mielott eltunok.

> =======================================================
> Felado : Fencsik Gabor

> 158003-AD384 CD-sorozatban.  Bartok zongorafelvetelei szinten konnyen
> elerhetok -- kozismerten gyakran elter sajat eloadasi utasitasaitol es
> tempo-jelzeseitol.

Nem. Tempojelzeseitol (adagio, allegro, presto etc.) nem ter el. 
Amitol elter, az egyreszt a metronomjelzes, masreszt a mu" altala 
(tobbnyire) megadott idotartama. Azonban Bartok hangsulyozza, hogy a 
metronomjelzesek tajekoztato jelleguek, az idotartamok pedig 
mindossze annyit jelentenek: "amikor en (Bartok) eljatszottam, ennyi 
ideig tartott".

> megtalalhatod a Bach Reader c. gyujtemenyben (Norton, 1966).  Kulonosen
> sok fultanu irt Bach orgona-, klavier-, es bracsajatekarol.

Bocs, milyen hangszer az a "klavier"? (Egyebkent Bach-korabeli 
helyesirassal: Clavier.)

> (Zenekarban Bach legszivesebben bracsan jatszott, akarcsak 
> Mozart.)

Nem. Zenekarban mindketten hegedun jatszottak. Bach azert, mert ugy 
velte, onnan jobban kezben tudja tartani az iranyitast; Mozart pedig 
kenytelen volt, miutan 1772-ben kineveztek a salzburgi hercegersek 
zenekaranak Konzertmeistereve. Igazabol mindketten a billentyus 
hangszerek muveszei voltak.

> legendas orgona-improvizaciokba fogott.  Hogy Bach orgona-improvizacioi
> milyenek lehettek, arrol a Kromatikus Fantazia-bol lehet leginkabb kepet
> alkotni.

Hat eppen lehet, bar a Kromatikus fantazia es fuga csembalomu. Hadd 
ajanljam emellett a Musikalisches Opfer 6 szolamu fugajat (Bach 
ricercarnak nevezi), melyet eredetileg 1747-ben, Nagy Frigyes 
szivelyes felkeresere az uralkodo sajat temajara improvizalt, 
fortepianon. (Ez a legkorabbi, bizonyithatoan fortepianon fogant 
zenemu.)

> A korabeli magnofelvetelek sajnos mint elkallodtak, de Forkel
> Bach-eletrajzaban pl. a kovetkezok olvashatok:

Tekintve, hogy Bach halalakor Forkel 1 (egy) eves volt, aligha 
nevezheto autentikus szem- es fultanunak. Ertesuleseit Bach 
kornyezetebol, elsosorban Carl Philipp Emanueltol szerezte. (Mellesleg 
C.Ph.E.- tol nagyon sok erdekes dolgot megtudhatunk apjarol.)

> Felado : Riesz Ferenc * Parma, Taljanfold

> Varga Gyorgy ujboli jelentkezesenek :-). Szoval, kedves Gyorgy,
> en nem egyszerre hallgatom Machaut misejet es az In the wake of
> Posseidon-t, hanem egymas utan. :)

Kosz, ezt megerdemeltem! :-)))))))

> Lehet, hogy egyszer en is
> eljutok oda, lint Te es az utobbit csak kozhelygyujtemenynek
> tartom; lehet. A temaban egy nagyobb lelegzetu irasom keszul,
> majd abban bovebben.

Jaj, kedves Feri, felreertettel, mert felreerthetoen fogalmaztam. 
Ha valaki erti (vagy erteni veli, ami ugyanaz), de legfokeppen: elvezi 
per esempio Bartok Zenejet, akkor mar nincs baj. Valojaban en (olykor) 
irigyellek teged, mert a te spektrumod szelesebb, mint az enyem. 
Irasodat kivancsian varom.

Es ha mar a mentegetozeseknel tartunk: Gyorgy Ur, te se haragudj, 
kerlek! Eljen a komolyzene!!! :-))) Szoval, az az erzesem, hogy ha 
vegeter a tudomanyod, akkor elkezdesz talalgatni, es en ezt nem birom 
megallni szo nelkul. De a hiba nyilvan bennem van.

> Varga Gyorgy irta:
> "Nagyon igaz az a mondas, mely szerint a zene folyekony epiteszet!"
> Erdekes, en ugy tudtam: Az epiteszet kove valt zene. :)))

Vagy megfagyott zene. Igen, de ennek forditottja is divik, amit en 
irtam.

