Kedves Olvaso,
Az utolso 3500 evben irott osszes konyveknek egyutt nincs
annyi hatasa az emberisegre, mint egyedul a Biblianak. A Kinai
koztarsasagban es az India szub-kontinensen elo 2 millard embert
kiveve, a masik 4 millard foldi lakos mindennapi elete a
Bibliahoz van kotve. Nem csupan a vallasi , filozofiai, erkolcsi,
esztetikai, koz-,
bunteto es maganjogi, szempontbol tekintve, hanem a mindennapi
elet szinte minden vonatkozasa a Bibliaval van osszekapcsolva.
Eleg ha szombat-vasarnapi
pihenonapokra, a naptarra és a nemi eletet iranyito szabalyokra
gondolunk.
Ennek ellenere a Biblia nem foglalja el az ot megilleto
helyet a kulturtortenelemben.
A 3.EVEZRED-21.SZAZAD villany-folyoiratotot a legmagasabb nivoju
magyarnyelvu kulfoldon megjeleno lapnak tekintjuk, sot szamos
olvasonk szerint ritka a Magyarhonban megjeleno vele egyerteku
sajtotermek. Elunk az alkalommal, hogy Gaal Gabor munkatarsunk
bekuldott a szerkesztosegbe egy, a Bibliat ismerteto tanulmanyt .
Ezt elkuldottuk erteklesre Dr. Bekassy Bela orvos urnak, aki
lapunk egyik levelezoje, azzal
a keressel, hogy irjon a tanulmanyrol recenziot.
Minden kommentar nelkul kozoljuk a levelezest és a két
nehezsulyu tortenelemfilozofus
essay-eit, amelyeket a folyoirat legkozelebbi szamaban kozlunk.
Ugyancsak elkuldjuk
az essay-ket lapunk egyik masik olvasojanak es levelezojenek., O
eminenciaja a Szent Szek madridi Legatusanak, akinek ertekleset
szinten kerjuk.
Kerjuk Izraeli olvasoinkat,hogy juttasak el a tanulmanyokat
egy ottani Mesternek -
héberul Rabbi-nak - akinek velemenyet szinten lekozolnenk. Vegul
is ha van a
kulturasok kozott komoly hozzaszolo, kerjuk oket is
velemenymondasra.
Dr. Dennis Sugar y Frank
A New Yorki Tudomanyos Akademia tagja
a 3.EVEZRED-21.SZAZAD Szerkesztoje
Spanyolhon
<http://www.ctv.es/tigerloto2001>;
KÖNYVISMERTETÉS.( 9.)
A BIBLIA.
Írta: Mózes és szerzõtársai
Ismerteti: Gaál Gábor.
A világirodalom legnagyobb könyvsikere a fenti mû. Az utolsó 3500
évben állítólag 2000 nyelvre fordították. A kéziratot egyiptomiul,
hierografikával írta a szerzõ, már az elsõ ismert - héber nyelvû -
fordításba is több hiba csúszott. (1) Innen forditották arameus,
görög, latin, kopt nyelvre. Minden fordítás további hibákat
eredményezett,
ezért egyes részletek félreérthetõk. A mû elsõ 39 köyvének
neve: Ó-Testamentum, amelyet az Uj- Testamentum 27 könyve követ. .
– Az eredeti szerzõ csupán az elsõ öt könyvet írta.
Könnyen érthetõ, hogy a világirodalomnak ez a legnagyobb
könyvsikere, több száz millió példányban jelent meg. A könyv
hõsei, Istenek, emberek, akik között találunk bölcseket (2) és
egyszerû pásztorokat (3), hõsöket (4) és népírtó háborús
bûnözõket(5), hadvezéreket (6) és tengerészket (7),királyokat (8) és
koldusokat (9), erényes embereket és asszonyokat (10), de
találkozunk lapjain vérfertõzõkkel (11), és feleségüket áruló
selyemfiúkkal.
(12). Olvasunk ott szerelmes költészetet (13) és nõgyûlölõ
kijelentéseket (14), mitöbb kapitalista (15), mind a kommunista
ideológiát (16) egyaránt védõ és alátamasztó vonatkozásokat.
