Popper Pe'ter: Fe'lcso" (168 o'ra, IX. 1., re'szlet)

Elszomorodom a ke't elno~k miatt. Mert minden ellenze'ki hevu~letem ellene're,
kedveltem a miniszterelno~k nagyvonalu'an fo~le'nyes flegma'ja't, szo'rakoz-
tatott humortalan pa'tosza. Ennek ma'r nyoma sincs. Ez az ember du~ho~s,
megba'nto'dott. E's se'rtettse'ge'ben kicsinyesse' va'lt. Szent Istva'n kira'ly
lova'nak to~ve'ben, az a'hitatot suga'rzo' korona'zo'templom a'rnye'ka'ban, a
nemzet nagy u~nnepe'n, keveselli saja't szereple'se't a ke'pernyo"n, a
to~rte'nelmi epizo'dnak is kicsi me'diaha'boru'cska'val bakalo'dik, ne'ven nem
nevezett politikai ellenfeleinek feje're koppintgat... E's a ma'sik elno~k, a
te've's. Aki rendki'vu~li kiada'sban odau~l - ma'r me'diato~rve'nyen tu'lra
kacsinto' - kolle'ga'ja'nak mikrofonja ele', e's mentegeto"zik. Ma'sok e's
saja't pa'rta'llami mu'ltja'ban turka'l. Magyarsa'ga't bizonygatja. Uramisten,
ha't i'gy felo~rli az ember idegeit a politika? I'gy fe'lcso"be hu'zza? Ka'r.

Nemre'g elo"keru~lt dokumentumok szerint Fanz Papen ne'met kancella'r korma'nya
1932-ben Adolf Hitler Mein Kampfja't egye'ni ve'leme'nynek mino"si'tette, s
mint ilyennel, nem ki'va'ntak vele foglalkozni, ba'r hozza'tette'k: nem volt
ido"szeru" a vitairatban Hindenburg ege'szse'ge't firtatni.  (Selmeczi, IX. 3.)

Gro'sz Ka'rolyt interju'volta hosszasan a Ho'cipo". Ami meglepett benne:

"... Ka'da'r egyszer elmondta, hogy milyen nyoma's alatt volt akkor jobbro'l,
balro'l, innen, onnan. De az nem igaz, hogy a szovjet vezete's szorgalmazta
Nagy Imre kive'gze'se't, e'ppen ellenkezo"leg, Hruscsov felhi'vta a figyelmet,
gondolja'k meg jo'l!
Ezt Ka'da'r mondta O~nnek?
Igen. A hala'la elo"tti ho'napokban.
Teha't a szovjetek nem ero~ltette'k?
Nem.
A bi'ro'?
Nem. A te'nyek alapja'n... neki Nagy Imre'vel tulajdonke'ppen politikai gondjai
voltak, hogy az ENSZ-ben egy orsza'gnak nem lehet ke't miniszterelno~ke. Azon a
dra'mai KB-u~le'sen is, ahol ma'r olyan o~sszefu~gge'stelenu~l besze'lt, azt
hajtogatta: mie'rt nem i'rta ala' azt a papi'rt? Azt a papi'rt mie'rt nem i'rta
ala'? Arra a papi'rra gondolt, amit Roma'nia'ban kellett volna ala'i'rnia.
Hogy lemond?
Igen. A ma'sik, hogy a szovjetek a Ra'kosit szinte mindena'ron vissza akarta'k
hozni valamilyen beoszta'sba. Ezt olyan vesze'lyesnek tartotta, amely a pa'rt
felbomla'sa'hoz vezethet. E's azt gondolta, ha Nagy Imre't elmarasztalja'k
maxima'lisan, ebben az esetben ugye kive'gzik, akkor a szovjet vezete's meg
fogja akada'lyozni, hogy Ra'kosit visszahozza'k.
Ha't akkor te'nyleg a te'nyek alapja'n do~nto~tt a bi'ro'sa'g... E's a
szovjetek is megakada'lyozta'k magukat. E'rdekes, amit mond, eddig mindig
azokat a kombina'cio'kat hallottuk, hogy a Tito, meg a ki'naiak, meg a
Malenkove'kto'l fe'lo" Hruscsov, szo'val nem is volt akkora a ku~lso" nyoma's?

