Nemes Marcus irta:

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
A mai elektromos/elektronikus gepekben nem feltetlenul a mernoki szemleletet
kell keresni, hanem a hivatale't. Nemetorszagban pl. elo van irva, hogy a
kerekpar vilagitasa kizarolag dinamorol mehet, es ez kizarolag 6 V-os lehet.
1 kivetel van: ha 11 kg-nal konnyebb, versenyszeruen is hasznalhato
kerekparod van, akkor jarhatsz elemes lampaval.
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

Szerintem valahol mindenkeppen korlatozni kell a feszultseget, mert esos
idoben, ha a kerekparos at van azva, akkor veszelyes aramutest kaphat.
A dinamo egyik polusa a kerekpar teste (igy peldaul a kormany is), a masikhoz
pedig a lampa bekotesenel veletlenul is hozzaerhet. Ha ilyenkor leesik, vagy
akar randul egyet, akkor az balesetet okozhat. 12V-ot mar egy vizes ember
megerezhet.

                       Aggod Jozsef

Kedves Kelemen Lajos

> Varga Endre:
> >Hat mivel a kiserletekben a Faraday-kalitka sem allitotta meg az
> >informacio elereset, gyanithato, hogy nem elektromagneses, talan
> >tobbrol van szo, valami eddig ismeretlen tenyezorol.
> Itt a telepatia kiserletekre gondolsz?

Igen.

> >Ha az embert elektromagnesesen learnyekoljuk kozel a
> >testfelszinehez, nem kezd el megkukulni, pedig ennek
> >befolyasolnia kellene elektromagneses tudatat.
>
> Miert? Nem mondta senki, hogy az e.m. tudat kilog a fejbol
> es ha nem engeded kilogni, akkor azt nem szereti:)

Szerintem nem tud nem kilogni a fejbol egyreszt, masreszt en belevettem a
telepatia-kiserleteket is, amikor valamikeppen megis ki kell lognia.

> >Masreszrol erdekes kovetketes lenne ebbol az, hogy az osszetett
> >elektromagneses mezok intelligensek. A Fold is elegge osszetett
> >elektromagneses mezovel bir, tehat akkor letezik Gaya, letezik Ares
>
> Lehet de a lenyeg, hogy olyat allitsal, amit lehet tesztelni.
> McFadden 8 tesztelheto feltetelezest tesz az elmelete alapjan (19.
> oldal).

Ezek csak gyors kovetkeztetesek voltak. Nem neztem meg az anyagot, de akkor
megnezem.

Egyebkent ugy velem, ha valaminek elektromagneses vonzatai vannak, meg nem
indokolt azt feltetelezni, hogy az maga az elektromagnesesseg, mintahogy
amikor elveszem a kezemet a falrol es ott infravorosben vilagit a kezem
lenyomata, nem feltetelezem, hogy en ho"bo"l vagyok.

> >4, A dipol terek adodnak ossze es ez a ter a tavolsag harmadik
> >hatvanyaval gyengul. Ezert merheto nehezen az EEG. Nagyon kicsi
> >a tavoli neuronok kolcsonhatasa
> Az rgyes neuronok hatasa kicsi, de az elmelet szerint a szinkronban
> tuzelo sejtek e.m. hatasa felerosodik es igy tavolabbra is kihat.

Most akkor nem log ki, vagy megiscsak kilog?

> >5, Mellesleg EEG alapjan nagyon nehez a tudatra kovetkeztetni, pedig
> >~100 eve probalkoznak.
> Es meg tovabb kell probalkozni, amig valami eredmenyre nem jutunk.
> Vagy nem igy gondolod?

Ugyan mar ez sem nekem szol, de egyetertek azzal, hogy: igen.

> >6, Kulso elektromos terben esetleg no a tudatossagom? Pl. metron,
> >vagy mobilozas kozben?
> Az elmelet szerint az agyfolyadek learnyekol (25-26. oldal)

Az agyfolyadek a belso elektromagneses mezoket is arnyekolja. Vagy nem?
(Erdekes lenne.)

> azaz kulso elektromos mezok nagyon legyengulnek. 1000 V/m kulso
> terbol 40 mikroV/m lesz a koponyan belul. A magneses ter viszont
> athatol. A koponyan keresztuli magneses stimulaciot (TMS) csak
> 15 eve hasznaljak es van is hatasa a tudatos mukodesre.
> Olvasd el a 14. oldal veget es a 15. oldal elejet vagy nezd meg pl.
> ezt Persinger munkajarol:
> http://www.wired.com/news/medtech/0,1286,51699,00.html

Ez meg mindig nem bizonyitek, sot meg csak nem is lehetoseg arra, hogy azt
gondoljuk: a tudat elektromagneses mezo. A duborgo es fustolgo trabantrol sem
allitom, hogy egy hangszoro es egy fustfelho, milyen trabantrol beszelsz? Vagy
visszaterve az infravoros tenyerlenyomat peldajahoz, akkor sem allitom, hogy ho
"
vagyok, ha erzem a ho"t es maskepp viselkedem tole (a tul nagytol). (Pontos az
analogia.)

