1. |
Re: xerox nogyogyaszat (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: xerox nogyogyaszat (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
3. |
telepulesek elektronikus formaban (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
4. |
re: Nyomtatopatron (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: re: nyelvfejlesztes filmekkel (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
6. |
Rex jatekszabaly (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
7. |
re: Anna es a kiraly (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
8. |
xerox nogyogyaszat, irisz, stb (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: xerox nogyogyaszat (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: marc 15 kokarda (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
11. |
re: usa filmesek... (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
12. |
Anna es a kiraly (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
13. |
partkonyv (mind) |
2 sor |
(cikkei) |
14. |
Re: Anna es a kiraly (mind) |
63 sor |
(cikkei) |
15. |
Re: a hit nagy ero (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
16. |
Re: Nyomtatopatron (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
17. |
re: Irisz diagnosztika es tarsai (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
18. |
re: re: Szippantos auto (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
19. |
Re: Re: xerox nogyogyaszat (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
20. |
irisz ismet (mind) |
70 sor |
(cikkei) |
21. |
Re: a hit nagy ero (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
22. |
iris/retina ID, csepp es tenger (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
23. |
maganlakasba bemenetel - patthelyzet? (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: xerox nogyogyaszat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TIPP:
> Ja, igen. Azt elfelejtettem kijavitani Viking hozzaszolasaban, hogy
> szemelyazonositasra a retina-mintazatot hasznaljak. Az tenyleg
> valtozatlan, felteve, hogy cukorbetegseg miatt nem sutik el az ereket.
Huh, nem teljesen mindegy! A retina vizsgalata biztos jo valamire, mert
a szemeszek szoktak lesni, van kulon speci lampajuk erre.
Ha masra nem, bizonyos szembetegsegek kimutatasara talan jo lehet ;)
Megkerdezem egy szemesz ismerostol hogy az iriszbol ok milyen betegsegeket
ismernek fel, es nehany nap mulva - ha addig ki nem tiltjak innen ezt a
vitat - megirom a listara.
> NGabor
--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu> Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
*** This advertising space is for sale ***
|
+ - | Re: xerox nogyogyaszat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Komolyan azt hiszem hogy van egy emberi kategoria aki rimankodik
>azert hogy becsapjak, megkopasszak, ostoba maszlaggal tomjek es
>apostola lesz ennek a szamarsagnak. Viking
Bocs, nem akartam beleszólni a vitába, DE!
A világ legcsodálatosabb hatású gyógyszere sem használ ha az
aki azt szedi nem hisz benne! Főképpen ha a betegséget kiváltó
ok megmaradt.
Jó lenne tudomásul venni, hogy az emberi állatnak "lelke" is van.
Márpedig az öntudat ezen része csodákra képes. + / -
>Nagy oromomre szolgalt hogy a TIPP olvasotaborabol tobben jozanul
>szoltak hozza a kerdeshez, a tudomanyos igazsag mellett szalltak
>sikra, koszonom.
Józanul írom: aki a csodákban nem hisz az nem realista!
A tudomány elég soxor tévedett.
És amíg engem az élő embert mindenféle adathalmaznak tekintenek,
bizony nem érzem tudományosnak a hozzáállást!
Saját példám: nyáron komoly agyrázkódást szenvedtem. Pesten egy
"docens" asszony annyit mondott: hármas tipus, miután látta a szegedi
leleteimet. Felírt olyan gyógyszert ami éppen nem volt ehhez a
helyzethez adekvát.
Én nem az orvostudományban csak a "docens asszonyban" vesztetem
el a hitemet!
Főképpen, hogy a második héten történ "feltöltéses" CT után
pánikszerűen gyógymódot váltott..........
Sajna a _valódi_tudományos _eredmények_a_mezei_halandóhoz_
_csak_a_Discovery, Spectrum csatornákon jutnak el:(
Nos ezek miatt sok ember fordul olyan gyógymódhoz ami valóban
segíthet.
--
Bye:csutak - visit to ;http://csutak.freeweb.hu
Linux Forever!
|
+ - | telepulesek elektronikus formaban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv,
a szabo ervin konyvtar olvasotermeben a kezembe akadt
egy angol kiado vilagatlasza, az utolso 150 oldalon
fel vannak benne sorolva a fold varosai abc sorrendben,
hivatkozassal, hogy melyik terkepreszletben talalhatoak,
sot meg fok-perc is meg van adva a tajolas erdekeben.
Gyanitom, hogyha ez nyomtatasban megjelent, akkor meg
kell lennie elektronikus formaban is, de a konyvtarosok
csak hummogtek, hogy oknem terkepeszek, fogalmuk sincs
arrol, hogy hol es merre lehetne ilyen listat talalni.