Volt ku~lso" nyoma's, fo"leg a ne'metek re'sze'ro"l, roma'nok re'sze'ro"l is.
Tito is nagyon te'bla'bolt a dologban, de hogy Hruscsov, a szovjet
szorgalmazta, az nem igaz."

Kedves Korosi Gabor!
Ho~lgyek, urak!

Ga'bor igy kezdi ira'sa't:

>Kisse' e'rtetlenu~l a'llok a Szalon, e's a magyar sajto' becsurkula'sa elo"tt.
>Abban, amit Csurka aug. 20-i Ne'ha'ny gondolata'bo'l la'ttam, sza'momra
>egyetlen u'j volt.

Lehet, hogy az elo"jelek ma'r kora'bban megvoltak, de sajnos e'n csak az uto'b-
bi ha'rom Csurkasa'gna'l e'reztem ezeket egye'rtelmu"en.

>Az, amit Cs. visszavont, pedig e'n azzal speciel nagyja'bo'l
>egyete'rtek. Antall to~bbek ko~zt aze'rt rossz miniszterelno~k, mert rossz
>korma'nyt a'lli'tott o~ssze, e's i'gy betegse'ge politikailag vesze'lyesse'
>va'lhat.

Nem tudom a ve'leme'nyed megca'folni! :-(

>A baj
>az MDF-fel van. Elno~ke'vel, aki olyan ostoba'n ta'mogatta a demago'gia't, abba
n
>bi'zva, hogy ez az ellenze'ke'nek a'rt (a pa'rton belu~linek is!). Nem vette
>e'szre, hogy ezzel o~nmaga marginaliza'lo'da'sa't segi'ti elo".

Ditto.

>Ez elso"sorban is annak a ko~vetkezme'nye, hogy az MDF te'nyleges cselekve'si
>programja't az elmu'lt majd 3 e'vben a teljesen koncepcio'tlan, csak taktikusna
k
>jo' elno~ke helyett le'nyege'ben mindve'gig a Csurka-Ko'nya-fe'le ta'rsasa'g
>adta, e's mindig az volt a siker, hogy ennek (akkor me'g nagyon durva'n
>sze'lso"se'gesnek la'tszo') vadhajta'sait valamennyire sikeru~lt levagdosni.

Amikor 1989-ban eljo~ttem sze'p haza'nkbo'l, nagyon hia'nyzott, hogy az MDF-nek
nincs igazi programja. Valaki azo'ta ero"sko~do~tt, hogy van. Most mi az igaz-
sa'g? Az MDF programja pl. a Ko'nya "mu"", vagy a ma'sik alalno~k iro'i mun-
ka'ssa'ga? (Nem Ko'nya'ra gondoltam, mint egyik alelno~kre!)

Majd i'gy fejezi be:

>Mellesleg az elmu'lt ne'ha'ny he'ten egy ma'sik legala'bb ilyen fontos
>to~rte'ne'ssorozat is zajlott Magyarorsza'gon. Kitudo'dott, hogy az IMF-hitel
>megvono'dott. Erro"l a tu~zija'te'k miatt szinte szo' sem esik. Pedig ez egy
>olyan folyamat re'sze, ami valo'szi'nu"leg sokkal fontosabb, mint a ho"guta's
>Csurka Pici legu'jabb paranoid ho"bo~rge'se.