Endre

Kedves Gyula,


> Sziasztok,
>
>   Nem volt idom vegigolvasni, de egy dolog szemet szurt:

Azert majd szakits ra idot. Nem sikerult rosszul. :)))

> > A sugarzo hulladek kezelese nem megoldott es a huteshez hasznalt besugarzot
t
> > vizmennyiseg megy a folyokba.
>
>   Ize, *nem* az elso kor vize megy a folyoba, hanem a masodik kore! Ami azert
> nem ugyanaz, tessek pontosabban fogalmazni. A masodik kor es az elso kor 
> kozott hocserelo van, azaz a folyoba ontott viz (mar ahol ezt teszik es nem
> hutotorony van!) csak kozvetve van besugarozva: Elso korben levo vizet
> valamennyire felaktivalja a reaktor, igy az nemileg sugarzova valik.
> Ez a sugarzo viz tudja a masodik kor vizet aktivalni a hocsereloben.
> A nagy kerdes, hogy mennyire, amit nem tudok.

Hat ez az... Erre most mondtam volna valamit, de inkabb befogom a szamat...

> > Az atomenergia hatekonysagaval is gondok vannak a maga cirka 30%-os
> > "kicsatolasaval"
>
>   Ezzel mi a baj? A kerdes az, hogy a szukseges energiat mekkora penzert
> es mekkora kornyezetszennyezessel eri valami el. Naperomu hatasfoka
> messze elmarad a 30%-tol, az akkor megnagyobb katasztrofa lenne?

En ugy velem (es megegyszer hangsulyozom: nem tudom, fogalmam sincs, hogy
ezek a kutyuk hogyan mukodnek, hogyan mukodhetnek), a potencialis mondjuk
140%-hoz kepest ami raadasul ezredannyira veszelyes, az a 32%, nos azt
hiszem a koruliras szakertoje vagyok azzal, hogy "gondok vannak a
hatekonysagaval". Akarmilyen hatalmas szakmai apparatus sorakozik
is az atomeromuvek mogott, ennek felismerese ma mar _planetaris_
erdekunk.
Nekem az a meglatasom, hogy MA mar nem engedhetjuk meg magunknak (akkor
sem engedhettuk volna meg, de MA mar semmikeppen), hogy figyelmen kivul
hagyjunk egy olyan nagymervu potencialitast, mint a 100%+ energiakicsatolok
es ezeknek minden ipari, gazdasagi, okologiai es tarsadalmi pozitiv jelentosege.
Ha megis igy tennenk, az egyszeruen egyenerteku lenne azzal a multszazad-
eleji szakvelemennyel, miszerint a levegonel nehezebb targyak marpedig
nem repulhetnek.

> > ugyanakkor kulonosen veszelyes energiaforras; egyetlen
> > atomeromubaleset, lasd Csernobil
>
>   Csernobil nem az atlagos polgari eromu. Inkabb vizsgald az osszes tobbi
> atomeromu balesetet egyutt.

Azert en nem orulnek Paks esetleges barmilyen katasztrofajanak. Te igen? Volt
mar ilyenre lehetoseg. Egy oreg baratom a Paksi Atomeromu egyik szakertoje
(inkabb  nem nevezem meg, ha megbocsatjatok, tekintve hogy kenyes a tema),
es harom eve Karacsonykor(!) (igen, Boldog Karacsonyt felkialtassal) volt ugy,
hogy "Na, baromi nagy gaz van. Lehet hogy murdelunk." Paks, Hungary.

> Egyebkent volt egy tanulmany a Csernobil
> kovetkezmenyeirol es sokkal kisebb szamokat produkalt, mint a media hiszteria
> varta (talan 30 halott remlik, de nem emlekszem biztosan).

Es a hattersugarzas a szazadreszere csokkent, tudjuk. Hanymilliot kapott az,
aki ezt a tanulmanyt keszitette?

Menj ki Kijevbe es beszelj az orvosokkal a korhazakban. Hadd ne keszitsek most 
egy rogtonzott tanulmanyt a hatasairol, mert nem vagyok szakkepzett, de mar az
_altalam_ismert_ tenyezok alapjan is megszorozhatom azt a szamot egy ezressel. 
Zoli
a KSH-bol, infant mortality-nek utana tudsz nezni 86-bol?

Penz...

Udv: Endre

> Felado :  [Finland]
  Irja:
>hanem az uzletember butasaganak koszonhetunk, aki azt hitte, jobban
>jar.
Mig egyiranyu erdekek vannak, ez fennall, sajnos,sokan csak eletkorukig 
latnak.

>Nekem van. Oteves, gyonyoru es
>okos. Es almaimben szep, gazdag, bekes vilagot kivanok neki.
Eh sabar a jelenlegi felelosegunk a jovo biztositasa, ...
  "az uzlet, az uzlet" az sem baj, ha holnapra a Fold is Marsa valik..

>Ugyan en magam sem ertem, hogyan lehetne 100% folotti energiahoz >jutni,
Egyszeru.- nek tunik. Az ember talalekony, es kell hasznalja a fejet.

>a 21. szazad elejen nem engedhetjuk meg magunknak, hogy
>figyelmenkivul hagyjunk egy potencialis lehetoseget, barmennyire is >nem 
>ertjuk a mukodeset, sot,..

