Halihó!

> Kutya mashol volt, elsosorban a cica'nkra gondoltam.
> Az elso emeleti lakasban a cica egyszercsak felkapja
> a fejet, me'g ket mp-ig mozdulatlanul figyel, hogy "jol latta-e",
> aztan usgyi az ajtohoz es miauuuu'....
> Anyam meg me'g a kertkapun kivul. A tavolsag kb. 100m!
> Azota a macskank kicsit korosodott, romlik a(z aura)latasa..
  Háát... a macskáról annyit, hogy amikor enni akarok adni nekik, akkor már 
az ajtó nyitása előtt nyávognak a küszöbön rendesen... viszont, ha a kazán 
jó hangosan duruzsol, aminek a tetején szunyókálnak-alszanak, akkor majd' 
pofán kell őket vágnom az ételmaradékkal, hogy észrevegyenek. Szerintem a 
hallásuk jó...
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36-70/312-1856 +36-30/368-7792 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch)
Key fingerprint = E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D

> Felado :  [Hungary]

<<<>Ezt en sem tekintem tenynek, mert ez nem bizonyithato fizikai
eszkozokkel,
>hanem csak logikai (matematikai) kovetkoztetesek.
Nem, ezeket fizikai eszkozokkel merik, csak az ertelmezesen kell sokat
gondolkodni.
A VE tagulasa ill. gyorsulasa is ugyanilyen: nem latjuk kozvetlenul,
kenytelenek vagyunk meresekkel megelegedni.>>>

Igazad van! Teny, csak keresgelik a magyarazatot.

> E-mail :  [Hungary]

<<<Ha mar ennyire "bizonyitott", egy hasznalhato cikket, vagy forrast
tudnal mutatni ebben a temaban?
Szerintem ekkorat nem szabadna altalanositani. Benulas es benulas kozott
is vannak kulonbsegek.>>>

Kiigazitva; nem talatam semmi bizonyitekot arra, hogy az erzes a kozponti
idegrendszerben jon letre. Azonban tapasztaltam az ellenkezojet. A benulas
altt, legalabb is en, azt ertem, hogy a vegrehajtoszerv (izom) nincs idegi
kapcsolatban a kozponti idegrendszerrel. Ilyen esetben nem tudsz a labra
jellemzo erzest kivaltani, a kozponti idegrendszernek, a labra vonatkozo
regiojanak ingerlesevel. Az almodasban, teljesen ki van zarva a benult
vegtag szerepe. Nem almodsz olyat, hogy allsz a labadon, mensz, stb. Ha, a
legkisebb mertekben is regeneralodik, legeloszor az almaid bizonyitjak.
Hosszuideju tapasztalat.
Masodsorban; az inger erzest valt ki. Az erzes valamilyen fizikai, biologiai
valasz az ingerre. Mi az a valasz? Attol fuggetlenul, hogy hol jon letre.

Szocs

A tobozmirigyrol, ha jol emlekszem, meg Descartes tetelezte fel hogy a LELEK
lakhelye. (A 'tudomanyos' megfontolas az volt, hogy ez az egyetlen paratlan
resze az agynak es lelekbol is csak egy van.... ;-)) Persze azota eltelt egy
kis ido... Egyebkent mint kiderult ez is paros szerv csak osszenott. Ez
felelos a feny erzekelesert (hasonlo csapok (lehet hogy palcikak is) vannak
benne mint a szemben. Innen tudhatja az allat hogy mikor van tavasz
(hosszabb nappalok). Persze embernel nehez atvilagitani a koponyat es a
 hajas  fejbort...(kopasz nok elonyben)
Az agyidegek nem a gerincben mennek, hanem egesz masfele. Vannak a
gerincvelo menten, azzal parhuzamosan ganglionok, ducok stb.
Ezek funkcioja viszont mas, kb ismert, es semmi koze az extraszenzoros
erzekeleshez. (Ha mar extra szenzoros, akkor miert kene hozza szenzor es
ideg stb??? :-))
Barmelyik fiziologiakonyvben meg lehet talalni. Reszletesen targyaljak a
funkcioit.
Minden jokat!
Laci
>
>
>

