Hello Hangoskodo'k!

Ismerkedjetek meg Takacs Jeno nehany gondolataval:
(A mellekelt abra dos-modban jobban mutat)

> -----------------------------------------------------------------
Ez a cikk a digitalis erositestechnikara adott valaszkent
ertendo!

                      ERTELEM ES ERZELEM

 Az emberiseg eddigi tortenete soran nem eloszor es nem utoljara
kerul valaszut ele: a bevalt eddigi analog erositoket, vagy az uj
digitalis erositestechnikat hasznalja-e?
 A kerdes koltoi, mert az uj technika meg csak az elso lepeseit
teszi, de a valtozas szele mar belengi a nagyvilag HI-FI
sajtojat. Persze ezek az apro jelek nem a kozelmultban kezdodtek,
a felvezetos erositoket fokozatosan hoditotta meg a digitalis
elektronika. Eloszor a tavvezerlo kerult az erosito tartozekai
koze, majd a mikroprocesszoros belso vezerles szoritott maganak
ujabb helyet a nyomtatott aramkori lapokon. Ezutan mar nem
meglepetes, hogy a felvezetos analog technika teljes feladasa
kovetkezett: a digitalis erosito elfoglalja melto helyet a
kovetkezo evezred hangtechnikai eszkozei kozott.
 A rovid, de annal tanulsagosabb kitero utan nezzunk korul a mar
sokszor eltemetett, de ennek ellenere virulo elektroncsoves
erositok haza tajan. Van-e letjogosultsaga, fejlodesi lehetosege
a harmadik evezred kuszoben, valamint mi az alapveto oka, hogy a
nehany csovel felepitett erosito hangminosege a legmagasabb
igenyeket is kielegitheti?
 Az elektroncsoves erositoket mindig is korulvette egy mitosz:
nem a kapcsolasi rajz donti el, hogy jo hangu lesz-e az erosito,
hanem valami mas. Ez a "valami mas" nem publikus, sehol senki
nem irta le, hogy mi az a tudas, informacio, melynek birtokaban
a megepitett erosito "jol" fog szolni. Termeszetesen, de nem
erthetoen ez a kulonbseg a mai modern merestechnikaval sem
merheto, csak gyakorlott zenehallgatok ertekelik, leginkabb a
keszulek megvasarlasaval.
 Ezert mindenkeppen meg kell fejtenunk ezt a paradoxont, hogy
megerthessuk a csoves technika lenyeget, es a tovabbi
fejlesztesek soran hasznalhato kiindulasi pontokhoz jussunk.

   Az elozmenyek:

