Sziasztok, szia Friczy!

>> milyen hibajelenseget produkalt?
>Felfele szallo fustot :)
Biztosan kepcsoves? Az nem szokott fustolni, gazos, emisszioszegeny,
vagy esetleg zarlatos lehet, ami a sorvegfokot lefogja, de akkor 
a korszeru monitortapok leallnak. De fust?

Udv: Arpi
Ps: Nem okoskodni akarok, megha ugy is tunik, csak eszembe jutott :-))

At 05:49 2002.08.28. +0200, Dorozsmai Karoly wrote:
>van csak a senddoc-kal: ha egy /arch subject-tu levelet elkuldok 
>"neki", akkor 6-8 peldany valaszt kapok, cca 140 Byte meretuek 
>egyenkent; ezek kozzul _egyetlen_ egy csak teljes, a tobbinek 
>hianyzik a vege... Nem elviselhetetlen problema, csak eszembe jutott...

Hat ez valoszinuleg egy kis atmeneti zurzavar, en ilyet nem tapasztaltam.
Igaz, jopar honapja nem hasznaltam mar.
Esetleg ird meg Jozsinak a pontos korulmenyekt, hatha nem tud a hibarol.


-- 
Udv,
		  Hunter		-[;]-

HIX GURU #2749, :
>mi a kulonbseg a file-allokacios tabla es a particios tabla
>kozott?Merthogy En eddig-ki tudja miert-a ket dolgot ugyannannak
>gondoltam,de valoszinu tevedtem,mert a mostani CHIPben kulon
>dolgonkent emliti oket (100. oldal).

Ahogy a nevuk is mutatja, ez ket kulonbozo dolog.
A particios tabla a boot sectorban van, a master boot record [MBR] es nehany
halom nulla utan. A DOS/Win szerint 4 elsodleges particio lehet, ehhez itt
4x16byte van fenntartva:
1 byte: bootolhato-e [80H: igen, 00H: nem]
3 byte: start head, cylinder, sector
1 byte: particio tipusa
3 byte: end head, cylinder, sector
4 byte: az elso sector abszolut cime
4 byte: a particio merete sectorokban

Eddig meg csak az az egy byte hatarozza meg, hogy a particion belul milyen
filerendszer van [vagy milyennek kene lennie]. A FAT a particion belul van,
es az ott tartozkodo file-ok helyet irja le, illetve a file-hoz tartozo elso
cluster cimet.

Jellemzo a m$ gondolkodasara, hogy a DOS altal hasznalt particiotipust is
FAT-nek nevezte el... Gondolom azert van par filrendszer, aminek van
allokacios tablaja, megsem FAT a neve.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Sziasztok!

Tud valaki olyan kapcsolast, amivel a telefonvonalrol ki lehetne deriteni,
van-e epp elo hivas? Egy olyan kis kutyure gondolok, hogy radugom a
telefonvonalra a telefon melle parhuzamosan, es ha a masik szobaban levo
ikertelefonon beszelek vagy modemezek, akkor itt vilagit egy led.
-- 
EIK && Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
"Rogton maga jon, csak elvittek elezni a bardot..."

Hello!

> Eddig  Win98at  hasznaltam  es  ma  felraktam  a  Windows  Millenium
> Edition-t,  ez  mind  szep  es  jo, de letrehozott egy _RESTORE nevu
> direktoriumot...kerdesem  az lenne, hogy azt minek csinalta es miert
> nem birom letorolni, mivel majd 400MB foglal...es nem eppen oriasi a
> vinyom...:)

Tiltsad le a helyreallitas funkciot az ME-ben. Valahol be lehet
allitani azt is, hogy mekkora lemezteruletet foglalhat el a mentesek
szamara.

Udv: Lecso
mailto: 

Hello!

> Eloszor  is  mi  a  kulonbseg a file-allokacios tabla es a particios
> tabla   kozott?Merthogy   En   eddig-ki  tudja  miert-a  ket  dolgot
> ugyannannak gondoltam,de valoszinu tevedtem,

Roviden:
File Allocation Table (FAT): A lemezen elhelyezkedo file-ok helyet,
meretet, nevet, helyet, stb. tartalmazza.

Partition Table: Maga a merevlemez logikai (altalad fdisk-kel vagy mas
particionalo programmmal elkeszitett) felepiteset tartalmazza.

Udv: Lecso
mailto: 

Hi Gabor,

Abit st6 9p-s bios verzioval:
gyari lehetosegek (utolso 4)
1,4 G	(100 fsb)
1,4 G	(133 fsb)
1,46 G	(133 fsb)
1,53 G	(133 fsb)

manualis lehetosegek:
fsb: 50-250 MHz
core fesz: 1,050 - 1,675 V

Üdv.

Udv!

On Wed, 28 Aug 2002 02:34:05 CEST, 
wrote:

>Nem mindegy a koder minosege, 

De nem am!! Meghozza nagyon nem mindegy. Aki komolyan foglalkozik MP3
keszitessel (ami alatt azt kell erteni hogy nem mennyisegre megy) az
fontolja meg ezt a tanacsot.

>en a CD-ex-et (nem CD-EXTRACTOR!) hasznalom a
>Lame MP3 encoderrel, 

A Lame tenyleg nagyon jo koder. Mindenkinek csak ajanlani tudom!

>grabberel is a program Lehet olyan MP3-at csinalni
>ugyanabbol a szambol 2 fajta koderrel, hogy a 128-as veri a 256-ost, mert
>amivel a nagyobb bitratast csinaltad annyira vacak minosegu.

