Kedves Hetyei drusza'm!

Most kavarod, vagy nem kavarod? Ha't bizony mondom Ne'ked, kavarod.

Persze, a parlament foglalkozik ido"nke'nt ma's ta'mogata'sokkal is a
ko~ltse'gvete'sen ki'vu~l. Ami a'ltala'ban nem helyes. Esetenke'nt indokolt
lehet, mert valami rendki'vu~li to~rte'nik. Az egyha'zak le'te nem az.
Ez az ege'sz egye'bke'nt irreleva'ns ahhoz ke'pest, hogy e'n az egyha'zaknak
nyu'jtott a'ltala'nos ce'lu' a'llami ta'mogata'st o~nmaga'ban is hiba'snak
tartom. Mint azt ma'r egyszer lei'rtam, azt tartana'm helyesnek, ha az
a'llampolga'rok ado'juk egy re'sze't kedvenc egyha'zuknak juttathatna'k, ha
akarna'k. (Amire vonatkozo' to~rve'nyjavaslatot egye'bke'nt az SZDSZ ma'r
e'vekkel ezelo"tt benyu'jtotta, csak a korma'ny oly sok ma's ellenze'ki
javaslat mellett ezt sem engedte ta'rgyala'sra.)

Nem tudom, mit szo'lna'l ahhoz, ha az a'llam mindent elko~vetne, hogy jogci'met
keri'tsen a katolikus egyha'z vagyona'nak elzabra'la'sa'ra. Merthogy a
szakszervezetekkel most e'ppen ez to~rte'nik. (Amit mellesleg eli'te'lek, de
tudtommal ez eddig nem volt itt te'ma. Ha mindent lei'rne'k, amit a mostani
korma'ny teve'kenyse'ge'bo"l eli'te'lek, akkor ma'sra sem maradna ido"m.)
Ha nem tudna'd, a parlament majd egy e've za'rolta teljes szakszervezeti
vagyont, e's a korma'ny most mindent elko~vet, hogy ezt ne is kelljen
visszaadnia. Ha ez Neked ta'mogata's, akkor kedvenc egyha'zadnak legyen mondva.
Tavaly me'g tala'n kaptak a szakszervezetek normati'v ta'mogata'st
u~du~ltete'sre, ide'n ilyen emle'keim szerint nincs a ko~ltse'gvete'sben,
jo~vo"re pedig az a'llam ma'r ado'ztatni akarja az u~du~le'si ta'mogata'st.

A TV e's a szivednek oly kedves egyha'zak ko~zt meg az a nagy ku~lo~nbse'g,
hogy a TV, mint ezt korma'nyunk oly szeretetre me'lto' o~szintese'ggel
sokszorosan tudoma'sunkra hozta, jelenleg a korma'ny fio'kszerve, mi'g az
egyha'zak a'lli'to'lag nem. A TV-nek az a'llam a tulajdonosa. Egye'bke'nt e'n a
feladat-finanszi'roza's alatt nem azt e'rtem, hogy minden egyes tano'ra'ra
ku~lo~n adjon pe'nzt a ko~ltse'gvete's. A tv-ne'l is lehet csoportosi'tani a
mu"sorokat, mu"ve'szi, politikai, magazin, kereskedelmi, sport, stb. Lehet pl.
normati'v tamogata'st nyu'jtani eredeti produkcio'k darabsza'ma e's hossza
alapja'n, vagy valami hasonlo' szerint. Vagy a ko~zszolga'lati funkcio'k
finanszi'roza'sa'ra. (Nem tudok arro'l pl. hogy az egyha'zak fizetne'nek a
TV-nek az a'ltaluk szerkesztett valla'sos mu"sorok elke'szi'te'se'e'rt,
suga'rza'sa'e'rt.) A konkre't technika't ne nekem kelljen kitala'lni, nem
e'rtek hozza', sose foglalkoztam ezzel a szakke'rde'ssel.