 Az elso generacios csoves erositok /1930-1960-as evek/
fejlodese, kivitelezese mindig az adott kor technikai szinvonalat
tukrozte, jomagam ezert sem lattam ertelmet, hogy ilyen
erositoket utanepitsek. Lenyeges valtozas csak a felvezetos era
legdinamikusabban fejlodo idoszakaban tortent, ami tobb mint
meglepo. Meglepo, de mindjart kiderul, hogy teljesen logikusan
kovetkezett be minden. Tobb fanatikus audiofil Japanban es az
USA-ban a hetvenes evek vegen elkezdett direktfutesu triodakkal
SINGLE END tipusu erositoket epiteni. Nehany cso, kimeno trafo,
tapegyseg. Altalanos megdobbenesre sokan a felvezetos erositoknel
jobb hangunak iteltek oket, igy az eredmeny igazolta, hogy
erdemes volt a csoves technikat ujra alkalmazni. A dolgok odaig
jutottak, hogy a japan Hiroyasu Kondo altal epitett csoves
alapkapcsolasnak a hangzasa, hivatkozasi alap lett - a
tranzisztoros korszak kozepen!
 Tobb evi kutatomunkam soran derult ki, hogy mi a titok: az
osszhang! /kulonbozo muveszeti agakban, zeneben harmonianak is
nevezik/ Ami ugyan tag fogalom, de benne lehet minden, amit
ember alkothat! Jellemzo, hogy a Kondo altal hasznalt kapcsolas
egyszeru, semmit nem valtoztatott rajta - nem ez a lenyeg -,
hanem, hogy az osszes tobbi dolog harmonikusan illeszkedjen
egymashoz, mint egeszhez. Az erosito haza, elrendezese, a csovek,
az anyagok es vegul ezek osszeepitese tobb mint muveszet, ez mar
messzebre mutat. Kozbevetoleg megjegyzem, hogy egy szamitogepes
analizis az erositorol semmi kulonoset nem mutatna ki! Itt utalok
a cikk cimere: nem lehet szamitastechnikaval felismerni, amit az
emberek /tobbek kozott/ erzelemmel fejeznek ki - a zenei
megnyilvanulasok tobbsege ilyen tartalommal bir!
 A Kondo altal vegzett kutatasok szerintem nem voltak
feleslegesek, ramutattak arra a fontos dologra, hogy csak a
technologiai lepesek tokeletesitesevel is milyen magas szintre
juthatunk. A tovabbgondolas mar sokkal fontosabb: lehetseges-e
ezek utan az elektroncsoves kapcsolasok elvet harmonizalni,
osszhangba hozni?
 Az eddig ismert elvu elektroncsoves erositok egymast koveto
fokozatokbol epulnek fel. A kialakitott fokozatok kapcsolatai es
az ezekbol adodo egymast kozti befolyasolasi lehetosegek igen
alacsony szintuek. A logikus kovetkezo lepes tehat az lehet, hogy
novelni kell a kulonbozo egysegek kozotti kapcsolatok szamat, az
erosito mukodeset lenyegesen magasabb szintre, az onszabalyozas
kategoriajaba kell emelni.
 A tovabbiakban elemezzuk a csoves kapcsolasok egyeb hatranyait:
- asszimetrikus kapcsolastechnika,
- kis teljesitmeny-savszelesseg,
- a realisnal szukebb dinamika,
- a folyamatos csooregedes miatt romlo parameterek, ezek
  utanallitasa,
- kulonbozo okokbol keletkezo torzitasok.

   A megoldasok:

 A szimmetrikus felepitesu erositok elonyei egyertelmuek, mert a
vezerlo jelek mindket felperiodusban azonos uton haladnak.
Egyszerubb a tapegyseg is, mert az azonos fazisu zavaro
brummkomponensek nem vezerlik a kimenetet. A torzitasok is
csokkennek. A hagyomanyos csoves fokozatok anodimpedanciajat egy
nagysagrenddel kisebbre valasztva a frekvenciaatvitel es a
dinamika is javul. A kimenotranszformator elhagyasaval es
direktcsatolt kimeneti fokozat alkalmazasaval lenyegesen
termeszethubb hangot kapunk. Az elektroncsovek DC csatolasaval
az erosito onszabalyozasat is megvalosithatjuk. A kapcsolasban
szereplo vezerelt tapegysegekkel uj, eddig meg nem tapasztalt
idotallosagot erhetunk el. Vegul, de nem utoljara az alkatreszek
csovek kivalasztasa marad - nem egyszeru feladat!
 Termeszetesen az elvi osszhanghoz ugyanugy ki kell dolgozni a
mar ismertetett technologiai harmoniat is, ami ismerve Kondo
munkassagat, meg evekig is eltarthat. Az erosito elvi
kapcsolastechnikaja alapvetoen ter el az eddig ismertektol, ami
nem csoda, hiszen tukorszimmetrikus kivitelu - elektroncsovekkel!
 Az eredmenyek illusztralasara bemutatok egy kapcsolasi reszletet
a nem invertalo bemenet es a vezerelt tapegyseg kapcsolatarol,
ami az onszabalyozas elven mukodik. /1. abra/
 Zarszokent elmondhatom, hogy a jovo evezred elektroncsoves
technikaja foleg szellemisegeben ter el a digitalis
vetelytarsaketol, de az elmondottak fenyeben ez tokeletesen
ertheto.

                                                   Takacs Jeno

Szakirodalom:
- Kimenotranszformator nelkuli erositok /Radiotechnika,1969. 1-2/
- Modern elektroncsoves erositok /Sztereo 16/
- Elektroncsovek es tranzisztorok /Sztereo 23/


1. abra
Twin Servo erosito nem invertalo bemenete, kapcsolasi reszlet.

