A  SZALON  #70-ben Rona-Tas Akos leveleben ezt olvastam:

>                  ...    mivel a frekvencia moratorium
> feloldasaval egy palfyges/kiralyedites kormanynak
> gazsulalo tevet/radiot senki sem fog nezni/hallgatni.)

  Hogy   mi   fog   tortenni   a   frekvencia   moratorium
feloldasaval, nem tudom.  Olvastam azonban egy  kimutatast
1-2   honappal   ezelott,   e   szerint   a   Magyar Radio
leghallgatottabb musora a "kiralyedites" Vasarnapi  Ujsag.
Ha jol emlekszem a szamra, 21-22 % koruli hallgatottsaggal
(adasido vasarnap reggel 6 orakor).

Udvozlettel
Zimanyi Magda

Kedves Szekely Zoltan!

Engedelmeddel meg a cikk masodik reszenek kozlese elott irnek valamit az
eddigiekrol. Feltetlenul egytertek abban, hogy a Magyar Forum  ujsagirojahoz
kepest Zetenyi ur higgadtan es targyilagosan nyilatkozott. (Az ujsagiro
kritikan aluli kerdesirol es mulatsagos tudatlansagarol ezert a tovabbiakban
nem beszelek.) A kovetkezo megjegyzeseim vannak:

1.
> Ha a jogalkalmazo es a jogalkoto szerepet folcsereli, [t.i. az alkotmany-
> birosag] akkor szerepzavarba kerul, amely igen sulyos kovetkezmenyekkel
> jarhat. Egy bironak olyan hataskore soha nem lehet, hogy megmondhassa, mi a
> torveny.

Attol tartok, hogy a jogalkotason es a jogalkalmazason kivul van  meg
egy alapveto mozzanata a torvenyekkel valo banasnak: ez pedig a jog-
ertelemezes. A dolog jelentosege oriasi. Gondolj csak arra, hogy a
kereszteny reformacio nem  kis reszben abbol a kerdesbol ered, hogy
kie a Biblia ertelmezesenek joga. (A Trident elotti katolikus felfogas
szerint a `jus interpretationis' kizarolag a papat illette meg. Ha jol tudom,
ma ez a felfogas kisse rugalmasabb.) A jogertelmezes ertelem szerint
feladata mind a torvenyalkotoknak, mind a jogalkalmazoknak. A parlament
evvel a jogaval a torvenyalkotas fazisaban el (peldaul azaltal, hogy
ertelmezo megjegyzeseket fuz a torveny szovegehez) az Alkotmanybirosag
(vagy az Egyesul Allamokban a supreme court) pedig a jogalkalmazas fazisaban.
Ha egy jogi vegzettsegu ember egy nyilatkozattal olyan benyomast kelt,
mintha a torvenyertelemzes feladata kizarolagosan az orszaggyulest illetne
meg, az alighanem arrol tanuskodik, hogy az illeto nem ert egyet a
hatalmi agak szetvalasztasanak alapelvevel. Meg akkor is, ha latszolag
ezt az alapelvet vedi.

2.
> Folfogasom szerint a jogbiztonsag, mint alkotmanyos elv letezik, de az,
> hogy a BUN ELKOVETESEBOL akarmilyen kozvetett uton ALANYI JOGOK
> szarmazzanak, es az allampolgari jogegyenloseg serelmere ervenyesuljenek,
> ez SZAKMAILAG SEM FOGADHATO EL.

Ravasz... A kerdes persze az, hogy mit ert Zetenyi ur "kozvetett ut" alatt.
Ha peldaul - teszemazt - en raboltam ki a penzszallito autot a Vak Bottyan
utcaban, akkor remenyem szerint megvan az az alkotmany biztositotta jogom, hogy
ugyvedet kerjek, hogy  vademeles nelkul egy bizonyos idom tul ne
tarthassanak elozetes letartoztatasban stb. Es ez mind kozvetve a bun
elkovetesebol szarmazik. Hasonlokappen, az, hogy ha nem csipnek el harminc
evig, akkor mar bottal uthetik a nyomomat szinten  - kozvetve -  a
bunelkovetesbol  fakado alanyi jog. Mi tobb,
az en  felfogasom szerint az alkotmanyos jogok egy jelentos resze arra
valo, hogy az emberi jogokat vedje. A poen eppen az, hogy a melyen tisztelt
demokratikus tobbsegggel szemben is, sot meg akkor is, ha az egyen egy
sotetben bujkalo remhirterjeszto.  (Hadd domboritsak en is, mint
Debreczeni ur vertetes Nepszabadsag-beli cikkeben: azert van alkotmanyunk,
hogy ne legyenek olyanok, akik "az elven jog fajarol lehulltak".)

