Kedves Peter,
>Lehet es kell tudomanyos kerdeseket boncolgatva kicsit 
>atlepni a  hatarokat, atkalandozni a metafizika, 
>filozofia teruletere. Kicsit!
kicsit se, mert mennyi a kicsi?

> Ockham urat muszaj  neha negligalni, 
nem, sosem szabad. eppen ezert hangsulyoztam, hogy en a vegtelen vilag elmelete
t nem tartom jo elmeletnek, de jobbnak tartom istennel (ez utobbi egyebkent len
yegtelen, nem ez a fo kerdes).

> De a "rovid ideig letezo VE-ben gyorsabbak 
>lehetnek a folyamatok" erv nem tudomanyos erv. 
>Semmilyen konkret ismeretunk nem alapozza meg. 
>Megalapozatlan puszta fantazmagoria.
Igy van. De egy nagyon finom logikai csusztatas van az egeszben reszedrol.  Meg
probalom rekonstrualni a vita logikai szerkesezet.

Az antropikus elv akkor es csak akkor allja meg a helyet, ha kimondhato, hogy: 
A="A vilagegyetem mas parameterei mellett nem lehetseges semmilyen elet."
Ahhoz, hogy az antropikus erv mukodjon, ezt meglehetosen erosen igazolni kell. 
Ha ez az allitas kicsit is bizonytalan, akkor nincs alapja az ervenek. Namost a
z allitasnak szerintem nincs eleg alapos, eros igazolasa. Az altalad emlitett i
rodalmak szerintem nem eleg alapos elemzesek, egy csomo lehetoseget figyelmen k
ivul hagynak. Mivel neked ellenkezo a velemenyed, ezert en felmutattam ilyen le
hetosegeket. Amikor egy ilyen lehetoseget felmutatok, akkor en azzal nem allito
m, hogy ugy is van, csak azt, hogy "itt van egy lehetoseg, amit nem vizsgaltato
k". Es ha ti ezeket a lehetosegeket nem vettetek figyelembe, akkro nem teljes a
 vizsgalatotok, tehat nem eleg eros az allitas igazolasa.

Pelda: Vegyunk egy matematikai bizonyitast, legyen az allitas az, hogy "Egy egy
enessel nem parhuzamos masik egyenes a sikban biztosan mettszi az eredeti egyen
est (Euklideszi geometriaban)". Tegyuk fel, hogy te bizonyitod az egyenes norma
legyenesevel 90 foknal kisebb szoget bezaro esetre, es azt mondod, kesz a bizon
yitas. Es utana ebbol az allitasbol vezetsz le mast. Ezek utan en joggal mondha
tom, hogy hoho a bizonyitas nem teljes, mert mi van a 90 foknal nagyobb szoget 
bezaro egyenesekkel? Nyilvan nem allitom, hogy A 90 foknal nagyobb szoget bezar
o egyenesek mettszik az eredeti egyenest, es speciel nem is nehez a bizonyitas,
 de a bizonyitas enelkul nem teljes.

Az antropikus erv ebben abban kulonbozik, hogy vegtelen esetet kell megvizsgaln
i, es hogy en a hianyzo lehetosegekrol nem tudom, hogy van-e ott elet, csak azt
 tudom, hogy nem vettetek szamba oket, nem erveltetek meg, hogy miert nem lehet
 . Nem volt eleg teljes es meggyozo az igazolas.

Meg kell erteni azt, hogy amikor en egy igazolas hianyossagait mutatom fel, akk
or nekem mar szabad hipotetikusnak lennem. Neked viszont nem szabad hipotetikus
nak lenned, mert te hasznalni akarod tovabbi kovetkeztetesre az allitasodat. He
lyzetunk nem szimmetrikus. Neked kell igazolni, nekunk nem kell igazolni, mert 
mi nem allitjuk A ellenkezojet, hanem csak az alaptalansagat.

>komoly tudosok nagyon alaposan bizonyitottak az ismert 
>tudomanyos tenyek alapjan, 
a tudomanyban nem eleg megirni, ha en nem fogadom el ezt az allitast, akkor nek
ed referenciat kell adnod. ez nem bizalom kerdese, a tudomany egyebkent a kriti
kussagon es nem a bizalmon alapul. nem gondolom, hogy hazudsz, hanem azt, hogy 
tevedsz. ezt nevezik kritikus hozzaallasnak. ezen alapszik a tudomany, es minde
n jo megismeres.

>gyakorlatilag bepotyoghetnem mondjuk Szekely 300 
>oldalas konyvet  meg a hivatkozott ezernyi fizikai, 
>filozofiai konyvet, tanulmanyt.
kerlek a Szakaly konyv helyett referalt folyoiratokat adjal meg. ha egy cikk eg
y referalt folyoiratban jeenik meg, es allitja a fenti allitast, az mondjuk fig
yelemremelto. konyvben manapsag nagyon nagy hulyesegek is megjelenhetnek.

>Egy tudomanytol teljesen elrugaszkodo "minden 
>lehetseges", teves  nezetet makacsul vedokkel sem. 
Arrol feledkezelmeg, hogy a te allitasod alapul azon, hogy "minden mas nem lehe
tseges". tehat bagoly mondja verebnek. Nekunk eleg felmutatni, hogy nem minden 
lehetoseget vettel figyelembe. Nem allitom explicit, hogy valoban lehetseges, c
sak azt, hogy nem vizsgaltatok meg eleg alaposan.

>Erre elokerul epp a tudomany altal feltart _rengeteg_ 
>idealizmust valoszinusito teny, erv... 
A sokvilag elkepzeles nem is olyan uj, lehet, hogy oregebb a monoteizmusnal. en
nek utana kellene nezni.
Masreszt en azt hiszem, hogy a kvantummechanikan kivul nincs komoly tudomanyos 
sokvilag elmelet. Ez csak egy olyan elkepzeles, ami nem tudomanyos, de ha mar f
antazialunk istenrol, akkor ez is ugyanolyan jo (vagy jobb).

>De nem is olyan  jol magyarazza meg a  sokvilag. >Egyreszt semmit sem mond az 
alapkerdesrol.
De. Azert van ebben a vilagban elet, mert mindenfele vilag van, egyesekben van 
elet, es mi persze ebben vagyunk, hiszen ez lathato.

> Masreszt  szembetunoen eroltetett. 
Szubjektive neked lehet, de ezt vice versa is el lehet mondani.

>Istent evezredeken keresztul eppen a VE eszmeletlen 
>bonyolultsaga, "szervezettsege" miatt felteteleztek.
A torrteneti ervek itt nem szamitanak. A legalis a hagyomany erve, ez egy ervel
esi hiba.

>Erre Istent elkerulendo gyorsan, milliarszorosan 
>sot "vegtelen- szeresen" nagyobba, bonyolultabba tette 
>a sokvilag elmelet. Ongol.
Miert, isten mekkora es milyen bonyolult?:) Ez szerintem nem konkretizalhato er
v, szubjektiv.

>Masreszt ez az elmelet, ez a modszer eppen ad hoc volta 
>miatt  "mindenhato". Egerut. Minden problemat, minden 
>valoszinusitest  meg lehet kerulni ilyen ad hoc letezok 
>sokszorozasa altal.
Akarcsak isten. Foleg ha kifurkeszhetetlen ill. mindenhato. Ugyanugy ad hoc uni
verzalis semmitmondo valasz.

>De az mar eredmeny, hogy Istent "eppen olyan" jo 
>magyarazatnak tartod, mint a sokvilagot. 
Pontosabban eppen olyan rossz. SZVSZ kicsit roszabb isten, de ez nem fontos. Sz
erintem nem a sok vilag elmelet a megoldas. Tudod, szerintem nincs mit megmagya
razni, nincs problema. Ne felejtsd el, hogy mi az igazi velemenyem.

>Istent minden antropikus ismeret nelkul is feltetelezik 
>tobbezer  eve, az mar az antropia elott sem volt 
>eroltetett. 
ld. fent. ez nem felteltenul igaz, nem legalis erv, es szubjektiv is. nekem ist
en mar az elozo eletemben is eroltetett volt.:)

>Nem ugyanarrol szol a ket kijelentes! Azt hogy "semmi 
>sem garan- talja azt hogy mindenfele VE garantaltan 
>letrejon" senki nem  hasznalja fel Istenre valo 
>kovetkeztetesre.
Nem, te nem csupan azt mondtad, hogy ez nem igaz, hanem azt, hogy "errol semmit
 sem tudhatunk". Ha pedig a vilagok keletkezeserol semmit sem tudhatunk, akkor 
nem lehet kovetkeztetni sem az univerzum parametereibol semmire. A kovetkeztete
shez tudni kellene, hogy amennyiben az univerzumok keletkeznek, mik ennek a tor
venyei.

>>Az elet legjobban definialt fogalma a Ganti chemoton, 
>>ebben  anyagcsere es szaporodas elengedhetetlen 
>>feltetel.
>Ne mondd, hogy az utolso mammut szaporodaskeptelensege 
>miatt mar eleteben sem szamitott elonek! :-) Elo-e egy 
>oszver? :-)
Nem olvastad a konyvet. Ganti azzal kezdi, hogy az elet fogalmanak ilyen kerdes
eit elemzi, korabbi fogalmakat, stb. A szaporodaskeptelen mammut sejtjei reprod
ukalodnak, ezert eloleny. Elo sejtekbol all.

>>Ez ha jol ertem a szokvanyos anyagformaktol valo 
>>elrugaszkodast jelenti. Jegyezzuk meg!*
>Ne jegyezd meg, mert nem azt jelenti! Elethez, 
>tevekenyseghez,  mozgashoz energia tuti kell. 
>Anyagcsere nem feltetlenul. Az csak amiatt kell, mert 
>az ismert formak tortenetesen nem kepesek kozvetlenul 
>felveheto energiabol [elektromagneses] fedezni a 
>szuksegleteiket. Ketsegtelenul az ilyen elet "nem 
>szokvanyos", de ez nem ad hoc feltetelezes, az ismert 
>termeszettorvenyek lehetove teszik. 
Pontosan ezt akartam mondani.:) Most bemutattal egy olyan elet lehetoseget, ame
ly nem atomokbol all. Es kijelentetted, hogy ez nem ad hoc, hanem tudomanyos fe
lteteleze. Mashol pedig explicit kijelentetted, hogy atomok nelkul nem kepzelhe
to el elet. Na kell ennel nagyobb ellentmondas?

