Udvozlok mindenkit!

Ujra itt vagyok, pedig el se mentem, hanem  operacios rendszert csereltek 
a gepen, ezert volt ez egyhetes szilencium. Elnezest mindenkitol akinek 
nem tudtam elobb valaszolni, most sem irok mindenrol egyszerre, 
amire nem jut idom ( pl. "negerkerdes" ), arrol majd legkozelebb. 

Eloszor arra az egyesekben udvariasan, masokban kevesbe udvariasan 
felmerult kerdesre valaszolnek, hogy minek vagyok itt, ha nem birom 
az amerikaiakat. 
Azert, mert otthon egy fizikus osztondijabol nem lehet megelni. 
Idejottem tehat gazdasagi okokbol, es itt egy nagyon ellenszenves 
kornyezetet talaltam. Az amerikai eletforma hihetetlenul unalmas, az 
eletminoseg ( ez nem azt jelenti, hogy valaki hany hamburgert tud venni 
a fizetesebol ) elkepesztoen alacsony, erre maguk  az amerikaiak is 
sokat panaszkodnak ( szerintem egyebkent meg a nemzeti betegsegnek szamito 
koverseg is annak a kovetkezmenye, hogy az evesen kivul nincs mas 
oromuk, amiben kielhetnek magukat ). Ezt az eletformat, amitol ok is 
szenvednek, ahol az emberek mar normalisan beszelgetni sem kepesek 
egymassal, egyszeruen a sajat ertekrendszeruknek es a kultura iranti 
tisztelet teljes hianyanak koszonhetik, egyebkent annyi penzzel, 
ami itt van, egy kulturalis es joleti paradicsomot is letrehozhattak 
volna. Nemcsak a sajat eletuket tettek dogunalmassa, de az en itt 
toltendo idom elviselet is feleslegesen megnehezitettek, ezert pedig 
enyhen szolva nem kedvelem oket. Azt hiszem, annak, hogy gazdasagi 
okokbol itt vagyok, semmi koze ahhoz, hogy szeretem-e oket, sem ahhoz, 
hogy a kulturalis szintjukrol mi a velemenyem. 

Bokor Eva irja Findler Mikinek:

> Eloszoris kerlek, olvasd el Kaiser Andras cikket (SZALON.452)! Ezutan
> olvasd el a valaszokat, amit eddig kapott. Meglatod, hogy a reakciok
> kozul az enyem meg igen tapintatos volt. 

> Elolvastad Janos Jozsef cikket a 460-ik szamban? Ugyanazt irja, mint en
> de sokkal kemenyebben (ugyanakkor nagyon szepen) fogalmaz:

Ehhez annyit azert megjegyeznek, hogy egy velemeny megalapozottsagat 
nem feltetlenul igazolja az, hogy van nala szelsosegesebb velemeny is. 
Ezt pl. az otthoni politikai eletben sajnos jol megfigyelhetjuk. 

Most nezzuk Janos Jozsef szepen fogalmazott velemenyet:

>Egy idegen
>kulturat megertes nelkul lenezni nagyon-nagyon primitiv,
>ostoba, sznob, kulturalatlan, korlatolt, es meg csak nem is
>europai (a Thomas Mann-i ertelemben) dolog. Ezen a diplomak
>szama sem segit.

Az "idegen kultura" -ra valo hivatkozas tenyleg jol hangzik, de en nem 
errol beszeltem, hanem eppenhogy a kultura hianyarol. 

Ha egy arab a vacsora utan bofog, azzal a vendeglato iranti tiszteletet 
fejezi ki, es azt, hogy izlett neki a vacsora. Ez az arab kultura resze. 

