Kedves SZALON, kedves Ko"ro~si Ga'bor!

Cser Feri irasaval egyetertek, o"t kivanom megerositeni sajat velemenyemmel,
titkon remelve, hogy aggodalmunk valodi oka (ti. hogy a tarsadalmi robbanas
termeszeti torvenykent kovetkezik be rendszeresen) is mege'rint tobbeket.

A SZALON #475-ben irtad:

>..... hogy a hagyoma'nyos ipari terme'keket (szo~vetto"l
>sza'mi'to'ge'pig) e'rdemes az azokat olcso'bban elo"a'lli'to' szege'nyebb (e's
>i'gy alacsonyabb be'ru") orsza'gokban gya'rtani, mint a gazdagokna'l.

Fenti mondataid megerositeni latszanak abbeli velemenyemet, hogy a fejlettsegi
kulonbsegeket megorizni nagyon is erdeke a fejlettebb gazdasagoknak. En azt
gondolom, hogy ilyen esetben szo sincs az emlitett munkamegosztasrol, a
szegenyebb orszag nem azert adja annyiert a termeket, mert neki meg  igy is
megeri, hanem mert nincs mas valasztasa, hiszen a gazdagabb csak ennyiert
veszi meg tole. A hasonlo fejlettsegu gazdasaggal folytatott
kereskedelem eredmenye valodi munkamegosztas lesz, de a (sokkal) kevesbe
fejlett egy egyenlotlen viszonyt szenved el. Velemenyem szerint a vilagban
uralkodo gazdasagi rendszernek ez az egyenlotlen viszony a mozgatorugoja,
a rendszert ezek a kulonbsegek mukodtetik. Ezert gondolom, hogy a kulonbsegek
fenntartasa a fejlettebb (es  _minden_te'ren_erosebb_!) gazdasagok elemi
erdeke. Ez a helyzet hozta es hozza(!) magaval a kisebb-nagyobb forradalmak es
vilaghaboruk kitoreset. A tortenelem azt mutatja, hogy ez igy rendesen
mukodik, legfeljebb nehany szentimentalis alak :-) nem tud megbekelni a
tudattal, hogy miert szukseges ismet es ismet annyi szenvedest megelnie az
emberisegnek. De ez igy tul altalanos. Egyszeruen feltem a gyerekeimet, a
csaladomat es magamat.

Udv'

Pataki Istvan

Avagy valasz Korosi Gabor levelere.

Kedves Gabor,

Fejtegetesed sok temat vilagitott meg, amire nem gondoltam. De mint
a cim jelzi, kisgyerekkorunkban azt jelentette e jatek, hogy miutan
"enyem a var" az en torvenyeim ervenyesulnek.
Hogy leveled vegen kezdjuk, a nemet peldanal, de vonatkoztathato ez
barmi mas nepre hasonlo korulmenyek kozott, nem azert kell (elvben)
kimenni a nemet berlonek, mert ervenytelenitettek a jogat, hanem
azert, mert egy JOGTALANUL bitorlo kormany altal hozott MINDEN tror
bocs minden torveny jogtalan! Tehat a felszabadulassal az elozo, jogos
kormany torvenyei lepnek megint ervenybe.
Elveb. Elvben. Az en elvemben. A gyakorlatban a de facto elismeres
miatt talan ezek a torvenyek, kinek hogy felel meg, el lettek
fogadva. Esetleg olyankor, mikor az egyik vagy masik nagyhatalomnak
erdekeben allt ezeket elfogadni (Kina - taiwan kerdes)
Az ausztral bentszulottek kersehez nem tudok hozzaszolni, miutan en 1956
ban jottem ide, nem erzem magamat felelosnek azert, amit az angolok
tettek a bentszulottekkel. Persze az amerikaiak ugyanazt tettek az
indianokkal, a braliziaiak az oslakokkal, a Romanok a magyarokkal,
nemetekkel s ciganyokkal. S ebben a pillanatban Bosznia ad peldat
arra, hogy a nagyhatalmak megintcsak a fegyveres hoditasokat fogjak
elfogadni s nem a jogat egy embercsoportnak. Gondoljunk bele a
litvan, lett s eszt kerdesbe. Nyugat evtizedekig elfogadta a
jogtalan bitorlast. S most az oroszoknak meg kepuk van penzt kerni azert,
hogy kimenjenek! Ezt a szemtelenseget csak arra a MOKA-ba valo viccel
tudom osszehasonlitani, mikor valaki egy lako ablaka ala kakil, s aztan
bekopog WC papiert...
Elnezest a gephibakert, de nem tudom hogy kell torulni ezen a VT102
systeman.  Varga Peter Sydneybol.

