1. |
Evolucio (mind) |
194 sor |
(cikkei) |
2. |
Szemely (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: euthanazia Math #1380 (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
4. |
Csigabiga es "vallas" (mind) |
69 sor |
(cikkei) |
5. |
virtualis fantazia (mind) |
94 sor |
(cikkei) |
6. |
csigabiga (math) (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
7. |
Pal (math) (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Evolucio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Brendel Matyas irja:
> Akkor az egesz folyamat vegeredmenyrol a cikkben ugye nincs is
> konkluzio, azaz nincs cafolva az evolucio?
Matyi, majd ha felebredsz fel-szendergesedbol akkor legy oly kedves
MEGYSZER elolvasni Truman cikket. Legalabb a cimet es az alcimet. Nem
az evoluciot kivanja megcafolni, hanem folvezeti azt a problemat, hogy
honnan szarmazik a DNS-ben felhalmozott informacio, majd megnezi, hogy
Dawkins adott-e meggyozo magyarazatot erre a kerdesre. Megallapitja,
hogy nem. A labda tehat odaat van. Ennyi.
> Megsem lehet azt mondani, hogy barmely megjelent feherjenek
> valoszinusegi okokbol nem lett volna szabad megjelennie. Ehhez
> ugyanis Trumannak ki kellett volna mutatnia, hogy a ciklusok soran a
> valoszinusegek annyira 1 alatt vannak, hogy nem lehetseges a dolog.
Rogeszmeszeruen ismetelgeted, hogy Trumannak kellene bizonyitani, de
aki allit valamit (Dawkins), annak kellene befejeznie a bizonyitast,
kulonben nem mondott semmit. Addig pedig nincs mit cafolni... :-)))
> Ezt sajnos egzaktul nem tudja megmutatni, gondolom, ehhez nem is
> ert.
Hogy mit gondolsz, az a maganugyed. Az viszont teny, hogy P(F|E)
kiszamitasaval te fogtal padlot. Ezek utan - sajat megallapitasod
szerint illo volne, hogy "behuzd a nyakad", nem pedig ocsarolni azt,
aki kulonbnek bizonyult nalad. Mert ha o nem ert hozza, akkor rolad mit
mondhatunk? ;-)))
> Sok karos mutacio van, de ezeknek az eselye is ugyanolyan kicsi, mint
> az elonyos mutacioke.
Ez az, ami egy random mutacional abszolute nem igaz. Pontos szamot nem
tudok, de tobb helyen az olvastam, hogy a mutaciok legalabb 99.9 %-a
vagy 99.99 %-a karos. Szerinted mennyi?
> Nos ha Truman nem tud cafolni, akkor az evolucios elmelet elfogadhato.
Megint felrebeszelsz: MOST nem az evoluciorol folyik a vita, hanem az
informaciorol.
> Alapveto filozofiai hianyossagod van meg mindig a tudomanyrol.
Bagoly mondja verebnek! :-)))
> A tudomanyos hipotezist nem kell, mert nem lehet bizonyitani.
> Dawkins termeszetesen nem tud bizonyitani, csupancsak igazolo
> megfigyeleseket hozni illetve sok ilyen utan korrobalni az elmeletet
A szobanforgas targyara (informacionoveles random mutacio+term. szelekcio
altal) EGYETLEN konkret megfigyelest sem tudott megemliteni. Es nem az
evolucios hipotezist, hanem az altalad is emlitett allitast kelett volna
igazolnia:
> ****************************************************************
> * A szelekcio sokkal nagyobb mertekben javitja, mint ahogy a *
> * mutacio rontja. *
> ****************************************************************
>> Amit pedig a P(F|E) tobb szaporodasi ciklusra vonatkozo
>> kiszamitasanal elkovettel (1354-ben), az egyszeruen kriminalis!
>Nem is szantam bizonyitasnak.
Dehogynem, csak felsultel vele. :-((
> Mind en, mind Truman egyszerusitesekkel elunk,
> mindket elgondolas redukcio, es mindket elgondolas rossz redukcio.