Ha valakinek van otlete, kerem, irja meg nekem.
koszoni
Jano
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 7.147-183-adsl-pool.axelero.hu)
|
+ - | re: Nyomtatopatron (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sztem ne olyan nyomtatot keress, aminek egyszeru a toltese, hanem olyat,
amibe olcso a tintapatron. A legjobb valasztas ilyen szempontbol a Canon
nyomtatok tunnek, azok a tipusok, melyekbe a BCI-24BK és a BCI-24C
patron megy (PIXMA sorozat IP1000, IP1500, IP2000) sokkal
gazdasagosabban uzemeltethetok, mint a hasonlo tudasu nagyaruhazi olcso
csodabogarak (Lexmark es tarsai). Egy BCI-24BK patron 1500-2000 Ft
kozott mozog, a BCI-24C 3500-4000 kozott. Leteznek ehhez utangyartott
patronok is (amik ugy neznek ki, mint az eredetiek csak mas ceg
gyartja), ezek 500-1000 Ft kozott kaphatok (mind a fekete, mind a
szines), es meg a toltogetessel sem kell bajlodnod.
Sokan felnek attol, hogy azert olcso a Canon nyomtatoba a patron, mert
ott a fej kulonall a tintatartalytol, tehat cserenel csak tartalyt
cserelsz, fejet nem, mig a HP, Lexmark, Epson, stb. nyomtatoknal
patroncsere soran fejet is cserelesz (egybe van epitve). Azonban ha az
ember betartja azt az egyszeru szabalyt, hogy ha kifogy, azonnal
kicsereli a patront, akkor csak nagyon-nagyon ritka esetben fordulhat
elo, hogy beszarad a fej (ha nem csereled ki, akkor a tartaly iranyabol
levegot kap, es ilyenkor tenyleg beszaradhat).
Mi mar ugy kb. 2 eve szinte csak Canon nyomtato adunk el (tobb szaz
darabot, foleg a csucs sulinetes idoszakban), de nagyon keves jott eddig
vissza garancialis problemaval (kb. 8 darab, ebbol 6 felhasznaloi hiba
miatt volt problemas, de meltanyossagbol ott is kicsereltek a fejet a
szervizesek).
Amugy ez a helyzet a nagyobb Canon nyomtatokkal is (IP3000, IP4000,
IP5000, ...), de ott szinenkent kulonallo patronok vannak, igy ott picit
dragabb a csere, de a nyomtato is...
[Balu]
|
+ - | Re: re: nyelvfejlesztes filmekkel (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Erre a friends (jóbarátok) sorozatnál még nem találtam jobbat. 8500Ft-ért 3 óra
tanagyagot kapsz hétköznapi történetekkel. Régebben megvoltak a netenen a
scri
pteket, abban elmagyarázták még a szóvicceket is.
(De a jogvédők ezt is leszedették)
vi.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: sorompo.mavinformatika.hu)
|
+ - | Rex jatekszabaly (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mélyen 10telt Publiqm!
Hetvegen egy furcsa rex-szel jatszottam. A ket 50-es lyuk elott meg
volt egy, amely 100-at ert. A "normal" 100-as pedig 200-at ert. A
gomanak nem volt kijelolt helye, ezert a elso (a furcsa helyen levo 100-
as) ele tettuk kb egy golyonyival.
Az asztal kb igy nezett ki:
102030 2010
+-----------+
| * * * * * |
| 200 |
| * |
| 50 50 |
| * 100 * |
| * |
| G |
| _ |
\____/ \____/
|\ /|
+-\_______/-+
A *-ok a lyukakat jelolik (folottuk az ertek), a G az az alatalunk
elkepzelt gomba helyet. A palya bo"ro:s resze (ahonnan lo:ku:nk) furcsa
mod V alakban szukult.
Hogy kell az ilyen rex mutanst jatszani???
EIK && Üdv From:, a bolondgomba
|
+ - | re: Anna es a kiraly (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A film elején ki volt írva: Bangkok, 1886.
A neten fellelheto forrasokbol egy csipetet koruljarva a kovetkezo
datumok bukkannak elo:
Egyesek 1860, mig masok 1862-re dataljak Anna erkezeset Bangkogba
Szuletesenek evet hol 1831-re, hol pedig 1834-re teszik, mig halalat
1914 es 1915 kozott varialjak.
A kiraly legidosebb fia Chulalongkorn, (1853-1910) aki apja halalatol
1868-tol 1910-ig uralkodott.
Tamas Batya kunyhoja - 1853
--
Meszaros Geza
|
+ - | xerox nogyogyaszat, irisz, stb (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A napokban kerult kezembe egy muegyetemi ujsag, amiben
reszletesen beszamolnak a 2005. evi Budapesti Szkeptikus
Konferenciarol. Sajnos most nincs idom megkeresni a neten (egeszen
biztosan van rola beszamolo), mindenesetre egyik fo tema volt az,
hogy a kereskedelmi televiziok milyen nagymertekben felelosek az
altudomanyok terjedeseert. Ugyanis a tudomanyosnak cimkezett
musoraikban rendre ilyen "szenzacios" sarlatansagokat mutatnak be. A
nepek pedig meg mindig beveszik, hogy amit a teveben mutatnak, az
ugy is van.
De nagyon egyszeru levezetesekkel rendre cafolni tudtak pl.
a "semleges aram" vagy "energiazott vizek" elmeleteit.
