Valaki kerdezte, miert nagy szam, ha egy hangfal
"tudja" a 30 khz feletti hangokat, amikor az ember
azt nem hallja?

("Pa:Magic"  jopofa valaszt adott ra: joszandekaban
osszekeverte a CD-mintavetelezesei frekit a hangfal atviteli
frekijevel.......")

Nos:
1. Ha a hangfal (pontosabban: a magassugarzo) "tudja"
a 30 Khz-et, nagy az esely ra,  hogy a hallhato magastartomany 
(kortol-fultol fuggoen kb. 13-18 ezer Hz) atvitele meg viszonylag 
egyenletes, azaz ezen a frekin meg nem zuhan (nagyot)  az atviteli 
jelleggorbe. 

2. A legujabb "fulkutatasi"  eredmenyek szerint az ember
bizony hallja, vagy legalabbis erzekeli a 20-25 Khz, vagy akar 
afeletti hangokat is. Ennek meg nem tudjak se az okat, 
se az elettanat-mechanizmusat, mindenestre a hangfalgyartoknak
bizonyara az eddigieknel is vastagabban fog majd a ceruzajuk
(specifikaciojuk),  ha a ferki-atvitelrol van szo...............

Udv: Zozo

Az osszeallitasod kezdetnek egeszen jo, nekem
csak a Warfedale hangfalak nem tetszenek ebben
az osszeallitasban.  A Marantz megerdemelne ennel
jobb hangfalat is, pl. B&W-t (302, 601), Tannoyt
(M1, vagy meg inkabb M2), vagy egy Mission-t
(pl a 700-as). Es persze egy jo hagfalkabelt hozza,
pl. a Gale XL 315-ost.

Ha kutakodni akarsz meg ebben az arkategoriaban,
talan a Yamahat, esetleg a JVC-t es a Technics-et erdemes
meghallgatni.   Ebben a sorban a Yamaha lehet az igazi
vetelytars, a JVC es a Technics kicsit "popularisabbak"
(szoval nem kifejezetten  vajtfulueknek valo High-End....),
de mint irtad, ez nem is fontos. A JVC kicsit szaraz, de jo 
felbontasu, reszletezo, a Tecnics lagyabb, kicsit finomkodo,
de szep melyei es magasai vannak.
A Sony-t nem ismerem, talan masoknak van tapasztalatuk
es azt megosztjak veled.

Es esetleg meg valami.... Most ugyan lehet, hogy a kollegak
megkoveznek, de a JVC legujabb femhazas minitornya (a
tipusszamot most nem tudom, talan EX-TD55?  a nyari 
magyar nyelvu HFC-ben olvashato rola teszt) elkepesztoen jol szol.
En a "kistestvert" (RDS nelkuli, kevesebb watt) gyotortem 
meg a kedvenc teszt-CD-mmel; mit mondjak, 130 ezerert kivalo.
Mindenfele hangeffektus-mutyur van benne, meg ket fokozatu
szubbasszus, de igaza volt a HFC-nek, amikor azt irta, hogy ezek 
nelkul is jol szol. Ennyi penzert van benne egy 3 lemezes CD, 
dupla(!) erosito (normal+szub-basszus), tuner es egy duplakazettas 
oda-vissza magno es egy jopofa, kettos hangfalpar (ugyancsak normal 
es szubbasszus egyutt),  no es persze egy remekul eltalat hangzas.
A hangfalkabel terminalos, tehat cserelheto masra is. Ugyanebben a 
mufajban meghallgattam a Technics-eket is - labdaba se rughatnak 
mellette.
Ha van meg, a Nagymezo utcai Albacomp uzletben megnezheto
es hallgathato, ugyanott vannak Yamahak is szep szammal.

Jo vetelt es jo szorakozast!

Zozo

 [Hungary] utolso levelebol itelve nagyon jaratos a
CDkodokban.

 [Hungary] meg kezeloprogramot irt egy
ismeretlen CD irohoz.

Mi lenne, ha osszedugnatok a fejeteket [ha mar amugy is eleg kozel
vagytok egymashoz] es a hifis tarsasag legnagyobb oromere irnatok egy
egyszeru de speci grabbelo es iro programot. Ami tenyleg bitrol bitre
[eredeti crcvel egyutt] leszedi egy audio CD trackjat, azt szepen
lerakja a vincseszterre, majd visszairja valtozatlanul egy irhato CDre?
Tudom mi lenne.
Csoda.
De miert le lehetnenek csodak?
Akkor tenyleg lehetne [bit]minosegromlas nelkul masolni.
Nem lehet nagyon bonyolult. Persze ez relativ.
Imho realisan csekely ar mellett sokan fizetnenek is erte.

> E-mail :  [Hungary] irta:

>Kerdeznem egyuttal, hogy ezekhez is
>dukal valamilyen korrektor, vagy mehet egyenesen a
>LINE IN-be ?

Mehet. Korrektor nem kell, a kimenoszint eleg nagy.

>Kulonben az egyik udvhadsereg uzletben
>van itt egy gyonyoru allapotu PHILIPS csoves radio az
>otvenes evek vegerol, aminek a tetejebe beleepitettek
>egy nekem valo 78-as fordulattal is forgo lemezjatszot.
>Kb 8000 Ft-nyi penzert ott van, de felek, hogy nem
>kapok majd bele csoveket. Vagy vegyem meg megis ?

Erzelmi kerdes. Egyebkent a regi csoves nagyobb philipsek vetelkeszsege
meglepoen jo szokott lenni. Mondjuk messze felulmuljak a modern
tranyosokat.. De ki hallgat manapsag kozep es rovidhullamot? URH
meglehet nincs is benne. Regi csoveket esetleg lehet szerezni
Amerikaban, de eleg maceras es draga!  Disznek jo. Nekem is van egy regi
mechanikus
kurblis szamologep a computerem tetejen. 8-) Es ha vehetnek egy jo
esztetikai allapotu TERTA 922-es magnot attol is boldog lennek.


> Felado :  [Hungary] irta:

>Azonkivul kimaradt a 219-es Hang is az eletembol... Volt aki megkapta?

Nekem megjott a 218 es 219 is. Nyivan letoltheto a webrol.

