>> Mivel hogy teny, hogy a masolt cd-k rosszabul szolnak
>ezt valami objektivvel ala is tudod tamasztani, avagy olyan
>megallapitas, miszerint a piros hangszorok szebben szolnak ?? :))))

Tenynek nem mondanam, de az en tapasztalatom a kovetkezo:
egy masolt CD-t osszehasonlitottunk az eredetivel, es azt tapasztaltuk, hogy
kisebb a tere, es kicsit komprimalt lett. Ezek a kulonbsegek azonban nagyon
kicsik voltak, es az en sajat lancomon (Audio Innovations Alto, JPW AP2) nem
hallottam, csak a Merlinnel (TEAK futomu, AN DAC-1, AN OTO, AN K/D, AN
kabelek, mindez kb egymillio forint (volt akkor, most vagy masfel :-( )).

Szoval, az en tapasztalataim szerint van kulonbseg, de kicsi, es csak
elegendoen jo lancon hallani. Nem tudom, mitol van, mikor a ket CD-t
CD-ROM-on beolvasva bitrol bitre megegyezik. Talan az okozza, hogy az irt
CD-n a pitek maskeppen keletkeznek, mint a nyomotton. Persze, _elmeletileg_,
ennek nem kene semmi kulonbseget okozni...

Az is lehet, hogy a TEAK egy vacak, bar eleg jo sajtoja van...

Azonkivul, azt hiszem, aki nagy kulonbseget hall, annal nem volt korrekt a
masolas.

Udv, Robi

> biztos, hogy amikor az eredeti cd-n a szamsor
> 1111111111001111101000010101111101 akkor a masolton
> 1111111111001111101000010101111101 volt.. Persze van aki azt
> allitja hogy a masolt cd rosszabbul szol, es ezen lehet vitatkozni
> is, de szeretnem hogy  valaki nekem elmeselje hogy miben
> kulonbozik az eredeti es a masolt szamsor.. Aki elmagyarazza ezt
> nekem azt tutira meghivom egy vacsorara.. :)

Semmiben! Szoval hol lesz az a vacsora? :))))

De mint megtanultam, a DAC a CD jatszo orajelet hasznalja (kulon futomu
eseten raadasul meg egy kabelen S/PDIF-be rejtve torteno atzavaras utan),
es egy beteg orajellel sajnos ugyanaz a szamsor is szolhat maskepp... 

> Tovabbi olvasnivalok :
> A FUNDAMENTAL INTRODUCTION TO THE COMPACT DISC PLAYER
>        http://www.tc.umn.edu/nlhome/g496/eric0139/Papers/paper.html

Idezet ebbol a mubol:

A great deal of money has been made by shrewd marketeers preying on the
fears of the consumer worried about jitter. Such products
marketed include disc stabilizer rings to reduce rotational variations,
highly damped rubber feet for the players, and other snake oil
remedies. However, the careful engineer has beaten the marketeer to the
punch by having the samples read off the disc into a RAM
buffer. As the buffer becomes full, a local crystal oscillator can then
"clock-out" the samples in a reliable manner, independent of
the transport and reading mechanisms. This process is referred to as
timebase correction and as stated before, any quality piece of
equipment will implement it.

Aha... Szoval akkor timebase correction neven fut a "nagy talalmanyom".
Hogy benne lenne minden "quality piece of equipment"-ben? Most akkor
tenyleg nem tudom mi van, vagy ez is csak egy masik hulye, es mellebeszel,
mint en?

> Abban tenyleg lehet valami, hogy a festek nelkuli CD-k jobban szolnak.
> Nekem nincs sok CD-m (20 db) de abbol kettot, amit kineveztem referencia
> lemeznek jo minosege miatt, pont egyiken sincs tobb festek, mint egy
> ujjbegynyi. Erdekes egybeese's.
> 
> Magam is sokat grabbelek, ezert megkoszonnem, ha elkuldened cimemre az
> osszehasonlito progit.