Egyebkent a "miert nem volt magyar Machaut" stb. kerdes rendkivul 
izgalmas (bar ez is egy "miert"... :)). Tehetsegben sosem volt hiany 
(lasd magyar nepzene, magyar gregorianum, Liszt, Bartok, Kodaly,
Hip-Hop Boyz ;-)). A tarsadalmi viszonyok nem kedveztek valahogyan, 
de ebbe nem mennek bele, mert nem vagyok tul jartas a kozepkori 
magyar szocilogiaban. Talan az volt a baj, hogy a teljes zenei elet a 
kiralyi udvarban osszpontosult. (?) Viszont ide kivankozik egy CD- 
ajanlat (Szilva, jegyezd! :)):

       Codex Specialnik
       The Hilliard Ensemble
       ECM New Series
       
A Codex Specialnik pragai kezirat, 1300-1500 kozt gyujtottek ossze. 
Megtalalhatok benne a cseh Ars Nova (!) es kora-reneszansz ertekes 
darabjai. Az eloadas tokeletes (nehol tulsagosan is az - nem vicc); a 
lemez fenypontja a mese's Missa Petite Camusette (ism. szerzo), mely 
parodia-mise: alapja Ockeghem (!) egyik leghiresebb chansonja. 
Ezenkivul hallhato meg Josquin hires Ave Mariaja, Agricola egy 
motettaja, a lengyel (!) Petrus de Grudencz nehany fantasztikusan 
erdekes (nyilvan nepzenei fogantatasu) darabja, s szamos nevtelen 
cseh szerzo kompozicioi.

Legutobb emlitettem a Las Huelgas keziratot. Termeszetesen ennek 
anyagabol is jelentek meg felvetelek. Hadd emeljek ki most kettot:

     Les femmes mystiques - Codex Las Huelgas
     Discantus
     Opus 111

es

     Codex Las Huelgas
     Huelgas Ensemble
     Sony Vivarte

Mindket CD-n kizarolag nok enekelnek (mint mondtam, ez a hely 
apacazarda volt). Elso hallasra talan jobban megragadja a hallgatot a 
Huelgas Ensemble lemeze, mivel ok nemileg popularisabb hangot utnek 
meg - pl. hangszereket is alkalmaznak -, s igazi enektechnikai 
bravurokkal is szolgalnak. Megis, talan a Discantus (francia 
holgyekbol allo, fantasztikus enekegyuttes) jobban a melyere hatol 
ezeknek a csodalatos egy- es tobbszolamu, tulnyomoreszt 13. szazadi 
daraboknak.

> Szilva

Mindket "legenda" igaz. Louis Marchand volt az, aki 1717-ben 
megfutamodott a Bachhal valo megmeretes elol. A masik tortenetben 
azert megemlithetted volna, hogy melyik Scarlattirol van szo 
(Domenico). Orgonan dontetlenre adtak, abban pedig _mindenki_, 
Scarlattit is beleertve egyetertett, hogy Handel csembalon jobb.

Egyebkent ha a zongora "fejlodese" tovabb folyik, akkor nemsokara 
Bartok hegedu-zongora szonatait sem lehet eljatszani. Ezt majd eccer 
talan megmagyarazom.

Na csa',

Varga Gyorgy

Nem tudom pontosan, mi szamit olcsonak, de ime egy ajanlat:
  
    Jenkins: All in a Garden Green
    Rose Consort of Viols
    Naxos
    
John Jenkins (sz. az 1590-es, mh. az 1670-es evekben) az angol viola 
da gamba-konzort irodalmanak jeles kepviseloje. Tudom, hogy ez a 
repertoar ugyszolvan ismeretlen, megis azt ajanlanam: tegyetek egy 
probat, nem fogjatok megbanni! A lemezt 1100 Ft-ert vesztegetik 
Szegeden, de egy ideig le volt arazva 800-ra. Annyit pedig boven 
meger.