> Felado :  [Hungary] irta:

>Valasz a 219-re  (Szomoru Tamasnak)
>...azt vettem eszre, hogy Hajdu Csaba eszerveire (elsosorban toled),
>  legtobbszor maro guny volt a valasz. Ez amugy jellemzo (nemcsak a listara),
>hogy ha valaki kifogy az eszervekbol,akkor gunnyal es indulattal probalja
>azokat helyettesiteni.

Tamas indulatait megertem. Nagyon idegesito tud lenni, ha valaki sajat
tapasztalatai alapjan hatarozottan meg van gyozodve egy [barmilyen]
jelenseg letezeserol, es akkor valaki jol vagy rosszul ertelmezett
muszaki ervek alapjan arrogansan be akarja dumalni a hasaba, hogy az
adott jelenseg nem is letezhet. Mert a francba kell dobni a muszaki es
tudomanyos
elmeleteket es erveket, ha azokat a kiserlet/tapasztalat/gyakorlat nem
igazolja. Mert tudomanyos es muszaki elmeletek, ervek lehetnek hamisak,
helytelenek, de a valosag nem lehet az. Ha a valosag es az elmelet
ellentmondasban van egymassal, akkor nem ketseges, hogy az elmelet a
hibas. Es ehhez nem kell muszaki szakertonek lenni. Ezen akkor is fel
lehet haborodni, ha a "valosag" ismeroje tok hulye a fizikahoz. Es a
felhaborodas azert is jogos, mert ugyan kimondatlanul, de a muszaki
ervekkel vagdalkozok lenyegeben latensen azt allitjak, hogy aki az o
altaluk kozreadott elmeletek szerint lehetetlen jelenseget tapasztal, az
vagy hulye, vagy szelhamos.

Valaki itt heteken at bizonygatta, hogy a CDmeghajtok minoseget nem
lehet meghallani a hangban, es hulye aki erre nagyobb osszeget kolt,
mint asszem tizezer forint, ha a DAC kulon orajelet hasznal. Aztan
kiderult, hogy egyetlen DAC sem hasznal kulon orajelet.

Tamas meg volt gyozodve a CDmeghajtok eltero hangzasarol. Megis sok
szamon at le volt itt latensen hulyezve mindenfele Pista bacsis
hasonlatokkal, meg azzal, hogy mi a kulonbseg ket egyenlo szamsor
kozott, es a vegere ki is derult, hogy bocsi, vissza az egesz.

H.CS. eszerveire guny volt a valasz? Ha valaki kifogy az
eszervekbol,akkor gunnyal es indulattal probalja azokat helyettesiteni?
En erdekes mod nem talaltam tulzottan gunyosnak a valaszait. Ellenben
eros gunyt ereztem H.CS. eszerveiben. Ne csodalkozzatok, benne volt.
Gyakorlatilag lehulyezte a vilag egesz audiofil tarsadalmat, mindazokat,
akik hulye mod bebeszelik maguknak, hogy van kulonbseg a meghajtok
hangjaban, vagy a digit kabelek
hangjaban, es ezert a semmiert jelentosebb osszegeket aldoznak. Ez is
arrogancia am.

Valami ilyesmit erezhetett Galilei is, amikor "tudomanyos" ervekkel
bizonygattak neki, hogy napfoltok marpedig nem letezhetnek, hiaba latja
o azokat a tavcsoveben.

Mindezekkel egyutt orommel olvastam a CDtemaju vonalat, H.CS. irasait
is, mert ha erteni akarjuk a hangzasbeli kulonbsegek okat, akkor nem
tehetunk mast, mint belemegyunk a muszaki reszletekbe. Es ebbol sokat
tanulhatunk. Mint most is. Tehat nem a tudomanyos boncolgatas ellen
szolalok most fel, csak ra szerettem volna mutatni az "eszervek" es a
"guny" relativitasara.

Mert ha nekem valaki hitetlenkedve, csodalkozva, magyarazatot keresve
beszel a kabelek iranyanak hangzast befolyasolo hatasarol, akkor nincs
baj. De ha valaki "tudomanyosan" levezeti, hogy hulye vagyok, mert az
elektronok oda-vissza mozognak a vezetoben valtoaramnal, tehat a kabel
iranya tok indifferens, annak nem lehet befolyasa a hangminosegre, akkor
konnyen elofordulhat, hogy en is indulatos es gunyos leszek. Mert aki
nalam nem hallja a hangszorokabelem megforditasat, fulorvos azon mar nem
segit.

>Es valasz mindenre van,ami a hangminoseggel kapcsolatos.

Kis optimista...
Eleg sok mindenre meg nincsen.
De ez nem nagy baj. Elobb utobb majd megtalalja valaki.
A baj az, ha valamire nem ismerve a valaszt azt mondjuk, hogy az nem is
letezik.

Udv, Peter.

Szevasztok!

Magamrol annyit, hogy szamitastechnikai muszeresz meg informatikus
villamosmernok
vagyok (vegzettsegem szerint). Utobbi par evben csak programozassal
foglalkoztam es nincs CD-m.
Zenet hallgatni szeretek, de igyekszem megmagyarazni magamnak a
rejtelyeket.........

Kicsit mar zug a fejem a CD tematol, ugyhogy arra gondoltam,
lerajzolom tombvazlat szinten, hogy mukodik SZERINTEM!!!!! egy CD.

Belerajzoltam azt is, hogy hogy kellene RAM-ba beirni meg kiolvasni az
adatokat.
Mukodesmod: Az iro-olvaso logika feliratu doboz a lelke az egesznek.
Van benne ket szamlalo, az egyik irashoz, a amsik olvasashoz.
Az olvasassal addig varunk, amig a RAM feleig el nem ert az iro szamlalo.
Utana kezdunk csak olvasni. Az olvasas mindig elonyt elvez az irassal
szemben.
Remelem ertheto, ezeket nem rajzoltam ki, mert mar igy is nagymeretu.
Es most csak az alapelveket kellene megerteni. A D tarolo azert van a RAM
elott,
hogy ha eppen olvasunk, el ne veszitsuk az irando bitet.