Sloan:
>> Megjegyzem, az evolucio nem sok gyenge kozul a 
>>legjobb, hanem abszolut
>> ertelembenis eleg eros elmelet.
>A hiányzó láncszem ellenére?
nem egeszen egeyrtelmu, hogy mit ertesz "A hianyzo lancszem" kifejezesen. De ug
y kb ahogy feltetelezem,hogy mit gondolsz, annak ellenere.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>> 3) amit az agyban levo informaciokrol tudunk, az ugy 
>>tunik, hogy kielegitoen ma gyarazhato ugy, hogy 
>>genetikus install CD-t feltetelezunk es az osszes
>>tobbi informacio a szokasos erzekszervek IO-portjain 
>>jonnek, abbol szarmazott feldolgozott adat.
> 4) tehat nincs jel olyan informaciora, ami mashonnan 
>ered, ami masfajta kapcsolatra utalna.
>Van jel rá, csak a mai tudomány nem akarja elfogadni. 
>De akkor inkább hagyjuk a témát. Majd egyszer, ha a 
>tudomány derít fényt erre a kérdésre, akkor hinni fogsz 
>nekem, ha megérjük :-)
1) Amikor azt irtam, hogy "nincs jel", termeszetesen arra gondoltam, hogy nincs
 eleg eros igazolas ra. Es most hangsulyozom, hogy valamifele nem kielegito jel
, az lehet, hogy van, de ennek nincs jelentosege. Barmilyen eszeveszett "elmele
tre" tudok nem kielegito jeleket felsorolni. A jelentosege annak van, hogy mely
ik elmeletre van eleg eros igazolas. Sot forditva: melyik az az elmelet, amelyi
k empirikusan legtartalmasabb, es legjobban igazolt a tapasztalatok altal. Ez a
z elmelet jelenleg nem tartalmaz anyagra nem redukalhato dolgokat.
A tudomany azert nem fogadja el ezeket a "jeleket", mert nem eleg eros igazolas
ok. Pontosabban a tudomany nem a jeleket nem fogadja el, hanem nem azt az elmel
etet talalja legjobbnak, amit te mondtal, hanem egy materialista elmeletet. Aze
rt, mert az a legnagyobb tartalmu, legjobban igazolt elmelet.
Ezt cafolando te sem tudtal eddig eleg jo erveket hozni.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>>A Matrix pedig tökéletes példája a szimbólikus 
>>éretlmezési lehetőségeknek Szimbolikusan 10000+1-
>>felekeppen lehet ertelmezni, valosagosan viszont a
>> hajam szala emelkedett, amikor taglaltak, hogy az 
>>embereket az energia miatt tenyesztik... energiat itt 
>>a Foldon eloleny nem termel. Ha az etelt, amivel 
>>etetik az embereket, elegetik, sokkal tobb energiat
>> kapnak, mint ami igy kiveheto.
>Nem figyeltél: az embereket a halottakkal etetik. Ha 
>azokat simán elégetnék, akkor egy idő után elfogyna az 
>anyaguk, így meg folyamatosan fenntartható a folyamat. 
>Ennyire azért nem balekok!
1) Ahhoz, hogy a folyamat fenttarthato legyen 100%-os hatekonyseg kellene, ami 
perpeetum mobile. Marpedg tudjuk, hogy az ember nem 100%-os hatasfoku. Es tudju
k, hogy nincs ilyen.
2) Ahhoz, hogy a folyamat meg energiat is termeljen, 100%-nal nagyobb hatasfok 
kell. Ami meg nagyobb hajemreszto dolog.
3) Ha visoznt a Matrix feltalalt volna valami perpeetum mobile-t, akkor olyan f
izikai ismeretekkel rendelkezik, hogy ilyen korulmenyes alacsonyszintu megoldas
okat nem kell alkalmaznia.
Szoval a Matrix sincs magasabb szinten, mint a BaloghBela. Es kitunik, hogy fiz
ikat is kellene meg tanulnod. A lsita eddig:
- kognitiv tudomanyok
- szamitastudomanyok
- neurobiologia
- fizika
Ezekbol nagyon keveset tudsz, ennek ellenere ilyen temakban akarod megmondani a
 tudomanynak, hogy mennyire korlatolt. Ez nagyon nevetseges. (BaloghBela egyete
mben)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>Negatív. Tapasztalatból tudom, hogy az agy hamar tanul, 
>de a test nem. Elvileg tudod a helyes mozdulatot, de 
>évek gyakorlása kell, míg ki tudod vitelezni. Edzésen 
>azt mondja a tanár: ez most nagyon jó volt! Akkor sem
>tudom a következő alkalommal 100%-ig ugyanazt 
>megismételni. Ha pl. Agassi program futna rajtam, és 
>ütnék egy ugyanolyat, mint Ő, mihelyt levennék a
>programot, már nem tudnám. (ref: Wiliam Gibson: 
>Neurománc és hasonló könyvei. Ott van 'bachipelni' 
>fogalom. Bedugsz egy memóriakártyát a fejedbe,
>és tudsz karatézni. Kiveszed, és elfelejtetted.
Megint nagyokat tevejegsz.
1) A tenisztudashoz igenis az agyadnak kell tanulnia valamit, nem a karodnak, n
em a kezednek, es azt hiszem, meg a vegetativ idegrendszernek sem kell. Az agya
dnak kell tudnia az uj mozgast.
2) Hogy miert olyan lassan tanul, azt a neuronhalozatok felugyelt tanitasa tema
korben hianyzo tanulmanyaid magyaraznak meg neked. Akkor tanulsz lassan, ha pel
dakbol tanulsz, azaz latasbol, tapintasbol, hagyomanyos erzekelesen keresztul.
3) Ha visoznt ra lehetne tolteni a neuronhalora a "programot" kivulrol, ahogy a
zt a lelek elmeleted mondja, akkor azonnal tudhatnad az uj dolgot.
Mivel hitelesen 2) tipusu tanulasrol tudunk,e zert semmi sem igazolja megfelelo
en a lelek elmeletet.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan,
a neurobiologia, neurofiziologia, neuropszichologia, pszichologia, kognitiv tud
omanyok "metarialista" elmeletei termeszetesen kozel sincsenek "teljesen kidolg
ozva". megjegyzem, nincs, es nem is varhato el egy elmelettol, hogy teljesen ki
dolgozva legyen. ez a kifejezes nem is igazan ertelmes. nem az egy elmelet megi
telesenek alapja, hogy mennyire van kidolgozva. a "kidolgozva" terminus sem iga
zan ertelmezheto pontosan.
viszont ezek az elmeletek osszehasonlithatatlanul jobban "ki vannak dolgozva", 
mint a nem materialista elgondolasok (""""elmeletek""""???!!!).
Es hogy egeszen pontosan fogalmazzak, a materialista elmeleteknek van egzakt ta
rtalmuk, a nem materialista elmeleteknek pedig nagyjabol 0 egzakt tartalmuk van
 .
Emiatt a ketto "nem emlitheto egy lapon".
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Gabor, halasan koszonom a kimerito es reszletes valaszod.
Szinten koszonom a segitseget Szakacs Sandornak.

> az alábbiakat írta a következő
>
> A mutacios ratakat figyelembe veve elmeletileg egy elolenynek maximum
> olyan 30ezer koruli lehet a genjei szama, kulonben tul sok lenne mar a
> defektes gen.

No, ez az a resz ami engem mindennel jobban erdekelne, a mutacio mennyiben
korlatozza kulonbozo tulajdonsagok/szervek kifejlodeset ill. fenntartasat.

Par hete a balna agyatol elindulva a soc.culture.magyar-on kitort egy vita,
amiben en az eddig emlitett kerdesek korul egy elmeletet gyartottam
magamnak. Ezt most kis javitasokkal ide bamasolom, nagyon erdekelne hogy mi
rola a velemenyetek. Sajnos az alapfelteves (miszerint a genkeszlet 50%-a az
agyat kodolja) totalis marhasagnak bizonyult, de attol az alabbiakban meg
lehet valami. Minden azon muli, jol mertem-e fel a mutacio hatasanak
nagysagat, ill. a kulonbozo szervekhez szukseges fiziologiai befekteteseket.
Valojaban ezekrol fogalmam sincs, igy tiszta spekulacio az egesz.