Meg tudnad mondani hogy amikor egy amerikai egy egyebkent nagyon jo 
hangverseny kozben percenkent szorcsogteti az orrat, krakog, rofog, 
ujsagot olvas(!!!) ( ugye el tudod kepzelni a zajt? ), teljesen 
ignoralja, hogy mas esetleg a zenere kivancsi, az mit jelent? Csak 
nem a zeneszek iranti tisztelet specialis, amerikai kifejezesmodja? 
Vagy amikor telen a konyvtarban a saros(!) cipojet felteszi az asztalra, 
ahova a kovetkezo olvaso majd a konyoket szeretne tenni, az mi? Vagy 
a masik rendszeresen elofordulo esetben leveti a cipojet, es tizmeteres 
korzetben nem lehet megmaradni a buztol, mert vagy orra nincs, vagy 
onkritikaja, de az en tapasztalatom szerint egyszeruen nem erdekli, 
hogy mast irrital a szaga? 

Te, aki itt elve feltetelezhetoen megerted az amerikai kulturat, 
bizonyara meg tudod magyarazni ezeknek a dolgoknak a kulturalis 
jelenteset? En a kultura hianyat, primitiv egoizmust latok bennuk.

Egyebkent talan nem is erdemes faradnod a "kulturalis kulonbsegeken" 
alapulo magyarazat keresesevel, ugyanis egy kultura kialakulasahoz 
tudtommal nehany ezer, nem pedig nehany szaz ev kell, tehat az 
eszak-amerikai, az ausztral, stb. kulturak mind az europai 
kulturkorhoz tartoznak, ezert nagyjabol azonos mercevel merhetoek. 

Regi igazsag, hogy az egyik ember jogainak a masik ember jogai szabnak 
korlatot. Gyakran a kulturalt kornyezet igenye es a bunko viselkedes 
szabadsaga kerul szembe egymassal. Peldaul: en megvettem a hangverseny- 
jegyet, es szeretnem elvezni az eloadast, ugyanakkor a szobanforgo 
amerikai illetok is megvettek a jegyet, es ugy gondoljak, hogy ennek 
fejeben ok rendezhetnek rofogoversenyt a nezoteren. Az ilyen konfliktust 
a szokasjog szabalyozza. A Zeneakademian az ilyen bunkokat nem turi el 
a kozonseg, itt viszont kb. hetven szazalek igy viselkedik ( mellesleg 
ez egy Yale diakhangversenyre vonatkozik, ami a kulfoldiek magas aranya 
miatt azt jelenti, hogy az amerikaiaknal az ilyenek aranya kb. 95 szazalek, 
ugyanis a kulfoldiek kozott ezt a viselkedest nem tapasztaltam ), tehat 
eleg remenytelen kuzdeni ellenuk, tul sokan vannak ahhoz, hogy ertelme 
legyen rajuk szolni. 

Altalanos tapasztalatom, hogy ebben az orszagban a kozvelemeny a kultura 
es a bunkosag konfliktusaban mindig a bunkosag oldalan all, a bunkosaghoz 
valo jog alapveto emberi jog, a kulturalt kornyezethez valo jog pedig 
amolyan "europai finnyaskodas", itt bunkonak lenni azt jelenti, hogy 
az illeto kiall a jogaiert, nem hodol be mindenfele "masok altal krealt 
elvarasoknak". Ezt ujabban mar Hollywoodban is erzik, pozitiv hoseik 
egyre primitivebbe es bunkobba valnak, es ezt lehetoleg felrerthetetlenul 
demonstraljak, mondjuk "ki a fene az a Michelangelo, talan az uj szakacs?" 
tipusu szoveggel.

Esetleg ezt nevezed "mas kulturanak"? En ezt a kultura hianyanak nevezem, 
es emiatt utalok itt elni, fuggetlenul attol, hogy esetleg anyagi okokbol 
megiscsak kenytelen vagyok. 