A gamba- (angolul: viol) konzort jellegzetes angol mufaj, mely a 16. 
szazad elejen indult viragzasnak, utolso kepviseloje pedig Purcell 
volt. Ezekben a muvekben el tovabb a 15. szazad hallatlanul 
kifinomult polifoniaja, mely parosulva a gambak fantasztikusan finom, 
attetszo hangzasaval, na meg a jellegzetesen angol melodikaval, 
felejthetetlen elmenyt nyujt. Legjelesebb muveloi: Byrd, Gibbons, 
Locke, Lupo, Lawes, Jenkins es Purcell; Jenkins a dallamosabb 
iranyzathoz tartozik. Ha van alkalom belehallgatni a boltban, 
kezdjetek a Pavan - Newarke Siedge c. muvel (ugy emlekszem, az 5. 
szam)! Kulon felhivnam a figyelmet a kisero orgonara: a legkellemesebb 
hangu ilyen hangszer, melyet valaha is hallottam.

Varga Gyorgy

 wrote:
: Hello fiuk, azonnal hagyjatok abba ezt a rendkivul izgalmas
: eszmecseret a komoly- es konnyuzenerol!!! Majd karacsony tajan
: folytassuk, amikor en is raerek. (?) :-))))))
: 
: Eloszor nehany rovid megjegyzes, amig el nem felejtem.
: 
: Kedves papua@..., legy oly kedves, mondj egy "konnyuzenei" muvet,
: amely "lazan versenyre kelhet" mondjuk Bach Mate-passiojaval! (Lasd
: me'g alabb.)

  Rogton mondok. Mindenekelott egy kis kiigazitas magam irant is: a helyzet
tisztazasa erdekeben megneztem a "konnyuzene" szot az ertelmezo szotarban.
Valami olyasmi all benne, hogy "hallgataskor kulonosebb elmelyulest nem 
igenylo, szorakoztato zene." Namost ezek alapjan a konnyuzenevel kapcsolatban
leginkabb Gyorgy Urnak adok igazat, aki ugy, ahogy van, lesajnalta a 
komolyzenevel szemben. Es igaza is van, ha igenyes kikapcsolodast keresunk,
es szigoruan csak azt vesszuk konnyuzenenek, ami ebbe a definicioba belefer.
  Ami Bachot illeti: nekem a kedvencem tole a d-moll Toccata es Fuga (en nem
is tudtam, hogy ujabban ez nem az o muve... kicsit lemaradtam az 
esemenyekrol), nem a Mate-passio. Ezzel egyutt, a T&F-nel is nagyobbra tartom
pl. a Dream Theater "Metropolis-Part I - 'The Miracle and the Sleeper'", vagy
foleg a "Learning to Live" cimu "szamat". A Learning to Live egy tizenegy es
fel perces kompozicio, es bar a temaja mai - egy AIDS-sel fertozott emberrol
szol - azert boven megvannak benne a klasszikusok hatasai, en foleg 
Beethoven-t veszem eszre. Mar az eloadasmodja is elegge feltunoen mas, mint
a tobbi: idonkent metalos gitartemak, de tele van zongoraval, helyenkent
klarinet is feluti a fejet, es mindez egy nem akarmilyen operaenekessel 
megtamogatva. Van benne dob is, es hal'Istennek nem a leggyakrabban hasznalt
formaban, ritmuskiseretnek. Olyan eszelos ritmusokat hoz a ficko, amiket mas
negy kezzel es hat labbal sem tudna eljatszani, es a tobbiek is kitesznek 
magukert. Mig a komolyzenei muvek altalaban 4/4-ben vannak, itt olyan 
ritmusvaltasokat csinalnak rendszeresen, amiket meg kovetni is nagy szellemi
erofeszites, pl. 3/4 utan 4/4, majd rogton egy valtas 19/16-ba (!), utana 
vissza 3/4-be. Mindemellett hihetetlen hangszeres komplexitas van benne, es
gyakorlatilag egy tortenetet mesel el, de ugy, hogy mindvegig teljesen 
megtartja a hallgato figyelmet. Tortenetesen 40 oldal a kottaja...

: Emlekszem, egyszer egy "komolyzene-orientalt" csoporttarsamnak
: bizonygattam, hogy minden idok ket legnagyobb zeneszerzoje: Beethoven
: es Robert Fripp (o" a King Crimson vezetoje (marmint Fripp :)));
: tovabba, hogy a King Crimson napjaink igazi komolyzeneje (ismerosen
: hangzik, kedves ?).