Egye'bke'nt tavaly az a'llam a tv ko~ltse'gvete'se'nek elo"re kb. 3%-a't,
uto'lag me'g tova'bbi 10%-a't finanszi'rozta. Ide'n nem lehet tudni, mert
elkente'k, de aligha lesz to~bb a tv ko~ltse'gvete'se'nek 20%-a'na'l az a'llami
ta'mogata's. Teha't bizony az (a'llami) MTV kereskedelmi va'llalkoza's, ami
beve'telei nagyobb re'sze't rekla'mok elada'sa'bo'l szerzi, jelento"s re'sze't
a ne'zo"k a'ltal e ce'lra fizetett elo"fizete'si di'jbo'l, e's messze legkisebb
re'sze't kapja az a'llamto'l. Ami ahhoz ke'pest, hogy a korma'ny-beavatkoza's
mekkora u~zleti ka'rt okozhatott nekik, valo'szi'nu"leg me'g ka'rte'ri'te'sre
sem ele'g. Ahhoz ke'pest meg, ahogy az a'llamto'l fu~ggetlen egyha'zak kapja'k
a ta'mogata'st, kimondottan korszeru", hiszen ha nincs tv-d, nem kell
elo"fizete'si di'jat fizetned. (E's gondolj bele, mi lenne, ha a korma'ny
valamely egyha'z feje't ki'va'nna' elmozdi'tani egy a Ka'da'r-rendszerben i'rt
korma'nyhata'rozat alapja'n. Ne vond ke'tse'gbe, hogy lenne erre alkalmas
korma'nyhata'rozat, hiszen me'g a Vatika'n is elfogadta Ka'da're'k joga't erre.)

De pl. a szi'nha'zna'l igenis az egyes szi'ndarabokat kell ta'mogatni, ha
egya'ltala'n kell (azt is ne'zo"sza'mhoz ko~tve), e's nem a'ltala'ban a
szi'nha'z, mu"v.ha'z, stb. mu"ko~de'se't. A mu"v.ha'z persze nem az a'llami,
hanem a helyi o~nkorma'nyzat ko~ltse'gvete'se'nek re'sze kell legyen - mint
ahogy rendki'vu~li eseteket (pl. opera) lesza'mi'tva a szi'nha'z is - e's ott
helyi szinten bizony ma'r megoldhato' kell legyen a zsu"rize's.

                     Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Farkas Flo'ria'n!

A fenti cimke't sem ok ne'lku~l tala'lta'k ki. Egy le'tezo" jelense'get jelo~l,
ami lehet ha'tra'nyos is az adott orsza'gra. EG Ba'sti Juli pe'lda'ja te'nyleg
nem volt a legjobb, de ha Te Ba'sti Julit csak filmekbo"l ismered, akkor sokat
veszi'tette'l. Ja, hogy Oscar-t csak filmekre adnak? Na e's ennek mi az oka?
E's mie'rt akar mindenki Oscar-t kapni, ha az tiszta'n amerikai? E's a magyar
mozik tu'lnyomo' to~bbse'ge'ben milyen filmeket veti'tenek is? Megne'zted,
amikor most otthon volta'l? E's tetszettek?

De aze'rt a neokolonializmus alapveto"en gazdasa'gi te'ma, teha't ne'zzu~k a
gazdasa'gi hata'sa't. Ami hol ilyen, hol olyan.

Vegyu~k pl. a Tungsramot. A szocialista nagyipar egyik cso"d fele' halado'
za'szlo'shajo'ja't megvette, e's ezzel egyelo"re megmentette a GE. Jelento"s
beruha'za'ssal komoly technikai fejleszte'st hajtott ve'gre, le'nyegesen no"tt
a termele'kenyse'g (vagyis nagyon sok embert elbocsa'tottak, le'nyegesen
kevesebben dolgoznak ott, de persze sokkal to~bben, mintha cso"dbement volna),
u'j, korszeru" gazdasa'gi elsza'mola'si, va'llalatira'nyi'ta'si mo'dszereket
vezetett be, sok embert tova'bbke'pzett. Piacokat nyitott. Hurra'.