>>Nem minden eloleny bonyolult, 
>De. Eszmeletlenul bonyolult.
Nem. Kb 500 molekulabol lehet elolenyt csinalni, amely evoluciora kepes. Veszel
 egy polimert, egy csomo lipidet, es egy autokatalitikus ciklikus reakciot, ame
ly lipidet es polimert gyart valamilyen anyagbol, ami atmegy a lipid-membranon,
 esetleg van valami outputja. Kesz az elet.

>>Ez szuklatokoru megallapitas....lehet elet nem atomos, 
>>nem kemiai szinten is.
>Teljesen tudomanytalan fantazmagoria ez.
par sorral feljebb pont ennek a lehetosegnek a tudomanyossagat bizonygattad.

>>vitatkoztam vele a szigeten, es sikerult "megfogni".
>Ajnstajnt is "megfogtak" parszor, ettol ne lett volna >profi tudos?
En Szekelyt antropomorf temaban fogtam meg.
Mondok Szekely munkatarsai kozul egy masik profi filozofust, Szabo E. Laszlo, a
ki nem ert vele egyet, mivel az antropomorf erv biralata cimen irt ki TDK munka
t. Nyilvan azert%

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Arpi,

>Ezúton kérek elnézést minden tisztességes lokális 
>fluktuáciotól, mindössze azt véltem kiolvasni soraid 
>közül, hogy a lokális fluktuáció egyfajta vakvéletlen. 
egy olyan kisebb veletlen, ami az univerzumban par milliard ev alatt nagy valos
zinuseggel letrejon, majd, mivel onszervezodo, evoluciora kepes, tovabba mar eg
yaltalan nem veletlenszeruen, hanem varhatoan fejlodik.
a minimalis onszervezodesre kepes komplexumnak kell veletlenul letrejonnie. ez 
nem nagy csoda, meglepoen egyszeru ez a minimalis rendszer.

>Jóllehet, ennek cáfolása meghaladja képességeimet, de 
>azt tudom, hogy az összes lehetséges világegyetem 
>elenyésző töredéke éri / érte / érné meg mondjuk 
>fennállásának 2. másodpercét,
lehet, hogy a mi vilagegyetemunk sem eri el mas egyetemek masodperceben mert 2.
 masodpercet. a mi vilageygetemunk elerte a benne letrejoheto elet letrejoveseh
ez szukseges idot. ez az ido relativ, vilagfuggo. nem tudom, mennyire csodalato
s ez, szerintem te sem tudod igazan, es senki sem.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

> Takacs Ferenc
>Re: orvenyaram , permeabilitas
 Megkoszonve az informaciokat, meg egy par kerdessel kitoldanam a
beszelgetest.
 Ahogy az utobi idoben fotonnal kapcsolatos kerdesek is felmerulnek, egy
par kerdest a magnesessegrol is feltennek, habar par eve mar felhozodott,
de bovebb informaciok nem derultek ki.
>...teritik el a magneses erovonalakat,
 A fizikaban egy allando magnest csak igy jellemezunk, tehat magneses
erovonalak veszik korul, olykor 'ter' fogalmat is hasznalva.
 De valojaban mik ezek az erovonalak? Fotonhoz hasonlo kissebmeretu belso
kisugarzas? Tudjuk e identifikalni meretuket, frekvencia hullamhossz stb?
 A maghasadas utani alfa, beta es gamma sugarzasok magneses polusok altal
valo kulonbozo iranyu elteritesei mintha az elob emlitett tulajdonsagokra
utalnanak.
>amelyek szinte akadalytalanul hatolnak at rajtuk, es ezert kicsi a
>magnessel valo kolcsonhatasuk.
 Egy akadalytalan athaladas kismeretre vall, maga a kolcsonhatas esete
pedig elegge rejtelmes, ha egyarant vonzast es taszitast is eszlelunk
magneses terek kozott. Vajon e kolcsonhatasok esetben is
impulzusatadasrol lenne szo?
   Udv. Csaba.

> Felado :  [Hungary]
Koszonjuk a szep beszamolot.
>Ez eppen 30 ev volt a Nagy Piramis eseteben. Tehat a tenyleges epitesi
>ido - amig csakis a gulat epitettek - eppen 15 ev,
Par ev ide vagy oda, ezen mar nem fogunk osszeveszni,:-) Endre kerdeseire
viszont meg a feltarasok sem deritettek fenyt (egyenlore).
 Vajon mi celt szolgalt az epitmenysorozat. Ma belatjuk, hogy teljesen
ertelmetlen lenne megismetelni a tortenelmet, valoszinuleg abban az
idoben is ertelmetlen lett volna, ha valami kulonos ok nem valtoztatott
volna ezen a velemenyen. Az ok pedig akkora lehetett, hogy 'divatszeruen'
elterjedt a piramisok epitese. Alitolag, ahogy Endre is irja, a Japan
elsulyedt epitmeny jo par ezer evvel elob keszult az afrikaiaknal.
 Aztan ott a delamerikai epitmeny, igaz abban az idoben az alaszkai szoros
be volt fagyva, igy hajozas nelkul ossze voltak kotve a kontinensek, az
informacio terjedhetett. Ausztraliaban viszont nincs hasonlo epitmeny.
 Lehet hogy csak vallasi okok valthattak ki a hatalmas, nemmindennapi munkat?
>..hiszen a Nilus aradas miatt a parasztok ( es
>nem a rabszolgak) csakis 6 honapot dolgoztak ket turnusban. Termeszetesen
>a mesterek a semleges idoben is keszithettek elo a koveket.
 Meg egy kerdes. Egy regi tudomanyos folyoirat kozlemenye volt, hogy a
nagypiramis egyik oldalan egy 75 meter hosszu, kozel 1 m atmeroju ferde
ureg van, mely abban az idoben lencsenelkuli tavcsokent szolgalt, lathato
volt a Sziriusz csillag delben 12 orakor.  Abban az idopontban, amikor a
Sziriusz egyszerre delelt a mi Napunkal, a legenda szerint akkor
kezdodott a Nilus aradasa.
 Tehat maga az epitmeny csillagaszati jellegu is lehetett.
 De ki tudjuk e mutatni a szomszedcsillag gr. hatasanak tevekenyseget,
amikor oly elenyeszo, hogy egybeolvad a hatter gravitacios hatasainak
eroterebe.
  Udv. Csaba.

 [Hungary]
>Igen, de a homersekletvaltozas hatasara ebredo torzios feszultseg
>sokszor 360 fokkal ekvivalens is lehet.
 Janos meggyozodhetett, hogy akar egy fok homersegletkulonbseg valtozashoz
is eleg hosszu ido szukseges az epulet kereten belul, amig a kinti
valtozasok napi 10 fokosak is lehetnek.
>Ha ugyanaz a hatas megvolt, akkor miert kellet a szalhoz visszaterni?
>A meres eleg jo volt uszomedencevel is.
A forgasirany valtas szempontjabol ugyanaz a hatas, erzekenysegre viszont
a vekony fuggesztoszal mondhatom surlodasmentesen mukodik az olaj
folyadekban mukodohoz kepest. Amig az uszomedences azim. inga jobb iranyu
valtasa utan ket oran at alig tett meg haromszaz fokot, a fuggoszalas
berendezes kilenc kort ir le, folyamatos sebessegfentartassal. Es mert:
>Nem allitottam, hogy a zsinoron fuggo ingat a legmozgas befolyasolja.
Es mivel a torzios feltetelek sem lehetnek meghajtookok, ezert
feltetelezem csak a ter viselkedese van kivetitve, es ha legures terben
folyna a kiserlet, ugyanazt az eredmenyt kapnam.