Találkozunk hazafiakkal (17), kémekkel (18) és árúlokkal (19)). A
könyvben ráakadunk a tudomány minden ágát érintõ sorokkal, mint a
csilllagászat (20),földrajz (21), történelem (22), állam- és magánjog
(23), orvostudomány (24), statisztika (25), néprajz (26), építészet
(27), tengerkutatás (28) - és ûrutazási hajó-tervezet (29).
Mondhatnák, hogy ebben mûben minden emberi tevékenység elemzése
megtalálható, az egyetlen kivétel: nincs benne semmi, ami humoros
lenne, egyetlen harmadrangú szójátéktól eltekintve..(30)
Már az elsõ fejezetek is izgalmas olvasmányt nyujtanak,
például a “riport” a világ teremtésérõl (31),
Idegborzató a háborúk (32), a föld-(33) és tenger -rengések (34),
tûzveszélyek (35) és egyéb katasztrofák leírása (36).
A virtuális szereplõk között nagy számban vannak Istenek, még
hozzá valódi (37) és hamis Istenek (38), angyalok (39), ördögök (40),
szellemek (41). Több csodával találkozunk, mintha India valamennyi
fakírját és a Barnum cirkusz díszelõadását (42) látnánk egyszerre.
Az egyetlen negativum, hogy az Ó-Testament elsõ szerzõje
rengeteget plagizlált, a már az õ korában is széleskõrûen ismert 2000
éves sumériai legendákból. Például szóról - szóra lemásolta a
Vizözön (43), vagy Jób (44) történetét a tényleges szerzõk
megnevezése nélkül. Az Uj-Testamentum szerzõi ugyan így merítettek a
közkézen forgó Egyiptomi Halottak Könyvébõl. Krisztus
biográfiáját össze lehet téveszteni Ozirisz életrajzával,(a) az
Uj-Testamentumban található imádságok, az elsõtõl az utolsó szóig
egyiptomi himnuszok másolatai.(b)
Ezektõl az apróságoktól eltekintve, nagyon jó véleményünk van e
könyvrõl, amelyet melegen ajánlunk
Olvasóinknak. Bizonyos pornográf részletek miatt gyermekek csak
szülõi engedéllyel olvassák.
G.G.
Refereciák Károli Gáspár forditotta Szent Bibliában találhatók. Ezek
a referenciák 1-tõl44-igszámozottak . Az (a) és (b) referenciákat
az Egyiptomi Halottak Könyvében lehet találni.
(1) A tisztázatlan születésû - héber vagy egyiptomi- Mses proféta
(neve azt jelenti: Fia, mint Ramszesz, a Nap Fia, vagy Tutmozes,
Toth isten fia). Minthogy zabi gyerek volt, egyszeruen a Mses vagy
Moses nevet kapta, apja nevének megjelölése nélkül), az
egyiptomi papi iskolában tanult, egyiptomi volt az anyanyelve és
ezen a nyelven írta halhatatlan mûvét az Ó-Testamentum elsõ öt
könyvét, természetesen hieroglifával. Itt csak egy forditási hibát
említünk. Karoli Gáspár igy ülteti át magyarra a hibás görög
szöveget, Mózes 1. könyvének 3 Rész 3 verse: “ Annak a fának
gyümölcsébõl, mely a kertnek közepette van, abból ne egyetek . . .
“. A 16 vers: “Az asszonynak monda: Felette igen megsokasitom
viselõséged fájdalmait , fájdalommal szülsz magzatokat... “ .
Az egyiptomi hieroglifa amelynek jelentése“ember”, nagyon
hasonlit a gyümölcsfát jelentõ hieroglifához. Ez egy “ T “,
amelynek felsõ metszõ pontjában van egy “ º “, és lent egy
megfordított “ v “ Az elsõ esetben a “ º “ az ember fejét, a “ T “
a testet és a két kart jelzi, míg a fordított “v” a két lábat.
Második jelentés lehetõség: a “ º “ a fa gyümölcse, a “ T “ a fa
törzsét és ágait, a forditott “ V “ a fa gyökerét ábrázolja.
Nincs semmi összefüggés a gyümölcsevés és a fájdalamas
szülés között. De ha tudjuk, hogy õseink
azért lettek emberré, mert úgy két millió évig ember- evõ
kannibálok, voltak, fõleg az agyvelõt fogyasztották elõszeretettel.