Szeretnelek felvilagositani, hogy Truman nem a sajat elgondolasat,
hanem Dawkins ur allitasat ontotte kepletbe. Igy ha rossz az
elgondolas, akkor nem az o hibaja. Eppen o hivja fel a figyelmet a
tulzoan nagyvonalu egyszerusites hibajara. A te esetedet viszont nem
lehet vele egy napon emliteni, ugyanis egyreszt szarvashibat ejtettel a
valoszinuseg kiszamitasanal masreszt simlis modon ki akartad hagyni a
szamitasbol a karos mutaciok hatasat. (Nem mondhatod, hogy
megfeledkeztel rola, hiszen allitolag olvastad Truman cikket,
amelyikben szova tette ezt a problemat.) Arrol nem is szolva, hogy
az nem egyszerusites, ha valaki figyelmen kivul hagyja az eredmenyt
megfordito reszleteket... Ugye erted?!
>> Ne turpiskodjal mar, legy szives! A felismeresi algoritmus a
>> programban van (OK, ez altalanos algoritmus), a specifikus
>> felismereshez szukseges informaciot pedig mintasorozat formajaban
>> beeteted (maskepp nem fog menni a felismeres). Ebben nincs magara
>> hagyott szamitogep (az eredeti allitasban ugyebar arrol volt szo?!),
>> sem onalloan elsajatitott kepesseg
>Helyes. Nos akkor, mit tanultunk az esetbol?
Azt, hogy cafolni probaltal egy allitasomat, de nem jott be a trukk.
> Az emberi agynak jo modellje a neuronhalo. Nos,
> ezek utan csupan az a kerdes, hogy az emberi tudat vajon tud-e ettol
> minosegeben lenyegesen mas dolgokat?
Nyilvan tud, mert kepes peldaul felismero programot irni. :-)) De a
lenyeget se felejtd el: az emberi agy egy "hardver". A szamitogepet az
emberi agy tervezte, de ki tervezte az emberi agyat? A karak-
terfelismerest vegzo programot az emberi agy alkotta, de ki tervezte az
agy - mint neuronhalo - programjat? John Eccles, Nobel dijas agykutato
hasonlata szerint az emberi agy olyan komputerhez hasonlihato, amelynek
a lelek (az EN) a programozoja.
>> Amig nem egy konkret esetre vonatkoztatjuk, addig nem
>> definialhatunk...
> Konkluzio: itt sem cafoltal semmit.
Ha nem vetted volna eszre, a fontiekben egy korabbi keptelen
kovetelesedre valaszoltam. Tehat a keresed jogossagat cafoltam.
> En magam eleg keveset tudok elmondani a konkretumokrol, de tobbezer
> oldalt olvastam rola. Olvasd el te is. Ha mar mindent elolvastal, es
> meg mindig nem eleg, akkor majd nekiallhatsz kutatgatni. A napimadas
> es az evolucio kozott az a kulonbseg, hogy az evolucio rendelkezik
> hatasmechanizmusokkal. Fotoszintezis, anyagcsereciklusok, stb...
Ezzel csak a dolog energiamerlege van megmagyarazva (ez egyben valasz
Nagy Andrasnak hasonlo felvetesere is). Csak az a bibi hogy en nem ezt
vitatom, hanem azt nem latom, hogy mifele modon magyarazna a Nap
(szerintem sehogyan!) a rendezettseget es az informaciot? A tobbezer
oldabol csak emlekszel talan 1-2 mondatra? :-)))
> A TUDOMANYBAN NEM LEHET BIZONYITANI.
Ezt mikor almodtad? Vagy a matematika mar nem szamit tudomanynak????
Tudod: definicio - tetel - bizonyitas. A teremeszettudomanyokban is
van ismert osszefuggesek felhasznalasaval torteno levezeteses
bizonyitas, de a tapasztalati uton torteno igazolas is meglehetosen
gyakori... Kicsit elvetetted a sulykot, nem gondolod???
> ****************************************************************
> * >A szelekcio sokkal nagyobb mertekben javitja, mint ahogy a *
> * >mutacio rontja. *
> ****************************************************************
> Acsi. Egy biztosnak tuno kijelentesedre mondtam ellenvelemenyt. Te
> akartal cafolni, megmutattam, hogy nem cafoltal. en nem bizonyitok.
> Neked kell bizonyitani, te akarsz cafolni.