 A: Újság >> TUDOMANY >> 1959. számaban Gogy tukrok cikkeben elhangzott
egy kerdes:
> >..de azt sem ertem min alapul a normal tukrozodes jelensege.
  Lehet Janos nem volt vonalban.
 irja:
>Ha a toresi szogre az jon ki hogy nagyobb mint 90 fok, akkor
>visszaverodik.
Igazan a mondatot nem ertem, habar a kozegak toresi szogei valoban
valtozoak, tukor eseteben pedig mar 0-tol 180 fokig a normal tukrozodes
tudjuk hogy jelen van.
Csak ferenc irja:
>Ehhez nyilvan be is kell hatolnia a fenynek a kerdeses
>kozegbe, hogy 'megvizsgalja' annak toresmutatojat. Be is hatol, csak
>az intenzitasa exponencialisan csokken, gyakorlatilag nehany
>hullamhossznyi melysegben lehet kimutatni.
 Eppen ez a bokkeno. A behatolt foton el is nyelodhet. Az
energiaelnyelodes soran mar nem biztos hogy szabadulaskor ugyanaz a foton
(energiatomeg) hagyja el az anyagot, iletve elveszti azt az informaciot
is, amely energia tavozasnal meghatarozott iranytenyezo lenne,
viszonyitva a beesesi szoghoz.
  Talan helyesebbnek tunik ha ugy fogalmazunk, hogy a tukorbol
visszaverodott feny (foton) nem szenved elnyelodest, talan valami lagy
utkozesre emlekeztet, minthacsak biliardgolyok utkozesekrol esne szo,
igy a visszavert feny iranya erthetoen osszefugghet a fotonok
beesesioszogevel.
 Azt se kell feledjuk, hogy a tukrok felulete mondhatni a vegtelensegig
sima, emelett kivalt a femek eseteben egy kulso elektronreteget
hullamoztatnak feluletukon. Nem is lattam meg tukrot, mely nem valamely
fembol keszult volna.
  Udv. Csaba.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Az elpusztult 10-ik bolygo.
>>Nem tudom, tud e valaki arrol, iletve mennyire megalapozott, hogy a Mars
es Jupiter kozott levo meteorit es kisbolygocsoport valamikor egy bolygo
lehetett?<<
>* Az ugynevezett ASTER (sumer es szanszkrit = ISTAR) legendarol van szo. A
>mondak szerint (sumer es o-kanaani, es o-egyiptomi, de szanszkrit szovegu
>gupta-mondak szerint is) a naprendszer eredetileg 10 bolygobol allt. A
>Mars es Jupiter kozott keringo ASTER nevu bolygon az emberiseg "rosszat"
>muvelt. Kiszamitottak, hogy a bolygo fel fog robbanni, es 10
kivalasztott >egyent (egy-egy naprendszeri bolygo neveben) a lakhatonak
tuno Foldre >kuldtek. ...
  Mindvegig nagyonszep leiras, de mennyire alapos, vagy alaptalan?
Amig a nemletezo UFO-kat ugy fel tudjak fujni, miert nem erositik meg,
iletve Endre szerint (es igaza van) tanithatnak az iskolakban is a mar nem
letezo bolygot, esetleg magasabb kulturaju eletformajanak letet. Igaz,
hogy az ember elegge kreativ, de szerintem az idegenek Foldon valo
jelenlete sokkal tobb nyomot kelett volna hagyjon. Hasonlo feltetelekkel
mar magyarazhato lenne a piramisok szuletese, a vallaskulturak
kialakulasa, stb.
 De mennyire eshetett egyben a ket civilizacio?
 Lehetett e megfelelo eletkorulmeny a Naptol mar eleg tavol eso,
nemeletzonaban keringo bolygon? Hisz a mar a Marson is eleg sivarak a
feltetelek, joval a viz fagypontja alatt. Az ia igaz, hogy a bolygo
merete is meghatarozhatja belso homersegletet. A Jupiter egyik Holdjan is
jegalatti eletet felteteleznek.
  Hogy letezett e bolygorobbanas, nem ketelkedem, talan arra utal az
augusztusi 'hullocsillag' jelensegek is. De miert nem talalunk egy
kovecsket sem, mely az Aszter bolygo szarmazeka, mig Marsi eredetu
darabkakat mar talaltunk, itt pedig csak az a kerdes, hogy hogyan
hagyhatta el a Mars bolygo feluletet, (gravitacios eroteret) robbanas
nelkul?
 Lehet hogy a kovetkezokben a kutatas rohamos fejlodesevel tobbminden
kiderul, ez pedig az emberisegtol is fuggene. Minthacsak rank illenenek a
bibliai irasok, melyeket a legnagyobb erofeszitesekkel sem tudunk
legyozni.
 Zarolag dicseretes a tobbeves kutatomunkaid, es ha a kisbolygorol tobb
infod is van, szivesen elolvasnam.
    Udv. Csaba.



Ezek lettek kesobb az egyiptomi "Isteni 10-ek". Az egyiptomiak az isteni
1-esseget olyannyira szigoruan vettek, hogy peldaul olyan istenek sem
tartoztak a foistenek koze, mint Thot minden tudas atyja! Ez azert
meglehetosen erdekes. Ugyancsak erdekes, hogy akik az ASTER legendat
elmegettek ezek kozul minden nep 10-es szamrendszert hasznalt, holott
ismert masokat is. Az egyiptomiak ugy hasznaltak a 6-os es 12-es
szamrendszert, mint a 10-est eppen ugy, mint ma egy atlagember. A nevem
alatt talalhato letoltheto e-book-ban errol eredeti szovegeket is
olvashatsz. Erre utalhat a Gilgames eposz egy resze is, ha ugy olvassuk,
hogy az elso 10 vers nem a foldon tortent!

>>Alitolag letezik egy bibliai iras, ahol egy profetat felvisznek es
Foldunktol tavolodva mind kerdeznek, hogy mekkoranak latja a Foldet tolle
egyre tavolodva.<<

* Igen, ketto is! Az egyik valoban Bibliai azaz: -  Ezekiel konyve, ahol
meg a repulo eszkoz a "shekina" is le van irva. ( igaz ehhez kerjel
tanacsot is, mert a kanonizalo klerus erosen megcsonkitotta a szoveget) A
masik profetai konyv a Henokh Konyve az ugyan apokrif es ki van tiltva a
Bibliabol, de ha akarod szivesen elkuldom neked Word doc. file-ban
szerenysegem forditasaban.

>>Igaz, hogy meg akkor sem ertenem miert fektettek akkora munkat a
piramisok megepiteseben.<<

* En mar 28 eve kutatom es egyre inkabb nem ertem! Sot be kell vallani,
hogy meg azt sem tudjuk, hogy egyaltalan mi a fenenek epultek ezek a nagy
gulak, ( jelenleg 114 piramist ismerunk, de lehet meg vagy 60-65 db.) mert
hogy nem siroknak az ma mar biztos!


> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")
Letoltheto > E-book sorozat I. resz: http://piramis.fullextra.com
Tel: - 309-677-751.

<ceyra=freemail.hu> írta "Re: piramisok, elhallgatas" témában:
(2002. október 3.)

> Ez nagyon erdekes, kreativ gondolat. Azert vegyuk
> figyelembe, hogy husztonnas kovekrol van szo a valosagban,
 De vegyuk figyelembe azt is, hogy csak a _legnagyobb_ kovek ekkorak,
a piramisok fo tomege ennel kisebb kovekbol epult. Altalaban a
sirkamrak "repi" asszuani granit kovei ilyen sulyosak, es csak ezeket
kellett vizen szallitani (pontosabban a kulso burkolo feher meszko
lapokat is, de ezek a joval kisebb sulyuk miatt nem jelenthettek
komoly problemat.)

> A szukseges mennyisegu agyag pedig tudtommal nem all
> rendelkezesre a piramis korzeteben.
 Ezt viszont rosszul tudod. A kozeli Nilus eszmeletlen mennyisegben
szallitotta, ingyen es bermentve:), de a fennsikon is vannak gipszes
agyag berakodasok. Zahi Hawassek pedig nehany eve megtalatak egy a
kofejtotol a Nagy Piramishoz vezeto rampa alapjait, ami kotormelekbol
es gipszes agyagbol keszult.

> Szetszedi a tutajt, hajot, mintha alatta sem lenne, lehuzza.
 Biztos? Ezek szerint nem marad mas, csak a fekete magia? Nekem remlik
egy kep, ahol egy hajo obeliszket szallit, meg olyan is, ahol egy
csomo ember vontat egy szanra kotozott szobrot, egy szaki meg locsolja
elotte a talajt. Koszallito repulogep, vonat, UFO abrazolast viszont
meg a legoregebb indian sem latott. Tutajt pedig szinte tetszoleges
teherbirasura lehet epiteni, csak elferjen a vizben:) A regiek naponta
talakoztak ilyen problemakkal, nyilvan tobb rutinjuk volt a
megoldasukban, mint a mai, "elkenyelmesedett" mernokoknek.

 Ami pedig a vilag mas tajain is elofordulo piramisokat illeti, nem
tudom, miert kell automatikusan "sugasra" gondolni. Azt a bizonyos
japant nem ismerem, de az egyiptomi, mezopotamiai, Kozep-amerikai es
kinai epitmenyek kozott joszerivel csak annyi hasonlosag van, hogy
tobbe-kevesbe gula alakuak. Az egyiptomiak kotombokbol epultek,
tobbnyire szabalyos gulak, es sirkamrak vannak bennuk. A mezopotamiak
agyagteglakbol vannak, templom van a tetejukon, negyzet alaprajzuak,
tobb fuggoleges oldalu lepcsobol allnak, es nincsenek bennuk sirok. A
majak piramisai viszonylag kicsik, teglalap alapuak, meglehetosen
meredekek, kis kotombokbol epultek, es idonkent sirok is vannak
bennuk. A toltekok(?) foldbol epitettek negyzetes alapu, lepcsos,
ferde oldalu, sirkamra nelkuli nagy piramisokat, es kovel burkoltak be
oket. Nem lehet, hogy a "buta oregek" egyszeruen csak rajottek a pici
agyukkal, hogy ha valami nagyot akarnak epiteni, az legstabilabban
akkor all meg, ha gula alakura epitik?

                                                          Kibuc

Sziasztok!

Csabinszky:
>  [Hungary]
> >>Arpi irta:
> >> Tényleg, van arra vonatkozó valamilyen elmélet, hogy
> >>akkor, amikor hírközlés
> >>gyakorlatilag nem létezett, hogyan terjedhetett el a
> >>földön a piramisépítés "technikája"?
> >Hm.. Szerintem atkiabaltak!
>  Nem rossz, habar fenyjeleket is kuldozgethettek volna.:-)
Az nem jo, mert kozben gorbol a Fold felszine! Akkor 
szerintem URH-val csinaltak, ami visszapattant a felhokrol 
es igy jutott at Kinaba meg Japanba! :)))

Ja! Talalos kerdes! Milyen a vizszintes?

                 Valasz: bm:oG

>  Egy magyar piramiskutato elmelete szerint az afrikai 
piramisok abban az
> idokben tengerpartra estek, kikepzett rabszolga galyak 
lehettek az emelo
> daru helyetesitok, maga a piramisok pedig hajozasi celra 
epultek, a mai
> kikotokben mukodo vilagitotoronyhoz hasonloan.
Igen, lattam. Nem vezette le teljes melysegeben. Szerintem 
egy problema minimum van az elmelettel, megpedig, hogy 
akkor a hajotestnek kellett volna FEL HAJOTESTNYI EROKARNAL 
elviselnie a ko sulyat. Tehat a ko sulyanak a ketszereset. 
Amire szerintem fahajo sem kepes. A masik, hogy az egy 
dolog, hogy vizidaruval (a hajotest) felhuztak valahogy a 
koveket, de hogyan tettek a helyukre?