Igen, alig va'rtalak, hogy visszagyere e's erro"l bo"vebb informa'cio't adj.
Ke'rlek, fejtsd ki, hogy ez mit jelent e's mivel ja'rhat? Annyit tudok, hogy
egyenlo"re elhalasztotta'k a do~nte'st, de u'gy e'rzem, hogy ma'r ez is ka-
tasztro'fa'lissa' va'lhat.

Mondd, nem sodorhatja ez az eseme'ny az MDF-et e'ppen a Cs. vonal fele', hi-
szen e'ppen o"k hangoztatja'k, hogy a Nyugatto'l a magyart fu~ggetlenne' kell
tenni?

U~do~zlettel:  Cser Ferenc

Kedves Mindnyajan,

elsosorban kozgazdaszok velemenyere vagyok kivancsi de ez nem azt jelenti,
hogy mas ne szoljon hozza, sot. Csak azt hiszem, az alabb kifejtett elkep-
zeles nagyon mukedvelo ismeretekre epul, es valoszinu, hogy a kozgazdaszok
kapasbol kijavitanak. Remelem, hogy az o szakismeretukkel ertelmesen kezel-
heto ez a kerdes, ami viszont masreszt a legszelesebb erdeklodesre tarthat
szamot.

A hazai politikai vitak kozponti kerdese a piac szabadsaga es/vagy
korlatozasa. A szabadversenyes kapitalizmus hivei azzal ervelnek, hogy
a termeles szabad piac mellett eri el maximalis hatasfokat, minden korlatozas
csak ront azon. (A maximalis hatasfoku termeles eseteben a termekek lehetseges
termelesi aranyai egy konvex kup kulso boritojan helyezkednek el, a konkret
helyzet a fogyasztok preferenciaitol fugg. Barmely belso pont a lehetsegesnel
kisebb termelest, ezert kisebb fogyasztast [hasznossagot] jelent.)

A piac korlatozasa tobbnyire valamilyen cel erdekeben tortenik, pl. ha egy
ceg monopoliumot szerez termekenek gyartasara vagy forgalmazasara, azzal
sajat helyzetet javitja masok rovasara, es fenn tudja tartani termeleset
akkor is, ha a piac mas resztvevoi olcsobban es meg mindig haszonnal tudnak
termelni ugyanazt a termeket.

Az fenti (idealizalt) elmelet csak az arucsereben resztvevo termekekre vonat-
kozik, vagyis azokra, melyek nem allnak korlatlanul barki rendelkezesere, hanem
beszerzesuk (termelesuk) celjabol mas termekek fogyasztasarol (termeleserol)
kell lemondani.

Leteznek azonban olyan (kozossegi) termekek, melyek nem allnak korlatlanul ren-
delkezesre, nem is korlatozzak mestersegesen a piacukat, megsem reszesei az
arucsere-folyamatnak. Ilyen peldaul az anyanyelv, az a kultura, ami meghata-
rozza az emberek gondolkodasmodjat, reakcioit (pl. erkolcs, szokasok), es bizo-
nyara meg sok mas termek is. Ezeket azert nevezem termeknek, mert nem allnak
elo erofeszites, es mas termek termeleserol (beszerzeserol, fogyasztasarol)
valo lemondas nelkul. Megis, a kozosseg tagjai nem mutatnak hajlandosagot arra,
hogy e termekek termelesenek koltsegeit (arat) ok szemelyesen fizessek meg.

Latszolag igen, valojaban azonban nem azonos ez azon kozossegi javakkal,
melyek kezzelfoghato anyagi termekben testesulnek meg.
Talan jo az a kezzelfoghato pelda, hogy a falu haranglabat epit, harangot
szerez be, es azt veszhelyzetek jelzesere hasznalja. A harang draga mulatsag,
de HA MAR MEGVAN, senki sem akar fizetni a hasznalataert, bar a harang megletet
es fenntartasat hasznosnak iteli. Ha a harang nem lenne meg, bizonyos termekek-
rol lemondana a harang kedveert. De mivel megvan, latszolag nem kerul bele a
cserefolyamatba.

