Tisztelt Lista, Kedves Láng Attila D.!

>Felado : Ma'rtonfi Attila
>E-mail :  [Hungary]
>Idopont: Sat Jan 26 02:33:09 CET 2002 NYELV #16
>Mindenki nevében köszönetet mondanék Láng Attila D.-nek a
>fent nevezett mû digitális változatának elkészítéséért és a
>MEK-ben való hozzáférhetõvé tételéért:
> http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11/

Szeretném én is kifejezni a hálámat Láng Attila D.-nek. Ez így nagyon
használható, de nekem nagyon hiányzik a szótár rész. Ha ez egyszer
elkészülne, nagyon sokat jelentene. (Kérlek ne tekintsétek ezt
telhetetlenségnek.)

Cap, 

Tisztelt Lista!

A lista levelezõinek többsége áttért az ékezetes írásmódra és ezt én igen
jelentõs elõrelépésnek tekintem. Természetesen mindenkinek joga, hogy
ékezetmentesen írjon továbbra is, ha neki az valamiért megfelelõbb.
Azoknak, akik nem tudják olvasni az ékezetes HIX NYELV listát felajánlom,
hogy minden reggel elküldöm ékezetmentesen.
Kérem, akit érdekel jelezze az e-mail címemre. A Subject/Tárgy legyen
'EKEZETMENTES NYELV'. A levél tartalma/a levél test üres legyen.
Egyelõre egy hétig küldeném, azután majd meglátjuk érdemes-e tovább
csinálni.


Torma István

A #16. NYELVbe irta La'ng Attila D. >:

 >> Ps.: Azt hozzateszem, hogy mindegyikuknek akik ily' modon beszelnek,
 >> eleg rossz a helyesirasi kepessege is...

 >  Ez mindig összefügg. Aki nem tud rendesen beszélni (nem a tájnyelvre
 > gondolok, mert az rendes beszéd), az nem fog tudni helyesen írni sem.

Ezzel en is egyetertek. Azok az ismeroseim a legcsekelyebb mertekben
sem valtoztak az elmult evekben. Talan mar senki nem hivtal fel a
figyelmuket a rossz szohasznalatra?! Hmmm....

 > Jelzem, az aposztróf kitétele is azt jelzi, hogy nem vagy tisztában
 > az ily szó mibenlétével, így problémát okozhat beszédben is.

Az a baj velem, ha ramszolnak, hogy valamit nem jol csinaltam,
elgondolkodom rajta, es szinte mindig rajovok, hogy "igen, igazuk volt".
:-) Fene bele'm, hogy csak utolag jovok ra...

LiRul

LAJA

> Régóta keresem a "vasorrú bába" magyarázatát. Miért éppen vasorrú?
> És miért bába? Sok embert megkérdeztem már, de eddig senki se tudta.

  Bába: szülésznõ. Régen ezeket az asszonyokat tartották
boszorkányoknak, mert voltak bizonyos elemi orvosi ismereteik, mert õk
segítették világra a gyerekeket, de sem a bábák, sem mások nem tudták,
miért olyan nagy a csecsemõhalandóság. Semmelweis még nem élt.
  A vasorr talán azért került bele, hogy legyen valami félelmetes külsõ
tulajdonságuk, ahogy a Walt Disney-filmekben is a gonosz mindig csúf.

BATA GÁBOR

> legalábbis annak, hogy a lánygyereket is megbecsülték ;)- egy híres
> képviselõjét tudom megnevezni: Vigdis Finbogadottir, az izlandi
> miniszterelnök-asszony (valamelyik õse?) bizony Finboga lánya.
> Dottir ~ doughter.

  Vigdís Finnbogadóttirnak nem egy õsét, hanem a papáját hívták
Finnbognak. (Az -a- a birtokosjel.) Az izlandiak kilenctizedének, mint
olvastam valahol, nincs vezetékneve. Például Björknek, a híres
énekesnõnek sincsen, a teljes neve Björk Gudhmundsdóttir. (Dh =
izlandi dh betû.) Az IMDb-ben akadnak izlandi mûvészek, rákeresve az
országnévre találtam érdekes példákat. Tinna Gunnlaugsdóttir
színésznõ, Egill Ólafsson feleségének a testvérét Hrafn
Gunnlaugssonnak hívják, tehát az apjuk keresztneve Gunnlaug. De Hrafn
baráti körében már ott van Thórarinn Eldjárn író, aki Kristján Eldjárn
volt elnök fia, tehát nekik már van családnevük. De még Baltasar
Kormákurnak sincsen, mert az eredeti neve Baltasar Kormákur
Baltasarsson. Mint más népeknél, az izlandiaknál is gyakori, hogy a
fiú az apa családnevét kapja, de míg nálunk ebbõl az keletkezik, hogy
id. Kiss János, ifj. Kiss János, náluk Fridhrik Thór Fridhriksson,
Egill Ólafur Egilsson, Magnus Magnusson, dupla nevek keletkeznek.