Mas. Talalhato egy orajelregeneralas feliratu doboz is az abran.
Itt most hangos "oooh" illetve "megmondtam", illetve "hulye!" hangok
csapjak meg
fuleimet. Namarmost! Az adatok onszinkronizaloak a CD-n. Kulon orajel
NINCS!
(hol lenne a lemezen?) Az adatokbol allitjuk elo a mintavetelhez szukseges
orajelet.
Ennek az eloallitott orajelnek a frekvenciajat egyes-egyedul a CD forgasi
sebessege
illetve az adatok felirasa szabja meg. Tehat az orajel frekvenciaja nincs
rajta a lemezen.
Azt nekunk kell eloallitani kivulrol egy kvarc segitsegevel. Ezt vegzi az
abra bal felso sarkan
lathato doboz. Ez egy stabil orajel, ami mindent meghataroz a rendszerben.
Nem szabalyozzuk
mi azt sehova! Maximum homersekletkompenzalast csinalunk, de azt nem
hiszem, hogy
barmelyik CD-ben is hokompenzalt kvarc lenne az orajel forrasa... :-(
Namost. A kvarc oszcillatorunk jelenek frekvenciaja es fazisa
osszehasonlitasra kerul az
adatokbol regeneralt orajellel. Ha elter, akkor modositjuk a motor forgasi
sebesseget!
Ennyi.

Ime a rajz.
ASCII vonalhuzo karaketerekkel rajzoltam meg egy DOS-os
editorban. (ajanlott hozza a US kodtabla hasznalata)
A >modositas> feliratok jelzik, hogy honnan kene drotokon jeleket kihozni
egy mukodo CD-bol
ahhoz, hogy a RAM-os beirasi-kiolvasasi probat megcsinalhassuk.

+----------------+
¦Orajlelgenerator¦
+----------------+
        +>modositas>---------------------------------------------+
+-------V--------+                                               ¦
¦      PLL       <-------------------+                           ¦
+----------------+                   ¦                           ¦
        ¦                            ¦                           ¦
+-------V--------+                   ¦                           ¦
¦ Motormeghajto  ¦                   ¦                           ¦
¦  elektronika   ¦                   ¦                           ¦
+----------------+                   ¦                           ¦
        ¦                            ¦                           ¦
+-------V--------+                   ¦                           ¦
¦     Motor      ¦                   ¦regeneralt orajel          ¦stabil
orajel
+----------------+                   ¦(mechanika                 ¦(csak az
orajel
                                     ¦szabalyzasi                ¦sajat
jittere
        ¦                            ¦hibaival terhelt)          ¦lehet
benne)
                                     ¦                           ¦
        ¦                            ¦                           ¦
                                     ¦                           ¦
+-------V--------+                   ¦                           ¦
¦ Fejelektronika ¦                   ¦                           ¦
+----------------+                   ¦                           ¦
        ¦        +-----------------+ ¦                           ¦
        +-------->Orajelregeneralas+-->modositas>---------+      ¦
        ¦        +-----------------+                      ¦      ¦
        +>modositas>------------------------+D            ¦      ¦
     ---+--- Itt kellene elvagni   +--------V---------+C  ¦      ¦
        ¦                          ¦   D flip-flop    <------+   ¦
        +>modositas>-------+       +------------------+      ¦   ¦
+----------------+         ¦                ¦Q               ¦   ¦
¦   Digitalis    ¦         ¦                ¦D               ¦   ¦
¦ jelfeldolgozas ¦         ¦       +--------V---------+WE   +V---V-----+
+----------------+         ¦       ¦ 1 bit szeles RAM <-----¦   Iro    ¦
        ¦                  ¦       ¦                  ¦ADDR ¦  olvaso  ¦
+----------------+         ¦       ¦                  <-----¦  logika  ¦
¦      D/A       ¦         ¦       ¦                  ¦     ¦          ¦
+----------------+         ¦       ¦                  <-----¦          ¦
        ¦                  ¦       +--------V---------+OE   +----------+
+----------------+         +----------------+
¦      LPF       ¦
+----------------+
        ¦
        V


Mas.
A jitter problemakorre szinten rajzoltam valamit, ami a fenti abrahoz
tartozik. Kicsit eltulzottak a viszonyok
rajta, de valoszinuleg lathato a jitter lenyege. Lathato, hogy a bitek
erteke a mintavetelezesi idopontokban azonos,
de a jelek elei maskor vannak. Ez a lenyege ennek a hibanak.

 +-----------+            +---------+      +------+             +-
 ¦           ¦            ¦         ¦      ¦      ¦             ¦
 ¦        ¦  ¦            ¦   ¦     ¦      ¦     ¦¦             ¦
 ¦           ¦            ¦         ¦      ¦      ¦             ¦
-+        ¦  +------------+   ¦     +------+     ¦+-------------+
CD rol regeneralt orajel
     +----+----+         +----+----+         +---+----+        +---
     ¦         ¦         ¦         ¦         ¦        ¦        ¦
     ¦    ¦    ¦         ¦    ¦    ¦         ¦   ¦    ¦        ¦
     ¦         ¦         ¦         ¦         ¦        ¦        ¦
-----+    ¦    +---------+    ¦    +---------+   ¦    +--------+
Kvarc oszcillatorunk orajele
          ¦                   ¦                  ¦

          ¦                   ¦                  ¦

          ¦                   ¦                  ¦
                  mintavetelezesi idopontok


Kivancsian varom, hogy milyen hozzaszolasokat valtok ki a tisztelt lista
olvasokbol.
Az is erdekel, hogy sikerult -e megnezni a rajzot. En nem latom tul jol,
mert LOTUS notes van a munkahelyemen
, az pedig ossze - vissza torzitja a DOS-os editoromon tokeletes abrat.
Remelem, hogy kicsit oszlik a listan uralkodo homaly es nem zavarok ossze
senkit. Meg azt is remelem, hogy
nem irtam sehol hulyeseget. :-)))
Sziasztok!
Steve

Ui: Hol es mikor lesz kaphato vegre az a csak RAM-os mozgo alkatresz
nelkuli hangtarolo kutyu? Vennek mar par darabot...:-))))))
(nem szeretem a mechanikakat :-(  )

Hello Hang-olok !



Itt az osz, a Hi-Fi es HE show-k ideje. Itt az ideje annak, hogy egy

kicsit felretegyuk a vitat a CD jatszok bitjeirol es a valosagban is

meghallgassuk, hogy hogyan is szol az a bizonyos 1111000101111 es az a

vekony, de hosszu barazda.



Amikor Kovary Peti referencia erositoje eloszor szoba kerult, akkor

arrol volt szo, hogy a HE show-n meghallgathato lesz. Szeretnem, ha az

erdekelt(ek) megirnak, hogy mi a helyzet az erositovel, mert bizony

nagyon szivesem meghallgatnam (es szerintem nem csak en), meg akkor is,

ha nem vagyok "fizetokepes kereslet" a cuccra.



