Az asztrologia tudomanyos vizsgalatai
-------------------------------------
Az asztrologiaban valo hit rohamos terjedesenek ismert szocialpszichologiai
okai vannak. Vessunk azonban most egy pillantast magara az asztrologiara:
igaz-e, amit az asztrologia allit, vagyis hogy az emberi jellemek es a
sorsok osszefuggesben allnak az egitestek jarasaval? Szerencses helyzetben
vagyunk, ugyanis az asztrologia ellenorizheto allitasokat tesz; semmifele
modszertani akadalya nincsen, hogy ezen allitasok igazsagtartalmat
tudomanyos modszerrel megvizsgaljuk -- ha mar az asztrologusok nem veszik a
faradsagot arra, hogy allitasaik melle bizonyitekokat sorakoztassanak fel.
Kivancsi kutatok az elmult evtizedek soran ezt meg is tettek. Tobb mint 30
tudomanyos vizsgalatot vegeztek az asztrologia allitasaival kapcsolatban, s
a vizsgalatok tobbsege referalt tudomanyos folyoiratokban jelent meg
(leginkabb a Journal of Psychology-ban). Az alabbiakban ezekrol adok rovid
osszefoglalast, az irodalomjegyzek a cikk vegen talalhato.
Hogyan vizsgalhato az asztrologia tudomanyosan? Bizonyara sokan arra
gondolnak, hogy a tudomany mindossze arra kepes, hogy az egitesteknek a
foldi elolenyekre gyakorolt hatasat valamelyes pontossaggal kiszamitsa.
Termeszetesen adhato megalapozott becsles ennek a hatasnak a nagysagara, s
ekkor azt kapjuk, hogy a hatas eltorpul az embereket ero ezerfele mas
kornyezeti hatas mellett, igy az egitestek jarasa varhatoan nem lesz
erzekelheto hatassal az emberekre. Lehet aztan kekeckedni olyasmikkel, hogy
a horoszkopok csillagaszatilag nem korrektek, stb., de ez nem igazan
erdekes. Az asztrologusok jelentos resze azonban egyaltalan nem gondolja
azt, hogy a bolygok hatnak az emberekre; ok az "amint fent, ugy lent"
ezoterikus alapelvre hivatkoznak, es azt allitjak, hogy valamifele
szinkronicitas van az egitestek vilaganak esemenyei es az emberi vilag
esemenyei kozott, anelkul, hogy a ketto kozott ok-okozati osszefugges lenne.
A tudomanynak tehat nem marad mas feladata, mint az, hogy megvizsgalja:
vajon tenyleg van-e valamifele parhuzam, egyuttvaltozas (szakszoval
korrelacio) az egitestek jarasa es az emberi jellemek, sorsok alakulasa
kozott.
A kutatok alapjaban veve haromfele megkozelitest alkalmaztak az asztrologia
tudomanyos tesztjeinel:
A. Sok-sok emberbol allo mintakon megvizsgaltak, kimutathato-e barmifele
osszefugges az emberek szuletesi horoszkopjanak parameterei es egyes
tulajdonsagaik, szemelyisegvonasaik kozott. A szemelyisegvonasokat
rendszerint a pszichologiaban hasznalatos es elfogadott pszichologiai
tesztekkel tartak fel.
B. Neves asztrologusok kepessegeit ellenoriztek oly modon, hogy az
asztrologusoknak embereket mutattak be, es az asztrologusok feladata az
volt, hogy a mellekelt nehany horoszkop (pontosabban szuletesi idopont)
kozul valasszak ki az illeto szemely horoszkopjat. A neves asztrologusok
alkalmazasanak az az elonye, hogy a horoszkopokat valoban szakszeruen lehet
kiertekelni, igy nem erheti a kutatokat az a vad, hogy nem ertenek az
asztrologiahoz, ezert kapnak negativ eredmenyeket.
C. Azt vizsgaltak, hogy az emberek mennyire kepesek kivalasztani a sajat
horoszkopjukat (pontosabban a horoszkop alapjan keszult jellemzesuket) egy
koteg horoszkop kozul, es azt is megkerdeztek toluk, mennyire erzik igaznak
magukra nezve a horoszkopok allitasait. Ennek a modszernek az az elonye,
hogy nem tamaszkodik specialis pszichologiai tesztekre (egyesek ugyanis a
pszichologiai tesztek ervenyesseget ketsegbe vonjak), hanem a szemely
onismeretere tamaszkodik. E vizsgalatok reven arra is magyarazatot
kaphatunk, hogy vajon miert hiszi el szinte mindenki a horoszkopjaban
olvashato allitasokat.