Az anyanyelv, kultura stb. annyiban kulonbozik a haranglabtol es a harangtol,
hogy latszolag onmagatol megujulo eroforras, mint a levego vagy a folyoviz
(a regi szep, kornyezetszennyezestol latszolag mentes idokben). A haranglab
elkorhad, a harang megrozsdal, megkopik, elfarad stb., ezt mindenki belathatja,
es a harang jovobeli kicserelesere elore lehet gyujteni az anyagi tartalekot.
Az anyanyelv es a kultura a hasznalatban csak csiszolodik es gyarapodik, miert
kellene kulon torodni vele? Miert igenyelne anyagi aldozatot? Esetleg ugy is
ervelhet valaki, hogy az a kulturalis elem, amely hasznalat kozben nem gyarap-
szik felesleges, fenntartasa szuksegtelen, es eppen az uj, az adott helyzetben
szukseges elemek valtjak fel. A regihez valo ragaszkodas "retrograd", vissza-
huzo, a fejlodest gatlo, a (tag ertelemben vett) hasznossagot gatlo torekves.

Csakhogy ez nem igy van. A kozosseg tagjai (nem mind) teljesen szubjektiven
hasznosnak tekinthetik a regit  onmagaert valoan (ez tokeletes osszhangban van
a kozgazdasagi hasznossag definiciojaval). Ez esetben az illeto termek lete
nem egyszeruen anyagi feltetele a hasznossag eleresenek, hanem az maga a hasz-
nossag, a ketto egybeesik. Ugy is lehet ervelni (gazdasagi szemszogbol), hogy
az aktualisan folosnek vagy terhesnek mutatkozo kulturalis elem husszu tavon,
vagyis KESOBB meg hasznos lenne, de ha most hagyjuk lerombolni, ha nem tartjuk
fonn mestersegesen, akkor nem all majd rendelkezesunkre, mikor szukseg lesz
(lenne) ra. Ez az erveles a kulturalis javak megorzeset hosszu tavon megterulo
beruhazasnak tekinti (valoban ezek a javak az emberiseg lehosszabb atfutasi
es megterulesi ideju beruhazasai). Ezek fenntartasara jogosnak (hasznosnak)
latszik az aktualis piaci hatasok tompitasa, vagyis korlatozasa.

A nemzeti ertekek es a piaci szabadsag korul folyo eles vita, sot veszekedes
tehat akorul folyik, hogy mi tekintendo olyan megorzendo kulturalis erteknek,
amely erdekeben termelesi hatekonysagot kell felaldozni, ill. mely ertekek
megorzese mekkora aldozatot erdemel. A Csurka Istvan altal kepviselt nezet-
rendszer ennek a vitanak egyik szelsoseget fejezi ki, annyira fontosnak tart
bizonyos ertekeket, hogy azokert mas alapveto ertekeket is felaldozna, mint
peldaul az allampolgarok szabad velemenynyilvanitasa, a torvenyek tisztelete,
stb. A szelsoseges velemenyre jellemzo az is, hogy minden olyan nezetet az
ellenkezo szelsoseghez sorol, ami nem fogadja el az illeto velemeny alapveto
elemeit.

Mit gondoltok, mennyire vetheto a piac aktualis hatasa ala a kultura (illetve
annak egyes elemei), kulonos tekintettel a nemzeti elemekre? Hol van a helyes
kozeput? Mennyire fugg ez egyeni izlestol, es mennyire ervelhetunk targyszeru
osszefuggesekkel? Milyen celok tekinthetok kozosnek? Egyaltalan e filozofiai
jellegu kerdeskornek mi a gyakorlati megoldasa? (Ugyanis akar van elmeleti
megoldas, akar nincs, a gyakorlatban szuksegszeruen valamennyien valaszolunk
ra, legfeljebb nem tudatosan.)