Bizony bizony! En javaslom a Lame-vel is a Q1-et vagy a Q0 kapcsolot.
Tovabba lehet VBR mellett donteni (valtozo bitratas tomorites).
Egy 112kbps AVG-vel tomoritett VBR-es MP3 meglepoen jo minoseget tud
produkalni.
A VBR miatt a keves magas hangot tartalmazo reszek bitrataja alacsony
lesz, ezert a tomoritesre erzekenyebb reszek szamara magasabb bitrata
jut (mivel a Lame eseten pl. a VBR-es tomoritesnel meg kell (lehet)
adni hogy mekkora legyen az atlagos (AVG) bitrata), ami jobb minoseget
eredmenyez.

>>Xing AudioCatalyst, Blade encoder, l3enc

En ovakodom a Xing es a Blade koderektol. Pocsek minoseget produkalnak.
Persze lehet hogy ujabb verziokat mar kijavitottak, sot lehet hogy
azota
ezek vannak a csucson, ezt nem tudom.

Bye!
Szirty

On Tue, Aug 27, 2002 at 05:43:38PM +0000,  wrote
:
> Fantasztikus, hogy mostmar minden kis guru tudja mi az a 1.5 stopbit, de
> mostmar nagyon jo lenne ha az eredeti kerdeshez is hozza tudna szolni valaki
> nagy guru. Tehat az a gyanum, hogy a pc-rol erkezo byteoknal a startbit 1.5
> bit hosszusagu. Ezt mikrovezerlovel keszitett meresekre alapozom. Olyan
> ember velemenyere vagyok kivancsi aki nem csak elmeleti szinten ert hozza,
> hanem van mondjuk oszcilloszkopja es tudna rogziteni egy jelsorozatot.
> Elmeletben en is tudom, hogy a startbit az 1 bit, de a tapasztalat nem ezt
> mutatja. A merest 115200 baud-on vegeztem.

Leforditom leveledet: ha barki azt allitja, hogy a startbit 1 bit, nem
fogadod el, vagyis olyan valaszokat varsz, amelyek teged erositenek meg.

-- 
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Megvan veletlenul valakinek .pdf formatumban a
Sound Forge v6 kezikonyve (vagy v5),
Noise Reduction DirectX plugin v2.0a kezikonyve (vagy v1)?
Kosz,
Bandi

> Mit szurtam el? Valahol a vagasnal csuszott el az eger?

Semmit nem szurtal el. egyszeruen szar a Virtualdub, ugy ahogy van
(nem hiaba Microsoft tamogatassal keszult)
Hasznald a Pecks Power Joint-ot. Csontbol megcsinalja
Bubo

 wrote:

> Sziasztok Guruk!
> ...
> Eloszor is mi a kulonbseg a file-allokacios tabla es a particios tabla
> kozott?Merthogy En eddig-ki tudja miert-a ket dolgot ugyannannak
> gondoltam,de valoszinu tevedtem,mert a mostani CHIPben kulon
> dolgonkent emliti oket (100. oldal).

Igen, kulon dolog.
A particios tabla a vinyo legelso fizikai szektoraban talalhato, azt irja
le, hogy az egyes particiok hanyadik fizikai szektornal kezdodnek a
vinyon. Tovabba tartalmazza a particio tipusat es azt, hogy melyik az
aktiv particio. Meg ebben a szektorban, a particios tabla elott talalhato
egy betolto rutin, ami megvizsgalja, hogy melyik particion van az aktiv
flag. Megnezi, hogy hol kezdodik ez a particio es oda adja a vezerlest (a
particio boot szektorara). Innentol op. rendszer fuggo a dolog.
Egyebkent ezt a legelso szektort MBR-nek, Master Boot Record-nak hivjak.

A file-allokacios tabla (FAT) mar op. rendszer fuggo tema. A
FAT16/BIGDOS/FAT32 particiok boot sectora utan talalhato ez a tabla es azt
irja le, hogy az egyes filek a particio mely szektoraiban talalhatoak.


Udv,
Andras

Hi!

Van egy rosszhirem: nem feltetlenul a CD iro progi a hibas, az is lehet,
hogy a hardware nem tamogatja az ilyen hoddz CD-k irasat.
Mar a 80 perces CD sem fer bele az eredeti CD szabvanyba (vagy csak
eppenhogy, erre nem elmelxem pontosan), szoval nincs abban semmi kulonos
hogy nem kepes megirni.

DE ha a hardware tamogatja, akkor meg lehet hogy az iroprogi nem
tamogatja alaphelyzetben. Ilyenkor a tulirast (overburn) kell beallitani
a CD lemez meretenek megfeleloen. Azonban attol hogy megirja a 99 percet
meg nem biztos, hogy azt minden CD-ROM be is tudja olvasni.

Az iroprogramok figyelmeztetnek ra hogy karosodhat a CD-iro is a tuliras
soran (mar a 90 perc is az, ugye a 80-hoz kepest), hogy ebbol mi igaz
azt nem tudom, de talan nem hazudnak.

A CD-re irt sebesseg a maximalis irasi sebesseget jeloli, vagy van olyan
okos az iro, hogy lassabban ir hiaba allitod 8x-re vagy nem, szerintem
tegyel egy probat. Ha hiba nelkul lefut az iras es visszaolvashato a CD
akkor nem gond. Ha baj van: add el a lemezeket, es vegyel olyat ami
birja legalabb a 8x-et.

Zsir

 wrote:
> Sziasztok!
> 
> Nezzetek el a lamasagom, de valamikor el kell kezdeni mindent. Szoval vettem
> egy cd-irot, de nem megy a 90, ill a 99 perces cd-k irasa. Gondolom az
> iroprogi a ludas. Mit erdemes hasznalni? 
> Milyen tapasztalataitok vannak az ekkora cd-k irasaval kapcsolatban? Meg
> regebben ugy hallottam, hogy nem nagyon szeretik az irok az ekkora cd-ket.
> Illetve gond-e az, hogy a cd-re az van rairva, hogy 4x seb, de az irohoz
> minimum 8x sebesseget tudok beallitani. Ezt igazan nem is ertem. Nem tud
> lassabban irni?
> Konfig: XP Pro, LG 24x CDRW IDE, Nero 5.5.6 (azt hiszem)
> 
> Elore is koszonom a segitseget!
> 
> Szonder Balazs
>

Hi!