A kovetkezokben sorra veszem az egyes vizsgalati tipusokat, es ismertetem a
vizsgalatok eredmenyeit.
A. Az asztrologia statisztikai probai
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ennek a vizsgalati tipusnak egy francia kutato, Michel Gauquelin volt az
uttoroje, de szamos mas kutato is jelentos eredmenyeket ert el.
Gauquelin (1955) az emberek foglalkozasa, valamint a Merkur, a Venusz, a
Mars, a Jupiter, a Szaturnusz es a Hold szerinti szuletesi allatovi jegyei
kozott keresett osszefuggest. Nem talalt korrelaciot. 1967-ben egy masik
vizsgalatot vegzett, melyben azt nezte meg, melyik hazban van a Szaturnusz a
sikeres emberek horoszkopjaban, es melyik hazban van a Mars a gyilkosok
horoszkopjaban. Azt talalta, hogy mindket esetben teljesen veletlenszeru az
eloszlas. 1982-ben ketezer neves sportolo, szinesz, tudos es iro
szemelyisegprofiljat allitotta ossze eletrajzaik alapjan. Ezeket a
szemelyisegprofilokat osszehasonlitotta az asztrologiaban a Nap es a Hold
jegyevel, valamint az aszcendensekkel tarsithato szemelyisegvonasokkal.
Munkajahoz nyolcfele asztrologiai tankonyvet hasznalt fel. A valodi es az
aszrtologiabol nyert szemelyisegprofilok kozott semmifele korrelaciot nem
talalt, akar a sziderikus, akar a tropikus allatovi jegyet vette figyelembe.
Meg kell jegyezni, hogy egyik vizsgalataban Gauquelin azt figyelte meg, hogy
a kiemelkedo tornaszbajnokok szuletesi horoszkopjaban a Mars gyakrabban
fordul elo bizonyos hazakban, mint masokban, es az elterest szignifikansnak
talalta. Ez a hires-hirhedt Mars-effektus. Mas vizsgalatok ezt a
megfigyelest nem erositettek meg, de tekintettel arra, hogy igen heves,
szemelyeskedesekkel tuzdelt es a fair play szabalyainak fittyet hanyo vita
kovette a Mars-effektus "felfedezeset", ma ebben a kerdesben sajnos nem
lehet tisztan latni. A Mars-effektussal kapcsolatos vitakra ezert itt nem
terek ki.
Van Deusen (1976), Culver es Ianna (1977) es Culver (1979) azt vizsgaltak
meg, hogy van-e osszefugges az emberek foglalkozasa es a Nap allasa szerinti
allatovi jegyuk kozott. Vizsgalataikat tobb mint 60 kulonbozo foglalkozasra
terjesztettek ki. Mindharom vizsgalat negativ eredmenyt hozott: semmifele
korrelaciot nem tapasztaltak a foglalkozas es a Nap szerinti allatovi jegy
kozott.
McGervey 6000 politikus es 10 000 tudos szuletesi jegyet vizsgalta meg, es
azt talalta, hogy ezek eloszlasa teljesen veletlenszeru.
Pellegrini (1973), Silverman es Witmer (1974), Per Dalen (1975), valamint
Dean es Mather (1977) szinten a Nap allasa szerinti allatovi jegy alapjan
vizsgaltak meg az emberek szemelyisegvonasait. Az emberek jellemvonasait az
altalanosan hasznalatos pszichologiai tesztekkel hataroztak meg, legtobbszor
a California Personality Inventory (CPI) tesztet alkalmaztak. Egyik
vizsgalat sem talalt korrelaciot semelyik szemelyisegvonas es a Nap szerinti
szuletesi jegy kozott, mindossze Pellegrini talalt gyenge korrelaciot a
CPI-bol nyert noiessegi index es a szuletes evszaka kozott.
Hasonlo vizsgalatokat vegzett Illingworth es Syme (1977) es Tyson (1977).