MÁRTONFI ATTILA

> Én -- mint rendszeresen limitált -- inkább várnék egy-két hetet.
> Meglátjuk, hogy akkor is ekkora lesz-e a NYELV (remélem, igen), s
> csak akkor érdemes lépni.

  No igen, de ha nem lobbizunk a sorlimitért, esetleg éppen azért lesz
kicsike a lista, mert nem tudjuk elcsacsogni, amit szeretnénk. Most
például megírom ezt a levelet, aztán beteszem hatodiknak öt másik
mögé, amik sorukra várnak.

> Csevejvita a Nyelvõrbõl:
> Tímár György 1993. Csevej? Csevely! Nyr. 117: 23--5.
> Pásztor Emil 1993. Csevej. Nyr. 117: 178--9.

  Ezt én nem tudom megnézni, mi lett a konklúziójuk?

> Örömhír számodra: A legfrissebb Petõfi-összkiadás (Osiris) "Ülj,
> hitvesem, ülj az ölembe ide!" sort hoz, ugyanis

  Mi a fene. Bár mindenki így gondolkodna. De félek, hogy ez a
Petõfi-összkiadás nem válik az iskolás irodalomtanítás sokat forgatott
mûvévé. Szeretnék tévedni, de alig tíz perce rúgtak ki egy tanárt
szemem láttára eredeti gondolkodásáért egy konzervatív fõiskoláról;
azt tanította, carpe diem!

> Érdekesmód engem nem zavar se a cseber, se a veder, se a gyerök. Én
> inkább emailben e-zek, ahol lehet, mert arra nem kell ékezet.

  Érdekös gondolat. Szerintem ha ékezettel írsz, akkor úgyis látszik,
ha meg ékezet nélkül írsz... akkor is látszik. Mert akkor meg gyerok
lesz belõle.

SOPHIE (jé, egy regényalakom)

> Talan a legjobban ugy tudnam jellemezni, hogy ugy tünik, mintha a
> mondat vegere elfogyna a levegöjük es megprobalnak megis levegövetel
> nelkük kipreselni az utolso szavakat.

  Ez abból a ravasz okból van, hogy a mondat végére elfogy a levegõjük,
de megpróbálják mégis kipréselni az utolsó szavak, mert úgy gondolják,
hogy ha egy hosszú körmondat végén vennének levegõt, az valahogy
zsenáns, háááááá, lenne.
  Olyan embereknek, mint tévébemondók, tanfolyamon oktatják a helyes
légzést. Is. Csak nem mindenki végzi el a tanfolyamot.

> - nem követelmeny mar a teve-radio bemondoknal a helyes
> beszedtechnika elsajatitasa

  Nem, mert akkor az iskolázottságára való hivatkozással magasabb gázsit
kérne. Nem mintha számítana, úgyse fizetik ki.

> Most komolyan, nagyon erdekelne, hogy feltünt-e ez a jelenseg mar
> masnak is, vagy tenyleg csak arrol van szo, hogy a hosszu evek alatt
> elszoktam a hivatalosan beszelt magyar nyelvtöl?

  Másnak is feltûnt, és ez nem hivatalosan beszélt magyar nyelv.
Egyszerûen ma már amatõrök (elnézést, ha ez a szó úgy hangzana, mintha
dilettánst akarnék mondani, mert azt akarok mondani) csinálnak olyan
dolgokat, amik egyébként nagyon komoly szakmák. Az én szakmámban is
így van, ennek következtében a nyolcvanas évek vége után kiadott
könyvet utálkozva veszek a kezemben, akkor, ha muszáj. Mert
dilettánsok csinálják. Tisztelet a kivételnek.

MOIMEME

> Lang Attilanak: teljesen elkapraztattal evvel a rengeteg nyelvi
> peldaval a sajat honapnevekre vonatkozoan. Kerlek, add meg a
> forrast, ahonnan ilyen es ehhez hasonlo informaciokat ossze lehet
> gyujteni.