Zsuzsa irta:
>>>A kozepkorban ilyenek voltak a samanok. Egy
ember allapotat ranezesre is eleg jol fel lehet merni: mennyire sapadt,
mennyire kover, mennyire faradt a tekintete, a szemfeherje mennyire
vereres, stb, milyen a testtartasa, stb...<<<
Nem is kell ehhez samannak lenni. Egyszeru elettapasztalat. Akinek
kiguvad a szeme, valoszinuleg pajzsmirigy rendellenessege van. De
tudnek tovabbi nyilvanvalo peldakat is mondani.
udv,
Wormie
|
+ - | Re: xerox nogyogyaszat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Thu, 17 Mar 2005, ... wrote:
> projektek, amik az iriszen alapulo szemelyazonositast kutatjak, fejlesztik,
> azok mit csinalnak? nem tudjak jobb helyre tenni a penzuket???
Nem, hanem egy kicsivel lejjebb mennek. Nem az iriszt vizsgaljak, mert az
valtozik, pl. fenyinger hatasara is, hanem a szem tuloldalan, a
szemfeneken levo erek mintazatat vizsgaljak.
> Eleg csak a szemembe nezni!!
Mint tobb hozzaszolasbol olvashattad, mindenki azt irta, hogy a
"hagyomanyos", vagy modern muszeres diagnosztikara is szukseg van.
Nem eleg csak a szembe nezni, de ha a szemben meg lehet latni, hgoy mit
kell alaposan megnezni, akkor mar van egy irany, amerre el lehet indulni.
>
> masik oldalrol: az iriszdiagnosztikat vegzo ember bizonyara jol ismeri a
> betegsegeket, es az embereket. A kozepkorban ilyenek voltak a samanok. Egy
> ember allapotat ranezesre is eleg jol fel lehet merni: mennyire sapadt,
[...]
> milyen panasza van vagy LEHET.
>
Igen, ez is benne lehet. De egy "atlagos" ember ezzel sincs tisztaba. Az,
hogy a felsorolt tunetek minek lehetnek okai, ahoz jokora tapasztalat
szukseges. Es ez teszi az orvost igazi orvossa.
> Zsuzsa
>
> "Semmifele olyan biologiai mechanizmus nem letezik ami a rengetegfele
> betegseg es egyetlen szerv (jelen esetben a szivarvanyhartya) morfologiaja
> kozott osszefugges lenne. Ha ilyen lenne akkor az egesz orvostudomanyt
> forradalmasitani lehetett volna."
>
Nem letezik, vagy nem tudunk ra eddig kozvetlen bizonyitekot adni? Nagy
kulonbseg. Az okorban se tudtak bizonyitekot adni arra, hogy a csillagok
tulajdonkeppen oriasi forro gazgombok, ezert ugy kepzeltek, hogy a fold
felett egy felgombon vannak...
Es ahogy pl. egy hormon, vagy egy gyogyszermolekula hatasa sem csak 1
szervet erint, hanem komplex a hatasa, ugy a szervek kozott is halozat
van. Miert ne lehetne egyik szerven a masik lekepezve? Mint szkeptikus,
szerintem menj el probakepp elobb egy iriszdiagnosztahoz, majd az
instrukcioi alapjan kivizsgalasra. De kerdezz ra, hogy mondjon olyan
szervet, ami teljesen egeszseges benned, es azt is vizsgaltasd meg.
--
NGabor
|
+ - | Re: marc 15 kokarda (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Thu, 17 Mar 2005, ... wrote:
> 15-en figyeltem ! de nem lattam valtozast az elozo evhez kepest. Most akkor
> hogyan is van ez?
A kokarda szinsorrendje egy jopar evtizede szerintem ugy van, ahogy
lattad. Az, hogy mas nepekkel keres analogiat, ezesetben nem mukodik. Jo
az a kokarda ugy, ahogy hordjuk/hordjak.
Amugy kokarda tekinteteben legalabb 4-fele embert tudok megkulonboztetni.
- Az egyik marc. 15-en kituzi a kokardat, ettol magyarnak kepzeli magat.
De utana "letudta" ezevi kotelesseget, es kesz. Semmi kulonoset nem jelent
neki, csak egy disz, amit ilyenkor ki szoktak tuzni. Az ilyeneket en csak
kokarda-magyarnak nevezem...
- A masik fajta, aki mindig magyarnak erzi magat, es ezert marc. 15-en,
esetleg elotte par nappal kituzi, gondosan ugyel ra, es pontosan tudja,
mit jelent. Az ilyenek buszkek arra, hogy magyarok, hogy ehez a
kozosseghez tartoznak.
- A harmadik tipus, aki nem tuz ki kokardat. Ugy erzi, hogy attol nem lesz
tobb, ha a kabatjan ott van a szalag. Ettol meg ugyan ugy tudja, mi is az
unnep lenyege, es feleslegesnek erzi azt, hogy "csak" egy jelkeppel
emlekezzen meg rola.
- Es a negyedik: aki azert nem tuz ki kokardat, mert ugy erzi, hogy nincs
ertelme. Esetleg nem is erzi magat magyarnak, vagy nem is erdekli. Esetleg
a rossz ertelemben vett nacionalizmus jelekent ertekeli a nemzeti szin
szalagot.