Tegyuk fel, hogy van egy bakterium, aminek csak egy genje van, ez hatarozza
meg a tuleleset. Minden egyes ujabb generacio egy kiserlet, ami kiprobalja a
gen egy ujabb valtozatat. Ez a bakterium nagyon gyorsan, nagyon keves
generacio alatt optimalizalja ezt az egy gent. Ha viszont a bakteriumnak mar
ket genje van, ketto fogja meghatarozni a tulelest, igy kevesebb figyelem
jut egy genre. Lehet hogy hamar lesz egy bakterium, akinek szuper jo az
egyik genje, de ha nem eleg jo a masik is, akkor megdoglik. Egy ilyen ket
gennel rendelkezo baci hosszabb ido alatt fogja optimumra allitani mindket
genjet, es ezzel egyutt, mindket gen kulon-kulon lassabban fog
optimalizalodni mint az elobbi baci egy genje. Ha szamitastechnikai oldalrol
kozelitjuk, egyszeruen arrol van szo, hogy nagyobb komputacios feladatot
kell megoldania, mikozben a szamitasi sebesseg valtozatlan (egy generacio
egy "muvelet"). Osszefoglalva: minden fajnak egy adott processzorsebesseg
all rendelkezesere, es ezt a veges eroforrast kell megosztania a kulonbozo
parameterek optimalizalasa kozt. Ha egy fajnak fontos hogy kicsi de jo agya
legyen, akkor nagy "gepidot" tud adni ennek a tulajdonsagnak. Ha viszont egy
allat nagy, es megengedheti hogy nagy de kevesbe bonyolult agya legyen,
akkor nem fog a fejlesztesere gepidot pazarolni, potolja a merettel.

Masfelol az optimumot nem eleg elerni, hanem meg is kell tartani. Vagyis a
processzornak folyamatosan dolgoznia kell, hogy a fellepo hibakat kijavitsa,
es az optimum kozeleben tartsa a geneket. Mivel a font emlitett
processzorsebesseg veges, ezert egy fajnak alaposan meg kell fontolnia,
melyek azok a tulajdonsagok amik megorzesere erdemes gepidot pazarolni, es
melyeket hagy tonkremenni, elcsokevenyesedni, ill. milyen mertekben enged a
minosegbol. Egy fontos gen szigoruan az optimum kozeleben fog maradni, egy
kevesbe fontosnak pedig nagyobb lesz a szorasa. A kigyo laba ugye
visszafejlodott, de tobb fajnal megmaradt egy kis butyok a lab helyen. Mi a
magyarazata a butyok eltunesenek? A butyok nelkuli kigyo szelekcios elonye
merhetetlenul kicsi, igy nehezen tudom elkepzelni, hogy ilyen direkt
szelekcios nyomas kovetkezteben tunt el a butyok. A fontiek tukreben ugy
gondolom, a butykot kodolo gen nem kiszelektalodott, hanem egyszeruen
tonkrement.

Hasonloan kepzelem el a kulonbozo erzekszervek ki ill. visszafejlodeset
kulonbozo fajoknal. Miert szinvak annyi allat, miert lat olyan jol a
sas/bagoly eleg kicsi fejjel, miert szagol lenyegesen kisebb orral sokkal
jobban a macska ill. meg kisebb allatok mint az ember, es lehetne sorolni.
Es itt visszakanyarodva az agymerethez: a marhanak hatalmas agya van, egy
csomo cukrot es oxigent pazarol ra, vagyis megteszi mindazt a befektetest
amit kell, es meg csak szinesbe se lat. Vagyis nem lehet fiziologiai oka
annak, hogy a marha szinvak. Masik magyarazat amit hallottam, hogy a marha
szamara tul nagy idegi megterhelest jelentene fejlettebb erzekszerveket
tartani, szemben a haszonnal ami szarmazna neki belole. Szinten ugy
gondolom, az agymerete miatt ez a magyarazat sem kielegito. Mi a rossebnek
van akkora feje, ha meg ez is megterheli? Vegezetul termeszetesen a fontiek
alapjan ugy gondolom, a szineslatast fenntarto genetikai epseg tul sok
gepidot igenyel a haszonhoz kepest. Egyszeruen nem eri meg egy marhanak csak
azert kiszelektalodni, mert szinvak. Nem azert mert direkt szelekcios nyomas
van a szinvaksagra, mert pl. igy kimeli a becses idegrendszeret, vagy mert
tul sok energiat fogyasztana, hanem valojaban a szineslatas osszessegeben
hasznos volna a szamara a befektetesekkel egyutt is, viszont megsem elegge
ahhoz, hogy elerje azt a kuszobot, ami folott egy tulajdonsagot erdemes
megorizni az amortizacioval szemben.

Meg volna egy kerdes: az is felmerult az SCM-en, hogy az "evolucio"
eredetileg Darwin hasznalataban (ill. az akkori szohasznalat szerint)
valoban "fejlodes"-t vagy hasonlot jelentett-e, mint ahogy ma hasznaljak,
foleg az angolok. Egy biologus gyerektol hallottam korabban, hogy eredetileg
"szetvalas" vagy hasonlo ertelemben hasznalta, ami egybevag a mai
neodarwinistak felfogasmodjaval, sot, valojaban Darwineval is (vagyis hogy
szigoruan kulonvalasztjuk a fejlodest es az evolucot).