Ez nem osszehasonlito program, csak egy olyan grabber, ami pontosan
ileszti a kulon lepesekben benyalt reszleteket. Lehet, hogy ezt mas
grabberek is megteszik, en csak azert kezdtem el ezt a dolgot nezegetni,
mert itt elhangzott, hogy egy CD-rol nem lehet ketszer ugyanazt az
adatsort levenni... Elkuldtem, es kulon kivancsi vagyok, mit latsz
majd a festek nelkuli CD-ken :)

Felado :  [Hungary]

Nos arra a kerdesre, hogy rosszabbul szolt -e a masolt cd mint az 
eredeti, ne mtudok valaszt mondani, mert nem hoztak vissza, egy 
biztos, hogy amikor az eredeti cd-n a szamsor
1111111111001111101000010101111101 akkor a masolton
1111111111001111101000010101111101 volt.. Persze van aki azt 
allitja hogy a masolt cd rosszabbul szol, es ezen lehet vitatkozni 
is, de szeretnem hogy  valaki nekem elmeselje hogy miben 
kulonbozik az eredeti es a masolt szamsor.. Aki elmagyarazza ezt 
nekem azt tutira meghivom egy vacsorara.. :) 

  Ez igaz, azonban valoszinuleg nem mindegy, hogy milyen "minosegu"
szuz CD-re masolsz. Ez csak feltetelezes, de lehetseges, hogy a piacon
kaphato olcsobb szuz CD-k nem alkalmasak audofil celokra rossz reflexios
sajatsagaik miatt. Bar ennek ellentmond az, hogy a lezerfejnek elvileg
bitre pontosan le kell olvasni a kodolt infot. De bizonyos lezerolvasok
tevedhetnek idonkent, azaz hibasan is olvashatnak, ha peldanak okadek
a reflexios kuszob ala megy a rendszer (?) 
   Egy kerdes: honnan tudod, hogy bytra pontosan ugyanaz van rajta? Ha
file meretuk azonos, az meg nem biztosit arrol, hogy minden egyes 0 es 1
azonos helyen van. Gondolom nem nezted vegig a tobb millio 0-t es 1-t
a file-ban. Vagy ranyomtal valami kulonbseget vizsgalo programot?

   Udv. Durbincs

Kedves Mindenki !

Korabban, par tucat szammal ezelott hosszasan gyozkodtuk
egymast, komoly- es konnyuzene partiak. Az volt a benyomasom,
hogy sokszor anelkul vitatkoztunk, hogy a masik oldalt igazan
ismertuk volna. Az a gondolatom tamadt, hogy osszeallitok egy
rovid ajanlast azoknak, akik csak most dugjak bele labujjuk
hegyet a komolyzene vegtelenul valtozatos oceanjaba. Az elso
talalkozas mindig meghatarozo jelentosegu, ugyhogy nagy
felelosseg nehezedik ram :-))). A javaslataimban igyekszem
szem elott tartani, hogy ez a lista a HANG-rol szol, ugyhogy
olyan eloadasokat javaslok, ahol a hangfelvetel minosege is
kiemelkedo. Bar az LP-partiak keresztre fognak erte fesziteni,
de az osszes javaslatom CD lesz, egyreszt azert, mert a
tulnyomo tobbsegunk, kulonosen a megcelzott, csak konnyuzenet
ismero reteg CD-t hallgat, masreszt nem biztos, hogy rogton
bele kell az embereket dobni a Dob utcai es egyeb
lemezantikvariumokban torteno buvarkodas melyvizebe ;-))).

A kezdopont kivalasztasa nem is olyan nagy problema: ez legyen
egy valogatas Csajkovszkij elbuvolo balettzenei kozul, a
kozismert „Diotoro", „Hattyuk tava" es „Csipkerozsika" szvitek.
Nem hiszem, hogy valaha is irtak varazslatosabb muzsikat.
Ennyi.

Az egesz egy hangszerelesi csoda, az egyes darabok hangulatat
a tokeletesen megvalasztott hangszercsoportok virtuozitasa,
ugyanakkor pajkos jatekossaga jellemzi. Jonehany felvetelt
ismerek beloluk, de az elso talalkozasom a Berlini
Filharmonikusok (Berliner Philharmoniker) eloadasaban
Rostropovich vezenyletevel szo szerint revelacio volt. Lehet,
hogy Csajkovszkij zenejet teljes melysegeben, pompajaban csak
egy orosz karmester tudja igazan tolmacsolni (persze egy olyan
tokeletes „hangszeren", mint a Berlini Filharmonikusok). A
felvetel 1978-ban keszult, vagyis az analog korszak vege fele,
de messze lekorozi a legjobb digitalis felveteleket, amelyeket
hallottam. A Deutsche Gramophon most a „The Originals"
sorozataban ujradigitalizalva adta ki, ezt szerintem nem
szabad kihagyni senkinek.