Szinten a CPI tesztet hasznaltak a szemelyiseg jellemzesere, es ismerven
Pellegrini emlitett eredmenyet, a noiessegi indexet kulon megvizsgaltak.
Semmifele korrelaciot nem tudtak megallapitani egyetlen szemelyisegvonas es
a Nap szerinti szuletesi jegy kozott, beleertve a noiessegi indexet is.
Barth es Bennett (1974) a Merkur, a Venusz, a Mars es a Jupiter szerinti
szuletesi jegy, valamint a foglalkozas, az egeszsegugyi problemak, a
testmagassag es az elettartam kozott probalt osszefuggest kimutatni.
Semmilyen korrelaciot nem talaltak. Ugyanezt a vizsgalatot vegezte el Culver
es Ianna (1977), csak ok meg azt is megneztek, hogy az egyes bolygoparoknak
az ekliptika menten vett szogtavolsaga osszefugg-e az emlitett
tulajdonsagokkal. Nem talaltak semmilyen osszefuggest.
Mayes es Klugh (1978) szinten nemcsak a Nap szerinti szuletesi jegyet, hanem
a Hold es 8 bolygo szuleteskori hazat es ot bolygoaspektust is figyelembe
vett vizsgalatainal. Ketfele pszichologiai teszt, a Minnesota Multiphasic
Personality Inventory es a Leary Interpersonal Check List segitsegevel 13
szemelyisegvonast hataroztak meg, osszesen 196 szemelyen. Semmilyen
korrelaciot nem talaltak semelyik szemelyisegvonas es az asztrologiai
jellemzok kozott.
Mayo es munkatarsai (1979), valamint Jackson (1979) az asztrologiai tenyezok
es az introvertaltsagi/extravertaltsagi index kozott probaltak osszefuggest
kimutatni. Az introvertaltsagi/extravertaltsagi indexet az Eysenck
Personality Inventory (EPI) nevu pszichologiai tesztbol nyertek. Azt
talaltak, hogy van korrelacio a ketto kozott. Veno es Pammunt (1979)
megismeteltek ezeket a vizsgalatokat, de nekik nem sikerult a korrelaciot
reprodukalniuk. Vegul Pawlik es Buse (1979) munkaja ontott tiszta vizet a
poharba: megmutattak, hogy a Mayo es mtsai, valamint Jackson altal talalt
korrelacio megmagyarazhato azzal, hogy egyes kiserleti szemelyek tudtak,
hogy asztrologiai jegyeikbol milyen eredmeny varhato, es ennek alapjan
viselkedtek a tesztek elvegzesekor. Ezt Mayo es mtsai, valamint Jackson is
elismertek utolag, sot, tovabbi vizsgalatokat vegeztek, s ezek is a
korrelacio hianyat tamasztottak ala.
Eysenck (1979), Jackson (1980), valamint Saklofske es munkatarsai (1982)
ujfent az asztrologiai tenyezok (a Nap es a bolygok allasa) es a
szemelyisegvonasok kozott kerestek osszefuggest, beleertve az EPI-bol nyert
introvertaltsagi/extravertaltsagi indexet. Semmifele korrelaciot nem
talaltak.
Nehany specialisabb kerdes vizsgalatara is sor kerult, melyeknel mar nemcsak
az emberek foglalkozasat vagy szemelyiseget, hanem sorsat is vizsgaltak.
Az asztrologusok sokszor adnak olyan tanacsot, hogy hazastarsul milyen jegyu
szemelyt valasszunk, szerintuk ugyanis bizonyos kombinaciok sikeresebbek,
mint masok. Ha ez igaz, akkor a rossz kombinacioju hazasparok gyakrabban
valnak el, mint a jo kombinaciojuak. Ezt vizsgalta meg Kop es Heuts (1974),
valamint Silverman es Bernie (1977). Azt neztek meg: van-e osszefugges a
hazasparok valasi gyakorisaga es a Nap szerinti szuletesi jegyei kozott. Kop
es Heuts Amszterdamban, Silverman es Bernie pedig Michigan allamban vegezte
el a vizsgalatot. Azt talaltak, hogy nincs osszefugges a valasi gyakorisag
es a szuletesi jegyek kombinacioja kozott.