  Na ez az, amire vartam. Es figyeljen a Tudomany!
Lehetosegek vannak, mar 'kiskapuk' is, ennel tobb, mar a kulcs is megvan, de 
ahogy a kozmondas mondja, "egyedul egy venyigeszal is gyenge"  Sokkal jobban 
haladnank fereteve az aroganciankat, es betartanank az elozo idezet soraiban 
foglaltakat.

>Nem tudom ti hogy vagytok vele, de gyorsan tenni kene valamit. :)
Mar a gyors sem elegendo, nagyon el vagyunk kesve. Amig fegyverrel kezben 
embertarsaink eleteinek kioltasaval oldjuk meg a kerdeseket a szakadek melye 
fele haladunk. Hol marad az inteligencia???
Kulomben egy lepes, mar dicseretes, az Orosz-Amerikai egyezmeny, de az arany 
sajnos nem valtozott, az ellenzek egyre no..
Es csak annyit mondhatunk: "a magnes is ket polusos :-)" de sajnos egy 
fecske nem hozza meg a nyarat.
      Csaba.
>Udv: Endre

> Felado :  [Hungary]
Irja:

 >> >kialakulása után, a legelső másodperctöredékben hirtelen >és hatalmas
 >> >kiterjedésen ment keresztül
 >> Megis letezhet fenysebessegnel nagyobb terjeszkedesi sebesseg is a
 >> terben?
 >Ezzel vigyazni kell, mert a keletkezes pillanata nagyon kulonleges.  
 >Ugyanis akkor keletkezik a ter is, az ido is, igy a sebesseg sem 
 >definialhato igazan.
  Valahogy nem jon ossze. A keletkezesi pont es meg utanna is a ter-ido 
fogalma sem ervenyes, csakis a jelenlegi rendszerben kap ertelmet.
Hapedig pillanatok alatt hatalmasat terjedt, mi allitotta meg a folyamatot, 
miert lapos? Hiszen akkor mar ervenyesult a Newton torveny, a hely pedig 
vegtelen lett volna. Vagy egyaltalan mi okozhat, minek a befolyasa egy 
pontszeru robbanas, milyen erok, energiak egyensulytalansaga? Ha csak a Fold 
tomeget elemezzuk, de ebbol milliardok vannak, nembeszelve a Csillagokrol, 
es a koztuk levo mikroanyaggal telitett ter, hogy lehetett lehetseges egy 
hasonlo kis meret oltes? Es egyszer valaminek csak tortennie kelett, hogy ez 
a kis aprocska tomeg meggondolja magat es szetszorodjon. Ugyhogy az ido sem 
a robbanas pillanatatol keletkezhetett, habar azelott "ertelmet veszti"

>Hogy definialod a sebesseget, amig nincs se tavolsag, se ido?
Valaminek a mozgasa, mely a sebesseg eredoje minimum ket objektum 
informacioja. De meg ez sem teljes. Egy harmadik es meg fokozhatnam nagyon 
megkeverheti az elso kettot. Pl kiderulhet hogy fenysebesseggel kegingenek, 
mig latszolag egymashoz kepest allnak, stb.
Az ido pedig egy 'emberi' fogalom, a megfigyelo szulemenye, kulomben 
anyagkozi mozgasokra lehet visszavezetni, de az ido nem all meg, nem indul 
el. Ha all, a robbanas nem kovetkezhet be. Ha bekovetkezett, az ido nem volt 
megallva, Csak egyszeruen nincs, nem lehet informacionk a tortentekrol.

 >Evszazados tevedes az ero es az energia fogolom keverese.
Igen ezt mar irta Janos, de szamomra az energia csak egy, a terben mozgo, 
fizikai meretekkel rendelkezo elem "tulajdonsaga" marad, mely mozgasanak 
tulajdonithatoan erot kepes kifejteni, de csakis egy masik hasonlo esetleg 
kissebb, vagy nagyobb meretu anyag jelenjeteben.
  El tudjuk donteni melyik volt az energiahordozo?
  Iletve energia letezhet fizikai meretek nelkuli elemi reszecskek nelkul?
Az mas, ha ezeket meg keptelenek vagyunk kimutatni, de a hatasat, az erot 
azt erezzuk.
>Na, akkor tegyel re egy magnest, kozelebe egy tekercset, terheld meg >egy 
>ellenallassal, regisztrald az UI szorzatot, lassuk, mennyi energia >jon le 
>ingyen es bermentve...
Szabo Ur ezt mar megtette es 70% + teljesitmenye van!(egyenlore)
Vigyazat, nem az elojel hibas :-)

  A lenyeg hogy az o generatorjanal a magneses hatasok besegitenek.
  Tiszta gr. hatas gyenge, mint egy ures tekercs vasmag nelkul.
Ez nem azt jelenti, hogy hatasfokot nem lehet novelni. Tobb idot es 
figyelmet igenyel. (buzaszemet igy is emelgetne)
  De egy elegge kritikus helyzetben, ahol oreg nyugdijasok is a 
betevofalatert meg kell dolgozzanak, eleg nagy felelotlenseg a draga idot 
kiserletekre pazarolni, es meg penzt is belefektetni csak azert hogy masok 
(hozzanemertoek) meg 'szorakozzanak' is rajta.
       Csaba.