Sajnos az elsot a masodikkal, a harmadikat a negyedikkel nagyon konnyu
osszeteveszteni.
--
NGabor
|
+ - | re: usa filmesek... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az egymást követő uralkodók Thaiföldet távol tartották a veszélyes
helyzetektől. Mongkut király, IV. Rama (1851-1868), emlékezetes maradt
diplomáciai ügyességéről. Sikeresen hárította el a Délkelet-Ázsiát fenyegető
idegen erőket. A sokat olvasott és messzi utakat bejárt Mongkut király
huszonhét évig szerzetesként élt, mielőtt az állam élére került volna.
Rendeletei nyomán csatornákat ástak, utakat építettek, megalapozva ezzel a
nemzeti infrastruktúrát. Ő alapította Thaiföld első pénzverdéjét. Európai
tanácsra szervezte meg az államhatalmi szolgálatokat, és aktívan vett részt
sok nemzeti kincs helyreállításában. Fia, Chulalongkorn, V. Rama
(1868-1910), két óriási jelentőségű rendeletet hozott: eltörölte a
rabszolgaságot, és megszüntette azt a gyűlöletes törvényt, mely szerint a
közembereknek földre kell borulniuk a jelenlétében. Születésnapja, október
23-a, nemzeti ünnep.
|
+ - | Anna es a kiraly (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kisse hihetetlennek latszik, hogy a tortenet 1886-ban jatszodik. Az
imdb az 1860-as eveket emliti. 1886 azert is lehetetlen, mert Mongkut kiraly
1868-ban halt meg. A valosagban Anna es a kiraly kozott 30 ev volt a
korkulonbseg, am ez a szineszeken nem latszott. :-) Tekintettel arra,
hogy a szineszek kozott 7 ev a korkulonbseg. Ezert en kisse nehezen
tartom elkepzelhetonek azt az utalast, hogy ok egymasba szerettek.
Solya
|
+ - | partkonyv (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szerintetek mennyit erhet az eredeti (1 szamu) Rakosi parkonyv
(fenykeppel Farkas Mihaly alairassal)?
|
+ - | Re: Anna es a kiraly (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok!
Csak egy levelre valaszolok, mert mindre ugyan azt tudnam irni:
irta:
> > Tegnap nekialltam keresgelni az interneten, merthogy az
> "Anna es a
> > kiraly" cimu film az ismereteim szerint kb. egy
> evszazaddal elobb
> > jatszodik, ugy 1675 korulre teszem a filmbeli esemenyek
> alapjan.
>
> A film elején ki volt írva: Bangkok, 1886.
Errol lemaradtam, bocsanat. :-(
A filmben arra figyeltem fel, hogy a franciak mentegetoznek,
hogy eltevedt egy hadiahjojuk, nem akartak haborut
inditani Sziam ellen, azutan az hangzott el, hogy az angolok
a szomszedos Burmaban vannak, de Sziammal meg nem
kereskednek, az uralkodo egyszercsak kijelenti, hogy jol
jonnenek az angolok, hogy a franciakat ellensulyozni lehessen,
majd a veres jeleneteknel az derult ki, hogy egy angol
kereskedo probal uzletet kotni, de rendre kudarcot vall,
mert az arban nem tudnak megallapodni.
Ezek utan anyam hirtelen megkerdezte, hogy hol van Sziam,
a weben elkezdtem keresgelni, es olyasmit talaltam, hogy Sziam
uralkodoja az 1670-es evek elejen hivta az angolokat, hogy
telepedjenek le, mert unta mar a hollandokkal vivott csatakat
es a franciakkal sem volt jo a kapcsolat. Az angolok 1675-ben
nyitottak meg a kereskedelmi kepviseletet, de evekig
panaszkodtak, hogy mlyen alacsony a forgalom.
Azt nem felteteleztem, hogy ez szaz even keresztul tartott.
> > Egeszen pontosan a Tamas batya kunyhoja konyrol van szo
- ami
> > ismereteim szerint az 1850-es evekben irodott es az akkori
> > korulmenyek kozott szerintem jo par ev kellett ahhoz, hogy
> eljusson a britekhez.
> A fentiek alapján az akkor már közel ötven éve megjelent,
> és le se kellett fordítani.
Ki beszelt itt forditasrol?
Arra utaltam, hogy az 1850-60-as evekben polgarhaboru volt
Amerikaban, tehat nem a konyvkiadas volt a fontos, es
felteteleztem, hogy az angolokkal nem volt olyan jo a kapcsolat,
hogy a megjelent konyvet azonnal athajoztak volna Angliaba.
Sot, azt felteteleztem, hogy egy "brit tanarno" akkoriban csak
brit konyvet olvasott, tehat a konyvet Angliaban adtak ki.
(Illetve azt is feltetelezem, hogy a hosszu tengeri ut miatt nem
volt celszeru konyveket, papirt, stb. szallitani, es sokkal
olcsobb
is volt helyben ujra kinyomtatni egy konyvet, mint rendelni
ezer peldanyt egy amerikai kiadotol.)