Press es munkatarsai (1979) arra voltak kivancsiak: vajon van-e az emberek
szuletesi horoszkopjaban olyan parameter, amely elorejelezheti, hogy az
illeto valamikor ongyilkossagot fog elkovetni. Az 1969 es 1973 kozott New
York-ban tortent ongyilkossagok adatait hasznaltak fel munkajukhoz.
Kivalasztottak azokat az ongyilkosokat, akik New York-ban szulettek, es
szuletesi idopontjuk ismert volt. 311 ilyen esetet talaltak. Mindegyik
ongyilkoshoz hozzarendeltek egy elo kontrollszemelyt, aki ugyanabban az
evben es ugyanabban a keruletben szuletett, mint az adott ongyilkos. Az
ongyilkosokat es a kontrollszemelyeket harom csoportba soroltak az
ongyilkossag eve szerint. Ezutan egy szamitogepprogram 100 000 kulonfele
asztrologiai tenyezot vizsgalt meg mind a 622 szuletesi horoszkopban,
felderitendo, hogy van-e olyan tenyezo, amelyik szignifikans kulonbseget
mutat az ongyilkosok es a kontrollszemelyek csoporja kozott. Azt talaltak,
hogy egyetlen tenyezo sem all korrelacioban az ongyilkossaggal.
Osszefoglalva az asztrologia statisztikai probainak eredmenyeit: az
elvegzett mintegy 25 tudomanyos vizsgalat szerint semmifele korrelacio
nincsen egyetlen asztrologiai parameter es az emberi tulajdonsagok, sorsok
kozott.
B. Neves asztrologusok tesztelesei
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Culver es Ianna (1988) egy John McCall nevu hires asztrologust tesztelt
kettos vak modszerrel a Virginia Egyetemen. McCall azt allitotta, hogy ha
bemutatnak neki valakit, es odaadnak neki negy horoszkopot, amelyek kozul az
egyik a bemutatott szemelye, a masik harom pedig teljesen masoke, akkor o
80%-os biztonsaggal ki tudja valasztani a bemutatott szemely horoszkopjat a
negy kozul. A kiserlethez 28 szemelyt valasztottak ki, McCall igenyei
szerint (termeszetes szuletesu, tehat nem koraszulott es nem
csaszarmetszessel szuletett fehereket). McCall tetszese szerinti melysegben
megismerkedhetett a bemutatott szemelyekkel. McCall a 28 esetbol 7
alkalommal talalta el a megfelelo horoszkopot, tehat a veletlen
talalgatassal pontosan megegyezo gyakorisaggal.
Carlson (1985) komplex vizsgalatot vegzett, melynek eredmenyet a vilag
legtekintelyesebb tudomanyos hetilapja, a Nature kozolte. A vizsgalat soran
116 felnott szemely kitoltotte a California Personality Index (CPI)
szemelyisegtesztet, es megadta szuletesi adatait. Ezutan a szuletesi
adatokat neves asztrologusoknak adtak at, es minden szuletesi adathoz harom
CPI-teszteredmenyt is adtak; a harom CPI-teszteredmeny kozul az egyik aze a
szemelye volt, akihez a szuletesi adat tartozott, a masik ketto
veletlenszeruen kivalasztott mas szemelyeke volt. Az asztrologusok feladata
az volt, hogy ertelmezzek a szuletesi adatot (keszitsenek horoszkopot), es a
harom CPI-teszteredmeny kozul rendeljek hozza a megfelelot. A vizsgalatban
28 asztrologus vett reszt, mindegyikuket a National Council for Geocosmic
Research (az asztrologusok legtekintelyesebb szakmai egyesulete az USA-ban)
San Francisco-i tagozata ajanlotta. Az asztrologusok a vizsgalat elott
jovahagytak a felteteleket, es azt allitottak, hogy az esetek tobb mint 50
szazalekaban ki fogjak valasztani az adott szuletesi adathoz tartozo
CPI-profilt. Az eredmeny: a 116 probabol az asztrologusok 34 esetben tudtak
kivalasztani a megfelelo CPI-profilt. Ez megegyezik a veletlen talalgatas
eseten varhato 1:3 arannyal.