Jo lenne egy kollektiv latogatast szervezni a HE show-n, mar csak azert

is, mert akkor egy-ket levegoben logo vitat egyszeruen tisztazni lehetne

(pl. meghalljuk-e az eredeti es a masolt CD kozotti kulonbseget, stb.).

Eredeti es masolt CD-k vannak, de ha valakinek lenne olyan referencia

CD-je, amit szivesen harcba inditana a masolata ellen, akkor (audio

szempontbol is korrektnek tartott HP-7200-as PC-s CD iroval) vallalok

egy-ket masolast. Jo lenne, ha valaki ugyanezen CD-ket audio CD

masoloval /Pio v. Philips/ is le tudna masolni, mert akkor a kulonbozo

modon keszult masolatokat is ossze lehetne hasonlitani. 



Lennenek mas, ujabb vitatemak is a kozos kiallitasi tapasztalatok

alapjan, meg egyaltalan, tobb ful tobbet hall.



Ha valakinek van a latogatassal kapcsolatos javaslata, akkor tegye

kozze.



Udv mindenkinek.





Kadlec Istvan









It's nice to be important, but it's more important to be nice !

Hallo hallo !
Valaki a hang-rol erdeklodott tolem, hogy en mennyiert vettem
a gramofonomat es milyen tuket hasznalok hozza ?  Akkor
rogton valaszoltam neki egy hosszu privat levelben, de
valamiert szerintem nem kapta meg, mert akkoriban
tobb feladott levelem nem erkezett meg. Ha irna
ujra, szivesen megadom az infokat bovebben is.
Lenyeg, hogy 200 CHFert vettem, ami 157-tel
szorzando. Ez Svajci darab. Adtak hozza 3
doboz angol tut is. Dobozonkent 200-at.
Egy tuvel 5 lemez jatszhato le. Lega-
labbis ez volt a dobozra irva.
Udvozlettel,   Agoston

 irta:
>Szuts Gyulanak: az a bizonyos erosito nem azert "var",
>mert ellenorzi a rendszert pl. zarlat, tapfesz, homerseklet
>szempontjabol? (pl. Mark Levinson..). A mezei JVC erositonel is
>eltelik par masodperc, amig a hangfalcsatlakozok zarlat-ellenorzese
>utan egy jol hallhato kattanassal beindul.
Bar vszleg nem en vagyok itt a tema legnagyobb szakertoje, azert
megprobalok 
par dolgot felidezni tanulanyaimbol. Egy erosito viszonylag komplex
eszkoz, sok aktiv elemmel
(pl. tranzisztor). A gondos tervezomernok hosszas szamolgatas, teszteles
utan ugy alkotta 
meg a kapcsolasi rajzot, ugy valasztotta meg az alkatreszek
parametereit, hogy az erosito (alkatreszei) bekapcsolas utan kivezerles
nelkul egy altala idealisnak velt un. munkapontban (munkaponti aram,
munkaponti feszultseg) allapodjanak meg, es kivezerles hatasara a
karakterisztikajuk altal meghatarozott gorben mozogva fejtsek ki aldasos
tevekenyseguket. Ez az erosito uzemszeru allapota, az kimeneten a
specifikacionak megfelelo tartomanyban mozog a jelszint. 
A bekapcsolas azoban egy tranziens jelenseg, az erosito tapbemeneten
megjelenik a tapfeszulseg, es az alkatreszek nem azonnal allnak be
uzemszeru munkaponjukba. Az erositon belul is tranziensjelensegek
zajlanak le - ha jol tevedek, akkor ezeket hasznaljak fel pl.
oszcillatorok inditasakor is - es ez pl. azt is eredmenyezheti, hogy a
kimenetre egy a hangsugarzokra vegzetes, de legalabb is kellemetlen
impulzus kerul. Ezt szerintem az erositoket barkacsolo emberek jol
ismerik, ez az a bekapcsolaskor jelentkezo pattanas (kikapcsolaskor is
lehet, de akkor mas az ok). Megoldas lehet az, hogy a hangsugarzokat nem
azonnal, hanem pl. 3 sec kesleltetessel kapcsoljak a kimenetre, ezalatt
lezajlanak a fennti jelensegek. 
A hangminoseg nagyon fugg az alkotoelemek munkapontjatol (is :)), az
elemek karakterisztikaja viszont hofuggo, tehat a munkapont is fugg a
homerseklettol. Az erzekeny mernoki csodaknal tenyleg hosszu ido lehet,
mire beall az "optimalis" allapotba, es kikapcsolas utan ezt
ertelemszeruen ujra meg kell varni. 
A temakor azert persze sokkal kompexebb, remelem nem irtam nagy
butasagot, regen volt mar...
Gyulanak koszonet a klasszikus ajanlasokert, 
Istvan

> > Ha egzakt javitas tortent, akkor nincs gond. Ha interpolacio, akkor nagy
> > valoszinuseggel nem lesz azonos a ket szamsor.
> Ez egyaltalan nem biztos.
> > Vagyis ha ket CD-t bitrol bitre egyezonek olvasunk be, akkor ott nagy
> > valoszinuseggel egyetlen interpolacio sem volt.
> Es  mi  van  akkor,  ha  egy bonyolult matematikai keplettel
> szamoljak  ki,  hogy  mi az erteke a hibas jelnek? Szerintem
> igenjo  eredmenyeket  lehet  igy  elerni.  (Nem  veletlenul
> 7pecsetes   titok   ez   az  algoritmus.  Mindenki  maskepp
> csinalja:-)

Bizonyos szinten minden keplet bonyolult, titok viszont egy szal sincs.
Gondoljunk csak bele egy kicsit: Ha az interpolaciora vezeto hibat
mechanikai problema okozza, akkor ez olvasasonkent mas es mas helyen fog
elojonni. Tobb ilyen hibanal pedig barmilyen bonyolult es titkos keplettel
is minimalis az esely arra, hogy mindegyiket pont az eredetire sikeruljon
visszajavitani. A 16 bit 65536 kulonbozo erteket enged meg; ha
interpolacioval a 23456 helyett 23457-et kapsz, azt hallani nem fogod, de
a fajlok osszehasonlitasanal latod! Ha a hiba a CD-n van (mondjuk egy
karc), akkor vagy mindig ugy olvassuk be, hogy egzaktul mar nem javithato
(es ekkor tenyleg nem lesz elteres, hiszen azonos helyen azonos keplettel
tortenik az interpolacio), vagy neha sikerul jol elkapni, neha nem. Ez
utobbi esetben pedig megint kicsi az esely, hogy az interpolacio pontosan
az eredeti erteket trafalja el.