Persze, ezek csak feltetelezesek, es most mar inkabb csondben
maradok, mert ugy latszik, par napja egyre tobbet tevedek. :-(
Ildiko
|
+ - | Re: a hit nagy ero (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szoval Balog Laci van egy harmadik eset is: azert mert hiszel benne a homalyos
diagnozist utolag megszepited es egyre igazabbnak tartod.
Igazad van. Mivel akkor es ott mondta, akkor es ott hallottam a tenyt, hogy elm
ondja, hogy mi az apam gondja, akkor es ott rogvest megszepitettem a dolgot es
rogvest elkepzeltem, hogy mit akarok hallani. Valoban meggyoztel a dologrol. Be
latom, hogy az egesz csak humbug es hulyeseg. Valoban semmi alapja nem lehet, m
ert az altalatok ismertetett tudomanyos tenyeknek ellentmod, es valoszinuleg va
lami altalanositasokat mondott, mert az adott belszakaszon velhetoleg mindenkin
ek van rakos goca es elozoleg eltavolitottak polipot. (raadasul iszonyu negyeze
r forintos vizsgalati dijert mondta ezt)
Elnezest szeretnek mindenkitol kerni, hogy tudomanytalan badarsaggal farasztott
am.
balacy
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: proxy.rlan.hu)
|
+ - | Re: Nyomtatopatron (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
HP520-asomat mar evek ota magam toltom. Semmir mast nem kell csinalni, csak a f
ecskendovel a megfelelo mennyisegu tintat beletolteni, az egyszerusegre pelda a
z, hogy a masodik alkalomtol egy csepp sem ment melle...
Mondjuk erdemes azt is atgondolni (ido hianyaban nem szamoltam ki meg), hogy ne
m olcsobb-e utangyartott patrokat nezegetni?
balacy
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: proxy.rlan.hu)
|
+ - | re: Irisz diagnosztika es tarsai (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> kell tudni. Senki nem akad ki azon, hogy testnedveket regota es elterjedten
> hasznalnak diagnosztikai celokra. Senki nem gunyolodik azon, hogy nehany
> csepp ve'rbol, kemcsonyi vizeletbol hatalmas mennyisegu informaciot lehet
> kielemezni es diagnosztikai celokra felhasznalni. Ugyanigy, a pulzusbol a
> gyakorlott orvos rengeteg informaciot kap. Ez ma egy kicsit elfelejtodott
> es leszukult a pulzus szamlalasara. A regebbi orvos azonban
> megkulonboztetett tobb tucat pulzus-jellegzetesseget, amelyek nemelyike
> egyedul vagy tobb kombinacioja biztos alapot adott a diagnozisra. A bo"r
> szinebol, szarazsagabol, tapintasabol szinte mindenki felismeri a
> beteg-allapotot.
Van igazsag abban, amit irsz, de EZ a fajta diagnosztika kozel sem olyan
hatekony, mint a mai modern meresek (ha az lenne, ma is ezt
hasznalnank). Ennek az az oka, hogy a fenti jelensegeket nagyon sok
minden - es nem csak betegsegek - okozhatjak. Csak egy pelda: a laz egy
altalanos vedekezesi reakcio rengeteg betegsegnel - es mindenutt
egyforma - de ugyanigy fellephet hirtelen izgalomnal is. Ez a fajta
diagnosztika raadasul sok munkaval is jar(na).
> Ha ezt az elvet tovabbfejlesztjuk, barmely testreszunk tukrozi az egesz
> test egeszsegi allapotat, de diagnosztikai celra azok kerultek eloterbe,
> amelyek kello" reszletgazdagsaggal rendelkeznek: ilyen az irisz, a
> fulkagylo, a talp, a tenyer, a korom... ismetlem:ezek nem specialis modon
> tukrozik az egeszsegi allapotot, hanem konnyebben elemezhetok a valtozatos
> alakzatok, vonalak, szinek, foltok stb gazdagsaga folytan.
...amelyek barmitol valtozhatnak, nem csak betegsegtol. Ha van is nehany
osszefugges, KEVES egy pontos diagnozishoz, es RENGETEG a zavaro
tenyezo. Mondjuk egy-ket dolog egyertelmu: pl. az *elorehaladott*
cukorbetegseg (nem a hajlam!) tenyleg latszik a szemben.
> Az ilyen diagnosztika kizarolag tapasztalati alapon epul: a figyelmes orvos
> 20 paciensnel tapasztalta, hogy az epeholyag problemakkal parhuzamosan
> mindig megfigyelheto az iriszben egy jellegzetes folt vagy a kormon egy
> feher potty vagy a talpon egy jellegzetes kis begyurodes stb.. (csak
> peldak!)... a 21. esetben mar e jelek eszrevetelekor feltetelezheti az
> illeto betegseget es ha az utolagos vizsgalatok igazoljak, a tovabbiakban
> mar hatarozott kiindulopontnak is tekintheti...