Masodik javaslatom: Dvorak 9. un. „Uj vilag" szimfoniaja. Egy
izig-verig szlav ember Amerikaba csoppen, ahol egyidejuleg
zuhan bele a gyorsan fejlodo metropolisok forgatagaba, es
szembesul a jobb sorsra erdemes oslakosok kihalasanak,
beolvadasanak, egyediseguk,  es onallo kulturajuk,
bolcsesseguk, termeszetszeretetuk elsorvadasanak lehangolo,
patetikus erzesevel, mikozben hol a felszin alatt, hol elo-
elotorve folyamatosan el benne a honvagy. Mindezekbol,
valamint a Dvorak termeszetes adottsagakent meglevo remek
dallam- es ritmuserzekbol tenyleg fantasztikusan hatasos, hol
elragado, felemelo, hol meg lehangoloan szomorkas - es tegyuk
hozza egyedulalloan sikeres mu kerekedett. Olyan darab ez,
amely meg a legmegatalkodottab komolyzene-ellenes barataimnak
is tetszett. Nem csoda, hogy a teljes szimfonikus zeneirodalom
legtobbszor lemezre rogzitett darabja lett, csak a felvetelek
felsorolasa is oldalakra rug.

Szerencsere, a DECCA cegnek koszonhetoen letezik egy felvetel,
amelyet batran merek kezdesnek mindenkinek ajanlani, es meg
raadasul igen kedvezo az ara is. Nagyjabol a CD-technika
megjelenesenek idejen vettek fel ezt a szimfoniat Becsi
Filharmonikusok (Wiener Philharmoniker) eloadasaban, Kyrill
Kondrashin vezenyletevel. Mind az eloadas, mind a digitalis
felvetel minosege azota is mercenek szamit. A DECCA az ultra-
olcso ECLIPSE sorozataban ujra kiadta, es ezt itthon is be
lehet szerezni.

A masik nagy kedvenc, amely a komolyzenei kalandozas kellemes
kiindulopontja lehet, Vivaldi elnyuhetetlen „Negy evszakja".
A kozismert nev gyakorlatilag egy 12 versenymubol allo sorozat
4 darab, egy-egy evszakkal tarsitott hegeduversenyet jelenti.
Rendkivul izgalmas, nagyon szeles erzelmi skalan mozgo - a
teli hoeses nyugalmatol a legvadabb nyari viharokig mindent
megjelenito muzsika ez. A szerzo az egyes teteleket pontosan
feliratozta, ugyhogy a „Negy evszak" nem az utokor altal
raaggatott cimke csupan, hanem a szerzo nagyon is tudatos
programja. Ebbol a kedvencem, amit dinamizmusa, hallatlan
kifejezoereje, es megintcsak a kituno felveteli minosege miatt
batran merek javasolni a L’Europa Galante nevu egyuttes
eloadasa, szolista, es vezeto Fabio Biondi, az OPUS 111 nevu
kiado gondozasaban. Ez sajnos mar „teljes-aru" lemez, kicsit
melyebben kell a zsebbe nyulni erte, de megeri.

Na meg egyet: az elnyuhetetlen Beethoven 5. kozismert neven
„Sors" szimfoniaja, parositva a majdnem annyira ismert, altalam
meg inkabb kedvelt 7. szimfoniaval. A „Sors" szimfonia annyira
kozismert, az elso taktusait szinte mindenki ismeri, idezi.
Fantasztikus, hogy a suketsegevel kuzdo szerzo sajat elmenyet
milyen hatasosan ultette at szimfonikus zenebe. Allapotat
ismerve az is lenyugozo, hogy volt kepes ennyire pozitiv
vegkicsengest adni muvenek. A 7. szimfonia talan kevesbe
ismert, de szerintem meg nagyszerubb muve. Az egesz muvet
hosszu bevezetes kesziti elo, ami jo eloadasban hallgatva
mindig a Vilag Teremteset idezi a szamomra. A bevezetes
vegen egy rovidke pillanatra mintha minden megtorpanna -
a Teremto egy pillanatra elgyonyorkodik muveben, aztan lok
egyet az oramuvon, ami mozgasba lendul, es szedito
daktilusokban (ta-ti-ti-ta-ti-ti-ta-ti-ti-...) tancolja
Siva tancat. Nincs meg egy ilyen onfeledt, dinamikus mu !
Az utolso tetel meg maga az orulet, a kortarsak szerint
Beethoven tuti, hogy reszeg volt, amikor irta. Wagner
szerint meg ez a „Tanc apoteozisa".