SB

'Egy igencsak regi elmelet' cimen reagal David Gyula (dgy) az 1399-es
szamban, az Arnyekelmelet cimen bemutatott cikkemre az 1388-as szamban.
 Kemeny kritikaja ellenere sem tudott meggyozni, vagy lebeszelni rola.
 Azota is ezen elmelet prizmajaban latom a dolgok lezajlasat. Az
erdeklodok kedveert erdemes az arhivumban felkutatni, foleg a kritikat.
 Annak pedig csak orulni tudok, hogy nem is olyan sokat kelett varjak,
hogy az altalam leirottak a valosagban is elismerest nyerjenek, iletve
egyre tobben fejtegetik a kerdest, kiserletileg es matematikailag is
igazolva a gravitacio szokatlan viselkedeset.
 Rovid bemutato angolul a kovetkezo cimen:

 http://www.metaresearch.org/publications/books/PushingG.asp

 Es habar nem sok jelentosege van, legalab is ugy tunik annak, hogy
bennunket nem a Fold tomege vonz, hanem a ter mikroelemei foldtomeg
okozta egyenlotlensege miatt taszit bennunket a Fold fele, megis egy
egesz sorozat esemeny maskep ertelmezheto. Peldaul amit mar sokszor
emlitettem, az idonek nincs kezdete, igy vege sem lessz. Feltevodhet a
tobbuniverzumos elmelet kerdese, amirol termeszetesen konkret
informacionk sosem lesz. Tul rovid a mi letunk, eletunk csillagaszati
idoben szamolva.
 Sokmindent sorolhatnank meg vitatemakent, mindenekelott varom az olvasok
reagalasat.
    Udv. Csaba.

 [Hungary]
Re: Re: Re: tudomany <-> vallas 
 ...
> nehany kijelentesedre itt csak neznek. Pl. az idegszal 
(ami ugye nem
> mehet a gerincoszlop "menten", hanem csak benne) 
kiderult, hogy az egyik
> vege a tobozmirigybe megy (aminek igenis van valos 
funkcioja, bar regen
> tenyleg 3. szem volt, ugyanolyan, mint a masik ketto) - a 
masik vege
> azota sem derult ki, hova kapcsolodik 

Mi az, hogy "idegszal"???
Honnan tudják az egyik veget, es miert nem a masikat???
Miert nem nyomtak bele egy celltracker festeket?
Milyen fajban vizsgaltak?
Honnan szarmazik ez az információ?
Had' minositsem tudomanyoskodo legendanak amig nem irsz 
valami referenciat!

Gogy

Udv,

> :
 ...
> De mondok egy peldat, ami az EKG-hoz hasolno. Tudnak
> csinalni olyan szamitogepi
> nterfacet, hogy par pontos EKGszeru meressel iranyithatod 
> az egeret jobbra, bal
> ra. Magyarul a szamitogep merni tudja, hogy azt gondoltad-
> e "Jobbra" vagy azt, hogy "balra".

Ez kisse scifinek hangzik.
Kellene, egy kiindulopont, hogy meg lehessen keresni az 
eredeti kozlest, vagy nehany jo angol nyelvu kulcsszo, hogy 
megtalalhassam valami adatbazisban.

Gogy

Sziasztok
Ha ezeket a gamma felvillanasokat nem lehet termeszetes okokkal
magyarazni, cafolhato az, hogy ezek a vegso tomegpusztito fegyverek,
amivel fejlett civilizaciok intezik el magukat? Bar lehet, hogy ez a
konyv pont errol szol:

FLASH!: THE HUNT FOR THE BIGGEST EXPLOSIONS IN THE UNIVERSE
by Govert Schilling
About three times a day our sky flashes with a powerful pulse of
gamma ray bursts (GRB), invisible to human eyes but not to
astronomers' instruments. The sources of this intense radiation are
likely to be emitting, within the span of seconds or minutes, more
energy than the sun will in its entire 10 billion years of life.
Where these bursts originate, and how they come to have such
incredible energies, is a mystery scientists have been trying to solve
for three decades. The phenomenon has resisted study -- the flashes
come from random directions in space and vanish without trace --
until very recently. In what could be called a cinematic conflation
of Flash Gordon and The Hunt for Red October, Govert Schilling's
Flash!: The Hunt for the Biggest Explosions in the Universe describes
the exciting and ever-changing field of GRB research. Based on
interviews with leading scientists, Flash! provides an insider's
account of the scientific challenges involved in unraveling the
enigmatic nature of GRBs.

udv, Sanyi

Kedves Jozsef!
>>>... lenyegeben az r es t szerepet cserel: r mutat idoszeru, t pedig
terszeru iranyba. Anelkul, hogy barmi kulonos tortenne.<<<

+ Semmi kulonos. ;-)

>>>Gondoljuk el, mi tortenne, ha vonaton utazva azt latnank,
hogy Bergengocia hatarat atlepve az egmast koveto allo-
masokon egyre csak kevesebbet mutatna az ora -- kozben a
sajat karorank vidaman megy szokas sszerint elore. Mon-
danank-e azt, hogy Bergengociaban visszafele megy az ido,
vagy fenysebessegnel gyorsabban megyunk ? Inkabb csak azt
gondolnank, hogy ezek a bergengocok fura modjat valasztot-
tak az ido jelzesenek. <<<

+ Asszem remenytelen a F.LY szemleltetese, de informacio csak kivulrol
johet az EH-on belul ugye? Pont a zuhano ter miatt. Mert akkor nem
bergengocia, hanem a mi orszagunk orait latjuk
visszafele menni? Amibol arra kovetkeztetunk, hogy fenyseb. felett
tavolodik(?) Magyarorszag. Szoval a  VE.  (?)

>>>Az *allas* gyorsabb, mint a fenysebesseg (ezert nem lehet megallni).
Ezt mondhatjuk ugy is, hogy zuhan befele a terido.<<<

+ Akkor jol irtam, hogy az EH mogott egyertelmuen zuhan a ter.

>>>Az visszafordulo vagy nem visszafordulo urhajos peldanal
azert kicsit ovatosnak kell lenni -- ha vegtelen energia
all rendelkezesere akkor az is beleszol a tergorbuletbe,
meg kvantum-meggondolasokba.<<<

+ Na akkor "egyszeruen" kiszamolhato, hogy ha egy tomeg az egesz
tomege't visszateresi energiava alakitja, akkor mekkora mertekig
vorosodhet anelkul, hogy beleesne. Es akkor lehet, hogy igy is az jon
ki, hogy a FLY atmerojevel egyezo nagysagrendig. (amit a QM mas
megfontolasok miatt allit) [mellekesen ha az egesz tomeget a
visszafordulasra hasznalja fel, akkor nem jon vissza semmi :-)]
Az sem vilagos nekem, hogy mi a kiindulo hullamhossza a beeso testnek?
Sajat sugarzas? megvilagitas? anyaghullamok?
Es persze a legnagyobb nyerheto energia az mc^2, semmi nullponti :)
Viszont bonyolithatna a kepet pl. antianyag.

