Ugy hallottam, hogy keszul(t) egy filmes CD Pesten. Nem tudom, hogy csak 
a magyar filmeket, vagy a vilag  filmtermeset probaltak feldolgozni, de 
halas lennek, ha valaki utana nezne, hogy kijott-e mar, es mennyibe 
kerul.
Koszi:
Pista (Los Angeles)
-- 
......................................................................
Steve I. Varadi		
			
Home Page  (mirror of LaLa Lynx)  "Kiralyok receptje, receptek kiralya"
	 http://home.sprynet.com/sprynet/svaradi
........................................................................

Emberek!

En is megyek haza augusztusban. Engem az erdekelne, hogy Miskolcon vagy 
Pesten a Belvarosban hol tudnam beszerezni a kovetkezoket (CD formatumban):

-Presser Gabor: Electromance
                (Meg az uj CD-je, aminek nevet sem tudom)
-Benko L.: Alpha Beta Gamma (? a cimben nem vagyok biztos ?)

Sajna attol felek, hogy egyaltalan nem lehet oket mar beszerezni, ebben az 
esetben ezt a lesujto tenyt is irjatok meg vagy ide, vagy szemelyesen nekem. 
Elore is koszonom.

_____________________________________________________________________________
LaLa (Imre Olajos, Jr.)      _/ean /\/\ichel _/arre  and  -=\/=- angelis  fan
WWW : http://homepage.interaccess.com/~lala                       |    |
Home:  (USA, Chicago suburbs -> GO BULLS!)    |_/\_|_/\_
Work:  (Lucent Technologies, Bell Labs)      /~~\ /~~\
~~ []/\() ~~~~~~~~~~~ "Music should be free." /Vangelis/ ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

>Felado :  [United States]
>Ki emlekszik a legendas SBB zenekarra? Hallott valaki feloluk mostanaban?
>Szalma Sandor

Ki ne emlekezne...:)) Azt hiszem, mar nem aktivak. Juniusban voltam Varsoban
es mit mondjak, nem voltak tele a lemezeikkel a boltok...(EJE: gazdag tapasz-
talataim vannak a varsoi zeneboltokkal kapcsolatban...ha erdekel valakit,
irhatok egy osszefoglalot).

Tenyleg, mit jelent az SBB ? En eddig ugy tudtam: Silezian Blues Band.
Aztan az alabbi halohelyen azt talaltam, hogy ez a Search, Build & Break
szavak roviditese (lengyelul is). Persze mind a ket megoldas lehet helyes.

http://www.ari.net/prog/GEPR/sa.html#SBB

Feri

 wrote:
: Ki emlekszik a legendas SBB zenekarra? Hallott valaki feloluk mostanaban?

Van egy halom regi sbb lemezem. Anno 84-90-ig kint eltem, de akkor mar 
nem leteztek. Jozef Skrzek szoloalbumokat csinalt, a tobbieket nem tudom.

: Udv:
: Szalma Sandor

Home'r

A Nemzetkozi filmfesztivalon Gothar Peter Hagyjallogva Vaszka cimu alkotasa
a legjobb rendezes dijat nyerte el.
Schiffer Pal Elektra, avagy bevezetes a kapitalizmus politikai
gazdasagtanaba c. dokumentumfilmje kapta a zsuri kulondijat.

Kerekes Peter

Kedves Gyorgy !

Korabban ezt irod:

>_Nekem_ meggyozodesem, hogy a zenemuveszet fenykora a 15. szazad
>volt [...]; es hogy Binchois, Dufay, [...]
>Compere, meg akik most hirtelen nem jutnak eszembe :), egyenkent kb.
>100-szor nagyobb komponistak, mint mondjuk Richard Strauss - mind
>muveik nivojat, mind zenetorteneti jelentoseguket tekintve.

Kifejtened ezt reszletesebben is ? Az kulonosen erdekelne, hogy mi az
a _kozos alap_, amihez hozza tudod merni mind Josquint, mind
R. Strausst.