Erre a parositasra ket felvetelt is javaslok. Aki igazan
olcson akarja meguszni a dolgot es/vagy ragaszkodik a
digitalis hangfelveteli technikahoz, azok szamara
megint csak a DECCA nyujtja a megoldast az ECLIPSE
sorozataban a Philharmonia Orchestra eloadasaval,
Vladimir Ashkenazy vezenyleteben. Aki egy kicsit
feljebb tud menni, annak feltetlenul Carlos Kleiber
vezenyletevel a Becsi Filharmonikusok 70-es evek kozepen
keszult felvetelet javaslom, a Deutsche Gramophon „The
Originals" sorozatabol. Ez utobbi meg dramaibb,
lenyugozobb, mint az Ashkenazy fele eloadas.

Ennyit bevezetesnek. Remelem, paran talan hasznosnak
talaljatok, es ha lesz ra meg igeny, szivesen folytatom.

Kellemes zenehallgatast !


Gyula

HANGoljunk!
     
     
     Igeretem ellenere am de megsem tudtam visszatartani :-)
     
     >>A CD transzport vitahoz csak annyit tennek hozza, hogy a
     >> rec.audio.high-end levelezocsoportban rendszeresen felvetodik, hogy
     >> csinalni kene szamitogep CD-ROM-bol egy jo CD transzportot. Eddig 
     >>meg  nem sikerult senkinek :(
     >
     >Es min csusztak el? Gondolom nem az adatokkal volt baj, hanem az
     >orajellel. Volt RAM a DAC elott? 
     
     Azt hiszem a lenyeg nem az volt, hogy kiherelt kompi futomuvek 
     legyenek hanem tobbszoros sebesseguek. Ilyen gepek pedig vannak mar.
     Legfoljebb meg nem a HE szferaban. Errol is volt mar szo.
     
     
     >>Kulonben a "hallom a kulonbseget" tovabbra is a " Copperfield
     >>szetfureszelve" kategoria marad. Hogy a kristalyszerkezet meg 
     >>bla-bla >miatt "mas" a hang azt meg beveszem. 
     >Biztos vagyok benne, hogy Te sem igy gondolod:
     >"Az emberiseg elerkezett csucsara. A tudomany, a fejlodes megallt, 
     >nincs tovabb.
     
     Pontosan az ellenkezojet mondom. A tudomany nem az, hogy megelegszem
     tapasztalassal hanem az okokat keresem. Kulonben a dolog a viccbeli
     angol zoologushoz meg a viccbeli afrikai bolhahoz valik hasonlatossa.
     
     >>Ha azt mondod, hogy a szijhajtas "jobban szol" akkor en meg azt 
     > >mondom, hogy nem ertettel meg meg mindig valamit.
     >Beismerem: tenyleg nem ertettem mindent. En csak meghallgattam (mar-
     >mint berendezeseket)
     
     Most egesz konkretan: hallgattatok egy jatszot ahol CSAK a futomu volt
     a kulonbseg? U.az a modell csak az egyik szijjas volt a masik pedig 
     nem?
     
     Sajnos en csokonyos maradok mint egy osszver; ha megmutatod, hogy 
     hanyszor interpolal egy Dvorzsak szinfonia alatt a ket gep (mert mast
     nem hallhatsz ki) akkor van mirol beszelni. A "hallomm, hogy jobb"
     sajna ebben a vitaban nem perdonto. Mi jobb?
     
     
     >Egy CD-n nem csak lathato karcok okozhatnak gondot, gyartas kozben is 
     >el lehet szurni. Nyugodtan lehet olyan CD, amit pl. az egyik jatszo 
     >szervoja meg tud kovetni, a masike mar nem (pl. azert, mert az 
     >egyikben gyengebb a lezer, es egy rossz CD-rol mar csak tul kis jel 
     >verodik vissza). De ettol
     >meg nem jobb az egyik lejatszo, mert esetleg egy masik fajta hibanal 
     >pont forditott helyzet allna elo. Az ilyesmit teszt szempontnak venni 
     >kb. olyan, mint amikor valaki azert vesz egy high end decket, mert 
     >jobban jatssza le a Polimer kazettat (vagy az Orwot :))
     
     Pontosan. Valoban lehetnek pl. a fedo lakkban egyenletlensegek amik 
     annyira maszivak esetleg(?), hogy interpolacioig viszik a hibat.
     