  Kisokos. A saját adatbázisom. Hogy oda honnan került, halvány lilám
sincsen, valami szoftverben vagy adatbázisban volt, de a neten utána
lehet nézni.

> Tovabba legy szives, ird meg az ukran honapneveket is (latin betus
> atirassal, ha lehet).

  Ami azt illeti, csak átírásban tudom. Szicsnya, ljutoho, bereznya,
kvitnya, travnya, cservnya, lipnya, szerpnya, veresznya, zsovtnya,
lisztopada, grudnya.

> Kedves Hix!

  Örülök, ha levelezõpartnerre találsz a szerverben, de ha válaszol,
akkor kérlek, oszd meg velünk. Eddig a legértelmesebb beszélgetés,
amit számítógéppel folytatnom sikerült, az elizákra korlátozódott, és
nem volt valami nagy élvezet.

> Javaslom, hogy a Hix járjon elöl jó példával, és szervere minden
> szempointból támogassa az ékezetes karaktereket.

  Nyitott kapukat döngetsz: támogatja. Különben a Te leveled is ekezet
nelkul jelent volna meg. De ettõl a probléma nem oldódik meg, mert a
HIX-en kívüli forrásokból ered.

KARESZ

> Valaki tudna gyorsan küldeni egy programot ami kiírja a megadott
> számot németül? (lusta vagyok megtanulni :)

  Ha Te lusta vagy megtanulni, akkor én lusta vagyok elõkeresni a
CD-rõl. Van ilyen programom, de órákba telne kikeresni. Megtanulni
viszont öt perc. Ha csak ezért kell, akkor tényleg inkább tanuld meg.
Érdekesebb is.

MENYHÉRT MÓNI

> Csakhogy ez nem ugyanaz a "hogy": elõbbi szerintem nem is összetett
> mondat (ígérem, utánanézek a besorolásának), éppen ezért itt a "hogy
> " elõtti vesszõt sem hiányolom túlzottan.

  Példamondatom a "mondd meg, mi a helyzet" volt -- ebbe kell a vesszõ.
Mindazonáltal hogy és hogy között én nem érzek különbséget. És nem
tudom az összetett mondatok szabályait. Épp tegnap írtam druszámnak,
én nem tudom a szabályokat, csak magyarul tudok.

> Javaslom ilyen esetekre, hogy kapd le a polcról a Magyar helyesírás
> szabályait...

  Megvan, beszkenneltem és föltettem a MEK-be, de nem ad választ egyes
szavak helyesírására, különösen nem a j-ly kérdésében. A szótári részt
pedig kihagytam, részben idõkímélés céljából, részben pedig mert a
szótár szerintem nem mérvadó. Jó, speciel a j-ly esetében tényleg az a
mérvadó. De nem szkennelhettem be csak ezeket a szavakat... :)

> Arra, hogy nem ritka, hogy összekeverik az -e kérdõszócskát egyes
> szavak, pl. az ugye '-e'-jével. :-)

  Bocs, ez eredetileg tényleg kérdõszócska volt. Úgy-e. A múlt-múlt
században még így írták.

SZÉKELY ISTVÁN

> Mindenkinek kívánok Kellemes Húsvéti Ünnepeket, jó munkát, jó
> nyaralást és sok-sok hasznos beszélgetést a listán. Ma
> kijelentkezem, és valamikor július végén jövök vissza.

  Azért meg tudod lepni az embert az anakronisztikus jókívánságaiddal...
:) Jó utat, és írj valamit, légy szíves, lendítsük föl a magyar
könyvkiadást.

SZAKÁCS SÁNDOR

> Szinten nev, de egy masil szal (hazasodas, ferj-feleseg): itt
> (Franciao.) most vezettek be hogy a ferj is felveheti a felesege
> nevet (elhagyva a sajatjat). Igaz hogy nincs "ferjkepzo" (mint ahogy
> Xne megfeleloje sincs), ugyhogy a dolog konnyebb.

  Barátom a nyáron ment férjhez egy franciához. Hosszan törpengtünk
rajta, hogy õneki akkor most mi lesz a neve. A férje neve marad, ami
volt, az övérõl viszont mást mond a francia törvény és mást a magyar,
úgyhogy a legutóbb híreim szerint õneki most kétféle neve van
aszerint, hogy éppen odahaza vagy idehaza tartózkodik...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Ot vagy hat uriember megprobalta, hogy egy triumviratust alkosson.