Nade. Van a dolognak a'rnyoldala is. Az amerikai vezete's elrendelte, hogy a
Tungsram ko~teles amerikai GE alkatre'szeket haszna'lni, ha az nem to~bb, mint
60%-kal dra'ga'bb a kora'bban Tungsramban gya'rtott magyar megfelelo"ne'l.
(Ke'rde's, van-e hasonlo' utasi'ta's a GE i'rorsza'gi - vagyis az EG
versenyszaba'lyoza'si ko~re'be tartozo' - gya'ra'ban is? Ero"sen ke'tlem!)
A Tungsram to~bb fejleszte'st, illetve saja't fejleszte'sen alapulo' gya'rta'st
lea'lli'tott, e's a'tvette az amerikai technolo'gia't, akkor is, amikor a
magyar ugyanazt a mino"se'get olcso'bban produka'lta. I'gy viszont a Tungsram
jogdi'jat fizet az amerikai fejleszto"knek.

A Tungsram a KGST o~sszeomla'sa'val elveszi'tett egy ele'g jelento"s olyan
piacot, amit a GE a Tungsram megva'sa'rla'sa'val megszerezni reme'lt. Ezt a
piacot a Tungsram akkor is elveszi'tette volna, ha a GE nem veszi meg,
mert nem volt to"ke'je a megva'ltozott kereskedelem finanszi'roza'sa'ra. A GE
viszont egy to"keero"s ce'g, meg tudta volna finanszi'rozni azokat a barter-
egyezme'nyeket, amikkel ezeket a (nyerese'ges) piacokat meg lehetett volna
tartani. A magyar szakemberek ki is dolgozta'k, hogyan, kikkel kell ehhez
megegyezni. De a GE ko~zo~lte, hogy csak ke'szpe'nze'rt szabad eladni. Vagyis
semmibe vette a magyar szakemberek piacismerete't, kapcsolatait. O"k jobban
tudta'k, mert o"k a fo"no~ko~k. Versenyta'rsai e'pp a GE a'ltal elutasi'tott
barter-u~zletekkel ko~ro~zte'k le a Tungsram re've'n helyzeti elo"nyt e'lvezett
GE-t az orosz piacon. Ez a Tungsramnak nagyon sokba keru~lt, e's ez
valo'szi'nu"leg elkeru~lheto" lett volna.

Csoda'k csoda'ja'ra a ko~ltse'gek no"ttek. Hogy is pro'ba'lja a GE cso~kkenteni
ezeket a ko~ltse'geket? A magyar korma'nyto'l kunyera'l, vagyis ha't inka'bb
zsarol ta'mogata'st. A GE ma'r va'sa'rla'skor kiko~to~tte, hogy ha a
villamosenergia a'ra Magyarorsza'gon az infla'cio'na'l gyorsabban no", akkor az
a'llam ennek ara'nya'ban ta'mogata'st nyu'jt nekik a kisebb a'ramfogyaszta's
miatt kieso" e'go"-kereslet po'tla'sa'ra. A mega'llapoda's a termele's
ara'nya'ban hata'rozza meg a ta'mogata'st, teha't a (hazai villanya'r a'ltal
nem befolya'solt) exportra is kapna'nak ta'mogata'st. (U'gy tudom, egyelo"re
nem le'pte tu'l a villanya'ram a'remelkede'se a korla'tot. Pech.)