3.
>-Elvartam volna az Alkotmanybirosagtol, hogy ugyanezzal az erovel azon
> munkalkodjek, hogyan lehet jogi eszkozokkel alatamasztva lehetove tenni,
> hogy a legfobb bunosok elnyerjek buntetesuket.
>-Ez a lehetosege az Alkotmanybirosagnak is megvolt. Meggyozodesem, hogy
> ez nem is volt a celja. Azt hiszem, az egesz hatarozathozatali folya-
> matnak az volt a KIINDULOPONTJA, hogy ilyen lehetoseget NE tegyen lehe-
> tove. Holott lehetett volna, ahogy az olvaso mondja, az is kiindulopont,
> HOGYAN tegyek lehetove.

Nocsak... Szoval tudos kepviselo urunk egyetert azzal, hogy az
Alkotmanybirosagnak megvolt az a lehetosege, hogy ne az alkotmanyt
ertelemezze, hanem jogi eszkozokkel munkalkodjek politikai celokert.
Teny, hogy ez a lehetoseg sajnos nincs kizarva. Egyelore azonban ugy tunik,
hogy biraink nem hallgatnak a szemermetlen noszogatsara. (Mindenesetre
verfagylalo, hogy egy vezeto kormanyparti kepviselo nyiltan az
alkotmanyba  foglalt  kotelesseguk  megszegesere biztatja az
alkotmanybirakat. Bizony meg mindig/mar megint itt tartunk.)

E harom idezet - kulonoskeppen az utolso - meggyozoen igazolja, hogy
Zetenyi ur jogi es politikai  normai  nem utik meg a  demokratikus minimumot.
Koszonet illeti a kozlesert mind a Magyar Forum riporteret,  mind
Szekely Zoltant -  akkor is, ha az o szandekaik  masok voltak a
publikacioval. Ez a kis cikk gyonyoruen igazolja, hogy a sajtoszabadsag
feltetlenul a demokracia hasznara valik.

                                            Szabo Zoltan

Az allamfogyalazas kapcsan valaki forward-olta nekem a FORUM nehany utobbi
szamat, s abban erdekes aprosagra bukkantam. Egy Szekely Zoltan nevu szerzo
valami "Borocz-botrany"-ra tesz utalast. Szeretnem megtudni, vajon mi
volna a Borocz-botrany. En ugyanis ilyenrol nem tudok. Tudni csak egy
nekem celzott primitiv gyalazkodasi aktusrol tudok. Azt lehetne talan
"bunkosag-botranynak", "gyulolkodes-botranynak", netan egyszeruen csak
"TIPP-botranynak" hivni. Kerni szeretnem, hogy a nevemet csak akkor vegye
a szajara tisztelt Szekely Zoltan ur, ha kozlemenye lenyegebol fakadoan
elengedhetetlennek talalja. Egyebkent hagyjuk, jo? Mindenkinek jobb, ha a
felebarati viszony fennmarad.

      Minthogy Szekely Zoltan nemcsak olvassa, de lathatolag az allitolagos
"cenzura" ellenere gatlastalanul irja is a SZALON-t, nincs akadalya, hogy
itt tegyem kozze eme kicsiny megfigyelesemet.

       Udv: Borocz Jozsef

>Kedves Jedlovszky Pali!

>Legyszives nyugtass meg, hogy az ingyenkazetta ugyben kozolt angol (?)
>nyelvu MDF fax csak egy vicc volt es egy magat komolynak tarto politikai
>part kulugyi (!!) bizottsaganak tagja nem kuld ma Magyarorszagrol angol
>nyelvu faxot mielott abban alapveto stilaris es nyelvtani hibakat kijavit.

Kedves Janos Jozsef!

Nemigen tudlak megnyugtatni, a dolog sokmindennek kinez, viccnek a legkevesbe
(meg ha Amerikaban a "jot rohogtunk" rovatba is kerult a fax azota).
 Bar elegge hajnalban gepeltem a cikket, igyekeztem ezt "szoveghuen", azaz a
helyesirasi... hibakat  (pl. therfor) sem kijavitva tenni. Remelem, nekem nem
sikerult a sajatjaimat hozzatennem :-( . (Radnai Tamas, es masok, akiknek megvan
az eredeti 168 ora, ha megis sikerult, javitsatok ki.)
Egyebkent amit irtal, azzal teljesen egyetertek, oszinten szolva vartam is
valami hasonlo reakciot - tobbek kozt ezert is irtam be a fax teljes szoveget,
es nem csak az ujsag altal kiemelt reszt.


Cser Ferenc irja:

>Az ingyen kazetta hullamai kezdenek haborgo tengeri hullamokka dagadni. Nem
>hittem, hogy egy rendszervaltas soran maradhat olyan part talpon, amelyik
>kepviseloi ilyen mertekben hazudnak. Volt mar vita a FORUMban a politikusok
>igazmondasarol. Ott elhangzott, hogy ez bocsanatos bun.