Mert a win ME-ben van fajlvedelem, ha valmit kicserelsz amit o ved
akkor szepen visszarakja neked. :-))

En sohasem lattam hasznat, ki is kapcsoltam. :-))

A Sajatgep/tulajdonsagok/rendszer/teljesitmeny ful kornyeken
beallithato mennyi helyet kaphat (min 200MB), illetve a Troubleshooting
(hehe, nem tudom mi ez magyarul, a jobboldali ful) fulnel akar ki
is kapcsolhato.
Ha jol emlexem akkor csak DOS-bol lehet torolni egy csomo fajlt
ami a _Restore-ban van.

Udv:
    Zsir


 wrote:
> Hello guru,
> 
>   Eddig Win98at hasznaltam es ma felraktam a Windows Millenium
>   Edition-t, ez mind szep es jo, de letrehozott egy _RESTORE nevu
>   direktoriumot...kerdesem az lenne, hogy azt minek csinalta es miert
>   nem birom letorolni, mivel majd 400MB foglal...es nem eppen oriasi a
>   vinyom...:)
>   Elore is koszi a valaszokat....es ha lehet, akkor maganba is, mivel
>   ugy sokkal gyorsabb....koszonom!
>   Bye!
>          
> 
> HEBREW - the **MANLY** beer!
>

>Bioszban az AGP-nel 4x-es van megadva, tehat az bizonyara tamogatja a
>dolgot. A kartya nincs egy honapos, es az illesztoprogram elvileg
>2002. aprilisi, igy szerintem ott sincs gond.
>Tudtok valami megoldast ?
>Elore is koszonom !

Az alaplapod milyen?
Pl a VIA chip-es alaplapoknak fel kell telepiteni a 4in1drivert:
http://www.viaarena.com/?PageID=2

Sziasztok Guruk!

A 'feketelemez digitalizalasa' temahoz szeretnek par dolgot leirni. Elore
is elnezest a kicsit hosszura nyult leirasert. Nem szeretnek ujabb vitat
nyitni MP3 encoderekrol, mindossze konkret tapasztalataimat irom le,
hatha valaki egyszer hasznat veszi.
(A lemeztisztitas, hangkartyara csatlakoztatas muveletekre nem ternek ki.
Azert annyit tudni kell, hogy ha van lehetoseg valamilyen folyadekos
lemeztisztitasra - pl. lemezo"r - azt celeszeru elotte megtenni.)
Nagyon fontos a hangero megfelelo beallitasa. Semmikeppen ne legyen
tulvezerelt a hang, mert azon kesobb mar nem lehet segiteni. Ennek
megfeleloen nem kell 'kicentizni' a maximalis hangerot. A lemezt celszeru
lemezoldalankent felvenni es ha szukseges, utolag szamokra darabolni (audio
CD keszitesekor meguszhatjuk a darabolast). Felvetelre jol hasznalhato az
Audiograbber (a free verzio is eleg). Ha biztos vagy abban, hogy semmilyen
utomunkalatot nem fogsz csinalni az elkeszult file-okkal, es nem akarsz
audio CD-t kesziteni (csak MP3-ban archivalni a lemezeket) akkor lehet
kozvetlenul MP3-ba rogziteni a zenet. Erre a celra az Audiograbber (is)
biztosit lehetoseget, ket codec segitsegevel (bladeenc, lameenc). A
felvetel elejen es vegen (inditasatas, leallitas) nyugodtan lehet szunetet
hagyni, mivel van lehetoseg az MP3 file vagasara ujratomorites nelkul (pl.:
mpegcut). A bitrate-tel kapcsolatban kicsit szigorubban fogalmaznek:
egyetlen elfogadhato bitrate a 256 kbit/s. Ez valoban hallhato
minosegromlas nelkul tarolja a zenet. Mivel egy ilyen digitalizalas
viszonylag sok munkaval jar, nem eri meg a vegeredmenyt egy tultomoritessel
elrontani. Bar hallas alapjan kulonbseg nem tapasztalhato, a meresek
egyertelmuen a bladeenc fele billentik a merleg nyelvet (nagyon halk
reszeknel a bladeenc sokkal precizebb). Ha a felvetel WAV-ba keszul, de a
vegen MP3-ba (is) szeretned elrakni a zenet ugyanezek ervenyesek (bladeenc
vagy - ha van keznel - Fraunhofer-fele codec, 256 kbit/s).
Ha a cel audio CD, esetleg utomunkalatokra is szukseg van, akkor 44.1
kHz/16 bit/stereo WAV-ba kell a felvetelt kesziteni. Az utomunkalatok
elsosorban a zajszurest jelentik. Erre a celra tobb program (ill. a
kulonbozo audio programokhoz plugin) letezik. En kettot talaltam
hasznalhatonak. Az egyik egy kimondottan erre a celra kifejlesztett
software, a Dart Pro. A masik a CoolEdit, annak is a 98-as verzioja, mivel
a 2000-ben mar nincs benne alapbol ez a lehetoseg. A zajszures altalaban
tobb lepcsoben tortenik. Eloszor a jelforma alapjan a program megprobalja
megkeresni a 'tuskeket' (pattogasokat) es azokat valamilyen mas mintaval
helyettesiteni. A kovetkezo lepes(ek) valamilyen szuresbol all(nak),
mellyel a program a felvetel alapzajat (sercegeset) probalja csokkenteni.
Gyakorlati tapasztalat, hogy mig az elso lepes jol hasznalhato, addig a
masodik lepes (szures) csak ront a zene minosegen. A zajszuresnek ez a ket
fazisa szerencsere kulon-kulon ki-be kapcsolhato, igy van lehetoseg csak a
pattogasok eltavolitasara (declick). A declick-rol kicsit reszletesebben:
A halk reszekbol konnyebben el lehet tavolitani a pattogasokat, mivel ekkor
a jel/zaj viszony sokkal kisebb, mint egy hangos resznel (a tuskek
kiemelkediknek a jelbol), tehat a program konnyebben megtalalja azokat.
Altalaban van lehetoseg a szures 'mertekenek' a beallitasara. Ha tul erosre
vesszuk, akkor az a jel torzulasat fogja eredmenyezni, mivel sokszor olyan
mintasorozatot is pattogasnak vel, ami valojaban nem az. Ez a hangos
reszeknel jol megfigyelheto. Tehat itt is fontos a megfelelo beallitas,
hiszen egy tul eros szures elvezhetetlenne, torzza teszi a zenet.
Gyakorlatilag a jo eredmeny elerese erdekeben nem jarhato az az ut, hogy az
egesz file-ra raeresztunk egy szurest. Azt mindig rovid reszenkent tudjuk
csak megtenni, egy-egy halk ill. hangosabb szakaszra kulon-kulon, mas-mas
beallitassal. Celszeru minden ilyen reszeredmenyt ellenorizni
(meghallgatni). Gyakran elofordul, hogy egy jol hallhato pattogast egy
hangosabb reszben nem talal meg a program. Ilyenkor nem marad mas hatra,
mint kezzel kiszedni (elnemitani) azt. Ehhez be kell hatarolni a pattogas
helyet (minel kisebb intervallumra), majd azt a reszt kinagyitva altalaban
megtalalhato a bunos. Termeszetesen az elnemitasnak is marad nyoma, de az
altalaban egyaltalan nem, vagy sokkal kevesbe hallhato, mint az eredeti
pattogas. Akinek van turelme hozza, az az elnemitas helyett a pattogas
kornyezetehez hasonlo jelet rajzolhat :-).
A leirtakbol azt hiszem kiderul, hogy mennyire idoigenyes munka hazilag
otthon ilyet csinalni. Termeszetesen valamilyen szinten mukodik az is, hogy
egy egesz lemezoldalnyi anyagra raeresztjuk a declick-et, de ha tul erosre
vesszuk a szurest a zene evezhetetlen lesz.
Ha a vegeredmenyt audio CD-re kell irni, akkor sem kell feltetlenul
szamokra darabolni egy-egy lemezoldalt. Amit mindenkeppen meg kell csinalni
az csak a file elejerol ill. vegerol a szunetek kivagasa. A Nero-ban
beallithato, hogy hol kezdojenek a track-ek. CDRWIN hasznalata eseten pedig
egy kulon TXT-ben (cuesheet) lehet ugyanezt definialni.
Hat diohejban ennyi, kellemes digitalizalast!