Kezd egy vita eldurvulni. Szándékosan nem írok neveket, mert a
leghatározottabban nem szándékom belefolyni. A lista további normális és
szakmai mûködése érdekében kérek mindenkit, aki ugyanezt szeretné, hogy
azokkal az emberekkel, akikkel nem lehet, ne álljon szóba. Az ilyen, ha
süket fülekre talál, majd csöndben marad. Ha a média is tudná ezt, most
sokkal nyugodtabbak lehetnének az éjszakáink. Ne feledjétek, kulturált
társaságokban nagyon jól tudják, kit nem szokás az asztalhoz engedni!
Nagyon örülök, hogy a lista nincs moderálva, nagyon szeretném, ha ez a
továbbiakban sem változna meg, de még sokkal jobban szeretném, ha ennek
szükségét soha senki nem érezné a lista leendõ történetében.

Végezetül kijelentem, hogy a kérdésben semmilyen további fejleményre nem
reagálok, úgyhogy válaszleveleket lehet rögtön a /dev/nullba.

Üdv: Attila

A NYELV 0016-ban írta :
>Ezt hogy erted pontosan? Ezt a "rosszabbat"?
Hát úgy, hogy még szubjektívebb, és még inkább értékítéletet tükröz. Ez
pedig nyelvészszemmel értelmezhetetlen.

Üdv: Attila

A NYELV 0016-ban írta :
>"Nos, rector", azaz az oklevél kiállítója többes számban beszél
Ez volt a ki-nem-merem-mondani titkos tippem, nagyon örülök, hogy
megerõsítettél.

Üdv: Attila

A NYELV 0016-ban írta Hunter >:
>>Zavar az "avval", pedig arrol is tudom, hogy helyes.
>Na most megfogtal. Ez engem is zavar. Amugy tudja valaki, hol hasznaljak?
>Egy tatabanyai baratomat az "azzal" zavarja. Komarom megyei nyelvjaras
Én õsbudapesti vagyok, s nekem az avval a természetesebb: szinte mindig
avvalt mondok, de szinte mindig azzalt írok; mint ahogy szinte mindig fölt
mondok (bár ebben újabban egyre inkább kételkedem), de kizárólag felt írok
(viszont "természetesen" vödör, tejföl stb.).

Üdv: Attila

A NYELV 0016-ban írta :
>beteg ellátóeszközök boltja ... betegellátó-eszközök boltja ... betegellátó
>eszközök boltja ... szerintem csak a kötõjeles változat a helyes
A magyar helyesírás szabályai viszont a betegellátó eszközök boltja alakot
tartja helyesnek, ugyanis -ó/-õ képzõs melléknévi igenevet mint jelzõt
tartalmazó szerkezetek a következõ feltételek teljesülésekor írunk egybe
(elég sok oda-vissza a hagyományos kivétel): a jelzõ állandóságot, valamire
való képességet fejez ki (ez teljesül); sem a jelzõ, sem a jelzett szó nem
összetett szó (ez nem teljesül). (A hagyományos kivételek jelentõs része
olyan egybeírandó kifejezés, amelynek utótagja összetett, de annak mindkét
eleme egy szótagú. Ezt szabály sehol nem foglalja össze, csak a szabályzat,
a szójegyzék és a szótárak példái erre engednek következtetni.)

Üdv: Attila

A NYELV 0016-ban írta :
>Ha igy lenne, gyakorlatilag csak egy nyelv lenne a vilagon.
Ha viszont csak egy nyelv lenne a világon, rögtön megindulna a nagyon erõs
nyelvjárási különfejlõdés, és mindjárt sok nyelv lenne a világon. :-)

>A tatarlakai lelet is csak alig 7000 eves...
Csak éppen a jó ég tudja, hogy micsoda! (Néhány karakternyi szöveget
annyiféleképpen lehet megfejteni, ahányféleképpen akarsz; további apró baj,
hogy 7000 évvel ezelõtt valószínûleg nem voltak arrafelé magyarok.)

>massalhangzoinkat.) A ketfele K sem veletlen: a
>maganhangzokat - foleg az e-t - gyakran nem irtak ki. Sot,
És ausgetippelt miért pont azon a k-n kellett ezt jelölni, amelynek bizonyos
fonologikusak a palatális és veláris változatatai?

>A kiforrottsagrol annyit, hogy betunkent kulon jel van, es
>a ligaturakkal szotagok irhatok le nagyon egyszeruen, nehol
>egesz szo is!
Épp ez az! Keveredik a fogalom-, a szótag- és a betûírás, ez az betûírás
kialakulásának kezdetleges formája.