>Kerdes: kinek adatik meg a bocsanat? A vesztett partnak bizonyara nem. A gyoz-
>tesnek? A gyoztesnek szabad hazudni? Ugy latom, ez a szemlelet a PART apparatus
>tagjainal megmaradt: "amit en mondok, az szentiras, aki ezt megkerdojelezi, az
>nezze meg magat!"

>Hat nagyon szeretnem, ha nem igy lenne.


Hazugsag es hazugsag kozt azert oriasi kulonbseg lehet. Ha Kupa Mihaly azt
mondja, hogy 1992-ben megindul a fellendules, az azert egy mas kategoria, mint
amikor Jeszenszky Geza kozli, hogy semmifele fegyverszallitas nem tortent
Horvatorszagba. Az elso lehet felelotlen igergetes, ocska propaganda, mocskos
politika, a masodik azonban a hazugsag legklasszikusabb formaja, amikor valaki
olyasmit allit, ami tenyszeruen nem igaz. Es meg ebben az esetben is lehetnek
kulonbsegek, nevezetesen hogy a hazugsag mennyire ellenorizheto.
Jeszenszky tagadasa, es ez a Poros Laszlo fele reakcio is hulyeseg - a szonak
abban az ertelmeben, hogy nekik is art. Ha Poros Laszlo egy picit vegiggondolta
volna a dolgot, akkor rajohetett volna, hogy a fax a 168 ora birtokaban kell
hogy legyen, hiszen az egesz cikk innen indult el. Es arra is szamithatott, hogy
egy ilyen ziccert az ellenfele nem fog kihagyni - plane miutan o nagyhangon a
tisztesseges ujsagiro - tarsadalombol kikozositendo valakinek nevezte a
riportert. Ezek utan mire szamitott? Kimeletre? Vagy arra hogy nem jut eszukbe
lehozni a faxot? Nem az elso eset, amikor ugy tunik nekem, hogy az MDF azzal
sincs tisztaban, hogy a sajat erdeke, nepszerusege, image-e erdekeben mit
kellene tennie, mondania, ne adj isten, hogyan kellene hazudnia. Ez pedig nem
egyszeruen megatalkodottsag, serthetetlenseg-kepzet, a gyoztesnek mindent
szabad effektus, az a gyanum, hogy ez egyszeruen tehetsegtelenseg, amatorizmus,
akarcsak a szoveg angolsaganal.
Vagy hogy Talleyrand-t idezzem: Ez tobb volt, mint bun, ez hiba volt.
     Udvozlettel:
        Jedlovszky Pal

Kormanyparti higgadtsag - baloldali folismeres  (2.resz)

Kedves SZALON-Olvasok!

Zetenyi Zsolttal, az un. elevulesi torveny egyik beterjesz-
tojevel keszult riport utan igeretemhez hiven egy neves,
Franciaorszagban elo baloldali ertelmisegi gondolkodo, Jozsef
Attila egykori baratja - igen-igen: Fejto Ferenc - szol hozza
temankhoz. (A riportot Koszeg Ferenc, a Beszelo riportere keszi-
tette - a kiemeleseket jomagam):

-Professzor ur, az Alkotmanybirosag alkotmanyellenesnek nyilvanitotta
 a visszamenoleges igazsagszolgaltatast. Eszerint a sztalinizmus, a
 forradalmat koveto megtorlas felelosei nem kerulhetnek birosag ele.
-A magyar tortenelemben tobb hagyomanya is van a rezsimvaltozast ko-
 veto tisztogatasoknak. A torokok kiuzese utan elkoboztak es katoli-
 kus fouraknak adomanyoztak a protestans nagybirtokokat. Egy kovet-
 kezo tisztogatas a Ferenc Jozsef-i represszio volt, a dinasztiaval
 szembefordulo magyar hazafiak ellen. A kiegyezest ellenben megegye-
 zes kovette, a halalra itelt Andrassy lett a miniszterelnok, es a
 legteljesebb amnesztiat biztositottak mindenkinek. A kovetkezo tisz-
 togatas a '19-es ellenforradalom tisztogatasa volt, a kovetkezo pe-
 dig a '45-48-as, amelyet egy demokratikusan megvalasztott koalicios
 kormany hajtott vegre. Szoval ma nem a nemet peldat vagy a cseh pel-
 dat kell figyelni, hanem azt, hogy milyen tanulsagokat lehet levonni
 a magyar tortenelembol.