Szedelges helyett olvasd el megegyszer, hogy mit allitottal, es
bizonyitsd, igazold, vagy vond vissza! Hablatyolassal ezt nem lehet
kimagyarazni. Ugy latom, fogalmad sincs, hogy mi tekintheto
tudomanyosan megalapozott kijelentesnek. Majd megtanulod...
> A szimulaciok igazoljak, hogy a genetikus algoritmus populaciokat,
> valtozo egyedeket alakit ki, es mindezt a fittness fuggveny szerint
> tortenik.
Ezt szimulacio nelkul is elhittem volna (tudniillik eleg trivialis).
De a valosaghu modellezeshez azt kellene igazolni, hogy
1. a termeszetben elofordulnak hasznos (spontan) mutaciok es hogy
2. a termeszetben letezik olyan fittness fugveny, ami az egyik
fajbol a masikba valo alakulast kikenyszeriti, vagy legalabbis
lehetove teszi.
A szimulacioidban te ezeket ELEVE FELTETELEZTED, igy szamomra
sajnalatos modon semmit sem bizonyitottal. Erted, ugye?
>> "fennmaradt mert eletkepes - eletkepes, mert fennmaradt".
>nincs szo korkorossegrol.
Dehogynem! Eddig mast sem hallottunk az eletkepesseg jellemzesere,
minthogy az az eletkepes, ami fennmarad. Es a fenmaradas kriteriumara
mit hallottunk: az marad fenn, ami eletkepes. Az, hogy ez nem mindig
direktben, hanem kodos mesek, valoszinusegi buveszkedesek, vagy egyeb
dajkamesek formajaban lett megfogalmazva, az engem nem teveszt meg.
> A mutacio meglete eleg meggyozoen igazolhato
Tessek? Mutassal mar EGY spontan, amde hasznos mutaciot!
> ... a szelekcio is eleg meggyozoen igazolhato.
Marmint az a szelekcio, ami a DNS informaciotartalmat noveli, hogy pl.
a majom emberre fejlodjon? Truman cikke eppen arrol szol, hogy az ilyen
_termeszetes_ szelekciora NINCS MEGGYOZO BIZONYITEK.
> Az elovilagra tehat elfogadhatjuk a modell ervenyesseget.
Tehat egyelore nem. Vagy a mutacio nem random, vagy a szelekcio
intelligens, vagy valami egyeb, egyelore ismeretlen hatas mukodik,
maskulonben csak egy valoszinutlen mese marad az egesz. Marpedig az nem
"tudomanyos magyarazat", hanem kozrohej, ami valoszinutlennek vagy
egyenesen lehetetlennek hozza ki azt, amirol mar _biztosan tudjuk_ hogy
bekovetkezett (pl. az ember vagy a foemlosok kilalakulasa). Erted
ugye, hogy mi a problema? Honann van a DNS informaciotartalma, es mi
vezerli az evoluciot?
>Osszefoglalva: Nem sikerult tovabbra sem cafolnod az evolucios elmeletet,
Most nem is akartam. :-))) Persze az evolucios elmelet szamomra nem a
darwinizmust es nem a neo-darwinizmust jelenti...
> Nem vagy tisztaban a tudomany modszertanaval,
> emiatt olyat kersz szamot, ami lehetetlen: bizonyitast es teljes
> reszleteket kersz.
Kisfiam, en mar akkor tudomannyal foglalkoztam (nemcsak olvasom, hanem
irom is :-))), amikor te meg azon a bizonyos edenyen is csak
kapaszkodva mertel megulni. Ugyhogy folosleges ilyen felrevezeto
manoverekkel probalkozni, nem kerek lehetetlent. Ha ez szamodra
lehetetlen, akkor abbol csak az kovetkezik, hogy az allitasod
megalapozatlan, a tudomanyban tehat nincs helye.
> Ugyanakkor hajlamos vagy nem egzakt szempontokat, vagy ellenhipotezisket
> cafolatkent feltutnetni, holott nem azok.