>Az a nehany regeszeti lelet nem bizonyitek... Biztos a mult
>heten csinaltak oket, csak beraktak egy idogepbe es
>visszalottek nehany ezer evvel...
Persze, vannak dolgok, amelyeken van valami karcolva. Kérdés, hogy írás-e,
és sokkal nagyobb kérdés, hogy milyen nyelven írták, sõt ez a kérdés még
nagyobb, ha eleve egy olyan rendszerrel operálunk, amely a hangok felét nem
jelölte, tehát sokkal nagyobb játékteret kap az ún. "megfejtõ".


Üdv: Attila

A NYELV 0016-ban írta :
>Egyelõre nincs ötletem, de majd én is meghallgatok egy-két Zorán-lemezt.
Akkor máris elértem célomat! :-))))

Üdv: Attila

Kedves Moi-meme!

hix.nyelv #14, :
> Kérdéseim:
> - Léteznek-e a finnugor rokonnyelvekben imperfekt és
> plusquamperfekt alakok?

1. Finn:
a) Imperfektum (folyamatos múlt): "-i" képzõvel képzik; ez uaz a 
"-*j" alapnyelvi képzõ, mint a mi régi "várá", "kéré" 
alakjainkban  
b) Perfektum (befejezett múlt): létige jelen + befejezett 
melléknévi igenév; Teljesen analóg a mi "vért", "kért" 
alakjaikkal (csak a magyarban a létigét felcseréltük 
személyragokra).  
c) Plusquamperfectum ("régmúlt", valójában "elõidejû múlt"): 
létige imperfektum + befejezett melléknévi igenév, vö. "láttam 
vala < látott valék"  

2. Észt: Tul. uaz mint a finn, azzal, hogy az imperfektumban a tõ 
gyakran "s"-szel bõvül. A másik, hogy befejezett melléknévi 
igenévbõl több van az észtben, a fenti szerepben az ún. "nud"-
participium használatos.  
Ez a finn észt "s" egyébként egy másik finnugor múltidõjel, és 
paradox módon azonos eredetû mint a mi "sz" ~ "v" tõváltakozást 
mutató igénk "sz"-e. Ezt utóbbit jelenidõjelnek szokták nevezni, 
de valójában egy urali képzõ, amellyel aktuális aspektusú igébõl 
befejezett szemléletû igét lehetett képezni és viszont! Az urali 
aktuális aspektus pedig a finnugor jelenidõ, a befejezett 
aspektus pedig a múltidõ elõzménye. Az eltérõ nyelvekben az "-sz" 
képzõ eltérõ jelentése lett domináns.

3. Manysi (vogul): Csak egy múlt idõ van, melynek jele "s" (vö. 
észt).  

4. Chanti (osztják): Hat irodalmi nyelvük van(!), melyekben a 
múlt idõk száma eltér: pl. serkáli egyféle, szurguti 4-féle (vö. 
komi)  

5. Mari (cseremisz): Hat múltidõ van: 2 imperfektum - 2 összetett 
perfektum - 2 összetett plusquamperfectum, mivel az idõn kívül a 
szemtanúsági -- nem szemtanúsági kategóriát is kifejezik.  

6. Mordvin: Két múlt, amelyek nem idõszemléletben térnek el: a 
prateritum (szemtanúsági múlt), perfectum (nem szemtanúsági múlt)

7. Komi (zürjén): 4 múlt idõ: prateritum (szemtanúsági múlt, jele 
az alapnyelvi eredtú "i"), perfectum (nem szemtanúsági múlt), 
összetett imperfektum (folyamatos múlt), összetett 
plusquamperfectum (régmúlt).  

8. Udmurt (votják): Két múlt, amelyek nem idõszemléletben térnek 
el: a prateritum (szemtanúsági múlt), perfectum (nem szemtanúsági 
múlt, ennek jele az alapnyelvi eredetû "-i/a")  

9. Szamojéd nyelvek: jellemzõ az aoristos (határozatlan idõ), 
mint az uráli alapnyelvben. Az is egyezik, hogy ez idõ helyett az 
aktuális vagy befejezett cselekvést fejez ki igepárok 
segítségével. Egyes nyelveknél (pl. enyec, kamassz) e mellett 
kifejlõdött egy "valódi" múlt idõ is.  

Összességében elmondható, hogy az igeidõk elhatárolása a finnugor 
alapnyelvben fejlõdött ki egy jelen-jövõ, valamint egy múlt 
alakjában. A többi igeidõt már az egyes nyelvek maguk 
fejlesztették ki idegen minták alapján (nálunk a latin volt a 
muszter), de finnugor eszközökkel.