Atgondolt vizsgalatot vegzett McGrew es munkatarsai (1990). Hat asztrologus
szakerto egymastol fuggetlenul azt a feladatot kapta, hogy parositsa ossze
23 ember szuletesi horoszkopjat a roluk keszult dokumentacioval. Az onkentes
resztvevok dokumentacioja tartalmazta a resztvevok elettortenetet, szembol es
profilbol keszult fenykepet, valamint ketfele pszichologiai teszt szerinti
szemelyisegprofiljukat (a Strong-Campbell-fele Vocational Interest Blank es
a Cattell 16-P.F. Personality Inventory tesztet alkalmaztak). Az
asztrologusok eredmenye megfelelt a veletlen talalgatas eseten varhato
talalati aranynak, es ugyanekkora teljesitmenyt nyujtott egy nem asztrologus
kontrollszemely is. A teljesitmeny egyebkent fuggetlen volt attol, hogy az
asztrologusok elozoleg milyen talalati arany elereset vallaltak. Az
asztrologusok parositasai egyebkent egymassal sem egyeztek meg.
Osszefoglalva az asztrologusok teszteleseinek eredmenyeit: az igen gondosan
atgondolt es megtervezett, referalt folyoiratokban publikalt harom teszt
soran tesztelt tobb tucatnyi neves, nagytekintelyu asztrologus mindegyike
tokeletes kudarcot vallott, noha a tesztek felteteleit veluk teljes
egyetertesben alakitottak ki. Hasonlo teszteleseket meg szamos kutato es
maganszemely (koztuk James Randi) is vegzett radio- es tevemusorokban, ill.
a sajat szakallukra. Az asztrologusok kivetel nelkul minden esetben kudarcot
vallottak.
C. A sajat horoszkop kivalasztasan alapulo tesztek
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A sajat horoszkop kivalasztasan alapulo tesztek fo nehezsege az, hogy az
emberek nagy reszenek van valamelyes fogalma az asztrologiarol, tudja, hogy
milyen jegyben szuletett, s gyakran azt is, hogy azzal a jeggyel milyen
tulajdonsagokat szoktak tarsitani. Emiatt az emberek gyakrabban
valaszthatjak ki a vart horoszkopot, mint ha egyszeruen csak az
onismeretukbol indulnanak ki. A kutatok ezzel a problemaval vagy nem
torodtek, vagy kulonfele praktikakkal probaltak kikuszobolni.
Carson (1985) Nature-ben megjelent vizsgalataban nemcsak az asztrologusokat
vizsgaltak, hanem forditott probat is vegeztek: 83 szemely szamara
professzionalis asztrologusokkal horoszkopokat keszittettek. Ezutan
mindegyik szemelynek harom horoszkopot adtak: az egyik a sajatjuk volt, a
masik ketto masoke, s a resztvevok feladata az volt, hogy a harom horoszkop
kozul valasszak ki a sajatjukat. A 83 szemely kozul 28 valasztotta ki jol a
sajat horoszkopjat. Ez megfelel a veletlen talalgatas eseten varhato
aranynak.
Hasonlo jellegu vizsgalatot vegzett Geoffrey Dean. A kiserletben resztvevo
szemelyek szamara horoszkopot keszittetett, majd a horoszkopok egy reszet
atirta oly modon, hogy tartalmukat az ellenkezojere valtoztatta (minden
leirt tulajdonsagnak az ellenkezojet irta le). Ezutan a resztvevok felenek a
valodi horoszkopjat, masik felenek az ellenkezore valtoztatott horoszkopot
adta oda, es megkerdezte oket, mennyire igazak rajuk a horoszkopok. A
resztvevok mind a valodi, mind az ellenkezojukre valtoztatott horoszkopokrol
az esetek 95%-aban azt nyilatkoztak, hogy igazak rajuk, teljesen egyforman.
Dean (1987) ismet azt vizsgalta, mennyire erzik igaznak magukra nezve az
emberek a horoszkopokat. A resztvevok szamara asztrologusok horoszkopokat
keszitettek. Ezutan a horoszkopokat megforditottak oly modon, hogy a Nap
jegyet megtartottak, de az osszes bolygoaspektust az ellenkezojere
valtoztattak. A resztvevok felenek a helyes horoszkopjukat adtak oda, a
masik felenek pedig a megforditott horoszkopot, es megkertek oket,
ertekeljek a horoszkopok pontossagat. Az eredmeny: nem volt korrelacio
a horoszkopoknak a resztvevok szerinti pontossaga es akozott, hogy az adott
resztvevo a helyes horoszkopjat kapta-e meg vagy a forditottat.
