1. |
nem ertem (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
2. |
korhazleepites es tajekoztatas (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
3. |
ket adalek (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
4. |
Peszachrol, utolagosan (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
5. |
S.Biro kerdesere. (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
6. |
Szagla'sz a fene (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
7. |
Kiraly Miklosnak (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
8. |
Toth Tamasnak (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
9. |
Konrad Gyorgy igazi tortenete (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
10. |
Kocsis Tamasnak (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
11. |
Csak nem hallgat Amerika? (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
12. |
Re:Doczi aggodalmairol... (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
13. |
Magyarorszagi termekenysegi es halalozasi adatokrol (mind) |
96 sor |
(cikkei) |
|
+ - | nem ertem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A pornofilmrol szolo hazai tudositas veget. Aszongya:
>Egy magat megnevezni nem kivano amerikai filmes peldaul elmondta, hogy a
>Fovarosi Szabo Ervin Konyvtar mellett szamos budapesti korhazban is
>forgatott, sot elofordult, hogy a "legizgalmasabb" reszeket a BKV
>villamosain vettek fel. Mint kifejtette, megfelelo mennyisegu penz
>elleneben mindenhol szivelyesen fogadtak. Szerinte a Parlamenten kivul
>az orszagban szinte barmely helyszin kiberelheto.
Micsoda pipogya alak. Meghogy a Parlament ne lenne kiberelheto? Most, hogy
a Madonna is ott van, ugy latszik, haza kene ugranom egy parlamenti
bemutatora (a Bazilika helyett)? A Kuncze tartana a gyertyat. Csupan
bizonyitando...
Nincs veszve semmi, fel a fejjel amerikai filmes fiuk!!
MM
|
+ - | korhazleepites es tajekoztatas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bathory Gyurinak:
Nemreg eleg reszletesen es szivhezszoloan irtal egyes klinikai megszuntete-
sekrol. Ehhez kepest egesz mast olvastam a multheti sajtoban. miszerint
hatastanulmany keszul a korhazakrol, terheleskimutatas, profilvizsgalat, mindez
a lelkiismeretes donteselokeszites vegett. TOvabba, hogy az eddigi tanulmanyok
szerint a legterheltebbek az egyetemi klinikak... Nos, hogy allunk akkor?
Jo lenne tisztabban latni, mint a pozicioharc kinalta informaciok, ha mar
beavatottak lettunk...
Udvozlettel: MM
|
+ - | ket adalek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
B. Gyuri ket irasahoz (nem pikkelek ra, csupan nem ertunk egyet!)
1) Az orvosi beavatkozasoknak, muveleteknek eleg jol meghatarozott aruk van
Franciaorszagban. Ehhez a maganszektor is zommel igazodik.
2) A felsookatatasban (zommel) tandij van, ennek emelese es kiterjesztese
nem elkepzelhetetlen. Sokan ezert nem tudnak tovabbtanulni. A kapitalizmus
nem mezesjoghurt.
Udvozlettel: MM
|
+ - | Peszachrol, utolagosan (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves FORUM-tarsak!
Kis helyesbitessel tartozom SBIRO levelehez. A szeder nem peszach
eloesteje, hanem az akkori unnepelyes vacsora. A "szeder" szo ertelme
"rend". ami arra utal, hogy a vacsorat bizonyos menetRENDben kell
megszervezni, a hagada-olvasassal egybekotve. Az utobbi meg nem imakonyv,
csak a szertartasos vacsora kelleke (imat el kell imadkozni, de a hagadat
nem kell olvasnia annak, aki nem jut szederhez). Az angol PASSOVER nem a
Voros Tengerre utal, hanem a tizedik csapasra, az elsoszulottek halalara.
A hebereknek (meg nem alkalmas a "zsido" nev) husveti baranyt kellett
olniuk, annak verebol az ajto fole felkenni, ugy hogy a Halal Angyala
felismerje es ATUGORJA a hazat. Ez a "pass over". Mellekesen ez un.
nepetimologia, azaz hasonlosagra epitett megalapozatlan magyarazat. A
P-Sz-H gyok "atugrani"- jelent heberul, de a peszach szo valoszinuleg
egyiptomi, amely nyelvben a hatarozott nevelo p-.
