
> felelosségét.
>
> A jogbiztonsági és jogi koherencia megteremtésének okán a törvény pontosan
> meghatározza, hogy sportfegyelmi eljárást kikkel szemben lehet
> lefolytatni, illetve hogy milyen büntetéseket lehet alkalmazni.
>
> A korábbi gyakorlattól eltéroen azon sportolók esetében, akik nem állnak
> munkaviszonyban, vagy életkoruk miatt megbízási viszonyban a
> sportszervezettel, pénzbüntetést kiszabni nem lehet. A törvényben
> meghatározott körben ez a korlátozás a sportszakemberekre is vonatkozik.
>
> MÁSODIK RÉSZ
>
> A SPORT SZERVEZETI ÉS VERSENY RENDSZERE
>
> VI. Fejezet
>
> A sportszervezet
>
> A 20-23. §-hoz
>
> A törvénynek a sportszervezetekre vonatkozó rendelkezései elsosorban a
> sportegyesületekre vonatkoznak. A sportvállalkozások esetében a muködési,
> illetve gazdálkodási szabályokat a gazdasági társaságokra vonatkozó
> jogszabályok megfeleloen rendezik.
>
> A sportegyesület olyan speciális, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.
> törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, amely részben a már
> említett törvény, részben pedig a törvényben foglaltak szerint muködik,
> illetve gazdálkodik.
>
> A törvény a sportszervezetek esetében szigorú felelosségi szabályt állít
> fel akkor, amikor átveszi a Ptk-nak az alkalmazott által okozott
> károkozásra vonatkozó szabályait. E rendelkezés is arra kívánja ösztönözni
> a sportszervezeteket, hogy egyrészt alaposan fontolják meg, hogy kivel,
> illetve milyen tartalommal kötnek szerzodést. Másrészt a kárt szenvedettek
> számára is jogbiztonságot nyújt, hogy esetleges kártérítési igényüket
> kitol, és milyen jogi szabályok szerint követelhetik. A kárt ténylegesen
> okozó hivatásos sportolóval szemben pedig a munkajogi, illetve megbízás
> esetén a Ptk-nak a megbízási szerzodésre, vagy a sportszerzodésre
> vonatkozó szabályai szerint lehet fellépni.
>
> A hitelezoi érdekeket kívánja védeni a törvény akkor, amikor szintén
> hiányt pótló szabályként sportegyesület esetében is lehetové teszi a
> csodjogi szabályok alkalmazását. E rendelkezés a sportegyesületek
> megfontolt gazdálkodását hivatott erosíteni.
>
> VII. Fejezet
>
> Sportági országos szakszövetségek
>
> A 24-31. §-hoz
>
> A törvény különbséget kíván tenni a sportági országos szakszövetségek,
> illetve a sportszövetségek között. A szakszövetség esetében a legfobb
> kritérium, hogy egyrészt mint társadalmi szervezetet a Fovárosi Bíróság
> vegye nyilvántartásba, és egyébként feleljen meg azoknak a többlet
> feltételeknek, amelyeket a törvény 24. §-a részletesen meghatároz. Ezzel
> szemben a törvény nem korlátozza, hogy a sportszervezetek saját
> elhatározásukból akár területi, akár egyéb szempontok figyelembe vételével
> egyesüljenek. Az állami támogatás, valamint az egyéb, a sorttal
> kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása szempontjából a törvény azonban
> csak a sportági országos szakszövetségeket ismeri el. Az is alapelv, hogy
> egy sportágban csak egy sportági szakszövetség ismerheto el. A már
> ismertetett kritériumokon túlmenoen az is elismerési feltétel, hogy a
> szakszövetség egyrészt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert
> sportágban muködjön, továbbá megfelelo, és elismert nemzetközi
> kapcsolatokkal rendelkezzen.
>
> A sportági szakszövetségeket a Nemzeti Sportszövetség veszi
> nyilvántartásba, amely arra is megkapja a jogot, hogy a törvényes
> feltételek hiányában az érintett szervezettol a szakszövetségkénti
> elismerést visszavonja. Az elismerés visszavonása nem érinti az érintett
> szervezet társadalmi szervezetként való további muködését.
>
> A törvény értelmében a szakszövetségek muködésére az egyesületekre
> vonatkozó általános szabályokon túlmenoen a törvényben foglalt további
> rendelkezéseket is alkalmazni kell.