Kosz szepen
Edo

1. A kozpenzbol lapot kiado (a Szerencsjatek Rt es a Hirlapkiado Rt
     mindannyiunk adojabol mukodik !!!) "bator" Csurka irja:

  " Goncz Arpad jogkoret onkenyesen kiterjesztve,hadseregparancsnoki minosege-
    ben megakadalyozza,hogy a hadsereg szallito jarmuvei,darus kocsijai el-
    szallitsak a hidakrol a kozrend ellen veto taxisokat,a kormany megbuktata-
    sara szervezkedoket"

   Alkotmanyunk nem teszi lehetove a hadsereg beveteset civilek ellen.

  " Amikor a partallam idejen politikai mecenast kerestunk es talaltunk
   az MSZMP reformszarnyaban akkor is csak Pozsgay Imrenen es koreben talaltuk
   meg ezt..."

   Ertheto,az MDF-nek az MSZMP PB volt a mecenasa .(v.o ki is az antikommunista)

   Nehany mondat a Mein Kampf csurkintott valtozatabol:

   "hogy szemebe mondjuk az ifjusagnak,mi az amit elfogadhatatlannak tartunk
   .A betegesseg,az eltartas kovetelese,a kitarto munkara valo keptelenseg,az
    idegen balvanyok imadasa."

   "avagy elni tud az uj magyar eletteret teremto lehetosegekkel."

   "bizony a romlasnak genetikai okai is vannak"


   2.  A Soros-bashingnak ne tapsoljon az , aki egy atlag magyar munkas
     evi keresetet kunyeralta ki tole.
     A kommunistak ellen ne uszitson az,aki egy tekintelyes reformkommunista
     patyolgatasanak koszonheti,hogy most nem munkanelkuli Csongrad megyeben.
     Ne oktasson ki totalitarianus rendszerekrol egy olyan csoport (az MSZDP
     un.nemzeti radikalis szarnyanak) volt tagja mely csoport vezetoi
     Szantay,Villanyi,Gyurics urak ellen a Magyarorszagi Nemzetiszocialista
     Part megalakitasaban valo reszvetel miatt vizsgalat folyik.


     Elek Gabor

Amit lehet es amit erdemes

Kedves Rona-Tas Akos!

Ezt kerdezed:
>Mit kellene Csurka Istvannak mondania, hogy TE sovinisztanak
>es fasisztanak tartsad ?
Termeszetesen, soven es fasiszta kijelenteseket.
Nem ertem, hogy amig egyfelol sokan azt serel-
mezik, hogy MASOK AKARJAK MEGMONDANI ROLUK, hogy
magyarok-e (jogos a folvetes: mondjak meg ok ma-
guk), addig masfelol nemelyek jogukhoz tartozonak
erzik, hogy MEGMONDJAK MASOKROL, fasiszta-e, naci-
e, illetve soven-e. Egyfajta ellentmondas, nemde-
bar?

>Mit kellene mondania Csurka Istvannak, mondjuk a Galilei-
>korrol, hogy TE, mint polgari radikalis, elsonek
>tiltakozzal, valamennyiunket megelozve ?
Ez uj. Sosem neveztem magam polgari radikalisnak.
Altalaban is irtozom a radikalizmusoktol, akarmi-
lyen szinure van festve. Csurka Istvan nemzeti ra-
dikalizmusa valasz egy masfajta radikalizmusra.
Igy szulik egymast a dolgok az idok vegezeteig...

>Azt mondod, hogy csak egy egyparti
>politikai rendszerben lehet egy partot sajat tagjainak
>biralatara felszolitani ?
Partot nem lehet folszolitani. Parttagok vannak,
akik a partot alkotjak. Partelnokot sem erdemes
folszolitani (esetleg megzsarolni lehet, mint
miniszterelnokot), mivel o a parttagok elott
felelos, nem pedig kulfoldon dolgozok elektro-
nikus vitatklubjainak tagsaga elott.
(Kulonben sok mindent LEHET. Peldaul, lehet suty-
tyomban alairni "illatos" levelkeket. Es ugyan-
akkor lehet ezen elcelodni is - szerencsere.)