/*
Bemerokocsikat konyvemlekeim szerint ott hasznalnak, ahol
a) tudjak, hogy van egy ado valahol a kornyeken, es NAGYON meg akarjak
talalni
b) a kornyek biztonsagos, azaz bizhatnak abban, hogy a bemerokocsit nem
fogjak
ot percen belul szilankokra loni
*/

A radioforrasok helyenek meghatarozasaban az angolok voltak nagyok. A
tengeralatjarok rovidhullamon kuldtek a jelenteseiket az iranyitasnak.
Egy ilyen uzenet leven, hogy morze koddal kuldtek eleg sokaig tartott,
az adas helye konnyen meghatarozhato volt. Eztan szepen lerohantak a
gyanutlanul radiozo tengeralatjarot. Ez a kutyu nem forgathato antennat
hasznalt, hanem ket kor alaku dipol volt egymasba illesztve 90°-al
elforgatva. A ket antenna jele kulon volt levezetve, es a bemero
helyisegben egy fentihez hasonlo szerkezethez kapcsoltak. Ennek
belsejeben egy forgathato dipol talahato. Mivel a lenti es a fenti
elektromagneses ter ~azonos volt a lenti dipol forgatasaval lehetett
szkennelni a kornyeket. Jo otlet, mert nem kellett a jelet
csuszoerintkezon atvezetni, es nem volt szukseg a felso antennak
forgatasara, pozicio visszajelzesere.

udv
Csaba

> Radioado es vevo keszen kaphato 433Mhz frekvenciara 10..50m
> hatotavval,

Ez nagyon erdekelne. Tudnal valami URL-t adni, ahol leszedhetem a
doksijat? Mennyibe kerul egy ilyen???

www.chipcad.hu

> az ultrahang adot epietni kell, de a neten sok kiprobalt kapcsolas van.

//Tudnal URL-t adni?

probalj a google-val keresni


//Masodpercet 16 bites felosztassal? 1/65536 sec ~ 0.000015 sec = 15
//usec?

A ccp modul tartalmaz egy 16 bites szamlalot, es tarolot meg nehany
kiegeszito aramkort. Tobb utemmodja is van, ami neked kell az a
kovetkezo: A szamalo lep az rendszerorajel sebessegevel, ha egy erre
kijelolt labon le vagy felfuto el jelenik meg (valaszthato) akkor a
szamlalo erteket atirja taroloba es egy megszakitast general. Neked az
adas kezdetekor engedelyezned kell a szamlalot es varni a megszakitast,
az eltelt ido kiszamithato a tarolo tatalmabol. Mivel az rendszerorajel
5MHz eleg jol felbontassal lehet merni. Ha ez nem eleg akkor lehet
magasabb kulso orajelet is hasznalni.

//Jol hangzik! Melyiket ajanlod egy kezdonek? PIC, vagy ATMEL?

Ha c-ben programozl akkor mindegy, illetve az atmelhez van gcc fordito,
a pic-es pedig fizetos.

> Az altalad leirt megoldasnal valahogy tudatni kellene a funyiroval,
> hogy hol is van eppen, tehat a radio hasznalatat nem tudnad ekerulni.

//Ultrahanggal is lehetne kommunikalni, nem?


> Olyan 1500ft korul van egy ultrahangra kihegyezett vevo, ado paros.

//Hol tudok ilyet venni Bp-en?

www.ret.hu

> A fenti adonak es vevonek 40kHz-en van az onrezgesi frekvenciaja, itt
> a legerzekenyebb.

//Ez nem zavarja a kutyakat?

Ezt nem tudom, ha nem tul gyakran mersz szerintem megszokjak.

udv
Csaba

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Mi az a magnetostrikcio???

Magneses ter hatasara megvaltoztatjak az alakjukat bizonyos
anyagok. Tipikusan osszehuzodnak. Ez is jol kihasznalhato
ultrahang eloallitasara, sot, sokkal egyszerubben sokkal nagyobb
teljesitmenyu ultrahang allithato elo mint piezoval.
En is kiserleteztem vele, tudtam zsirt es vizet emulgalni,
kavitaciot eloidezni, vegul annyira berezgettem a ferritrudat,
hogy eltort :)

> Jut eszembe! A foldon nem lehet dobogni? A fold felszinen is
> terjednek hullamok. Azokat nem lehet detektalni?

Az ultrahang szerintem a foldben sem terjed jobban mint levegoben,
kulonosen nem a felso, inhomogen retegekben, alacsonyabb frekvencian
pedig nem lehet kello pontossagot elerni. Szerintem ez nem jarhato ut.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!"

Kedves tudosok !

Hetekkel ezelott a levelek szinvonalat lebecsulo
sorokat olvashattam.  En nem gondolom,
hogy alacsony szinvonaluak  az itt olvashatok.
A tudomany szepsegehez az is hozzajarul,
hogy kivancsi vagyok arra, masok mi utan 
erdeklodnek.  

Szukos lehetosegeinket vegtelenul meghalado
olvasmany varna elolvasasra. Viccesen 
szolva ugy kene olvasnunk, hogy az kesobbi
eleteinkre is elegendo legyen.
 
A hix olvasasa melle  szeretnek nehany 
sort idezni korabbi idok altal ajanlott olva-
sasi utmutatobol.