                                                   +300V
                     ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÂÄÄÄÄÄÄ>
                     ³                 ÚÄÄÄÄÄijÄÄÄÄÄÄ>
                     ³                 ³     ÚÁ¿  stab.
                 V4 ÄÁÄ                ³     ³ ³ kimenet
                   Ä Ä Ä ÄÄÄÄÄ¿        ³     ÀÂÙ
                     þ        ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ´
                     ÃÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ´     ÄÁÄ V3
                    ÚÁ¿       ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ Ä Ä Ä
                    ³ ³       ³        ³      þ
                    ÀÂÙ       ³       ÄÁÄ     ³
nem inv.             ÃÄÄÄÄÄÄÂÄÙ       ÄÂÄ     ³
bemenetÚÄÄÄÄÄÄ¿  V1 ÄÁÄ    ÄÁÄ         ³     ÄÁÄ V2
+ >ÄÄÂÄ´      ÃÄÄÄ Ä Ä Ä   ÄÂÄ         ÃÄÄÄ Ä Ä Ä
     ³ ÀÄÄÄÄÄÄÙ      þ      ³          ³      þ   analog
     ³ ÚÄÄÄÄÄÄ¿      ³      ³ ÚÄÄÄÄÄÄ¿ ³      ³   bus-ra
     ÃÄ´      ÃÄÄÄÄÄijÄÄÄÄÄÄÅÄ´      ÃÄÁÄÄÄÄÄijÄÄÄÄÄ>
     ³ ÀÄÄÄÄÄÄÙ      ³      ³ ÀÄÄÄÄÄÄÙ        ³kovetkezo
     ³               ³      ³                 ³fokozatra
     ³               ³      ÃÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄijÄÄÄÄÄ>
     ²               ²      ²                 ²
                 invertalo oldalra
> -----------------------------------------------------------------

Udv, Maci

Sziasztok!

> Az elozoekben lehurrogtak arcok, hogy az IDE-s drivek is vannak olyan jok.
> Nekik tovabbra is legyen jo az, en megtalaltam a 100%-os megoldast az
> emlitett drive-val. Sokszor hoznak vissza hozzam csak audioban letezo
> anyagokat es en gond nelkul szoktam masolni roluk, sot sokszor gyartasra
is
> ilyen anyagokat adok le. Meg soha nem volt semmi panasz....

En itt elsosorban nem altalaban a SCSI-s drive-okra gondoltam, hanek
specifikusan a Plextorra. Bocs, ha nem volt eleg vilagos.

udv,
Sandor

Hello,

GUSI irta:
>Bocs, ha hosszuuuu voltam, es javitsatok ki ahol b*romsagokat irtam...:-))
Te most szórakozol velunk?

>Hmmm. :) Valoban leegyszerusitettem. Nos engedd szabadra kepzeleted.
>Megvan ? Ok. Most megjobban....:)))
elegge a'ltudomanyos ez okfejtesed. Felremagyarazol. Stop hitvita.

>Jo. Legyen nem impulzus, hanem nagyobb meredeksegu reszlet.
>Bonyolultabb leirni, ezert probaltam igy /sokkal rovidebb ideig
>tart mint 1 teljes szinusz-periodus, ehhez kepest "impulzus"/.
a ket szinusz "talakozasanal" nincs semmifele impulzus. Tovabbra is ket
szinusz marad. a burkoloja meg nem mond semmit, mert a mogotte levo fizikai
tartalom csak ket frekvenciaosszetevot tartalmaz, semmi tobbet. Ha van ott
egyeb is, akkor azt a nemlinearis eszkozok modulacios termekei jelentik
(elektroncso, tranzisztor).

>Az interpolalas alatt a ket mintavetel kozotti atmenet lefutasat ertem.
>Jo, jo, nem negyszogugrasok lesznek a kimeneten a szurok miatt, de ennel
>a kartyesznal a "lepcsomaszas" tobb fokozatban tortenhet, igy /es foleg az
>o koraban/ a szurok befolyasat kisebb mertekure lehetett valasztani.
az interpolalas miatt a kimeno jel FREKVENCIAspektruma szethuzodik, igy
laposabb szuro is elegendo az antialiasing elkerulesere. Nincs koze a
lepcsomaszashoz.