Fancso

Hello!

Kaptam egy Robotron S6130-as elektromos irogepet. Ennek a 
hatuljan van egy DIN aljzat, harom bekotott vezetekkel. 
Tudja valaki, hogy ez mire jo? Csak nem port szam.gephez, 
hogy nyomtatokent is menjen?
Meg van rajta egy csomo furcsa gomb, pl olyan van rajta, 
hogy |O|, meg van egy billenogomb, + es - jellel, de 
(latszolag) semmit se csinal. Ezek rendelteteset ismeri 
valaki?

--

Hello!

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: CheatLand1920 ( 11 sor )
>Idopont: Tue Aug 27 07:03:27 CEST 2002 GURU #2749
>
>Elnezest kerek mindenkitol az off-topic hirem miatt !!!
>A hix_jatekra szantam, csak elfelejtettem a cimzettet atallitani:(

En viszont orulok az infonak, mert ugyan nem jatszom, de idonkent kerdeznek
ilyet tolem, es nem olvasom a jatekot.

pi

Hello!

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: rs232 ( 12 sor )
>Idopont: Tue Aug 27 19:43:38 CEST 2002 GURU #2749

>mostmár nagyon jó lenne ha az eredeti kérdéshez is hozzá tudna szólni
valaki

(nem azert, mintha akarmilyen gurunak tartanam magam)

> Tehát az a gyanum, hogy a pc-rol érkezo byteoknál a startbit 1.5
>bit hosszúságú. Ezt mikrovezérlovel készített mérésekre alapozom.

Felhivom figyelmedet a GURU #2742 beli valaszomra, mert ennel tobbet mondani
igy a tavolbol most sem tudok, es lehet, hogy igy ez lesz a legtobb.
Megismetlem:

>>>>>>>>>
Egy soros atvitel jelalakjat vizsgalni az idoben eleg sok buktatot
tartalmaz, konnyen el lehet nezni. Ne vedd sertesnek, de biztosan jol nezted
meg? Rosszul megvalasztott kodnal, kulonosen, ha azt folyamatosan kuldod, a
jel invertaltja konnyen eredmenyezheti a 1,5 hosszusagu startbitet.
>>>>>>>>>

Ezek utan ket lehetoseged van: vagy rossz a jelforras, vagy rossz a meres.
En az utobbira szavazok.

Meg csak annyit tennek hozza: oszcilloszkopnal a mintaveteli frekvencia,
mo'd, a szinkron modja, egyeb parameterei (es meg rengeteg beallitasi
lehetoseg) nagy hatassal vannak a latott ernyokepre. Ezt csak tovabb
bonyolitja a tarolos szkop hasznalata. Sokkal nagyobb rutin, es
"pilotavozsga" kell az eredmenyes mereshez, ezert, ha teheted, hasznalj
hozza egy regi jo (analog) szovjet szkopot. Rutin nelkul egy modern HP vagy
Tektro szkoppal szvsz soha nem latod meg a valosagot :-(.

pi

Sziasztok!