Valo igaz, hogy a karpotlasi torvenyek nem alkalmasak kozvetlen jogi 
vagy moralis karpotlasra, ahogy azt Korosi Gabor meg is irta a SZALON legutobbi
szamaban. Van azonban ket dolog, ami megiscsak indokloja a karpotlas valamilyen
(peldaul a kormany alatal alkalmazott) formajat. Az egyik az orszag kulfoldi 
megitelese. Nehez lenne megindokolni, hogy ha a kornyezo orszagok allampolgarai
kaptak karpotlast az elozo rendszerben elkovetett igazsagtalansagokert, akkor
Magyarorszagon miert nem kapnak. A masik indok pedig az lehetne, hogy a
karpotlasi torvennyel a egyszer es mindenkorra rendeztek a tulajdonviszonyokat,
vagyis nem kell attol tartani, hogy egy elkovetkezo, ujabb kormany ismet felveti
 a kerdest tovabbi igazsagtalansagokat okozva.

Szabo Kalman

Mikinek;

Miert irod, hogy:

>Eleve lehetetlennek tartod, hogy magyar es zsido ugyanaz az ember
>legyen; egyenek buneit kollektive iteled meg -- mi kell me'g tobb ahhoz,
>hogy az ember teljesen elzarkozzon attol, hogy Veled vitatkozzon, be-
>szeljen?

Nem tartom lehetetlennek, sot tobbsegeben ez az altalanos, a csaladomat is 
beleertve!!!!!  A kollektiv bunosseg fogalmat nem en eroltetem, hanem pont 
azok, akik egy ossznepessegi buntudatot probalnak szitani a horthy ugyon 
keresztul meghamisitva a tortenelmet. Sohasem vedelmeztem Szalasit vagy 
pribekjeit, nem tagadtam, hogy egy szuk reteg bemocskolta hazankban a kezet,
de rengeteg ember pusztult el a haboru utan is a kollektive bunosseg jegyeben
krealt verbirosagok eloregyartott iteletei soran. A tomegek nem szimpatizaltak
a nyilasokkal, maga Horthy csukatta le Szalasit. Minden jel arra mutat, hogy 
a horthy bunosseget pont azok igyekeznek propagalni, akik a feherterrorban 
vallalt szerepet nem tudjak megemeszteni. Azon szovjet internacionalista to-
rekveseket visszasirni egy magyar kapitalizalodasi folyamat kezdeten...haaat?!

Gyurinak:

Irod:

>De, konyorgom kedves buszke europai honfitarsaim, miert hasonlitgatjuk
>magunkat vereskezu balkani csocselekhez amikor ugyanazzal a lelegzettel
>nyugati kulturajunak valljuk magunkat ?

Nem a hasonlat kedveert ideztem! Mig Magyarorszagon tobb haborus bunost vegez-
tek ki, mint az osszes tobbi vesztes orszagban, Nemetorszagot is beleertve, 
a bunosseg elosztasakor a balkani csocselek,( hogy a te szavaiddal eljek) szinte
erkolcsi pardont kapott. S hogy ez hova vezetett? Lasd a volt Jugoszlavia te-
ruleten folyo hollocaust, ami ellen a te altalad emlitett nyugat semmit sem 
tett. De a vereskezuseg tekinteteben azert nem kell a nyugatot sem sajnalni.