  Velemenyem szerint a DT utcahosszal elotte van majdnem minden mai szerzonek
es eloadonak, es nagyra tartom a King Crimsont is, de a versenyt fol sem veszi
veluk. Egyebkent meg: lehet, hogy most nagyon be fogsz ragni, de en Bartokot
nem szeretem. Herotom van a disszonans hangzataitol. Mindenesetre izles dolga.

: Aztan varatlanul megismerkedtem Bartok muveivel, s egesz vilagkepem
: osszeomlott. Rajottem, hogy a "klasszikusok" zeneje az emberi
: leleknek olyan melysegeiben kotoraszik, amelyet minden, altalam
: korabban imadott mu" fenyevnyi tavolsagban elkerul.

  Lehet, hogy mindent elkerul, amit addig ismertel. En a DT-nek harom albumat
ket eve folyamatosan hallgatom, es meg mindig, minden alkalommal rengeteg 
ujat fedezek fol benne. Ez ezzel nem vagyok egyedul, ha esetleg az IQ-m felol
lenne ketseged... :-)
--
http://thunder.sch.bme.hu <--- An official Weendoze-hater server.

> Felado :  [United States]

>>  NINCS hangszereles. Szintetizator van.
>Attol meg lehet hangszerelni, hogy egy dobozban van a "zenekar".
Ez pontosan igy van.

>Foglalkozott-e mar valaki a zene (es most kifejezetten a dallamra, azaz a
>hangok egymasutanisaganak idoben es frekvenciaban mert tavolsagara gondolok)
>matematikai analizisevel? Szuletett hasznalhato eredmeny?
>Vagy mi a helyzet a disszonancia szoval? Hogy merjuk? Ki lehet-e szamolni,
>hogy 2 hangmagassag egyszerre lejatszva mennyire kellemes a fulnek, vagy ezt
>nem fuggetlenithetjuk a felharmonikustartalmatol?
(Ekkor viszont a hangszerfuggetlen skalazassal vannak gondjaim)
>Egyszer megpenditettem ezeket a kerdeseket nehany Liszt Ferenc zenemuveszetis
>hallgatonak, de ertetlenkedesek sorozatat valtottam ki.
>Valaki fel tud homalyositani?
Nezdd vegig a korabbi KULTURA szamokat, ugy emlekszem hogy a nyar vegen 
errol eleg sokat irtak.

>Felado :  [Hungary]

>Kedves Gyorgy Ur meg me'g valaki: mit ertetek "az elso noi enekhang
>megjelenese" kifejezesen?

>                                  Sejtem en, hogy mire gondoltok, de
>sajnos :)) nok mindig is enekeltek.
>Az egyetlen terulet, ahonnan a nok sokaig ki voltak tiltva, a
>_nyilvanosan eloadott_ egyhazzene.

Kb. ezt ertettem, bar nem vagyok ennyire tajekozott a kerdesben. 
A pontositasokat elfogadom (talan ez nem tul jo szo).

>A komolyzene csucsat reprezentalo darabok ugyanis - akarcsak mas
>muveszetekei - egyedulallo, idotlen, megmagyarazhatatlan,
>rejtelyes csodak. Ezeket hallvan - es most termeszetesen a magam
>neveben beszelek - az embert kulonos, kettos erzes fogja el. Egyreszt
>hitetlenkedik: valoban kepes volt egy hus-ver ember letrehozni EZT???
>Masfelol viszont hatalmaba keriti valami mindent elaraszto orom: a
>felismeres, a megtalalas orome. Machaut misejet, Ockeghem Requiemjet,
>Monteverdi Vesprojat, Handel Messiasat, Mozart Don Giovannijat,
>Bartok Zenejet etc. hallvan ugyanis az a hallgato erzese: ezeket a
>muveket nem KITALA'LTA'K, hanem FELFEDEZTE'K! Valahol mindig is
>megvoltak, rejtozkodo termeszeti csodakent (es mi valami modon, tudat
>alatt tisztaban is voltunk ezzel!), s a "szerzo" most megtalalta,
>felszinre hozta, s ime, elenk ta'rja! Leirhatatlan!!
>Mint monda'm, mas muveszetekkel is ez a helyzet: enram ugyanilyen
>hatassal van pl. Leonardo Mona Lisaja, Michelangelo Davidja, a Notre
>Dame szekesegyhaz, Shakespeare Macbethje - es sorolhatnam tovabb,
>napestig.