Kellemes Punkosdi Unnepeket (Savuoth is) kivanok, Robert
|
+ - | S.Biro kerdesere. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Engedjetek meg egy kerdest: hogyan keltek at a zsidok a Voros ten-
>geren ? [Ez nem viccnek van szanva !]
A valasz lehet theologiai vonzatu vagy pusztan torteneszi. Probal-
juk meg torteneszi oldalrol megkozeliteni. A Biblia sajnos renge-
teg forditasokbol szarmazo hibaval bir. Erre a torteneszek hordaja
mutat ra idorol idore. Igy a Voros tengeren valo atkeles, komoly
torteneszek szerint a Nilus deltajan keresztul tortenhetett. Ebben
az esetben a Red Sea {Voros tenger} Reed Sea {Nad tenger} lehetett.
Az adott terulet nagy reszet igy neveztek. Az izraeli, Ben Gurion
egyetem tortenesz professzora, Eliezer Oren es kutato stabja sze-
rint a Biblia altal sugalt teruleten sohasem tortent meg az Exodus.
1972-1982 kozotti idoszakban kozel 80 asatast vegeztek a Sinai te-
ruleten, ami a mai Egyiptomot koti ossze a mai Izraellel. A teru-
let a bibliai idokben katonailag megerositett volt. The Ways of
Horus neven egesszen Sziriaig terjedt ki. Nos a bibliai Exodus
hiaba vezetett keresztul a Voros tengeren, annak masik oldala meg
egy jobban megerositett egyiptomi teruletnek szamitott. Olyannyira
vedett es ellenorzott terulet volt, hogy az egyiptomi dokumentumok
meg ket szokott rabszolga utjat is leirtak. Igy lehetetlen, hogy
2.5 millios tomeget figyelmen kivul hagytak volna. Oren szerint ez
csak "csoda" reven tortenhetett, es gyorsan hozzatette, hogy O
az archeologiai osztaly es nem a csoda osztaly vezetoje! :-)
Tovabba megjegyezte azt is, hogy a bibliai Kadesh varosa amit a
bolyongo izraelitak az Exodus folyaman meglatogattak, az adott
idoben meg nem letezett! A Ben Gurion egyetem es Eliezer Oren mun-
kajarol cikk jelent meg 1988 februar 27.-en a torontoi St. Catha-
rine's Standard ujsagban. Hollywood hires Exodus filmje tovabb fo-
kozza az esemeny tortenietlenseget, hiszen a hires Voros - tengeri
atkelesen kivul ugy mutatja be a zsidokat, mint kenyszermunkasokat,
akik "piramisokat" epitenek a faraonak. Ezt termeszetesen holly-
woodi filmeken kulturalodott amator tortenesz , mint Menachen
Begin is igyekezett propagalni, amikor 1977-es egyiptomi utjan a
Giza-ban a riporterek seregenek nyilatkozta, hogy: Az O nepe epi-
tette azokat. Az ugy szepseghibaja, hogy a hebrew nep csak 2000
B.C. korul erkezett Palestinia tersegebe, mig az adott piramisok
epitese mar 2600 B.C. korul befejezodott . A rabsag is egy erdekes
adalek, hisz eleg a Biblia, Genesis 47:24-27.. passzusat elolvasni
ahol az all, hogy az ehinseg elol leltek vedelmet a Farao orszaga-
ban, akinek szolgalatukkal fizettek.
NPA.
|
+ - | Szagla'sz a fene (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
NPA irja:
"Farkas Gabor irasa, megkapo igyekezet valamifele parhuzam meghu-
zasa vegett:"
Szo se rola. nem igyekeztem semmifele parhuzamot vonni.
"Mit akar ezzel leirni? Hogy minden GOV. dolgozo lusta, semmirekelo,
adopenzcsalo? :-)"
Nem. De az aki ahelyett, hogy dolgozna, az en penzemen maganlevelezik, az igen.
"Mellesleg nagy vonalakban igaza van, csak azok az atkozott reszletek!"
Nahat, nahat!
"Farkas itt azert itt atmegy sunyiba,mert nem tudja, hogy mikor iro-
dik az olyan iromany NPA. reszerol, ami az O szemet olyannyira csi-
pi, de miert ne tamadjon a vakvilagba."