>Miert nem a danokhoz vagy olaszokhoz hasonlitjuk magunkat, akik osszesse-
>geben vagy sokkal tobbet tettek a deportalasok ellen vagy sokkal karaka-
>nabbul alltak ki a zsidosaguk mellett ?  

Hat hasonlitsuk! Mi a Danoktol elteroen nem voltunk testver-arja nep es 
a mi esetunkben Hitler ugyanazaert amit a Danok tettek, azonnali megtorlo
akcio kovetkezett volna. Miutan a kiraly is magara oltotte a david-keresztet 
nemetorszag lerohanta Daniat. Es innen mar hasonlo a kep, mert a Danoknal is 
megalakult egy a magyar nyilasoknak megfelelo part akik hiven kiszolgaltak
a nemetek zsidopolitikajat. Nos, innentol kollektiven bunosnek kellene tekin-
teni az egesz dan nepet? Nem es nem! Nekik konnyebb volt, ugyanakkor. Orsza-
guk zsidosagat tovabb tudtak kuldeni, ami magyarorszag esetere nem allt. Nincs
rolla tudomasom, hogy pl. Szovjetunio a haborus viszony ellenere, befogado 
nyilatkozatott tett volna egy orszagnyi zsido menekult befogadasara, neked van
Gyuri? A nemet bevonulasig inkabb hozzank menekultek a szomszedos orszagokbol.
A magyar helyzet messze nem tukrozte a dan viszonyokat ami semmit sem vesz el
a dan kiallastol, hisz szemely szerint nekik koszonhetem leanyom nagyszuleinek
eletet, de ha a Magyarsagnak egy dan helyzet adatott lett volna, ugy most meg 
sem probaltunk volna hasonlitgatni.

>Miert olyan nagy dicsoseg az, hogy egyeb
>hoborgoktol elteroen mi az asszont nem szurtuk le a szalonnazo
>bicskaval, csak a szemit vertuk ki ?

Miutan a "MI" szoban nem ertem, hogy kiket ertessz, gondolom ide jol illik a
" Speak for yourself" igeje. A szalonnazo szot mar viszont hallottam, ezt 
eggyertekben szokas a bogatyaval, stb. hasznalni. Gyuri komolyan gondolod,
hogy a harmonia erdekeben egyedul a magyarsagnak kell ossznepi bunbanatot tanu-
sitania a mult miatt es magaravallalnia a primitiv, kulturalisan kisegitett,
bunos nep szerepet?


Nemenyi Peter Andras

Valoszinu, hogy Antall feljelenteset szemelyes bosszu motivalta,
azonban hiba lenne figyelmen kivul hagyni a nagy tarsadalom tudos es a
nagy politikus szemelyes viszonyanak valtozasat az utobbi nehany evben.
Lengyel azon keves ujsagirok koze tartozott, akik kezdetben rokonszenvet
mutattak az MDF es Antall szemelye irant. Ez a rokonszenv persze hamar
elparolgott, Lengyel megis probalt objektiv maradni (egy ideig) az MDF
 megiteleseben. Ez odaig fajult, hogy 1992-ben egy KOZGAZ-on rendezett
eloadason, ahol az illusztris felszolalok, mint Liska, Csepeli, Orban V.,
Sarkozy, stb., eppen temettek a rendszert, Lengyel nem atalotta kijelenteni,
hogy Magyarorszagon NINCS gazdasagi es tarsadalmi valsag. Ez annyira tetszett
Antallnak, hogy nyilvanosan megdicserte LL-t, hogy lam-lam ilyen egy objektiv
ujsagiro (tudos stb.), a tobbinek is orola kellene peldat vennie.Nem tudni, hogy
 Antall arto szandekkal tette-e ezt a kijelentest, valoszinuleg nem. Az azonban 
bizonyos, hogy manapsag egy kozeleti ember, kulonoskeppen ujsagiro szamara
(hacsak nem valamelyik MDF-getto napi vagy hetilap ujsagiroja) oriasi
 presztizsveszteseg, ha Antall dicsergeti. LL rogton valaszolt, talan
figyelmeztettek is ra, hogy valaki az o helyzeteben a karrierjet kockaztatja,
ha Antallal bratyizik, es jo kortars magyar stilusban lehordta Antallt a
 kormanyaval egyutt. Nagyjabol ettol kezdve LL minden egyes alkalommal
gondoskodott egy kis Antall vagy kormanyellenes betetrol eloadasaiban. Ez az
amit ma Magyarorszagon a szakma elvar tole.
	