Mindezeken kivul, amit mas is irt: adott helyen (M.o.) es idoben (ma),
az orvos, ha ranez a betegre, kapasbol tudja, hogy annak a csoportnak
melyek a tipikus betegsegei. Aki hozza jon, az nyilvan nem egeszseges,
es nyilvan olyan fajta betegsege van, ami mar a beteg szamara is
kiderult (ez is leszukiti a kort)...
masreszt, ha elkezd beszelni, kapasbol latja a reakciokon, hogy jot
mondott-e: eszerint mehet tovabb egy vonalon, vagy valaszthat masikat.
Ha 8-at mond es csak 3-at eltalal, mar sikere van.
Az osszes ilyen diagnosztata sokkal jobb pszichologus, mint diagnosztata.
|
+ - | re: re: Szippantos auto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Azt hiszem, _semmilyen_ tartalyautot nem szabad teljesen teletolteni.
Vagy teljesen megtolteni, vagy teletolteni...
Nem csak tartalyautot, hanem tartalyt sem. Ha megis megteszed, akkor
elvegezhetsz egy erdekes kiserletet: ha pl. egy hordot teljesen
megtoltesz, majd puskabol belelosz, felrobbanhat az egesz, mert a(z
osszenyomhatatlan) folyadekokban a nyomas gyengitetlenul terjed, es ha a
bemenetnel viszonylag nagy elmozdulas van (megy befele a lovedek), a
kimeneten (a hordo tobbi resze) pedig kicsi, akkor ott hatalmas ero lep fel.
Igy ment tonkre a Concorde tartalya is, amikor egy gumidarab
nekiutkozott. Ezzel egyutt a tobbi is igaz, amit itt irtak, es nyilvan a
szemelyzet sem szeret tul sokat kockaztatni, igy inkabb kevesebbet
toltenek a tartalyba. Szivattyuzaskor levego is mehet a folyadekkal - ez
is rontja a hatekonysagot. Kulon elony, ha 5 m3-t fizetsz es csak 4.2-t
visznek, mert akkor nyilvan gyakrabban hivod majd oket.
|
+ - | Re: Re: xerox nogyogyaszat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>A szem mintazata az egyed fejlodesenek igen korai szakaszaban rogzodik,
>> allando marad, epp ezert hasznaljak szemelyek azonositasara. Nalunk a
>> Viking
>Ja, igen. Azt elfelejtettem kijavitani Viking
> hozzaszolasaban, hogy szemelyazonositasra a
> retina-mintazatot hasznaljak.
Az is, meg az irisz mintazatat is. Par pelda a teljesseg igenye nelkul:
http://www.gaits.com/biometrics_retinal.asp
http://www.biometrics.co.za/eye.htm
http://allfreeessays.com/student/Biometrics.html
Ha valahol le van irva reszletesen, hogy az iriszben mi mit jelent, akkor akar
mi Tippelok is tesztelhetnenk. Eleg sokan vagyunk ahhoz, hogy statisztikailag k
iertekelheto legyen az eredmeny. Mindenki keszithetne egy digitalis fotot a sze
merol, es osszehasonlitanank az adatbazissal. Csak azt neznenk, hogy az ismert,
orvos altal diagnosztizalt betegsegeink jele megvan-e a kepen. Pillanatok
alat
t eldonthetnenk, hogy mukodik-e.
Meg cikket is irhatnank belole!
Letezik egy tankonyv, egy adatbazis, ahol reszletesen megven, hogy melyik beteg
seg hol es hogyan jelenik meg?
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: ras-c5800-1-50-51.dialup.wisc.edu)
|
+ - | irisz ismet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado :
>termeszettudomanyos muveltseggel sem kell rendelkezni ahhoz, hogy
megitelje
>valaki az iriszdiagnosztika "jelentoseget". Mit gondoltok, vezeto
>biztonsagtenchnikai cegek, es digitalis kepfelismero/analizalo kutasi
>projektek, amik az iriszen alapulo szemelyazonositast kutatjak,
fejlesztik,
>azok mit csinalnak? nem tudjak jobb helyre tenni a penzuket???
Azok szerintem igen.
Ahhoz valoban szukseges nemi termeszettudomanyos muveltseg, hogy a
retinat az irisztol megkulonboztessuk (az csak apro adalek, hogya
retina viszonylag valtozatlan, mig az irisz folyamatosan valtozik)
>Vezeto gyogyszergyarak miert olnek tobb szazezer dollart biomarkerek
>felfedezesebe, amik bizonyos betegsegeket - akar a tunetek
megjelenese
>elott - valoszinusitenek, megjosolni tudnak???
Esetleg azert mert nehez automatizalni ?
> Ha ezt lehetne
>iriszdiagnosztikaval, iranytuvel, femkeresovel, empatiaval, es a sort
>folytathatom csinalni, akkor biztos nem a "rogos" utat valasztana az
>a rengeteg biokutatas.
Szerinted empatiat meg lehet egyszeruen tanitani egy gepnek ? Annyira
egyszeru hogy minden mas rogos ut ahhoz kepest ?
>Sot ki lehetne dobni az osszes kepalkoto modszert,
>MRI-t, PET, rontgen, az osszes diagnosztikat, veranalizalo labort,
>stb!! Eleg csak a szemembe nezni!!
Szerinted ezek sokkal jobban hasznalhatoak diagnozisra ?