De ez legala'bb tiszta u~gy, benne van a ve'teli szerzo"de'sben. (Megjegyzendo",
hogy formailag a GE nem a magyar a'llammal ko~to~tte ezt a szerzo"de'st, hanem
egy be'csi bankkal, e's a szerzo"de'sben me'gis a magyar a'llam va'llalt
ko~telezettse'get, nem az elado'. Deha't vannak enne'l ku~lo~nb dolgok is a
GM-mel, Suzukival, Forddal, e's hasonlo'kkal ko~to~tt beruha'za'si
szerzo"de'sekben. Jelento"s ku~lfo~ldi beruha'za's Magyarorsza'gra - ta'n
Zwackot kive've - me'g nem to~rte'nt jelento"s magyar kedvezme'nyek ne'lku~l.
Ezek a ku~lfo~ldi beruha'zo'k csak nem kive'teleznek a magyar korma'nnyal:
ugyanu'gy e'rve'nyesi'tik gazdasa'gi ero"fo~le'nyu~ket a magyar ado'fizeto"k
ka'ra'ra, mint ba'rki ma'se'ra.) Etto"l o~sszese'ge'ben me'g lehet elo"nyo~s
neku~nk az u~gylet.

Teha't a reme'lt ta'mogata's nem nagyon jo~tt be. Erre a GE elkezdett keme'nyen
lobbizni, ahogy azt illik. Megzsarolta a korma'nyt lee'rte'kele'se'rt. Nem
sikeru~lt, a blo~ff sem jo~tt be. (A termele's teljes lea'lli'ta'sa'val
fenyegeto"ztek. Nem tette'k meg.) Megvette'k lobbista'nak a magyar korma'ny
egyes tana'csado'it (pl. Vo~lgyes Iva'nt, akit Antall a'lli'to'lag nagyon
tisztel. Pro'ba'lna meg az amerikai korma'ny valamelyik fizetett gazdasa'gi
tana'csado'ja pe'nzt elfogadni aka'r a GE-to"l is, de me'g inka'bb mondjuk a
Phillipsto"l.), akik azo'ta minden leheto" e's lehetetlen alkalommal elmondja'k,
micsoda ka'rt okoz az, hogy nem e'rte'keli le ele'gge' a forintot a korma'ny.
(Akkora't biztosan nem, a'mba'r valo'szi'nu"leg valo'ban elfogyott az ese'ly az
infla'cio' fe'keze'se're forint rea'lfele'rte'kele'se'vel. Vannak jelek, hogy
most ma'r musza'j lesz a forintot az u'jra gyorsulo' infla'cio'val ara'nyosan
lee'rte'kelni.) Megpro'ba'lta a GE mozgo'si'tani az amerikai gazdasa'gi
diploma'cia't is, de azok egyelo"re ele'g o'vatosak a "tana'csada'ssal".
(Magam re'sze'ro"l abban is biztos vagyok, hogy nem fogja'k arra bi'ztatni az
amerikai korma'ny emberei a magyar ta'bornokokat, hogy csina'ljanak rendet.
Amit csak aze'rt tartok fontosnak megjegyezni, mert Latin-Amerika'ban
amerikai u~zleti e'rdekek ve'delme'ben ugye ilyet is tettek.)

Ez persze nem azt jelenti, hogy az orsza'gnak ka'ra'ra lett volna a
Tungsram elada'sa. Csak azt, hogy a GE saja't e'rdekeinek e'rve'nyesi'te'se
ko~zben egy pillanatig sincs tekintettel arra, mi a magyar e'rdek. E's ezek
a saja't e'rdekek nem egyszeru"en gazdasa'giak: gazdasa'gilag irraciona'lis a
magyar termele's tudatos dra'gi'ta'sa, de ez amerikai a'lla'sokat ment meg, e's
a GE-nek kellemetlenebb lenne Amerika'ban elbocsa'tania munka'sokat e's a
termele'st a'tteni az olcso'bb magyar gya'rba, mint va'llaltatni a gazdasa'gi
vesztese'geket a magyar lea'nyva'llalattal - aminek gazdasa'gi eredme'nye el
van ku~lo~ni'tve, nincs bent a GE konszolida'lt me'rlege'ben, i'gy nem rontja
azt, nem la'rma'znak a re'szve'nyesek. Ku~lo~no~sen, mert Magyarorsza'gon me'g
nincs jelento"s politikai ko~znyoma's az a'lla'sok ve'delme'ben. Meg a GE
amerikai menedzsereit az se nagyon e'rdekelne', ha lenne, nekik ott kell e'lni,
csak az ottani sajto' sza'mi't ta'rsadalmi presztizsu~k szempontja'bo'l. (Nem
biztos, hogy jo' az a fajta politikai nyoma's az a'lla'sok ve'delme're, ami
Amerika'ban, meg sok helyen ma'shol van. Hosszu' ta'von me'g no~velheti is a
munkane'lku~lise'get. De ez ebbo"l a szempontbo'l e'rdektelen.)