>>>Klasszikus modon a relativitas tenyleg azt mondja, hogy nem
tudhatjuk, hogy nem fordul(t)-e vissza az utolso pillanatban. <<<

+ En is ezt mondtam, bar mostmar magamat sem ertem,  :) mert a fentiek
szerint a GR is egyszeruen ki tudja szamolni, hogy egy adott tomeget a
sajat energiaja mennyire tud max. gyorsitani, es ezzel adhat egy hatart
a hullamhosszra, ami kisebb mint a VE.

>>>De az altalanos relativitasban nincs ertelme kerdezni, hogy hol van
*most* es *mikor* esik be. <<<

+ Nahat ilyet biztosan nem irtam le. Csak azt, hogy vajon mikor
donthetjuk el a hullamhosszbol, hogy soha nem lathatjuk mar az urhajost.
(darabokban sem :)

>>>az urhajos a sajat karoraja szerint pont annyi ido alatt er az r=0
kozepre, mint amit a teljesen hagyomanyos newtoni szamitas adna<<<

+Igen, csak kozben a vilag...

udv, Sanyi

Hello Zoli!

>>>Nem lyukas. A gumilepedoben vegtelen melyen ul egy tomegpont<<<

+ Ja, ha _vegtelen_ akkor igy se rossz :)
De azert ez a gumi valszeg felrevezeto, foleg F.LY-nal. Attol tartok itt
barmifele szemleltets remenytelen.

>>>Ha elerne a fenysebesseget, o is _lent_ vegtelen meredek - bar
aszimmetrikus tolcsert alakitana maga fole, kore. Ez jelentene a
vegtelenne valt mozgasi tomeget.<<<

+ Hoppa, mozgasi energiabol nem lehet fekete lyuk, tehat nincs relativ
F.LY, (ehhez nem kell fenyseb, az igazi F.LY-nak se vegtelen a tomege)
de majd egy fizikus...

>>>A ket egymashoz kozeledo tomegpont kozott mindig letezik egy olyan
hely, ahol a gumi meredeksege 0. ( a ket test tomegkozeppontja,
ami szinten halad a lyuk fele, de egeszen a szingularitasig megmarad)
Ez azt jelenti, hogy a kozelgo tomegpont nem eri el me'g
ezt a bizonyos 0 meredeksegu_ helyet sem, igy mindvegig nem
is lepi at a lyuk esemenyhorizontjat - ami meredek resz -
mikozben megis eleri a szingularitast.<<<

+ Nade a rel. effektek miatt nem eri el, ebben a peldaban hol van ilyen,
azon kivul, hogy gorbul a gumilepedo?
Eleri a szingularitast... keveredik az urhajo es a megfigyelo ideje,
vagyis inkabb nincs relativisztikus ido ebben a gumilepedoben.
Sanyi

> Felado : Sebestyen Balazs
> Temakor: agy, genek
>TUDOMANY #2038
> 1. Az ember genallomanyanak azon resze (ez ugye relative nagyon kicsi) amely
> ertelmes adatokat tarol es aktiv, szoval ennek a genallomanynak a fele az
> agyat kodolja.
Ehhez teszek hozza meg nehany kerdest:
  1. Mennyire biztosan tudjak, hogy a genallomany nagy resze 
ertelmetlen adatokat tarol? 
Mintha mar valaki irt  volna errol itt .Ha jol emlexem, akkor speci 
kodok jelzik az aktiv (vagy a hasznos? ) genek kezdetet es veget.
   2. Egyes elolenyeknek sokkal tobb kromoszomajuk van mint nekunk.
Mire jo ez nekik? Tobb benne az ertelmetlen resz ?
Osszefugghet-e ez azzal, hogy az illeto eloleny eros evolucios 
'nyomasnak' volt kiteve? 
  3. Regen olvastam valami olyasmit, hogy az emberi kromoszomaszam
csak ugy johetett letre ha egy mutans no"i egyed a sajat
 testverevel/fiaval szaporodott. Jol tevedek ?

> bennem konkretan, hogyan lehesteges, hogy a balna, elefant stb. az emberenel
> lenyegesen nagyobb aggyal lenyegesen hulyebb mint az ember. Azt nem hiszem,
> hogy az elettani funkcioik vezerlese igenyelne ekkora agyat. Innen szamomra
> az kovetkezik, hogy a magyarazat csak abban lehet: az emberi agy
> bonyolultabb, tobb genetikai informaciot igenylo dolog mint a balna agya. A
Vajon mi a balnak velemenye az emberrol? :-))
Azert van egy lenyeges kulonbseg koztunk: a balna harom dimenzioban 
el, mi csak kettoben erezzuk otthon magunk. 
Persze jol erzem magam harom dimenzioban is, de nehezen tudom 
felbecsulni a tavolsagokat es magassagokat, amikor sikloernyovel 
repulok. A halado'k szerint megtanulhato. En egyelore a harmadik 
dimenziot csak sregen lefele szoktam hasznalni. :-))
Na de visszaterve a balnakhoz: a halak is jol tajekozodnak a vizben
megsincs nagy agyuk. 
Lehetseges, hogy az echoloka'cio' nehezebb mint a vizualis es az 
adatok feldolgozasahoz nagyobb agy szukseges?
A denever borsszemnyi agya tokeletesen megbirkozik vele.
Megmaradt tehat a kerdes: miert van nagy agya a balnanak?