Mas helyen ezt irod:

>A zenetortenet ugyanis 1800-ban ert veget. :-))))))))))))))))

Hiaba a tulmeretezett szmalyli, en azert tudom, hogy ezt felig komolyan
gondolod. Szerinted mi tortent a zenetortenetben mondjuk a XVIII.sz.
vegen, amitol megromlott a zene ? Osszefugg-e ez azzal, ami akkortajt
a vilagban tortent ? (Nyilvan osszefugg, de azert kifejthetned ezt is.)


Feri

>Felado :  [Hungary]

>Ha mar a "Koyaanisqatsi" elhangzott a profi koklernek tartott Philip Glass-tol
,
>mint ajanlott zenemu, nehany tovabbi tipp is eszembe jutott [...]

Egy idoben nagy en is nagy Philip Glass-rajongo voltam, de kicsit
belefaradtam :)). Most mar mas zenek erdekelnek...

En ajanlom meg a Glassworks c. lemezet (kb. 1983). Van meg egy erosen pop-
iranyultsagu munkaja, Songs From Liquid Days, szerintem kisse mellefogott
ezuttal...

Ismeri valaki a vonosnegyeseit ? A Kronos Quartet eloadasaban tobb helyen
is lattam.

Feri

Sajnos, meg mindig nem gyoztel meg afelol, hogy valoban ismered 
Ockeghem es Josquin zenejet, ugy ertem, a _hangzo_ zenet, 
akarmennyire is "tanultad, hogy mi volt a szerepuk akkor es ma", vagy 
"me'g enekeltel is valamit toluk, ha jol emlekszel". Nem ketlem, hogy 
megtanultad, hogy korukat meghaladtak, mindazonaltal meltok a 
feledesre (bar akkor miert irtad "Josquen"-nek?); azt sem ketlem, 
hogy figyelmesen tanulmanyoztad azt a kb. 1 db kottapeldat valamelyik 
Ockeghem mubol, amit az illendoseg kedveert minden zenetorteneti 
tankonybe odabiggyesztenek - de konyorgom, mi koze mindennek a 
_hangzo_ zenehez?
(Kerlek, vedd eszre, hogy a fenti bekezdesben _nem teged_ 
kritizallak!)

Ami az eneklest illeti: hat tudod, en egy barzongorista vagyok, itt 
klimpirozok a sarki kricsmiben este 6-tol 12-ig. Na, hat en bizony 
hogy ismerem am Bartok eletmuvet, hiszen valaha, amikor zongorazni 
tanultam, jatszottam valamit a Mikrokozmoszbol (ha jol emlexem). Nos, 
meg vagy gyozve?

Csak zarojelben: a nyakamat teszem ra, hogy Ockeghemtol nem 
enekeltel semmit. Josquintol minden bizonnyal; neki vannak 
"slagerei", mint pl. a Scaramella, az El Grillo, a Mille Regretz, az 
Adieu, mes amours vagy akar az Ave Maria, gratia plena. Ockeghemnek 
azonban egyszeruen _nincs_ onmagat konnyen megado es azonnali 
sikerrel kecsegteto darabja. Am ha ragaszkodsz ahhoz, hogy igenis 
enekeltel Ockeghem-muvet, akkor mondd meg, mi volt az! Ha nem tudod 
megmondani, akkor milyen alapon allitod, hogy ismered Ockeghem 
zenejet? Ugye, Schubert eseteben nemigen fordulhatna elo az, hogy 
enekeltel tole valamit, de azt nem tudod megmondani, hogy mit?

Ismered-e Ockeghem es Josquin miseit? Egyaltalan, hallottal mar toluk 
miseket? Egyaltalan: _hallottal_ mar akar _egyetlen_ Josquin- vagy 
Ockeghem-miset elejetol vegeig?? A misek nelkul kettejuk eletmuve kb.
olyan, mint mondjuk Beethovene a szimfoniak es a zongoraszonatak 
nelkul. Nem, me'g olyanabb.

Persze lehet, hogy tevedek, es megiscsak ismered oket. Tudod mit? Ha 
meg akarsz errol gyozni, tedd a kovetkezot: jellemezd nehany 
mondatban Ockeghem es Josquin zenejet! (Gondolom, ez Schubert vagy 
Richard Strauss eseteben nem okozna gondot.) Csak lazan, egyszeruen, 
a sajat szavaiddal, kerulve a szakkifejezeseket es a kozhelyeket. 
Mintha olyasvalakinek magyaraznal, aki meg semmit sem hallott toluk, 
de nagyon kivancsi. Nos, _milyen_ Ockeghem zeneje? Es Josquine? A 
_hangzo_ zene? Hm??