E's a GE-nek ta'volro'l sem csak ka'rt okozott a Tungsram vesztese'ge. A GE
meg akarta venni az ege'sz ce'get, de 25% az MHB keze'ben van a kora'bbi
tartoza'sok to"ke'si'te'se'nek ko~vetkezte'ben. A vesztese'g lee'rte'kelte az
MHB to"kere'sze't, i'gy az a to~bbse'gi re'szve'nyes - vagyis a GE - do~nte'se
alapja'n az MHB elveszti kora'bbi re'szesede'se't. Az MHB azt hitte, hogy
kisebbse'gi re'szve'nyeske'nt ta'rtulajdonos. Most az ero"sebb kutya - teljesen
to~rve'nyesen - kisemmizi. A GE elo"szo~r a to"ke drasztikus lee'rte'ke-
le'se'vel, majd ne'mi to"keemele'ssel le'nyegesen olcso'bban megszerzi a
Tungsram szinte o~sszes re'szve'nye't, mint amennyie'rt az MHB eladta volna.
E's az i'gy befektetett pe'nzt felhaszna'lhatja saja't ce'ljaira, nem ve'sz el
(sza'ma'ra az MHB pe'nzta'ra'ban).

Megjegyzem, az egyik legrosszabbul mu"ko~do" ku~lfo~ldi to"kebefektete'st
elemeztem. (A'mba'r hasonlo' volt az osztra'k papi'rsztori is, ahol soha nem
olvastam a magyar sajto'ban arro'l, hogy az osztra'k tulajdonos alapveto" bajai
otthon vannak, e's az volt a legnagyobb gond a szolnoki papi'rgya'rral, hogy nem
lehetett egyszeru"en lefosztani az osztra'k anyace'g megmente'se e'rdeke'ben.)
E's az orsza'g, a magyar ko~ltse'gvete's, a gazdasa'g sza'ma'ra a me'rleg
mindezen proble'ma'k ellene're szinte biztosan nagyon poziti'v. Sokkal rosszabb
lenne a helyzet, ha nem sikeru~lt volna a Tungsramot a Ne'meth-korma'nynak a
GE-re tukma'lnia. (Mert ne feledju~k, hogy szinte az o~sszes eddigi komoly
egyedi ku~lfo~ldi to"kebefektete's a Ne'meth-korma'ny alatt to~rte'nt. Biztos,
mert a nemzetko~zi imperializmus, a fina'ncto"ke o~sszeesku~do~tt a
kommunista'kkal az igaz nemzeti demokrata'kkal szemben. ;-) )

Vannak igazi sikersztorik, mint pl. a sza'mviteli ce'gek, amik to~bbezer
magyar szakembert kike'pezve egy ege'sz ipara'gat teremtettek, ami ne'lku~l
me'g annyira sem lenne piacgazdasa'g na'lunk, amennyire van. De gazdasa'gi
politikai ereju~ket o"k is felhaszna'lja'k u~zleti ce'ljaik szolga'lata'ban.
Nem ve'letlen, hogy szinte az o~sszes jelento"s magyar privatiza'cio' az o"
ko~zremu"ko~de'su~kkel to~rte'nik.