Irja amikor akarja, de otthon, nem az en penzemen.
" Ha Farkas nem erzi, akkor a bun meg van bocsajtva!
Megszolalt a JoIsten a Netcom.com csucsarol :-("
Vigyazat, elvtarsai nemsokara blaszfemiaval fogjak vadolni NPA-t.
">NPA-nak viszont: "Ugyan, ugyan". Pedig miutan egy kicsit megbogarasz-
>tam nehany utobbi Forumot, latom, hogy a kovetkezo datumok es idopon-
>tok fordulnak elo GOV cimerol valo levelein: aprilis 9, 10:00, aprilis
>10 10:00 es 10:12, aprilis 11 12:12, aprilis 12 11;42, 12:13 es
>13:03, aprilis 18 9:31. Nem tudom, hogy az Argonne-nal milyen munkaido
>van, de gondolom a fenti idopontok munkaidoben vannak.
Ez jopofa. Ekkora figyelmet az NPA. Iranyaba. De kedves szaglasz ur
van am olyan is, hogy reggel megirjuk, az interaccess.com nem elerheto
es munkabol feladjuk. Most mi lesz? Feljelentunk? Nagyon felek am! :-)"
Reggel megirjuk es aztan darabkankent, husz, huszonot percenkent feladjuk.
Reggel 11:42-kor, 12:13-kor es 13:03-kor. De jo GOV-nak lenni.
"Ja majdnem feledem, en fizetesemet a Chicago University-tol kapom."
Na es? Meg olyat nem lattam, hogy egy egyetem alkalmazottai allami kutato
intezeteknel dolgoztak volna es fizetesuket nem az allam szubvencionalta volna.
Farkas D. Gabor
|
+ - | Kiraly Miklosnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Miklos!
Irod a 1958-as Forumban:
>Mindosszesen az Aczel-rendszer utolso evtizedeben:
>104 fo. Persze lehet, hogy volt, akinek tobbszor is sikerult bekerulnie,
>ez ertelemszeruen csokkenti az osszesites szamadatat.
Szerinted ebbol mennyi helyet igenyelt a majdani SZDSZ-es vezetoseg. Most
pontos szamadatokkal nem tudok elojonni (visszakellene neznem az osszes AB
es Szamizdat kiadvanyokat). Tudtommal elozetes letartoztatas, hazkutatas,
lefoglalas, eroszak alkalmazasan kivul nem tortent hosszutavu bortonbuntetes.
Balogh Eva irta 1905-os Forumban:
> Felreert megint. Disszidens alatt nem azokat ertettem, akik
>elhagytak az orszagot, hanem a belso ellenzeket. Azok pedig, ha tetszik
>Onnek, ha nem, nem a mai jobboldali ellenzek soraibol kerultek ki, hanem a
>mai SZDSZ vezetoi kozul. A tobbiek pedig csak lapultak mint nyuszik a fuben.
Irod a 1958-as Forumban:
> Ezenkozben Konrad, Feher, Heller es sokan masok havi 2000 $ Aczel-
>apanazzsal turneztak a vilagban, mint "prominens ellenzekiek".
Balogh Eva "nyusziait" ket csoportba lehetne sorolni: egyik aki akkorat
ugrott, hogy Wiscounsinban szociologiat adhatott elo egyetemen, masik
Ausztraliaban tanulmanyat irhatta stb... a masik csoport pedig lapult, de
nem a fuben hanem a bortonben.
Miklos, megtudnad-e mondani, hogy az emlitett 10 ev alatt a mai SZDSZ-es
ellenzekiek milyen buntetesekben reszesultek. (Csak ha nem nagy nehezseg!)
Tisztelettel Zoltan
|
+ - | Toth Tamasnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tamas!
Ha lehetne ne csak keresztneven nevezd az illetoket, nekem se ugrik be
mindenki, hat meg annak, aki nem is talalkozott veluk.
>77-ben, amikor (szinten "alairas"
>miatt) azota koszorussa valt koltonktol, Gyuritol visszavontak a mar megitelt
>alkotoi osztondijat, magam is azok kozott voltam, akik segitettek osszeadni
>a penzt. Annak ellenere, hogy "mas taborban" voltam, meg hogy mar akkor is
>igen sok turelem kellett hozza, hogy ket reszegseg kozott lucidus pillanatod-
>ban beszeljen veled az ember.