> > Az idozitesi gondok persze megvannak, de az olvasasi hiba javitasa most
> > nem tudom miert keveredett ujra ide.
> Azert,   mert   ha   a  CD-rol  olvasott  jelet hibajavitani
> kell,nomeg szinkronizalni,akkor mit varsz egy mezei hibajavito kod
> nelkuli "szinkronjel"olvasastol?

Nem varok semmit. Hibajavitani biteket lehet, a szinkronizalas idohibaja
egeszen mas teszta, masok a javitasi lehetosegek...

> > Ezt orommel hallom, mert korabban eppen azt hirdetted, hogy nem lehet
> > ketszer ugyanugy beolvasni egy CD-t...
> Ez   most   is  igaz. Nem lehet. Attol, hogy te reprodukalni
> tudod,  meg  nem  biztos,  hogy  az  van rajta. Raadasul nem
> minden CD-nel reprodukalhato.

Persze, az sem biztos, hogy ot percen belul nem repul at a szobadon egy
elefant. Raadasul erre eppen 50% esely van, mert vagy atrepul, vagy nem...
Viszont nem gyozom csodalni a laza bejelentest, miszerint "nem lehet"...
Esetleg nem mindig lehet... Vagy akinek sikerult (beleertve sajat magadat
is), az mind reszeg volt es felrebeszel?

> > Na latod itt a gond... Eloszor mondd el, mit ertesz jitter alatt, mit
> > akarsz merni, milyen egysegekben (bit, meter, masodperc, stb.) es mit
> > takar a nagy pontossag?
> Ezt  nemtudom  kifejteni,  mert az elozo levelem (199sor/nap
> limit miatt) visszapattant.

Nem baj, van meg nap.

> Meg  kellene  merni  az  eredeti  CD jitter-et, ill a masolt
> CD-et.  Esetleg kontrolmereseket vegezni ket azonos sorozatu
> gyari   cd-vel.  Jo  teszt  a  CDjatszo  meresere  (mekkora
> kulonbseget  produkal)  Persze  lehet  azis, hogy a gyari CD
> szorasat  merjuk,  de  ez  'erdekes'  gondolatokat  ebreszt
> bennem.

Hat meg bennem... Ha a CD-n levo jelek geometriai precizitasara vagy
kivancsi, tedd be egy meromikroszkop ala. Csak azt nem szabad elfelejteni,
hogy a jitter nem _egy_ szam! Minden bithez van egy ertek, ezeknek van egy
eloszlasa, az eloszlasnak parameterei, es jo esetben ennek az eloszlasnak
a legjellemzobb parameteret adjak meg.

> > Dehogynem zavar, eppen a kedvenc orajelregeneralasod miatt, ami persze nem
> > a CD-rol tortenik, hanem a S/PDIF jelet evo DAC-ban.
> Szoval a DAC adja az orajelet a CD-nek?

Nem... Nem a CD jatszo regeneralja az orajelet, hanem a DAC, a jatszorol
jovo jelbol...

> A DAC PCM jelet eszik.
> Ha  a  CDtranszport  es  a DAC kulon egyseget kepez, akkor a
> ketto   osszekotesere   hasznalhato   ez  'soros'(1erparos)
> protokol, es mint ilyen 1iranyu a kapcsolat.

Ha igy tudod, akkor miert kerdezel suletlensegeket?

> > Ha vki megfelelo mennyisegu tomjenezessel kezdi,
> > az utobb barmit mondhat?
> Nem.  Raadasul  nem  az  igazak oldalan al, bar kozelednek a
> velemenyek :-)

Na igen, meg valamikor az elejen kerdeztem, hogy ez vallasi vita-e, mert
akkor nem mentem volna bele. Ugy latszik, hogy van aki annak tekinti.
Persze meg "taboron belul" is lehetnek arulok, nemreg volt valami szoveg
arrol, hogy mar a HFC is megbizhatatlan... Az igazi hivo meg meg sajat
maganak sem hiszi el, ha ketszer bitazonosan olvas be egy CD-t...

> Nemmindegy!  Finommechanika  remekmuvek,  elektronikus  vezerlessel
> megspekelve.  Szerintem  _itt  is_  kell a pontossag, mint a
> D/A  konverterekben.  A  mm  tort  reszere kell fokuszalni a
> lezert,  az  idoe-oda  billego lemezen. Azert ez nem piskota
> feladat...

Nem, a legegyszerubb IC eloallitasa sem piskota feladat, es nem is fog
sikerulni a sufniban. Ennek ellenere egyszeru ipari tomegtermek,
egyaltalan nem remekmu a szo klasszikus ertelmeben.

> Hajdu Csaba irt az idozitesrol. Lehet, hogy ez is befolyasolja a hangot, de
> eppen ezert jegyeztem meg a 217-ben, hogy nem okozhatja egyetlen tipusu
> hiba a hangminoseg valtozasat, mivel ez a valtozas nagyon osszetett es
> sokretu. Ha mindig ez lenne a ludas, akkor minden esetben hasonlo
> lenne a hangkep valtozasa (pl: sztereo szinpad szukulese).

Logikai alapon mas nincs: van az adatertek, es az idozites. Persze az
idozitest nagyon sok fele modon lehet elrontani, ezert lehet sokfele a
hatas.

> A RAM-os felveteseddel egyetertek. Ahogyan a penznek nincs szaga, ugy
> a digitalis jelnek nincs eloelete (hiszen ez egy szam!). Teljesen mindegy,
> hogy Jozsibacsi,vagy egy Teac olvasta be, a legyeg csak az lehet, hogy
> milyen allapotban erkezik meg a DAC-ba.

Na igen, errol lenne szo, hozzateve, hogy ha azonosak a szamok,
akkor a "milyen allapotban" csakis az idozitest jelentheti. 

