Azok kedveert, akik me'g most sem ertik, hogy mit is ertek az intelligencia
szerepen Kelet-Europaban, itt van me'g egy kiserlet.

(1) Europa keleti resze elmaradottabb volt mar evszazadok ota, mint a nyugati
fele.

(2) A kelet-europai ertelmiseget/intelligenciat termeszetesen erosen
befolyasoltak a kulonbozo nyugat-europai intellektualis es politikai
aramlatok.  De mig nyugaton a modernizacio zaszlovivoje a polgarsag volt,
addig Kelet-Europaban a polgarsag hianyanak kovetkezmenyekeppen az
ertelmisegnek kellett a politikai vezetoszerepet atvenni.

(3) A fentiekbol egyenesen kovetkezik, hogy a nagyobb politikai esemenyekben
Kelet-Europaban irok, tudosok, muveszek, koltok, filozofusok, szociologusok
es igy tovabb voltak a hangadok. Igy volt ez 1848-ban, igy volt 1918-ban, es
igy volt 1956-ban, eppenugy mint a rendszervaltas idejen 1989-90-ben. Az
ujonnan letrejott ellenzeki partok csak ugy hemzsegtek iroktol, koltoktol, es
filozofusoktol.

(4) Ez egy nem egeszseges helyzet. A magyar polgarosodas, amely eredetileg is
lassu volt, 1949 utan teljesen megakadt. A rendszervaltozas utan ut nyilott
arra, hogy egy nagypolgari/kozeppolgari reteg nojjon fel a piacgazdasag
bevezetese folyaman.

(5) Remelem, hogy mondjuk 20 ev mulva lesz majd egy uj polgari reteg es a
koltok, irok, filozofusok, esszeistak szerepe csokkenni fog a politikai
eletben.

Ami pedig a vizsgabiztos/valasz leirasokat illeti, azoknak az eg egy adta
vilagon semmi koze nincs a fentiekhez. Ugyanis nem azt ajanlom, hogy
iskolazatlan barbarok legyenek politikai vezetoink. De ugyanakkor nem tartom
tul jonak, ha azok koltok, irok, filozofusok, es szociologusok.

Es a legvegen szeretnem azt is hozzatenni, hogy a fentiek nem eppen
forradalmi kijelentesek. Sot, meg nem is eredetiek. Mindez mindossze egyik
axiomaja a lemaradott kelet-europai gazdasagi es tarsadalmi fejlodesnek. Meg
lehet kerdezni akarmelyik magyarorszagi vagy kulfoldi torteneszt, aki ezzel a
terseggel foglalkozik, es nagyon csodalkoznek, ha ezekkel a kijelentesekkel
nem ertenenek egyet.

Balogh Eva

balogh eva mondja:
>Ha Onnek konnyebb angolul vitatkozni, miert nem visszuk at a vitat az angol
>nyelvu Hungary c. listara?

ajaj. ket eve beneztem oda. aztan gondoltam, na, most rogton le fogom
tgadni hogy magyar vagyok/voltam. mert a hungary-list remes. de szerencsem
volt mert valaki eszrevette a, hugyismondjam, szellemi vergodesemet
(:-))... es ide iranyitott.:-)

szoval ha meg nem is tudok nagyon jol irni magyarul, de olvasni egesz jol
tudok, es gondolkozni valo itt azert van. mergelodni valo is, de itt
kibirom :-)

(hu, most ef megprobalja elkepzelni hogy mi lenne ha ezt a temat atvinnenk
a hungary-list-a. tejoisten... ramszakadna az eg. meg a pannon)


>Itt csak annyit, hogy On azt irja:

a', nem kell engem "on"ozni. ugyis csak tegezni tudok magyarul. :-)


>Eloszor is en nem csak muveszekrol (marmint szobraszokrol, festokrol)
>beszeltem, hanem a magyar vezeto ertelmisegrol altalaban, kulonosen azokrol,
>akik konyveket, tanulmanyokat, cikkeket irnak. Otthon kulonosen a
>szociologusoknak van nagy renomeja: oket kerdik meg mindenrol az eg vilagon
>meg olyan dolgokrol is, amirol valoszinuleg fogalmuk sincs.

hat lehet. de en viszont a muveszetrol irtam, mert nem vagyok sociologus.
de egy jo iro is ugyanolyan muvesz mind egy festo vagy szobrasz vagy
muzsikus. es persze mindenki probalja megerteni, kifejezni a sajat idejet,
vagy kornyezetet. ez benne van az alkotasban.