-----------------------------

> - Nyelvrokonaink hogy magázódnak?

1. Finn: Elméletileg T/2 igealakok T/2 személyes névmással, de a 
beszélt nyelvben teljesen visszaszorult (vö. Ikea-stílus)  
2. Észt: T/2 igealakok T/2 személyes névmással
A többi nyelvnél nem sikerült adatot találnom a magázódásra.  

-----------------------------

> - Egyéb nyelvekben hogy magázódnak?

Mint általam ismert kuriózumot, még a hollandot említeném, amely 
"eredetileg" a magyarhoz hasonlóan harmadik személyben magázódik, 
sõt a számot is megkülönbözteti. 
Azonban ez a szerkesztés kezd visszaszorulni az E/2 és a T/2 
ellenében (északon, a hollandok közt már régies), így csak a 
személyes névmás (ill. a megszólított udvarias megnevezése) 
különbözteti meg a tegezéstõl.

Kedves Hunter!

Hix.nyelv #16, Hunter:
>> Itt nincs csaladnev!
> hasonloan Afganisztanban: Osama bin Laden

Oszáma bin Láden kivétel, mivel itt a "bin Láden" szabályos 
családnév: a nagyapjának, az apjának, az unokaöccseinek is ez a 
neve, sõt a családi céget (Szaúd-Arábia vezeõ építési 
vállalkozását) is úgy hívják, hogy "Benladen Ltd." (Ráadásul a 
bin Ládeneknek nincs közük Afganisztánhoz, õk olyan jemeniek, 
akik három generáció óta ének Szaúd-Arábiában.)

Az jelenleg leggyakrabban alkalmazott arab névforma a személy, az 
apja és a nagyapja nevének egymás után írása mindenféle "fia" 
stb. megjelölés nélkül, pl. Ahmed Musztafa Mohamed és Leila 
Musztafa Mohamed egyaránt Musztafa Mohamed Rasid gyermekei. 

Az "eredeti" alak valóban az "X, aki Y fia [aki Z fia]" 
szerkezet, ahol a fonetikai környezettõl függõen a "fia" szó 
jeletkezhet "ibn", "bin", ritkábban "ben" alakban. De mivel még 
ez is gyakori azonossághoz vezetett, ezt megtoldották 
ragadványnévvel, amelynek általában két megoldás volt:
- a helynév, pl. "Kurasí" (Korais törzsbéli), "Bagdádí" 
(bagdadi),
- a másik a "fiúnév": amikor az apa felveszi a fia nevét. Ezt a 
megoldást kedveskedõ céllal jelenleg is alkalmazzák, még akkor is 
ha az illetõ ezt nem használja, pl. Musztafa Abú Ahmed (Musztafa, 
Ahmed apja), ill. Szemíra Umm Ahmed (Szemíra, Ahmed anyja)

És persze ehhez jön a családnevesült ragadvány név.

Végezetül Avicenna telje neve (aki ráadásul tádzsik volt, nem 
arab): Abú Ali al-Huszain ibn Abdalláh ibn Szína.

Kedves Attila!

hix.nyelv #15, Láng Attila D.:

> És ott hemzseg egy csomó Yang Shi, Wong Csüe, Kiko Tanaka, George
> Kavaszaki, Li Yu és mindenféle létezõ névképzõdmény.   
> Ebbõl kell nekem egységes küllemû írásmûvet csinálni.
> Részvéttáviratokat a mellékelt címre várok. 
Pedig a kínai nem olyan nagy gond: csak néhány száz családnevet 
használnak, melyek eredetileg nemzetségnevek voltak. Pontosabb 
adataim a kínait ebben is utánzó koreaiból vannak, itt a 
családnevek száma kb. 300, és ebbõl hatot visel a lakosság fele.
De ha a vezetéknevet nem ismerjük fel (pedig ehhez elég egy 
amerikai internetes telefonkönyv), akkor bízhatünk abban, hogy 
ezen vezetéknevek 90%-a egytagú, melyet ugyanilyen arányban 
kéttagú utónév követ.
A telefonkönymódszer a japán esetén is segít, bár példáid gyakori 
-- így könnyen azonosíítható -- vezeték- és utóneveket 
tartalmaznak (különösen a Dzsorudzsi frekvens utónév, bár ebben 
az esetben tulajdonosa már vélhetõen a gaikoku-stílust 
preferálja.)