Ennek az volt a következménye, hogy az emberi agy 400 cm3-bõl
1500-1600 cm3 méretû lett, míg a koponya ûrtartalma csak
megkettõsödött. Az összepréselt agyvelõnek az, állandó fejfájás és
a nyavalya -kórság, a ránggörcs (epilepszia) lett a következménye.
Ezért tiltotta a proféta, hogy emberi aggyal táplálkozzanak a hívek.
Az emberen kivül minden emlõs nösténye könnyen fájdalom nélkül
percek alatt szül. Mig az emberi fej mérete négyszereséré nõtt a
két millió év alatt, a nõi vagina nem vált szélesebbé. A
kisded feje nehezen tör utat a napvilágra, innen tehát a
fájdalmas szûlés oka ,
eredete.
(2) . Pál-Rom.15:14. – (3) Móz.1.13:5, - (4) Esa.33:7,
Bir.15:1. – (5) Móz.5. 20:15. – (6) Móz.5. 31:33, - (7)
Móz.1.7:1. Job.1:1 – (8) Já.jel: 1, Ki. 11:9 - . (9) Job, 2-6. -
(10) Móz.1.9:20 - (11) Móz.1.9:2, - (12) Móz.1.12:14, - (13)
Zsolt 1-tõl végig. – (14) Ef.5:21, - (15) Mat.13:45 - (16)
Mat.24:22 - (17) Zsid.11:32, - (18) Móz.4.13:2, - (19) Mat.26:70, -
(20) Mat. 2:1 - (21) Móz.1.10, -- (22) Móz.1.39-40, – (23) Móz.
3.1-27 - (24) Mat.15:18 - (25) Móz.4.6:48. – (26) Ez. 10:15, -
(27) Kr. 3:1, - (28) Móz.1:14 - (29) Móz.1.6:14, - (30) Mat.
“Te vagy Peter, és erre a kõre épitem az Egyházat” -(31)
Moz.1:1, - (32) Joe 3:9, Zak,14:3, - (33) Mat.24:7, Zak.14:5,
Lu.21:11, Ja.Jel. 6:12, - (34) Móz.1.14:35 - (35) Ján.Jel. 17:16,
- (36) Móz.1.19:24 - (37) Zsol. 47:7, 1Jo.4:8, - (38) Móz.2.20:3,
1Ki. 18:21, Bir.17:1, - (39) Ján.Jel.20:1, - (40) Mat.4:1, Ef.
4:27, - (41)Jób 12:10 – (42) 1Móz.4:21, Zsolt.71:7, Isa 8:18, -
(43) 1Móz.:1-24, - (44) Jób 1-42.
(a) és (b) Az Egyiptomi Halottak Könyve.
A fentiekért a felelõséget vállalja:
G.G.
(5 oldal, 917 szó, 5.234 betû, betûközzel 6.654 helyegység, 29 uj
bekezdés, és139 sor).
Asunto:
SV: SV: 3.EVEZRED-21.SZÁZAD
Fecha:
Wed, 28 Jul 1999 19:26:18 +0200
De:
Békassy  >
A:
"'DENNIS SUGAR'"  >
Mélyen tisztelt Szerkeszto Úr!
Megköszönve bizalmát, file attachmentként mellékelem a recenziómat,
amelyet felkérésére Gaál Gábor a Bibliáról irt könyvbemutatójáról írtam.
Kérem tudassa, ha netán gondot okozna az RTF-file nyitása.
A késésem miatti szíves megértését rémélve,
nagyrabecsülésem biztosítása mellett, tisztelettel
Dr Békássy N Albert, világi elnök
Nyugat-Európai Magyarnyelvü Református Lelkigondozó Szolgálat
PO Box 5007, SE-220 05 LUND, Svédország
NyEMRLSz Honlap:
http://www.geocities.com/SiliconValley/Hills/4469/tartalom.htm
Szolgálati cím:
Dept of Pediatrics, Div Pediatr Hematol & Oncol
University Hospital, SE-221 85 LUND, Sweden
Tel + 46 - 46 - 17 10 00 (központ: keresés 08.00-18.00)
Fax + 46 - 46 - 14 54 59
e-mail: 
Magán lakcím:
Jordabalksvägen 43, SE-226 57 LUND, Sweden
Tel: +46-46 - 13 83 04
Gaál Gábor: Biblia
- c. könyvismertetojének recenziója -
Dr.Bekassy Bela, Svedorszag
A Bibilia iránt világszerte általános az érdeklödés, lévén két nagy
világvallás: a keresztyénség és a zsidók történelmével szorosan
összeforrott oly remekmü, amely az irodalomtörténészek közismert
megállapítása szerint, vallási szempontoktól eltekintve, évszázadokon át
tanulmányozható.