Lehet, hogy felreertheto voltam eddig, de ez megegyezik az en velemenyennel.

>Namarmost, az a porblema, hogy az un. "konnyuzenei" muvek kozul egyik
>sem kelt fol bennem meg csak hasonlo erzeteket sem. Feltetelezem,
>ezzel nem vagyok teljesen egyedul.

De nem am.

>Meg egy aspektus: vegyunk csak egy komolyzenei muvet, mondjuk (a
>hasamra utok) Beethoven Hammerklavier-szonatajat! Evente tobb tucat
>zongorista, koztuk jopar vilagsztar gyurkozik neki vilagszerte,
>holott ez a mu mar 170 eve ott van minden valamirevalo pianista
>repertoarjan. Miert veszik elo megis folyamatosan az ujonnan jottek?
>Azert, mert el _kell_ mondaniuk valamit a murol, a mu kapcsan a
>vilagrol; mert a megelozo generaciok tavolrol sem meritettek ki az
>osszes lehetoseget. A "konnyuzeneben" van-e valami, ami erre a
>jelensegre emlekeztet?

Ezt is tamogatom, de az ordog ugyvedjekent meg kell jegyeznem, hogy 
valami egeszen halvany jelenseg van, persze meglehetosen ritkan.

>Gyorgy Ur irja:
>
>> Varga Gyorgy szerint 1800 (vagy 1700?) utan mar nem irtak komolyzenet.
>Nem ezt mondtam, es ha elolvastad volna kedvenc zeneszerzoim
>listajat, felfedezhetted volna rajta Bartokot. Amit en allitok: 1800
>korul tores kovetkezett be a zeneben (is). Korabban a komponista
>KOZOSSEGI nyelven beszelt - maskepp nem is tehetett volna, hisz akkor
>meg letezett _valodi_ kozosseg. A 19. szazad folyaman azonban
>eloterbe kerult az individuum, aminek az lett az eredmenye, hogy a
>romantikus komponistak (Beethovent is ide sorolom) elkezdtek sajat
>gondjukkal-bajukkal, oromukkel, banatukkal traktalni a szegeny
>hallgatot. Sajnalom, de en erre nem vagyok vevo. Mindazonaltal
>termeszetesen elismerem a 19. szazadi szerzok nagysagat (mar akiet);

Igen, az "idezet" pontatlan volt, de remelem, hogy nem ferditette el teljesen 
a te velemenyedet.

>EN nem szeretem ezt a nyavalygast, de ez maganugyem.

Szerintem nem nyavajgas, de ez meg az en maganugyem.

>                                A romantikus muvek jo reszebol (ne
>kossetek belem: NEM mindegyikbol!) nyugodtan elhagyhatnank a felet,
>az architekturaban - mely egyebkent sem nagyon letezik - nem okozna
>eszlelheto valtozast.

Talan ez a legjobbakra megsem igaz. A "jo resz" kifejezes egy kicsit tulzas, 
bar van benne valami, mert neha en is ereztem mar, hogy kicsit "leult" a 
zene.

>Es ha szabadna kernem: ha lehet, csak azok pocskondiazzak eme regi
>mestereket, akik egeszen biztosan meg vannak gyozodve arrol, hogy
>_hallottak_ mar legalabb feloranyi zenet toluk, melto eloadasban!
>(Figyelsz, Gyorgy Ur?)

Egyaltalan nem pocskondiaztam oket, sot, nagyon szivesen hallgatom oket. 
Nem tudom, miert nekem celoztad ezt. Az igaz hogy nekem nem ez a kedvenc 
zenei korom, de a komolyzene teruleten mindenevo vagyok. Igaz, el kell 
ismernem a hianyossagaimat, kulonosen a regi korok zenejevel kapcsolatban, 
de meg sohasem csalodtam bennunk. (A Ghotic Voices-tol van ket CD-m, meg 
nehany Palestrinatol, es ha nyugalomra vagyom, akkor mindig szivesen 
hallgatom ezeket a fenseges zenei "gotikus katedralisokat".

>>Felado : Riesz Ferenc * Parma, Taljanfold
>Ne vegyel Deller Consort CD-t! Csak. :-)))

Ra hallgass, o jobban tudja, bar jo lenne, ha nem csak egy csakkal indoklona.