Am igazabol nem ezert ragadtam klaviaturat. Hanem azert, mert 
legutobb tettel egy igencsak meresz (bar szamomra egyaltalan nem 
meglepo) kijelentest, miszerint:

 "Bach szolohegedu-szonatait akkoriban senki sem tudta eljatszani".

Oriasi! Megkerhetnelek, hogy tamaszd ala ezt valamivel?

A barokk zeneszerzok ugyanis nem az iroasztalfiok, nem a kritikusok, 
es nem is az utokor szamara komponaltak, hanem meghatarozott 
alkalmakra _konkret szemelyeknek_, akiket jol ismertek, es 
kepessegeikkel tokeletesen tisztaban voltak.

Ez a hozzaallas, hogy: "Hat ha senki se tudja eljatszani, akkor nem 
lesz eljatszva! Akkor megy a fiokba; talan 100 ev mulva majdcsak 
eloadja valaki - addig meg en leszek a meg nem ertett zseni!" - 
szoval ez az attitud abban a korban teljesen ismeretlen volt, es 
teljesen erthetetlen lett volna.

Egy, a reputaciojara valamit is ado zeneszerzo egyszeruen _nem 
engedhette meg_ maganak, hogy jatszhatatlan zenemuvet adjon ki a 
kezebol. Ezzel ugyanis _sajat_ hozzanemerteset bizonyitotta volna, es 
guny targyava valt volna zenei korokben.

Ha a kiszemelt delikvens megsem tudta volna a darabot eljatszani, 
akkor Bach atirta volna - mint ahogy azt szamos alkalommal meg is 
tette, peldaul a kantataival, igaz? Vagy nezzuk a legismertebb - mert 
legjobban dokumentalt - peldat: ugyebar, mindketten tudjuk, hogy 
Handel a Messiasnak nagyjabol annyi valtozatat keszitette el, ahany 
eloadasa a munek a szerzo eleteben volt. Mindig atirta az 
enekszolamokat, alkalmazkodva az eppen rendelkezesre allo szolistak 
kepessegeihez.

Ugy is fogalmazhatnek, hogy egy barokk zenemu _lete_ egyben 
_bizonyiteka_ is annak, hogy a kortarsak igenis eljatszottak.

A 19. es 20. szazadi sztereotipiak nem alkalmazhatoak regebbi 
korokra. Akkoriban minden maskepp, mondhatnam: minden forditva volt!

Beugratos kerdes: a szolocsello-szviteket el tudtak jatszani a 
kortarsak? Gondold meg a valaszt, itt ugyanis _nev szerint_ tudjuk, 
hogy Bach kinek irta oket!

(Egyebkent a szoloszonatak es partitak eseteben is szolgalhatok felig-
meddig kozvetlen bizonyitekkal, bar szerintem a fenti erveles 
onmagaban is eleg meggyozo.)

Me'g valami a kor meghaladasarol: ugy tunik, nalad egy komponista 
akkor "haladta meg korat", ha egyszeruen jobb zenet irt, mint a 
kortarsai. Masra nem tudok gondolni, amikor Bach eseteben a fugakkal 
bizonyitod a dolgot. Valoban: Bach irta minden idok legtokeletesebb 
fugait - csak eppen legtobbjuket akkor, amikor a fuga (es mellesleg 
a barokk zene) mar erosen kimenofelben volt a divatbol. De ha a fenti 
ertelemben hasznalod ezt a frazist, akkor elfogadhato, miert ne?

Na, azt hiszem, eleget bantottalak ma'ra. Minden jot!

Varga Gyorgy

PS Majd' elfelejtettem: aruld mar el vegre, hogy Ockeghem _konkretan_ 
miben haladta meg a korat!