>  Nem tudom, tud e valaki arrol, iletve mennyire 
megalapozott, hogy a Mars
> es Jupiter kozott levo meteorit es kisbolygocsoport 
valamikor egy bolygo
> lehetett?
Mar volt errol szo, hogy a keringesi palyak 
szabalyszerusege szerint eppen ott kellene lennie egy 
bolygonak, ahol a kisbolygo-ovezet van. Ezzel pedig 
passzol, hogy van olyan osi feljegyzes (talan a 
Rigvedakban), amely a Mars es a Jupiter kozott meg beszel 
egy Phaeton vagy Tiamat nevu _lakott_ bolygorol, amely egy 
kataklizmaban felrobbant, erre is kiter a feljegyzes, hogy 
egy Marduk nevu oriasbolygo, amely a Naprendszeren kivulrol 
erkezett, huzott el mellette es annak az Eszaki Szel nevu 
holdja talalta telibe a Phaetont. Errol szol a feljegyzes, 
de istenbizony mostmar megszerzem.
 Annyit mar tudni rola, hogy 1802-ben W. Olbers jutott arra 
a kovetkeztetesre, hogy a kisbolygok ott egy nagyobb bolygo 
tormelekei lehettek. Ezutan elkezdtek szamolgatni, miutan 
1970-ben David Allen egy uj atmeromeghatarozasi modot 
talalt ki, es igy kideritettek, hogy a kisbolygo-ovezet 
ossztomege egy kb. 1400 km atmeroju kisbolygoba ferne bele, 
igy kijelentettek, hogy a Phaeton nem letezett, bar nekem 
nem lenne az illeto helyeben ekkora arcom, ez mar megint a 
hatam mogott parkolo Ferrari esete. A keringesi tavolsag 
szabalyszerusegei ugyanis egyertelmuen utalnak arra, hogy 
ott egy bolygo volt.

Udv: Endre

Kedves Sandor,

Nekem most szepen bejott, eleg szep is az oldal. Lehet hogy 
epp feltortek a szerveruket, amikor probalkoztal.

Egyebkent beugrottam az Elixir konyvesboltba egy baratomhoz 
itt Budapesten, es ott kaphato az osszes CWG konyv. En is 
olvastam, nagyon bruti.

Udv: Endre

Sziasztok!
Kedves Marky,
> A szerpentin tetejen a kovet ugy kell elhelyezni, hogy a 
kilogo reszen
> a kovetkezo felhuzando ko sulyat megtartsa a nem kilogo 
resz ellensulya.
Ugy gondolod, hogy felraksz a helyere egy husztonnas kovet 
(valahogyan felrakod) ugy, hogy egy resze kilogjon, ezen 
pedig felhuzol egy masik 20 tonnas kovet? Mert akkor eleg 
nehezen tartja meg a szerpentin-ko nem kilogo fele, ami 
mondjuk 15-17 tonna, a 20 tonnas masik kovet.

Udv: Endre

Sziasztok!
Kedves Voros Jozsef, nagyon koszonom hosszu leveledet, 
keves reszere tudok valaszolni most, es az is a kevesbe 
fontos resz es arra is kritikusan valaszolok, de azert 
tudd, hogy koszonom. :)

> Ennyire azert nem egyszeru a helyzet. 
Reszecskegyorsitokban kokemeny
> bizonyitek van arra, hogy gyorsitassal nem megy a 
reszecske c fole, hanem
> csak a tomege no veszettul.
Ez most a nem ejtem le az almat, tehat nincs gravitacio 
esete. Eppen arrol volt szo, hogy a tomeg nem mehet 
gyorsabban, de az informacio talan igen. Legyen az 
tomegtelen. Egy tomegtelen valami mehet gyorsabban mint a 
fenysebesseg. Van ilyen tomegtelen valami? Van, tachionnak 
hivjuk, es W. J. Lamb 1955-ben Nobel-dijat kapott a 
felfedezeseert. A tachion fenysebessegnel gyorsabb 
tomegtelen reszecske (hogy hogy lehet reszecske, ha 
tomegtelen, az furcsa, de ez most reszletkerdes). Tehat 
akkor mellozzuk a bugyuta gyorsitos kiserleteket, 
amelyekben nem ejtjuk le az almat, tehat nincs gravitacio.

> A specrel osszhangban van a megfigyelesekkel, es
> olyan elorejelzeseket tettek segitsegevel, amiket kesobb 
a kiserletek
> igazoltak.
Az ilyen tipusu kijelentesekrol le kene mostmar szokni, 
akarmilyen kenyelmes. Ebben ugyanis benne van annak a 
lehetosege, hogy a sok kiserletbol kivalasztjuk azokat a 
kiserleteket, amelyekhez passzol a kerdeses elmelet, es 
kijelentjuk: az elmelet osszhangban van a kiserletekkel. Ez 
pontosan olyan, mintha a tozsdeszakemberek egy honapot 
elemeznenek es abbol jeleznek elore az egesz evet. Aztan 
meg ramutatnak: itt, itt es itt osszhangban volt az 
elmeletunk a valosaggal, tehat helyesen kovetkeztettunk.

> Ennek a bizalomnak elegseges alapja van, es eddig nincs 
olyan
> megfigyeles vagy kiserlet, ami megingatna ezt a bizalmat. 
:-DD Most nagyon figyelj.. Itt egy alma a kezemben. Most 
leejtem az almat. Hoppa, megiscsak van gravitacio. :) Ne 
haragudj, en csak mosolyogni tudok ezen, mert ott van az 
ERP, ott van a spinatfordulasos transzmodulacio, de azt 
mered mondani, hogy eddig nincs olyan megfigyeles vagy 
kiserlet, ami megingatna ezt a bizalmat. Ijjjjjjo.
Sorlimit lesz, folytatom legkozelebb, pedig pont a 
relativitasos resz kovetkezne, mar olvastam, nagyon 
erdekes, koszonom! :) (Moderatorok, szolni kene a Jozsinak, 
baromi keves az a 199 sor, ez a TUDOMANY lista, nem a 
Kornyesz, itt sokkal gazdagabb kommunikacio folyik.)

Udv: Endre

Sziasztok, jut eszembe, mivel a tar.hu nem erheto el 
kulfoldrol, legalabb is panaszkodtak, ezert felraktam a 
sajat tarhelyemre a WTC-s felvetelt, a link:
http://donarac.fw.hu/u.mpg

Viszont kaptam egy masik felvetelt is, amit asszem egy 
muhold vett fel (bar az STS tudtommal az uralomas 
roviditese), es nagyobb rajta a forgalom, mint a 
Nagykoruton. Meg mintha veszettul lonek egymast. Azert 
ekkora urforgalmat nem csinalunk, vagy ha igen, akkor a MIB 
II. uj videoklipje egy dokumentumfilm... :-DD
Tehat ez is nagyon szenzacios, 4.1 MB, P166-on is megy: 
http://donarac.fw.hu/sts.mpg   Lehet elvezkedni!! :))))

Udv: Endre

Koszonom Janosnak, Csabanak, es Volandnak a kavntalt idos valaszokat.
Peter

Kosz a tippet Krisztian!
Egesz jo hely a muvelodesre. Lehet, hogy kancsal vagyok, de
nekem hatarozottan ugy tunik - az Andromedaban levo gh.
kisse tojas. Udv.: S. Zoli
> A neten talaltam egy cikket egy gombhalmazban talalt fekete lyukrol. 
> http://spaceflightnow.com/news/n0209/18blackhole/
> Krisztian

> Felado :  [Hungary] irta:
>Aki vegul Istent jeloli meg megoldaskent (pedig tudja hogy semmi
>ertelme Istenrol beszelni, mert eppen az a definicioja, attol 
>Isten, hogy SEMMIT nem tudhatunk rola, 
Miert gondolod, hogy ez lenne Isten definicioja????
Nem ez Isten definicioja. Meg az ateizmus szerint sem, es plane 
nem a vallasosak szerint, akik eleg sok mindent velnek tudni rola.

>az tulkeppen csak azt a velemenyet fogalmazta meg, hogy az ember
>SOHA nem fog a dolgok vegere erni. 
Miert? Az ateistak szerint a vegere fogunk erni?
Dialmat peldabeszed: "-Megismerheto a vilag? -Igen. -Mikor? -Soha!"

>Akinek nagyobb az onbizalma, hiszi, hogy egy napon az ember 
>mindent tudni fog (mintha Teller Edetol hallottam volna ilyet, 
>meg talan Hawkingtol is de o ugy irta hogy megertjuk majd
>Isten gondolatait ha meglesz a vegso egyenlet).
Aha! Szoval ok sem ugy definialjak Istent, hogy semmit sem 
tudhatunk rola.

>A "miert van egyaltalan valami" kerdesre a valasz kivul esik
>a hardware kepessegein. 
Mi erre a bizonyitek? En ugy latom, hogy ismereteink egyre 
rohamosabban bovulnek.

>A teremtes biztos nem emberi fogalmak szerint tortent,
Biztos, hogy nem sokara teremteni fogunk. Sot mar most is 
teremtunk szukebb ertelemben. De nincs messze az ido, mikor 
ontudattal biro ertelmes lenyeket is teremteni fogunk. Aki nem
ert ezzel egyet, akik szerint ez lehetetlen, _az_ az idealista.
_Az_idealistak_szerint_ kell valami mas, "eletero", "lelek" es 
egyeb isteni plusz beavatkozas ehhez. Es ez is egy nagyon eros
pelda a materializmus onellentmondasara. Udv, Peter.

> Felado :  [Hungary] irta:

>>Miert van egyaltalan valami, ahelyett, hogy semmi se lenne?
>akkro van ertelme a kerdesnek, ha meg tudod hatarozni azokat a 
>kovetelmenyeket, ...
En mar ezzel sem ertek egyet. Nagyon nem. Ilyes kerdeseknek imho
van ertelmuk. Az hogy nincsen ra valasz, az egy dolog, de attol meg
maga a kerdes ertelmes, [konkret dolgok okara kerdez ra] legfeljebb
meg ertelmes valasz nem szuletett rajuk. Felesleges megszoritas 
elore megadni, hogy mikor fogadjuk el a valaszt. Untig eleg, ha a 
valasz ismereteben el tudjuk majd donteni, hogy az adott valasz 
elfogadhato-e. Mert magaban a valaszban lehetnek olyan uj 
informaciok, amelyek ezt a dontest lehetove teszik.