>Masodszor, igen itt valami ossze van keverve. A magyar intelligencia azt
>hiszi, hogy nekik kotelesseguk a politikusokat rancba szedni, illetve
>tanacsokat adni nekik, mivel azt hiszik, hogy ok okosabbak, intelligensebbek
>mint a politikusok.

neha okosabbak is. de nem mindig :-)... viszont ha jo muveszek, mindig
akadnak emberek akaik ugy erzik hogy oertuk, oruluk is szol. hogy velami
roluk is ki van fejezve. es evvel, a muveszet igenis a menedekuk.

>Elobbi irasaimban irtam arrol, hogy az ertelmiseg
>politikai vezeto szerepe egy kelet-europai jelenseg, aminek oka a gazdasagi
>es ebbol kifolyolag tarsadalmi elmaradottsag.

hm... ezt nem hiszem. hogy ennek az oka az elmaradottsag. inkabb azt
mondanam hogy a muveszet vezeto szerepe, ha igy van, az egy szocilologiai
phenomen, nem politikai. a politikusok mindig is utaltak a muveszeket. mert
tulsokat kerdeznek. a politikusoknak a konnyu valaszok jobban tetszenek.

beszeljunk csak koltokrol. it egy kis story:

mikor magyarorszagon voltam, egy oreg neni, latogatas kozben, elkezdett
kihuzogatni konyveket nekem, es verseket mutatni. es mondta, nezd ezt, meg
ezt. ez megmentette az eletemet a haboru alatt. es akkor a mamam meselte
hogy ez a nenei tanito volt, es mikor a taborban egyott volt vele, o volt a
legnagyobb kincs. mert a fejeben voltak a versek. es a tobbiek loptak neki
egy kis darab ceruzat, hogy le tudja irni a verseket, es akkor mindenki
korul korul adta a papirkakat es olvastak. es embernek ereztek magukat.

azt hizem igy kell erteni a muveszetet. hogy a legnagyobb roszban is
menedek. az emeber embernek erzi magat. es ennek semmi koze ahoz hogy
positiv vagy negativ.

azt hiszem hogy ez nem csak kelet europai, hanem europai talan. a nemetek,
franciak is szeretik a koltoiket.

ezt nem tudom mondani eszak amerikarol. itt sajnos az szamit muveszetnek
amit el lehet adni. ami nem muveszet, hanem entertainment industry.

>Szerintem ez egy meglehetosen
>szerencsetlen dolog, es remelem, hogy idovel az "irastudok" politikai szerepe
>meg fog szunni, megpedig akkor, amikor eroteljesebb polgarosodas lesz
>Magyarorszagon.

na. ez, mind egy... (hogy mondjak magyarul)... statement, kicsit veszejes.
de viszont m.o.-n a polgarok is szeretik a koltoket. de ha valahol a
gyerekek *csak* arra vannak tanitva hogy jo fogyasztok legyenek, akkor mar
nem fogjak megbecsulni. nem veszi senki se eszre hogy az amerikai
piac-gazdasagnak nagyon fontos hogy nojon, mindig uj fogyasztokat talaljon?
es kelet-europa az egy uj piac, potencialis fogyaztoi kozonseg?

(na most rogton le fognak kommunistazni... pedig nem vagyok az)


>Azt hiszem, hogy Ach/Balint utolso levele remek peldaja a magyar
>pesszimizmusnak. Itt van egy tipikus idezet:
>
>>Az optimizmus-pesszimizmus ke'rde'sben elfogultsa'got jelentek be. Ezt
>>a'ltala'ban hatalmonle'vo'' egye'nek szokta'k pengetni mifele'nk ha
>>kritikus hangve'tellel szembesu~lnek e's nem szeretne'k a felvete's
>>jogossa'ga't (igazsa'gtartalma't) boncolgatni hanem a't akarja'k rakni a
>>dolog terhe't a kritikusra. Vagyis, hogy a nehe'zse'geknek nem a le'te,
>>hanem a velu~k valo' foglalkoza's ami ka'ros, pe'lda'ul mert pesszimizmust
>>lehel.
>
>Roviden osszefoglalva--mindossze a hatalmonlevok beszelnek optimizmusrol es
>termeszetesen mindez csak porhintes! Hat ez az a pesszimizmus amirol szo van
>itt.