>
> A törvény 26. §-a tételesen felsorolja a szakszövetség feladatait. Ezek
> közül kiemelendo az adott sportág versenyszabályainak a meghatározása. A
> szakszövetség e szabályok megalkotásakor köteles figyelembe venni a
> törvényben foglalt feltételeket is, ami egyben azt is jelenti, hogy az nem
> lehet ellentétes a törvény eloírásaival. A szakszövetség ugyancsak
> kiemelendo jogosítványa, hogy sportágában kizárólagos joggal jogosult a
> nemzeti válogatott keretek muködtetésére, és ezáltal a Magyar Köztársaság
> képviseletére. A nemzeti jelképek használatára adott felhatalmazás is e
> jogosítványt erosíti.
>
> A törvény részletesen szabályozza a szakszövetségek szervezeti tagozódását
> is. Erre azért is szükség van, mivel a törvény további rendelkezései a
> szakszövetség által kötelezoen elfogadandó szabályzatok körét határozzák
> meg. E szabályzatokat csak a törvényben megjelölt testületi szerv
> fogadhatja el.
>
> A szakszövetségnek szervezeti és muködési szabályzatot,
> versenyszabályzatot, nyilvántartási, igazolási és átigazolási
> szabályzatot, sportfegyelmi szabályzatot, gazdálkodási-pénzügyi és
> munkaügyi szabályzatot, a vagyoni értéku jogok hasznosításáról rendelkezo
> szabályzatot, valamint a hivatásos versenyrendszer feltételeit meghatározó
> szabályzatot kell elfogadnia. E szabályzatok keretében önkormányzati
> keretek között mód nyílik az adott sportág sajátosságai
> figyelembevételével minden kérdés rendezésére.
>
> A szakszövetségek törvényességi felügyeletét az ügyész látja el. A törvény
> ebben a kérdésben fontos jogpolitikai célként fogalmazta meg, hogy a
> szakszövetségek önkormányzatiságának biztosítása, illetve erosítése
> érdekében nem a Kormány egyik minisztere, hanem egy, a Kormánytól
> független szerv, az ügyészség lássa el a törvényességi felügyelettel
> kapcsolatos feladatokat.
>
> VIII. Fejezet
>
> A sport versenyrendszere
>
> A 32-36. §-hoz
>
> A törvény a versenyrendszeren való részvétel általános feltételrendszerét
> határozza meg. A további speciális szabályok a hivatásos, valamint a
> vegyes (nyílt) versenyrendszerrel vannak összefüggésben.
>
> A versenyrendszeren való részvétel általános feltételei közül külön is ki
> kell emelni a gazdálkodási áttekinthetoség kérdését. El kell ugyanis
> kerülni, hogy nem megfelelo gazdasági háttérrel rendelkezo
> sportszervezetek vegyenek részt az egyes bajnokságokban, adott esetben
> irreálissá téve a verseny feltételeit, sértve ezáltal mind a tisztességes
> játék (fair play) írott, és íratlan szabályait, a gazdasági érdekeket.
> Annak érdekében, hogy az érintett sportszervezetek gazdálkodása
> áttekintheto, és ellenorizheto legyen, a törvény a szakszövetség számára
> megfelelo intézkedési jogosultságot biztosít.
>
> A hivatásos versenyrendszerben különös jelentosége van a gazdasági, és
> pénzügyi stabilitás biztosításának. Elismerve a hivatásos sport üzleti
> jellegét, a törvény rögzíti, hogy valamennyi olyan sportszervezetre, amely
> a hivatásos versenyrendszerben vesz részt, a versenykiírásban mindenki
> számára egyenlo pénzügyi feltételeket kell megállapítani. A törvény
> ugyancsak megadja a jogot a szakszövetségnek, hogy eloírja azt, hogy az
> érintett sportszervezetek megfelelo anyagi biztosítékot nyújtsanak.
>
> A korábbi szabályozás értelmében hivatásos versenyrendszerben a törvény
> erejénél fogva csak gazdasági társaságok vehettek részt. Az új szabályozás
> ezen annyiban változtat, hogy ennek eldöntését a szakszövetség hatáskörébe
> adja, amikor lehetoséget nyújt arra, hogy e kérdést a versenyszabályzat
> keretében szabályozzák. A korábbiakhoz képest mobilabb szabályozást az
> teszi lehetové, hogy a törvény - annak érdekében, hogy az egyesületi
> keretek között az adósságok felhalmozására korlátlanul ne kerülhessen sor
> - szabályozza az egyesületekkel kapcsolatos csodjogi kérdéseket is.