     A kiserletezo kedvueknek meg van egy par javallatom, ezt mar hus-ver
     emberek kiprobaltak (persze nem en): sotet szinu papir alatet a CD
     felirat reszere, kulonbozo szinu vegytintaval lefesteni a CD felirat 
     reszet, a CD-t melyhutobe tenni(!!!) ott tobb oraig fagyasztani majd 
     kiveve hagyni, hogy szobahomersekletre lassan felmelegedjen a 
     diszkosz. 
     
     Mas.
     
     Szo volt rola, hogy az esetleg tul alacsony halozati frasz karos 
     lehet-e a sztatikus hangfalakra. Hat a magnetosztatikusra biztos 
     nem;-) de gondlolom az elektrosztatokrol volt szo. Nos ott a 
     polarozacios feszultseg miatt kell egy nagy voltszamu potlolagos tap.
     A panel eofeszitesenel elvileg csak arra kell vigyazni,hogy  az 
     elofesz mindenkor nagyobb legyen mint a maximalis feltranszformalt 
     jel. A feszingadozas megengedett erteke rajta szokott a keszuleken 
     (ezen esetben a hangfalon) lenni. Ha nem fer bele a valos halozat 
     akkor inkabb ne! Tonkre szerintem nem lehet tenni, csak rohadtul el
     kezdhet torzitani. Maga a rovidtavu halozat ingadozas nem lokhet 
     kecsket mert amugyis hosszu orak (ha nem napok) kellenek mig az 
     elofeszitesi toltes egyenletesen elterul a sugarzo folian.
     
     Mas.
     
     Van valakinek ionizacios sugarzokkal kapcsolatban konkret 
     tapasztalata?
     
     SaZ

Hello Hix,

csütörtök, 8 október 1998, -kor írt üzenet:

>> Mivel hogy teny, hogy a masolt cd-k rosszabul szolnak
HH> ezt valami objektivvel ala is tudod tamasztani, avagy olyan
HH> megallapitas, miszerint a piros hangszorok szebben szolnak ?? :))))

Ezt Te is ellenorizheted. Meghalgatod. :-)
Egyebkent a HFM-ben volt ilyen teszt. Mar masok is emlegettek.

HH> Hat ez eleg szomoru. Es sampling rate converteres DAC van?

Van. Ezt meg az egyszerubb MD-k, es DAT-ok is tudjak.
Pl. Most olvastam a HFC-ben, a digitalis erositorol, es az is tudja.
HFC-rol jut eszembe az S.O.S. rovat gyongyszeme:
"CD-futomu? Meg mit nem! Inkabb hasznalom a PC-met...
A CD-transzportok, azaz futomuvek, ha jol ertelmezem, meglehetosen
prozai szerepet jatszanak egy ketdobozos CD-lejatszo rendszerben. A
futomu forgatja a CD-t, olvassa a biteket, es elvegzi a
hibaellenorzest, majd tovabbad egy adatfolyamot a DAC-nak, amely ezt a
kodolt bitblokkot atalakitja analog audio jelle, es tovabitja az
erositohoz.
Namarmost, a CD-ROM meghajto egy PC-ben egeszen biztosan kepes a CD-t
100%-os pontossaggal olvasni a hibaellenorzes utan, maskulonben a PC
"tiltakozna" a torz adat miatt. Akkor hogy lehet azt allitani, hogy
egy CD-futomu javithat a hangminnosegen? Ha egy 25 fontos CD-ROM
meghajto kepes preciz bit-blokkokat eloallitani, akkor mi ertelme
annak, hogy 500 fontot koltsunk egy CD-futomure, hacsak az nem, hogy
valami jopofa kezelopulttal jatszhatunk?
Richard Murray az Interneten keresztul