>feltetelezve/. 1 db szinuszt meg kovetni tud /fogjuk ra/, de mast egyre
>kevesbe.
nem igaz. A kondi "ellenallasa" a frekvencia fuggvenyeben valtozik. Az RC
tag igy egy frekvenciafuggo feszultsegoszto lesz. Az osztasi pontban merheto
amplitudo a ket ellenallas aranyatol fugg. Egy (idealis) kondi minden
szinuszt tud kovetni, csak egyre nagyobb impedanciat kepvisel vele szemben.

>Azonban mivel a TV-technikaban haznalatos frekik nagyok & aramkorok lassuak
>eme jelek szinuszosodnak, foleg terjedes alatt. Meg szerencse, hogy az
:-) tudtad, hogy a videojel egyenaramtol 4-5-6 megahertzig tartalmaz
összetevõket? Ez egyenáramot, és 4-5-6millió színuszjelet jelenthet
egyidõben. Képzeld el, micsoda teljesítmény lehet ennyi jel feldolgozása és
kirakása aképernyõre.


Tisztelettel:

Németh Zoltán

Kedves Hangosok:

Meg egyszer sem irtam erre a listara bar nagy erdeklodessel
figyelem a beerkezo leveleket.

A zenerol csak annyit tudok, hogy jo hallgatni -- komoly zene
es jazz amit szeretek -- egyeb vonatkozasban azonban abszolut
tajekozatlan vagyok.

Talan ez az oka, hogy Ivan irasait de masok e targykoru 
irasait is kimondottan elvezem.

A CD etc. javaslatok eseten sokszor nem tartom elegendonek
az informaciot -- probaltam mar a lista ajanlata alapjan
megvenni valamit de nem volt eleg az az adat, amit megadtak.

Negy legutobbi szerzemenyem adatait en is megadom, nekem
mindegyik tetszik, bar tudom, hogy ez nem sokat jelent.

1. Time out, the Dave Brubeck quartet. Jazz masterpiece,
   20-bit remastered, CK 65122 Honlap: Columbia/legacy/jazz

   Technikailag is fantasztikusan jo CD.

2. Kind of blue, Miles Davis, Jazz masterpiece,
   20-bit remastered, 01-064935-10, Honlap: www.Columbia/legacy/jazz

   A klasszikus fekete lemez + egy eddig nem kozolt felvetel.
   Technikailag is fantasztikusan jo CD.

3. We get request, Oscar Petterson trio, Verve, Master editon,
   20-bit remastered, 314-521 442-2, Honlap www.verveinteractive.com

4. Brahms Konzert für Violine und Orchester Düdur op.77
   Schuman Fantasie für Violine un Orchester C-dur
   New York Pilharmonic, vezenyel Kurt Masur, hegedu Anne-Sophie Mutter.
   DG 457 ö75-2

   Mit mondjak, belborzong a hattam amikor hallgatom, de hogy miert
   szep nem tudnam elmondani.

A lanc amin hallgatozom: Audio Innovation csoves erosito, Rotel CD jatszo,
JVP Signiture hangdobozok, Adio Note hangfalallvany es kabelek.

Alapfoku tudom, de azert szeretem.

Mas, szeretnek karacsonyra csemeteimnek alaparu hangfalallvanyt venni Pesten.
Hol lehet kapni ilyesmit? Ki tud tanacsot adni esetleg tajekoztato arral is.

Udvozlok minden "hangost" es jo zenehallgatast.

Szeidl Gyorgy

Haliho!