 Az olvasás = jelenlét,
 a teljességben, a valóságban, önmagunkban...
 az Itt és Most-ban...

Igen, az olvasás lehet művészet !

" Olvass, de ne azért, hogy legyen 
mit cáfolnod és tagadnod ;
sem azért, hogy legyen mit elhinned
és magadénak vallanod ;
sem pedig azért, hogy legyen miről
beszélned és társalkodnod;
hanem hogy legyen mit fontolóra
venned és elmédben forgatnod. "
                                                        Bacon

Csakugyan ! Nem írni nehéz, hanem olvasni.
Minden tudomany az olvasas szeretetevel 
kezdodik.
-- 
Lien, a sarga,  a szines gondolkodo jo 
egeszseget kivan.

Kedves Endre es kedves Olvasok!

Koszonom reagalasod, es udv Mindenkinek.

Talan felreertetted nehany gondolatom.
> Tehat az energiakonverterrel kapcsolatban jozan megitelessel nem ertek
egyet
> Magnistor gondolataival.
> Marmint abban a tekintetben, hogy egyreszt a 100% folotti energiakra
nincsen
> szuksegunk, illetve masreszt hogy amennyiben ez ipari, esetleg haztartasi
> jelentoseguve valik, az tobbet art mint hasznal, legfokeppen a
kisembereknek.
Ott kezdodik az egesz, hogy valaki szisszaut :-( Csak az ember olyan ezen az
egesz bolygon, aki sajat -jogos, vagy velt-szuksegleten felul meg a
kenyelemert es a gazdagsagert hajt. Vannak persze az allat es rovarvilagban
is felhalmozo teremtmenyek, de ezek stabil torvenyu tarsadalomban elnek. Az
emberi torvenykezes sokak szamara csak keret, amit ha ugy hozza a helyzet,
at lehet (kell) hagni.
A megnovekedett energiaigenyt jo dolog, es gazdasagos kielegiteni, ugyanis a
szolgaltatok ugy szabjak meg az arat, hogy aki pazarolni akar, az fizesse
meg. Sosem a szegenyekkel van baj ezen a teren. A gazdagsag viszont nem csak
sok penzt jelenthet. En is gazdagnak erzem magam, noha a penzem relative
keves. Tudok szeretni, tudok segiteni, tanitani a kerdezot. Ezzel a
gazdagsaggal egyaltalan nem sporolok!! Azt hiszem most sokan megerto
mosllyal olvassak tovabb, de ezt a fajta gazdagsagot nem viszi el egy
bankcsod, vagy arviz.
Ha energiaval is kifogyhatatlanul lennenk ellatva, talan azzal sem
takarekoskodnank. Lehetne azt szabalyozni, hogy ki mennyit fogyaszthat. De
kerdem en ki tartana be a limitet, kinek lenne erdeke hatekonyan
ellenorizni? A jelenleg termelt energiak atlagos kihozatali hatasfoka joval
50% alatt van. Ennek fenyeben, ha elektromos aram  lenne korlatlan
mennyisegben, a vilag kozel- megketszerezhetne a felhasznalast. Ugyanis az
elektromos berendezesek hatasfoka atlagosan legalabb 80%. Es meg igy sem
vinnenk tobb hot ebbe a Fold rendszerbe!
A gondok ott kezdodnenek, ha mondjuk lenne kedved egy jo forro furdot venni
a Jeges-tengerben, mivel a luxus ezt is lehetove tenne. Sot! sok embernek
lehetove tenne. Vagy a gepkocsid klimajat nem kellene takarekossagbal
leallitani, ha Egyiptomban valahol betersz egy finom ebedre,meg egy hutott
italra. (bar ezt mar ma is sokan megteszik) Hamar tullepnenk nem a jelenlegi
felhasznalas duplajat, hanem ki tudja hanyszorosat.
Mind a-mellett nem allitom, hogy nem kell nekunk az "ingyen"energia, pusztan
meg kellene varni, mig az emberiseg erett lessz egy ilyen eszkoz
birtoklasara. (mert szerintem meg nem az)
Az csak termeszetes, hogy a tehetosebbek tudnak elsokent megvasarolni ezeket
a berendezeseket. Mivel ez az uj energiaforras tiszta, ezert tamogatando. A
hagyomanyos, kornyezetet veszelyezteto es karosito energiahordozokat
nyugodtan megterhelhetnek meg egy kis adoval, szorgalmazando az ujat. De
mivel mukodik a "szocialis halo", ezert a szegenyebbek is
megvasarolhatnak -mondjuk hitelre. Azt azert tudjuk, hogy a hitelezo
penzintezet a kamatbol el, tehat kozvetve biztosithatna az allam a
lekotelezettjeit. Igy belathato, hogy a szegenyebbek, akik egyik naprol a
masikra elnek, csak tobb koltseg (munka) aran juthatnanak a johoz.
A tobbi soraidra a kedves Listatarsak mar reagaltak, es helytallonak tartom,
hogy en mar ne ismeteljem ugyanazt, kisse maskepp fogalmazva.