I. resz (lesz II. is)

Az indittatast az ELTE korus / Baross Gabor (tobbek kozott Palestrina:
Enekek eneke) es ZA Liszt kamarakorusa adta, nekik lemezuk is megjelent
Josquin chansonokkal, mellette egy Buda felmentese hirere irt halaado
mise (1686), a szerzo M.Simonelli -- sajnalom, hogy ezt a magyar vonat-
kozasu, igen szep, ugyan Palestrina utan szaz evvel irodott, de szelle-
meben fogant misevel ugy teszunk, mintha meg mindig a Vatikan melyen
porosodna. Ugy emlekszem, egy masiranyu kutatas soran akadt folleloje
kezebe. Corelli Simonellitol tanult zenet szerezni -- marcsak ezert is
kedves szivemnek.

Az akkori eloadasmod igencsak ellentetes a ma divatossal, melyben minden
szolamot csak egy enekes szolaltat meg. Nekem tetszik igy is, ugy is,
sot vagyodva gondolok vissza a regi eloadasmod fenseges, sulyos tombje-
ire, hiszen manapsag ilyet szinte nem is hallani.

Nincs ez maskent az alabbi CD-ken sem (kiveve Victoria lemezen eneklo
Mixolydian korust es a DGG Archiv Lassus valogatasat). Elsonek itt az
Ensemble Clement Janequin, tagjai az idok folyaman:

             1983, 1985           1988
szopran                           Agnes Mellon
konratenor   Dominique Visse ( es az egyuttes vezetoje )
tenor        Michel Laplenie      Bruno Boterf
bariton      Philippe Cantor      Ph.C. es Josep Cabre
basszus      Antoine Sicot
lant         Claude Deboves

Valamennyi lemezuket a harmonia mundi jelentette meg:

HMC 901099   1983   45'   Janequin: Le Chant des Oyseaulx
HMA1901074   1985   54'   Fricassee Parisienne
HMC 901271   1988   64'   Janequin: La Chasse et autres chansons
HMC 901279   1988   60'   Josquin Desprez: Chansons
HMC 901391   1992   54'   Lassus: Chansons, Moresche

A Josquin lemezen termeszetesen szerepel az Ockeghem siratasa, melyrol
kulon is erdemes lenne beszelnunk, s mindazok a chansonok (Petite
camusette, Mille regretz, Faulte d'argent, Allegez moy), melyek szamos
atiratban rank maradtak, s melyek misei mellett szamunkra oly kedvesek,
hiszen bennuk mutatkozik meg, hogy "J. olyan korszak kezdeten all, mely
a konstruktiv idealt fokozatosan feladja a szubjektiv szinek kedveert."

A Fricasse valogatas Sermisy, Crecquillon, Costeley, Gentian (es masok);
szoval a korszak parizsi nagyjai egy-ket mu erejeig szerepelnek benne, s
igazan nem nehez eszrevennunk, milyen mely gyokerei vannak a francia
letnek, mire tamaszkodhat a parizsi kellem. A dallamok konnyeden utat
nyitnak, annyira, hogy kedvunk tamad bolondul egyutt enekelni.

Termeszetesen az egyuttes kulonleges gondot fordit nevadoja muveinek
eloadasara. Csodalkozom is, hogy szinte emlitetlenul maradt Janequin
neve az eddigi hozzaszolasokban. Talan, mert hires hangfesto darabjait
nehez enekelni, s ritkan hallhatok, ezert ismeretlenek. A madarak eneke,
a csalogany es a pacsirta, a termeszet hangjainak utanzasan tul a teljes
vilagot a zene egynemu kozegeben lattatja, es kepes ujraalkotni olyan
darabokban, mint 'A csata', 'A vadaszat' vagy a 'Le caquet des femmes',
melyben a parizsi csor kevesbe szeretett oldalat abrazolja -- a pletykas
asszonyokat figurazza ki. E darabok mindenkeppen megszenvedik, ha a
szolamokat tobben eneklik, valoban egyeni szinek es egyeni eloadasmod
szuksegeltetik. Az egyuttes nagyszeruen valositja meg mindezt, latszolag
kotetlenul es szetfutva halad elore a kottafejek kiszabta kerlelhetelen
uton. Persze valodi kedvenceim, s amiert igazan ajanlhatom e lemezeket,
a rajtuk levo szerelmes darabok. A chanson, a madrigal errol es csak
errol szol, ugyhogy csak azon lepodhetunk meg, mennyire egyeni, milyen
csodalatos modon beszel nekunk rola Janequin.