Gondolom itt Petri Gyorgyrol van szo?
Sok "ellenzekivel" talalkoztam csak sajnos az ido multaval osszemosodnak
szemelyek.
En nem unom; sot kell, hogy felfrissitsem memoriamat!
Udvozlettel Zoltan
|
+ - | Konrad Gyorgy igazi tortenete (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Uj Magyarorszag, 96 aprilis 12. Lovas Istvan: "Az arulo gyavasag belyege"
Mar regota kerdezgetem magam is, mikent Lovas Istvan, hogy "nincs Lot szodo-
maban?" Igaz, en nem abban az ertelemben teszem fol ezt a kerdest, mint
a cikk szerzoje. Engem az szomorit el, hogy azok kozott a zsidok kozott,
akik folhaborodottan tiltakoznak az altalanositasok ellen, tokeletes az
osszhang es oszthatatlan egysegben cselekszenek ha bizonyos kerdesekrol
van szo. Landeszmann rabbi ellen itthon senki sem emelte fol a szavat,
senki sem hatarolodott el nyilatkozatatol, ahogyan senki sem utasitotta
vissza, hogy Horn Gyula a "magyar nep neveben" kerjen bocsanatot tole.
Szomoru dolgok ezek. Lovas Istvan cikke Konrad Gyorgyrol szol, annak igazi
tortenetet mondja el. Bizonyara mindenki emlekszik ra, hogyan "hurcoltak
meg" Konradot "az ertelmiseg utja az osztalyhatalomhoz" cimu konyve miatt.
Ennek a kalandos es hosies tortenetnek azonban minden szava hazugsag es
a Konrad Gyorgynek, mint meghurcolt ironak kijaro tisztelet ertelmetlen.
96. marcius 28-an a Demokrata c hetilapban jelent meg egy riport azzal az em-
berrel, aki Konrad keziratat eldugta. Nem is talaltak volna meg, ha a hazku-
tatas soran jelenlevo Konrad Gyorgy maga nem kezdi kovetelni a kezirat ata-
dasat, ezzel arulva el azt, aki a kezirat elrejteset elvallata.
Lovas cikkebol meg megtudhatunk par reszletet az ugyrol es vegul eltopreng-
hetunk azon, hogy hany III/3-as ugynok volt Magyarorszagon. Az peldaul
egyenesen lehetetlen, hogy szocialis ugyekkel foglalkozo ember ne lett
volna tokeletesen megbizhato (Konrad). Ha a jelenlegi statisztikat
vesszuk alapul, akkor egyetlen ilyen ugynok volt: Csurka Istvan.
Csurka becsuletes kiallasat es mult-vallalasat mindenki azzal latja
elintezettnek es lezartnak, hogy szegeny nem tehetett mast. Kerdem naivan:
miert van az, hogy Csurkan kivul senki sem akad, akit le akarnanak buktatni,
be akarnanak mocskolni masok? Petho szuleinek papirjai erdekes modon eltuntek,
mint ahogyan Konrad Gyorgy igaz tortenete sem kerult volna szoba soha, hacsak
a Demokrata nem ir rola cikket.
Ezutan egyetlen kerdes marad: mit fog reagalni erre Konrad es elvbaratai?
Mi fog megjelenni a sajtoban, radioban, TVben? Mit olvashat majd Balogheva
amerikaban Konrad Gyorgyrol? OK
Nagy valoszinuseggel agyonhallgatjak majd az egesz dolgot. Errol Lovas Istvan
szomoruan allapitja meg, hogy nagy bajt fog okozni, mert a zsidoellenesseg
taplalkozik majd belole, politikai uggye alakul. Lovas a moralis megkozeli-
test varja azoktol, akik Konrad oldalan allnak politikailag. Roluk es ennek
kapcsan kerdezi: "Nincs Lot Szodomaban"?
|
+ - | Kocsis Tamasnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A cikkeden jot rohogtem, de megbocsass:
a kulsoferencvaros kicsivel kozelebb van, mint Zurich. Tetszik az is, hogy
azt irod: "ha otthon vagyok".
In meg a Rakoczi ut masik felin lakom, Te. Hat in ma csak tudom mi megy ottan.