Igazi hi-fi reprodukcional a CD eseteben nem eleg csupan korrekt
adatblokkokat eloallitani. Az is "letfontossagu", amennyire
lehetseges, hogy megorizzuk a digitalis sziunszhullam idoinformaciojat
(vagyis a CD-adatok egy/nulla negyszogjeleinek az eleit). Tovabbi info
errol a HFC147 es 165 szamaiban olvashato.
Egy szamitogep eseteben csak az szamit, hogy minden adat sertetlenul
erkezzen meg. A mikroprocesszoroknak eleg idejuk van arra, hogy
rendbeszedjenek olyan idofuggo anomaliakat, mint a jitter. Ezert
lehetnek a PC-kben alapszintu, olcso CD-mechanikak, es gyarthatnak
minden fele-fajta hibakat, amelyeknek nincsen jelentoseguk ebben az
esetben, viszont komoly gondokat okozhatnanak az emberi ful szamara.
Igy a PC CD-ROM meghajtok alkalmatlanok arra, hogy audio rendszerekben
hasznaljak oket, kiveve talan a legigenytelenebbekben.
Bar a fizikalisan egymastol kulonvalasztott CD-futomuveket es DAC-okat
hosszu ideje mar a nonpluszultra digitalis musorforrasnak tekintik,
ezek kozott eleg hamar keletkezik jitter (idoszinkronhiba, Szerk.), ha
a digitalis "talalkoztatas" a ketto kozott nem megfelelo. Egy tovabbi
peldaja annak, hogy a hi-fi nem olyan "nyilegyenes", mint a amilyennek
latszik!"

Ekkora suletlen valaszt kitalalni is nehez!
Bocs, hogy az egeszet beideztem, de nem birtam kihagyni.
Ezekutan megkerdojelezem a HFC szavahihetoseget...

>> Ok. Miert nincs az EFM jelbe belekodolva az orajel?
HH> :))) Ugy latom ez az EFM dolog nagyon problemas, gondolom elsosorban az M
HH> betu miatt.
???
HH> A CD-n EFM jel van, Jozsi bacsi papirjan ugyszinten, most hol van
HH> ebben orajel?

Reszlet innen: http://vilib.pmmf.hu/htmlpages/gyeresi/coding.htm
"Az EFM biztosítja a csatornakódolással szembeni speciális követelményeket:
...
2. A CD lemezjátszókban az adatjelbõl a rendszerórajelet is
regenerálni kell. Emiatt a csatornakódolástúgy kell kialakítani, hogy
idõegységenként elegendõ pitél legyen felismerhetõ, azaz a legnagyobb
futási hossznak (T max) annyira kicsinek kell lennie amennyire
lehetséges."
Ezeksszerint az audioCD-k tartalmaznak az orajel regeneralasara
tartalmazo informaciot.

HH> Persze amikor egy kulso orajelet hasznalva olvassuk a CD-t, akkor a droton
HH> atvitt jelben ott az ora is, de ez nem a CD-rol jott, hanem abbol a
HH> bizonyos kulso orajelbol!

Ezt nem ertem. Hol van az a drot?
HH>  Ha ezt az orajelet megvaltoztatjuk, vele
HH> valtozik a droton levo orajel is. Akkor most mi volt a CD-re kodolva?

Ezt se ertem... :-(

HH> Mondjuk maradjunk a leglenyegesebb jellemzonel - honnan derul ki a
HH> frekvenciaja? Vagy ha ezt kivulrol kell megmondani, akkor mit jelent az,
HH> hogy az orajel bele van kodolva a (CD-n levo) EFM jelbe.

Erre mar valaszoltam, de ha gondolod meg1x leirom.

HH> Tudom, hogy minden forum arrol szol, amirol a benne levok irnak, de neha
HH> irhatna mar valaki NEM muszaki dolgokrol is.
?? A Hi-Fi alapvetoen muszaki hobbi.

HH>        http://www.seraf.uio.no/doc/lyd/DAC/ cimen.
HH>        http://www.tc.umn.edu/nlhome/g496/eric0139/Papers/paper.html
HH>        http://www-eu.sv.philips.com/newtech/cdt.html

Ez mind szep es, jo. DE En _nem_ tudok angolul!
Tudom ez az En hibam. :)

HH> Temakor: RE: CD kolcsonzes ( 30 sor )
HH> CD Kolcsonzes ugyben 2 helyet ismerek, mindketto Pesten talalhato.