Dwyer (1987) is elvegzett egy ehhez hasonlo vizsgalatot. Mindegyik resztvevo
szamara ket horoszkopot keszittetett: az egyiket a valodi szuletesi
idopontra, a masikat egy 5 evvel es 6 honappal korabbi idopontra, a Nap
szerinti szuletesi jegy megtartasaval. Harminc szemely vett reszt a
kiserletben. Mindegyikuknek odaadtak a valodi es a korabbi idopont alapjan
keszult horoszkopjukat, es megkertek oket, valasszak ki a jobban rajuk
illot. A resztvevok fele a valodi horoszkopot valasztotta, a masik fele a
rossz idopontra keszultet.
Osszefoglalva a sajat horoszkop kivalasztasan alapulo modszereket: a
bemutatott negy vizsgalat szerint az emberek barmilyen horoszkoprol az
esetek tulnyomo reszeben ugy erzik, hogy az meglehetosen jol illik rajuk,
teljesen fuggetlenul attol, hogy a valodi horoszkopjukat kaptak-e meg vagy
valami egeszen mas horoszkopot. A pszichologiaban Barnum-effektusnak nevezik
azt a jelenseget, hogy az emberek szinte barmilyen allitast elfogadnak
magukrol, eleg az, ha az allitas egy mersekelt boknak tunik szamukra. A
jelenseget P.T. Barnum fedezte fel, es szamos nem asztrologiai jellegu
vizsgalat is bebizonyitotta. Rengeteg tanar vegezte el osztalyaval azt az
egyszeru kiserletet, hogy diakjaitol bekerte szuletesi adataikat, majd egy
het mulva horoszkopokat osztott ki nekik, azt allitvan, hogy mindenki a
sajat, szemelyre szolo horoszkopjat kapta meg. Ezutan megkerte oket, hogy
ertekeljek, mennyire igaz rajuk a horoszkop. A diakok ilyenkor szinte
kivetel nelkul mind azt mondjak, hogy nagyon igaz es talalo a horoszkop,
amit kaptak. Ekkor tarja fel a tanar az igazsagot: mindenki ugyanazt az egy
horoszkopot kapta!
Osszefoglalas
~~~~~~~~~~~~~
Osszefoglalva most mar az osszes ismertetett vizsgalat eredmenyeit: a kb.
harom tucat tudomanyos vizsgalat egyike sem talalt semmifele osszefuggest az
asztrologia allitasai es a valosag kozott, noha a kutatok minden fortelyukat
latba vetettek, hogy valamifele osszefuggest kimutassanak. Ellenpelda nincs,
nincs olyan vizsgalat, ami ettol kulonbozo eredmenyt hozott volna. Azt
hiszem, egyaltalan nem elhamarkodott a kovetkeztetes, hogy az asztrologia
100%-ban teves. A valosaghoz semmi koze. Semmi sem igaz belole,
igazsagtartalma egyenlo a nullaval. Aki pedig megis elhiszi, az egyszeruen
sajat magat csapja be. Az elvegzett tudomanyos vizsgalatok oly sokfele modon
es annyira meggyozoen erositik ezt meg, hogy tovabbi vizsgalatokra mar semmi
szukseg, a kovetkeztetes egyertelmu, es meg szkeptikuskent is azt mondom,
hogy szemernyi ketely sincs bennem efelol.
Az asztrologusok ellenvetesei
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az ismertetett tudomanyos vizsgalatok eredmenyeirol sajnos sem a
kozvelemenynek, sem az asztrologusok tulnyomo reszenek nincs tudomasa. Egyes
asztrologusok tudnak rola, megis tovabb muvelik az asztrologiat. Miert?