A ku~lfo~ldi befektete's a'ltala'ban sok okbo'l e'rdeku~nk. Ostobasa'g lenne
a'ltala'ban korla'tozni. Nem ostobasa'g viszont saja't e'rdekeink gondos
ve'delme. Nem szabad illu'zio'kat ta'pla'lni. A to"ke'vel technika, szaktuda's,
piacok is jo~hetnek. Meg pl. ko~rnyezetszennyeze's, vagy korrupcio'. (A latin-
amerikai rendszereket is elso"sorban a ku~lfo~ldi befekteto"k - leginka'bb
e'szak-amerikaiak - korrumpa'lta'k. Olyanok, akiknek ugyanez otthon -
legala'bbis ugyanolyan nyiltan - esze'be sem jutna. Mert ott nem lehet.) A mi
dolgunk, hogy vigya'zzunk arra, ne veszi'tsu~nk a re'ven to~bbet, mint amennyi
hasznunk van a dologbo'l. Az Antall-korma'ny bizonyi'tva'nya ez u~gyben is
megleheto"sen vegyes. De a magam re'sze'ro"l biztos vagyok abban, hogy eddig
sokkal to~bbet veszi'tettu~nk e's vesztu~nk azzal, hogy a privatiza'cio', vagyis
az orsza'g kia'rusi'ta'sa bu~rokratikus e's ideolo'giai (nacionalista) okokbo'l
sokkal lasabban halad, mint ahogy haladhatott volna, haladhatna. Ez az igazi
gazdasa'gi bu"ne a korma'nynak, az elszalasztott leheto"se'g. Ez nem jelenti
azt, hogy ne fordulhatna elo", hogy egyes ku~lfo~ldi befektete'sek kimondottan
ka'rosak sza'munkra. (E's ezek a ka'rok ta'volro'l sem mindig tudatos
rosszindulat ko~vetkezme'nyei. Egyszeru"en ma's az e'rdeke egy ku~lfo~ldi
befekteto"nek, mint az neku~nk. E'rdeku~tko~ze's esete'n a'ltala'ban nem
e'rdemes nekik figyelembe venni egy viszonylag kicsi e's nem tu'l fizeto"ke'pes
piac specia'lis ige'nyeit. Maga'nemberke'nt is nyi'lva'n saja't ko~ru~k
e'rdekei az elso"dlegesek. Gondolj a ko~rnyezetszennyeze's-exportra, mint
nyilva'nvalo' pe'lda'ra.)

                                    Ko"ro~si Ga'bor

Tisztelt SZALON!

A subject pontosan igy hangzik: A Ma'ssa'gro'l.

Masfel hete a Melbourne-i radio reszleteket adott a magyar nagykovet (Podrany
Laszlo) eloadasabol, amit a helyi Magyar Hazban tartott marcius 26-n.
Ebben elhangzott egy gondolat, ami rettentoen irritalt. Bevezetoben szo volt
az ausztraliai altalanos valasztasokrol, amit a hallatlanul nepszerutlen
munkaspart megis megnyert (jobban mondva a pancser modon politizalo liberalis
ellenzek csufosan elveszitett). Ezt ertekelte es az evszazad sorsdonto
valasztasanak nevezte a nagykovet. Ezutan attert a hazai dolgokra. Valahogy
igy: "A jovo evi magyarorszagi valasztasok sorsdontoek, talan az evezred
legfontosabb dontese ele nezunk. Szamunkra azonban nincs mas ut, csak egyetlen
egy, amit az MDF kepvisel."

Es itt most alljunk meg. Alapveto kerdes, hogy a nagykovet kit kepvisel Can-
berraban (vagy Melbourne-ben), a magyar nepet, a Magyar Koztarsasagot, vagy
az MDF-et (vagy annak is csak egy szarnyat)? Hogy jelenthet ilyet ki egy
diplomata? Persze, angol tanari diplomaval a zsebben megteheti. Na de nem ez
a lenyeg. A kerdes az, hogy igaz-e ez a gondolat? A MA'SSA'GRO'L van szo.