Hozza csatlakozik egy kulonleges Lassus lemez. Egyhazi muveiben
megszokott komolysaggal itt (velhetoen italiai es mediteran/mor hatasra)
a szerelmi vagyakozas orok temejat jarja korul tobbek kozott, mely a
kivulallonak annal mulatsagosabb, minel jobban szenved a megsebzett
sziv, s szenvedett-e valaha is jobban barki, mint aki itt Luciahoz igy
esdekel: "O Lucia, miau, miau, tu nun gabbi chiu a me,/Sienta matunata!"
Vilagos, hogy szunni nem akaro kinjaban Catharinahoz fordul, az o
ablakat probalja nyitogatni, mignem e szerelmes Giorgia beadja derekat,
s felesegul keri Luciat. (Szegeny para! Mintha akkor otthon lenne! ;-)

II. (utso) resz

De folytassuk csak az ismertetest Lassus egyhazi zenejevel: a DGG albuma
megmutatja, az eloadasi gyakorlat hogyan valtozott az utolso negyven ev
alatt, megszolal a hires bunbanati zsoltarok kozul harom, kilenc motetta
es egy mise.


DGG Archiv            Orlando di Lasso
          1969   50'  Missa super "Bella Amfitrit'altera"   Regensburger
                       6 motets                                 Domchor
          1959   23'  Penitential Psalm III       Aachener Domsingknaben
          1975   55'  Pen.Ps. IV., I., 3 motets   Pro Cantione Antiqua

Virgin    1994   45'+31'   Palestrina: Canticum canticorum
                 30'                   Stanze sopra Vergin (Petrarca)
          Hilliard Ensemble

Allegro   1991   57'   Tomas Luis de Victoria: Missa Surge Propera
                                               Stabat Mater
                    Juan Gutierrez de Padilla: Missa Ego Flos Campi
                                               Stabat Mater
          Mixolydian (Piers Schmidt vezenyel)


Palestrinat az Enekek eneke kepviseli, e folvetelnek erdekessege, hogy
egyutt szerepel Petrarca Vergine ciklusanak megzenesitesevel. Victoria
miseje es Stabat Mater-e a Palestrina stilus jegyeben szuletett, erdekes
viszont a ket Padilla darab, melyek a spanyol gyarmati zene hangulatat
hozzak elenk (kicsit a Kreol mise magaslatarol visszatekintve).


CBS       1990  149'   Don Carlo Gesualdo: Madgigalok V. es VI. kotete
                       Claudio Monteverdi: 12 madgigal a II. kotetbol
          Collegium Vocale Koln   (Wolfgang Fromme iranyitasaval)

HM 901108 1983   56'   Claudio Monteverdi: Il Ballo della Ingate
                                           Sestina
          Les Arts Florissants (William Christie)

HM 901247 1987   90'   Claudio Monteverdi: Vespro della Beata Vergine
          La Chapelle Royale   (Philippe Herreweghe vezenyel)


Gesualdo muveszete a zene furcsa zsakutcaja, de ez egyaltalan nem zavar
elvezeteben, sot. Paratlan kromatikaja, monomanias szovegei, melyek az
el nem nyert vagy elvalasra itelt szerelem, a bunhodes es a halal, a
vagyakozas okozta halal buvkoreben mozognak, igen jo alapot adnak zenei
mondanivalojahoz. Bakeliton mar ismertem ezt a folvetelt, valamint Angelo
Ephrikian korusat sem mulasztottam meghallgatni, igy cseppet sem
veletlen, hogy itt eltetem. Mint ahogy azt se veszem zokon, ha nem
talalkozik elismeresetekkel. (Gyanutlanokat ovatossagra intek.)