Windows  XP  Prof(HUN)-nal,  ADSL -lel csatlakozok Internetre. Ebben a
gepben   jelenleg   kihasznalatlanul   var   egy   tovabbi  halokartya
bellítatlanul,  BNC  csatlakozással.  5  m-rel odebb egy WIN98(HUN)-as
gepben   ugyancsak   kihasznalatlanul   van   egy   BNC-s   hálókártya
bellítatlanul.

Mit-hol-  hogyan  kell  beallitanom,  hogy  a WIN98-as gépen is tudjak
internetezni.  Egy  kezdo  szamara  megfelelo  reszletessseggel (a két
gepet  letezo  kabellel össze tudom kotni) kellene. Ha valaki megfelelo
URL-t tud, azt is megkoszonnem.

Elore is koszonom a reszletes utmutatot:
 Attila

 mailto:

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Geforce2 + AGP ( 20 sor )
>Idopont: Tue Aug 27 19:38:49 CEST 2002 GURU #2749

>Lenne egy problemam.
>Van egy Geforce2 MX-400 64 MB-s kartyam, es van fent a gepen egy
>powerstrip nevu program, amit bizonyara ti is ismertek.
>Ott a Beallitasok/csatolo tulajdonsagok pontnal azt irja ki, hogy
>az atviteli sebesseg egyszeres. Amikor azt at akarom javitani 4x-re,
>azt irja, hogy habar a kartya tamogatja, az alaplap vagy ill. prg nem,
>es nezzek utanna a BIOS-ban.

1. A Powerstrip, ha nincs regisztralva, nem tud valtoztatni,
 csak megmutatni. Nem lehet, hogy ez a gond?

2. Probald meg atfogobb rendszeranalizis programokkal
 diagnosztizalni a geped. Pl. Sisoft Sandra ,
 Aida32. (Ez utobbi magyar termek, megy magyarul is)
--
Török István

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
>Felado :  [Yugoslavia]
>Temakor: particios tabla,FAT... ( 18 sor )
>Idopont: Wed Aug 28 00:33:57 CEST 2002 GURU #2749

>Volna nehany egyszeru kerdesem a tisztelt nagyerdemuhoz.
>Remelhetoleg tudtok ra vaalszolni.
>Eloszor is mi a kulonbseg a file-allokacios tabla es a particios tabla
>kozott?Merthogy En eddig-ki tudja miert-a ket dolgot ugyannannak
>gondoltam,de valoszinu tevedtem,mert a mostani CHIPben kulon
>dolgonkent emliti oket (100. oldal).

A lemez es allamonykezelesrol:

Tudnivalo, hogy a lemezeknek van egy _fizikai szerkezete_
es egy _logikai szerkezete_. Fizikai szerkezet
korebe tartoznak a cilinder, sav, szektor fogalmak.
No meg a kulonfele merevlemez technikak altal alkalmazott
kodolasi, atlapolasi stb. fogalmak.

A logikai szerkezet mar kozelit az operacios rendszer
virtualis fogalmai fele.

Zomitve nehany fogalom:

FAT: A DOS allomomanykezelojenek neve, masreszrol
 a File Allocation Table roviditese. Kulonbozo
 M$ allomanykezelo rendszereken kulonbozokeppen,
 egymashoz kepest picit modositott valtozatai vannak.
 Altalaban jellemzo hogy ketto van belole, aminek
 meg kell egyeznie. Regebbi valtozatoknak fix helyuk
 volt a lemezeken, az ujabb oprendszerek alatt
 mashol is lehetnek, sot NTFS eseteben szet van 
 szorva a lemezen (de ott nem is igy hivjak)...
 A FAT a faljokrol tartalmaz informaciokat.
 A VFAT a Win95 altal lett bevezetve, "felulrol
 kompatibilis", hosszu file neveket, ill. kiegeszito
 informaciokat is hasznalo FAT.
 Flopilemezre FAT12, DOS alatt a merevlemezre FAT16,
 WIN 95 alatt VFAT, WIN98 alatt FAT32 kerulhet.
 A FAT a lemez formazasakor alakul ki.

MFT: Master File Table. Az NTFS altal bevezetett fogalom.
 Ugy is fel lehet fogni, hogy ez egy nagy file, amiben vannak
 a kicsi fajlok. Ezen kivul is lehetnek fajlok, a nagyok
 ezen kivul vannak. Az MFT-t ugy kezeli az NT, mihta nem is
 lenne, az abban levo fajlokat, az azon kivuliekkel egyszerre
 mutatja. Ez a dolog hasonlit a regebbi roptomoritokhoz,
 ahol viszont ket lemez mutatkozott egy helyett. A masodik
 a CVF tartalmat mutatta, es a roptomorito betoltodose
 utan ez lett a C: meghajto. Itt nincs kulonkezeles, ill.
 az MFT menet kozben dinamikusan novekszik. Viszont nem
 kepes csokkeni.

MBR: Master Boot Record. Minden merevlemezen van 1.
 Flopin nincs, ott csak Boot Sector van.
 A Bios indulaskor vegrehajtja az ebben levo gepi
 kodot. Az MBR 446 Byte hosszu helyet biztosit
 ennek a programnak, de meg van 66 byte hely benne.
 Ezen a helyen vannak: 4 x 16 byte-on 4 db. particios
 tabla bejegyzes, es egy 2 byte-os azonosito.

Particios tabla: Csak merevlemezen lehet, flopin nem.
 Egy merevlemezen max. 4 lehet, ebbol vagy 4 elsodleges
 (Primary), vagy 3 elsodleges, es 1 kiterjesztett
 lehet (Extended). Az Extended particion tobb logikai
 lemezegyseget is letre lehet hozni. Az FDISK csak
 egy Primary, es egy Extended particiot tud csinalni,
 es ez utobbin tobb logikai lemezt kepezni.
 Egyeb alternativ particio menedzser programok viszont
 sokkal tobb kunsztot tudnak.