Szabo Kalman

Cser Ferenc kirohant a minap (a tobbi kozott) a grammar checker-ek
ellen, mintegy peldanak hozva fel, hogy az [amerikai]
szamitastechnika hogyan silanyitja a kulturat, adott esetben az angol
nyelvet.

Eloszor is, a szamitastechnika nem az amerikai, hanem az egyetemes
emberi kultura resze. (Kultura es szamitastechnika egy mondatban?!)
Valo igaz persze, hogy tomegenel fogva sok teruleten az USA diktalja
az iramot, szabvanyokat. Masodszor, a grammar checker-ek nem azert
egyszerusitenek, mert el akarjak sorvasztani a nyelvet, hanem azert,
mert tobbre nem kepesek. Termeszetes nyelv felismeres egy regi es
kemeny dio, amit mar tobb mint 20 eve probalunk feltorni, egyelore
hajszalrepedesekig jutottunk.

Hogy miert adnak ki (es el) nem tokeletes nyelv elemzoket? Ez esetleg
tenyleg amerikai hozzaallas: ha egy problemat nem tudsz egyszerre
megoldani, oszd fel aprobb darabokra. Mellesleg(?) ezen apro darabok
(apro) penzre valthatok, ami kesobbi K+F erofesziteseket finansziroz.
(Az USA-ban az Akademia es az NSF az ipari vallalatok K+F
koltsegeinek toredekevel rendelkeznek. Hogy ez jo-e vagy nem, arrol
kulon lehet vitatkozni.)

Egy szabvany uzleti levelre, vagy egy program dokumentaciora grammar
checker nyugodtan hasznalhato. Jogi szerzodes, Ph.D tezis, vagy
regeny ellenorzesere nem. Ettol a nyelv meg nem szegenyedik. A
kezirasfelismeres (ahol az *orosz* tudosok kimagasloan vezetnek, at
is jonnek ide rendre) hasonloan gyerekcipokben jar, ami nem jelenti
azt, hogy a kezirast a szamitogepek elsorvasztjak. Nem beszelve a
beszedfelismeresrol (ezek a franya gepek *megtanuljak* az
akcentusomat, ahelyett, hogy kijavitanak!), stb, stb.

Az [amerikai] szamitastechnika eppen hogy az altalad kivant iranyba
hat. Pl. a mernoki munka elkepeszto meretu szamitogepes segitese
(CAD/CAM) a mernokok *kreativitasat* serkenti. Alternativak
kiprobalasahoz, megtervezesehez nem honapok, hanem orak kellenek. (Es
persze muszaki rajzolok tomege kerult az utacara, ez megint egy mas
kerdes.)

A kommunikacio es digitalis technika jovoltabol meg az evszazad vege
elott bejarhatom a Louvret es az Ermitazst egy nap alatt, anelkul,
hogy felallnek a karosszekembol. Hogy fogom-e [akarni] ezt csinalni
az ujra egy mas kerdes.

Szoval hagyjuk szegeny [amerikai] szamitogepeket, nem bantanak azok
senkit.

Janos Jozsef
Guess what: meg csak nem is vagyok filosz.

Ausztralia terra nullius-sza nyilvanitasa nem jelentette a kontinens 
lakatlanna deklaralasat: ez a beallitas reszben a tomegtajekoztatas
egyes reszeinek tudatlansagabol szarmazik, reszben meg politikai 
celokat szolgal a "masik oldal" minel teljesebb lejaratasa erdekeben.