>Gyorgy Ur irja:
>
>> Teljesen kozombos, hogy azt milyen hangszereken jatszak. Bach es tarsai
>> semmivel sem lesznek rosszabbak attol, hogy pl. szintetizatoron jatszak.
>Jol meggondoltad ezt? Hogy egy szivednek kedves peldaval eljek: neked
>mindegy, hogy Schubert Winterreisejet zongorakiserte enekhangon
>hallod, avagy szintetizatoron?

En a zongorat valasztom, de Schubert szintetizatoron is Schubert marad. 
Egyebkent ezen a kijelentesemkor elsosroban Bach zenejere gondoltam. Igaz, 
itt is inkabb az eredetit valasztom. 

>Egyebkent nem tudom, hova akartal kilyukadni a csembalo -> fortepiano
>-> zongora abraddal, de ha oda, hogy a hangszerek egyre csak
>tokeletesednek, s a 20. szazadi hangszerek minden tekintetben
>"jobbak", mint mondjuk a 17-18. szazadiak, akkor lenne hozzad egy
>keresem: ...

Nem ide akartam kijukadni. A hangszerek bizonyos ertelemben valoban fejlodtek 
es az adott kor igenyenek mindig az ujabb hangszerek feleltek meg jobban.
Sokmindent mondanak a korhu hangszeres eloadasokrol. En szeretem.

>A sokkolas szandekaval mondok egy peldat: Beethoven Pathetique
>szonatajat NEM LEHET Steinway zongoran eljatszani, legalabbis a
>szerzo eloirasai szerint nem!

Valoban sokkolo. Kotekedes mentesen: miert?

>Felado : Fencsik Gabor
>
>Szokoly Gyula P. kerdi:
>> ...akik a zene (es most a komoly komolyzenere gondolok) egyik teruleten
>> nagyok (voltak), azok altalaban mennyire voltak jok mas teruleten? Azaz
>> egy jo zeneszerzo mennyire jol jatszik, es viszont? Pl. mennyire volt jo
>> jatekos Bach? Mennyire volt ez tipikus?

Altalaban jo eloadok voltak, tudomasom szerint. Bachrol Fencsik Gabor eleg 
kimeritoen irt. Tudok azonban ellenpeldat is: Schubert. O csak kozepes 
zongorista volt a sajat Wanderer-fantaziajat nem tudta eljatszani.

> Felado : Riesz Ferenc * Parma, Taljanfold

>Varga Gyorgy irta:
>"Nagyon igaz az a mondas, mely szerint a zene folyekony epiteszet!"
>Erdekes, en ugy tudtam: Az epiteszet kove valt zene. :)))

Nem lehet, hogy mind a ketto igaz? Szerintem igen.

>Gyorgy Ur, Te kovetkezetesen a "konnyzene" szot hasznalod a
>"konnyUzene" helyett. Keptelen vagyok eldonteni, hogy ez
>vajon szandekos ironia, freud-i elszolas, vagy csak hibas
>a billentyuzeted ? :)))

A billentyuzetem jo, gepelesi hiba (esetleg freudi elszolas, de ezt en nem 
tudom eldonteni). A napokban en is eszrevettem, es azota figyelek.

>Felado :  [Hungary]

Az improvizaciorol annyit, hogy nemregiben volt egy hangverseny a Bartokon. 
Szerintem remek volt.
Egyebkent tenyleg: miert nem improvizalnak a mai komolyzeneszek???

>Lehotka orgonazik rajta szerintem jol, bar manapsag nagyon marjak, attol
>fuggetlenul jol jatszik. 
Azert marjak, mert nagy parttikar volt, es elnyomta az osszes tobbi magyar 
orgonistat, pedig nala sokkal jobbak is eltek-elnek magyarorszagon. (Gergely 
Ferenc, Marghittay Sandor, Koloss Istvan, Kopeczky Alajos, Viragh Andras, 
etc...) Nezd csak meg, hogy ugy ot-tis evvel ezelottig kikkel jelent meg 
orgonalemez.