Szerintem tejesen egzakt modon felsoroltam fontebb, hogy milyen
szempontok folott siklottal at nagyvonaluan. Amig ezekre nincs
meggyozo bizonyitekod, tapasztalati igazolas, vagy eppenseggel
ellentmondanak a tapasztalatok alapjan varhato kimenetelnek, addig az
allitasaid meggyozo ereje zerushoz konvergal. (marmint balrol! :-))
> Megj.: az evoluciot igazolo megfigyelesek, azaz az evolucio
> korroboraltsagat a 200 ev alatt felhalmozodott sokezer tudos munkaja
> tartalmazza.
Ugyetlen csusztatasi kiserlet, mert a sokezer tudos felhalmozodott
munkaja nem arrol szol, amirol itt vitazunk. Pl. a genek funkcioinak
vagy a mutaciok karos hatasanak vizsgalata fuggetlen attol (es nem ad
ra valaszt), hogy eredetileg honnan szarmazik a faj genkeszlete. A
celiranyos vizsgalatok pedig meg nem jutottak odaig, hogy a vitatott
problemakra vegleges es meggyozo valaszt tudnanak adni. A legtudo-
manyosabb valasz tehat az, hogy "egyelore nem tudjuk" (hogy pl. honnan
szarmazik az informacio). A tudomany jelenlegi eredmenyein tulmutato,
biztosnak tuno kijelentesek pedig vagy a vallasos hit, vagy az
arrogans tudomanyoskodas kategoriajaba tartoznak. Valaszthatsz. :-)))
Cserny Istvan
*****************************************************
* Csorte megvolt, kerlek titeket, ne egymast minositsetek.
* Istvan, legyszives ne szolitsd a masikat "kisfiam"-nak, ez
* lekezelo. A maganvelemenyt maganlevelben kell kozolni.
* Koszonom, Nyakas Laszlo vitamoderator
*****************************************************
|
+ - | Szemely (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Szamodra mi a szemely fogalom jelentese?
Hat igy ranezesre, lehetne vagy 3 kulonbozo definiciot talalni, attol
fuggoen hogy
biologiai, jogi vagy altalanos kategoria szerint itelunk. Gondolom, te itt a
jogi kategoriara gondoltal.
>Tovabba mi az, ami alapjan valaminek az elethez joga van?
Hat erre en a nem atlagos valaszt adnam; mindennek/mindenkinek annyihoz van
joga mint amennyiert megharcolt vagy kepes megkuzdeni, kivivni maganak. Nincs
szuletett vagy eredendo jog.
>1) Szerintem egy igazan nagyon orult ember nem szemely, csak primitiv
>biologiai ertelemben homo sapiens.
Lasd fentebb. Itt jon a kulonbseg a jogi es a biologiai definicio kozott.
>2) Aki nem szemely, annak nincs joga az elethez.
Errol az allati jogok vedelmezoi mast allitanak.
>E tekintetben fontos, hogy
>a szemely erzi az elmulas fajdalamt es ertekeli a let oromet.
Mas embercsoportok meg ugy erzik, hogy minden embernek joga van az elethez,
meg a meg nem szuletettnek is. (Szemely-e a magzat??)
>3) Ettol fuggetlenul egy orult kerese nem kulonoskeppen ok arra, hogy
megoljuk.
De arra sem hogy ne tegyuk. Viszont eldonthetjuk a kerdest helyette.
>4) Az orult ep elmejenek visszateresenek eselyerol nem tudok.
>konkluzio: egy orult euthanaziajat en nem javasolnam, holott nem tekintem
>szemelynek.
Az en megkozelitesem itt az elet elvezhetosege lenne. Ha az orult nem tudja
ertelmezni es ertekelni az eletet, akkor miert kellene a tarsadalomnak
eletben tartania?? De persze ezzel nem muszaly egyet erteni.
|
+ - | Re: euthanazia Math #1380 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Math!
Ezt irtad:
>1) Szerintem egy igazan nagyon orult ember nem szemely,
> csak primitiv biologiai ertelemben homo sapiens.
>2) Aki nem szemely, annak nincs joga az elethez.
>E tekintetben fontos, hogy a szemely erzi az elmulas
>fajdalamt es ertekeli a let oromet.
>3) Ettol fuggetlenul egy orult kerese nem kulonoskeppen
> ok arra, hog ymegoljuk.
>4) Az orult ep elmejenek visszateresenek eselyerol nem tudok.