>Szerintem a fel filozofia egy neurotikus agyrem sajnos: 
Na es a masik fele? A termeszettudomanyok fele is agyrem. Mert
pl. az okori tudomanyok is tudomanyok nevetseges allitasaikkal, 
nem beszelve a francia tudomanyos akademia ominozus donteserol.

>olyan kerdeseket tesznek fel, amire nem lehetseges olyan valasz,
>amit kielegitonek fogadnanak el. 
Szelsoseges es hamis velemeny imho. Nem kis mertekben hozzajarult
az ismereteink bovulesehez. Pont egy tudomanyfilozofiat 
tanulmanyozo ember mondja ezt? _Meg_ nincs olyan valasz, amit 
kielegitonak fogadnank el, de ne zarjuk ki eleva az ilyen valasz
letezesenek lehetoseget.

>nem tudom, hogy miert azok okoskodnak valszambol, akiknek 
>lathatoan azok az intuitiv teveszmeik vannak rola, amit az egzakt
>matematikanak kellene kigyomlalnia. szoval miert azok, akik nem 
>hallgattak vegi egy rendes valszam kurzust (vagy nem ertettek meg).
Nem igazan tartom etikusnak a vitapartnert lehulyezni, megha ez
kevesbe [de nem elhanyagolhatoan] durvan tortenik is. 
Biztosithatlak, hogy ket [rendetlen :-)] kurzust vegighallgattam,
megertettem, es arrol kulonosen, hogy az itt felmerult 
valszam kerdesekben tokeletesen egyetertek veled _matematikailag_. 
Viszont ugy latszik Teneked kellene egy rendesebb valoszinuseg-
filozofiai kurzust vegighallgatni. Irtam mar, hogy metafizikai 
valoszinuseg nem azonos a matematikai valoszinuseggel. Tobbet 
kesobb.

>(egyebkent tudom miert, a hit hallatlan motivator, es erosen 
>szereti tudomanyosan racionalizalnimagat, 
El szoktad olvasni, amit irok? Mert vilagosan megirtam, hogy 
egyebkent otven ev merev materializmusat vetettem el, tehat
[amig ilyeneket irtok allandoan ismetelni fogom] ki van csukva, 
hogy a hit motivalt volna. Kicsit bosszant, hogy allandoan a 
pszichemmel foglalkoztok agyrem feltetelezeseitek szerint egy 
tudomanyos es filozofiai kerdes kapcsan. Minek erdekel titeket a
motivaciom, eloiteletem? Nem tok mindegy ez nektek? Eziranyu
negativ iteletetek, feltetelezesetek meg akkor sem erositenek az 
erveiteket, ha tortenetesen igazak volnanak. Elek profra 
emlekeztetsz. Minden ellenallasom ellenere kieroszakolta, hogy 
Lamaitre elmeletenek ismertetesekor feltetlen emlitsem meg, hogy
abbe volt. Mintha ez eleve cafolna azt amiket allitott.

>>valamelyik variaciot a 44 milliobol tuti kihuzzak.
>Igy van, es egy ilyen az 1,2,3,4,5 is.
>Es hasonloan a lehetseges vilagok egyik variacioja a mienk. 
>Speciel ebben van elet. Speciel a fenti lottoszamban furcsa
>szabalyossag van. De ez szubjektiv szempont, nem objektiv erv!

Konyorgom. Evtizedekig jatszottam a fenti szamot. Meg is irtam
ide regebben. Imadom, ha hulyebbnek neznek, mint amilyen vagyok.
De ervelesed santit. Mert az 1,2,3,4,5 _nem_ kituntetett, nincs
benne furcsa szabalyossag. Megtehetjuk, hogy az 1=bab, 2=borso,
3=tokmag, 4=ibolya, 5=dinnye, 6=katicabogar 7=kalapacs....
szavakkal helyettesitjuk oket es akkor az eg vilagon semmivel 
sem kituntetettebb, mint akarmilyen mas szamotos. Viszont ha 
egy eletet hordozo vilagegyetem=kalapacs, az eletet nem hordozok 
pedig csavarhuzok, furok, stb. az eletet hordozo akkor is 
kituntetett, azaz furcsa lesz a tobbi holt kozott.

>Az erv egy valoszinusegszamitasi tevintuicion alapszik, 
>hibajat az mutatja, hogy az erv semaja alapjan barmit is 
>huznak a lotton, csodalkoznunk kell, es csalasra kell 
>gyanakodni. Az erv szerint csalas nelkul mar nemis lehet
>lottoszamokat kihuzni.Azert ez megiscsak abszurd, nem?:)
Abszurd, es hulyeseg. De csak Te magyarazod bele, hogy legyen
amit konnyen pofozhatsz. En olyant soha nem allitottam, mint
amit Te itt irtal.

Na terjunk vissza a valoszinusegekhez. Tobbszor hivatkoztal ra,
de mindig szigoruan matematikaileg ertelmezted, es ezen 
ertelmezes szerint persze tokeletesen igazad is volt mindig. 
Csak az a tevedesed imho, hogy azt feltetelezed, hogy a 
termeszettudomanyokra es metafizikara ez mindig tokeletesen 
alkalmazhato. Pedig bizonyara jol tudod, hogy pl. mar a 
Bell-egyenlotlenseg ugyeben is kiderult, hogy a termeszet 
maskappen muxik, mint ahogyan a valoszinusegszamitas
alapjan kellene tennie. Ketsegtelenul fura, hogy az a matek, 
ami altalaban annyira hasznos es eredmenyes a tudomanyokban,
egyes teruleteken komoly feszultsegeket es ketsegeket okoz. 
De hat nem ez az egyetlen fura dolog a vilagban.

A valoszinuseg azon tulajdonsagara hivatkozo termeszet-
tudomanyos magyarazatok, hogy "az extrem valoszinutlen esemenyek
is realizalodhatnak" annak ellenere nem tunik elfogadhatonak,
hogy egyebkent matematikailag, [kockadobalaskor] korrekt.
Collins es Hawkingnak a The Astrophisical Journal 
"ismeretterjeszto magazin" 180. szamaban [1973] megjelent 
Miert izotrop az Univerzum? publikaciojaban alaposan elmelkedik
errol. Bizonyara Hawking sem vegzett egy rendes valszam kurzust,
esetleg nem ertette meg. :-) Kigyomlalando "valszam 
tevintuicioikat" kozli a tudomanyos folyoirat.

Karl Popper neves tudomanyfilozofus is foglalkozott eme 
"tevintuicioval". O is elfogadhatatlannak talalta a 
termeszettudomanyos ervelesben, levezetesekben a matematikai 
valoszinuseg ilyes hasznalatat. Felismerte, hogy ha ezt megengedjuk,
akkor ezen az uton minden megmagyarazhato, es az ilyen elmelet 
nem sokat er. Elszakad hasznalataval az elmelet es a tapasztalat 
kozotti kapcsolat. De van egy nagyobb hibaja is az ilyen ervelesnek.
A valszinuseg fogalmat hasznalo termeszettudomanyos magyarazatok 
mindig egy termeszeti sokasagban tapasztalhato eloszlas 
vizsgalataval kapnak termeszettudomanyos ertelmet. Egy 
vilagegyetem, egy esemeny eseteben hiba felhasznalni.
Popper bevezeti a haljam-valoszinuseg es a termeszettudomanyos-
valoszinuseg fogalmat a matematikai melle. Popper: A kutatas 
logikaja. 107-166, 253-328 o. 

Szoval nem csak en erzem ugy, hogy eros problemak vannak a
matematikai valoszinuseg termeszettudomanyra alkalmazasaval.
Hozok ket egyszeru kozertheto peldat. Biologus termeszcsaladot 
vizsgal, aminek szamossaga boven elegendo a statisztikai
vizsgalathoz. Megallapitja, hogy 90%-uk szarnyszine zold,
5%-uk barna szarnyu, 5%uke barnaszold. Arra kovetkeztet, hogy a
termeszek genallomanyaban a zold szarnyszin kituntetett helyzetben
van, es eredmennyel kecsegtetonek tartja ezen kituntetettseg es
ennek okainak vizsgalatat. Nem fog komolyan foglalkozni azzal a
lehetoseggel, hogy a zold szarny nem valoszinubb a tobbinel, 
hanem csak egy kis valoszinusegu veletlen megtortenese okozta 
a zold szarny nagy gyakorisagat. Ha ezt tenne akkor lehetosege
sem lenne tovabbi felfedezeseket, eredmenyeket elerni.

De igy van ez a hetkoznapi eletben is. Ha valaki mindig nyer, 
csalasra gyanakodnak. Neha tevednek, de legtobbszor helyesen 
gyanakodnak csalasra igy ez a reakcio olyan ertelemben
eredmenyes, hogy sokkal gyakrabban vezet helyes itelethez, mint 
ha az ilyen furcsa veletlen sorozatokat ritkan realizalodo kis 
valoszinusegu esemeny megtortenesenek minositenenk. Ha a bergengoc
lottoban eveken keresztul mindig ugyanazt a szamotost huzzak, 
jogos csalasra gyanakodni. Megeshet [bar meg ez is ketseges a 
termeszettudomanyos-valoszinuseg szerint], hogy tevedunk. De 
egymilliard ilyen itelet eseten _legfeljebb_ egyszer tevedunk es 
a tobbi 999.999.999 esetben  igazunk lesz. Ez eszmeletlanul jo 
strategia. Ha Magyarorszagon csak harom egymast koveto heten 
huznanak azonos szamokat, azonnal rendorsegi vizsgalat indulna a
csalas leleplezesere, de meg ha ez eredmenytelen is lenne, az 
emberek inkabb gondolnanak ufokra, holtak szellemere, Uri Geller
csinytevesere, mint a veletlen mukodesere. Es igazuk is lenne.