Ja, meg valami: a diplomaim szamat ide belekeverni abszolute felesleges volt. 
Ha jol emlekszem, Bokor Eva nezte ki a Radir -bol, hogy ezzel enyhitse 
a feminizmussal valo altala feltetelezett tapasztalatlansagomat, monvan, 
hogy biztos tulsagosan el voltam foglalva ahhoz, hogy "elettapasztalatot" 
szerezzek. Namost otthon hal' istennek nincs feminizmus, szoval az erveles 
santit ( a diplomakat otthon szereztem ). Akkor mar inkabb a buvarvizsgamra 
kellett volna hivatkozni, azt itt szereztem, es az is benne van a Radir -ban. 
Egyebkent szerintem jobb, ha ervekkel vitatkozunk, mint ha azon filozofalunk, 
hogy vajon miert is teljesen ertheto es megbocsajthato, hogy nincs igazam. 
Ehhez eloszor egyet kene ertenunk abban, hogy nincs igazam, ahhoz meg eloszor 
meg kene gyozni. Bokor Evanak, mint uj szalonosnak, sok sikert ehhez, 
bar en egy kicsit szkeptikus vagyok.

						Andras

Kedves Gabor!

Ezt i'rod Csoo'rit e's ta'rsait "bi'ra'lo'" i'ra'somrol'l:

>Fel kellett tennem, hogy aze'rt ide'zel, mert egyete'rtesz vele. Miuta'n
>konklu'zio'ja't elfogadtad...

Mie'rt kellett ezt fo~ltenned? Nem e'rtem az okot. Majd ilyet olvashatok:

>Nem tudtam Ro'lad, hogy sze'pi'ro' volta'l az 50-es e'vekben....

Persze, mert a fio'knak i'rtam ;-). De milyen sze'peket, hajjaj!

>Ve'dekezel: "Nem e'rdekel.." Az, hogy vetted magadnak a fa'radtsa'got e's
>bege'pelted, hozza'igazi'tottad megjegyze'seidet, arra utal, hogy e'rdekel,
>mi van benne.

Mire i'rtam, hogy nem 'erdekel? A MVSZ-re e's ege'sz belso" veszekede'seire.
De, hogy "uj nemzeteszmeny"-rol is olvashatok, az ma'r nem ege'szen ko~zo~m-
bo~s nekem. Azt hiszem, erre utaltam is. 

Azuta'n hosszasabb elemze's uta'n erre a konklu'zio'ra jutsz:

>Azt gondolom, annak megi'te'le'sekor, hogy Cs. alkalmas-e az MVSZ vezete'-
>se're, irreleva'ns, hogy i'rt-e e's mit a Ra'kosi emle'kko~nyvbe, irrele-
>va'ns, ala'i'rta-e 57-ben azt, amit szinte minden i'ro' ala'i'rt. Irrele-
>va'ns, van-e zsido' a csala'dja'ban. Ezek mind csak olyan hangulati elemek
>amik a hangulatkelte'shez, vagyis uszi'tas'hoz kellenek.

>De ez az ege'sz e'rdektelenek. Kezdetto"l fogva nem erro"l van szo'.

Kezdju~k a ve'ge'n, ugyanis ez a ko~nnyebb: egyete'rtek. E'rdektelenek.
Pontosan aze'rt, mert kezdetto"l fogva nem erro"l van szo'. Egyetlen szo't
sem ejtettem arro'l, hogy Csoo'ri alkalmas-e a MVSZ vezete'se're. Ko'ta Jo-
co'nak adott va'laszomban - amire hivatkozol is, hogyne, hiszen elku~ldtem -
kifejtettem (azt hittem, hogy ele'gge' egye'rtelmu"en, de ha nem, most meg-
isme'tlem):

>Harom szemelyt egy kalap ala vontam. Most is notat fujnak, amint 20-30
>evvel ezelott is azt tettek. Csak egy masikat. Es ebben is tarsak: elvtarsak.
>
>Nem, ne hidd azt, hogy szamon akarom rajtuk kerni, hogy akkor miben hittek,
>vagy mihez igazodtak. Szo sincs rola, az a mult. En a jelenuket kerem szamon.
>Azt, hogy, es ahogy s...t csinalnak a szajukbol. Mert ez a visszataszito.