en pedig egyetertek vele.

ef


> ----------------------------------------------------
        -*- it's a dog-eat-dogfood world -*-
                        NWHQ
             http://www.knosso.com/NWHQ/
> ----------------------------------------------------

T. Szalon!

                                   "Akarta  a  fene!"
                                              (Arany  Ja'nos)

  Ba'r  ma'r  a  multkor  fanyalgva  kisza'lltam  egy  tu'lpolitiza'ltta'
va'lo'  eszmecsere'bo''l,  me'gis  meg  kell  a'llapi'tsam,  hogy
csoda'latos  dolog  ez  a  politika. Csak  ne'ha'ny  napja,  hogy  egy  
e'pp  vitatott  ke'rde's  kapcsa'n,  lelkesen  igyekeztem  ta'mogatni --
pa'rta'lla'sto'l  e's  ma's  effe'le'ktol  fu~ggetlenu~l -- mindenkit 
aki  a  jo'  e'rtelemben  vett  kultu'ra  fennmarada'sa'e'rt  ku~zd, 
amit  a  recesszio'  e's  politika  klf.  szu~leme'nyei  vesze'lyeztetnek. 
Ma'ra  pedig -- az  a'llito'lagos  mindenbajokozo' -- 
Nagy  Magyar  Pesszimizmus  cimera'llata'va'  va'ltozhattam. (Pedig 
ne'gy  e'ves  koromig  vila'gosan  la'ttam,  hogy  a  szelet  a  fa'k 
viselkede'se  okozza  de  ke'sobb  gonosz  pesszimista'k  bebesze'lte'k 
nekem,  hogy  pont  forditva  van.)

  Miuta'n  a  ro~ho~ge's  csillapodta'val  isme't  la'tom  a  billentyu~ket
szeretne'k  reaga'lni  kinevezo''m,  Balogh S. E'va  leguto'bbi  ira'sa'ra,
melyben  isme't  ide'zve  hallhatatlan  soraimat  egyszersmind
o~sszefoglalta  azok  eszmei  mondanivalo'ja't  is  (gyenge'bbek
kedve'e'rt)  imigyen:

>Roviden osszefoglalva--mindossze a hatalmonlevok beszelnek
>optimizmusrol es termeszetesen mindez csak porhintes! Hat ez az a
>pesszimizmus amirol szo van itt.

  Csusza  tisztelettel.  E'n  azt  irtam,  hogy  a  kritika't  szoka's
mindenfe'le  csu'nyasa'gnak  elnevezni  hatalmase'kna'l  igy  pl.
pesszimizmusnak  is.  Hogy  az  optimizmus  esete't  kimindenki  zene'li 
(pl. a  realita'sok  helyett) erre  ma'r  nem  te'rtem  ki. E'n  pl. 
a  jelzo''  ne'lku~li  REALIZMUS  hi'vei  ko~ze' tartozom  s  azt  hiszem
legala'bb  ebben  a  to~bbse'ghez  is.

  Mindez  azonban  nem  nagyon  e'rdekel. Ami  e'rdekesebb  az  a  jo'fe'le
kultu'ra  fennmarada'sa,  so''t  te'rnyere'se  a  rossz  ko~ru~lme'nyek
folyta'n  tu'lburja'nzo'  (e's  ko~rnyezetszennyezo'')  hu~lyese'ghez
ke'pest. E's  erro''l  szo'l az  o~sszes  belebesze'le'sem  a  Szalonban.


U~dv: Arch.

Micsoda orom ujra Szabo Kalman irasat olvasni! Mindennel, de mindennel
egyetertek, csak hogy Kalman nalamnal jobban tudja eloadni ugyanazokat az
otleteket.

Itt mindossze egy-ket dolgot szeretnek irasahoz hozzafuzni.