Es pl. azt hogy egy par csepp ver alapjan betegsegeket lehet
diagnosztizalni mondjuk parszaz evvel ezelott a tudomanyos akademia
elott is hangoztattad volna ?
Es szerinted nem ugyanazt a valaszt kaptad volna mint most akik az
iriszdiagnosztikaval ismerkednek ?
>masik oldalrol: az iriszdiagnosztikat vegzo ember bizonyara jol
>ismeri a betegsegeket, es az embereket.
Es nem mindegy neked _felteve_ hogy nagyobb a talalati aranyuk es
kissebb a teves diagnozis ?
>Megfelelo tarsalgasi kozegben barkirol megallapitom,
>milyen panasza van vagy LEHET.
Na ez meger egy kihivast :-)
Hajlando vagy ezt megtenni velem, ugy hogy utana elmegyunk egy
iriszdiagnosztahoz utana egy alapos orvosi vizsgalatra ?
(azert ebben a sorrendben hogy nehogy az legyen az indok hogy az
orvosi eredmenyek ismereteben onkentelenul segitettem a diagnosztanak)
>"Semmifele olyan biologiai mechanizmus nem letezik ami a rengetegfele
>betegseg es egyetlen szerv (jelen esetben a szivarvanyhartya)
>morfologiaja
>kozott osszefugges lenne. Ha ilyen lenne akkor az egesz
orvostudomanyt
>forradalmasitani lehetett volna."
sot levegonel nehezebb repulo szerkezet sem letezhet :-)
> Felado : Hajdu Lajos Janos
>Nagy oromomre szolgalt hogy a TIPP olvasotaborabol tobben jozanul
>szoltak hozza a kerdeshez, a tudomanyos igazsag mellett szalltak
>sikra,
En is sikra szallok amellett hogy minden 100 km/h sebesseg folotti
vonatban szornyethalnak az utasok a rettenetes sebessegtol :-)
A'kos
PS: ne ertsetek felre, nem azt allitom hogy mukodik az
iriszdiagnosztika (bar akar mukodhet is, csak meg nem probaltam),
hanem az zavar hogy sokan allitjak azt hogy nem mukodhet, mert nem
ismerjuk a mukodesi elvet.
|
+ - | Re: a hit nagy ero (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Ami pozitiv sajat tapasztalatot megirtatok itt az iriszdiagnosztikarol arra
> csak azt tudom mondani hogy a hit nagy ero, meg a tenyeket is retusalni
> tudja.
Azt kellene eszrevenned, hogy nem elfogulatlanul szemleled a kerdest,
hanem ugyanolyan bigott vallasossaggal, mint a "hivok". A szkepticizmusnak
abban az ertelmeben, ami nem ketelkedik, hanem vizsgalat nelkul tagad.
Jelen esetben egy szkeptikus azzal bizonyithatna erdemben az allaspontjat,
ha meghatarozna, hogy mik befolyasoljak az irisz (es nem az ideghartya!)
szinet, mintazatat es konstituciojat, es ezek az okok nem korrelalnanak
az ember szervi allapotaval.
Egy "hivo" azzal bizonyithatna az allaspontjat, ha tisztazna azt a
mechanizmust, aminek a reven szerinte a fiziologiai elvaltozasok
lekepezodnek az iriszen.
Egyik sem trivialis, ugyhogy amig valamelyiket nem sikerul tisztazni,
addig marad a megfigyeles es a tapasztalat. Tapasztalatbol viszont eddig
csak pozitivat olvashattunk a tippen.
Gumo
|
+ - | iris/retina ID, csepp es tenger (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Iris ID
Szemelyazonositasra leginkabb a retina verereinek mintazatat hasznaljak mint
Gabor ezt megemlitette
http://www.cse.msu.edu/~cse891/Sect601/textbook/6.pdf, de fejlesztes alatt
all a szivarvanyhartya (irisz) mintazanak azonositasan alapulo rendszer is
http://vision.about.com/od/computersvision/a/irisid.htm de ez meg nincs
szeles korben elterjedve.
Samuka, egy csomo keptelenseget irtal, csak ugy bedobsz egy teves allitast
"Ha a tengerbol kiemelunk egy csepp vizet es azt reszletes
fizikai-kemiai-biologiai elemzeseknek vetjuk ala gyakorlatilag az egesz
tengerrol kapunk informaciot." es persze amit erre az alaptezisre epitesz az
ettol jobb nem lehet.
Nem hiszem hogy meg lehet gyozni teged, de azert megprobalok egy rovid
hidrobiologiai tanfolyamot tartani. Az informacio amirol beszelsz pl a viz
homerseklete, a benne lebego elolenyek, detritusz(szerves tormelek), ionok.