Ami meg fontos:
> Munkahelyek szunnenek meg? Annyi munkahelyet teremtene, hogy ha most
Argentina
> elkezdene a gyartast, nemhogy megoldodna a valsaga, de meg nem is gyozne
> munkaerovel es ki kellene adnia franchise-ba.... :)
Valoban sok munkat adna egy idore, de ne feledd, hogy a jelenlegi mukodo
uzemek szerte a vilagban, most is gyartanak valamit. A tulajdonosnak igazan
mindegy mifele termek hozza a profitot, igy az atallas sokkal olcsobb, mint
uj uzemet epiteni, uj munkaerot felvenni. Igenis, az atmeneti -max. nehany
eves- idoszak utan olyan gazdasagi rcesszio razna meg a vilagot, ami meg
soha nem volt.

> Nem tudom ti hogy vagytok vele, de gyorsan tenni kene valamit. :)
Torekszunk - torekszunk :-))

> Elnezest a neholi tulfutottsegert, de bizonyara ertheto. Mar ot eve
ertheto.
Az ot evet en sem, de a tulfutottseged ertem.

Udv : Pista

>23. oldal: mely alvasban csokken az e.m. hullamok komplexitasa,
>REM alvasban no
(A rem sem igazan tudatos allapot...)

>Az rgyes neuronok hatasa kicsi, de az elmelet szerint a szinkronban
>tuzelo sejtek e.m. hatasa felerosodik es igy tavolabbra is kihat.

Szinkron tuzeles kell a megfelelo ereju EM jelek kialakulasahoz OK, de ez a
szinkronitas eppen a komplexitas rovasara tud csak kialakulni.... Mellesleg
ahol nincsenek reteges strukturak ott nem is nagyon merheto EEG aktivitas...
Vannak allatok ahol nincs ilyen szerkezete a keregnek (nincs kereg), pl
madarak es ott akkor nem is lehet tudat?


>>Ha lenne komolyabb hatas akkor minek kellenek a szinapszisok, tight
>>junctionok stb?
>Helyi kommunikacio.

Az EM ter most helyi kommunikacio vagy tavolabbra is kihat? Csak nem azt
gondolod hogy a szinapszisok  a lokalis kommunikaciohoz kellenek (egy sok
centimeteres axon vegen...)?!

>Es meg tovabb kell probalkozni, amig valami eredmenyre nem jutunk.
>Vagy nem igy gondolod?

Lehet hogy valami ujjal, massal kene probalkozni... Vannak mas technikak is
PET, fMRI stb
Pl az elmelet alapjan sem tudom, hogy hogyan kene tudatot lehelni egy gepbe.
Tehat az elmelet nem algoritmikus - azaz igy hasznalhatatlan - esetleg
munkahipotezisnek talan jo lehetne ha nem lenne annyi az ellenerv...

>Nezd meg McFadden CV-jet. Egyebkent a 3-5. oldalakon olvashatod, hogy
>masok is javasoltak valami ilyesmit (pl. Karl Popper ).
Igen, az elmelet tenyleg nem uj! Az EEG elso merese ota ujra es ujra
feltunik (Frankenstein...), ezert is problemas a cikk kozlese... Mi uj van
benne?!!
(Mellesleg Popper helyett jobb lett volna egy elektrofiziologusra
hivatkozni, bar ezen az elmeleten az sem segit!!!)

>Mi az LTP-LTD?
Long term potenciacio, illetve long term depresszio, azaz a szinapszisok
hosszu tavu megerosodese gyengulese. Ezek a sejt szintu tanulasi
folyamatoknak az eddig legjobban meghatarozott jelensegei.

Szoval szerintem nem valoszinu hogy uj fiziologiai folyamatok,
kolcsonhatasok (hardware) rejtik a 'tudatot', hanem a 'software' egy
magasabb szintje, bar ez az agy eseteben elegge osszekeveredik az agyi
mukodesekkel, strukturakkal is. Szoval egy neuralis halozati megkozelitest
jobbnak tartanek..
Mellesleg nem tudok igazan jo definiciot a tudatra (amibe ne kotnenek
bele..).

Minden jokat!
Laci

Kedves Lista!

On 5 Jun 2002 at 4:04, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Nemes Marcus

> : A radióhullámok ennyire visszeverődnek a földről? Nem szóródik
> : ilyenkor?
> 
> Szorodni szorodik, de a nedves fold gyakorlatilag foldelt femlapkent
> kezelheto, eleg sok verodik vissza rola. Fu"ne'l nem tudom, mi az abra.

De ha foldelt femlapket mukodik, akkor joreszt elfele verodik vissza es nem 
az ado fele. Persze az egyenetlensegekrol vissza is jon, de az nem sokkal 
kisebb, mint a kibocsatott jel???
 
> A chipek 2...5$ korul vannak 1000-res tetelben, valoszinuleg akkor jarsz
> jol, ha a gyartotol vagy a disztributortol kersz 2-3 mintapeldanyt
> (ingyen).

Ez jol hangzik! Annyit meger! :-)

> Nekem meg eleg regi adatlapjaim vannak (2-3 evesek), lehet, hogy
> azota vannak ujabb chipek is. Amiket en ismerek: Siemens ill. Infineon
> TDA5100/TDA5200, Nordic VLSI nrf902 (www.nvlsi.no, de ez csak ado, lehet, hog
y
> azota mar van vevo is), Texas Instruments TRF6900.

Koszi! Megnezem a honlapokat!