Elsodleges (Primary) particio: 
 Tekintve, hogy tobb is lehet, egyet aktivnak ki kell
 jelolni. Akkor is, ha csak egy van. Amikor a BIOS betolti
 a lemez elso lemez elso szektoraban levo programot
 (MBR), es vegrehajtja, az altalaban kiolvassa ezen
  particio tartalmat. (Tehat az aktiv Primary particioet).
 Ebben van egy szektor cim, amire atkerul a vezerles,
 azaz, ami ott van, azt beolvassa a masina, es vegrehajtja.
 Na, ennek a neve BOOT Sector.

Boot Sector:
 Az aktiv elsodleges particioban van feljegyezve a cime.
 MBR program innen tudja hova kell ugrani. A betolto 
 (BOOT) szektorban levo program a megadott nevu allomanyokat
 beolvassa, es vegrhajta -> igy jutunk el pl. a Command.COM -ig...
 Flopin mindjart innen kezdodnek a dolgok, az elobbiek
 mind ki vannak hagyva.

Nehany markas gepen gyarilag (pl.IBM, HP stb.) felhasznalnak
egy particiot a masina sajat programjai szamara. (Rendszer
particio) M$ oprendszerek hagyomanyosan max.2 particiot
kezelnek, ezert ott ezeket eszre sem lehet venni. Csak
amikor a BIOS segitsegevel eme rejtett particio van
betoltve, akkor furcsalhatni, hogy mennyi sok utility
programot is tartlamaz ez a BIOS :)))

A kibovitett particiorol az MBR semmit nem tud, mivel
csak 512 byte beolvasasaig terjed a feladata.
Ebben pedig sokkal tobb adat is lehet, hisz tobb
logikai lemezt is letre lehet hozni... Emiatt kibovitett 
particiorol nem lehet operacios rendszert betolteni, 
kiveve, amikor megis... :)) Mert lehet ide oprendszert 
telepiteni, ilyenkor az egyik primary particiot felhasznaljak 
egy BOOT MANAGER program futtatasara. Ez lesz az aktiv particio. 
Az MBR elinditja az aktiv particiot. Ez betolti a BOOT MANAGER-t.
Aztan az a program pedig akarhonnan is betolti az operacios
rendszert...

Regi BIOS, nagy merevlemez:
Regi gepen elofordulhat, hogy a BIOS / oprendszer keresztbe
tartott korlatainak koszonhetoen max. 504 MB-s merevlemezt
latni. Na, de ha a BIOS indulaskor a ROM a RAM-ba van toltve,
az azt jelenti, hogy ott modosithato a ROM tartalom...
(BIOS SHADOW) Igy trukkos programmal ill. az ezt tartalmazo aktiv 
partico betoltesevel el lehet erni, hogy a BIOS RAM-ban tarolt 
adatait felulirja oly modon, hogy az mar nagyobb merevlemezt is 
lasson. Aztan pedig betolti az operacios rendszert...
Igy a 386 / 486 -os gepekben is lehet max.8 GB-s lemezt 
kezelni (DOS alatt max.2 GB) Ilyen esetekben ha flopirol van inditva 
a gep, elofordulhat, hogy semmit nem latni a merevlemezbol. 
Ezeket a BIOS/merevlemez kezelo programokat EZ-BIOS programnak nevezeik, 
es minden gyarto a maga lemezeihez keszit ilyent, ha keszit.

Kotetek (Volume): Regebben, DOS alatt kevesbe szurtak szemet, de
 attol meg leteztek. Minden particion van legalabb egy, flopin is,
 ennek a nevet lehet a Vol parancsal lekerdezni. A kiterjesztett
 particion letrehozott tobb logikai lemez is egyben tobb kotetet
 jelentett. Igy sokan nem valsztottak szet ezt a fogalmat magatol
 a logikai lemeztol, vagy particiotol... Pedig pl. kulonfele
 szerver operacios rendszerek alatt ez a fogalom is ertelmet
 kapott, de most mar itt van az NT, W2K, XP, uj Linuxok, stb...
 Ezek alatt akar tobb merevlemez tobb particiojat is egybe lehet
 fuzni, igy ezek egy kotet lesznek, azaz egy logikai lemezt
 lehet hozzarendelni tobb merevlemez tartalomhoz... Igy mar
 nem lehet kikerulni a KOTET fogalmat sem.

Nos, elegge elfaradtam, hosszu lett a level is, a masik kerdesedet
talan majd mas... Ja, es nem volt szo az LS120 meghajtorol,
a kulonbozo ZIP lemezekrol, a CD-krol, a DVD-rol, Flash kartyakrol,
USB-s, PCMCIA, meg mittom milyen tarolo eszkozokrol, RAM lemezekrol
majd talan legkozelebb, vagy valaki mas lesz szives ;-)
--
Török István

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni! Hogy oldható meg az, hogy XP-ben ne
jelenjen meg egy installált program minden profile-ban, csak abban
amelyikben én szeretném. Magyarul ne férhessen hozzá akárki, csak akinek
jogosultsága van. Jelenleg bármely profile-ban installálok fel egy progit,
az mindenütt megjelenik. Nem ragozom tovább, biztosan érthető!:-)) Ja még
annyit, hogy angol nyelvű az XP-m, ehhez mérten lécci a segítséget. Előre is
köszi.

Sziasztok!

A 2000. juniusi Chipben volt egy cikk, amely a diamond mx-300-as
hangkartya rejtett spdif kimenetenek az elocsalogatasarol irt, es
ehhez egy (vagy par) fajl tartozott az aktualis CD-mellekleten. Nekem
viszont ez utobbi persze elveszett... Ha valakinek meglenne az
inkriminalt CD, legyenszives ezeket a fajlokat kuldje el nekem!

elore is koszonettel,
petya

____________________________________________________________________
Gra'tzer Pe'ter    (30)-375-0154  ICQ14863157

Udvozletem!