Csoo'rit ide'zo" re'szletek utan a za'ro'gondolat pedig ez volt:

>Ez ma mar erdem. Ugy bizam! Mit kereshetne pl. Dery Tibor a magyar politi-
>kai palettan, ha netan elne? Sem husegnyilatkozat, sem III/3-as nyilatkozat,
>csak nehany evi borton es meg tobb evi szilencium. Biztos liberalbolsevik
>atmento lenne. Ma. Mint Goncz Arpad.

Elso" levelemben sem bi'ra'ltam Csoo'rit, mint MVSZ elno~ko~t. Igaz, leadtam
a teljes ide'zetet, nem va'gtam belo"le ki semmit. Amikor viszont egyu~tte-
sen e'rte'keltem a 3 szeme'lyt, ezt i'rtam:

>No majd a Csoori fele MVSZ bank gondoskodik rola, hogy a karpotlasi jegyek
>erteke megmaradjon. Az emberek erteke ugy latszik mar nem annyira fontos.

Most kedves Ga'bor! Szeretne'm megke'rdezni, hogy miuta'n ezeket elolvastad
mire gondolta'l? Hogy jutotta'l arra a ve'gko~vetkeztete'sre, hogy e'n Csoo'-
ri alkamlmassa'ga't elemzem? Olvasd el amit ide'ztem. Az sem ezt teszi.
Puszta'n annyi volt a konklu'zio'ja (miuta'n emi'gy ide'zte Csoo'rit:

>Ezzel kapcsolatban Csoori Sandor elnok vazolta a szervezet uj feladatait es
>surgette  a vilagmagyarsag egymasratalalasat, a lelkek egyesiteset, az uj
>nemzeteszmeny kialakitasat.

majd azt a csuda'latos versike't:

>Es a szine elott teszek hitet raja, en leszek a leghubb ifju katonaja)

hogy (ugyan bonyolult a mondat, de remelem neked nem okoz fejfa'ja'st):

>Rakosi hu katonaja most a vilagmagyarsag osszefogasan faradozik, de kerdes,
>lehet-e hitele, pld. a nyugati magyarsag elott olyan embernek, aki par
>evtizeddel ezelott minden kenyszer nelkul dicsoitette a magyar nep hohe-
>ranak nagysagat...?

Mondd, ke'rlek, te mindezt el is olvastad? Te erre nem szisszente'l fel? Te 
nem jutsz az ide'zet uta'n hasonlo' ko~vetkeztete'sre? Mert e'n ezzel e'rtet-
tem egyet e's ezt ero"si'tettem me'g Ko'ta Joco'nak i'rt  e's fentebb ma'r
ide'zett va'laszomban. Csoo'rinak elo"ttem nincs hitele! Etto"l me'g lehet
annak a so'hivatalnak az elno~ke, amit MVSZ-nek neveznek, mert az engem nem 
e'rdekel. Most sem. Multkor sem.

A minden ke'nyszer ne'lku~lise'get magad is elismerted, merthogy me'g annyira
ifju volt Cso'ori. E's ezekuta'n teszel nekem szemreha'nya'st e's i'rod, hogy

>Ezek mind csak olyan hangulati elemek, amik a hangulatkelte'shez, vagyis 
>uszi'ta'shoz kellenek.

Hol uszi'tottam az ira'saimban? Nekem kellettek-e ezek az elemek, vagy csak 
most ra'm csu'sztatod azokat? Hogy vitatkozzunk, ha ennyire nem azonos az
i'rott szo~veg jelente'se egyma's sza'ma'ra? Most mit olvassak ki az ira'sod-
bo'l? Va'dat? Helyteleni'te'st? Te nem e'rzed az ilyen szereple'st visszata-
szi'to'nak?