(1) A Magyar Tudomanyos Akademia. En mar egy evvel ezelott--azt hiszem az
angolnyelvu listan--hasonlot ajanlottam. Illetve a MTA-hoz tartozo tudomanyos
intezetek leepiteset szerettem volna latni. A Rakosi-rendszerben letrejott
torzszulemeny szovjet mintara keszult persze es egy nem-demokratikus allam
szuksegeit fedezte. Kulonosen 1956 utan, legalabb is az en szakomban
(tortenelem) a kovetkezo helyzet allt fenn: a legjobb szakemberek a
Tortenettudomany Intezetben kotottek ki, Molnar Erik partfogasat elvezve.
(Ugyanis ezek voltak azok az emberek, akiket 1956 utan kipenderitettek az
ELTE-rol.) Es egyre inkabb az tortent, hogy a legjobb torteneszek nem
tanitottak, mig a kevesbe jo torteneszek maradtak az ELTE-n. Voltak ott meg
olyanok is, mint a valamikori parttitkar (elfelejtettem a nevet), aki
keptelen volt kiadni egy epkezlab konyvet es ezert leforditott (orosz
forditasbol!, mivel nemetul nem tudott) egy mar nemetul megjelent konyvet
valami nemet tortenelmi temarol. A konyvet mar majdnem kinyomtak, amikor az
egyik lektor felfedezte a plagiumot! Mondanom sem kell, hogy nem dotak ki az
egyetemrol! Tudomasom szerint sehol a vilagon (kiveve a volt szocialista
orszagokat), nem valasztjak szet a kutatokat es a tanarokat ilyen modon. Erre
nincs penz es nem is jo praxis.

(2) Teljesen egyetertek azzal, hogy a MTA tagok ne kapjanak fizetest, hanem,
megint, eppugy mint Nyugaton mindossze elvezzek magat a megtiszteltetest.
Aztan meg valami. Nem tudom, hogy megszunt-e vagy sem a "kandidatusi"
kategoria? Ha nem, meg kell szuntetni--az Akademia nem adhatna ki egyetemi
fokozatokat. Nem beszelve arrol, hogy az utobbi idokben ezeket a kandidatusi
fokozatokat majdnem ingyen osztogattak, politikusoknak. Lasd Horn Gyula
kozgazdasagi kandidatusi fokozatat, amikor mindenki elismeri, hogy egyaltalan
nem ert a kozgazdasaghoz!

(3) Ami a kotelezo oraszamot illeti, valoban azt hiszem, hogy a legjobb a
nyugat-europai kvotahoz igazodni. Az Egyesult Allamokban egyeteme'tol fugg: a
legismertebb, legjobb egyetemeken aranylag alacsony a kotelezo oraszam.
Peldaul a Yalen egy nem "tenured" professor evente hat targyat tanit
(szemeszterenkent harmat) heti harom oraban. Tehat hetente 9 orat tolt az
eloadoteremben. De persze dolgozatok javitasa, irasbelik osztalyozasa,
bizonyos munkakorok a tanszeken belul jo sok idot vesznek igenybe. Aztan van
olyan is, hogy hivatalos orak, amikor diakokat fogadsz, es igy tovabb. A
legtobb ember errefele majdnem reggeltol-estig elfoglalt, kulonosen mivel
publikalni is kell, ha eletben akar maradni a tanszeken.

(4) Az alacsony kepesitest ado foiskolakat azt hiszem mar kezdik is
megszuntetni, illetve hozzacsatolni--ha van ilyen--a helyi egyetemhez.
Legalabb is ezt olvastam a Pollack Mihalyrol elnevezett muszaki foiskolarol
(Pecs), amelyik harom even belul beleszervezodik a Janus Pannonius
Tudomanyegyetemhez, mint annak mernokkara.

(5) Teljesen egyetertek Kalman velemenyevel Fodor Gabort illetoleg. Meg azok
szerint is, akik SZDSZ korokhoz kozelallo emberek, Fodor minisztersege nagy
hiba volt.

(6) En szerintem Szabo Kalman peldaul sokkal jobb miniszter lenne. Es nem is
viccelek.