> Mivel az elmult ket het szinte minden szamaban elhangzott, hogy a DAC
> miert nem RAM bol olvas fuggetlen orajellel, igazan kuldhetne nekem
> maganlevelben valaki egy kapcsolasi rajzot, hogy megis hogy gondolja
> ezt. Az en DAC-om eleg jol szerelheto, barhol barmit ki lehet benne
> probalni. (Kozak Zoltan uzenem, hogy szivesen osszehasonlitanam a
> dunaudioval, de allandoan visszajonnek a leveleim)
> 
>                        --------
>             adat  -->--I ???  I-->--adat
> visszanyert orajel-->--I ???  I-->--pontos orajel
>                        --------

Hat ha kapcsolast nem is, de elvi leirast mar adtam, ami megmondja, hogy
mi kene a kerdojelek helyere. Mar csak egy vallakozo kedvu epitomuvesz
hianyzik. Ha van itt olyan, aki maga epit DAC-okat, igazan elmondhatna,
hogy miert nem rak bele sajat orat...

Egyebkent az egesz nagyon hasonlit egy VGA kartyara: az egyik oldalon a PC
mondja a magaet a sajat orajele szerint, a masik oldalon pedig egy masik
orajellel olvassa ki a kepgenerator. 

> Miert irjatok, hogy novelni kell  a fordulata't a CD-nek, ha egyre kijjebb
> van a fej. Ennek semmi ertelmet nem latom, Miert ne tudna ugyanolyan
> sebesseggel beolvasni a jeleket. A bakelitlemezt is gyorsabban forgatod,
> mikor a tu" a kulso barazdakon van?

Ez csak a feliras modjan mulik. A CD-n a pitek nevleges merete nem
valtozik, az LP-n viszont azonos lejatszasi idohoz mas uthossz tartozik a
lemez kozepen es szelen. Vagyis kivul jobbnak kene lenni a hangminosegnek,
ezt meg nem vette senki eszre? Kovary Peter???

> A CD-re kodolt orajelhez csak azt a kerdesemet tennem hozza, hogy :
> Mi a helyzet a sebessegszabalyozos CDlejatszokkal. Nem fogja majd
> gyorsitani/lassitani, mert rajta van az orajel CD-n?

Nincs rajta... Pitek vannak, meg idokod... Ezert lenne praktikus nem
irni baromsagokat ide megingathatatlan tenykent beallitva...

>      http://www-us2.semiconductors.philips.com/audiovideo/products/digitala
>      udio/cd/
> 
>      Kulonos tekintettel a "Look-ahead FIFO controller" fejezetre.

No igen... 

Ha esetleg van valakinek Sony D-E705 vagy D-E805 hordozhato CD jatszoja,
akkor ezeknek van digitalis kimenete, es (lekapcsolhato) belso RAM-ja.
Erdemes lenne egy kulso DAC-ra radugva osszehasonlitani a ket uzemmodot...
Persze a pofaraeses sem kizart, mert valami new DSP technologiat
emlegetenek hosszabb tarolasi idovel, ugyhogy felo, hogy a tarolt adatok
tomoritve vannak. De ha valaki talal egy "klasszikusan" razasallo
lejatszot digitalis kimenettel, azzal jot lehetne kiserletezni, foleg, ha
a razasallas kikapcsolhato (szokott ilyen uzemmod lenni, elemkimelesi
celzattal).

>> a D/A es a tobbi alaktresz "taplalkozik".
>> >Tehat "ELVESZI" toluk az energiat, igy modulalja a jelet. Ezt foleg az
>> >analog k
>> >imenetre ertem!!
>>
> Na neeeeeeeee! Emberek! Mindennek van hatara, igy hazanknak is! YikeSS

Pedig ez igy van :))), sot ezen az sem segit, ha kulon tapot teszel ra,
mivel a halozatot is megterheli a fejmozgato elektronika,es az sem
segit, ha ezt kulon konnektorba dugod, hisz a falon belul azok is csak
egy eromurol veszik az aramot !!! :---))) Esetleg meggondolando az
akkumulatorok hasznalata, de ha a DAC ha megterheli az akkumulatort
leesik a feszultseg,es torz lesz a kimenet.....

mas:

> Mar az LP-k koraban is vita dult, a direktdrive / szijhalytas kozott.
> Vegul a szij gyozott.

Ez igaz, de szebb a "szijhajtas"

mas:

Az meg hogy a Cd-n ott az orajel az azt jeleneti, hogy a 0 meg az 1 szep
utemesen valtogatja egymast a lemezen; ez persze attol fugg hogy milyen
gorsan forog a lemez, es egy 0 v. 1-et jelento vonas hany cm -) hosszu.
Nem veletlen hogy a CD szabvanyban nem tartjak kivanatosnak a sok
egyforma erteku jelet egymas utan, mert akkor az elektronika azt egy jo
nagy hosszu jelnek ertekeli.

A nyavogas kikuszobolesere meg szerintem jo modszer ha a begrabbelt CD-t
wav vagy mp3 formatumban tarolja az ember, ez azt jatszatja le a geppel.
Persze az igenyeseknek a gepbol digitalis jelet kell kinyerniuk, es azt
egy kulon DAC erolkodo kombinacion hallgatni, mivel a szamitogep
hangkartyak tenyleg egy igen zajos valamik.
A gepi zenenek az is az elonye, hogy nem vagy kotve a 44.1 Mhz
mintavetelezesi frekvenciahoz, lehet az 88, 96 vagy ami a csovon
kifer... (kepzelj egy egy DVD lemezt dupla sebesseggel, ez  majd 6000
Megabit/sec 90 perc hosszan....:-))))

Bocs:
Koronczay

Sziasztok, napok ota olvasgatom a listat, es kb. az az erzesem,
hogy itt Nalatok kicsit olyan, mint a HixAuto-n, ahol mindenki
probal jokat irni, de a szakterulet szakemberei nagyon kevesen 
vannak jelen (en sem vagyok autoszerelo) - igy neha bizonyara
nagyon muris dolgokat hordhatunk ossze a kocsikrol. Neha
egy-egy kozlekedesgepesz mernok rendet rak soraink kozott.

Minden tovabbi comment nelkul az alabbiak utottek szoget a
fejembe - illetve kellene, hogy valaki(k)nek szoget usson.