> 4 dolgot kell nagyon megnezni az adatlapokban:
> * az ado max. teljesitmenye (legyen 7...10 dBm)

Mi az a dBm? Decibell meter?

> Tehat az impedancianak megfelelo antennat kell epiteni ill. illeszto
> halozatot meretezni mas impedanciaju antennanal.

Ez nagyon bonyolult, vagy foldi halando csekely ismeretekkel is 
elsajatithatja (pl. en :-)?
 
> A fentiek nya'k-hurokantennaval vannak kalkulalva, mert ezt ismerem.
> Parabolatukros antennaval jelentosen javul a helyzet, de nem tudom, hany
> dB-lel lehet szamolni. Alapvetoen a vevok erzekenysege valahol -90...-100 dBm
> korul mozog, tehat a fenti szamitasok alapjan 0..10 dBm-es adok kellenek. 10
> dBm-mel adni meg kb. 40 mA-es fogyasztast jelent. Parabolaantennaval lehet,
> hogy eleg a -10...0 dBm adoteljesitmeny, de en elsore ezt nem kockaztatnam
> meg, hogy aztan megsem eleg. A fenti chipek 4...10 dBm-mel tudnak adni.
> Legfeljebb kisebb teljesitmenyre allitod aztan oket.

Es mi a helyzet a GPS-ekben hasznalt adasoknal. Ott olyan teljesitmennyel 
adnak, hogy szinte a felszini hattersugarzasba olvad a sugarzott jel. Egy 
pszeudo veletlen jelet sugaroznak es abbol kovetkezteti ki, hogy tenyleg az 
adot veszi, vagy csak a kornyezet zajos. Iranymeghatarozasra zalan az is 
elegendo. Mondjuk ott GHz tartomanyban adnak es elegge trukkos antenna is van 
hozza.
 
> : Es a kHz-es tartomany. Az nem hasznalhato??? Nincs nagy savszelesseg :
> igeny...
> 
> Az ado iranyanak bemeresehez egyenesen terjedo hullamra van
> szukseged. Ez leginkabb URH frekvenciakon teljesul, kozep- es
> hosszuhullamra nem. A nagy kerdes az, hogy 30x30 meteren a problema
> jelentos-e vagy sem, ezt nem tudom. Egy biztos: kHz-es tartomanyban nem
> ismerek ado-vevo chipeket, tehat magadnak kell epiteni az egeszet.

En az bonyolult? Ilyen tavolsagra az AM nem hasznalhato? Nem egyszerubb AM 
jelet adni/venni?

> : Azert haborus filemet csak lattal? :-)))
> 
> Volt valami sorozat (?), hogy 3-4 szovjet katona es egy farkaskutya (?)
> nyomult egy T-34-es (?) tankkal ossze-vissza.

"A negy pancelos es a kutya" Lengyel film eposz volt. Azt hiszem 1971-ben 
keszult. Amint a cim is mutatja 4-en voltak plusz a farkas kutya. A T34 is 
stimmel! :-) Gyerekkorom nagy kedvence. 90 kornyeken megismeteltek, de akkor 
mar nem neztem... :-)

> Amugy Sztalingrad es Saving Private Ryan filmekben sem bemerokocsiztak.
> Viszont csutortokon megint lattam egy postai bemerokocsit. Ez nem jo?
> :-)) 

Ugy tudom, hogy a Tilos Radiot is igy kerestek a 80-as evek vegen. Mire 
odaert a rendorseg, elmentek. Egy kis furgonban volt a adojuk. A Pannon 
Radioval is voltak gondok mostanaban. Egyszerre ket helyrol adtak es az uj 
helynek nem tudott a HIF engedelyt adni, mert ahhoz be kellett volna merni a 
muszaki parametereit, de mivel ket jelforras volt ez nem ment.

> : Ket ado lenne, amelyik felvaltva adna. A forgathato antennaval pedig be :
> tudna merni az adokat. Igy a ket irany metszespontjabol kiderulne a : pozicio
 .
> Nem jo 5let?
> 
> De jo. A helyzet konnyitese erdekeben csinalhatsz olyat is, hogy mindket
> radioado folyamatosan ad, de mondjuk 50 kHz frekvenciakulonbseggel.

Aha! Jo 5let.

> Ekkor nincsen az a problema, hogy "akkor kell adni, amikor a funyiro
> parabolaantennaja eppen felem nez". Cserebe viszont olyan vevo kell,
> ami tobbcsatornas atvitelt biztosit. Ilyen chipbol en csak egyet
> ismerek, a TRF6900-at, amiben 200 Hz felbontassal lehet a frekvenciat
> programozni.

Latom mar, hogy lesz mit olvasni. Egy ilyen tobb csatornas darab mennyit 
kostal? Azert is jo lenne, mert akkor egy harmadik csatornan 
beszelgethetnenek is egymassal es a bazissal is. Csak hogy ne erezzek olyan 
egyedul magukat... :-)))

> Toluk lehet a weben is mintapeldanyt rendelni, szinten van
> elrendezett nyakrol rajz, stb. Nagy hatranya, hogy 48-polusu QFP
> tokozasa van, amit hazilag nem egy kejmamor forrasztani, es csak
> mikrokontrollerrel lehet programozni, lemegy a Nap, mire minden
> regisztert beallitasz benne.