-Es milyeneket?
-Eleget. A kommunista rezsim bizonyos ertelemben a Szalasi-rezsimhez
         = ========== ====== ======== ========== = =================
 hasonlithato. A nyilasokra alkalmazott torvenyhozas es modszerek al-
 ============  = ========== =========== ============ == ========= ==
 kalmazhatok, persze mutatis mutandis, hiszen a halalbuntetest elto-
 ===========
 roltek. 1945-46 kozott a rendelkezeseket foleg intellektualis teren
 bizonyos bekulekenyseggel hajtottak vegre. Mindazoknak az intellek-
 tueleknek, akik tobbe-kevesbe kollaboraltak, megbocsatottak. Azt
 hiszem, ehhez a hagyomanyhoz kell folyamodni. Mint hazaarulokat,
                                               ==== ============
 azokat is felelossegre lehet vonni, akik az orosz hegemoniat tulzott
 ====== == ============ ===== =====  ==== == ===== ========== =======
 lelkesedessel kiszolgaltak. Olyan embereket, mint Peter Gabor, pel-
 ============= ============
 daszeruen meg kell buntetni, aztan az allamfo ervenyesitheti kegyel-
 mezesi jogat.

-Megis van egy alapveto kulonbseg: azokat a torvenyeket, amelyek alap-
 jan a nyilasokat megbuntettek, akkor hoztak, amikor a nyilasok meg szin-
 te hatalmon voltak, tehat rogton megkezdodott a megbuntetesuk.
-Igen, hat ez kulonbseg. Azt lehet mondani, hogy egy kicsit elkestek,
 de jobb keson, mint soha. Igy lehet egyszerre kielegiteni az emberek
    ==== =====  ==== ====
 jogos kivansagat, hogy a bunos bunhodjon, es ugyanakkor bocsanatot
 es kegyelmet gyakorolni. Egy magyar filozofus, Kolnai Aurel, aki a
 Galilei-kor tagja volt, es 1920 ota Angliaban, Becsben, Kanadaban
 stb. elt, irt egy gyonyoru fenomenologiai tanulmanyt arrol, hogy mi
 a bocsanat, es mi az, hogy indulgencia, vagyis elnezes. Szerinte
 elnezonek nem szabad lenni. Az elnezes rossz. Semmilyen bunt nem
                                               ========= ==== ===
 szabad elnezni. Megbocsatani lehet.
 ====== =======

-Megis nagyon jelentos tenyezo, hogy mondjuk azokat a tetteket, amelye-
 ket a nyilas tettekhez hasonlithatunk, tobb mint harminc evvel ezelott
 es meg regebben kovettek el.
-Szerintem az elevules a nagy bunokre vonatkozolag itt sem ervenyes,
 a nyugati jogfolfogas szerint sem ervenyes. A nagy bunokre az emberi-
                                             = ==== ======= == ======
 seg, az emberi jogok elleni bunokre nem vonatkozhat az elevules. A
 ===  == ====== ===== ====== ======= === =========== == ========
 kegyelem, az igen, de az elevules nem.

-Magyarorszagon a baloldal elevulesparti. A jobboldal pedig, minel
 inkabb jobbra megyunk, annal inkabb azt mondja, hogy ezeket a nagy
 bunoket nem lehet elevultnek tekinteni.
-Ebben egyetertek veluk. Amiben nem ertek veluk egyet, hogy ezt szi-
 ===== ========== =====
 goruan jogszeruen kell csinalni, es meg kell akadalyozni mindenfele
 boszorkanyuldozest. Meg kell buntetni a ragalmazast, a foljelentest.
 Meg kell vonni azokat a hatarokat, amelyek lehetetlenne teszik azt,
 hogy a tisztogatast es az igazsagszolgaltatast onkenyesen, partpoli-
 tikai es egyeb celokra lehessen folhasznalni. De ezeket a hatarokat
 meg lehet vonni. A kozvelemeny jelentekeny resze nagyon nehezen vise-
                  = =========== =========== ===== ====== ======= ====
 li el, hogy halalos iteletek hozoi a szep villajuk kertjeben sutke-
 == ==  ==== ======= ======== ===== = ==== ======== ========= =====
 rezzenek a napon. De meg kell kulonboztetni toluk a kis bunosoket,
 ======== = =====
 ahogy megkulonboztettek a fo nyilasokat es a kis nyilasokat.

                  (A beszelgetes szovege a Beszelo marc.21-i
                   szamaban jelent meg.             Sz.Z.)

 ---------------------------- vege -----------------------------------

To~bb i'ra'ssal is ado's vagyok. Most beku~ldo~k ketto"t. Sajnos csak most,
to~bb nap ke'se'ssel tudok va'laszolni, elne'ze'st ke'rek azokto'l, akik u'gy
e'rzik, ma'r nem aktua'lis.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Gyimesi) Miklo's!