Az elmult 2 nap levelei alapjan vegeztem egy kis "kutatast"
Mivel reklamokat,pr interjukat gyartok, ezert alkalmam volt letesztelni
a CDROM-ok grabbeleset.
Adott tehat 2db 2 perces hanganyag. Szamitogeppel lett lekeverve, ezert
ismert az eredeti WAV file.
Ezt kiirtam 4 audosavra,es adatkent is. (CDextra formatum)
Tehat kb igy nez ki:
track1 ->wav1 ->(grabb utan track1)
track2 ->wav2 ->(grabb utan track2)
track3 ->wav1->(grabb utan track1-1)
track4 ->wav2->(grabb utan track2-2)

A 2db WAV file hossza eredetileg:
PGSMK~12 WAV    21 235 716  99.10.13  10.10 pgsmkiraly.wav
PGSMK~14 WAV    21 235 716  99.10.13  11.33 pgsmkonig.wav
A fileok osszehasonlitasat az EAC "File Compare" funkciojaval vegeztem.
A hasznalt HW/SW:
-Plextor 4/2/20 SCSI ujrairo
-Sony CDU-311 IDEolvaso
-Matsushita CR-585 IDE olvaso
Win98
-AudioCapture2000 (A plextor sajat grabbelo prg-je)
-CDex freeware grabber
-EAC freeware grabber

Es most a lenyeg:
CDEX+Sony CDU311
AUDIOT~1 WAV    21 238 604  99.11.26  16.39 AudioTrack 01.wav
AUDIOT~2 WAV    21 238 604  99.11.26  16.45 AudioTrack 02.wav
AUDIOT~5 WAV    21 238 604  99.11.26  16.50 AudioTrack 01-01.wav
AUDIOT~3 WAV    21 238 592  99.11.26  16.51 AudioTrack 02-02.wav

Mindegyik file nagyobb az eredetinel. (gondolom ez a nem teljesen
feltoltott blokk teljes meretu grabbelese miatt van igy)
A 2.4. track hossza nem egyenlo, pedig annak kellene lennie ugye?!
Az osszehasonlitas:
-AudioTrack 01.wav - AudioTrack 01-01.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.087
1 missing samples: 0:00:00.011
-AudioTrack 02.wav - AudioTrack 02-02.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.087
2 missing samples: 0:00:00.011

EAC+Sony CDU311
TRACK01  WAV    21 240 956  99.11.26  18.13 Track01.wav
TRACK02  WAV    21 240 956  99.11.26  18.14 Track02.wav
TRACK0~1 WAV    21 240 956  99.11.26  18.16 Track01-01.wav
TRACK0~2 WAV    21 240 956  99.11.26  18.18 Track02-02.wav

Mindegyik file nagyobb az eredetinel, de legalabb egyenlo hosszusaguak.
Az osszehasonlitas:
-AudioTrack 01.wav - AudioTrack 01-01.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.014
-AudioTrack 02.wav - AudioTrack 02-02.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.012

CDex+Matshita CR-585
AUDIOT~2 WAV    21 238 604  99.11.26  18.46 AudioTrack 01.wav
AUDIOT~1 WAV    21 238 604  99.11.26  18.46 AudioTrack 02.wav
AUDIOT~4 WAV    21 238 604  99.11.26  18.46 AudioTrack 01-01.wav
AUDIOT~3 WAV    21 238 604  99.11.26  18.47 AudioTrack 02-02.wav

Mindegyik file nagyobb az eredetinel, a hosszuk itt is egyenlo.
Az osszehasonlitas:
-AudioTrack 01.wav - AudioTrack 01-01.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.006
-AudioTrack 02.wav - AudioTrack 02-02.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.006

EAC+Matshita CR-585
TRACK01  WAV    21 240 956  99.11.26  19.42 Track01.wav
TRACK02  WAV    21 240 956  99.11.26  19.42 Track02.wav
TRACK0~1  WAV    21 240 956  99.11.26  19.42 Track01-01.wav
TRACK0~2  WAV    21 240 956  99.11.26  19.43 Track02-02.wav

Mindegyik file nagyobb az eredetinel, a hosszuk egyenlo.
Az osszehasonlitas:
-AudioTrack 01.wav - AudioTrack 01-01.wav
Tokeletesen azonosak!
-AudioTrack 02.wav - AudioTrack 02-02.wav
Tokeletesen azonosak!