Ha most azt i'rom, hogy nem hiteles nekem annak a szeme'lynek a libera'l-bol-
siza'sa, aki me'g 1984-ben is Deficit c. dra'ma'ja'ban u'gy vitte bele a po-
litika't, hogy a me'rno~k u'r sza'ja'ba adta: van egy fe'lelmetes fegyvere,
a Kommunista kia'ltva'ny (magyara'n ez utala's a pa'rtvezete'snek a kommu-
nista alapeszme'kto"l valo' vesze'lyes elte're'se're), akkor megint csak
uszitok? Amikor Csurka u'r ellenze'kise'ge't me'g ebben la'thattuk? Persze, 
kenye'rfe'lte's, semmi ma's :-((

Heccbo"l va'laszoltam neked: e'n sem i'rtam ala'. Te'nyleg nem i'rtam ala'.
Most mie'rt o~tlik fel benned a ke'rde's: tala'n sze'pi'ro voltam? Mie'rt
kellett volna annak lennem? Gondolod, hogy csak a sze'pi'ro'kkal iratta'k 
ala'? Gondolod, hogy egyetemi tana'raim egy re'sze nem i'rta ala'? Gondo-
lod, hogy nem volt me'g sza'mos olyan vezeto" e'rtelmise'gi' szeme'lyise'g,
aki megtagadta az ala'i'ras't? Gondolod, hogy velu~nk, akkori egyetemi (BME)
hallgato'kkal nem akarta'k ala'iratni? Gondolod, hogy nem volt olyan ko~z-
tu~nk aki ala'i'rta? E'n nem. Tudtam, hogy ezzel egyetemi oktato'i pa'lyafu-
ta'somnak ve'gleg lo"ttek, me'gsem i'rtam ala'. Nos, ebben a "va'rakoza'som- 
ban" nem is csalo'dtam! _Nem ta'mogatja a Pa'rt politka'ja't_ - ez a'llt ne'-
ha'ny e'v mu'lva a mino"si'te'semben. 1961-ben. Me'gsem ba'ntam meg, hogy
nem i'rtam ala'. 

Ennek ellene're nem kezdem nemzeti mellem do~ngetni, hogy: u'j nemzeteszme'ny
meg hasonlo'k. Csoo'ri sza'ja'bo'l ez disszona'ns akkord! Csurka'e'bo'l is!
Jeszenszkye'bo"l is. Nagyon diszzona'ns. Ha uszi'ta's, ha nem, e'n most is 
csak azt tudom i'rni:

>Mert ez visszataszito.

U~dvo~zlettel:  Cser Ferenc

Kedves Feri!

E'n azt gondolom, hogy Csoo'riban e's Csurka'ban a legfontosabb ko~zo~s elem,
hogy mindketto"ju~k neve Cs-vel kezdo"dik. Enne'l ma'r az is keve'sbe' ko~zo~s
bennu~k, hogy mindketten viszonylag kora'n ott voltak az MDF-ben, meghogy
mindketten irodalma'rok. Teha't amikor Csoo'riro'l van szo', akkor nem fogadom
el, hogy egyszerre csak Csurka'ro'l, meg Jeszenszkyro"l, meg mit tudom e'n
kiro~l van szo', mint ahogy fordi'tva sem, noha ke'tse'gke'vu~l vannak
hasonlo'sa'gok. De nem fogadom el a kollekti'v bu"no~sse'g elve't, mindenki 
maga felelo"s aze'rt, amit csina'l(t).

Azt gondolom, nem e'rdem, hogy boldogult ifju'kora'ban Csoo'ri i'rt egy 
Ra'kosit dicso"ito" verset, meg ala'i'rt egy levelet 57-ben, amiben azt volt,
hogy az orsza'gban rend van, e's nincs szu~kse'g az ENSZ vizsga'latra.
De azt is gondolom, hogy etto"l me'g lehet hiteles ke'pviselo"je a ku~lfo~ldi
magyarsa'gnak. (E's tova'bbra is azt gondolom, hogy az elso" leveled erro"l
szo'lt, teha't ez egy releva'ns ke'rde's. E's tudod, e'n azon szisszentem fel,
hogy Te egy ilyen ocsma'ny uszi'ta'snak, mint amit ide'zte'l, felu~lsz.
Egya'ltala'n nem szisszentem fel azon, hogy Csoo'ri i'rt egy ilyen blo"dlit.
Sokan ma'sok is. Erre nem is emle'keztem, nekem ma'sok "tetszettek".) 