>
> A hivatásos versenyrendszerben amator sportolók is versenyezhetnek. A
> törvénynek ez a rendelkezése a nemzetközi gyakorlattal összhangban azt az
> elvet követi, hogy azért, mert egy sportszervezet hivatásos
> versenyrendszerben versenyez, az még nem jelenti azt, hogy minden egyes
> sportolójának hivatásos sportolónak kell lennie. Az amator sportolók
> hivatásos versenyrendszerben való részvételének feltételeit a
> versenykiírás határozza meg.
>
> IX. Fejezet
>
> A Magyar Olimpiai Bizottság
>
> A 37-39. §-hoz
>
> A törvény 37-39. §-a a Magyar Olimpiai bizottság jogállását, feladatait,
> céljait, valamint szervezeti rendjét határozza meg.
>
> A MOB köztestületi jellege annyiban különbözik a többi, a törvényben
> szereplo köztestülettol (sportszövetségek), hogy az elobbi esetében - a
> Nemzetközi Olimpiai Bizottság eloírásaival összhangban- a törvényességi
> felügyeletet nem a Kormány egyik kijelölt tagja, hanem a Kormánytól
> független ügyészség látja el, addig az utóbbiak esetében a törvényességi
> felügyeleti jogkör az ifjúsági és sportminisztert illeti meg.
>
> A MOB speciális jogosítványokkal rendelkezik, amelyeket a törvény 38. §-a
> részletesen meghatároz. A MOB jogosítványai összességében megfelelo
> keretet nyújtanak az olimpiai eszme érvényre juttatásának, valamint az
> eredményes olimpiai szereplés biztosításának.
>
> A MOB szervezeti rendje egyrészt biztosítja az önkormányzatiság megfelelo
> érvényre juttatását, másrészt a tanácskozási jogon keresztül az illetékes
> sporttal foglalkozó szervezetek vezetoi számára is biztosítják a
> folyamatos kapcsolattartás lehetoségét a MOB legfobb testületi szervével.
>
> X. Fejezet
>
> A Nemzeti Sportszövetség
>
> A 40-41. §-hoz
>
> A törvény új szervezetként hozza létre a Nemzeti Sportszövetséget. A
> Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti
> Sportszövetsége részvételével muködo köztestület. E szervezet legfobb
> feladata, hogy a sporttal kapcsolatos általános érdekeket a kormányzat
> felé közvetítse, továbbá a sport részére nyújtandó állami támogatások
> odaítélésénél a sportszakmai szempontoknak érvényt szerezzen. További
> fontos feladatként jelentkezik az újonnan felállításra kerülo Sport
> Állandó Választott Bíróság muködtetése.
>
> XI. Fejezet
>
> A Nemzeti Szabadidosport Szövetség
>
> A 42-43. §-hoz
>
> A Nemzeti Szabadidosport Szövetség köztestületként való muködése során
> elsosorban annak a célnak a megvalósítására kell törekednie, hogy
> Magyarországon ne csak az ún. minoségi sport, hanem a tömegsport is minél
> magasabb színvonalon valósuljon meg. A tömegsport elterjedése mind
> fizikai, mind pedig mentális értelemben dönto lépés egy egészségesebb
> társadalom kialakítása felé.
>
> A Nemzeti Szabadidosport Szövetség keretében muködo tagszervezetek a
> társadalom széles rétegét képviselik. Munkájuk jövobeni összehangolása
> meghatározó jelentoségu, különös tekintettel a kormányzati és egyéb
> szervekkel történo kapcsolattartásban. A Nemzeti Szabadidosport
> Szövetségen keresztül várhatóan arra is mód nyílik, hogy a szabadidosport
> támogatására biztosított költségvetési források felhasználása szakszeruen,
> és koordináltan kerüljön felhasználásra.