Balogh Eva

Tisztelt Szalon!
	Irasomban egy Olaszorszagban megjelent, a magyar tudomanyt es 
felsooktatast bemutato cikket szeretnek roviden ismertetni, tovabba 
nehany kommentart fuzni az ismerteteshez. HIX-es elozmenyeimrol roviden 
annyit, hogy elosszor a Bokros program vitajahoz szoltam hozza, nehany 
mondatban, a SZALONban. Megjegyeztem, hogy a Bokros program meg nagy bajt 
hozhat az orszagra, valojaban az IMF elgondolasai allnak meggette es, 
hogy az egyik legfontosabb feladata ezekutan a magyar ertelmisegnek, 
hogy meg tudja vedeni iskolainkat az allam reszerol fenyegeto sulyos, 
destruktiv intezkedesektol.
	Ezekutan raternek az emlitett cikk ismertetesere. A cikk szerzoje
Gianfranco Cicognani ur, az Olasz Koztarsasag budapesti kovetsegenek
tudomanyos attaseja. Az iras Olaszorszag "Az Egyetemek, a Tudomanyos es
Technologiai Kutatasok Miniszteriumanak" lapjban jelent meg az 1994
november-decemberi szamban. Mivel a lap a SZALON olvasok elott
feltehetoleg nem ismertes, ezert szuksegesnek latom, maganak a lapnak is a
rovid bemutatasat. Elsosorban azt szeretnem kiemelni, hogy nem propaganda
ujsagrol van szo. A vonatkozo lapszam tartalom jegyzeke ezt jol
illusztralja. Osszesen harom cikk tallahato a tartalom jegyzekben.  Az
elso cikk negy oldalban foglalkozik a BRITE/EuRam nevu proram
ismertetesevel, amely az ipari anyagok es technolgiak finaszirozasra
szolgalja. A program celkituzeseit, anyagi eszkozeit es a megpalyazas
modjat ismerteti. Hasonlo felepitesu a masodik cikk, amely az ACTS nevu
telekomminkacios programot teszi kozze 14 oldalban. A magyar tudomanyt es
tchanologiai kutatsokat ismerteto cikk 17 oldal hosszu. Szinten elsosorban
gyakorlatias szempontokat vessz szamba. A magyar kutatas szinvonalat,
eroforrasait es iranyitasi rendszeret muttaja be, tovabba eligazitast ad,
hogy milyen modon es mely teruleteken kezdemenyezhetnek kulonfele olasz
szervezetek kozos programokat magyarorszagi kutatohelyekkel. A magyar
kutatas es oktatas magas szinvonalanak szemletetsere megemliti a magyar
nobeldijasok magas szamat, tovabba, hogy az elso nobeldijat 1910-ben
kaptuk es 1994-ben is volt ket magyar nobeldijas. A nehezsegek kozott elso
helyen emliti az orszag gazdasagi kriziset (Ezt a GNP adatokkal, az
allamadossag alakulasaval, a koltsegvetesi hiany, a munkanekulisegi
adatok, a fogyasztoi arindex es az elektromos energia felhasznalasanak
1989-tol 1994-ig terjedo szamaival mutatja be.) A kovetkezmenyeket szinten
szamokkal illusztralja. Az adatsor rendkivul tanulsagos es elsosorban erre
szeretnem felhivni a tisztelt SZALON olvasok figyelmet. A kutatasra es
fejlesztesre Magyarorszag az 1980-89 kozotti periodusban a nemzeti
jovedelem 2-2.6%-at forditotta. Az adatok 1989 utan: 1990 - 1.6%, 1991
1.2%, 1992 1.1% 1993 1% !!! A human eroforrasok elszegenyedeset az alabbi
adatokkal huzza ala: a kuatatas-fejlesztesben foglalkoztatottak szama
korabban 50 000 ezer fo volt (ebbol kutato 22-24 000 fo). 1990-ben a
letszam 38 000-re csokkent ( ebbol 17 500 a kutato). 94-re mar csak 30
000 ember maradt a kutatas fejleszteben. Tehat a vonatkozo idoszakban a
magyar kutatas elvesztette anyagi eroforrasainak kb 60%-at es
emberallomanyanak 40%-at. (Ehhez a mohacsi meretu embervesztesseghez kepest