CDEX+Plextor 4/2/20
AUDIOT~1 WAV    21 238 596  99.11.26  17.32 AudioTrack 01.wav
AUDIOT~3 WAV    21 238 604  99.11.26  17.33 AudioTrack 02.wav
AUDIOT~5 WAV    21 238 604  99.11.26  17.35 AudioTrack 01-01.wav
AUDIOT~2 WAV    21 238 604  99.11.26  17.36 AudioTrack 02-02.wav

Az 1. es 3. track nem egyforma hosszu, pedig annak kellene lennie!
Az osszehasonlitas:
-AudioTrack 01.wav - AudioTrack 01-01.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.090
2 missing samples 0:00:00.013
-AudioTrack 02.wav - AudioTrack 02-02.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.012

EAC+Plextor 4/2/20
TRACK01  WAV    21 240 956  99.11.26  17.58 Track01.wav
TRACK02  WAV    21 240 956  99.11.26  18.01 Track02.wav
TRACK0~1 WAV    21 240 956  99.11.26  18.05 Track01-01.wav
TRACK0~2 WAV    21 240 956  99.11.26  18.08 Track02-02.wav

Mindegyik file nagyobb az eredetinel, a hosszuk egyenlo.
Az osszehasonlitas:
-AudioTrack 01.wav - AudioTrack 01-01.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.011
-AudioTrack 02.wav - AudioTrack 02-02.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.012

AudioCapture2000+Plextor 4/2/20
TRACK01  WAV    21 240 956  99.11.26  17.39 track01.wav
TRACK02  WAV    21 240 956  99.11.26  17.39 track02.wav
TRACK0~1 WAV    21 240 956  99.11.26  17.39 track01-01.wav
TRACK0~2 WAV    21 240 956  99.11.26  17.40 track02-02.wav

Mindegyik file nagyobb az eredetinel, a hosszuk egyenlo.
Az osszehasonlitas:
-AudioTrack 01.wav - AudioTrack 01-01.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.011
-AudioTrack 02.wav - AudioTrack 02-02.wav
different samples: 0:00:00.000 - 0:00:00.012


Ezek eleg erdekese eredmenyek. Pl. mindig az elso szazad masodpercen
belul van vmi gubanc.
Van amikor mar a hosszuk sem egyenlo, pedig annak kellene lenni.
A konkluzio:
elmarad...

Pa:Magic/the phantom

Amit nem ertek:
Kiindulas:
(A felhasznált eszkozok most nem lenyegesek)
1. Teljes CD-t masolok
2. Az eredetit és a masolatot is is grabbelem
3. A két file bitre egyezik

Kerdes:
1. Ebbol kovetkezik-e a masolat tokeletessege? ( egyezik-e a ket CD )
2. Ha igen akkor az esetleges hangzasbeli elteres csak a CD lejatszasa soran
keletkezik?

dzs

> Persze utana is lehet jarni. Le kell grabbelni azonos mu ugyanazon
> kiadasanak ket kulonbozo peldanyat. Ha ezekbol is bitazonos wav adodna,
> akkor tortent hibajavitas grabbeles kozben. Van valakinek ket db. azonos

Megtettem. Legrabbeltem egy-egy szamot a Dire Straits: On the Night BMG
Direct-kiadasanak ket peldanyabol. A ket lemez cimkeje egyezik, a luk
korul a tuloldalon olvashato hosszu, az aluminiumretegbol kialakitott
szamsor is. A pontmatrixbol gyartott (mintha pici furatok lennenek a
pontok) nehany szam azonban nem ugyanaz.

A szazadmasodperces nagysagrendu offsettol eltekintve a ket wav ugyanaz,
kiveve! a kozepe tajan egy reszt, ami elott es utan teljesen azonosak a
byte-ok. Ez a bizonyos resz az egyiken egy byte, a masikon harom,
egymastol es a masik fajletol eltero byte. Megismetelve a grabbelest, a
keletkezo wavok lemezenkent azonosak az elozoekkel, tehat kozottuk is
ennek a kulonbsegnek kell lenni. Tudtok magyarazatot?