Kb. egy honapja riport hangzott el Fekete Gyulaval, Fekete Istvan, kedvenc
iroim egyikenek fiaval. A papa elete vegeig megtartotta az elozo rendszertol
a kello tavolsagot, mondjuk Gyula nevu fiara ez nem volt 100%-ban jellemzo
(ahogy Csurka Urra sem). Mit mondott Feket Ur? Azt fejtegette, hogy a tarsa-
dalom tulajdonkeppen ket reszre tagozodik: a nemzet hiveire es a nemzetgyilko-
lokra - es ezt a ket reszt athatolhatatlan szakadek valasztja el. Kifejtette,
hogy csakis azok a nemzet hivei, akik a nemzetben gondolkoznak, akik a nemzet
mindenekelotti voltat elfogadjak, akiknek egy es csakis egyetlen szent dolog
van, a magyar nemzet. Mindenki mas nemzetgyilkolo. Hivatkozott pl. arra, hogy
a kommunista rendszer tudatosan gyilkolta a magyart, az abortusz engedelyezese-
vel, meg minden intezkedesevel TUDATOSAN erre torekedett.

Nos, elobb nezzuk meg ezt. Sokan nem emlkeznek ra, de volt egy Ratko korszak,
amikor ez volt a szlogen: "LANYNAK SZULNI DICSOSEG, ASSZONYNAK KOTELESSEG".
Ez a szlogen - es a hozza tartozo bunteto intezkedesek, pl. az abortusz szigoru
tiltasa, ovszerek forgalmanak korlatozasa, stb. - azt szorgalmazta, hogy minel
nagyobb legyen az orszag lakossaga, s mint ilyen, pl. eppenhogy cafolja Fekete
Ur szavait. Azutan jott a GYES, a GYED, ami mind azt a celt szolgalta, hogy
a feltunoen kis szuletesek szama valahogy novekedjen. Anyagiakat aldozott az
allam, csak novelje a szuletesek szamat. Megint csak nem tamogatja Fekete Ur
es a hozza hasonlok allitasat. Magyaran, eszmefuttatasanak egy resze bizonyit-
hatoan hamis, mondhatnam szonoki fogas, azaz tudatos hazugsag.

A masik resze meg inkab figyelemremelto: mindenki nemzetgyilkos (fizikailag!!),
aki nem fogadja el nagy ideologus ironk es a kore csoportosulo onmagukat pro-
fetava folkent szent ertelmisegiek kedvenc agycicajat. Es mar megint csak ott
vagyunk, ahol Podrany nagykovet Ur esteben: egy, csakis egy ut letezik! Vannak
a hivok, akik OK, es vannak a nemhivok, akik ellensegek. Mint ahogy minden iga-
zi, elo, Foldkozi-tenger-i medencebol szarmazo vallas intezmenyesitett szocsove
ezt hirdeti a sajat hiterol, ideologiajarol, dogmarendszererol.

Azutan olvastam egy Delikat Ur szavait, aki arra buzditott, hogy akar a hatarok
lezarasaval is meg kell gatolni, hogy a magyar felhiguljon, hogy idegen (leg-
fokepp liberalis) eszmek aramoljanak be az orszagba es a magyar eletformat,
gondolatot megzavarjak. Azaz, a kornyezettol fizikailag is lehetoleg minel szi-
lardabban izolalni kell a magyart, nem szabad a szerencsetleneket kitenni nem-
zetgyilkos eszmek hatasannak. Mondjuk, ilyen (hatarzar) mar volt minimum egy-
szer, valahogy ugy ereztuk akkor, egyetlen hatalmas koncentracios taborban e-
lunk, ahol csakis egy igazsag letezik, amit a Nagy Testver es Partja vezeride-
ologusaival eppen aktualisan vallott. Az analogia kezd kinossa valni.