- orajel fogalma
- digitalis jel fogalma, reszei
- a CD-rol leolvasott jel fel- es lemeno eleinek "minosege" (???)
hogyan befolyasolja a leolvasott adatsor helyesseget 
- schmitt (schmidt? bocs...) trigger es tarsai -> negyszogjel
minosegi turesei

egyebkent erdeklodve olvaslak Benneteke :)
udv, zoli
ps. bennetekeT. ebben az editorban az elkuldott sorokat nem
szerkeszthetem ujra :)

Hello HANG

     Jo par HANG-al ezelott volt szo Kovary Peter erositojerol.
     Elsosorban Tole kerdeznem.
     Elhangzott egy mondat arrol,hogy az erositokben egy 5 centis drotdarab
     is beleszol a hangkepbe.Ezzel EN teljesseggel egyetertek.
     Azon kijelenteseden felbuzdulva ,hogy tanacsokat szivesen addsz,en
     most kerdezek, ugyanis szeretnek egy egyutemu triodas erositot
     epiteni.
     Nem tudom TE milyen kimenotrafoval dolgozol (gyari vagy sajat
     keszitesu)az en gondom az,hogy milyen vezeteket hasznaljak a cso
     anodja es a trafo primer oldala kozt? A regi erositomben a trafo sajat
     primer vezeteke van az anodra kotve, de mit hasznaljak akkor ha a
     trafon forrkapcsok vannak?
     A tap vezeteknek 0.8-as ezust rez otvozetet szanok,de ezt nem akarom
     itt hasznalni mert interconectnek sem igazan jo.
     Szerinted erdemes-e a tapot mindenhol stabilizalni,kulon tapot
     kesziteni az elo es a vegcso anodjanak,vagy eleg a pufferelt egyen
     megfeleloen meretezve RC taggal leosztva?

     Egyenlore ennyi.
     Valaszod elore is koszonom.

     MAS:
     A multkor kerdeztelek benneteket egy DUNAUDIO szenkabelrol.
     Most szereztem egy VdH D102mkIII as kabelt,sokkal jobb mint a fent
     emlitett.
     Ezzel az a bajom,hogy tul hosszu kb 1 meter.
     Szerintetek van ra mod,hogy ebbol ket 50 centist csinaljak?
     Hol lehetne ezt megcsinaltatni,esetleg eredeti VdH dugot beszerezni?Es
     mennyiert?

     MAS:
     Jelenlegi rendszerem a kovetkezo:

     ONKYO 9111 CD, ezt szeretnem levaltani egy ROTEL 950 CD-re.
     NAD 310 erosito, NADon meg vagyok vele elegedve.
     JAMO 307 hangfalak amit le szeretnek cserelni de nem tudom mire.
     Szeretnem ha adnatok tippeket meghallgatasra, allo dobozokra ugy 100
     ezer forint kornyekeig.Zeneileg mindenevo vagyok de inkabb JAZZ,ROCK
     zenet hallgatok.

     Remelem szamithatok a segitsegetekre.

     UDV

     Robert

Hello Hix,

szerda, 14 október 1998, -kor írt üzenet:

HH> Na neeeeeeeee! Emberek! Mindennek van hatara, igy hazanknak is!

Pedig igaza van.

>  Szerintem meg az elozo idezet nem tartalmazza explicit a szeparalt DAC
>      hasznalatat.

Szerintem pedig igen. A CDtranszport cserelgetese egyertelmuen az
egesz 'doboz' cserejet jelenti. Akkor nem, ha a CDtranszporton beluli
olvasomechanika cserejere hivod fel a figyelmet.

>  miert nem szabad vegulis az S/P-DIF liknal bithibaaranyat es
> jittert merni?

Ha jol sejtem azert, mert ez a formatum ugy van kitalalva, hogy
'onszinkronizalo', tehat nincs jitter.

>  http://www-us2.semiconductors.philips.com/audiovideo/products/digitala
>  udio/cd/
>  Kulonos tekintettel a "Look-ahead FIFO controller" fejezetre.

Megneztem, de ez mar a PCM jel pufferelesere vonatkozik, mivel a
DAC-ra juto jelrol beszel.
Eddig az EFM jel jittermentesiteserol volt szo.

> Nekem marad a futomo egy digitalis forras es mint ilyen egy fo jellemzoje
> van es az a BITHIBAARANY.

:-) Ez kicsit lekerekitese a dolgoknak. Pl. gyartanak mar digitalis
kimenettel rendelkezo mikrofont is. Attol hogy digitalis a kimenete,
attol meg igenis erossen _analog_ dolgok befolyasoljak a minoseget.

HH>      Nem akarom Csabat vedeni, meg tudja o magat is, de Csaba konzekvensen
HH>      az orajelrol szokott beszelni es nem a TOC-rol. A kiegeszitesed
HH>      kivankozott mar ide mert en is ugy lattam, hogy elobb utobb elokerul a
HH>      tema. De! Ha a PAUSE-ra nyomok akkor ez az ora (ertelemszeruen) allva
HH>      marad. Avagy idokod != orajel.

Nem.

>  Miutan EFM vissza lett kodolva, merginbitek es
> _szinkronbitek_ ki lettek hagyva, minden 588 Jozsi bacsi fele bitbol mar
> csak 264 bit maradt.

Ezekhesz a szinkronbitekhez allitja a CDjatszo a sajat orajelet.

> Ez az idokod csupan arra szolgal, hogy a TOC-ban levo info alapjan a CD
> lejatszo pontosan megtalalja egy szam kezdetet, es aztan a kiirja a
> DISPLAY-re az idot

Vagyis az idokod (a Qcsatorna) arra szolgal, hogy a CDjatszo
tudja,hogy a lemezen eppen hol tart, ill. milyen szamokat kell kiirnai
az idokijelzojere. Az idoszamlalo nem meri az idot, hanem a CD-re irt
idoinformaciot jeleniti meg.

> Ehhez kepest az utobbi egy-ket evben talan ma'r az osszes gyarto kijott az
> egydobozos modelljevel. Mi lehet ennek az oka? Jobbak lettek a tapok? (Bar so
k cuccban
> eleve tobb tapot tesznek a kulonbozo funkciokhoz.) A (vmilyen) jitter lekuz-
> dese miatt jobb egybepakolni az elektronikakat? A digitalis kabel kikuszo-
> bolese a cel? ..?....

A kerdes jo, ese osszetett. Tulajdonkeppen abbol szeretnenek penzt
csinalni, hogy vannak (eleg sokan) akiknek nincs penze.:-)
A kulonalo egysegekre eleg dragak, ezert keszitenek egy 1dobozos 'Lite' verziot
.