akar a Bokros-Fodor duo nevevel femjelzett kormanyzati elkepzeles a
korabbinal is nagyobb meretu restrikciot alkalmazni).
	A tudomanyos kutatas magyarorszagi eroforrasai kozott targyalja
Cicognani ur a magyar egyetemeken folyo kutatast es oktatsi tevkenyseget. 
Kiemeli, hogy a magyar tudomanynak, a nehezsegek ellnere, meglepo 
eredmennyesegenk hattereben a jol mukodo oktatas all. Szeretnem kulon is
felhivni a SZALON olvasok figyelmet Cicognani ur azon megallapitasara,
hogy a felso oktatas hatekonysagat Cicognani ur szerint az jelzi, hogy a
beiratkozottak mintegy 90%-a szerzi meg a diplomat. Ez a felveteli 
rendszer szigoru szelekcios kovetelmenyeinek koszonheto. Az eredeti 
szoveg: ".. in Ungheria la percentuale degli studenti che 
consegue la laurea sia superiore al 90% (dimonstrazine dell efficienza 
del systema e, in particolare, grazie al rigoroso processo di selectione 
in ingresso) ..." A mondatresz kiemeleset a teljes mondatbol az 
indokolja, hogy a teljes mondat 10 sor hosszu. Az elhagyott reszek arrol 
szolnak, hogy a diak letszamot a tudomany es a technologiai igenyek 
miatt kivanatos lenne 60 000-rol 90 000-re novelni (valtozatlan 
hatekonysag mellett). Erdekes, hogy ezt 90% szazalekos szamadatot az 
itthoni kormanytenyezok eppen ellenkezo ertelemben szoktak emlegetni. 
Tandijjal es tanulas mellett dolgozo diakokkal, szetzuzott felveteli 
rendszerrel, az oktatoi elbocsajtasok utan szuksegszeru tomegoktatasi 
modszerekkel a fenti hatekonysagot lehetetlen lesz tartani.
	A cikk a kihasznalatlan magyar human eroforrasok igenybeveteleben 
latja Olaszorszag szamara az egyuttmukodesekben rejlo elonyt.  
	Idekivankozik meg nehany, a cikkel nem kozvetlen osszefuggesben 
allo, de idevago megjegyzes is: Jo velemenyevel Cicognani ur nem all 
egyedul. A mult ev vegen a keleteuropai tudomanyt bemutato 
Nature kulonszambol a szerkesztok azert hagytak ki, indoklasuk szerint, 
Magyarorszagot, mert annyira kiemelkedik a tobbi keleteuropai orszag 
kozul, hogy nem lehet beilleszteni a keleteuropai keretek koze.
	A kozos piaci fejlesztesi programok (hasonloan az olaszhoz) penz 
eszkozoket biztositak a tagorszagok szamara a keleteuropai human 
eroforrasok megmentessehez. Ez a nyugateuropaiak szamara csak lehetoseg, 
szamunkra viszont letkerdes. A hazai penzeszkozok teljes eltunese 
kerdesesse teszi, hogy egyalatan a belepot meg tudjuk e valtani az 
egyuttmukodesekhez. 
	Tanulsagos a Muszaki Egyetem esete. A Muegyetem kapacitasait a 
70-es evek vegen beinditott, remenybeli, modernizaciohoz fejlesztettek 
fel. A modernizacio kutbaesett. Ez balszerncse, de a penz es feladat 
nelkul maradt embereket lustanak es tehetsegtelennek nevezni 
erkolcstelenseg. Bokros es Fodor unalomig ismetelt ervelese, hogy 
tudnillik a tandij fejeben a diakok kuldjek el "lusta" oktataikat az 
ovodas gyerekek szintjen all. Nincs mod erdemi parbeszedre, ha a 
vitapartner felcsereli az okot es az okozatot (tudnillik azert ne 
kapjanak penzt az oktatok, mert nem dolgoznak, holott a penzhiany kesztet 
sokakat tetlensegre). "Bolcsesseguk" a kozepkori arab bolcsek egyik 
ekoskodast juttatja eszembe: "Allah bolcs. A sivatagban sohasem esik az 
eso. Minek is esne, hisz nincs ott semmi."