>
> XII. Fejezet
>
> A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
>
> A 44-45. §-hoz
>
> A fogyatékosok sportjával kapcsolatos megváltozott szemléletet tükrözik
> azok a rendelkezések is, amelyek alapján a fogyatékosok sportjának
> különállása megszunik és az a lehetséges legnagyobb mértékben integrálódik
> a sportágazatba. A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége így kettos
> jogállással bír, hangsúlyozva ezzel is a fogyatékosok iránt érzett
> fokozott állami felelosséget: alanyi jogon tagja ugyanis mind a
> versenyszeru sportolókat tömöríto országos sportági szakszövetségek
> gyujtoszervezetének, a Nemzeti Sportszövetségnek, mind a szabadidosport
> területén muködo sportszövetségek és a diáksportkörök ernyoszervezetének,
> a Nemzeti Szabadidosport Szövetségnek, ugyanakkor önálló köztestület is.
>
> XIII. Fejezet
>
> A nemzeti sportszövetségekre vonatkozó közös rendelkezések
>
> A 46-51. §-hoz
>
> A sport szervezeti rendszerének átláthatóvá tétele érdekében a törvény
> meghatározza a sportszervezetek fogalmát is: ebbe a körbe a
> sportegyesületek és a sportvállalkozások tartoznak. A sportszervezetek a
> törvény értelmében sport- és szakszövetségeket hozhatnak létre. Így
> létrejönnek mind a versenyszeru sport, mind a szabadidosport területén
> azok a gyujtoszervezetek, amelyek képesek a közös érdekeket harmonizálni
> és érvényesíteni a közszféra felé. Az új sportkoncepció alapján a
> szakszövetségek köztestületi jogállása megszunik és azok egyértelmuen
> társadalmi szervezetekké válnak. Köztestületként muködik viszont a Magyar
> Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidosport
> Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége.
>
> A törvény a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidosport
> Szövetséget, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét összefoglaló
> néven nemzeti sportszövetségeknek nevezi. A törvény 46-51. §-ai azokat a
> közös szabályokat tartalmazzák, amelyek hatálya a korábban már említett
> mindhárom szervezetre egységesen kiterjed. A közös szabályozás kiterjed a
> gazdálkodással, a szervezeti felépítéssel, valamint a törvényességi
> felügyelettel kapcsolatos kérdésekre.
>
> A közös szabályozás alapját az jelenti, hogy mindhárom szervezet
> köztesületi formában muködik. Miután e köztestületeket a törvény hozta
> létre, ezért rendelkezni kellett a törvényességi felügyelettel kapcsolatos
> kérdésekrol is. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azonban
> bebizonyították, hogy a törvényességi felügyeleti jogkör tartalma nem volt
> eléggé kidolgozott. A törvény ezen a hiányosságon kíván változtatni.
>
> A nemzeti sportszövetségek felett a törvényességi felügyeleti jogkört az
> ifjúsági és sportminiszter gyakorolja. A törvény biztosítja számára a
> feladatok ellátásához szükséges jogkört, de olyan formában, hogy az állami
> intézkedés a köztestület önkormányzatiságát érdemben ne korlátozza. Abban
> az esetben, ha a törvényes rend helyreállítása ezt megköveteli, a
> legszigorúbb önkormányzatiságot korlátozó intézkedések elrendelésére a
> bíróság jogosult (lásd felügyelo biztos kirendelése). A törvény a
> felügyelo biztos függetlenségét kelloen biztosítja.
>
> XIV. Fejezet
>
> A sportközalapítványok
>
> Az 52. §-hoz
>
> A Wesselényi Közalapítvány, valamint a Mezo Ferenc Közalapítvány
> elsosorban a sport állami támogatási rendszerével összefüggo feladatokat
> látnak el. Az elobbi szervezet elsosorban a szabadidosport és a sportolók
> tanulmányaihoz, utóbbi pedig a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes
> sportolók, valamint sportszakemberek támogatását tekinti fo céljának.
>
> XV. Fejezet
>
> A Sport Állandó Választott Bíróság
>
> A 53. §-hoz
>
> A törvény új, és speciálisan csak a sporttal kapcsolatos jogviták
> eldöntésére hivatott Választott Bírósági rendszer felállítását rendeli el.
> A Választott Bíróság felállításáról a Nemzeti Sportszövetség gondoskodik.
> A Választott Bíróság hatásköre kiterjed a szakszövetségek egymás közötti,
> illetve a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidosport Szövetséget,
> a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét vagy a Magyar Olimpiai Bizottságot
> érinto, sporttal kapcsolatos jogvitáira, a szakszövetségek és tagjaik,
> illetve a tagok egymás közötti - sporttal kapcsolatos - jogvitái, a
> szakszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal
> kapcsolatos jogvitákra, valamint a sportszervezetek és a sportolók,
> illetve sportszakemberek közötti, valamint a sportszövetségek és a
> sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos
> jogvitákra. A Választott Bíróság hatásköre kiterjed a sportfegyelmi
> ügyekre is azokban az esetekben, amikor bírósági eljárásnak helye van.