Recenziómmal nem a könyvismertetövel szembeni polémia ingoványos
talajára kívánok lépni, hanem egyetlen feladatul és célul megkísérlem
azokat a perspektívákat bemutatni, amelyet a Biblia-kutatás adhat egy
ilyen jellegü könyv megértése és értékelése számára.
¿Mi a Biblia?
A görög szó biblia http://communio.hcbc.hu/hu/lib_mag.html: könyveket
jelent és a “könyvek könyvének” tartott müalkotás, kívánság szerinti
majd 2.000 nyelven élvezhet?. Hála a modern tájékoztató eszközöknek,
letölthetö WEB oldalról: http://bible.gospelcom.net, ill.
hallható-látható audio-videos változatban
/http://www.gospelcom.net/asi/. Világszerte sok millió példányban
kinyomtatva, számban mesze felülmúl minden ismert könyvkiadást és a
korunk legismertebb könnyüzenei alkotóinak aranylemezes kiadványait.
A zamatos nyelvezetü jó 400-éves múltú, Károli Gáspár gönczi református
lelkipásztor jóvoltából létrejött elsö teljes magyar bibliafordítás még
ma is fellelhetö néhány eredeti példányban és az u.n. vizsolyi Biblia
1590-es elsö kiadása http://www.cab.u-szeged.hu/WWW/books/Biblia / a
hálón is megtalálható. A Bibliát 1804 óta évente sok millió példányban
terjesztette és magyarul is sorozatosan kiadta a Brit és Külföldi
Bibliatársulat http://www.gospelcom.net/ibs/. A Magyar Bibliatanács
1949-ben átvette a magyarnyelvü biblia gondozását, a Református
Sajtóosztály pedig kiadását. Legutóbb 1991-ben, a vizsolyi biblia
emlékére került a magyarnyelvü új bibliafordítás kiadásra.
A Biblia a keresztyénség számára egyértelmü a Szentírás – ill. Isten az
embernek kijelentett beszéde egybefoglalásával. Két részböl áll:
Az Ószövetség – vagy Ótestámentom héber nyelven íródott és 39 könyv
gyüjteménye, ebben az üdvösség, az üdvözítö ígérete és várása a központi
téma. A zsidók számára a teljes bibliát jelenti, amely a Tanak fogalmát
fedi. Ez pedig a Tóra (a törvény), Neviim (a próféták) és Ketuvim (az
írások) kezdöbetüiböl összetevödö szó. Legrégibb részei valószínüleg
Kr.e. 900-ban íródtak, lásd http://metalab.unc.edu/expo/ kiállítás a
Qumran-i tekercsekröl. A ”legkorszerübbek” pedig Kr. e. 160 körül. A
zsidó szövegü Ótestámentum eredetije nem tartalmazott olyan fejezeteket,
amelyek a görög szövegü ú.n. Septuagintaban megmaradtak. Ezeket az ú.n.
apokrif írásokat a palesztin zsidók kirekesztették. Csak feltételezés,
hogy azonos sorsra jutott a modern írással és hangokkal közölt elsö
összefüggö írott magyar szövegü halotti beszéd. Vulgata néven a Római
Katolikus Egyház hivatalos latinnyelvü bibliafordítását Hyeronimus
egyházatya (Kr. u. 420 körül halt meg) hagyta az utókorra.
Az Újszövetség – vagy Újtestamentom 27 könyv gyüjteménye és görög
nyelven íródott feltehetöleg Kr. u. 50 és 100 között, ez pedig az
ígéreteknek és várakozásoknak a beteljesülése a názáreti Jézus
személyében.
¿Miröl szól a Biblia?