>> Hol
>>vannak a kello lobbierok, akik Onoket (ala [nem]
>>irok ne figyeljenek) az MDF-ben megtamogatjak?
>
>Kerlek szepen, az MDF becsuletere legyen mondva, ezek a
>"lobbierok" ott vannak. Benne az MDF-ben (bar a kelletenel
>kisebb szamban).
Nem biztos, hogy ezek ugyanazok a lobbierok. Ku-
lonben milyen alapon minosited a kelletenel ki-
sebbre azok szamat, akik a leveleteket megtamo-
gatjak:
1. Honnan tudod, elolvassa-e barki a leveleteket?
2. Miert akarod megmondani, milyennek "kell" len-
   nie az MDF-nek?

>Azzal kezdted, hogy fegyelmit adatni nem
>nehez. Most nehez vagy nem ?
Ha meg tudnatok lobbizni a partfegyelmit, nem lenne
nehez. De a (szamotokra) kello lobbierok hianyaban
ez nem fog menni. Ra kell ebrednetek, hogy az MDF
nem a Ti fonnhatosagotok alatt all, ahol azt ertek
el, amihez kedvetek szottyanik.

Udvozlettel:                      Szekely Zoltan

Kedves Szalon!

Tudom, hogy most sokan - engem is beleertve - Csurkaval vannak elfoglalva, de
talan lesz aki ezt az irast is elolvassa. A helyi lapban talaltam a kovetkezo
cikket, amit roviditve elkuldok.

LINGUISTIC BATTLE BREWS IN NATION'S FACTORIES, OFFICES

   Nurse's aide Jordania Reed did not take it seriously when her nursing home
imposed an English-only policy last summer.
   After all, most of the aides at X Hospital in Gilroy spoke Spanish as their
native tongue, and Reed's bilingual skills had helped her land the job.
   It was common sense, Reed thought, to address English-speaking patiens in
English. But the Enlish-only rule also covered employees' PRIVATE conversations
in hallways, common areas - whereever patients might overhear. (Mi van, ha a
beteg nem tud jol angolul? Akkor keressen masik korhazat? Vagy ok beszelhetnek
spanyolul is, de az apolononek angolul kell valaszolnia?)
   Reed recalls thinking: "This is a stupid policy. They couldn't fire me for
speaking Spanish."
 Oh yes, they could. Reed got the axe Jan. 3, three days after being caught,
for the second time, speaking Spanish to co-workers.
   With a few carelessly spoken words, Reed found herself in the thick of a
linguistic battle brewing in factories and offices nationwide.
  As immigrants bring a growing variety of languages to the American work force
many employers say they need English-only policies to prevent the workplace
from becoming a Tower of Babel in which safety, prudoctivity and worker harmony
are threatened.
   But civil-rights groups (oh, ezekm a liberalisok a kakan is csomot keresnek)
say such policies are discriminatory, reflecting the racist fears of an Anglo-
dominated society grappling with an influx of Hispanic and Asian immigrants.
   No firm statistics exist, but civil libertarians say the number of language-
rights complaints they receive has grown since the mid-1980s. It is a legacy,
they say, of the "official English" movement, in which more than a dozen states
have made English the official language of government. (De nem a privat szfera-
eva.)
  (...)
  Edward Chen, attorney for the American Civil Liberties Union in San Francisco,
does not argue that immigrants should not learn English. The challenge, he says,
is encouraging immigrants to learn English without trampling their rights to
express their cultural heritage.
   That is largely uncharted territory. Guidelines published in 1980 by the US
Equal Employment Opportunity Comission say English-only rules cannot be imposed
except of "business necesity". But those guidelines are not legally binding, and
a mixed bag of court decision has done little to clarify what constitutes "ne-
cessity".
(Ezutan + es - peldak jonnek. Egyet irok le: A Puerto Rican warehouse
worker in N.Y. was fired after his supervisor overheard him talking in Spanish
about a pizza he had ordered for lunch. The worker ultimately won: His complaint
to EEOC forced the company to abandon its English-only policy.)
   (...)
   English-only rules in the workplace have the support of English First, a
Virginia-based group that is a key player in the "official English" movement.
  Employers should be able to impose language rules JUST AS they impose DRESS
CODES, said George Tryfiates, the group's executive director.
   --"Individuals are not entirely free in the workplace to express themselves
in every imaginable way possible," he said. "In some cases we agree to abide by
certaine rules." (Kiemelesek tolem; OF)