>
> HARMADIK RÉSZ
>
> AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI
>
> XVI. Fejezet
>
> Az állam sporttal kapcsolatos feladatai
>
> Az 54-58. §-hoz
>
> A törvény által bevezetendo szabályozás alapgondolata a sportágazat
> szervezeti felépítésben tapasztalható káosz megszüntetése és ezzel
> egyidejuleg az állami és az önkormányzati szervek, valamint a
> sportszervezetek közötti hatékony együttmuködést biztosító világos
> rendszer megteremtése.
>
> Az Országgyulés törvény, vagy határozat formájában megalkotja mindazon
> döntéseket, amelyek a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit
> befolyásolják.
>
> A Kormány általános koordinációs feladatai mellé finanszírozási,
> vagyongazdálkodási teendoket is megállapít a törvény. Az Ifjúsági és
> Sportminisztérium ágazati szerepkörében gondoskodik a sporttal kapcsolatos
> állami teendok folyamatos megvalósításáról: ennek keretében a miniszter -
> egyebek között - a központi költségvetési támogatás felhasználására
> vonatkozó rendeletet ad ki, szervezi a hazai és nemzetközi
> sportkapcsolatokat.
>
> A törvény az új szervezeti struktúra létrehozásakor figyelembe vette, hogy
> a sport nemcsak funkcionális, hanem ágazati jelentoséggel is bír, ezért az
> igazgatási feladatokat a szakminisztérium mellett a helyi önkormányzatok,
> valamint a megyei (fovárosi) közigazgatási hivatalok látják el. A megyei
> (fovárosi) közigazgatási hivatalok sporttal kapcsolatos hatósági,
> információs, ellenorzo feladatokat végeznek. A helyi önkormányzatok
> ugyanakkor kettos szerepkörben járnak el. Egyrészt az új, a szabadidosport
> kultúráját megteremteni kívánó sportkoncepciónak megfeleloen rendelkeznek
> mindazon eszközökkel, amelyekkel képesek megvalósítani ezen a téren
> alkotott elképzeléseiket, másrészt gyakorolják azokat a hatáskörükbe utalt
> gazdasági-pénzügyi jogköröket, amelyekkel jogszabály felruházza azokat.
>
> XVII. Fejezet
>
> A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai
>
> Az 59-61. §-hoz
>
> A törvény az állam sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározásán túl
> nagy figyelmet kíván szentelni a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos
> feladatainak meghatározására is. Az önkormányzati feladatok elsosorban a
> tömegsport (iskolai sport, gyermek, és ifjúsági sport) támogatásában
> nyilvánul meg. A támogatás egyik lehetséges formája a sportlétesítmények
> fenntartásával összefüggo egyes feladatok átvállalása. A helyi
> önkormányzatoknak meghatározó szerepet szán a törvény az egyes
> sportrendezvények megszervezésében, illetve azok összehangolásában.
>
> NEGYEDIK RÉSZ
>
> A SPORT SZABÁLYOZÁSA ÉS TÁMOGATÁSA
>
> XVIII. Fejezet
>
> Az iskolai és egyetemi sport fejlesztése
>
> A 62-63. §-hoz
>
> A törvény az iskolai tanulók általános egészségi állapotának emelését
> szükségesnek tartja. E cél megvalósítását az államnak a szabályozás
> eszközeivel is segítenie kell. Ennek keretében a törvény eloírja, hogy új
> iskola és kollégium létesítésekor a tanulók megfelelo testedzéséhez
> szükséges feltételeket tornaterem, vagy tornaszoba építésével is
> biztosítani kell. A törvény ugyancsak kiemelt feladatnak tekinti a
> felsofokú tanintézetekben tanulók rendszeres testedzéséhez szükséges
> feltételek megteremtését.