Na es az elefant? Neki mire kell a nagy agy?
A nagy testtomeg nem lehet donto feltetel , a rinocerosz es a vizilo 
is meglehetosen nagyok es egyik sem a nagy eszerol hires. :-))
Az elefantrol 'mostanaban' derult ki, hogy nagyon sokoldaluan
 kommunikal. Infrahangokkal, talajdobogtatassal, gesztusokkal stb.
es nagyon szocialis lenyek.
Megtehetik, mert nagy az agyuk?
( a 'mostanaban' nyilvan a modern tudomany szemszogebol ertendo.
Az elefantvadasz neger torzsek szvsz mindig is tudtak)

Ja igen, a regebbi kerdes: mire kellett az o"s-o"s embernek ekkora 
agy? Amit a multkor irtam errol az nem errol szolt, 
derult ki szamomra az ujraolvasas utan. :-((

Meg egy kerdes: lehetne egy listat kesziteni a nagy es bonyolult
agyakrol az elovilagban? A polipot peldaul meg nem is emlitettuk.

Udv. go'be'

>Sloan:
 >Osszefoglalva en ugy latom,h ogy a szavannaelet tok olyan,
 >mint amilyennek hagyomanyos erzekszervekkel kell lennie.
 >A ragadozok megprobaljak megkozeliteni az aldozatot,
 >az aldozat pedig szag hang es latas alapjan megprobalja eszrevenni.
 >Olyan tavolsagokban tudja eszrevenni, amilyen ertheto normalis
 >erzekelest feltetelezve. A ragadozoi, menekulesi viselkedes jol
 >megfelel a normalis erzekelesnek.

Olyannyira a szaglas es a latas a fo felderito erzekelesek,
hogy vegyes csordakat alakitanak ki a jo szaglo (pl. gnu)
es a jol lato (zebra, strucc) allatok.

Gabor

>> >A Matrix pedig tökéletes példája a szimbólikus éretlmezési lehetőségeknek
 >> Szimbolikusan 10000+1-felekeppen lehet ertelmezni, valosagosan viszont a
 >> hajam szala emelkedett, amikor taglaltak, hogy az embereket az energia
 >> miatt tenyesztik... energiat itt a Foldon eloleny nem termel. Ha az
 >> etelt, amivel etetik az embereket, elegetik, sokkal tobb energiat
 >> kapnak, mint ami igy kiveheto.
 >Nem figyeltél: az embereket a halottakkal etetik. Ha azokat simán elégetnék,
 >akkor egy idő után elfogyna az anyaguk, így meg folyamatosan fenntartható a
 >folyamat. Ennyire azért nem balekok!

Olyannyira nem, hogy feltalaltak az orokmozgot:-)))

Azert az elektromos aram termelesenek sokkal hatekonyabb
modozatai leteznek manapsag. Regen volt az mar,
amikor bekacombokat kellett a vaskorlatra akasztgatni:-))

Gabor

>A balna vezerlesehez miert kellene nagyobb agy
 >mint az emberhez. Izomkotegbol gondolom hogy kb. ugyanannyi van,
 >erzekszervei, idegvegzodesei gondolom hogy nem sokkal tobb (ha nem
 >kevesebb), hiszen nincs ra szuksege (tapintasnak stb. nem sok hasznat
 >veszi). A mozgaskulturaja pedig lenyegesen szegenyesebb mint az
 >embere, csak csapkod az uszonyaival.

Az a baj, hogy ugy tekintesz az agyra, mintha az egy mondjuk krumpli
lenne:-)) vagyis a nagyobb krumli az csak egyszeruen tobb.

Az agy kulonbozo reszei kulonbozo funkciokat latnak el es nem mindegy,
hogy ezek a reszek mekkorak. A kisagy pl az egyensulyozas es mozgasok
finomhangolasat vegzi, ezert rendkivul fejlett a madaraknal.

Hogy ez mit jelent szamokban? Nezzuk a patkany es az ember agyat
terfogat%-ban:

agykereg: 31-77
koztiagy:  7-4
kozepagy: 6-4
hatsoagy: 7-2
gerincvelo: 35-2

Azt hiszem, jol lathato, hogy az aranyok valtoznak.
Mint azt mar korabban is irtam, az embernel az eloagy kergi terulete
(szurkeallomany) novekedett rendkivuli mertekben, nem is fer el a
koponyankban, csak osszegyurve:-)))
A szurkeallomany idegsejtekben rendkivul gazdag, mig az alatta levo
feherallomany mar inkabb a lefuto axonokbol es az azokhoz kapcsolodo
gliasejtekbol all, bar vannak benne idegsejtek alkotta un. ducok.
Ezert az emberi agy 60%-a feherallomany es 40%-a szurke, de az
oxigenfogyasztasanak mindossze 6%-aert felelos a feherallomany es
94%-at a szurkeallomany hasznalja fel!

Gabor

Sziasztok !

2 eve a Spektrumon egy termeszetfilmben elhangzott, hogy 
a capak sotetben is kepesek kovetni es elcsipni kiszemelt
aldozataikat, mert az aldozatok idegmukodesenek EM mezojet
kepesek erzekelni.
Ez mintha osszhangban allna azzal, amit vagy 30 eve a Delta
mutatott be. Szovjet kutatok kiserleteztek egy bizonyos 
halfajtaval (kozepes ponty nagysagu volt, de sajna nem tudom 
mifele fajta), mely a lesotetitett falu akvariumaban nyugtalanna 
valt, ha gorcsos markolo, kapkodo kezmozdulatokkal kozelitett valaki
fele. Simogato mozdulatok eseten viszont megnyugodott.
Abban az idoben az esetet megoldatlannak mondtak, mert 
kizartnak veltek, hogy az ugynevezett bioaramok EM sugarzasat 
erzekelni lehetne kozeli kontakt nelkul.