A #2748-es HIX GURU-ben "Re: Hixsplit (volt: segitseg kerese/adasa)" 
targyu levelben volt:

> Azt mondjuk megteheted, hogy lekered a HIX szervertol az archivum
> listat, onnan kivadaszod a kert digestet, amit aztan a lista
> alapjan hivsz le. Arra majd azert figyelj, amit Jozsi ker a
> Senddoc howto-ban ;] , hogy ne kapjon keres-aradatot a szerver.

Egy hetet net-telenul voltam; ezutan ismet net-kozelbol a senddoc-kal 
remekul le tudtam kerni annak a negy-ot lapnak azokat a szamit, 
amiket a szabi alatti leiratkozas miatt nem kaptam meg. Egy bajom 
van csak a senddoc-kal: ha egy /arch subject-tu levelet elkuldok 
"neki", akkor 6-8 peldany valaszt kapok, cca 140 Byte meretuek 
egyenkent; ezek kozzul _egyetlen_ egy csak teljes, a tobbinek 
hianyzik a vege... Nem elviselhetetlen problema, csak eszembe jutott...

--
Udvozlettel: 
Dorozsmai Karoly

Udvozletem!

A #2749-es HIX GURU-ben "Modem sebessege?" targyu levelben
volt:

>  Befolyasolhatja-e egy modemes kapcsolat stabilitasat az, hogy
>  valaki tuzfalon keresztul (Zone Alarm 3.1.291) es virusvedelem
>  alatt Norton Antivirus 2000 kapcsolodik a Netre?

Elvi magyarazatot nem tudok: nalam AtGuard és AntiVir latja el e
ketto feladatot el. Mostanaban mar nem, de ragebben volt hogy
orakat logtam a net-en, de nem volt vele gond. Szerintem nem a
tuzfal es a virusvedelem okozza a problemaidat...

--
Udvozlettel:
Dorozsmai Karoly

Udvozletem!

(A targy hasonlo volt, de a pontos nevre nem emlexem a 
www.hix.hu meg nem akar bejonni). Arrol (is) esett szo, mekkora 
penzzel szalt be a targybelibe az elozo kormanyzat. Meg arrol is, 
ez jo vagy nem. Itt egy cikk: lehet hogy igaz, lehet hogy nem. Ha 
(akar csak reszei) is igazak, akkor erosen kerdese, miert kellett 
_ilyesmire_ kiadni a penzunket:

http://euroastra.hu/cgi-
bin/index.cgi?page=showart&sid=RHXOOHYPCSKETIZI&id=1879

(egy sor...)
Nem vitaalapnak -- gondolatebresztonek szantam...


--
Viszlat: D. Karoly

Udv. Guruk

Eloszor is koszonom azoknak akik vettek a faradsagot es valaszoltak
nekem.
A HDD-nel vettem egy 80 eres kabelt es azota nem irja ki a hibat, igy
hat ez megoldodott.
A CD irasnal a 10X TRAXDATA CD-RW volt a ludas. Elvittem mashova hogy
valamit irjunk ra es ott se tudtunk, haza fele vettem egy 4X VERBATIM
CD-RW es azzal mar nem volt gond. Ilyen mazlim volt nem tudom hany kozul
kifogtam egy rosszat, de ez legyen a legnagyobb gondom. Megegyszer
koszonom a valaszotokat.

Udv. Zoli

Sziasztok,
Nemileg offtopic kerdesem lenne:
Adott nagyobb mennyisegu fenykep (~500 MB). Ebbol szeretnek csinalni
egy olyan CD-t, amin lenne valami kezelofelulet.
Ez idaig nem egy nagy feladat, de gondoltam megbolonditom egy kicsit a
tortenetet es valami "fenykepadatbazis" szeru dolgot csinalok.
Csakhogy olyan kene, ami minden kulso segitseg nelkul tudna futni
(tehat ne kelljen meg x db alkalmazast letelepiten lehetoleg egy
bongeszo eleg legyen hozza)
Szerintetek miben erdemes hozzafogni? Java (ez mondjuk
platformfuggetlen tehat jo lehet), asp, php, egyeb?
Minden otletet, tapasztalatot, URLt elore is koszonom...
-- 
Best regards,
Wallner 'Waces' Tamas

Sziasztok

Segitseget szeretnek kerni. ABIT KT7 RAID-os (nem a KT7A) verzioju
alaplapom van. Lehet e Athlon XP processzort tenni bele? A legujabb
7N-es BIOS van rajta. Egyaltalan mi a kulonbseg a sima Athlon es az XP
kozott? Mit kell tudnia pluszkent az XP-s alaplapoknak?

 Udvozlettel  Farkas Janos              2002.08.28.

 
 
   -> mobiltelefon (~500 karakter)

Szia Laci!

Ha elkeszulsz a forditassal, akkor dobnal egy emailt a listara vagy
maganba? Elore is koszonom!

>Csak szeretnem boviteni a listat az Ashampoo Media Player+ -al, mely
>angol/nemet nyelven ingyenesen letoltheto, s hamarosan magyarul is
>megjelenik. ( http://www.ashampoo.com -angol, vagy 
>http://www.ashampoo.de) 

 Udvozlettel  Farkas Janos                 2002.08.28.
 
 
 
   -> mobiltelefon (~500 karakter)

Keresek hasznalt jo alapotu szines 15" vagy 17" monitort Budapesten
lehetoleg.