Mig hogy nincsen kocsilopas...(eddig csupan ket hozzank latogato ismerosom
kocsijat tortek fol. Ottmarad a nyoma amugy: a jardan (vagy az uton) a betort
autoablakuvegek szilankjai. Volt este amikor csak a Dohany utca egyetlen
otven meteres jardaszakaszan negy ilyen kupacot szamoltam ossze).
A nyolcadik keruletre padig lehet, hogy igaz, hogy csoka csokatarsa szemet ki
nem kaparja, dehat vannak, akik nem setalhatnak vegig iccaka a Nepszinhaz
utcan mert egyatalan nem neznek ki gengszternek, akit beken illene hagyni.
A valosagban aki teheti elkeruli a nyolcadik keruletet. Abban viszont egyet-
ertunk, hogy neha jobban ki lehet jonni a ciganyokkal, mint a nem ciganyokkal
de azert az sem igaz, hogy minden jozsefvarosi cigany zenesz. Akik mifelenk
laknak eppen nem emberevok, de nem szivesen mennek szembe veluk egy keskeny
pallon a patak folott, se ejszaka a sotet utcakban.
Felesegemet tavaly haromszor tamadtak meg romak. Nekem senki ne mondja,
hogy milyen biztonsagos kornyek ez, foleg ne Zurichbol :-( OK
|
+ - | Csak nem hallgat Amerika? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kivancsi lennek ra, mi hir Marlon Brandorol odakint. A Zsido Vedelmi Liga
megfenyegette, hogy pokolla fogja tenni az eletet, amiert ugy nyilatkozott,
hogy a hollywoodi filmipart a zsidok iranyitjak. Mondott meg mast is, csak
erdekelne, hogy Ti mit hallottatok.
Olorin
|
+ - | Re:Doczi aggodalmairol... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Lajos (Pagony)!
En nem aggodom,pusztan olvasva a stilusrol folyo vitat,amely ugy volt ossze-
gezheto,hogy a masik fel a hunyo,megprobaltam az okokrol elmelkedni,hogy mi-
ert is olyan a Forum stilusa amilyen.
Talan kozel is jutottam az igazsaghoz,legalabbis senki nem cafolta okfejtese-
met.Tehat hizeleghetek magamnak azzal,hogy egyetertes mutatkozik.Persze
az is lehet,hogy rajtad kivul,nem olvasta senki.Meg Kiraly Miklos sem,aki a
kerdest felvetette.Vagy olyan suletlensegnek tartjak,amivel nem erdemes
vitatkozni.Velem is elofordult mar mindharom eset.
Egyenlore viszont az van,hogy ismerni velem az okot,aminek alapjan viszont
torvenyszerunek latom,hogy ilyen a vitastilus.Marpedig ha torvenyszeru,akkor
az aggodalomnak itt nincs helye.
Egyebkent jobbulast kivanok.
Robert
|
+ - | Magyarorszagi termekenysegi es halalozasi adatokrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
T. FORUM, kedves Balogh Eva,
Balogh Eva a FORUM #1952-ben vizsgalja a magyarorszagi termekenysegi es
halalozasi adatokat. Ezt irja:
> ... arra az allaspontra jutottam, hogy a baj nem a magyar nok
> termekenysege korul van; az igazi problemat a halalozasok egyre
> novekvo szamaban kell keresnunk. Sajnos a magyar statisztikaim
> nem a legfrissebbek -- mindossze 1985-ig tudom a halalozasokat es
> a termeszetes szaporodast figyelemmel kiserni.
>[...]
> Szoval, a magyar termekenyseg (fertility rate per woman) nem
> tartozik a vilag legalacsonyabbai koze. Mi a problema akkor? A
> problema szerintem a halalozasok szamanak novekedeseben keresheto.
> Nezzuk meg eloszor a magyar statisztikakat (sajnos csak 1985-ig).
> Magyarorszagon a halalozasok szama, kulonosen a masodik vilaghaboru
> utan egyre alacsonyabb lett. [...] 1970-tol kezdve ellenben a szamok
> egyre magasabbak mig 1985-re a halalozasok szama 147,614 volt.