>konkluzio: egy orult euthanaziajat en nem javasolnam, holott
> nem tekintem szemelynek.
Azt hiszem, iroi munkassagod melypontjat nyujtottad ebben a levezetesben. :-((
Nem tudom, hogy egyaltalan meggondoltad-e, hogy mit irtal, s hogy milyen torten
elmi esemenyeket "legitimal" gondolatmeneted.
Udv Sam
|
+ - | Csigabiga es "vallas" (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Vita,
lenne egy par sor megjegyzesem "szolt" es "math"
(csigabiga) eszmecserejehez,
"szolt" (VITA #1378) irta:
>=======================================
A vallasokrol szolva is igy van ez. Nem art, ha igaz amit egy vallas
allit magarol. De nem az szamit. Hanem az, hogy hasznos legyen
a tarsadalom/ nemzet/ kozosseg szamara. Ekkor ugyanis celszeru
hasznalni az illeto vallas nezeteit, a mesebeli elemek igaz vagy
hamis (fokent hamis!) mivoltatol fuggetlenul.
szolt____________________________________
>=======================================
Problemaim a fentiekkel kapcsolatban:
- A fentieket egesz egyszeruen at lehet fogalmazni:
A cel szentesiti az eszkozt?
Egyeni velemenyem, erzesem: Nagyon de nagyon
ritkan szentesitheti a cel az eszkozt.
Tud valaki olyan peldat mondani, amikor szentesiti???
- Mi a "vallas"?
Vilagszerte nem nagyon tudjak meghatarozni
a "vallas" fogalmat. Ez egy kulon tema...........
Megj.: "vallas" és nem "vallas" kozott vegtelen, folytonos
atmenet van. Már csak ezért nehéz definiálni a "vallás"
fogalmát. Gondoljunk pl. a "vallásos emberekre", milyen széles
skálájuk van ....
Pl. az USA társadalma, jogrendszere sem tudja egyértelmuen
meghatározni, definiálni a "vallás" ,ill. az "egyház" fogalmát.
Szerintem, igazuk van, nem lehet egyértelmüen.............
Már sokan megpróbálkoztak ezzel, könyvek hosszú sora....
Az elobbiek miatt az USA-ban az allam, leegyszerusiti a dolgokat,
a "vallas"-i szervezeteket az EGYHÁZAKAT (szektakat :-)))
SZIGORUAN MAGÁNJOGI TÁRSULÁSKÉNT
kezeli, amelyeket tetszés szerint választanak, változtatnak,
és persze finansziroznak az érdekeltek.
Barmelyik maganjogi tarsasag nevezheti magat valamilyen
vallasnak vagy egyhaznak.
(A fentiek miatt a sokszor celszerubb vallas helyett
egy megnevezett [Pl. katolikus] egyhazrol beszelni.)
- "Nem art, ha igaz amit egy vallas allit magarol."
A "magarol" szo nem felesleges?
Nagyon nehez eldonteni, hogy mi "igaz" es
mi nem "igaz".
Az "igazsag" relativ, szemely fuggo, "hit"
dolga, stb.....Ez megint egy kulon tema......!!!
- "mesebeli elemek"
Mar sokszor irtam: Vannak vallasok,amelyek-
ben nicsenek "mesebeli elemek",
NINCS bennuk "transcendens szubsztancia".
Nezzetek mar korul a nagy VILAG-ban a vallasokkal kapcsolatban!!!
"math"(VITA #1380) irta:
>============================================
szolt!
Vannak jo dolgok, amelyek igaz alapra fektethetoek. Azert vagyunk EMBEREK
hogy ne csupan a hasznossagat nezzuka dolgoknak, hanem az igazsagat. Nincs
szuksegunk jo, de hamis dolgokra.
>============================================
Problemam:
Miert nem neztek korul mar a nagy VILAG-ban, hatha van olyan vallas,
amelyben nem utkozik a hasznossag(praktikussag:-))) es az igazsag.
"Instead of me fitting a religion
I found a religion to fit me"
Laszlo Palmai Senior (Laci ba')
|
+ - | virtualis fantazia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Teddy:
> Meg. De nem erre gondoltam egeszen. Nem akarok elmenni ebben az iranyba,
de
> txt formaban az exe-t nekem eddig nem sikerult kinyitnom.
az, hogy te nem tudsz valamit, nem jelent semmit. mas tud.