>
> XIX. Fejezet
>
> Sportlétesítmények
>
> A 64-66. §-hoz
>
> A sportlétesítmények létesítésekor, muködtetésekor kiemelt figyelmet kell
> fordítani mind a sportolók, mind pedig a nézok minél teljesebb köru
> kiszolgálására. Ennek érdekében az új sportlétesítmény létesítésekor, a
> meglevok korszerusítésekor figyelemmel kell lenni az épület építészeti,
> illetve kommunikációs akadálymentesítésére. Ez magába foglalja az épített
> környezet kényelmes, biztonságos, önálló használatának biztosítását minden
> ember számára, ide értve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy
> embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre,
> illetve muszaki megoldásokra van szükségük. A kommunikációs
> akadálymentesítés keretében pedig azt kell biztosítani, hogy a fogyatékos
> személy a sportrendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt
> érzékelhesse és megfeleloen értelmezhesse.
>
> A törvény az állami tulajdonban levo sportlétesítmények esetében az
> ifjúsági és sportminiszter feladatkörét bovíti akkor, amikor számára az
> állami tulajdonban levo sportlétesítmények esetében vagyonkezeloi
> jogosítványt biztosít.
>
> Az új szabályozás értelmében arra is lehetoség nyílik, hogy az állami
> tulajdonban levo sportlétesítményeket értékesítsék. Ebben az esetben
> viszont garanciális szabályként került megfogalmazásra az, hogy a
> sportlétesítmény csak a miniszter hozzájárulásával idegenítheto el,
> illetve terhelheto meg. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy az
> eredetileg sport célú ingatlanok hosszú távon is sport célokat
> szolgáljanak. Amennyiben erre bármilyen okból nem kerülhet sor, akkor
> viszont az ingatlan értékestésébol származó bevételt kell a
> sportlétesítmények építésére, illetve fejlesztésére fordítani.
>
> A kincstári tulajdonban levo sportlétesítményekre a jövoben csak
> határozott idore, de legfeljebb tíz éves idotartamra kötheto bérleti
> szerzodés. A rendelkezés a törvény hatályba lépésekor még érvényes
> szerzodéseket nem érinti, az abban foglaltakat csak a törvény
> hatálybalépését követoen kötött bérleti szerzodésekre kell alkalmazni.
>
> XX. Fejezet
>
> A sport állami támogatásának a rendszere
>
> A 67-74. §-hoz
>
> A többcsatornás sportfinanszírozás koncepciója a valóságban a legjobb
> szándék ellenére is csak a közpénzeket elosztó állami, félállami
> rendszerek számának növekedését eredményezte, azok megfelelo
> összehangolása nélkül. A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, valamint
> az általa képviselt sportpolitika nem váltotta be az ahhoz fuzött
> reményeket és nem adott hatékony választ a nemzetközi és belso gazdasági
> kihívásokra.
>
> A törvény alapvetoen változtatja meg a közvetlen állami finanszírozás
> elosztási mechanizmusát. A kizárólag a futball-mérkozésekre épülo totó
> játékadójának száz százaléka a minisztérium költségvetésében
> felhasználható bevételként jelenik meg, amelybol a minisztérium a Magyar
> Labdarúgó Szövetség utánpótlás-nevelo, sportiskola-fejleszto és a
> szabadidos labdarúgást segíto tevékenységét támogatja.
>
> Az új szabályozás a nem-kormányzati szervezetek rendszerében azért is
> kíván világos viszonyokat teremteni, mivel az állami és a civil szféra a
> finanszírozás terén elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz. Ezért
> alapkövetelmény, hogy pontosan nyomon követheto legyen minden, a központi
> költségvetésbol származó pénzügyi forrás felhasználása. Az eloterjeszto
> törekvése az, hogy az állam korábbi elosztó-igazgató funkcióját a sport
> civil jellegét biztosító, esélyteremto állami szerep váltsa fel. Az állami
> támogatást ezért a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség,
> Nemzeti Szabadidosport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
> a tagszervezeteik között önállóan osztják fel. A szakminiszter rendeletben
> csak a támogatás feltételeit állapítja meg. A fogyatékosok
> esélyegyenloségének megteremtése érdekében azonban a miniszteri rendelet a
> Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének nyújtandó támogatást évente
> összegszeruen is meghatározza.
>
> A törvény a sport egységes állami támogatási rendszerébe foglalva
> szabályozza a kiemelkedo sporteredményeket eléro sportolók, illetve
> özvegyeik és edzoik részére nyújtott támogatást.