Bathori Gyorgy

Paller Gabor irja:

>Hmmm, en egy csomo embert ismerek, aki havi 30000 nettoval igen
>boldog lenne. Az igaz, hogy a kepzettseguk nem felel meg az egyetemi
>oktatokenak (altalaban, vannak kivetelek is jol kepzett, rettentoen
>rosszul fizetett ismerosokrol) es a piaci szektorban ilyen
>kepzettseggel altalaban tobbet lehet keresni. Ez mindenutt igy van
>azonban.

Ebben en nem vagyok biztos, a moszkva teri rata 1000Ft/nap, annyira
nem rossz meg a helyzet, hogy epkezlab emberek ne keressenek meg ennyit.

Ill.:

>Meglehet, nem fejeztem ki magam korabban erthetoen. Magyarorszagon 
>a tobbseg *szegeny* es az egyetemi oktatoknal, Melocco-knal 
>*rosszabb* helyzetben van. Egy tuzolto 20000 Ft-ot keres hetvegi 
>szolgalattal, eloregedett, elavult felszerelessel, eletveszellyel 
>inkluzive (most volt a tuntetesuk a Parlament elott). Kinek jar a 
>keves penz, a tuzoltonak vagy az egyetemi oktatoknak ? Ki valaszolja 
>meg nekem ezt a rosszindulatu kerdest ? Es ha mindkettonek jar, 
>*mibol* ?

Szerintem az adofizetoknek el kell donteniuk, hogy mire akarnak kolteni.
En a magam reszerol az eroszak szervezetekre (rendor, tuzolto APEH) a
kozlekedes tavkozlesre, a kormanyra es az oktatasra koltenek. Viszont
nem koltenek meg mindig allami foglalkoztatottsag fenntartasara, bevallanam,
hogy a TB nem tarthato fenn es altalaban mindent magara hagynek, ami a 
fenti listan kivul esik. Ugyanis, menteni teljesen felesleges a menthetetlent.
Az emberek nagy tomegei elobb vagy utobb nyomorba fognak sullyedni. De ha
az eroszak szervezetek nem mukodnek, akkor az alvilag fogja megszervezni
a tarsadalmat. Ha nincsen iskola rendszer, akkor veglegesen elvagodik minden
nyomorba jutott csalad gyermeke szamara a felemelkedes eselye. Es a kozepesen
gazdagoknak sem lesz hova kuldeni csemeteiket. Ha pedig az allami funkcionarius
ok
nem kapnak eleg fizetest, akkor eladjak az orszagot. 

Ha a magyar ember fenn akarja tartani maganak a lehetoseget arra, hogy ha mar o
 
nem is, esetleg a kovetkezo generacio fel tudjon emelkedni, akkor a kozel 
ehinseget is vallalnia kell, hogy fenntartsa az egyetemeit es magat az allamot.
 
A masik verzio a vegtelen hosszu vegetalas, az ENSZ segelyekert valo sorbanalla
s, 
rizsosztas teherautorol, gyermek hullak tomegsirokban ... Ez var az Oroszokra, 
Ukranokra, Romanokra es Szerbekre. Ha a magyar ember fegyelmezett 
lemondasra/szivasra nem kepes demokratikusan vagy diktatorikus formaban, ha nin
cs 
meg az atlag magyarban a rendezett tarsadalomra es a tarsadalmi felemelkedest 
szolgalo intezmenyekre az elemi igeny, akkor ne ontsunk erte mi, akikben ez az 
igeny megvan, sem konnyeket. Minden tarsadalomnak joga van szetrohadni.
A Lengyelek, Csehek, Szlovenok kulturaltan veszik az akadalyokat, pedig nekik i
s 
pont ugyanannyi problemajuk van mint nekunk. 10 ev mulva a varsoi,pragai,ljubja
nai 
egyetemek vetekedni fognak barmely fejlett nyugati egyetemmel. Mikozben ezekben
az orszagokban az atlagjovedelem a magyarnal alacsonyabb, ismeroseim mind arrol
szamolnak be, hogy az egyetemeken a helyzetuk javul, amit az onnan kikerulo
tudomanyos publikaciok novekvo szama is jelez. Minket nem az IMF balkanosit,
hanem a sajat tarsadalmi onszervezo kepessegunk egyezik meg a melyen lenezett
Roman szomszedainkal.

Udv:
Gabor

Egy erdekes szerkesztosegnek bekuldott levelet fedeztem fel a szeptember 5-i
168 oraban, dr. vitez Endrey Antal tollabol:


Magyar Kereszteny Mozgalom
H-6800 Hodmezovasarhely
Rudnay Gyula u. 2B, fszt. 2
Telefon es FAX: (62) 342-959

Elnok: Dr. vitez Endrey Antal


Tisztelt Foszerkeszto Ur!

Orszagunk es egesz nemzetunk a Honfoglalas 1100. evfordulojanak
megunneplesere keszul. A honszerzo Arpad fejedelem es hadai bevonulasat
bemutato nagyszeru remekmu, a Feszty-korkep ismet teljes diszeben pompazik
Opusztaszeren. Hianyzik azonban a magyar tarsadalom tudatabol Arpad vezer
igazi tortenelmi nagysaganak, orszagalapito koncepciojanak es kimagaslo
emberi kvalitasainak felismerese es meltatasa.