Az me'g o~nmaga'ban nem felte'tlen katasztro'fa, ha egy ce'g ado'ssa'ga nagyobb
mint a vagyona. Pl. ha egy ce'g e'szleli, hogy baj van, elkezdi elbocsa'tani a
dolgozo'kat, 6-12 havi ve'gkiele'gi'te'st fizetve nekik, a'tszervezni a ce'get,
rekla'mkampa'nyba kezd, stb. akkor a hirtelen megno~vo" kiada'sai miatt
ideiglenesen cso~kken a netto' vagyona, esetleg el is tu"nik, de ez esetleg csak
egy a'tmeneti a'llapot, mielo"tt a ko~ltse'gcso~kkene's, beve'telno~vekede's
beko~vetkezne. Teha't nem kell automatikusan azonnal ko~zbele'pni. De.

Persze az is elo"fordulhat, hogy a ce'g rosszul gazda'lkodik, nem tud
alkalmazkodni a megva'ltozott konjunktu'ra'hoz, vagy csak egyszeru"en peche
van, e's a vesztese'gek ko~vetkezte'ben fele'li vagyona't, lecso~kken az
e'rte'ke. Ekkor persze ko~zbe kellene azonnal le'pni, de nem felte'tlen lehet.

A va'llalat vagyona a felvett hitelek fedezete: vagy ko~zvetlenu~l, ha
jelza'log-ko~lcso~nro"l van szo', vagy ko~zvetve. Ha a va'llalat ado'ssa'ga
meghaladja a vagyona't, a va'llalat teljes vagyona a hitel fedezete, teha't
a ce'g bejegyzett tulajdonosainak, re'szve'nyeseinek nincs tulajdona a
va'llalatban, innento"l kezdve a hitelezo"k e'rdekei az elso"dlegesek.

Amikor egy ce'g ado'ssa'gai TARTO'SAN meghaladja'k a vagyona't, a ce'g ellen
felsza'mola'si-, vagy cso"delja'ra's indul. A ce'g ezt megelo"zendo" ke'rhet
o~ncso"do~t, vagy ko~teles erre, mint pl. Magyarorsza'gon is (ahol a tarto's=3
ho'nap). (O~n)cso"d esete'n a bi'ro'sa'g kijelo~l egy cso"dgondnokot, aki
a'tveszi a ce'g ira'nyi'ta'sa't e's megpro'ba'lja u'gy a'tszervezni, hogy
nyerese'gesse' va'ljon, megno"jo~n vagyona. Erre elo"re meghata'rozott ideje
van (sok orsza'gban 3 ho'nap). Itt tart most az Olympia & York. Ez alatt a
hitelezo"k nem nyu'jthatja'k be ko~vetele'seiket a ce'gnek, de az persze
tova'bb kamatozik. Ha a ve'dettse'g ideje alatt nem sikeru~l a ce'get talpra
a'lli'tani, akkor megindul a felsza'mola's. Ha a ce'get cso"d miatt
felsza'molja'k, akkor a hitelezo"k a'ltala'ban vesztenek a bolton, to~bbnyire
nem lehet megkapni a hitel e'rte'ke't. Eze'rt az ado'ssa'g egy re'sze't le kell
i'rni.

Ennek ke't oka van. Egyre'szt viszonylag gyorsan e'rte'kesi'tik a vagyont,
i'gy nincs ido" megva'rni, vagy megkeresni azt, aki hajlando' jo' a'rat fizetni
e'rte, a vevo" is tudja, hogy ezt most mindenke'pp el fogja'k adni, teha't nem
siet emelni az i'ge'rt a'rat. A ma'sik ok me'lyebb: a Reichman testve'rek ke't
okbo'l mentek cso"dbe. Egyre'szt a gazdasa'gi visszaese's miatt kevesen akarnak
iroda't be'relni, ott a'llnak az irodae'pu~letek nagyre'szt u~resen, e's me'g a
megle'vo" be'rlo"knek is a'rkedvezme'nyeket kell adni, hogy maradjanak.
Ugyanakkor az e'pu~letek ko~ltse'gei jo're'szt a'llando'k: a legnagyobb te'tel
felvett hitelek kamata. Teha't vesztese'gesen u~zemeltek. Ma'sre'szt viszont
a vagyon e'rte'ke is jelento"sen cso~kkent: az ingatlan-a'rak ele'g nagyot
estek (re'szben aze'rt, mert ott a'llnak u~resen e's nem termelnek jo~vedelmet,
re'szben meg, mert a va'lsa'g miatt most kevesen akarnak ilyen nagy pe'nzeket
befektetni). E's ez az e'rdekesebb. Nehe'z pontosan megmondani, hogy egy 50
emeletes irodaha'znak, amibe a magyar korma'ny o~sszes hivatala'val egyu~tt
ke'nyelmesen befe'rne, mekkora is pontosan az e'rte'ke. A va'llalat abban
e'rdekelt, hogy ne e'rte'kelje le a ko~nyvele'sben. To"zsdei szaba'lyok
ko~telezik ugyan ido"nke'nti u'jrae'rte'kele'sre, de ez egy ele'g bizonytalan
mu"velet mindaddig, ami'g te'nylegesen meg nem pro'ba'lod eladni. Lehet pl.,
hogy egy vadonatu'j e'pu~let 1md$-be keru~lt, de most csak fele'e'rt lehet(ne)
eladni. Ezt nehe'z pontosan tudni, eze'rt nehe'z pontosan megmondani, mikor
olvadt le a va'llalat vagyona olyan kicsire, hogy ma'r csak a cso"d marad.
I'gy mire elkezdo"dik a felsza'mola's, a va'llalat esetleg sokkal kevesebbet
e'r, mint amennyi ado'ssa'ga van.