>
> XXI. Fejezet
>
> A sporttal kapcsolatos szerzodések, valamint a közvetítési jogok
> hasznosítása
>
> A 75-77. §-hoz
>
> A sporttal kapcsolatos egyes szerzodések, valamint a közvetítési jogok
> hasznosítása szervesen illeszkedik a sport finanszírozási rendjébe. Amíg a
> XX. fejezetben foglaltak a sport állami támogatási rendszerének
> alapelemeit rögzítik, addig a XXI. fejezet annak jogi feltételeit kívánja
> megteremteni, hogy a magántoke üzleti megfontolásokból jogilag megfeleloen
> szabályozott feltételek mellett fektessen be a sportba.
>
> A törvény mindezekre figyelemmel külön is szabályozza a szponzorálási,
> valamint az arculatátviteli (piacépítési) szerzodést. E két szerzodéstípus
> szorosan kapcsolódik a támogató szervezetek marketing tevékenységéhez.
> Egy-egy sportoló, vagy sportszervezet ugyanis éppen a kiemelkedo
> sporteredményei miatt olyan hazai, illetve nemzetközi elismertségre tehet
> szert, amelyet ha egy adott támogatóval összekapcsolnak, az anyagi elonyt
> is jelenthet a szponzorálónál, amelynek fejében az érintett sportolót,
> illetve sportszervezetet a jobb felkészülés és eredményesség érdekében
> támogatásban részesíti. A televíziós, illetve rádiós közvetítések
> engedélyezési jogának hasznosításával foglalkozó 77. § régi szabályozási
> hiányt pótol. A törvény értelmében az érintett szakszövetségek
> szabályozási hatáskört kapnak. Annak érdekében, hogy a lakosság széles
> körét érdeklo sportesemények kello nyilvánosságot kapjanak, a törvény ezen
> események közvetítési jogát csak olyan musorszolgáltató számára
> biztosítaná, amely közszolgálati feladatok ellátásán túlmenoen legalább az
> ország kilencven százalékában fogható.
>
> XXII. Fejezet
>
> Sportrendezvény szervezése
>
> A 78-87. §-hoz
>
> Az új sportügyi szabályozási rendszer a nézotéri biztonság kérdését - a
> nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - átfogóbb, általánosabb
> keretek között, a sportlétesítmények biztonságával, muködtetési rendjével
> összhangban, a korábbi szakmai elvárásoknak megfeleloen törvényi szinten
> rendezi.
>
> A sportrendezvényeken tapasztalható eroszak megfékezése érdekében a már
> megtett jogalkotói intézkedések [a sportesemények rendezésérol és a nézok
> biztonságáról szóló 28/2000. (III. 8.) Korm. rendelet] kiteljesítéseként a
> törvény bevezeti a sportrendezvény látogatásától eltiltás intézményét és
> számos követelményt ír elo a szervezés feltételeként.
>
> A generális és speciális prevenció eszközeként egyaránt szükséges, hogy a
> rendzavaró cselekménye elkövetése miatt megfelelo szankcióval legyen
> sújtható. Ezért elkerülhetetlen a kitiltást intézkedésként a
> szabálysértésekrol szóló 1999. évi LXIX. törvényben megfogalmazni. A
> javasolt intézkedések akkor válnak teljessé, ha a szabálysértési joganyag
> kiegészül a bünteto jogszabályok további szigorításával.
>
> A törvény a nézotéri eroszak megelozése érdekében a sportrendezvény
> felelosségét pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Ugyancsak szerepelnek a
> törvényben mindazok a szabályok, amelyek a nézoknek a sportrendezvény
> helyszínén való tartózkodásával vannak összefüggésben. A törvény végezetül
> arra is lehetoséget ad a szervezonek, hogy megfelelo biztonságú belépteto
> rendszert muködtessen, illetve hogy folyamatosan optikai megfigyelés alatt
> tartsa a nézoket. A szabálysértési hatóság arra is felhatalmazást kapott,
> hogy minden olyan személy esetében, akit a sporteseményrol, vagy a
> sportlétesítménybol a szabálysértési eljárás keretében kitiltottak, e
> személyekkel kapcsolatos legfontosabb, az azonosításukhoz
> elengedhetetlenül szükséges adatokat kérelemre a szervezo rendelkezésére
> bocsássa, aki azt köteles az adatvédelmi szabályok betartásával kezelni.