Hitelvi alapon a Biblia a szent próféták és apostolok mindkét
szövetségbeli kánoni iratai. Nem egy ember szerzeménye, hanem annak a
szövegnek megörökítésse, amelyben Isten szólott az atyákhoz, a
prófétákhoz és az apostolokhoz. Azok kellö hitelessége önmaguktól van,
nem emberektöl. A Szentírás irodalmi fejlödése is bizonyos értelemben
Isten ajándékának a tükrözödése, amit kinyilatkoztatása és megváltása
hozott az embereknek. A keresztyének számára ennek az ajándéknak a
csúcsa Isten Fia, aki valódi ember, "született Szüz Máriától". A
Szentírás egységét ezért megláthatjuk a pátriárkáknak adott ígéretekben,
amelyeket a próféták mélyítettek el, majd Isten Országa és a Messiás
várásában. Ezek az ígéretek és ez a várakozás pedig beteljesült
Jézusban, a Messiásban és Isten Fiában. A Szentírás használatát a
krisztológiában ezért a teljesség elve vezérli, amelyet az egyházatyák
és a középkori teológusok többször felidéztek, bár a bibliai szövegeket
a saját koruk kultúrájának megfelelö módszerekkel olvasták és
értelmezték. A mi korunk más módszereket ad a kezünkbe, de használatuk
célja és módja a mi esetünkben is ugyanaz
Az Ószövetség könyvei, amelyeket szünet nélkül újra és újra olvastak és
értelmeztek, Izrael tapasztalatainak kiváltságos tanúságai. Azé a
reményé, amelyet az üdvösség és az üdvözítö ígérete és várása jelentett
a zsidóknak. Jézus idejében a zsidók reménye különféle formát öltött a
politikai frakciók különféle csoportjai körében uralkodó nézetek
szerint. Bár e remény végsõ beteljesülését biztosnak tartották, mégis
homályos maradt a beteljesedés módja. A farizeusok például úgy
tartották, hogy a messiás király Dávid sarja lesz, míg az esszénusok e
királyi Messiás (Fölkent) mellett, akit a politikai hatalom illet majd,
egy papi Messiást is vártak, aki megelözi az elöbbit, söt egy Prófétát
is, akik mindkettö elött jár majd.
Izrael népében a hit és a remény középpontja volt a várakozás Isten
uralmára, amely üdvösséget hoz majd minden embernek és gyökeresen
átalakítja az ember állapotát. Eljövetele, az örömhír (evangélium – lásd
az Újszövetség könyveit) tárgya, fölemeli majd Jeruzsálemet és az egész
világot beragyogja. Ez az egyenlöségen és igazságosságon alapuló uralom
kinyilvánítja majd minden ember elött Isten szentségének igazi jellegét,
aki minden ember üdvösségét akarja. E világ eröit azonban, amelyek Isten
királyi hatalmát bitorolták, megfosztják majd hiú címeiktöl. Isten
uralmának nagyszabású megnyilatkozásai között mindenekel?tt az ember
halála fölötti gyözelme nyer említést, amelyet a feltámadás által
valósít meg.
Az Újszövetségben azt látjuk, hogy az "alulról" és a "felülrål" jöv?
irány, amelyek által Isten az Ószövetségben el?készítette eljövetelét az
emberek közé megvalósult. A názáreti Jézus személyében találkozik
ezeknek az ígéreteknek és várakozásoknak a beteljesülése; "felülrõl",
amennyiben az embereket egyre meghittebben hívja Isten Szava, Lelke és
Bölcsessége; és "alulról" amennyiben egyre inkább kirajzolódik a messiás
képe, mint a béke és igazságosság királya, mint megvetett Szenvedö
Szolga, mint a titokzatos Emberfia, és elöidézi, hogy általuk az ember
fölemelkedjék Istenhez. A krisztológia két útja nyílik meg ezáltal: az
egyikben Isten kinyilatkoztatja magát Jézus Krisztusban, aki eljön az
emberek közé, hogy megmentse öket saját életének közlése által; a
másikban az emberi nem megtalálja Krisztusban, az új Ádámban ösi
hivatását, hogy Isten fogadott gyermekévé legyen.
A szentírásban a Krisztus egyetemes egyháza a legteljesebben elöadva
találja mind azt, ami az idvezítö hitre, mind azt, ami az Istennek
tetszõ élet helyes folytatására tartozik. Határozottan megparancsolta
Isten, hogy semmi ahhoz ne tétessék, se el ne vétessék abból. (5 Móz.