A Magyar Kereszteny Mozgalom ezert orszagos mozgalmat indit a honszerzo Arpad
fejedelem emlekenek a magyar Orszaggyules altal unnepelyesen torvenyben valo
megorokitesere es 1996 szeptemberetol kezdodoen az Arpad-nap hivatalos
nemzeti unnepeink soraba valo emelesere.

Ennek erdekeben mozgalmunk lapja, a Nemzeti Ujsag e honaptol kezdodoen
havonta hosszabb irasban fog megemlekezni Arpad fejedelem eleterol,
szemelyisegerol, erdemeirol es a honfoglalas dicsoseges lefolyasarol. Ezekbol
a szamokbol tiszteletpeldanyokat kuldunk onnek, es tisztelettel kerjuk,
kovesse figyelemmel ezeket az irasokat, es sziveskedjek azokat barati kore es
ismerosei figyelmebe is ajanlani.

Bizunk benne, hogy e nemes kezdemenyezesunket rokonszenvvel fogadja es
tamogatasaban reszesiti.

Tisztelettel:

Dr. vitez Endrey Antal,
a Magyar Kereszteny Mozgalom
orszagos elnoke


Mivel az utobbi idokben dr. vitez Endrey Antal nevet jo nehanyszor lehetett
olvasni az Interneten,  ugy gondoltam, hogy a Szalon olvasoi erdeklodessel
fogjak figyelemmel kiserni dr. Erdey szeleskoru tevekenyseget Magyarorszagon.

Balogh Eva

Tisztelt Szalon !

Kovacs Zoltan 965-os Szalonban megjelent cikkenek most csak egy 
mellekszalara reagalnek (Zoltannal eppen tisztazzuk a vita temaja 
koruli felreerteseket)

> Amugy a Gabor altal idezett osszeg (54 milliard Ft a
> felsooktatasra evente) nagyjabol megegyezik az APV Rt. egy evre
> extrapolalt mukodesi koltsegevel (28 milliard volt az elso
> felevben) ugy, hogy a fo allami fejostehennek szant privatizacios
> ceg eddig me'g ennyit sem hozott a konyhara.

Sajnos nincs friss adatom, de lassuk a 95-os (modositas alatt allo) 
koltsegvetes Allami Vagyonugynoksegre vonatkozo teteleit. (Ezek a 
szamok azota tobbszor valtozhattak, csak nagysagrendi 
tajekoztataskent vagom ide oket)
 (forras : http://www.meh.hu/koltsegv/12mell.htm)
(millio Ft-ban)
 11 Allami Vagyonugynokseg                                                     
            
 1 Allami Vagyonugynokseg                                                      
            
 1 Mukodesi koltsegvetes                                                       
            
 1 Szemelyi juttatasok 760,0                                                   
            
 2 Tarsadalombiztositasi jarulek 316,6                                         
            
 3 Dologi kiadasok 335,4                                                       
            
 4 Penzeszkoz atadas, egyeb tamogatas 8,0                                      
            
 2 Felujitas 58,2                                                              
            
 3 Felhalmozasi kiadasok 23,0 
2 Vagyonkezelessel es a privatizacio elokeszitesevel osszefuggo kiadas
                                                     13 000,0           
 3 Szavatossag, jotallas, kezessegvallalas kiadasai 8 000,0

Az AVU koltsegveteseben tehat nem az intezmeny mukodesi koltsege a fo 
tetel, hanem a privatizaciora varo cegek vesztesegeinek, mukodesi 
koltsegeinek fedezese es a garanciak. Ugyanugy nem hasonlithato tehat 
ossze ez a 21 milliard (ami azota tobbszor valtozhatott) az egyetemek 
54 milliardjaval, mint a gorogdinnye a telefonnal. A ceget ugyanis 
vagy privatizaljak, vagy tonkremegy (szetlopjak ...), elobb-utobb 
megszunnek az ezzel kapcsolatos kiadasok. Az egyetemek viszont evrol 
evre egyre novekvo kiadasi tetellel *allandoan* szerepelnek a 
budzseben, reformjukra elobb-utobb sort kell keriteni.

Udv, Gabor