Az album masik szerzoje Monteverdi, aki itt meg, akarcsak a Vespro-ban,
elegyiti a ketfele muveszeti stilusban komponalt darabjait. Kortarsa,
Torquato Tasso (1544-1595) koltemenyere "seconda prattica" stilusu
'modern' madrigalt szerez, lassan araszol visszafele, hogy a kotetet
Pietro Bembo (1470-1547) versenek "prima prattica"-ju megzenesitesevel
zarhassa. A leirhato fo kulonbseg az, hogy mig korabban a szovegre
kevesebb figyelem jutott, elerkezett az ido, hogy a vers hatarozza meg a
zenet, azzal osszhangban dolgozzek a komponista. A madrigalkotetekben
kimunkalt stilust viszi at Monteverdi kesobbi muveibe, igy a Vespro-ba
is, es teremti meg a keszulo barokk 'contertante' es szolista (aria)
elemeit -- sot a Vespro-ban odaig mereszkedik, hogy tisztan hangszeres
tetelt illeszt be.

(Gondoltuk volna, Vivalditol innen, mi is a forradalmian uj? Van valami
parhuzam, ahogy a gorog karbol kiemelkedik az elso szinesz, majd lassan
kettore, haromra, negyre szaporodik a szamuk. Avagy az elso nagy
vizvalaszto az egyszolamu enek es a tobbszolamu kozott huzodik; s csak
nagysokara jelenik meg a maganyos hang, az ido mulasat biztosito kiseret
folott, hangszeres ellenszolammal, kitoltendo a levegovetelnyi urt.)

Meg kell mondjam, a Vespro-ban az ujdonsagokat a mai elkenyeztetett ful
mar csak a racio kontrollja alatt veszi eszre, a paros tetelek zsoltar
megzenesitesei (Dixit Dominus; Laudate Pueri; Laetatus sum; Nisi
Dominus; Lauda Jerusalem) szinte sutnek, a kivalo korusnak koszonhetoen.
Erdekes es szep persze osszevetni az Enekek Eneke reszleteit (Nigra sum;
Pulchra es) Palestrinaeval. Egy masik vilag.

Az egyuttesrol, a felvetelrol csak kiemelkedot lehet mondani. Az ember
megerti, miert volt akkora becsuletuk a trombitasoknak. A kornettek
olyan lagyan szolnak ezen a folvetelen, hogy a manapsag gyongednek
tartott blokkflotek valosaggal harsanynak tunnek mellettuk.

A masik Monteverdi lemez alkalmi zeneket tartalmaz, melyek a VIII.
madrigal kotetben jelentek meg. A Ballo az 1608. junius 4. eskuvo
alarcos tortenete (a 16 nemes kozott a menyasszony es a volegeny,
Vincenzo Gonzaga herceg is ott van -- ugy zajlik minden ahogy azt, ha
mashonnan nem, Williamtol tudhatjuk.) A zarotetel panasz (lament),
melyet az a Caterina Martinelli enekelt -- allitolag olyan atelessel,
hogy halala utan senki sem volt kepes megismetelni --, akinek emlekere
a Sestina komponaltatott (a koltemnyt Scipione Agnelli udvari kolto
szerezte). Ezen a felvetelen ezt a szerepet Jill Feldman enekli,
Guillemette Laurens mellett a Janequin egyuttes tagjait hallhatjuk.

Udv., ta

Most, miutan felnott fejjel vegigneztem ujra a trilogiat, tunt fel, hogy nem
is George Lucas rendezte (legalabbis a Birodalom visszavag-ot es A Jedi
visszater-t), hanem valami ismeretlen rendezok. Miert van az, hogy a
gyakorlattol elteroen megis mindenki Lucasnak tulajdonitja a filmeket,
holott o "csak" az iroja es a producere volt a filmeknek?