To~bb okom is van arra, hogy azt gondoljam, ez o~nmaga'ban me'g nem akada'lya
annak, hogy etto"l me'g Csoo'ri lehet hiteles szeme'ly, e's i'gy egyben 
ke'pviselo"je is a magyarsa'gnak (mert a dolgok persze i'gy fu~ggnek o~ssze,
hiszen az az a'ltalad ide'zett cikk erro"l szo'lt; ha nem o" lenne az MVSZ
elno~ke, akkor azt a jo'embert sem e'rdekelne'), vagyis az MVSZ elno~ke. 
(Az akada'lya, hogy alkalmatlan egy szervezet ira'nyi'ta'sa'ra, e's hogy 
ideolo'giai e's szeme'lyes vonatkoza'sban egyara'nt szo~rnyen elfogult. 
De ezek az a'ltalad felvetettekto"l fu~ggetlen kifoga'sok.)

1. A legkeve'sbe' fontos: a ku~lfo~ldi magyarsa'g sokmindenkit jelent, pl. 
Ace'l Tama'sokat is, akik most ho"bo~ro~gnek, de erro"l o'hatatlanul a bagoly 
mondja vere'bnek jut eszembe.

2. Csoo'ri nem 1989-ben (de me'g csak nem is '87-ben) kezdte bi'ra'lni a
rendszert, legala'bb a 70-es e'vekto"l ele'g ko~vetkezetes volt. O" 
le'nyege'ben 20 e've is azt mondta, amit ma. Legfeljebb ma'ske'nt. (E'n
egye'bke'nt nem nagyon lelkesedem aze'rt, amit mond, de ez megint egy
e'rdektelen melle'ksza'l.) E'n nem hiszek abban, hogy ha valaki egyszer 
elko~vetett valamit, akkor atto'l o~ro~kre bu"no~sse' va'lt, atto'l kezdve ma'r
csak a bu"nho"de's lehet a sorsa. Hiszek abban, hogy emberek meggyo"zo"dhetnek 
arro'l, hogy kora'bbi a'lla'spontjuk hiba's volt, e's megva'ltoztathatja'k 
ve'leme'nyu~ket. El lehet i'te'lni azt, amit Csoo'ri csina'lt az 50-es e'vekben,
a'mba'r e'n azt gondolom, hogy nem o" volt a bu"no~s, hanem az a kor, amiben 
e'lnie adatott. De azt gondolom, hogy ke'so"bbi teve'kenyse'ge ugyanu'gy 
anulla'lta az akkori hiba't (amit e'n nem nevezek bu"nnek, legfeljebb 
gyengese'gnek), ahogy pl. Hegedu"s Andra's ke'so"bbi teve'kenyse'ge feledtette 
sza'momra az a'ltala az 50-es e'vekben elko~vetett valo'di bu"no~ket. Mert
aze'rt azt pl. valo'szi'nu"leg nem lehet egy napon emlegetni, amit Csoo'ri e's
amit Hegedu"s csina'lt az 50-es e'vekben.

3. Embereknek van mu'ltja. Ha olyan rendszerben e'lnek, amiben olyan
kompromisszumokat kell ko~tni, amire ke'so"bb nem lehet jo' lelkiismerettel
visszaemle'kezni, akkor arro'l nem o"k tehetnek. Az emberek megko~to~tte'k
ezeket a kompromisszumokat. Lehet, Te sose. Akiket ismerek, to~bbnyire igen.
Me'g a 70-es e'vekbo"l is nagyon keve's olyat ismerek, aki ho"siesen
ellena'llt, e's elutasi'totta a felki'na'lt megalkuvo' kompromisszumot, ha't
me't az 50-esbo"l. E's e'n ezt nyugodtan mondhatom, mert 56-ban szu~ledtem,
i'gy nem volt mo'dom kompromita'lo'dni az 50-es e'vekben. Ha sza'modra csak az 
abszolu't szeplo"tlenek fogadhato'k el, akkor nagyon-nagyon keve's kive'tellel
senki sem hiteles, aki ma'r beto~lto~tte a 30-at. 