Minden jot:

Gyorgy Ur

 wrote:
: A "tobbi konnyzenehez" lasd a tegnapi es meg nehany korabbi szamot!
: Csak emlekeztetoul: van a konnyuzene es van az igenyes, konnyzeneben szoka-
: sos hangszerelesu felkomolyzene.
: Te meg nem olvasod rendszeresen a KULTURAt.
: Nem tudom, hogy mennyire kicsi a skalam, de igyekszem mindig tagitani.
: A legujabb konnyu- es felkomolyzenet valoban nem nagyon ismerem, de a
: regebbiekrol azert van nemi sejtesem. Nem beszelve arrol, hogy a konnyuze-
: net manapsag lehetetlen kikerulni.

  Valoban, nemreg kezdtem el olvasni a KULTURAT, es kicsit mas fogalmam
volt a konnyuzenerol. A szotarban levo definicio alapjan tenyleg nem veszi
fel a versenyt a komolyzenevel.

: Az igenytelen konnyzenet valoban lesajnalom, de nem "csak". De arrol tegnap
: is meg korabban is irtam, hogy miert. Ha muszaj ki is fejtem reszletesebben,
: bar nem tudom, hogy elegendo-e a tudasom a pontos megfogalmazashoz, mert nem
: vagyok zenesz, csak egy egyszeru vegyesz. Hol vagy Varga Gyorgy???

  Nem erdekes, hogy milyen vegzettseged van, nekem is meg csak alakul. Amit
meg a nagy tobbsegrol irtam, azt arra alapozom, hogy sok komolyzeneert
rajongo ember nem ismeri a tobbi zenei mufajt, es a sok, valoban altalanosan
alacsony szinvonal miatt egy kalap ala vesz mindent, igy elsiklik a figyelme
a ritkan, de ottlevo kiemelkedo eloadok folott.

: A Metallicarol hallottam, bar oket nem hallgattam. A heavy metal (jol irtam?)
: meg fiatal koromban sem erdekelt.

  A metalnak van egy agressziv hangzasvilaga, emiatt az emberek hajlamosak
altalanos kovetkezteteseket levonni, pl. hallottam olyanokat, hogy
"hosszuhaju vadallatok, nem is emberek", meg hogy "beszelni se tudnak".
A stilus nagyobbik reszet sajnos valoban nem tartom ertekesnek, de
helyenkent hihetetlen hangszeres virtuozitas, es bizony magasfoku zenei
kepzettseg is elofordul. A Metallica erre szerintem egy jo pelda.
Ertekesnek tartom a zenejuket, foleg azota, amiota megjelent egy uj CD,
Apocalyptica - plays Metallica cimmel. Az Apocalyptica negy tehetseges
finn csellista zenetanulo, akik nehany Metallica-szamot dolgoztak fel, es
csellon jatsszak, ami onmagaban is igen szep teljesitmeny. Ezen a CD-n
teljesen mas, leginkabb komolyzeneben megszokott hangzassal eloadott
muzsika van, meg is mutattam nehany, komolyzenerajongo ismerosomnek. Igen
erdekes volt latni az arcukat, amikor megtudtak, hogy egy vadallat metal
banda szamait hallottak! :-))))

: >Azert konnyuzene, mert nincs a komolyzenenek olyan mufaja, ahova be lehetne
: >sorolni. Ezzel egyutt biztos vagyok benne, hogy a klasszikus eloadomuveszek
: >95%-at lazan verik zenei es hangszeres tudasban, es meg egy csepp
: >muzikalitas is szorult belejuk. Es akkor azt az ot szazalekot csak a rend
: >kedveert hagytam ott, ma ilyen hangulatban vagyok... :-)
: Ez talan egy kicsit tulzas, bar nem ismerem oket. Az minden tovabbi nelkul
: lehet hogy nehany klasszikus eloadomuvesznel jobbak, de hogy csak 5% (vagy
: meg kevesebb) jobb lenne, azt azert nem hiszem. Ez egy kicsit dzsokis.

  Lehet, nem ismerek minden komolyzenei eloadot, csakhat... En mar elfogult
lettem a DT-vel szemben, mert felfogni sem nagyon tudom, hogy ember olyanra
kepes lehet, amit ok muvelnek. Ahany komolyzenei - egyebkent nagyon jo -
eloadomveszt hallottam-lattam, csak a toredeke kozelitette meg a DT-t.

: Jo, valoban nem akusztikus dob, hanem valami ami azt lenne hivatott potolni.
: De azt hiszem, hogy ez a lenyeget tekintve miondegy is.