A capa speci erzekszerverol sem esett szo a Spektrumon.
Sebaj, mert jovok en egy tippel.
Irtam regebben itt hogy sejtmembranok vizsgalata soran a 60-as evekben
sikerult kimerni a mambranpotencial-fluktuacio zajat.
Irtam tovabba itt a radiozas technikajaban reg kidolgozott 
'zaj alatti' kommunikacios lehetosegek egyikerol, az
ugynevezett szort spektrumu technikarol. Nem nagy furfang ez.
Leegyszerusitve az elvet mindossze arrol van szo, hogy
ugyanazt az informaciot rengeteg kulon-kulon vivore ultetve 
sugarozzak ki parhuzamosan, es a specialis vevo a sok-sok kis
intenzitasu egyforma adast osszesitve reprodukalni kepes az ado
informativ jelet. Lenyeg, hogy az ilyen adas tunhet zajnak, 
es avatatlanok szamara eszrevetlenul, mas zajban 'eltemetve' 
is lehet vele valamelyest kommunikalni, 

Namarmost, ha az elo sejtek villamos membranzaja sajatos 
szort spektrumu adas, melyet csak mi me'runk kozonseges zajnak,
akkor magyarazhatna a kulonbozo elolenyek extraszenz kepessegeit,
ha realisan feltetelezhetnenk megfeleloen erzekeny, specialis 
szelessavu vevot is mas egyedek adasanak vetelehez a szervezetukben.
Esetleg az agy tud ilyeneket, ha amugyis alkalmaz trukkos modulaciokat
belso athallasok ellen, zavarvedelmi cellal.  ???

Jut eszembe, idezek egy esetet a PARA 94-bol, talan ez is ide tartozik.
Svedorszagbol irta evekkel ezelott egy matematikus:

*Telepatikus kommunikacionak nevezheto a seregelyek egyuttmukodese is. 
Ha a seregelycsapatot megtamadja egy kanya, vagy mas seregelyhusra ehes
ragadozo madar a seregelyek osszerepulnek es mintegy seregelytombot 
kepeznek, amely felhokent gomolyog ugy, hogy lehetoleg a kanya moge 
is keruljon belole, es az allando ide-oda mozgasaval megremiti a kanyat. 
Noha a kanya vagy solyom jobban repul, mint egy seregely ezert neha 
sikerul is neki egyet-egyet elkapni, az osszes seregely - a seregelyseg 
jobban repul, mint a ragadozo. Ami itt az erdekes, hogy a kis tyukagyu 
madarkak ugy egyeztetik a komplikalt roptuket, hogy nem csak hogy 
nem utkoznek ossze - noha hirtelen valtoztatnak az iranyon 
pillanatonkent, hanem ennek az osszehangolt repulesnek celja is van,
nevezetesen a ragadozo madar kenytelen allandoan iranyt valtoztatni 
es nem eri el ebbol kovetkezoen azt a sebesseget, amire szuksege lenne, 
hogy lecsapva beszerezze reggelijet. Egy ido utan kifarad, feladja 
es inkabb pocok reggelire gondol, egyre inkabb menekul es mar csak 
bukdacsol a levegoben. Mikor ezt eloszor lattam megragadott a nagyszeru 
legi akrobatika ilyen egybeeso, harmonikus es celtudatos mukodese, 
s eltunodtem: Hogy lehet, hogy ezek a madarkak ilyen nagyszeru 
legitancra kepesek, megszegyenitve a vilag legjobb pilotait. 
Milyen kommunikacio van kozottuk, amelyikkel lehetseges az allando 
es pillanatnyilag valtozo strategia ilyen osszhangja?*

Nem tudom a valaszt, de talan hanghullamokkal is mukodhet
szort spektrumu adas-vetel, speci hangkepzo szervvel.
(feltetelezve, hogy kihallhato hangjelzeseikkel nem tudtak 
a madarak koordinaltsagat magyarazni) 

Udv: zoli

Sziasztok!

Math irta:
: Es van egy kis gond a nem digitalis szamitogepekkel. Az, hogy gyartani
: ugyebar nem lehet 100%-ig pontos aramkort, tehat elsz egy kis
: hibaja. Iterativ szamitasoknal ez a hiba ugy akumulalodik, hogy
: pillanatok alatt hasznalhatatlan lesz az eredmeny.
: A digitalis szamitogepek felbontasa veges, de pont ezzel tudjak
: megoldani a hiba korlatban tartasat. Az analog gepek felbontasa
: vegtelen, ami elvben jo, csak a hiba terjedesenek itt nincs gat.

Ezt nem ertem. Ha digitalisan megepited az alabbi rekurziv elektronikat
x(0)=0; x(n)=x(n-1)+0,1, akkor is minden korlat nelkul emelkedik a hiba,
mert a 0,1 binaris abrazolasban vegtelen tizedesjegyet kivan.

Analog elektronikat meg ugy illik tervezni, hogy ne az alkatresz abszolut
pontossagatol fuggjon valami, hanem ket alkatresz relativ erteketol. Pl.
egy ketszeres erositesu nem invertalo muveleti erositohoz kell ketto
ugyanakkora ellenallas. A muveleti erositonek tokmindegy, hogy ketto 10
kOhmos ellenallassal csinalod, vagy 9,98 kOhmosokkal. Lezerrel trimmelt
integralt elektronikanak eleg jo pontossaga van. Eletkorombol kifolyolag
analog szamitogepet mar nem lattam, de diszkret elektronikaval anno
differencialegyenleteket oldottak meg, nyilvan (mernoknek) elegseges
numerikus pontossaggal.

Az en elkepzelesem a hibak terjedeserol az, hogy amig veges szamu
muveletet hajtunk vegre, addig korlatos lesz a hiba is. Digitalis
elektronikanal ehhez kikotes, hogy egy regiszter nem csordulhat sem tul,
sem alul. Analog elektronikanal kikotes, hogy nincsen sehol tulvezerelve
(pl. egy muveleti erosito meg a linearis tartomanyaban van).

Udv,
marky

Sziasztok!

Gergo

> Mivelhogy a neutrino csak a gyenge kolcsonhatasban vesz reszt, ezert
> eleg nehezen tudom elkepzelni, hogy pl. felhot (vagy barmi mast)
> alkot.

Az egy dolog, hogy mit tudunk detektalni, es abbol milyen kepet alkottunk a vil
agrol. Eppen ezert az nem etalon. :)

> Mas: hogy mondjak a nem nyugalmi tomeget magyarul? (tukorforditasban
> pillanatnyi tomeg - vagyis egy bizonyos sebesseg mellett mert tomeg).