Van egy ma'sik oka is, hogy a hiteleket le kellhet i'rni: a 29-33-as va'lsa'g
sora'n a bankok tova'bbgo~rgette'k a hiteleket abban a reme'nyben, hogy
elo"bb-uto'bb majd csak ve'ge lesz a va'lsa'gnak, e's fizetnek az ado'sok.
Nem lett ve'ge, e's hatalmas vesztese'g halmozo'dott fel. Kito~rt egy olyan
pa'nik az USA'ban, ami az ege'sz bankrendszert maga ala' temette volna. Le
kellett a'lli'tani a bankok mu"ko~de'se't, e's szana'lni o"ket (bank holliday).
Akkor hoztak egy olyan szaba'lyt, hogy a rossz hiteleket le kell i'rni
vesztese'gke'nt, ha egy bizonyos hata'rido"n tu'l nem fizet az ado's. Ez arra
o~szto~nzi a bankokat, hogy alaposabban ne'zze'k meg, kinek adnak hitelt, e's
le'pjenek ko~zbe akkor, amikor me'g hiteleik nagy re'sze't vissza tudja'k
szerezni, mert ku~lo~nben az ege'szet elveszthetik. Eze'rt kellhet a
bankoknak me'g a felsza'mola's elo"tt lei'rni bizonyos rossz hiteleket.

                         Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Findler) Miki!

Nem tudom, jo'-e, de mindenesetre beku~ldo~m, mielo"tt elme'sz.

Megnyugtatlak, a Pinochet nevu" hentesro"l nekem sincs jobb ve'leme'nyem, mint
Neked. Etto"l azonban me'g vannak tanulsa'gai a chilei gazdasa'gpolitika'nak,
e's ezeket e'rdemes elemezni.

Minden ki'se'rlet eredme'nye e'rdekes lehet valamilyen szempontbo'l, a
ko~zgazdasa'gtanban kis minta'k alapja'n kell dolgozni. Annak ideje'n Hitler
gazdasa'gpolitika'ja't is elemezte'k, pedig abban nem volt sok u'j.
Tu'ltermele'si va'lsa'g volt, a megolda's az volt, hogy u'gy teremtett
(deficitfinanszi'roza'son keresztu~l) to~bbletjo~vedelmet - e's ezzel
to~bbletkeresletet - az a'llam, hogy nem no~velte a ki'na'latot. Erre minden
olyan jo' volt, amit nem lehet elfogyasztani: emle'kmu", auto'pa'lya, fegyver.
Ezt csina'lta a New deal is, meg Hitler is. Egyes filantro'pok, mint Keynes,
hozza'tette'k ugyan, reme'lik, nem a fegyverkeze'st va'lasztja'k a politikusok,
de ez persze csak ja'mbor o'haj maradt.

A tova'bbiakat Antony Gyurinak is i'rom.