Atis

06/205883013

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: rs232 ( 12 sor )
> Idopont: Tue Aug 27 19:43:38 CEST 2002 GURU #2749
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Sziasztok!
> 
> Fantasztikus, hogy mostmár minden kis guru tudja mi az a 1.5 stopbit, de
> mostmár nagyon jó lenne ha az eredeti kérdéshez is hozzá tudna szólni valaki
> nagy guru. Tehát az a gyanum, hogy a pc-ről érkező byteoknál a startbit 1.5
> bit hosszúságú. Ezt mikrovezérlővel készített mérésekre alapozom. Olyan
> ember véleményére vagyok kiváncsi aki nem csak elméleti szinten ért hozzá,
> hanem van mondjuk oszcilloszkópja és tudna rögzíteni egy jelsorozatot.
> Elméletben én is tudom, hogy a startbit az 1 bit, de a tapasztalat nem ezt
> mutatja. A mérést 115200 baud-on végeztem.
> 
> Nagyon köszönöm a segítséget.
> 
Szia!
A kerdesed az volt, lehet-e a startbit 1.5, amire tobben helyrol valaszoltak,
hogy nem.
Mar leirtam, hogy velhetoleg ott neztel el valamit, hogy a vonali es a
TTL jelszintek eseteben mas-mas a + szint ertelmezese. Tobbszor
szivattam mar meg magam ilyesmivel, ha faradt az ember, konnyen elnezi.
Van szkopom, ha egy Tektronix 463 annak szamit, irtam tisztan sw
alapu RS232-t is, ahol minden egyes bitet magam kellett eloallitsak
sw-bol. Ennek ellenere nem vagyok tavgyogyasz, nem tudom a
tavolbol megmondani, mit nezel el, csak arrol biztosithatlak, hogy a
startbit soha nem lehet 1.5, az mindig 1 bit hosszu.
Esetleg BP-en elhozhatod a cuccodat, hogy megnezzem, de
_en_ nem foglak ezert felkeresni es a listarol mas sem, barmennyire
is megro'sz emiatt bennunket. 
Ha ugy gondolod, hogy segitsegre van szukseged, keress maganban.
Udv, Rx, egy nagyon-nagyon kis guru
GURU / Magan

>Nem 80 eres kabelt hasznalsz. Ez csak az ATA66 vagy ATA100 uzemmod
>hasznalatanal lenyeges. Valoszinu, hogy tudja ezt a modot az alaplaod es
>a winchestered is, csak a kabel a hagyomanyos 40 eres (ATA33), nem pedig
>az arnyekolt.
Ez igy van, viszont ebben az esetben az alaplaphoz mellekelt kabelek kozul
legalabb egyik 80 eres, az alaplap leirasaban pedig benne van, hogy melyik
felet kell az alaplapba dugni, es melyiket a vinnyogoba.
---
Kerdes:
Behuztak az ADSL-t, amit termeszetesen megosztottam ket gep kozott. A
szervernek hasznalt gep egyik halokartyajahoz csatlakozik a fekete doboz, a
masik halokartyabol fut a madzag a masodik gephez. Mindket gepen XP prof.
fut. Az XP "varazslojaval" pillanatok alatt felallt a rendszer, viszont egy
dolog bosszant. Ahanyszor a masodik gepet bekapcsolom (es csak
bekapcsolaskor), a szerveren kilovi az ADSL csatlakozast. Hova kellene
odapiszkalni, hogy ez ne kovetkezzen be?

Udv joe

>Sziasztok!
Szia!

>Nezzetek el a lamasagom, de valamikor el kell kezdeni mindent. Szoval 
>vettem egy cd-irot, de nem megy a 90, ill a 99 perces cd-k irasa. 

Mi az, hogy nem megy? Jelenseg?

>Gondolom az iroprogi a ludas. Mit erdemes hasznalni? 
NERO-t! Csak eppen engedelyezni kell a tulirast. 
File/preferences/extended features fulon, ha jol emlekszem, megadhatod, 
mennyit akarsz tulirni. 
>Milyen tapasztalataitok vannak az ekkora cd-k irasaval kapcsolatban?
> Meg 
>regebben ugy hallottam, hogy nem nagyon szeretik az irok az ekkora cd- 
>ket.  
Szemelyes tapasztalatom keves van, de az eddig jo. Audio cd-t irtam 90 
percest, a regebbi lejatszok rengeteget molyoltak, ha 80 perc utanra 
probaltam ugratni, volt amelyik nem is tudta egyaltalan, de 
vegigjatszani eddig mindegyikkel sikerult. Szoval olvasok se mind 
szeretik, szerintem ez a nagyobbik baj! Az LG egyebkent tud tulirni. 
>Illetve gond-e az, hogy a cd-re az van rairva, hogy 4x seb, de az 
>irohoz minimum 8x sebesseget tudok beallitani. Ezt igazan nem is ertem.
>  Nem tud lassabban irni?
>Konfig: XP Pro, LG 24x CDRW IDE, Nero 5.5.6 (azt hiszem)
Nem, ez az iro sajnos lassabban nem tud. Nesze neked hifi audio cd iras 
:-( Irtam egesz regi lemezt (meg nem is volt rajta feltuntetve irasi 
sebesseg) probakeppen 24x, es mukodott, szoval lehet, hogy sikerul az 
iras, de azert fontos adatokat ne bizz ra. Minel lassabban irsz, annal 
nagyobb eselyed van sikeresen tulirni. Es inkabb vegyel jo minosegu cd-
t, megeri azt a par ft tobbletet a biztonsag. Tudom ajanlani meg a 
www.cdgrab.hu oldalait, sok okos dolgot lehet tanulni PPetertol! 
Bocs, ha hosszu voltam, ilyen a grafomania :-)

Zoltan

Elado 2 db 256MB- 133 MHz- es RAM modul 6900/ db aron.

 Ugyan itt elado egy jo allapotu angol kiosztasu MS Natural Keyboard
3eFt-ert.

Mail: 
tel: 20 341 51 40

Csao,

Csaba