A HW egy IDEs, 8x-os Goldstar drive, a SW az OS/2-n futo, Leech nevu
program, ami (helytelenul nevezett) jitterkorrekciot vegez.


  Ed

 Szemelyes valaszt a fent jelzett cimre kuldhetsz, ha kijavitod.
 I don't want ANY spam! [...] I don't like spam!  [Monty Python]

Szia!

On Thu, 25 Nov 1999 20:35:21 EST, "HIX HANG" >
wrote:

> > Emlitetted, hogy a winoncd rosszul grabbelt. Szerintem rohejes, vagy
> > inkabb elszomorito az hogy a CD-iro szoftverek es a CD-iro drive-ok
> > siralmasan grabbelnek (es irnak).
> 
> A cd-iro software azert grabbel rosszabb minosegben, mert
> nem foglalkozik az idokoddal,es az olvasas eredmenyessegevel
> tehat, ha biztosan tudja, hogy az olvaso eldobott, vagy
> hibasan olvasott egy framet, akkor sem keri az ujraolvasast,
> mert az lassitana az olvasasi folyamatot, es ha olvasasi
> folyamat kozben megy az irasi, akkor megszakadhat az
> adatfolyam, es ki lehet dobni a cd-t.

Ez ertheto, 'on-the-fly' masolas eseten, de nem indokolt ha az
masolando cd eloszor image-fileba megy a vincsire.


hali:
  Gabiqua

---------------------- Forwarded by Attila Szokol/ZE/HU/Zollner on 99.11.26
10:46 ---------------------------


Attila Szokol
99.11.25 15:49

To:   
cc:
Subject:  Nakamichi

Szia Mindenkinek


Nemreg vettem egy hasznalt Nakamichi BX-150 decket.
Ha valaki ismeri ezt a markat, jelezze. Infokat varok rola.

Amit tudok rola, hogy a magasabb monosegi kategoriaba tartozik.

Nem talaltam rajta gyartasi evszamot sem, de kb 5-10 evesnek becsulom a
dorzskerek gumijanak kopasabol. /Amit csereltem rajta./

Segitseget koszi

Szokol  Attila

Bruch 3. hegeduversenyerol tudok, de nem ismerem.
Tehat semmit sem tudok.
Illetve annyit, hogy az iden jelent meg a 2. szimfoniaval egyutt a bajos
nevu: Dabringhaus und Grimm kiadonal (MDG 335 0868-2) Andreas Krecher
eloadasaban, a Wuppertali SO-t Gernot Schmalfuss vezenyli. (76 perc.)

Nem vagyok benne biztos, de rajta kellene lennie a Philips Duo Bruch
hegedu-zenekari lemezen. Ha igen, akkor Accardo, ez a csodalatos hegedus
jatsza.

Sajnos ez a level ugy tunik annak bizonyiteka, hogy a semmirol is lehet
irni.
Odnoposoff.
Ismerem. O jatsza a Beethoven Harmasverseny hegeduszolamat Stefan Auber
(csello) es Angelica Morales (zongora, egyebken Sauer Emil, a nagyszeru
zongoramuvesz felesege volt) tarsasagaban. A Becsi PO-t Felix Weingartner
vezenyli.A lemezt nem oertuk vettem meg, hanem a masodik szamert, ami egy
kulonlegesseg.
Beethoven Hammerklavier szonatajanak, a zongorairodalom Mount Everestje-nek
zenekari atirata hangzik el a becsiek es Weingartner eloadasaban. Erdekes.
A felvetel 1937 oktober 20/21-en keszult Becsben.
Pearl GEMM CD9358.
Odnoposoff jateka nem nagyon itelheto meg ennek a munek alapjan.
Nehany concerto lemeze letezik egy altalam soha nem hallott kis ceg
kiadasaban. Sajnos a Pearl konyvecskeje szokatlanul nem szol egy szot sem
rola.

Tibor

azon a ritka lemezen amit a masik zenemuert vettem meg. Mielott elmondom

Ma olvastam Jascha Heifetz mondasat:
"Egy orosz anarchista, ket orosz sakk-jatszma, harom orosz a forradalom,
negy orosz a Budapest Quartett."