Terra nullius (=senki foldje, senkihez sem tartozo fold) arra vonatko-
zott, hogy a foldet senki sem hasznalta, igy azt a Brit Korona minden
tovabbi nelkul a magaenak kovetelhette.  Itt tehat nem az oslakosok 
fizikai letezesenek tagadasarol volt szo, hanem a foldhasznalat 
etnocentrikus definialasarol es megiteleserol.  Foldhasznalat az akkori
brit (europai) definicio szerint alapvetoen folmuvelessel volt egyenlo, 
amit ugye az ausztral oslakosok, nomad gyujtogeto/vadasz/halasz/madarasz 
leven, nem uztek.  Mas brit gyarmatok, ahol volt foldmuveles, nem lettek 
terra nullius-sza nyilvanitva.

Anto'ny Gyuri

Kedves (Varga) Pe'ter!

Terme'szetesen e'rint az, hogy mi to~rte'nt a bennszu~lo~ttekkel: ha 200 e've
nem ez to~rte'nt volna, akkor esetleg nem Sydney-be jo~ttel volna, mert esetleg
Ausztra'lia ugyanu'gy a bennszu~lo~ttek uralta fo~ld lenne, mint A'zsia ma's
volt gyarmatai, vagy az O'cea'niai szigetvila'g nagy re'sze. Ausztra'lia'ban 200
e've nem volt alacsonyabb a ne'psu"ru"se'g, mint Pa'pua U'j Guinea'ban, csak 
kiirtotta'k az itt lako'kat, hogy helyet csina'ljanak to~bbek ko~zt Neked. 
(Nekem is, de keve'sbe', mert e'n nem sza'nde'kozom itt maradni. Nem tudom, 
ne'zted-e tegnapelo"tt este az ABC-n az Outback to~rte'netet, amibo"l mellesleg
to~bbek ko~zt olyasmik deru~ltek ki, hogy 50 e'v alatt (1880 e's 1930 ko~zt) a 
bennszu~lo~tt ne'pesse'g 95%-a't kiirtotta'k abban a Kimberleyben, ahol 3,5 
magyarorsza'gnyi teru~leten 20000 ember e'l, aminek jo' fele most is bennszu~-
lo~tt, vagyis alig e'l fehe'r.) Teha't ha az NDK-t to~rve'nytelen a'llamnak 
tartod, akkor me'g inka'bb annak kell tartanod Ausztra'lia't.

Egye'bke'nt a dolog aze'rt is e'rint Te'ged, mert a Te ha'zad is rabolt
(a'llamosi'tott, majd az a'llamosi'ta's uta'n profite'rt e'rte'kesi'tett)
fo~ldo~n van, teha't orgazda vagy. Meg aze'rt is, mert ha Keating elkezd 
ka'rpo'tla'st fizetni (amire egye'bke'nt nem ko~telezi a bi'ro'sa'gi do~nte's),
akkor persze minden bennszu~lo~ttnek kapnia kell ka'rpo'tla'st, elso"sorban is 
annak, akinek nem lehet visszaadni a fo~ldet, mert a Te ha'zad van rajta, akkor
azt a Te ado'dbo'l fogja'k fizetni. Amit orgazdasa'godat is figyelembe ve've
valo'szi'nu"leg olcso'n megu'szol.

A fenti persze i'gy nem igaz, ha nincs saja't ha'zad, fo~lded, deha't nagy
valo'szi'nu"se'ggel van. E's e'rdekes, hogy orgazda le'tedre, aki egy rabolt
vagyon gyu~mo~lcseit e'lvezi, erko~lcsi alapot e'rzel felha'boroda'sra.