A nagyon kicsi valoszinuseget a termeszettudomanyokban
_lehetetlennek_ kell tekinteni. Bar igaz, hogy jelenleg nincsen 
jol megmagyarazott adatunk arra, hogy mennyire kicsi 
valoszinuseget kell lehetetlennek tekinteni. De a hatmillio 
even at azonos szamokat produkalo bergengoc lotto valoszinuseget
[es az antropikus valoszinutlenseget] mindenkeppen.

Mar nem is erzem annyira megalazottnak magamat. Collinssal, 
Popperrel es Hawkinggal egyutt lehulyezettnek lenni nem is 
annyira kellemetlen.  Udv, Peter.

> Felado :  [Slovak 
Republic]


Hello,


<<<Az urkutatas tarsadalmi es gazdasagi vonzataira
vagyok kivancsi.>>>

Ezen en is sokat toprengetem, toprengek. Egyszeruen; mi az 
erteleme az egesznek, meghozza nagyon dragan?

<<<A hideghaboru eveiben az urkutatas presztizskerdes
volt a nagyhatalmak szemeben, ha az egyik valamit
elert, a masik az tul akarta szarnyalni. A penzugyi
hatter a politikai tamogatasbol fakadoan adodott,
az eredmenyek es a tapasztalatok folyamatosan
gyarapodtak.>>>

Ez inkabb egy versengesi strategia volt, nem is kovettek 
annak gazdasagi vetuletet, hanem olyan strategia, 
ami "lelkesiti" az embereket, anelkul, hogy azok ismernek 
annak valodi elonyeit. Barmilyen tevekenyseg gyakorlasa, 
tapasztalat gyarapodassal jar. 

<<< A hideghaboru utan mindenki visszavett
egy kicsit a tempobol. Hogy ebben mekkora szerepe
van a koltsegeknek, azt nem tudom. >>>

Nem hiszem, hogy kevesebb lenne a penz, mostansag. Mas 
erdekek vezerlik a gazdasagi hatalmakat. Vege a hamis 
versengesnek!

<<<A nemzetkozi urallomas szinten anyagi gondokkal kuzd,
pedig nem egy orszag finanszirozza a dolgot. Igaz, hogy a
koltsegtullepesek egy reszet a NASA vezetesere kenik,
de az eredeti cca 70 milliard $os koltsegvetes mara mar
csak alom.>>>

Egy bekes, demokraciaban a gazdasagi tenyezok jatszanak 
szerpet a tevekenysegben. Most a terrorizmus ellen kel 
forditani a penzt. Csak keveset egyebre.

<<<Ha egy kicsit szabaddjara engedem a fantaziamat, akkor a
Holdon epult bazisokat, Mars expediciot,
aszteroidabanyaszatot latok sajnos csak lelki szemeimmel.
Pedig a 80as evekben nagyon szepen hangzottak a tervek,
csak valahogy a megvalositasukkal van gubanc.>>>

Nem ez az egyeduli teves elorelatas. A huszadik szazad 
kozepen, az igertek, hogy az energia akar ingyenes is 
lehet, a kisfogyasztok szamara. Ma mar alig birja az 
egyszeru ember, a mindennapi energiakoltsegeket fedezni. En 
ugy tettem fel a kerdest; miert akarnak Holdbazist epiteni, 
amikor itt a foldon, a kevesbe kietlenebb kornyezetet, nem 
tudjak helreallitani, ami bizonyosan kevesebb koltseggel 
jarna. Ki tud elmenekulni egy masik bolygoallomasra. Ma 
egy, par napos, urkirandulasert husz millio dollart 
fizettek  Ha megromlik az elet a Foldon, honnan lesz az 
utanpotlas?

<<<A fuzios es antianyag hajtomuvek elmeletben szepen
mukodnek, de a megvalositasukhoz szukseges anyagi
forrasok szerintem meg globalisan sincsenek meg.>>>

Nem mindig mulik, valami a koltsegeken. A tudomanyban is, 
sokszor olyan dolgok valosulnak meg, ami nem is volt 
elorelathato es elmaradnak a megjosolt dolgik. A vilag 
kaotikus rendszer, a jovot nem lehet megitelni. Szep dolog 
a vilag furkeszese, de nem minden aron, mert nem hoz 
mindenkinek elonyt, hanem csak egyeseknek..

Udv. Szocs

"A tudosok nem vezetnek be kifurkeszhetetlen dolgokat. Illetve ha valamirol
kiderul, hogy kifurkeszhettetlen, akkor kiveszik az elmeletbol... a
kifurkeszhetetlen ismeret - mivel nem lehet semmi empirikusat levezetni
belole - hasznalhatatlan ismeret, praktikusan (az en fogalmaim szerint
emiatt elmeletileg sem) nem ismeret."

Jo, ezt ertem, es valoban esszerunek latszik csak egyertelmuen eldontheto es
megismerheto dolgok halmazabol levonni kovetkezteteseket (empirizmus).
Csakhogy egy dolog azt mondani valamirol, hogy jelenlegi tudasom szerint
kifurkeszhetetlen, tehat nem vizsgalom, mert ugysem jutok sehova, es egy
masik dolog azt mondani ugyanerrol a dologrol, hogy nem letezik. Hogy
Heisembergnel maradjunk, a sebesseg tetszoleges pontossaggal merheto a hely
meresi pontossaganak rovasara, es forditva. Csak egyszerre nem merhetok
tetszolehes pontossaggal. Tudom, hogy a szubatomi reszecskek viselkedese,
tulajdonsagai meglepetest okozhatnak a makroszkopikus testekhez szokott
embernek, de en erre akkor sem mondanam azt, hogy a reszecskenek nem letezik
hely, sebesseg tulajdonsaga, hiszen kulon-kulon mindkettot ki tudom
furkeszni. Vagy nem?