> -Szerintetek van-e letjogosultsaga audiofil eszkozokben reed-releknek,
> jelfogoknak (bemenetvalaszto, hangszorovedelem)?

Szerintem ez a szukseges kategoriaba tartozik, meg ha valtoztat is a
hangon.

> -Tranzisztoros, IC-s aramkorok tapjat mennyire celszeru stabilizalni?
> Eleg lehet-e a 78xx, 79xx sorozat?

Attol fugg mire hasznalod. Ill. Mekkora az aramfelvetele.

> -A tranzisztoros vegfokok tapjanak szerintetek eleg-e a pufferelt
> egyenfesz?

Szerintem eleg, de az a puffer nagyonnagy legyen. Esetleg erdemes
lenne egy stabilizatorelemmel (Zener,stabkocka,IC) megfogni a
feszultseget.

> De miutan a DAC kulon van, kulon tapegysegen, az analog jelre legfeljebb
> a "konnektoron" keresztul hathatna a futomu...

Es mi a hejzet az 1dobozos1tapegysegrol jaratott gepeknel? (Szerintem
ebbol a verziobol van tobb)

> Igen, de az idokod nem orajel!!! Vagy ilyen alapon egy hataridonaploban
> is van orajel!

De nem is ehhez szinkronizalod a CD-t, hanem a szinkronbitekhez.
(Ha jol emlexem ugy fogalmaztam, hogy "az orajel regeneralashoz
szukseges informacio" van  CD-n.

> Amit orajelnek szoktak nevezni, az egy idoben valtakozo valami, a CD-n
> pedig semmi ilyen nincs, es nem is tudom elkepzelni, hogy hogyan lehetne
> ilyen jellegu dolgot a pitekkel odakodolni.

Erdekes megfogalmazasa az "orajel"-nek:-))
Ha CD-rol olvasod a piteket, az is:"egy idoben valtakozo valami". :-)

> Az elso negy szo igy hangzik: "es ha EGY DAC-ra". Egy darab DAC belso
> felepiteseben pedig meg egeszen apro elteresek sincsenek...

Bocs felreertettem, ha Te 1dbDAC-ra gondoltal.(En aszittem hogy ugy
altalaban a DAC-ra gondolsz.)

> Igen, ez is egy reakcio, de jobb uri korokben, amikor valaki nem a sajat
> szavaival mond el valamit, illik a forrast is megnevezni.

Ez ugy e a WEBlap keszitojenek szolt, es nem nekem?!
(Vagy mar arrol is En tehetek, ha valaki keszit egy ilyen temaval
foglalkozo HP-t, es nem emliti meg, hogy azt egy konybol masolta ki?
Ha jolemlexem En emlitettem, hogy "a nagykonyvbol idezek".

> Sajnos nem. Egyreszt fazisa nem a frekvencianak van, hanem a jelnek,
> masreszt ket jel frekvenciaja eltero fazisban is lehet teljesen egyforma.

Igazad van pongyolan fogalmaztam. Javitas:
  Az  eredeti  jellel  fazisban azonos jelre van
  szukseg.(Jittermentes EFM jel)
  (Ket  jel  akkor igazan egyforma, ha meg a fazisuk is egyenlo,
  feltetelezve, hogy az amplitudojuk is egyforma. Vagyis ha ket jelet
  kivonjuk egymasbol 0-at kapunk eredmenyul.)

> Es a PLL szegeny honnan tudja, hogy mihez kell elhuznia??? Erre vonatkozo
> informaciot a CD lemezrol a budos eletben nem fog szerezni...

Es ez a valasz:
 " Miutan EFM vissza lett kodolva, merginbitek es
_szinkronbitek_ ki lettek hagyva, minden 588 Jozsi bacsi fele bitbol mar
csak 264 bit maradt.
...
Szoval van a CD-n orajel, de nem abbol kell regeneralni az orajelet, hanem
a CD-n levo szinkronjelbol."
 Nem volt eleg meggyozo?

> Ne haragudj, de azert egy bizonyos hataron tul ez mar kezd cikisse valni.
> Ok, hogy egy hosszabb angol szoveget nem tudsz leforditani, de hogy egy
> idegen szavak szotarat (sot ez meg egy magyar ertelmezo szotarban is
> benne van) ne tudj kezbevenni, az talan tulzas.

Ha magyar szoval is leirhatod amire gondolsz, akkor minek hasznalsz
"intelektuel" kifejezeseket? Attol meg nem lesz okosabb a mondandod.

> A jitter korrekcio itt nem az orajel jitterere vonatkozik, hanem a
> visszatalalasi bizonytalansagbol eredo adatelcsuszasra, es folyamatos
> olvasas eseten nincs szukseg.

Grabbelskor szerintem nem erdekes az EFM jel jittere, mivel a vinyora
iraskor nem erdekes az orajel pontossaga, csak az, hogy ne vesszen el
adat.

>  ami precizirozza (gy.k. pontosan korulirja)

A gy.k.-k neveben koszonom.

> Orvendek, hogy kabarenak tekinted a dolgot, a kinos csak az, hogy
> latszolag tovabbra sem erted, hogy mirol van szo, ellenben sikerul masokat
> is jol osszezavarnod.

 Nincs mit szivesen maskoris! (Nem en hoztam fel a WC papiros peldat.)

> A'! Meg valaki rajtam kivul az elmeleti villamossag tanszekrol erdeklodik
> ilyen tavoleso temak irant! Peti egyebkent mar tobb honapja nem dolgozik
> a tanszeken, csak sajnos lustak voltunk meg letorolni, ha gondoljatok,
> hogy erdekes amit irt, akkor meg marad egy ideig.   ;-)

Szerintem meg maradjon, sot egy konyvet is irt a temaval kapcsolatba,
csak meg nem tudta kiadni. :-)

> Mas: szerintetetek a  Sony  speci mechanikaja (lemez leszoritva, a
> lezerfej(ek) forog(nak) csak penztarca-szaggato humbug, vagy a jobb
> minoseg lehetosege is?

En ugy tudom, hogy az olvasomechanika van fixen rogzitve, es forgo
lemezt tologatja elotte.

> Nem akarok reklamot csinalni, de http://www.zenebona.hu
> Olcsok es nekem eddig mindent megtalaltak es beszerezetek.

Koszi a tippet. Regebben nezegettem, de elfelejtettem oket...

Pa:Magic