Ami pedig az NDK jogtalalnsa'ga't illeti: az NDK pontosan annyira volt
jogtalan, mint az NSZK. A be'keszerzo"de's egy egyse'ges Ne'metorsza'gro'l
besze'lt. Mindke't re'sz jogtalan volt. Azta'n a vila'g elfogadta mind ke't
re'sz le'te't, ezzel mindke't re'sz jogossa' va'lt. Az egyesu~le'sig az NDK
to~rve'nyei nemzetko~zi jogi e'rtelemben egyene'rte'ku"ek voltak az NSZK
to~rve'nyeivel.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Pataki) Istva'n!

Az e'let tele van vesze'lyekkel, e's garanta'ltan hala'los. Ba'rmikor ba'rhol
mego"ru~lhetnek az emberek u'gy, ahogy most ex-Jugoszla'via'ban. Ez ellen
igaza'ban nincs ve'delem. Jugoszla'via nem volt szege'ny orsza'g. Voltak 
gazdasa'gi bajai, e's ez nyilva'nvalo'an hozza'ja'rult a helyzet romla'sa'hoz, 
de nem eze'rt robbant. Mint ahogy az uto'bbi 45 e'vben to~rte'nt robbana'sok 
nagy re'sze nem ko~zvetlen gazdasa'gi okok ko~vetkezme'nye, a'mba'r gyakran 
fontos te'nyezo" a gazdasa'g is. Gyakran inka'bb a gazdagsa'g, mint a nyomor.
A vila'gha'boru'kat nem a nyomorgo'k robbantja'k ki, o"k legfeljebb egyma'st
me'sza'rolja'k le, e's taszi'tja'k me'g nagyobb nyomorba.

Persze mindenki olcso'n akar va'sa'rolni. Te is, e'n is. Ugyani'gy
va'llalatokra is igaz. Ez azonban a'ltala'ban nem azt jelenti, hogy a szege'ny
orsza'gokban termelt a'ru'k alacsony a'ra ero"szak eredme'nye. Csak azt, hogy 
ez most me'g nekik ennyie'rt is mege'ri. O"k azon is meg tudnak gazdagodni, 
amie'rt egy amerikai ce'g hozza' sem nyu'lna.

Senkinek nem e'rdeke, hogy Szoma'lia szege'ny legyen. Mindenkinek az az
e'rdeke, hogy gazdagga' va'ljon. Ahhoz, hogy valaki termelni tudjon, hogy a
vila'gpiacon me'rete'hez ke'pest jelento"s szereplo"ve' va'ljon, elso"sorban is
vira'goznia kell gazdasa'ga'nak, vonzo' beruha'za'si ce'lpontta' kell va'lnia,
ahol e'rdemes befektetni, mert a befektete's magas profitot eredme'nyez. 
Szoma'lia e's a pokol ma's bugyrai nem hoznak semmilyen anyagi hasznot a gazdag
orsza'goknak, senki sem profita'l a nyomorukbo'l. Nyomorbo'l nem lehet jo'l
profita'lni; egy-egy bandita meggazdagodhat ma'sok nyomora'n, de Amerika,
Nyugat-Euro'pa vagy Japa'n gazdagsa'ga'hoz semmi ko~ze. Gazdagsa'gbo'l lehet 
profita'lni. Ha egy szege'nynek adok el valamit, az a legolcso'bbat akarja 
venni, minden fille'rt a foga'hoz ver. Egy gazdag megveszi azokat az extra'kat 
is, amikre igaza'bo'l nincs szu~kse'ge, csak valamivel ke'nyelmesebbe', 
szebbe', divatosabba' teszi az a'ru't. A nagy haszon mindig az extra'kon van, 
nem az alapa'ru'n. Keresni alapveto"en elada'son lehet, e's nem ve'telen.