4,2 12,32) Az egyház tehát úgy vélekedik, hogy ezekbõl az iratokból kell
tanulni az igazi bölcsességet és kegyességet, az egyházak reformálását
és kormányzását és a kegyességre vonatkozó utasítást, valamint a
hittételek bebizonyítását és elvetését, a tévelygés megcáfolását, sõt
minden intést is, az apostol mondása szerint: A teljes Írás Istentöl
ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre...(2 Tim. 3,16). Ezeket írom
neked — úgymond az apostol Timótheusnak — hogy megtudhasd ezekböl, mi
módon kell forgolódni az Isten házában. (1 Tim. 3,14-15) Továbbá a
thessalonikabelieknek: Midön vettétek az Isten beszédét, melyet
hallottatok mi tölünk, nem úgy vettétek azt, mint embereknek beszédét,
hanem mint Istennek beszédét, miképpen hogy bizony az is. (1 Thess.
2,13) Mert maga az Úr mondotta az evangéliomban: Nem ti vagytok, akik
szólani fogtok, hanem a ti mennyei Atyátoknak Lelke az, aki szólani fog
ti általatok. (Máté 10,20) Azért aki titeket hallgat engem hallgat, aki
titeket megvet, engem vet meg. (Luk. l0,16 Ján. 13,20).
Felekezeti elkülönülésröl aligha lehet szó Bibliakutatók között. Amig a
XVIII. század végefelé ez a jellegü kutatás föleg a protestánsok
privilégiuma volt, addig egy évszázaddal késöbb maga a római pápa
(Szentatya) nyilvánította ki, hogy a Szentírás az ember szóban
"megtestesült" isteni Íge. Amint Jézus Krisztusban valóságos emberi
testet öltött az Isten Ígéje, úgy öltötte magára a leírt szó és a
nyomtatott betü testét a Szentírásban. És amint a testté lett Ige minden
hívö számára az élet kenyere az Eukarisztiában, úgy kell a könyvben
testet öltött ígének is lelki életünk mindennapi kenyerévé lennie.
"Üdvösségünk szerzójét, Krisztust, - írja a Szentatya - az emberek annál
tökéletesebben ismerik meg, annál lángolóbban szeretik, példáját annál
hüségesebben követik, minél nagyobb odaadással törekednek a Szentírás
megismerésére és elmélyedÖ olvasására. Szent Jeromos szavai szerint
ugyanis: Aki a szentírást nem ismeri, Krisztust sem ismeri, pedig ha van
valami ezen a világon, ami a bölcs ember támasza, és ami a világ
zavarában és megpróbáltatásai közt megörzi lelke békéjét, az nem más,
mint a Szentírás elmélkedö olvasása és beható ismerete."
A Biblia és a világirodalom
Jóllehet az összehasonlító irodalomtörténet helyes perspektívákat adhat
és ad az egyes irodalmi alkotások genezisének és szellemiségének
feltárásában, mégsem teszi szükségtelenné a kritikai megközelítés más
módszeri lehetöségeit sem. Az irodalomkritika szigorú mérlegén
világirodalmi értéknek minösülö remekmüvek egyszínü és egyszintü
megközelítése sohasem vezethet teljes sikerre, átfogó eredményre, mivel
a legjelentõsebb irodalmi alkotások éppen úgy és éppen azért válnak
világirodalmi értékekké, mert szerkezetük és eszmeviláguk komplexitása,
megformálásuk müvészi tökélye által oly módon szállnak alá az ember és
világa mélységeibe és onnan olyan tiszta tüzü igazgyöngyöket hoznak
felszínre, melyek értékelése és leírása, megismerése és megismertetése
többirányú megközelítést igényel, melyek elemzése és érdemi értékelése
több módszer együttes alkalmazását kívánja. Mivel az irodalmi
remekm¨^uvek mindig bonyolult struktúrájú és eszmei szempontból
többfókuszú alkotások, vizsgálatukban egyetlen kritikai nézõpont
alkalmazása leszükíti és elszürkíti ezeket a remekmüveket. Mivel az
irodalmi remekmüvek többfokuszú alkotások, ezért többszint? és többszín?
megközelítésük csak olyan összetett módszer segítségével lehetséges,
mely sine ira et studio az összes szóba jöhetõ tudományos diszciplínákat
egyidejüleg alkalmazza.