Árpi

Sorlimit... es masnap sem kozli le a szerver...
> >>>Arra gondolok inkabb, hogy egy masik, magasabb (logikai/tapasztalati/...)
> >>>szintrol nezve a dolgok egeszen maskent nezhetnek ki szamara.
> >>Egy valamirevalo sikfoldi _matematikusnak_ ez nem jelenthet komoly
> >>problemat.
> >Ebben benne van az implicit feltetelezes, miszerint egy 2D vilagban is
> >*szuksegszeruen* feltalalnak a matematikat, es az *szuksegszeruen* ugyanugy
> Nem, csak a lehetosege van meg.
> 
> >nezne ki, mint a mienk. Persze mivel ez az egesz kitalalt vilag geometriai,
> A matematika altalanos, ugy gondoljuk, hogy mindenutt igaz. Mas kerdes,
> hogy a masik vilagegyetem _fizikaja_ milyen.
> 
> >>>Ugyanigy szvsz sok dolog, fogalom illetve ellentetpar, amelyek szamunkra
> >>>ellentmondasosak, zavarosak (jo <-> rossz, veges <-> vegtelen,
> >>>stb.) egy magasabb szinten feloldodnak es egyseget alkotnak.
> >> Na ez a helytelen indukcios okoskodas.
> >Nem akart indukcios okoskodas lenni, pusztan pelda, analogia.
> Mire pelda? Ezek az allitasok teljesen kulonbozoen viselkednek, semmi
> kozuk egymashoz.
> 
> >> az igaz/hamis fogalom barmilyen korulmenyek kozott azonos
> >Ez most itt axiomakent, vagy tetelkent lett kimondva?
> >Ravezeteskent: kerlek, hozzal nekem peldat olyan kijelentesre amely
> >a) a konkret, valo vilagra vonatkozik (azaz matematikat hagyjuk ki a jatekbo
l)
> >b) feltetel nelkul es univerzalisan igaz illetve hamis.
> Csak nehany:
> 1. En letezem (helyettesitsd be magad).
> 2. Korulottem van egy vilag.
> 3. Ennek egy resze a tudatomban nincs lekepezve.
> 4. Csak az hathat ram, ami a vilagommal kolcsonhatasba tud lepni.
> 5. Ha a vilagommal valami kocsonhatasba lep, nem lehetetlen, hogy ezt
> eszrevegyem.
> -1. En nem letezem.
> -2. Minden letezo dologrol tudomasom van.
> -3. Az en vilagomban nem letezo dolgok is hathatnak ram.
> -4. Ezt raadasul ugy is megtehetik, hogy elvi lehetosegem sincs
> eszrevenni.
> -5. Tudatom es emlekezetem oroktol valo.
> 
> >> a let/nemlet valoszinuleg soha nem "egyesul" egy kozos fogalomban (bar
> >> a kvantummechanika probalkozik valamivel, amikor valoszinuseget mond),
> >Nem is mondtam, hogy egy kozos *fogalomban* egyesulnek. Hisz eppen arra
> >szeretnek ramutatni, hogy az a valami, amiben esetleg ezek egyesulnek,
> >maga semmikeppen sem fer be a fogalmaink koze.
> Nem a mar most is letezo fogalmainkrol beszeltem. Egyebkent, ha nem
> fogalomban, akkor miben egyesulnek (konkretan: mit jelent az
> "egyesules")?
> 
> >> egy vegtelen lenynek nem okozhat gondot, hogy
> >> barmennyi, de veges szamu lenynek minden egyes problemajat
> >> maradektalanul megoldja, meg a felmerulesuk elott. Ennek
> >> jelenleg nyoma sincs.
> >Elsosorban en ugy latom, hogy a problemaink donto reszet magunk csinaljuk
> Nem erdekes, 1. ez nem "minden" problema, 2. akkor is meg lehetne
> oldani.
> 
> >A vulkankitoresekre es egyeb termeszeti katasztrofakra egyelore csak
> >annyit tudok mondani, hogy nezopont kerdese; pl. a vulkani talajon nehany
> Nem errol kerdeztelek, hanem arrol, hogy miert nem latunk ilyen
> jelensegeket.
> 
> >szazezer/millio evvel kesobb sarjado szolotokek, ha beszelni tudnanak,
> >nyilvan aldanak istent, amiert gondoskodik roluk :-)
> ...amit ugy is megtehetett volna, hogy a vulkani talajt teremti meg,
> kitores nelkul.
> 
> >De a lenyeg epp az, hogy minden ember, minden elet egyedi es megismetelhetet
len,
> Nem igaz - csak rendkivul kicsi az eselye. Elvileg barmit le lehet
> masolni.
> 
> >tehat nem lehet konyvekbol kiolvasni, levezetni - csak *megtapasztalni*.
> Ez a modszer nem a tudomany.
> 
> >Ugy gondolom, ha isten kivul all az idon, akkor szamara folyamatok sem
> >leteznek. Azt, hogy szamara valami egy pillanatig tart, csak jobb hijan
> >mondom, mert nem tudom elkepzelni, milyen az, hogy valami *semeddig sem
> >tart*.
> Ha ez a vilag _tervezett_ es egy _isten akarata szerinti_, akkor minden
> folyamat ugy zajlik, ahogy megtervezte - fuggetlenul attol, hogy _most_
> bele tud-e szolni, vagy sem (bar a vallasok alapkonyvei azt mondjak,
> hogy _bele_tud_szolni_).
> 
> >Annyira ellenorizheto, amennyire ki-ki ellenorzi maganak. En megtettem.
> Ird meg az eredmenyt.
> 
> >> A tokeletes vilag minden tudatos lenye tudja, hogy a vilaga tokeletes,
> >Ebben teljesen egyetertunk. Valoszinuleg abban viszont nem, hogy ki tudatos
> >es ki nem. Szvsz az emberek donto tobbsege nagyon-nagyon kevesse tudatos.
> De elegendo tudata van annak megallapitasara, hogy o maga nem tokeletes
> es a vilagot sem latja annak. Ez eleg is, mert nem _minden tudatos leny_
> latja tokeletesnek a vilagot -> nem is az.
> Egyebkent a foemlosok egy reszenek is van ennyi tudata, hogy azt
> megallapitsa, hogy korulotte a vilag nem toketletes.
> 
> >> Szerinted a mi vilagunk _LEHET_ tokeletes ???
> >Az eddigi tapasztalataim abba az iranyba mutatnak, hogy *minden*, amit
> >valaha is a vilag problemajakent erzekeltem, valojaban a sajat problemam
> >volt, es igy meg is tudtam oldani magam. Ennek konkret eredmenye az, hogy
> >osszehasonlithatatlanul boldogabb es szabadabb vagyok ma, mint mondjuk tiz
> De tiz eve meg nem voltal az -> akkor meg nem volt tokeletes a vilag (?)
> 
> >eve. Ez szamomra eleg ahhoz, hogy hipoteziskent elfogadjam a vilag
> >tokeletesseget, es a lenyegre, azaz magamra es a sajat eletemre, a
> Mit nevezel Te tokeletessegnek ???
> 
> >jelen pillanatra osszpontositsak.
> Ha ez segit az eletedben, tedd ezt - de ne hangoztasd tudomanyos
> ervkent.
> 
> >A tobbseget milyen ertelemben erted? En ugy latom, hogy a kezdeti
> >gyakorlatilag homogen energiacsomobol mara valahogy megiscsak egy
> Az az energiacsomo egyetlen pontba volt rendezve! Azota csak nott a
> rendezetlenseg.
> 
> >lenyugozoen bonyolult, strukturalt, szervezett vilagegyetem alakult ki,
> >benne elolenyekkel, amelyek maguk is a szervezettseg csodai... szoval
> De egyetlen pontot nem tudsz mutatni, ahol az elozo idohoz kepest
> csokkent volna:
> az elolenyek is - mikozben rendezik magukat - nagysagrendekkel tobb
> rendezetlenseget allitanak elo a kornyezetukben.
> 
> >Aszerint az ertelmezes szerint, amit jelenleg elfogadok, isten celja az
> >volt, hogy *megtapasztalja* onmagat. Amig o Minden, es rajta kivul
> Szellemes gondolat es illik is hozza a jelenlegi vilag - de ez az isten
> nem vegtelen (mert akkor tudna, nem kellene tapasztalnia es persze - ha
> mar raszanta magat - tokeletes vilagot teremtett volna _felfoghatatlanul
> rovid_ ido alatt).
> 
> >nincs semmi, addig nem tudhatja, milyen Mindennek lenni. Ezert teremtett
> >onmagabol sok-sok kisebb reszt (ezek volnank mi), amelyeken keresztul
> >megtapasztalhatja mind az elkulonult letezest, mind onmagat "kivulrol".
> Pfuj. Ne kiserletezzen a mi borunkre :-)
> 
> >>>Ez szvsz nem olyan egyszeru kerdes. Ahogy a Tao Te King mondja, jo es
> >>>rossz onmagaban nem letezhet: egymast feltetelezik es egymast hozzak
> >>>letre folyamatosan. Tehat minel "sikeresebb" a rossz, annal tobb jo
> >>>terem a nyomaban.
> >>Ez tipikus emberi vagyalom, ill. onteljesito joslat. Ahol nem teljesul
> >>(pl. elpusztulnak az elolenyek) ott senki sem keri szamon, miert nem
> >>"jo" kovetkezett. Amig elsz addig pedig nem kerheted szamon.
> >Szvsz itt egy nagyon leszukitett es rovid tavu pelda alapjan akarsz
> >altalanositani.
> De ha mar ez az egy pelda sem stimmel? En elhiszem, hogy letezhet
> valamilyen folyamat, amelybol valamely reszet kivagva egyensulyban van a
> mi fogalmaink szerinti jo es rossz - de hogy ez lenne az altalanos???

 wrote:
> 
> >>hogy az a vilag tokeletessegerol. mi a fenenek teremtette Isten olyannak a
> >>naprendszert
> >>hogy az ev, honap, es nap hoszanak aranya nem valami szep egesz szam?
> >>miert nem lehetett ugy intezni a dolgokat, hogy egyszeru naptarunk legyen?
> >>az lett volna a tokeletesseg, az egy erdekes "uzenet" lett volna.nak
> >>aranya nem valami szep egesz szam? miert nem lehetett ugy intezni a
> >>dolgokat, hogy egyszeru naptarunk legyen? az lett volna a tokeletesseg,
> >>az egy erdekes "uzenet" lett volna."
> >Az ev, honap, es nap hosza olyan, amilyen. Amikor létrejött, az ember még
> A kerdes az volt, hogy az ev, honap, nap hossza miert nem tobbszorose
> egymasnak: pl. 1 (Hold)honap _pontosan_ 30 nap, 1 ev pontosan 360 nap.
> Persze a holdhonap es a nap hossza valtozik (folyamatosan no), de be
> lehetett volna allitani, hogy pontosan a mi korunkra legyen 30 ill. 1
> nap.
> 
> >sehol sem volt. Márpedig az időegységet az ember találta ki, és hát így
> Ha egy isten tervezte a vilagot, akkor nyilvan nem "menet kozben"
> tervezte, tehat a bolygopalyak keszitesekor mar megvolt az ember terve is.
> Ha a vilagot az embernek tervezte, erre is figyelnie kellett volna.
> >Ezért igazán nem lehet istent "okolni".
> Dehogynem, erre (sem) figyelt.
> 
> >Azért nézd már meg, hogy mi a különbség egy kihúzott, és egy ki nem huzott
> >számötös között, és mi a különbség egy "döglött", és egy stabil, értelmes
> >életeket hordozó univerzum között. Itt azért nem mindegy, hogy melyiket
> >"húzták ki"!
> Neked, nekem, nekunk nem mindegy. Egy vilagegyetemnek mit szamit?

>>>Ha nem alakulhatnak ki benne komplett atomok, akkor sem
>>>lehetne elet.
>>Miért? Mas alapon nem lehet?
>Nem. Atomok nelkul, kaoszban nincsenek bonyolult strukturak.
Szerinted ez a "kaosz" mennyiben kulonbozik attol a kaosztol, amelyben a
mi eletunk letrejott? A plazmara, az eroterekre es az "ertelmes
galaxisra" eppugy termeszeti torvenyek vonatkoznak, mint a (nekunk)
kozonseges anyagra. Azert, mert Neked kaosz... attol meg, ha a
korulmenyek megfeleloek, az elet (persze NEM a szen alapu!) is letre fog
jonni benne.

Kedves Laci !

* Elnezesedet kerem, de egy kicsit korrigalnom kell a kijelentesedet! Ennel 
azert bonyolultabb a kep, mint amit a Tudomany-digest 1965-os szamaban 
allitasz: -

>>Az elso piramisokat egyiptomban megis elrontottak (Keopsz nagyapja, az 
elso pioramis epito, ha jol tudom, eleteben harom piramist is epittetett 
(forras spektrum...), mert az elso kettot elszabtak :-)).<<