> Ha en teged atnevezlek Gyurira, es ugy szolitalak meg eletben maradsz,
csak
> nem fogsz hallgatni ram, amig nem szolitalak rendes neveden.
na ugye, pont ez a kulonbseg az exe es a txt file kozott. a filekezelo az
exe kiterjesztesu fileokat vegre akarja hajtani, a txt kiterjesztesueket meg
meg akarja nyitni. az emberek pedig altalaban vegrehajtva ertelmes dolgokat
szoktak exe file-okba rakni, amelyek elolvasva altalaban badarsagok, es txt
file-ba olyanokat, amelyek elolvasva ertelemsek,e s vegrehajtva altalaban
badarsagok.
> Nem virus is kepes lenne erre. Semmivel nem viselkedik maskeppen a virus,
> mint mas program ebbol a szempontbol. Virus, szamunkra. Mas kerdes, hogy a
> virus a valosagban nem eloleny. (Ezt meg Sz A-tol tudom.)
A virus mas programtol abban kulonbozik, hogy replikator. Az eletnek ez
pedig egy fontos, a legkenyesebb eleme. Abban igazad van, hogy egy egyszeru
replikatort a kozfelfogas szerint elfogadott kriteriumrendszerben nem
neveznek elonek. De vajon tudod-e, hogy mik ezek a kriteriumok, es, hogy a
virosuk mit nem teljesitenek? Legyenek azok szamitogepesek avagy termeszetes
virusok.
Virtualis fantazia:
Eloszor is megallapitom, hogy ez egy sci-fi. Azaz nem lehetetlen dolog. Nem
bizonyithatja senki, hogy nem ez az igazsag. Ugyanakkor semmi alapunk
elhinni, hogy ez az igazsag. Lakatos irja, hogy fontos kulonbseg van
akozott, hogy mi az igazsag, es mirol van alapos okunk, hog yigazsagnak
higyjuk. Az embernek az igazsag kozvetlenul nem elerheto, ezert csak annak
a kerdesnek van ertelme, hog ymire van alapos okunk hinni, hogy igazsag. Az
altalad leirt fantaziara nincs okunk azt hinni, hogy igazsag, es nincs is
semilyen ellenorzes a kezunkben, ami altal igazolhatnank, es ezzel okot
szereznenk a benne valo hitre. Ezert, mint sci-fi tema ok (en is irtamilyen
sci-fiket), de mint hivatalos kijelentes a valosagrol, nem ok.
Masreszt ha a vilag egy ilyen virtualis valosag vol;na, akkor en isten
helyeben egeszen mashogy csinalnam, nem hiszem, hogy egy ertelmes leny igy
viselkedne. Harmadreszt nem mutattad meg, hogy az egesznek mi az ertelme,
miert is van?
Negyedreszt ha en egy olyan virtualis valosagot teremtenek, amelyben a belso
lenyeknek nem mutatom meg magam, nem tartom veluk a kapcsolatot, nem mutatok
egyertelmu, objektiv tenyeket magamra, akkor nem buntethetem a bent eloket,
es nem vehetem rossz neven, hogy a bent elok nem hisznek bennem. Mert mint
mondtam, a bent levoknek az a kerdes merul csak fel, hogy miben valo hitre
van meg az alapjuk, nem az, hogy alaptalanul talalgassak a valosagot.
> Persze. De igy nem volt a peldad talalo. Ehhez nem kell valoszinutlenseget
> szamolni, egyszeruen a befolyo osszeg bizonyos szazalekat osztjuk ki a
> nyerteseknek. (Ez viszont nem vag a makihoz.)
Itt helyesen ratalaltal valamire. A magyar Szerencsejatek RT.-nel valoban
igy tortenik a dolog. Elosztjak a befolyt osszeg 25%-at. Nem lehet
veszteseges,e s egyszerubb, mint a valoszinusegeket szamolni. Megis, az
elosztas igazodik a valoszinusegekhez, es ha nem volnanak igazak a
valosinusegszamitasi torvenyek, akkor nagy felhaborodast kelto, furcsa
esetek tortennenek, es bizonyara nem mukodne megsem a lottozas hosszabb
tavon. A kerdesnek abbol a szempontbol donto jelentosege volt, hogy a
valoszinusegszamitas eredmenyeit igenis kotelezo ervenyesnek venni.