A Bibliát felbecsülhetetlen értékü és szépségü remekmüvek gyüjteményének
is tekinthetjük amelynek az európai irodalomra gyakorolt történeti
inspiratív hatása áttekinthetetlenül gazdag és felmérhetetlenül
változatos. Ezen a téren még mindig széles kutatási terület vár
feltérképezésre. E bonyolult hatásláncolatnak két változata van. Az elsõ
változatban maga a Biblia szolgáltatja a témát, melyet egyes szerzõk
tehetségük színvonalán feldolgoznak. A második változatban a Biblia
inspiratív hatása áll elõtérben. Ezt a második változatot egy egészen
rendkívüli példa bemutatásával illusztrálhatjuk. Dániel próféta könyve
beszéli el Nabukodonozor babilóniaikirály tragédiájának, trónja
elvesztésének és megõrülésének, majd gyógyulásának és megtérésének
megrázó történetét (4,25-34). Dániel próféta m?vészi leírásának és
hiteles pszichológiai ábrázolásának inspiratív hatása vezethette
Shakespeare-t Hamlet alakjának megformálásában az örülési jelenet
megkomponálására. A Biblia inspiratív hatása alatt álló irodalmi müvek
közé tartozik a többi között Goethe Faustja, Byron Kainja és nékünk
magyaroknak a nagyon fontos Madách: Az ember tragédiája is.
Bibliaolvasó és ismer? magyarok
A Biblia kétségtelenül többfókuszú remekm?, ezért többszint? és
többszín? megközelítése érdekében nemcsak a történelem és a szociológia,
nemcsak a filozófia és az etika, nemcsak a pszichológia és az esztétika,
hanem a teologia segítségét is szükséges igénybe vennünk. A Bibliát nem
lehet a teologia segítsége nélkül maradéktalanul megérteni. A hangsúly a
maradéktalanul módhatározón van. Miért?
A reformkor eszmevilágának szerves része és alaprétege a fidelizmus,
melyet általában csak a XIX-XX. század fordulójának természettudományos
világnézete kezd teljes tartalmában naiv és idealista, elavult és
túlhaladott jelenségnek tekinteni. Kortörténetileg a fidelizmus nem
képvisel visszahúzó, negatív erõt sem a reformkor idején az 1848-as
események el?készítésében, sem a Habsburg-ellenes szabadságharc
küzdelmei és áldozatai közepette, sem a Bach-korszak rettenetes
elnyomását elhordozni képes passzív rezisztencia idején. A reformkor és
a szabadságharc középpontjában álló Kossuth Lajos és Széchenyi István
hív? keresztyének. Fidelizmusuk nemcsak személyiségük erõs bástyája,
hanem h? kifejez?je mind koruk, mind kortársaik fidelizmusának is. A
keresztyén hit e korban nem magánügy. Egészen természetesnek kell
tartanunk, hogy a fidelizmus a Bibliát olvasó és ismer? ember
eszmevilágának is alapvet? része. Ebb?l a fókuszból árad fény a Biblia
egészére és egyes részleteire. Az egészet összefogó rendszertani keretét
adó bibliai történet Madách: az Ember tragédiájában a reformkor hív?i
számára s így a mi számunkra sem volt mítosz, vagyis az emberi szellem
vallásos leleményességének legendaszer? költ?i alkotása. Ez a képlet
kés?bbi vallásfilozófiai konstrukció. Nagyon fontos, hogy a Bibliát ne
kés?bb keletkezett eszmeiségek jegyében, hanem csakis saját kora
történeti valóságában értelmezzük és értékeljük. Természetesen a
fidelizmus eszmevilága sem tekintend? és nem is tekinthet? a Biblia
egyetlen megismerési elvének és egyetlen értékelméleti kategóriájának.
Mire való a teológia?
Hogy a hív? olvasó felfedezhesse a Szentírásban az átfogó krisztológiát,
kívánatos, hogy a biblikus tudományok a mainál el?bbre haladjanak
kutatásukban és vizsgálódásukban a mai egzegetikai módszerekkel.