Ha bedugok a tengerbe egy meruloforralot es melegitem, mar tiz meterrel
odebb se lehet eszlelni a valtozast. Ugyanigy ha beledobok egy marek
rezgalicot akkor az ionok diffuzioval es aramlassal terjednek. Minel
messzebbre jutnak annal inkabb eltunik az "informacio", Afrikaban a
tengervizbol keptelenseg megallapitani, hogy en Europaban beledobtam a
rezgalicot. A vizben az elolenyek kulonfele melysegi es feluleti mintazat
szerint helyezkednek el es ez allandoan valtozik mert pl. a csapatokban
legelo zooplankton foltokban gyeriti a fitoplankton allomanyt. Vegyunk egy
analog peldatamibol a keptelenseg nyilvanvalobb: allitasod azt jelentene
hogy egy fulbe suttogott mondatot mindenki az egesz Foldon azonnal hallana.
Amit ide be akarsz keverni, az nyilvan a vegtelensegig higitott gyogyszerek
ideologiaja, de ebbe a temaba aztan mar tenyleg nem megyunk bele.
"minel reszletgazdagabb a mintacsepp" irod. Egy csepp viz az csak egy csepp
viz, csak annyi informaciot tartalmaz amennyi benne van, semmifele
telepatikus kommunikacio nincs az egyes cseppek kozott hogy megosztanak
egymassal a szomszedok es az egesz Fold vizcseppjeinek
fizikai-kemiai-biologiai allapotat. Hogy is tarolodna ez az informacio?
Nyoman vagy egy ujfajta informaciotarolo rendszernek ami forradalmasitani
fogja a szamitogepeket? Egy csepp vizelet vagy egy csepp ver csakis azt az
informaciot tartalmazza ami benne van, semmifele "athallas" nincs, a
verkepbol nem lehet megmondani hogy rovidlato vagy, vagy aritmias a szived,
vagy hogy koromgombad van. Lehet hogy vannak betegsegek amiket a betegre
valo ranezessel diagnosztizalni lehet, de a modern diagnosztika szeles
fronton gyujti be a sokfele specialis informaciot, ezeknek tobbsege nem is
jelentkezik a test kulso morfologiajaban.
"Ha ezt az elvet tovabbfejlesztjuk, barmely testreszunk tukrozi az egesz
test egeszsegi allapotat". Nem is tudom mit mondjak erre. A biologiai lenyek
mar eleg bonyolultak ugy ahogy vannak, kepzeljuk el milyen idegkotegeknek
kellene menni ezekhez a "reszletgazdag" szervekhez es mennyi extra munkat
jelentene. Epeko van kialakuloban, gyerunk alakitsuk at az irisz mintazatat,
a fulkagylo formajat, az ujjlenyomatot, hogy majd egy termeszetgyogyasz
diagnosztizalni tudja a betegseget. Naiv, tudomanytalan fantazia az egesz.
Viking
|
+ - | maganlakasba bemenetel - patthelyzet? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Netuddki osszefoglalojat olvashatjatok:
Amint korabban megirtam, adott egy mernok ur, aki anno egy
egyesulet titkara volt, most az apeh zargatja, hogy meg mindig
o az egyesulet kepviseloje.
Kiderult, hogy anno rossz nyomtatvany lett kitoltve, mert ugyan
az volt a helyzet, mint jelenleg, hogy csak az apeh altal
jovahagyott nyomtatvanyon lehet adatvaltozast bejelenteni.
Az apeh ketfele nyomtatvanyt hatarozott meg, egyet a cegek
szamara, egyet az egyeb szervezeteknek. Az egyeb szervezetek
- egyesulet, alapitvany, stb. - szamara szolgalo nyomtatvany
azonban nem jelent meg. (Mint ahogy iden is csak most, marcius
idusan jelent meg, pedig most mar nem lehet a nyomdara fogni,
hogy az keslekedik.)
Nos, tehat az egyesulet elnoke megijedt, mert ugye, ha nem adjak
be hataridore az adatbejelentest, akkor az apeh birsagol, es az
senkit sem erdekel, hogy nem volt min beadni. Ezert szepen
ki lett toltve a cegek szamara szolgalo nyomtatvany. Mivel volt
egy apro elteres, megpedig az egyesuletnel az iratok orzesi
helye mellett volt egy ugyintezo nev, a ceges nyomtatvanyon
azonban ehelyett egy "kepviselo" rubrika szerepelt, ezert ide
lett beirva a mernok ur neve.
Az "apro" problema az, hogy a "kepviselo" attol kezdve
torolhetetlen, mert az apeh csak akkor hajlando torolni, ha
az egyesulet bemutatja a jogeros biroi vegzest, amiben az
szerepel, hogy a mernok ur kepviseloi statusza torlesre kerul.
Ilyet azonban a birosag soha nem fog kiadni, mivel a mernok ur
soha nem volt kepviselo, csak az egyesulet titkara.
Ugyhogy az apeh ugyintezok, vegrehajtok, stb. mind-mind
nagyon egyutterzoek, megertoek, de kozlik, hogy jogallamban
elunk, ok a kepviselokhoz fordulnak, ezert a mernok urat fogjak
zargatni a jovoben is, mert az o neve szerepel az
adatbazisukban.
Van valaki, aki tudja, hogy egy hibas adatbejelentest hogyan
lehet korrigalni, lehetoleg minel elobb es - ha jogilag is
lehetseges - legalabb ket evre visszamenolegesen, mert a
mernok ur ennyi ideje semmi koze az egyesulethez?
|
|