> Ha olvastad volna reggebbi reakcioimat, akkor tudnad, hogy nincsen gondom
> azzal, hogy egy tudatos kombinacioban minden sor letezik. De veletlenul
> lehet nem jon ki soha egy 1000 oldalas meghatarozott betuhalmaz. Lehet
> mindig eluti a maki.
Az, hogy mindig eluti, vegtelen ido alatt 0 valoszinusegu esemeny. Pongyolan
fogalmazva, nem lehet, hogy mindig elussek.
> No, akkor itt egyetertettunk. Ez pedig nagyon fontos, mert a maki a DNS
> letrejottet mintazta volna. Azaz, ha valami anyagosszetetel letrei is jon,
> abbol magatol nem lesz semmi.
De, elo anyag.
> Mert nincsen ertelme. A semmi nem tudja mi a
> jo, es mi nem. Kivalasztodasrol, meg mutaciorol nem beszelhetunk 1 db
egyed
> eseteben...
A kivalasztodas nem erkolcsi jo es rossz szerint tortenik, hanem a fizikai
torvenyek hatarozzak meg a kornyezet altal. A mutacio nem iranyitott, hanem
egy nagyjabol veletlenszeru esemeny. Az ertelem kerdese a problemaban nem
merul fel.
> > A tobbi kerdesedre (miert es hogyan
> >keletkezett az elet es miert olyan, amilyen) sajnos nem tudok
> >valaszolni. A hozzaszolasom a csak dolog valoszinusegszamitasi oldalara
> >vonatkozott.
> Nem vagy egyedul. Maga az evolucios elmelet sem tud, pedig magukat
orszagos
> fookosnak kikialtok mar hosszu ideje probalkoznak vele:-)
Ne legy nagykepu. keveset tudsz, es keveset ertesz ebbol a tudomanyrol
ahhoz, hogy ilyen kijelenteseket tegyel megalapozottan. Milyen valaszokkal
lennel megelegedve te magad, es mennyi ido alatt?
math
|
+ - | csigabiga (math) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
math >>
Vannak jo dolgok, amelyek igaz alapra fektethetoek. Azert vagyunk EMBEREK
hogy ne csupan a hasznossagat nezzuka dolgoknak, hanem az igazsagat. Nincs
szuksegunk jo, de hamis dolgokra.
math <<
Hja, ha Te ilyen finnyas vagy... ?? Ez nem valami kereszteny behatas? Nem
vitatkoztal Te veletlenul tul sokat a keresztenyekkel? ;-) (Csak viccbol kerde
m.)
De felre a trefaval, itt komoly dolgokrol van szo. Hadd biztositsalak, teljesen
igazat adok abban amit irtal, egeszen addig a pontig hogy az igazsag valoban
celszeru. Talan a legcelszerubb. Ugyanis ha valami igaz, konnyebben
valik szeleskorben elhitt es vallott dologga, mintha nem igaz. En azonban
nem vinnem tulzasba ezt az elvet. A celszeruseg pont addig tart, amig az
igaz dolog igazsaga fonntarthato. Vagyis ha valami nem igaz, de igazsaga
(igazsaganak hite) fonntarthato, akkor az celszeruseget tekintve egyenrangu
az igazsaggal! Errol szol a tortenelem.
szolt
|
+ - | Pal (math) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nagyjabol egyetertek azzal, amit Palrol irtal. Valoszinu azonban, hogy
sokkal tobb igaz! Istvan valoszinuleg azzal fogja lesoporni irasodat, hogy
tul nagy altalanossagban mozogsz. Pedig ha az ember belenez az
`ujszovetsegbe', rengeteg kezzelfoghato konkretumot talal, amik alatamasztjak
az altalanos nezopontbol megfogalmazott gyanut. De nem akarok az
esemenyek elebe szaladni. Varjuk meg Istvan reagalasat.
szolt
|
|