Valójában sok kérdés továbbra is homályos azoknak a szent iratoknak a
létrejöttét illet?en, amelyek a sugalmazott szerz?ktõl végül is ránk
maradtak. Ezért akik eltekintenek az ilyen jelleg? kérdések
tanulmányozásától, azok csak felszínes módon közelítenék meg a
Szentírást. Helytelenül ítélnék meg úgy, hogy az ? szentírásolvasásuk
"teológiai", és kétes úton indulnának el. A túlságosan leegyszerûsített
megoldások semmiképpen nem nyújthatnak biztos alapot a biblikus teológia
kutatásaihoz, még akkor sem, ha azok egészen a hitben történnek. A Pápai
Biblia Bizottság pl. úgy ítéli meg, hogy a kisebb jelent?ség?
részletektõl eltekintve ezek a kutatások kell?képp el?rehaladottak ahoz,
hogy bármely hív? szilárd alapot találjon eredményeikben Jézus Krisztus
megismeréséhez
A mózesi óhaj három és fél ezer év óta ható er?terében, mintegy a
felfokozott gravitációnak engedelmeskedve mindenfajta egyetemes történet
egy csapásra és szükségszerûen személyes történetté alakul át. A
személyes történet pedig mindig személyes tanúságtételt kíván meg: tudni
kell, hogy mindig van még egy tanú! A világtörténelem égboltozatán
felbukkanó "metafizikai árnyék", az Ótestamentumban az Úr epifániáját
jelképezõ aráfel a Könyvbol "lépett el?", s az ígéret szerint oda is tér
vissza. Ábrahám, Izsák, Jákób történetének hitelességéért is ez a Könyv,
a kinyilatkoztatott szó szavatol; a Sinai hegy tövében táborozó
százezrek (a tanúk) ezt a tanúságtételt fogadják el hitelesnek -
jóllehet Ábrahám és a többi pátriárka akkor már réges-rég halott. Az
Aggáda, a Midrás, az ókeresztyén kor szerteágazó apokrif irodalma
kiszínezett formában tár elénk - Ábrahámmal és a pátriárkákkal
kapcsolatban is - olyasmit, amir?l a Biblia semmit sem mond; a bibliai
elbeszélésekre - a történeti filológia elvárásaihoz mérten - jótékony
félhomály borul. S ebben a félhomályban - az "Ábrahám-filológia"
félhomályában - a kinyilatkoztatott szó és a történeti szkepszis egy
pillanatra összetalálkozik, hogy azután rögtön el is váljék, belátva,
hogy mindegyikük másról beszél. Elválnak tehát abban a hiszemben, hogy
már soha többé nem találkoznak. Azonban ez a meggy?z?dés nem teljesen
igaz. A két szemléletmódnak létezik egy közös el?feltevése: a Bibliában
a világtörténelem-gondolat "apokaliptikus távlatokat" nyer, a szkeptikus
történettudományt pedig szintén az a titkos remény táplálja, hogy a
beteljesedés tudás révén egykor a múlt egészére is fény derül majd. Ha
ez megtörténik, megsz?nik a bibliai világtörténelem és a pogány múltak
(és történetíróik!) különállása, a történeti tények két(sok)értelm?sége;
a bibliai Gondviselés (pronoia) és a pogány Végzet (heimarmené) immáron
ugyanarról beszél
A könyvbemutató összefoglaló értékelése
A fenntiekre hivatkozva nyilvánvaló, hogy Gaál Gábor könyismertet?je
félrevezet?, saját találékonysága szerinti, szellemileg kisiklott és
Istent?l elpártolt ember szerzeménye. Gaál úr a munkája alanyát - a
Bibliát - sajnos, egyáltalán nem ismeri, hitbeli dolgokban pedig nem
hogy tájékozatlan, de kisikló gondolatmenetében aligha követhet?. A
könyvbemuató érve alatt tudatlanságból-e, vagy, túlkapásból-e, de
becsmérl? - s?t keresztyének számára egyértelm?en sért? irományt
produkál. Álbiológiai spekulációi pedig (a magzat méreteir?l és a
sz?lésr?l), minden biológiai alapot nélkülöznek és minden jóérzés? ember
számára egyenesen visszataszítóak.
Javaslom a Nb. Szerkeszto Úrnak, hogy méltóztassék Gaál Gábor írását:
(a) nem elfogadni és
(b) annak a honlapján helyet nem adni.
Vége.
Olykor ? all ö es u¨ helyett.
|