Vegyu~k Japa'nt. Az 50-es 60-as e'vekben Japa'nban nagyon olcso' volt a
munkaero", eze'rt nagyon olcso'n, az amerikai ko~ltse'gek to~rede'ke'e'rt
tudtak a japa'n ce'gek olcso' ipari to~megterme'keket elo"a'lli'tani. 30 e've a
japa'n terme'k (pl. auto') azt jelentette, hogy olcso' bo'vlit vette'l, ami
kimondottan vacak volt, de sokkal kevesebbe'rt megkaptad, mint ba'rki ma'se't:
Ezt esetleg meg tudtad venni, mi'g ma'se't nem. Olyan a'ron a'rulta'k, amivel
senki sem tudott versenyezni, mert nagyon olcso' volt a japa'n munkaero".
Eze'rt a japa'n termelo"k a rossz mino"se'g ellene're is nagy to~megben tudtak
eladni, e's meggazdagodtak rajta. Meggazdagodva meg tudta'k venni a modernebb
technika't, meg tudta'k fizetni a me'rno~ko~ket, e's i'gy fokozatosan egyre
jobb terme'keket tudtak gya'rtani. Japa'n 30 e'v alatt szege'ny orsza'gbo'l
gazdag lett, ma gyakran a japa'n terme'kek jelentik a csu'csmino"se'get.
Pedig amikor ez a folyamat elkezdo"do~tt, Japa'n semmivel sem volt gazdagabb,
mint ba'rmelyik latin-amerikai orsza'g, so"t, a de'liekne'l szege'nyebb volt.
Politikailag pedig me'g na'luk is sokkal rosszabb helyzetben volt; rosszabban,
mint a legto~bb mai szege'ny orsza'g: szuverenita'sa ero"sen korla'tozva volt. 
Le'nyege'ben megsza'llt orsza'g volt, az amerikai politika nagyon ko~zvetlen 
e's intenzi'v befolya'sa alatt. Amerika, ha akarta volna, ko~nnyede'n meg tudta
volna fojtani a japa'n gazdasa'got. Jelento"s re'szben aze'rt nem tette, mert 
nem volt e'rdeke. (A'mba'r vannak amerikaiak, akik ma ma'r ma'ske'nt 
gondolja'k.)

Amerika'nak to~bb okbo'l is az volt az e'rdeke, hogy Japa'n gazdagga' va'ljon. 
- Volt ko~zvetlen anyagi e'rdeke a japa'n va'llalatok nyerese'gesse'ge'ben:
  gyakran re'szben amerikai to"ke'vel, vagyis amerikai to"ke'nek terme'lte'k a 
  profitot.
- Politikai e'rdeke volt a japa'n ta'rsadalom stabilita'sa, e's ezt re'szben a 
  gazdasa'gi fellendu~le's biztosi'totta.
- Elemi gazdasa'gi e'rdeke volt, hogy el tudja adni terme'keit. Eladni csak
  annak lehet, aki tud fizetni. Japa'n ma to~bbsza'zszorosa't importa'lja
  Amerika'bo'l annak, amit az 50-es e'vek eleje'n. Az amerikai ce'gek sza'ma'ra
  elso"sorban is ez a fontos. Az amerikaiaknak persze fontos az is, hogy
  olcso'n va'sa'roljanak. De va'sa'rolni sok ma'sto'l is lehet. Elemi e'rdeku~k,
  hogy terme'ku~ket el tudja'k adni. Ahhoz, hogy Japa'n nagy to~megben tudjon 
  va'sa'rolni, gazdagga' kellett va'lnia. Ne'zdd meg: az alapveto" baja az
  amerikaiaknak most sem az, hogy a japa'nok jobbat olcso'bban adnak, a'mba'r
  persze eze'rt is morognak - elso"sorban azok, akik nem bi'rja'k a versenyt -,
  hanem az, hogy Japa'n nem va'sa'rol eleget to"lu~k.