Mennyire altalanos ez a jelenseg? Elofordulhatna allami intezmenynel is? Hogyan
papolhatnak itt emberi jogokrol, ha ennyire semmibe lehet venni az egyik leg-
alapvetobb emberi jogot es megserteni az emberi meltosagot? Vagy ezeknel az uz-
leti erdek (??) fontosabb? (Csakugyan erdek?)
Ehhez hasonlot, hogy a maganeletbeli anyanyelhasznalatot korlatozzzak, csak
Csocso Romaniajaban hallottam, ahol csangok panaszoltak, hogy meg az utcan sem
volt szabad magyarul beszelniuk. (Kevesbe sulyos formaban ez a tobbi szomszedos
orszagban is elofordult.)
Orosz Ferenc, Riverside, Ca

Lehet, hogy csak egy aprosag...?

Kedves Rubin Gyorgy!

Megertem en, hogy a nemzeti konszenzus mibenlete-
nek megertese nem konnyu foladat. Bizony itt el-
kelne az ertelmes vita. Fontosnak is tartanam ezt,
szinte elengedhetetlennek.

Azonban ehhez szukseg lenne valamire. Ugy hivjak
ezt: johiszem. Nem tudok vitatkozni olyan (kulon-
ben igen tisztelt) vitafelekkel, akik "kiiratkoz-
tak" a johiszemu vitatkozok tarsasagabol. Kikre
gondolok? Azokra, akik nyilvanvalo rosszhiszemu-
segeket irnak le, es amikor ezt valaki szova te-
szi, meg ONEKIK ALL FOLJEBB, ahogy ezt ekes ma-
gyarsaggal fogalmazni szokas.

Az alabbi nehany sorod melyen elgondolkoztatott:
>Mivel magyarazod azt, hogy mig a zsidok kiirtasaban segedkezo magyarokat mindig
>fasisztanak nevezed, es sohasem magyaroknak, addig a sztalinizmus magyar-
>orszagi remtetteiben resztvevo zsido szarmazasu embereket mindig zsidonak es
>sohasem sztalinistanak nevezed?
Nem emlekszem, hol es mikor irtam ezt.

>Eklatans pelda erre pl a legujabb irasodban
>talalhato mondat: "A magyar tortenelem pedig nem bir el meg egy Robespierre-t
>(Kun Belat/Lenint/Hitlert/Rakosit)."
Ez a pelda sem segit: hol van itt az eklatancia?
Meg mindig nem vilagos: mikor es hol irtam azt,
amit allitasz?

A magam reszerol a sajat irasaim ertelmezesi jo-
ganak kisajatitasat nem tudom johiszemunek tekin-
teni. Plane nem, ha az ertelmezo altal adott "er-
telmezes" raadasul meg tenyszeru tevedest is tar-
talmaz. Azt hiszem, jogom van az altalam irottak
(az altalam folmutatott vitafeluletek) tartalmi
vedelmere.

A tovabbi johiszemu vitatkozas erdekeben fontos-
nak tartanam, hogy a folmerult problemara kiele-
gito valaszt kapjak.

Udvozlettel:                      Szekely Zoltan