Megint es minduntalan oda terunk vissza, hogy egyetlen igazsag van. Kie az? Es
miert? Miert jo ez a magyar ertelmiseg egy reszenek, hogy onmaga profetasagaval
eltelve a vilag legtermeszetesebb modjan loki az egyetlen es tevedhetetlen
igazsagra vonatkozo bargyu szoveget? Miert kell egy orszag nepebe belediktalni
egyes ertelmisegiek altal megalmodott eszmet, eletvitelt? Miert csak egyet?
Miert pont gondolatokra es eletvitelre lenne ervenyes, hogy csakis egy igaz
letezik, holott az egesz termeszet onmaga akkora variacios gazdagsagot pro-
dukal, hogy az mar szedito? Miert csak egyetlen igaz eszme van? Vagy nem csak
egy van? Csak eppen az egy-eszme-hivok szellemi kapacitasa folottebb korlato-
zott es keptelenek MAST is tudomasul venni a sajat eszmeiken kivul? Az az er-
zesem, hogy az egyetlen ut megszallott hivei szamara a valojaban nagyon sok
ut is letezhet, de egyidoben mindig es mindenkor csak egy aktualis van, amit
ugyanugy lehet elejteni es masikat folszedni, mint ahogy bizonyos alsonemuvel
szokas alacsonyabb tudatszinten. Vagy talan nem is alacsonyabban, csak MAS-on?

A XXI. szazad kuszoben ismereteink tobb nagysagrenddel haladjak meg azt az
idoszaket, amikor a tarsadalom ertelmisege (papsag) birtokolta az akkori tudas
zomet. Mara mar az ertelmisegre vonatkoztatott tudas-arany nem maradhatott
font, mert az ismeretek mennyisege akkorava duzzadt, hogy egy-egy szemely csak
toredek reszet kepes atlatni, folfogni. Hogy ez az egyed szamara elonyos, vagy
karos, hogy a tarsadalom szamara elonyos, vagy karos, ezt most ne vitassuk
(Hetyei Gabor gondolata), maradjunk a tenynel: az ertelmiseg egyedei nem a
tudast, hanem a tudasnak egy toredeket kepesek birtokolni. Mire akkor a nagy-
hangu hozonges, hogy csakis az az igazsag, amit o tud? Mas MAST tud, mas MAST
lat, mas MASHOZ kotodik. Igaz ez minden szellemi tevekenysegre, beleertve a
tarsadalom egesz szellemi eletet (hitet, ismereteit, kulturajat, ritusait,
stb). Ha valaki igazan eljut egy szellemi fokra, egyetlen dolgot fog belatni:
mindenki MAS; mindenkinek MAS a jo; mindenki MAST tisztel, ergo, tiszteljuk
a MASSAGot! Ehhez meg annyit lehet hozzatenni, hogy a tarsadalom egeszere vo-
natkoztatott szellemi szintrol visszaut nincs. Itt vagyunk, erre jutott az
emberiseg. Egyetlen celszeru dolgot tehetunk, alkalmazkodunk hozza. Kialakitjuk
a tarsadalom eletenek azt a formajat, ami az egyen felnottebb allapotat tukro-
zi, az egyeni felelosegre epitett, alulrol megszervezett tarsadalmi format.
Ebben viszont tenyleg nincs helye a tomegnel nem sokkal magasabb ismeret-szintu
embereknek, mint az igazsag egyetlen birtokosainak kijaro kivaltsagoknak.

Kulonosen, mert mar megint a militarista nevelest akarjak eroltetni, mar kora
gyerekkortol az egyetemen at a katonai szerepkort akarjak dicsoiteni, pontosan
ugy, ahogy hajdan - foleg Rakosi testver - idejen tettek (l. a Hirmondo 4.042
szamat).

Azt hiszem, ez a gond es ez hajtja ezt a reteget, hogy tarsadalom folottiseget
az egy igaz hit, az egy igaz eszme teveszmejevel rogzithesse. Remelem ez a
szandekuk nem jar sikerrel. Remelem, a magyar tarsadalom eljutott mar arra a
szellemi szintre, hogy nem eszi meg ezt a dumat es nem fog felelmeben az "egyet-
len utra" voksolni, hanem lesz ereje, batorsaga kiprobalni "EGY" (es nem "A")
masikat is.

Udvozlettel:  Cser Ferenc