A bemutatott eredmenyeket ismero asztrologusok egy resze esztelenul kitart
ama irracionalis allaspontja mellett, hogy az elvegzett vizsgalatok nem
jelentenek semmit, az asztrologia csakazertis ervenyes. Ez persze ertheto,
ha arra gondolunk, hogy ha az emberek nem hinnenek az asztrologiaban, akkor
az asztrologusok kenyer nelkul maradnanak. Tiltakozasukat tobbnyire azzal
tamasztjak ala, hogy a vizsgalatok modszere nem volt alkalmas a valodi
tenyek feltarasara. Kifogasoljak peldaul a pszichologiai tesztek
alkalmassagat a szemelyiseg leirasara, ill. azt allitjak, hogy nem elegge
hozzaerto asztrologusokat teszteltek, vagy hogy nem eleg sok embert
vizsgaltak meg. Ezt az ellenvetest mar csak azert is elutasithatjuk, mert a
kutatok szamos kulonbozo koncepciot, metodikat alkalmaztak vizsgalataiknal,
megis minden vizsgalat ugyanazt a vegkovetkeztetest hozta. Ha van egy
szemernyi igazsag is az asztrologiaban, annak valahol, valahogyan csak ki
kellett volna buknia! Masfelol a kifogas azert sem jogos, mert a kutatok
nagyobbik resze az ellenvetesek ismereteben, asztrologus szakertokkel
egyeztetve allitotta fel kiserletterveit, a resztvevo asztrologusokat pedig
neves szakmai tarsasagok ajanlasa alapjan valasztottak ki, es mindig eleg
sok resztvevovel vegeztek a vizsgalatokat ahhoz, hogy statisztikailag
szignifikans legyen az eredmeny (osszessegeben veve tobb tizezer ember
asztrologiai parametereit vizsgaltak meg, ami sokszorta tobb is a
szuksegesnel). Nevetseges is a kifogas, ha arra gondolunk, hogy Gauquelin
hirhedt (de nem megerositett) eredmenyere, a Mars-effektusra az
asztrologusok lepten-nyomon hivatkoznak, mint az asztrologia tudomanyos
alatamasztasara. Ezzel az eredmennyel kapcsolatban nincsenek modszertani
aggalyaik, s az sem zavarja oket egy cseppet sem, hogy ugyanazzal a
modszerrel maga Gauquelin is megcafolta az osszes tobbi asztrologiai
allitast.
Van aztan olyan asztrologus is, akit azert elgondolkodtatnak a bemutatott
eredmenyek, de aztan vegulis olyasfele kijelentesbe menekul, hogy "hat,
lehet, hogy sokszor tenyleg nem igaz, de azert vannak esetek, amikor igaz"
-- es ilyenkor elmeselnek egy-ket megleponek tuno anekdotat. Ez
termeszetesen nevetseges kijelentes. A veletlen egybeesesek miatt barmilyen
allitas igaz az esetek egy kis reszeben, es azt se felejtsuk el, hogy ha
valakinek josolnak valamit, az illeto igyekszik ennek megfeleloen alakitani
a jovojet. Az anekdotak pedig sohasem cafoljak meg a statisztikailag korrekt
vizsgalatokat. Kulonbenis, ahhoz, hogy az asztrologia hasznalhato legyen, az
esetek legalabb 50%-aban igaznak kellene lennie. Maskulonben minek mennenek
az emberek asztrologushoz, ha tudnak, hogy 50%-nal nagyobb valoszinuseggel
butasagokat fognak csak megtudni?
A bemutatott eredmenyeket ismero asztrologusoknak egy masik, racionalisabb
resze (ez sokkal kisebb, mint az elozo) az eredmenyeket elfogadja, es
elismeri, hogy az asztrologia allitasainak a valosaghoz nincs koze. Ezek az
asztrologusok altalaban olyasfele szoveggel igyekeznek az asztrologia
letjogosultsagat megvedeni, hogy az asztrologia egy nyelv, egy szimbolika,
amivel jol lehet beszelni emberi sorsokrol, jellemekrol, es ez a fajta
beszedmod az asztrologiat hasznalo emberek szamara pszichologiai segitseget
jelent, egyfajta segedeszkozt a sajat szemelyiseguk, sorsuk feletti
elmelkedeshez, ez pedig kiegyensulyozottabba teheti oket, es segithet fontos
donteseikben. Ezt az allitast termeszetesen nincs okunk vitatni, bizonyara
igy van. A tenyek ismereteben azonban az asztrologia hasznossaga mas,
megalapozottabb pszichologiai technikakkal szemben erosen megkerdojelezheto,
hiszen valahol megiscsak becsapason alapul: az emberek olyasmiben hisznek,
ami alapjaban veve, tenyszeruen nem igaz. Ketseges, hogy ez mindig jo
dontesek meghozatalahoz vezet. Marpedig aki nem hisz az asztrologia
igazsagaban, az hasznalni sem fogja azt. Persze szorakozasnak, jateknak
ilyenkor is jo lehet -- ha valaki olyan sivar, hogy jobb szorakozast nem
talal maganak. [:-)]