1. Eloszor is, ha egyiptologiarol beszelunk mindig JTSZ uzemmodban 
beszelunk barmirol is ami a vita vagy a tudomanyos ertekezes targya! JTSZ = 
jelenlegi tudasunk szerint! Egy masik jellemzo roviditesere is megtanitok 
mindenkit ez pedig a JETI = jelenleg elfogadott tortenet iras! Ezeket surun 
hasznalom majd ha utalnom kell arra, hogy nem az egy es igaz, amit mondok 
vagy masok mondanak, illetve az azonnal es barmikor megvaltozhat, ha 
valamilyen kutatas uj tenyeket tar a napvilagra. Tehat az ertelezes 
inditasi mod, amit Soros Istvan a mar emlitett szenzaciohajhasz konyveben 
is kezdi a mondanivalojat:-  " Heureka....megtalaltam....csak ez lehet a 
megoldas!!!" ...nos ezt felejtsuk el egy eletre.
2. JTSZ ...Nem Kheopsz ( = Hufu ) kiraly nagyapja volt az elso 
piramisepito, hanem Dzsoszer kiraly, aki a 3-ik dinasztia elso kiralya, aki 
negy vagy ot generacioval elt Hufu elott, es semmifele csaladi kapcsolata 
nem volt vele.
3. A Gizah-tol delre kb. 15 km-re Saqqara falu melletti lepcsos piramisa - 
velemenyeddel ellentetben - tokeletes alkotas volt, es a mind a mernoki, 
mint a vegrehajtoi/epitoi munka elkepesztoen magas szinvonalu volt. 
Epitesenek korat ie: 2650-re teszik. Koveinek meretei olyanok, hogy akar 
mai munkasok is minden tovabbi nelkul sima kotellel es kezzel fel tudnak 
epiteni. E piramis ez egyetlen "sumer modra" epitett lepcsos piramis egesz 
Egyiptomban. Erdekessege, hogy semmifele felirata nem volt, viszont 
elkepesztoen sok diorit vazat ( 35 ezer) talaltak a piramis belso kerulete 
kornyeken, amiknek nemhogy a funkciojat nem tudjuk, hanem az sem, hogy 
hogyan vestek ki belul, hiszen a nyaka mindossze 2,5-5 cm a magassaguk 
viszont 60-80 cm. A diorit a vilag legkemenyebb kove, es meg mai 
esztergapaddal is elegge bonyolult lenne megcsinalni, hiszen 60-80 cm-sm 
kampos vidia kes es dekopir vezerles kellene hozza.
4. A Saqqara-i lepcsos piramis epitoje es tervezoje Imhotep volt, aki maga 
is Istenne valt az egyiptomi mitologiaban, holott tudjuk, hogy letezo 
szemely volt. Imhotep intelmei reszben fennmaradtak, es egyertelmuen a 
Bibliaban is megtalalhatok a reszei. Imhotep-nek egy szobrocskaja is 
fennmaradt, amin pedig az a megdobbento, hogy az egyiptomi szokasokkal 
ellentetben kozepes felrefesult haja volt teljesen ugy, mint egy mai 
atlagos ferfinak (az egyiptomiak tobbnyire kopaszok voltak), ezen kivul 
balkezes volt.
5. Dzsoszer utan meg negy kiraly elt es uralkodott a 3-ik dinasztia alatt, 
akik viszont nem epitettek semmit, annyira jelentektelenek voltak, hogy meg 
uralkodasuk sorrendjet sem tudjuk pontosan. A 3-ik dinasztiat tarsadalmi 
kaosz kovette, es a 4-ik dinasztia elso kiralya volt Szofru akit helyesen 
Kheopsz= Hufu apja volt, es nem a nagyapja. O valoban harom piramissal is 
kiserletezett, de legalabb kettovel az bizonyos. Amde nem arrol van itt 
szo, hogy elrontottak volna a piramisokat, hiszen mindegyik tokeletes a 
maga modjan. A Medum-i "tort piramis" valojaban nem elrontva, van, hanem az 
eredeti lepcsos tervezes megallt a 3-ik foknal az eredetileg 7-ik helyett, 
es az egesz piramis epitest ugy ahogy volt, abbahagytak. Ugyanez tortent a 
Sznofru fele "megtort" Dahsur-i piramis eseteben is, csak itt mar eleve 
sima piramis oldal volt tervezve, es az epites felenel valamiert megtortek 
az oldal elet, es lathatoan kapkodva, gyorsan, de befejeztek a piramist! 
Sznofru harmadik piramisa csak feltetelezes egyelore.
6. Eros a feltetelezes, hogy Sznofru fia Kheopsz = Hufu amugy, 
kutyafuttaban apja halala utan meg a ket piramist is befejeztette, es ezert 
vannak olyan hanya-veti modon befejezve azok.
7. Az en sajat velemenyem az, hogy Hufu legfeljebb az apja piramisait 
fejezhette be, de sem neki, sem utodainak semmi koze sincs a Gizah-i 
letesitmenyeknek, mert azok mar joval elobb fennalltak, es nem is a 
Menesz-tol szamitott egyiptomi kiralyi dinasztiak epitettek, hanem legalabb 
7000-8000 evvel elobb, egy kesobb elpusztult egyiptomi magas szintu 
kultura. Nagyon sokan hasonlo velemenyeket hangoztatnak. A Spectrum-on 
lathattatok, Anthony West, Robert Bauval, Graham Hancock es a tobbi kutato 
sok-sok olyan filmjet ( az egyikben en is szerepeltem a mar emlitett 
piramis epitesi kisereltnel!!) aki elkepeszto kellemetlen kerdeseket tettek 
fel az ortodox egyiptologusoknak, amire csak tanacstalan kezszettaras volt 
a valasz.
8. Csak egy kis bizonyitek arra, hogy a legortodoxabb egyiptologusok is 
kezdik belatni azt, hogy az egyiptomi piramisok epitese korul valami nagyon 
nincs helyen az elmult heti Zahi Hawass fele kiserlet a "kiralynoi kamra" 
deli szellozoaknajaba feljuttatatott Upuaut nevu robottal. Amikor Rudolf 
Gantenbrink 8 evvel ezelott eljutott a robottal az elso ajtoig, meg Zahi 
Hawass ( Az Egyiptomi Regeszeti Intezet Igazgatoja) volt a kiserletek es az 
uj feltetelezesek legnagyobb kerekkotoje, olyannyira, hogy "futobolondnak" 
nevezte Gantenbrink mernokot. Ma eppen Zahi Hawass volt az, aki vilag 
egyenes kozvetitesben arrol beszelt, hogy a feltarando titkos kamraban a 
Mozesi Kotablak eredetijet veli megtalalni! Mellesleg ez a Zahi Hawass volt 
az, aki hirtelen "katonai terulette" nyilvanitatta Voros Gyozo Thot hegyi 
asatasait, amikor ott vilagszenzacio kezdett kialakulni. Azota sem 
folytattak az asatasokat!


> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")
Letoltheto > E-book sorozat I. resz: http://piramis.fullextra.com
Tel: - 309-677-751.

On Thu, 2002-10-03 at 04:43, kovaryp--axelero.hu wrote:
> tartod, mint a sokvilagot. Valoban. A sokvilag hipotezis semmivel 
> sem jobb, racionalisabb, vagy tudomanyosabb magyarazat az 
> entropiakra mint Isten. Bar megprobal tudomanyos _format_ olteni 

Egyetertek. Nem tudomanyosabb. De nem is kevesbe tudomanyos.

> a megfogalmazasaban, de empirikus alapjainak hianya es az altala 

Mikeppe lehetne empirikus alapja egy masik vilagegyetemnek? Definicio
szerint nem lehet rola semmilyen ismeretunk.

> feltetelezett letezok tisztan spekulativ jellege miatt ugyanugy a 
> metafizika birodalmaban marad. Irtam mar, nem tudomanyos az sem.

Itt is egyertek: egyik _sem_ tudomanyos. (Ami azt is jelenti hogy az
emlitett tenyek _nem_ tekinthetok isten letezesenek bizonyitekakent sem,
marpedig a dolog innen indult ki.)

Tehat nem tudomanyrol, hanem vilagnezetrol van szo. (Hozzam kozelebb all
a math szerinti vegtelen fizikai vilagegyetem mint az egy metafizikai
isten, nalad pont forditott a helyzet).

Biztos hogy a vilagnezetek megvitatasara a Tudomany a legjobb hely? Van
egyaltalan remeny arra hogy dulore juthassunk?

> De a VE eletkora sem lenne elegendo, hogy ez veletlenul osszejojjon

Egyet kell ertsek, eppen tegnapelott entropia temakorben bukkantam egy
cikkre amelyikben bizonyitottak hogy meg egy vegtelen vilagegyetem is
csak veges szamitasi kapacitast tudna fenntartani.

> Barrow, Bethe, Bergman, Bohr, Boltzman, Born, Davies, Dawkins, 
> DeWitt, Dirac, Eddington, Einstein, Friedmann, Gribbin, Guth, 
> Hawking, Heisenberg, Hoyle, Hubble, Linde, MacMillan, Rees, 
> Schwarzschield, Sagan, Teller, Weinberg, Wheeler mit sem erne?

Haat, arra azert kivancsi vagyok mikent lehetett peldaul Dawkinst
annyira kiforgati hogy istenerv legyen belole:-o

Udv, Sandor

On Thu, 2002-10-03 at 19:23, kopja--emitel.hu wrote:
> 2. A Gizah-i platon agyag az boven van, fa viszont 800 kilometeres korze  
> tben alig-alig.

Es ez a piramisepites koraban is igy volt? Mert a szaharai
barlangrajzokon meg nincs sivatag es az alig ezer eve felfedezett
szigetnek a Gronland nevet adtak a buja novenyzete miatt...

> kemenyfa. Kepzelhetjuk, hogy mekkora hiany volt a fa, ha meg faraokrol is 
> csak imitt-amott lehet egy-egy kis 40-50 cm-s faszobrocskat talalni.

Na, ez mar sejteti a valaszt, de azert szeretnem ha megerositened:)

Udv, Sandor

Letoltottem az u.mpg-t es megneztem.

Ez egy veszett nagy gyorsulassal mozgo UFO volt.

Hogy mekkora volt a haladasi iranyu gyorsulasa indulaskor,
meg becsulni sem lehetett, de a helikoffer kozeleben elhuzva
a sebesseget 1.5 - 2 km/sec-re teszem, mikozben a chopper
kozvetlen kozeleben max. 300 meter sugaru iven haladt, tehat
a centripetalis gyorsulasa also hangon 3-4 km/s2 vagyis
300-400g (fejszamoltam, szabad korrigalni). Klasszikus
repulo szerkezet valamint utasai szamara ez nem csak
elkepzelhetetlen de vegzetes is lenne. Egy UFO-nak viszont
nem okozhat gondot - antigravitacio stb.

Namost mindezek mellett ojjan szep kondenzcsikot huzott a
nagyjabol 20 fokos, 1 bar nyomasu levegoben, mint egy mezei
sugarhajtasu repulogep utazomagassagon (10 ezer meter,
0.3 bar, -50 celsius, es szenhidrogentuzelesu hajtomu sok
vizgozt tartalmazo egesgazokkal).

Haaap, en szkeptikus maradtam. Bar az otlet meghato volt.

Udv///Laci