>
> ÖTÖDIK RÉSZ
>
> ÉRTELMEZO ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
>
> A 88-101. §-hoz
>
> A törvény jelentos hiányt pótol a sportágazat alapveto szakkifejezéseinek
> jogi megfogalmazásával.
>
> A jogalkalmazás megkönnyítése, illetve megfelelo felkészülés biztosítása
> érdekében egyes rendelkezések kötelezo alkalmazását a törvény a
> hatálybalépéstol eltéro, késobbi idopontra írja elo.
>
> A törvény átmeneti rendelkezéseket is rögzít annak érdekében, hogy az új
> sportszervezeti rendszer létrehozására megfelelo ido álljon rendelkezésre.
>
> A sportágazatra vonatkozó teljes joganyag kidolgozása céljából számos, a
> sporttal kapcsolatos részterületet kormány-, valamint miniszteri
> rendeletben szükséges szabályozni. A szakterületi érintettség miatt a
> rendeletek megalkotásáért elsosorban az ifjúsági és sportminiszter
> felelos.
>
> Az új sportszabályozási rendszer és a hatályos jogszabályok közötti
> összhang megteremtése, valamint a nem megfeleloen részletes tartalmú
> jogszabályok kiegészítése miatt több törvényt indokolt módosítani.
>
> Az állami vagyon gazdaságos és célszeru hasznosítása érdekében szükséges
> az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérol szóló
> 1996. évi LXV. törvényt módosítani. A módosítás célja, hogy az ingatlan
> sportcélú hasznosítására eloírt kötelezettség teljesítése során a
> sportcélú ingatlant ingyen megszerzo helyi önkormányzat az ingatlant a
> szerzésig használó sportszervezet érdekeire is figyelemmel legyen és a
> sportszervezet az ingatlan használata tekintetében ne kerüljön
> hátrányosabb helyzetbe amiatt, hogy az ingatlan tulajdonosa megváltozott.
> E cél elérésére a törvény a tulajdonjog-átruházási szerzodés megkötésének
> feltételéül szabja a helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) és a
> sportszervezet között az ingatlan sportcélú használatának módjára
> vonatkozó megállapodás meglétét.
>
> Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérol szóló
> 1996. évi LXV. törvény nem tartalmaz eljárási szabályokat az ingyenesen
> tulajdonba adott sportcélú ingatlanok elidegenítésének vagy
> megterhelésének méltányosságból való engedélyezésére vonatkozó eljárásra.
> Ez a gyakorlatban nehézségeket okoz, ezért ezeket az eljárási szabályokat
> részben a sporttörvényben, részben alacsonyabb szintu jogszabályban meg
> kell alkotni.
>
> A méltányosság gyakorlásának esetei közé indokolt egy igen gyakori célt
> újabb igénylési jogalapként beépíteni. Ez az az eset, amikor az ingyenesen
> szerzett egykori állami tulajdonú ingatlan elidegenítéséhez vagy
> megterheléséhez az ifjúsági és sportminiszter hozzájárulását a helyi
> önkormányzat szociális, egészségügyi, oktatási vagy muvelodési
> feladatainak megvalósítása érdekében kérik.
>
> A sportrendezvényeken tapasztalható eroszak megfékezése érdekében a már
> megtett jogalkotói intézkedések kiteljesítéseként, a sportrendezvények
> biztonságának szavatolására megfogalmazott szabályokkal összhangban
> módosítani szükséges a szabálysértésekrol szóló törvényt is, bevezetve a
> kitiltás intézkedést.
>
> A törvény összeférhetetlenségi szabályként rögzíti, hogy a köztestületek
> és a sportközalapítványok vezeto testületeiben az országgyulési képviselok
> nem viselhetnek tisztséget. Ezért indokolt módosítani az országgyulési
> képviselok jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényt.
>
> Egyes sportágakban (például muvészi torna, úszás) a hivatásos sportoló
> életkora miatt nem lehet munkaviszony alanya. Így a sportszervezetével
> munkaszerzodés helyett megbízási szerzodést kell kötnie. Ehhez azonban
> módosítani szükséges az 1998. évi XXIII. törvényt, amely a fiatalkorú
> munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat terjeszti ki a
> fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történo
> foglalkoztatására.
>
> A csodeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
> 1991. évi IL. törvény csod- és felszámolási eljárásra vonatkozó
> rendelkezéseinek a sportegyesületekre való alkalmazása miatt szükséges
> módosítani a törvény vonatkozó rendelkezéseit.
>
|