Szilagyi Andras
Irodalomjegyzek
~~~~~~~~~~~~~~~
1. Barth, J., Bennet, J. (1974) Leonardo 7, 235.
2. Carlson, S. (1985): "A Double-blind Test of Astrology." Nature, 318, 419.
3. Culver, R. (1979): "Sun Sign Sunset." Pachert
4. Culver, R., Ianna, P. (1977) Astronomy Quarterly, 1, 85.
5. Culver, R., Ianna, P. (1977) Astronomy Quarterly, 1, 147.
6. Culver, R., Ianna, P. (1988): "Astrology: True or False?" p215 Prometheus
7. Dean, G. (1987): "Does Astrology Need to be True? Part 1: A Look at the
Real Thing." Skeptical Inquirer, 11, 166.
8. Dean, G. (nincs meg a pontos referencia)
9. Dean G., Mather, A. (1977): "Recent Advances in Natal Astrology." p113
The Astrological Association
10. Dwyer T. (1987) szemelyes kozles idezve Dean (1987)-ben.
11. Eysenck, H. (1979): "Astrology: Science or Superstition?" Encounter, Dec
1979, p85
12. Gauquelin, M. (1955): "L'Influence des Astres, Etude Critique et
Experimentale." Dauphin Press
13. Gauquelin, M. (1967): "The Cosmic Clocks." p84 Henry Regnery Co.
14. Gauquelin, M. (1982): "Zodiac and Personality: An Empirical Study."
Skeptical Inquirer, 6:3, 57.
15. Illingworth, D., Syme, G. (1977): "Birthday and Femininity." Journal of
Social Psychology, 103, 153.
16. Jackson, M. (1979): "Extroversion, Neuroticism, and Date of Birth: A
Southern Hemisphere Study" Journal of Psychology, 101, 197.
17. Jackson, M., Fiebert, M. S. (1980): "Introversion-Extroversion and
Astrology." Journal of Psychology, 105, 155.
18. Kop, P., Heuts, B. (1974) Journal of Interdisciplenary Cycle Research 5,
19.
19. Mayes, B., Klugh, H. (1978): "Birthdate Psychology: A Look at Some New
Data." Journal of Psychology 99, 27.
20. Mayo, J., White, O., Eysenck, H. (1979): "An Empirical Study of the
Relation between Astrology Factors and Personality." Journal of Clinical
Psychology, 105, 229.
21. McGervey, J. (?), Physicist, Case Western Reserve University
22. McGrew, John H., McFall, Richard M. (1990): "A Scientific Inquiry Into
the Validity of Astrology." Journal of Scientific Exploration, 4, 75-83.
23. Pawlik, K., Buse, L. (1979): "Self-attribution as a Differential
Psychological Moderating Variable." Zeitschrift fur Sozialpsychologie,
10, 54.
24. Pellegrini, R. (1973): "The Astrological Theory of Personality" Journal
of Psychology, 85, 21.
25. Per Dalen (1975): "Season of Birth." American Elsevier Publishing
26. Press, N., Michelsen, N.F., Russel, L., Shannon, J., Stark, M. (1978):
"The New Yourk Suicide Study." Journal of Geocosmic Research, 2, 23-47.
27. Saklofske, D., Kelly, I., McKerracher, D. (1982): "An Empirical Study of
Personality and Astrological Factors." Journal of Psychology, 110, 275.
28. Silverman, Bernie I. (1977): "Contemporary Astronomy" by J. Pasachoff,
cf p437 W. B. Saunders
29. Silverman, B., Witmer, M. (1977): "Astrological Indicators of
Personality." Journal of Psychology, 87, 89.
30. Tyson, G. (1977): "Astrology or Season of Birth: A 'Split-Sphere' Test."
Journal of Psychology, 95, 285.
31. Van Deusen, E. (1976) Astrogenetics Doubleday
32. Veno, A., Pammunt, P. (1979): "Astrological Factors and Personality: a
Southern Hemisphere Replication." Journal of Psychology, 101, 73.
|