> [...] ... most visszaterek a
> nemzetkozi (illetve europai) statisztikakra. Death rate/1,000
> (halalozasok szama 1,000 lakos kozul) igy alakul Kelet-Europaban:
> Bulgaria: 12; Csehszlovakia: 11; Magyarorszag 13; [...] Szoval, a
> halalozasi szamok Magyarorszagon a legmagasabbak Europaban!!
>
> Ugyanakkor a szuletesek szama ezer lakos kozul Magyarorszagon mindossze
> az europai atlagot eri el: 12/1,000. Ugyanakkor Magyarorszagot nem lehet
> megtalalni azon a nemzetkozi listan, ahol a legalacsonyabb csecsemo-
> halandosagot rogzitik. (Az emlitett harminc orszag kozul a csecsemo-
> halandosag legalacsonyabb Japanban (4/1,000), mig az Egyesult Allamok
> mindossze a 20-ik helyen allnak (10/1,000). Ugyanakkor Magyarorszagon
> a helyzet nem a legrozsasabb: 20.4/1,000!
Evanak igazat adok abban, hogy a halandosag jelenleg a legsulyosabb
problema. Az 1985 utani adatok meg rosszabbak, mint az altala idezettek:
10 ev kozul 7 evben 14/1000 lakos folott van a halalozasi arany. Erosen
novekszik a munkakepes koru ferfiak halalozasi aranya. Az 1985 utani
adatok szerint azonban a szuletesek szama drasztikusan csokken, foleg 92
ota. Egyetlen adat javult: a csecsemohalandosag. Adatok 1985-tol (forras:
Statisztikai Evkonyv 1995):
E'lveszu:lete's Halalozas Termeszetes
szama per 1000 szama per 1000 szaporodas
lakos lakos szama per 1000 lakos
1985 130200 12,3 147614 14,0 -17414 -1,6
1986 128204 12,2 147089 14,0 -18885 -1,8
1987 125840 12,0 142601 13,6 -16761 -1,6
1988 124296 11,9 140042 13,4 -15746 -1,5
1989 123304 11,9 144695 13,9 -21391 -2,1
1990 125679 12,1 145660 14,1 -19981 -1,9
1991 127207 12,3 144813 14,0 -17606 -1,7
1992 121724 11,8 148781 14,4 -27057 -2,6
1993 117033 11,4 150244 14,6 -33211 -3,2
1994 115598 11,3 146889 14,3 -31291 -3,0
Nepesseg Csecsemohalandosag
szama (1000 fo) per 1000 lakos
1985 10599 20,4
1986 10560 19,0
1987 10509 17,3
1988 10464 15,8
1989 10421 15,7
1990 10375 14,8
1991 10355 15,6
1992 10337 14,1
1993 10310 12,5
1994 10277 11,5
Eva kovetkezteteseivel csak reszben tudok egyeterteni. Szerinte:
> Magyarorszag termekenysegi statisztikai mindossze az europai trendet
> koveti. Ezen valtoztatni valoszinuleg nem lehet es talan nem is kell.
Mint lattuk a szamokbol, M.o. elmarad az europai trend mogott.
> Ahol valtoztatni lehet es kell, az a halalozasok statisztikaja.
Azzal egyetertek, hogy itt eroteljes valtozasok kellenenek.
> -- es a jelen pillanatban a statisztikusok ugy gondoljak, hogy
> 2025-re Magyarorszag lakossaga 10,200 lesz az 1999-es 10,600 helyett
M.o. lakossaga *most* alig tobb, mint 10,2 millio. A jelen trend
szerint kb 2005-re, vagy elobb is 10 millio alatt lehet.
> En azt ajanlom Stolmar G. Ilonanak, hogy a nagycsaladok
> helyett inkabb azon szorgoskodjon, hogy a magyar orvosi ellatas
> alapvetoen megvaltozzon!
Ehhez a magam allaspontjakent azt tennem hozza, hogy mikozben a magyar
orvosi ellatast valoban alapvetoen meg kellene javitani, ugy gondolom,
hogy a nagycsaladosok nagy resze is kifejezetten raszorul a tamogatasra. Ha
a jelen trend folytatodik, egy eloregedett, rozzant egeszsegu, utanpotlas
nelkuli nepesseggel lepunk a 21. szazadba.
Udvozlettel
Zimanyi Magda
|
|