Jobb lett volna maganba valaszolni, vagy egy *AD* jellel megjeloni,
hogy 'hirdetes'.

Pa:Magic

Kedves HANGosok!

Gruiz Marton vagyok. Regota olvasom a listat, de csak most irok eloszor,
mivel csak telnettem van, folyamatos telefonos kapcsolattal.    
Ezert elore is elnezest, hogy nem idezek es, hogy hevenyeszett a levelem
formaja.
Mielott a konkret tapasztalatomat megosztanam veletek, lenne nehany 
megjegyzesem. 
Remelem Hajdu Csaba nem lesz "kiutalva" a listarol, mert az O logikus 
gondolkodasa faklyakent vilagit szamomra a listan. (Ezzel nem azt allitom,
hogy nincsenek itt mas faklyak.) 
A Jozsi bacsi, Kati neni peldaja remek volt!
Ha valaki ezt sertesnek vette azt csak sajnalni tudom, nem O tehet rola,
hogy igy le kellett redukalnia a problemat, de az O erdeme, hogy sikerult.
Vajon Oveges professzor is nagykepu volt es hulyenek nezett mindenkit?
Vegyuk tudomasul, hogy a "tudomanyos" hozzaallas egy problemahoz nem azt
jelenti, hogy egy szemellenzos "szakember" megrogzotten ragaszkodik a 
velemenyehez. A tudomanyos hozzaallas nem az EREDMENYRE vonatkozik, 
hanem a MODSZERRE! Es eppen ez a problema az analog/cd es a cso/tranyo
vitaban is. Ne felejtsuk el, hogy evszazadokkal ezelott boszorkanyokat 
egettek. Ez nem is meglopo, hiszen mindenki "tudta", hogy leteznek, 
sot az elvegzett "tesztek" ezt ala is tamasztottak.
Az analog meghajtasu cd egyszeruen szelhamossag. Ez csak szomisztika
az analog szoval. Ugyanez a helyzet az Musical Fidelity jelkondiciona-
lojaval. Es ezeket nem a multik aruljak!
Sok tippem lenne az objektiv tesztek kivitelezesere. Egyszer lehet, hogy
megirom oket. 

Most vegre raterek a konkret problemamra. Nehany honapja vettem egy Audio
Alchemy 3.0 dac-ot. Nekem is az volt a velemenyem (most is az), hogy 
igazabol minden a dac-ban dol el, ezert ertetlenul alltam a draga 
futomuvek elott. Beszereztem egy olcsobb modifikalt Pioneer cd-jatszot,
hogy majd ez lesz a futomu. A vart eredmeny elmardt. Az igazan erdekes,
sot megdobbento dolog akkor tortent, amikor tobb kulonbozo, de jo 
minosegu cd-jatszoval is meghallgattam. Nem az volt igazan meglepo, 
hogy mindegyikkel egeszen maskeppen szolt, hanem az, hogy a cd-jatszok
eredeti hangjahoz nagyon hasonlo hangot adott ki! Itt most egyaltalan 
nem kicsi ("talan van valami") elteresekrol beszelek! A digitalis 
kabelek kozott peldaul nem tudtam igazan kulonbseget tenni. Ha ket
futomuvet kicsereltem akkor a kulonbseg akkora volt mintha ket cd-
jatszot csereltem volna ki, viszont a dac es az eredeti cd-jatszo kozotti 
kulonbseg az elobbihez kepest elenyeszo volt. Ugy is fogalmazhatnek,
hogy a dac fevette az ot meghajto cd-jatszo eredeti hangjat. 
Ez azert is furcsa, mert ha ugy vesszuk, hogy a digitalis jel max. 
egy-ket jelentos tipusu hibat vihet az at (pl: jitter vagy bithiba), 
akkor a hangkepnek mindig azonos iranyba kellene javulnia, vagy 
romlania. Itt azonban minden jellemzo valtozott (pl:fokuszaltsag, 
a hangkep vilagossaga, melyek, magasak, reszletek mennyisege, a ter 
magassaga es melysege stb.)! Arra gondolok, hogy esetleg az audio 
technikaban a D/A-k szabvanya rossz lehet es az analog jelbe bekerulnek 
a digitalis jel analog torzulasai. Kinek mi errol a tapasztalata?
Hajdu Csaba, Te mit gondolsz errol?
Bocs a hosszu levelert! 
Udv, Gruiz Marton.