> arabban meg alig van más magánhangzó az a-n kívül, az a más is csak
> kétféle 
Ez csak az írott nyelvre igaz, a modern arabban öt rövid-hosszú 
magánhangzópár van (a-e-i-o-u), és két diftongus (ai-au).
Én egyébként az egyfajta magyar "e"-t elég súlyos problémának 
látom, egy natív nyelvhasználónak nem is feltûnõ, de pl. az 
"ellehetetlenedem" szó egyszerûen egy külföldinek 
dekódolhatatlan: a monoton magánhangzó-szerkezet miatt nincs 
támpont a morfémahatárok felismerésére, így a szó megértésére.
(Egyébként van egy nyelv, az abház, amelyben valóban csak egy 
magánhangzó van, az "a", viszont ezt 52 mássalhangzóval 
ellensúlyozzák; de ez egy magyarnak ugyanolyan feldolgozhatatlan, 
mint a fenti magyar szó egy külföldinek.)

Kedves Hunter!

Hix.nyelv #16, Hunter:
> Elméletem szerint a vajaskenyér az a szelet kenyér, amit megkentek
> vajjal, a vajas kenyér pedig vajjal készült (sütött) kenyér. 
Ha megfordítod az elméletedet, akkor illeszkedni fog az 
akadémiailag szentesített magyar nyelvhasználati szokásokkal, vö. 
AkH(11) megfelelõ szócikke:
"vajas, vajasan; vajaskifli (= vajjal sütött kifli) 107. b); 
vajas kenyér, vajas kifli (= megvajazott kifli)"

Kedves Józsi!

hix.nyelv #15, Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist:
> Content-Transfer-Encoding: 8bit
> Content-Transfer-Encoding: QUOTED-PRINTABLE
> Erre csak az a megoldas, hogy ha kuld valaki egy konverzios programot
> egyikrol a masikra, mert az ujsagnak csak egyfele kodolasa lehet. 
Elküldtem direkten a megadott e-mail címedre egy awk-scriptet 
tegnap, amely "quoted-printable"-rõl 8 bitesre konvertál. Remélem 
használható lesz.
A fordítottat nem írtam meg, de nincs benne semmi specialitás, 
csak a 8-bites karaktereket és az egyenlõségjelet kell "=NN" 
alakba átkódolni (ahol "NN" a 'nagybetûs' hexa karakterkód). A 
sor quoted-printable-ben is bárhol eltörhetõ, sõt a sor végére 
tett egyedi "=" (egyenlõség) jellel lehet jelezni, hogy ez csak 
"soft line-break", ill. a sor végi szóközt illik "=20"-ként 
megadni.

Kedves Moi-meme!

Hix.nyelv #16, :
> Meg tudnad adni a thou, thee, thine, thy alakok mai fordítását? Ezek
> nyilván a you személyes névmás alakjai különféle esetekben, de melyik
> melyik? 
Thou - Te
Thee - Téged/Neked
Thy - A te ...-d
Thine - Tied

> El tudná valaki ragozni mondjuk a “go” igét ilyen formában? 
Thou goest, he/she/it goeth. A többi alak már archaikusan sem 
használható: kihalásuk jelzi az óangol és középangol kor határát. 
(Azelõtt: ik góa, thú góist, hé góith, wé góan, jú góith, theg 
góan)

Nalunk is ez a legujabb mania: lepten nyomon "olvashato" alairast kernek,
Akkor mindjart ravagom, hogy akkor az nem az en alairasom, barki
megtehetne....
De hat nem vitatkozok, legfeljebb ha fontosnak tartom, es van meg egy kis
hely, akkor alairasommal is ellatom.

Udv. Izabella

> Egyetertek. Mi a helyzet az olvashato alairassal? A rendorsegen uj
szemelyi
> igazolvany igenylesnel alairtam, mondta a no, hogy nem jo, mert nem lehet
> olvasni. Mondtam hogy olvashatoan nem tudok alairni. Azt mondta nem baj,
> leragasztotta, ujra irtam olvashatoan, de irhattam volna barmit, mert az
> mar nem alairas volt.
> Udv.:
> 

Peti Lajos:

>Segítsetek, az alábbi szavakat egybe, külön, vagy kötõjelesen írjuk?
>gépkocsitolvaj
>hangkártyateszt
>környezetérzékeny
>lekérdezéstervezõ
>naplófájlkönyvtár
>országhívószám
>ügyfélhitelesítés

Szerintem: 

gépkocsitolvaj
hangkártyateszt
környezetérzékeny
lekérdezés-tervezõ
naplófájl-könyvtár
országhívószám
ügyfélhitelesítés

Üdv, 
Menyhért Móni

>az y
>pedig visszaszorul az idegen szavakba, mint az x és a w.
>Mit szóltok?