Az, ami Chile'ben to~rte'nt, (legala'bb) ke't okbo'l e'rdekes me'g ma is. Az
egyik, ami fontosabb neku~nk, a privatiza'cio'. Keve's to~meges, kampa'nyszeru"
privatiza'cio' volt a to~rte'nelemben, az egyik ilyen a chilei. Ma megleheto"sen
a'ltala'nos ko~zgazdasa'gi ve'leme'ny, hogy a maga'ntulajdonu' va'llalat
va'rhato'an jobban mu"ko~dik, mert ott ko~zvetlenu~l e'rdekelt a tulajdonos az
eredme'nyben. Vannak empi'rikus tapasztalatok is, amik ezt ala'ta'masztja'k.
De a chilei privatiza'cio' egyik legfontosabb tanulsa'ga az, hogy ez ro~vid
ta'von nem felte'tlen igaz. Nagyon fu~gg atto'l, hogyan privatiza'lnak.
Ha tu'l olcso'n, esetleg ingyen jut valaki a vagyonhoz, akkor inka'bb
mege'ri kifosztani a ce'get. A ma'sik vesze'ly, hogy nagyon kocka'zatos
va'llalkoza'sokba kezdhet az a tulajdonos, aki u'gy e'rzi, hogy nincs mit
vesztenie, hiszen ebu~l szerezte a jo'sza'got, e's i'gy nem nagy ka'r, ha el
is ve'sz ebu~l, de ha ma'zlija van, sokat nyer. Fontos hajto'ereje ugyan a
szabad versenynek a haszonva'gy, de az igazi o~szto~nzo" a buka'sto'l, a
vesztese'gto"l valo' fe'lelem. Ez az, ami elve'sz, amikor nincs e'rte'ke az
(aja'nde'kba) kapott e's nem megvett va'llalatnak. E's to~bbek ko~zt eze'rt
gyanu's nekem minden olyan javaslat, ami azt mondja, mindegy hogyan, csak
mielo"bb privatiza'ljunk. Nem mindegy, hogyan. A hetvenes e'vek ve'ge'n,
nyolcvanas e'vek eleje'n kipukkadt a spekula'cio's bubore'k Chile'ben, e's ez
nagyon megviselte a gazdasa'got, sok tekintetben kito~ro~lte ez elo"zo" e'vek
ve'resen megszenvedett gazdasa'gi eredme'nyeit.

A ma'sik tapasztalat elme'leti szempontbo'l sokkal fontosabb volt ma'r akkor,
amikor Pinochete'k elkezdte'k a stabiliza'cio't. Ez a stabiliza'cio'
ko~zgazdasa'gi tartalma't e'rinti, e's vastagon e'rinti Friedmant. A chilei
stabiliza'cio' tapasztalatai le'nyegesen hozza'ja'rultak ahhoz, hogy ma ma'r
gyakorlatilag nincsenek "tiszta" monetarista'k. Voltak ma's okok is, a
gazdasa'gelme'leten belu~l is lezajlott egy gyors fejlo"de's. A monetarizmus
egyes elemei bee'pu~ltek a ko~zgazdasa'gi elme'letekbe (nem csak
konzervati'vokba), ma's elemeit meg annak ellene're kirosta'lta az ido"
(to~bbnyire ele'g gyorsan, ma'r a 70-es e'vek ve'ge're), hogy a politikai
ko~zgondolkoda'sba esetleg ele'g me'lyen bee'pu~ltek.

A hetvenes e'vek eleje'n azonban a legfontosabb konzervati'v ko~zgazdasa'gi
elme'let a monetarizmus volt, aminek Milton Friedman volt az atyamestere.
Friedman ideolo'gikus, politikai i'ra'saiban (mint a hi'res Free to choose)
persze a szabad verseny apostola volt, ennyiben igaza van Antony Gyurinak, de
elme'leti(bb) i'ra'saiban ma'r nem teljesen. Voltak, akik e'pp aze'rt
szaki'tottak vele, mert tu'l etatista'nak gondolta'k. Ellenezte az a'llam
beavatkoza'sa't az egyes va'llalatok belu~gyeibe, ellenzett mindenfajta
iparpolitika't (a legsikeresebb - a'zsiai - orsza'gok, mint azt Antony
Gyuri is megjegyezte, to~bbnyire keme'ny iparpolitika't folytattak!), de az
a'llam fontos feladata'nak tartotta a pe'nzpiacok (pe'nzkibocsa'ta's, kamat-
e's a'rfolyampolitika) "megfelelo"" szaba'lyoza'sa't. Ennyiben nem jogos, amit
Gyuri i'r arro'l, hogy Friedman aze'rt ellenezte volta az a'rfolyam
ro~gzi'te'se't, mert a szabad verseny hi've volt. Friedman valo'ban ellenezte
volna az a'rfolyam olyan szinten valo' ro~gzi'te'se't, mert Friedman olyan
a'rfolyam-politika't javasolt, ami biztosi'tja a gazdasa'g nemzetko~zi
versenyke'pesse'ge't, e's a 80-as e'vek eleje'n a peso a'rfolyam ezt nem
biztosi'totta.