En is ebbe utkoztem, amikor a kerdesemet kifejtettem. :-DD

Csaba:

> >Most hogy mondod, mintha hallottam volna egy olyan elmeletet, hogy az
> aura >rela tive allo neutrino-test. Allo neutrinot pedig eleg nehez
> detektalni, >vagy nem?
> >Az is lehet, hogy protino es elektrino is van benne.. :-DDD Vegulis nem
> >mondhat juk a neutrinonak, hogy ne bomolj, dogolj. :)
>  Na de Endre..   Allo neutrino??  Mihez kepest?

Mondom relative. :) Ott van a mondatban. A testunk molekulai sem allnak, viszon
yitsd a dolgot ahhoz es mindjart nem kerdes a kerdes.
Allhatnak _hozzavetolegesen_ (tehat legalabb is nem kozmikus sebbel szaguldhatn
ak) a testhez es egymashoz kepest, de az is lehet, hogy csak egy-ket nagysagren
ddel lassulnak es csupan a palyagorbejukben jelentkezik egy modosulas, mint ami
 a test reszecskei eseteben is megfigyelheto, es mondjuk igy all ossze az aura.
 Ez alapjan szabadon kovetkeztetve. Viszont ezt a strukturat nem tudjuk kimutat
ni, detektalni, hiszen a neutrinoerzekelesunk reszecskegerjesztodesbol adodo iv
kisulesen alapul, ha jol emlekszem a mukodesi elvre, de valami hasonlo. Ez pedi
g hat meg elegge vaksinak mondhato, ezzel nem lehet erzekelni egy osszetett, ne
utrinokbol allo strukturat.

Sziasztok!


> >nyilvan mas egyeb pluszinformaciokkal is szolgal egy erto szem szamara,
> >amire igy egy epeszu orvos negykezzel vetodik, anyazas helyett,
> tisztelettel), >akik haromnapos intenziv kezelesben alkalmazzak a GDV
> kamerat,
> Vigyazz az ekezetekre (erto szem szamara)!

:-DDDDD

> Ja es az orvosoknak is csak ket keze van, persze lehet hogy az aurajukon
> tobb latszik...

A szovegszarassag-csokkento kifejezeseim kifigurazasanak nem sok ertelme van.

> Egy hianyzo levelcsucsokrol a kovetkezo keppen tudsz 'aura' kepet kapni:
> Keszitesz egy felvetelt egy epp levellel majd egy kovetkezo felvetelt
> ugyanarra a filmre miutan letepted a csucskit. Ekkor latszani fog a hianyzo
> resz is...

De okos vaaagy! Most akkor ki nez hulyenek kit? :)

Nem ez tortent.

En szeretem a szkepticizmust, igen fontos, de a szinvonalasat, viszont ez igy n
agyon gyenge. Ami igy art a szkepticizmus imazsanak, es ez elkerulendo.

> Bocsi de magyarazd mar el nekem hogyan lehet matematikaval 'kimutatni' egy
> termeszeti jelenseget?...

Leirtam. Megismeteljem?
Nem kozvetlenul a bizonyos termeszeti jelenseget lehet kimutatni, hanem valamit
, aminek a jellemzoi teljes mertekben megegyeznek pl. az aura jellemzoivel (ami
nt azt a kulonfele forrasokbol hallani lehet) es a joslasok is reszletesen ramu
tatnak az ezoteriabol, vagy a termeszetgyogyaszatbol "ismert" jelensegkre. Ez p
edig elegendo alap, hogy egynek tekinstuk oket. Azert nem hoztam szoba, mert me
g a kiserleti igazolast szervezem. Kulonosebben nincs ertelme, de hat ha mar ho
mar.

> Esetleg kovetkezik az axiomakbol (melyek azok?)?

Kovetkeznek. En mutattam ki, azert mondom. Cafolni akartam a letezeset, csak az
 ellenkezoje sikerult.

> A stilusodon talan erdemes lenne csiszolni egy kicsinyket (Erdemes
> elgondolkodni azon ki kopkod es ki anyazik?! Ha mar az erettsegit
> emlitted...

Mas hozzaszolasaimbol lathato, hogy talan megsem. Csupan a hozzaszolasod szakma
i szinvonaltalansagat probaltam szoval hagyni. (Tehat nem szo nelkul.)

>
> Minden jokat!
> Orzo (auranelkuli) Laci

Sajnos nem nyert, merthogy a te tested is ugyanugy mukodik, ahogy barki es barm
i masert, tehat nalad is kimutathato egyszeru szorzassal osztassal. Szoval lega
labb is akkor erettseginelkulinek is kellene magadat nevezned. :))

Endre

> Az 'evangelista' nem jelenthet 'agat' a keresztyensegen
> belul, leven hogy a 4 evangelium irojarol van szo, 

  Mindkettot jelenti. Letezik evabgelista iranyzat a keresztenysegen
belul. Meg baptista (ami nem csak Keresztelo Janost jelenti), adventista
is (ami nem csak az adventet jelenti).

> Vedd eszre, hogy a keresztyensegnel is annak ertelmezeserol van szo, tehat a
> szimmetria kedveert a tudomany eseten is a vilag ertelmezeserol (a tudomany
> torvenyeirol) kell beszelni. Amugy e nelkul meg rosszabb is lesz az
> osszevetes, mert mint irtam, a _keresztyen (==krisztusi) tanitas_ nem
> valtozott 2000 ev ota, mig a tudomany jocskan atalakult csupan az elmult 100
> evben is...

  Itt akkor spontam szimmetria sertes van :-)
  Mar elnezest, de a *termeszet* az tobb mint 10 milliard eve koszoni szepen
megvan, ami valtozik, az az ertelmezese. A nagy kulonbseg az, hogy a
tudomanynal a megismeres modszere mar nagyon reg ota allando. Katolikus
egyhazban is, persze, ott vannak a zsinatok, amik eldontik a kerdeseket.
Mindket esetben vannak, akik az alapokat nem fogadjak el, ezekbol
lesznek a szektak. Erdekes megfigyelni, hogy a tudomanynal ezek
a szektak elsorvadnak, mig a vallasnal nem. Sot, tudomanynal ehhez meg
a szakadarok kiirtasara sem volt szukseg, ellentetben az ilyen torekvesekre
a vallasoknal.

Gyula