Japa'n gazdagoda'sa'val pa'rhuzamosan persze no"ttek a be'rek, megszu"nt a
ko~ltse'gelo"nye, az olcso' to~megtermele's a'tkeru~lt ma'shova: elo"szo~r
Tajvanba, azta'n Ko'rea'ba, azta'n Malajzia'ba, Ki'na'ba e's Vietnamba, e's
mindezek az orsza'gok vira'gzanak atto'l, hogy olcso'n tudnak termelni. To~bbek
ko~zt aze'rt nem to~rte'n ez meg elo"bb, mert az olcso' a'ru'k piaca is
korla'tozott. E's mert akkor ezek az orsza'gok erre me'g nem voltak
felke'szu~lve. Most viszont megy a bolt, e's gyorsan gazdagodnak rajta. 
Megsokszorozo'dik a jo~vedelmu~k, e's  ezzel az importjuk. Importa'lni persze 
elso"sorban a fejlett orsza'gokbo'l importa'lnak - most ma'r leginka'bb persze 
a ko~zben gazdagga' va'lt Japa'nto'l - e's bizony menet ko~zben megfizetik a 
fejlett orsza'gok gazdag munka'sainak be're't, meg az erre ara'nyosan 
ra'rako'do' profitot. E's ezzel gazdagabba' teszik a gazdag orsza'gokat is. 
Mi'g azok a fejlo"do" orsza'gok, ahol a ce'gek nem tanulta'k meg, hogy lehet a 
helyi, viszonylag olcso' munkaero"t hate'konyan foglalkoztatni, pl. mert nem 
hagyta'k, hogy megtanulja'k, pl. mert nem hagyta'k o"ket szabadon kereskedni, 
e's i'gy nem volt mo'dja a gazdag orsza'goknak e'lvezni az olcso' terme'kek 
nyu'jtotta elo"nyo~ket, nem volt mo'djuk a gazdag orsza'gok piaca'ra beto~rve 
meggazdagodni, azok bizony szege'nyek is maradtak, esetleg elszege'nyedtek, 
mint a valaha gazdag Argentina.

Persze, a gazdasa'gban mindig a ku~lo~nbo~zo" e'rdekek konfliktusa'ban
oldo'dnak meg a dolgok. A gazdagoknak persze e'rdeke, hogy olcso'k maradjanak a
szege'ny orsza'gokban termelt a'ru'k. De ez nem nagyon e'rdeke, ez a gazdag
orsza'gok fogyaszta'sa'nak csak to~rede'ke. A gazdagoknak enne'l sokkal inka'bb
e'rdeke, hogy a most szege'ny orsza'gok gazdagodjanak, e's ezzel piacot
teremtsenek sza'mukra. A gazdag orsza'gok gazdagsa'ga't alapveto"en a
va'sarlo'ero" korla'tozza. Szege'ny orsza'gokon kevesebbet lehet keresni, mint
gazdagokon. 

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Miki!

Egyre'szt a ke'rde's fontos, mert le'te az e'rv amellett, hogy a kommunizmus az
emberi ta'rsadalom egyik lehetse'ges szervezo"de'si forma'ja. Eze'rt kellett
Marxnak is. (Engels nagyon vila'gossa' teszi ezt az A'llam, csala'd,
maga'ntulajdonban. Engels sokszor "lebuktatta" Marxot, mi mie'rt is fontos.)
Az antikapitalista ideolo'gia'knak a'ltala'ban fontos eleme egyfajta
kommunisztikus vila'gke'p.

Ma'sre'szt vannak az a'ltalad felsoroltakkal legala'bb egyene'rte'ku" e'rvek
ellene. (Azok a kommunisztikus forma'k nagyon saja'tos ku~lso" hata'sokra
jo~ttek le'tre egy ta'volro'l sem kommunisztikus ko~rnyezetben, e's to~bbnyire
megleheto"sen ro~vid e'letu"ek voltak.) Pl. ma'r az oktalan a'llat is kijelo~li 
a teru~letet, amit saja'tja'nak tart, e's azt tu'lero"vel szemben is ve'deni 
pro'ba'lja. Etolo'gusok erre sza'mtalan pe'lda't ismernek. Teha't 
elke'pzelheto", hogy az emberbe eleve bele van programozva egy olyan 
tulajdonosi o~szto~n, ami mindenfajta kommunizmust hosszabb ta'von 
illuzorikussa' tesz.

                             Ko"ro~si Ga'bor