Kerekes Peter

John Cassavetes: Premier

A felesegem szerint ez a legjobb Cassavetes film. Ezt en ugyan nem tudom
igazolni egyelore, mert kozel sem lattam annyi filmet tole, mint kedves
nejem, de az teny: ez egy nagyon jo film. Arra mar legutobb is felhivtam a
figyelmet, hogy Cassavetes csak instrukciokat ad szineszeinek, csak a
helyzeteket rendezi meg, a tobbit a szineszekre bizza. Ebben a filmben eppen
ez a konfliktusok forrasa. A noi foszereplo (Gena Rowlands) nem hajlando a
szindarab rendezojenek a koncepciojat megvalositani, az iro szoveget szo
szerint eloadni. Ez persze nemcsak egyszeru lazadas, hanem komoly valsag
nala. Maga a darab temaja, egy no oregedese, neki is husbavago, de nem kepes
ugy azonosulni vele, hogy ne onmagat adja. Kisse elvonatkoztatva ugy is
fogalmazhatnek, hogy ez a hagyomanyos es a cassavetes-i latasmod
utkoztetese. (Persze, ez csak az en laikus velemenyem:-)
Maga a film pergo, nehol kifejezetten izgalmas, az ember eszre sem veszi,
hogy milyen gyorsan eltelik az a 139 perc. A fobb szerepeket Ben Gazzara
(rendezo), John Cassavetes (szinesztars), es egy eltes holgy (iro) jatssza,
akinek sajnos elfelejtettem a nevet.
Ezt a filmet mindenkinek ajanlom, aki nemcsak konnyed kikapcsolodasra
vagyik, amikor megnez egy filmet.

Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter

> Felado :  [Japan]
> Temakor: ( 25 sor )
> Idopont: Sun Jul 14 01:07:43 EDT 1996 KULTURA #26
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Kedves KULTURA kedvelok!
> 
> Szeptemberben szerencsem lesz Haza latogatnom Magyarorszagra. Szeretnem
> kihasznalni az alkalmat video filmek es CD-k vasarlasara. Nagyon
orulnek,
> ha megirnatok olyan uzletek cimeit, amelyekben nagy valoszinuseggel meg
> tudnam kapni az alabbi kivansaglista legalabb egy-egy elemet:
> 
> CD vagy kazetta
> Asztalos Zoli
Kedves Asztalos Zoli es mindenki, aki "szinvonalas" CD lemezeket akar
vasarolni!
En mar tobbszor vegigcsamcsogtam a FONO cd-tarat.
Sajnos annyi penz meg soha nem volt nalam, hogy mindent megvehettem volna
ami erdekel,
de eleg sokat vasaroltam mar ott.
A programokat is erdemes megnezni.
Altalaban Folk, Jazz, Indiai zene.... Ezeket lehet itt hallani.
A cim:
Fono, Budai Zenehaz
 BP. Sztregova u. 3. ( a Fehervari utrol nyilik)
Kellemes Kultuurast!

-- 

            Udv: Olah Sandor
         e-mail:

Hat itt vagyok en is. Nem szep dolog, hogy csak most irok, mivel Kerekes
Peterrel ketten gondoltunk eloszor az ujsag letrehozasara.


Didgeridoo: magyar neve nincs (miert is lenne?). Az unokatestverem ferje
ausztral (bar nem bennszulott), es van neki egy ilyen hangszere. 
Hallottam is rajta jatszani. Egy hosszu rud kozepen kifurva. Lukak
nincsenek rajta. Ugy kell fujni, hogy kozben az ember az orran keresztul
egyfolytaban veszi a levegot, igy nem tartanak szunetet, orakig tudnak
zenelni. 

--- O ---

A Zardoz c. filmrol eleg sokinfo van az IMDB-ben (keresre elkuldom). De
meg is nezheted: http://us.imdb.com/

--- O ---

Cassavetes Shadows (New York Arnyai) filmje nekem is tetszett. Ami viszont
legutobb volt, The Killing of a Chinese Bookie (Egy kinai bukmeker
meggyilkolasa), mar kevesbe. Illetve nem ertettem. Valahogy nem voltak 
nekem vilagosak a szereplok inditekai. Valaki irhatna rola egy kicsit... 


Ed 

/----------------------------------------------------------\
| Technical University of Budapest, Hungary                |
| mail: (also )      |
| http://goliat.eik.bme.hu/~kedvard/  <= NEW AND IMPROVED! |
\----------------------------------------------------------/

Az elobb lemaradt...

Magyar filmek videokazettait en a Televideonal ne'zne'm meg (nagykorut, a
Wesselenyi u. keresztezodesenel a belso oldalon (egy kicsit eszak fele)). 
Lattam meg kazettakat a Fokusz konyvesboltban is (Rakoczi ut 14.). 

Azt mondja a srac mellettem, hogy a Muvesz moziban is lehet, hogy lehet.
(sic!)  

CD-t meg gondolom a Rozsavolgyiben lehet nezni.

Ed