A monetarizmus to~bbek ko~zt arro'l is szo'l, hogyan stabiliza'lhato' egy
su'lyos infla'cio'ban szenvedo" gazdasa'g. Chile'ben Pinochet hatalomra
keru~le'sekor valo'ban su'lyos infla'cio' e's elado'soda's volt, szu~kse'g
volt stabiliza'cio'ra. Chile a monetarista'khoz fordult. A sokat emlegetett
chicago'i fiu'k valo'ban friedmania'nusok voltak, to~bbnyire a mester
tani'tva'nyai, akik meg is pro'ba'lta'k alkalmazni Friedman javaslatait, e's
kideru~lt, hogy nem megy. Friedman maga is magyara'zkoda'sra ke'nyszeru~lt:

"Question: ... Have the policies of the present government in Chile been
succesful in curing inflation?
Friedman: ... In the first place let me make one point clear. I have not been
guiding the economic policies of Chile! I have not known over the past year
whether to be flattered or amused by the powers which have been attributed
to me. I spent six days a year ago (in April 1975) in Chile and have had no
contact since with anybody in Chile and yet I am given credit for guiding the
day-to-day policies of that government. But let me say the answer to your
question is that, first of all, the government has not followed a severely
deflationary policy; they have reduced the rate of growth of the money supply
from something over 20 per cent a month to something in the neighbourhood of
10 per cent a month. Now that's a sharp reduction and that has been accompanied
by a sharp reduction in the rate of inflation ..." (Friedman, 1977)

Ke'so"bb 1982-ben, amikor e'pp u'gy ne'zett ki, hogy a helyzet me'gis jobb
(ko~zvetlen a cso"d elo"tt!), egy kicsit ma'st i'rt:

In an attempt to rectify the situation the military drew on a comprehensive plan
for a free-market economy that had been prepared by a group of young Chilean
economists, most, though not all, of whom had studied at the University of
Chicago. For the first two years, the so-called Chicago boys participated in
implementing the plan but only in subordinate positions, and there was little
progress in reducing inflation. Somewhat in desperation, the junta turned major
responsibility over to the Chicago boys. Fortunately, several of them combined
outstanding intellectual and executive ability with the courage of their
convictions and a sense of dedication to implementing them - and the economic
miracle was on its way. (Friedman, 1982)

A valo'sa'g az, hogy nagyon keme'ny monetarista politika't pro'ba'ltak
csina'lni, csak nem nagyon ment. Az infla'cio' stabiliza'la'sa'ra a
monetarista recept a pe'nzki'na'lat szu"ki'te'se, amit meg is csina'ltak, de
nem tudta'k olyan u~temben lenyomni, ahogy akarta'k: 75-ben a terv havi 1%-os
no~vekede's volt, a te'ny havi 10% lett, pedig mindent megpro'ba'ltak, ke't
e'vig a rea'lkamatla'b 40%(!) felett volt. Kideru~lt, hogy a pe'nzki'na'lat
nem egy szabadon megva'laszthato' va'ltozo', jelento"s - a monetarista'k a'ltal
hittne'l sokkal jelento"sebb - me'rte'kben endoge'n, a gazdasa'g mu"ko~de'se
a'ltal meghata'rozott. Az a'r, amit eze'rt a stabiliza'cio'e'rt fizettek, me'g
i'gy is elfogadhatatlanul magas volt: a GDP 12%-kal, a rea'ljo~vedelmek
40%-kal cso~kkentek. E's a stabiliza'cio' elfogadhatatlanul lassu' volt, 5 e'v
alatt ment le elfogadhato' szintre (kb. 30%) az infla'cio'. Vagyis a chilei
stabiliza'cio' csak abban az e'rtelemben nevezheto" sikeresnek, hogy a
ve'ge're, 81-re valo'ban sikeru~lt leszori'tani az infla'cio't 10% ala', de a
gazdasa'g belerokkant a dologba, e's ennek ko~vetkezte'ben a legfo"bb
eredme'ny, maga az alacsony infla'cio's u~tem sem volt tarthato'.

Egye'bke'nt e'rdekes, mit i'rt Friedman az elo"bb ide'zett Newsweek cikkben a
diktatu'ra'ro'l:

The adoption of free-market policies by Chile with the blessing and support of
the military junta headed by General Pinochet has given rise to the myth that
only an authoritarian regime can successfully implement a free-market policy.

The facts are very different. Chile is an exception, not the rule. The military
is hierarchical and its personnel are imbued with the tradition that some give
and some obey orders: it is organized from the top down. A free market is the
reverse. It is voluntaristic, authority is dispersed; bargaining, not submission
to orders, is its watchword; it is organized from the bottom up.

Ezzel le'nyege'ben egyet is e'rtek, azzal kiege'szi'tve, hogy a fenti persze nem
csak a katonai diktatu'ra'kra igaz.


Hivatkoza'sok:

Friedman, M. 1977: From Galbraith to Economic Freedom, IEA occasional Paper
No 49; reprinted in: Friedman: Monetarist Economics, 1991, Blackwell.

Friedman, M. 1982: Free Markets and the Generals, Newsweek; reprinted in:
The essence of Friedman (ed: Leube), Hoover Institution Press, 1987.

                                  Ko"ro~si Ga'bor