Persze! Az olyan idegen szavakba, mint gyerek, kutya, anya stb.! : - ))

avval, azzal. Mindketto helyes. A problema gyokere az, hogy egyik alapveto
hasonulasi szabaly szerint a -val/vel rag v-je hasonul a to
massalhangzojahoz: hazzal, dobbal stb. Ezzel szemben az az, ez
mutatonevmasok z tove a raghoz hasonul: abban, ebben, ahhoz, ehhez, attol,
ettol stb. Namarmost, egyik szabaly sem erosebb a masiknal, ezert az az+val
eseteben egyik beszelo az egyik szabalyt alkalmazza, masik a masikat.
(Termeszetesen ugyanigy: evvel vagy ezzel.) A kerdes elvileg eldonthetetlen.
Hogy valakinek melyik tetszik jobban, az megszokas kerdese. Nem tudok rola,
hogy barmelyik nyelvjaras is preferalna valamelyik alakot.

>Elméletem szerint a vajaskenyér az a szelet kenyér, amit megkentek vajjal,
a
>vajas kenyér pedig vajjal készült (sütött) kenyér.

SZVSZ eppen forditva!

>Meg tudnad adni a thou, thee, thine, thy alakok mai
>fordítását? Ezek nyilván a you személyes névmás alakjai
>különféle esetekben, de melyik melyik?

thou = alanyeset: thou lovest me = szeretsz engem
thee = targyeset: I love thee = szeretlek
thy = melleknevi birtokos nevmas: thy book = a konyved
thine = fonevi birtokos nevmas: This book is thine = ez a konyv a tied.

Megjegyzes: a regi angolban a "you" csak targyeset volt, alanyesetben a "ye"
alakot hasznaltak.

>A régi angolban létezett igeragozás is, "st" rag  egyes
>szám második személyben, mint a németben. El tudná valaki
>ragozni mondjuk a "go" igét ilyen formában?

I go, you goest, he goes.

Kedves Racsko Tamas, hidd el az ekezettelen szovegeket konnyebb olvasni,
mint a tieidet, amelyekben a hosszu o: es a hosszu u: helyett kerdojelek (?)
szerepelnek! Meggyozodesem, hogy 10-20 ev mulva problema meg lesz oldva, de
addig a legjobb kompromisszum az, hogy nem hasznalunk ekezeteket. Bizony, az
ilyen szavak ?rj?t?ek! : - )). (o"rji'to"ek)

Ferenc

Zárjuk rövidre a vitát:
egy nyelv nem lehet primitív, legfeljebb a használata. Ebbe olyan
kifejezések emlegetése is beletartozik, mint a beszopás.

Andrea

On Fri, 2002-01-25 at 05:33, La'ng Attila D. wrote:

> dimanche; janvier, fevrier, mars, april, mai, juin, juillet, aou^t,
                                     ^

Avril.

> septembre, octobre, novembre, decembre. (Az eszperantobol vettek at a
> szoalakokat.)

Ezt nem ertem. Az eszperanto szazeves multra tekint vissza. Azt akarod
mondani hogy elotte a franciak maskepp hivtak a honapokat? Benne vannak
mar az elso Akademiai Szotarban is (1694).
 
http://www.lib.uchicago.edu/efts/ARTFL/projects/dicos/ACADEMIE/

Udv, Sandor

> Szervusztok
> 
> >Egyetertek. Mi a helyzet az olvashato alairassal? A rendorsegen uj
> szemelyi
> >igazolvany igenylesnel alairtam, mondta a no, hogy nem jo, mert nem lehet
> >olvasni. Mondtam hogy olvashatoan nem tudok alairni. Azt mondta nem baj,
> >leragasztotta, ujra irtam olvashatoan, de irhattam volna barmit, mert az
> >mar nem alairas vol
> 
> A megoldást erre a problémára az adja, hogy létezik aláírás
>  (olvashato), illetve signo (kriksz-kraksz).
> 
>  La'ng Attila D
> >Aki nem tud helyesen írni, annak nagyon kicsi az esélye rá, hogy
> >helyesen írjon.
> AZ BIZTOS, DE
> ~ ez "olvasni" akart lenni nem?
> 
> Üdv.
> Tímea
> 
>