  Igaz, bar szerintem mar nem is hivatott talan potolni. Az a tomeg,
amelyiket ezzel a zenevel meg lehet fogni (dzsoki, most fordulj el! :-),
tobbsegeben annyira igenytelen, hogy nem szamit, mit pumpalnak a fejukbe.

: Olvasdd el az utobbi nehany KULTURAt. Akkor meg fogod tudni, hogy en mit
: ertek konnyuzene alatt. Mentsegemre legyen, masok is felvetettek, hogy
: mi is a konnyuzene.

  Mar megtortent.

: Az igaz, hogy a kulonbozo programgombok nyomogatasa nem hamgszereles. Ha ugy
: konnyebben ertheto: Ujabb szintetizatorokat hasznalnak, mas programokkal,
: mas hangszinekkel. Mellesleg a hangszereles szo erzesem szerint nem csak a
: konkret hangszereket jelenti, hanem igazandibaol a kesz mu hangzasat. De azt
: hiszem, hogy a lenyeget tekintve ez sem lenyeges.

  Ez izles dolga. Amugy meg nem volt egy kulonosebben fontos felvetes.

: ilyen egyszeru lenne. A nevelesnek nem az a lenyege, hogy megmutassunk min-
: dent, hanem hogy terelgessunk a jo iranyba. A kettonek az egeszseges aranyat
: kene eltalalni. Ez baromi nehez. Be kell lattatni, hogy amirol azt mondom,
: hogy jo, az tenyleg jo. Ha minden a gyerek valasztatsara bizunk, abbol az
: atlag bunko amerikai lesz. (Tisztelet a kivetelnek.)

  Ebben valoban sok az igazsag. Pusztan csak arra szerettem volna
ramutatni, hogy nem szabad elzarni az utat mas dolgok elol, mert akkor
esetleg csak kesobb (15-16) eves koraban fogja megtapasztalni a masik
oldalt, es tobbet er, ha elotte sikerul ezt belenevelni. Persze en meg nem
voltam szulo, de szerencsere hosszu evek alatt valik valaki olyanna,
amilyen, nem feltetlenul egy tiz perces dontes miatt. Igy korrigalni is
van lehetoseg a kesobbiekben, ha esetleg szukseg van ra.
--
http://thunder.sch.bme.hu <--- An official Windooze-hater server.

 wrote:
: >Az a
: >primitiv 1/4-es taktus (amikor a decknek a led-kijelzoje kiszalad a
: >vilagbol) leginkabb csak valami viz alatti bofogeshez hasonlit. Mindossze
: >beprogramozott szintetizator gyartmanya.

: Egyszer hasonlitsd ossze a led-kijelzot ugyanilyen mertekben kivillanto
: klasszikus dobhanggal. Sokkal hangosabb az akusztikus dob, a hangnyomo
: membranja viszont ugyanugy luktet. Ha a bofoges helyett ezt hasznaljak, akkor
: ugyanakkora hangnyomashoz tul hangos dob tartozik. Le kell halkitani a dobot
: a kornyezetehez kepest (ami jobban szetfolyik), emiatt viszont kevesbe luktet
: (az ossz) hangnyomas.
: Ordogi kor. Es mikor minek van jobb hatasa. (Legjobb, ha a dob spektruma is
: atesik egy kis effektezesen ugyanazon a szamon belul valtozo parameterekkel.)
: A rofogesben itt-ott meg felfedezheted egy sima melydob nyomait.

  A dob hangzasa dobonkent is nagyon eltero. A (szerintem) jol hangolt
dobnak olyan a felharmonikus-strukturaja es a hullamformaja, hogy igencsak
nehez utanozni.
Pl. egy pergobol rengeteg hangot ki lehet hozni, a megutes helyetol
fuggoen, es a jobbak ezt ki is hasznaljak. A gyors felfutas es lecsenges
mellett fontos a kitartasi ido is, es ez az, amit a legnehezebb eltalalni.
A hangszinrol nem is beszelve. Nagyon konnyen fel lehet ismerni, hogy csak
utanzat, vagy igazi dob. Meg a studiobeli patch-ot (!), is fel lehet
ismerni, ami a digitalizalt dobhang elektronikus visszajatszasa, esetleges
modositasokkal.
--
http://thunder.sch.bme.hu <--- An official Windooze-hater server.