Szoval erteni is kell hozza. Ez nem jo hir... :-(

> Az NVLSI/Infineon-chipek ilyen szempontbol sokkal jobbak, kulso
> ellenallassal beallitod az erositest, tapfeszt neki, aztan hajra. 

Ez valo nekem... :-)


Nagyon kosz a segedelmet!

Udv From:, a bekezdes

Az EEG az kb. olyan, mintha a szamitogeped mukodeset probalnad megerteni
kuvulrol az elektromagneses sugarzasa alapjan, ugy, hogy nem tudod, milyen
operacios rendszert, milyen kodolast stb hasznal...  Van remeny szerintetek? 
Egy baratom egyedi idegsejtek jeleit hallgatja mikroelektroddal, o mar neha
sejti, hogy a majmai mit gongolnak, latja  aszkopon, mielott a majom
"valaszolna" neki.
udv: buvar

Tisztelt lista!

Van egy elektronikus alkatreszem; Opto 22, Model 240D10, 3-
32 VDC Control.
Ahogy megitelem egy optocsatolasos, nagyteljesitmenyu 
triak. Tud valaki tobbet rola? Lehet ezzel epiteni egy nagy 
(milyen teljesitmenyu) teljesitmenyu, allithatofeszultsegu 
tapegyseget? Egy, ezzel kapcsolatos link is jo lenne. En 
meg nem talaltam.

Masodik kerdes; Milyen, folyamatos elektromos sulyerzekelot 
(traduktort) lehet talalni, minel nagyobb erzekenysegre, 
akar mg-os tartomanyra? 

Koszonettel Szocs.

Sziasztok!

Szakacs Sandor kerdezte:

: fenyerosseget (lumenben kifejezve) nem monokrom feny eseten ugy merik
: hogy a spektrum kulonbozo ooszetevoinek energiajat a szem erzekenysege
: szerint mintegy sulyozzak. Igy lehetseges hogy a lathato tartomanyban
: azonos energiat (watt) sugarzo fenysugarnak kulonbozo a fenyerossege.

Igy van. A fenyerosseg lumenben merve az emberi szem fenyerzekenysegi
karakterisztikajaval sulyozott (un. V-lambda ill. V'-lambda gorbek nappali
es ejszakai latasnal).

: Kerdeseim: jol ertettem? Ha igen, vajon a xenon lampa ketszeres
: fenyereje (osszehasonlitva egy halogen izzoval)  szarmazhat-e kizarolag
: a spektrumkulonbsegbol, vagy pedig a lathato tartomanyban kisugarzott
: energia is nagyobb a xenon eseten?

Ki kellene talalni, hogy milyen a xenon es a halogen izzok spektruma.

A fenyesseg szamolhato az alabbi keplettel:
Fi = 683 lm/W * integral [V(lambda)*P(lambda)*delta lambda]

ahol lambda a hullamhossz, V(lambda) a szem erzekenysege. Ezt vagy kinezed
tablazatbol (gimn. 4jegyu fuggvenytablazat), vagy osszerakod egy
Taylor-sorbol:
V(lambda)=a0 + a1*lambda + a2*lambda^2 + ... a5*lambda^5

ahol:
380 es 520 nm kozott: a0=-502.77  a1=-1.3992  a2=0.0336  a3=-1e-4
                      a4=2e-7     a5=-1e-10

520 es 750 nm kozott: a0=1072.6   a1=-8.7481  a2=0.0276  a3=-4e-5
                      a4=3e-8     a5=-9e-12

forras: E. F. Schubert: Light emitting diodes, 1997, ISBN 0819424137

Az ejszakai latasra nincsenek koefficiensek, a negyjegyu fuggvenytablabol
viszont latszik, hogy a legerzekenyebb hullamhossztol (507 nm) +- 50 nm-re
mar csak fele olyan fenyesnek latszik a *monokromatikus* fenyforras.

A felvett villamos teljesitmeny egyaltalan nem kriterium, mert a xenon
fenyszorok harmadakkora aramfelvetellel ketszer olyan fenyesek, mint a
halogen fenyszorok (Hella informacio). Eloszor is tehat kerdes, hogy
mekkora hatasfokkal alakitanak a lampak elektromos teljesitmenyt
fenyteljesitmennye. A xenon a jobb hatasfokaval eleve fenyesebbnek tunhet.

A kovetkezo kerdes, hogy ha azonos fenyteljesitmenyt sugaroz mind a
halogen, mind a xenon, akkor ezt milyen hullamhossztartomanyban teszik
milyen eloszlassal. Itt konnyen be lehet gyujteni egy ketszeres tenyezot a
szem eleg keskenysavu erzekenysege miatt.

Tovabba a xenonban az a jo, hogy napfenyszeru spektrumot produkal. Tehat,
ha az embernek peche van, meg az is lehet, hogy halogenlampat a
palcikakkal lat az ember (ejszakai latas, ugye az autoval sotetben menve
akarunk a lampaval latni), mig xenont a csapokkal, ami azonos sugarzott
spektrumnal is az eltero V(lambda)/V'(lambda) miatt mas latszolagos
fenyesseghez vezet.

Ezeket kell vegiggondolni, sajnos adatokat nem tudok szolgaltatni.

Udv,
marky