4. E'n nem fogadom el azok fennen hangoztatott erko~lcsi fo~le'nye't, akik -
lenet, csak gya'vasa'gbo'l, lehet, csak aze'rt, mert jobban akartak e'lni -
elmentek, elmeneku~ltek Magyarorsza'gro'l. Nem is i'te'lem el o"ket. Csak nem
fogadom el o"ket, mint i'te'lkeze'sre alkalmas ko~zo~sse'get. (Mint ahogy nem
is ko~zo~sse'g, o"k is egye'nek, akik ugyanu'gy felelo"sek saja't tettu~ke'rt,
e's ugyanu'gy csak saja't nevu~kben nyilva'ni'thatnak ve'leme'nyt, mint ba'rki
ma's. Nem hiszem, hogy Te minden ku~lfo~ldi magyarral ko~zo~sse'get ki'va'nsz
va'llalni, mint ahogy ez nyilva'n fordi'tva is igaz.) De itt a ki'gyo' a
farka'ba harapott.

Ko"ro~si Ga'bor

U.i. Ja, rosszul emle'kszel. Nekem nem ku~ldted el ku~lo~n a Ko'ta Jozsefnek 
     ku~ldo~tt va'laszod, mie'rt is tetted volna? I'gy azt persze figyelembe sem
     tudtam venni az elo"zo" va'laszomban, e's hivatkozni sem tudtam ra'.

Kedves Ga'bor!

Szeretne'm tudni, hogy mi a konklu'zio'd e's, hogy hogyan jutotta'l oda.
Mert csak aqzt e'rzem, hogy hadakozol e's Csoo'rit ve'ded, mintha ve'de-
lemre lenne szu~kse'ge. Pontosabban azt e'rzem, hogy e'n csina'lok valami
olyasmit - most Csoo'rival szemben, ami te'ged arra ke'nyszeri't, hogy
megve'dd, pedig magadtol nem kelne'l ve'delme're. Nem e'rtem, hogy mie'rt:

E'n ugyanis nem alkalmaztam a kollekti'v bu"no~sse'g elve't,
            nem emlegettem olyat, hogy Csoo'ri bu"no~s,
            nem azonosi'tom magam a ku~lfo~ldi magyarsa'ggal,
            nem elemzem a magyarsa'g ke'pviselete't (jo'llehet ide'ztem ilyen
                gondolatokat)
            nem ke'rem sza'mon sem Csoo'ri, sem Csurka, sem mas' mu'ltbeli
                teve'kenys'ge't,

mindo~ssze annyit a'lli'tok to~mo~ren e's kivonatolva, hogy

EGY U'J NEMZETESZME'T NEKEM NE ALAPITSON AZ, AKI EZELO"TT MA'S ESZME'RE ESKU~-
DO~TT,

mert
      _SZA'MOMRA_ AZ ILYEN SZEME'LY   N E M   H I T E L E S!
       ^^^^^^^^^                      ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
To~bbek ko~zo~tt ez is ko~zo~s a ke't i'ro'/ko~lto"-ben.

A to~b bi csupa'n bla-bla. Hogy sza'modra Csoo'ri hiteles-e, ez a Te dolgod.
Nem ke'rem sza'mon. Tudom, hogy ismert a PA'L-FORDULO' is, de sza'momra Pa'l
apostol sem hiteles! Azt hiszem ebben maradhatunk. Meg abban, hogy e'rdemes
lenne megkise'relni a ma'sik i'ra'sa't mege'rteni, esetleg me'g besze'lgetni
is tudna'nk.

Lehet, hogy te'nyleg nem ku~ldtem el Ko'ta Jozsefnek i'rt va'laszom, igy ha't
elne'ze'st ke'rek, hogy erre hivatkoztam. Viszont meggyo"zo"de'semme' va'lt,
hogy e'des-egy mindegy, semmin sem va'toztatna.

U~dvo~zlettel:  Cser Ferenc