UGY TUNIK A BEERKEZETT VELEMENYEKBOL, HOGY A NEMZETKOZI SEGELYEKNEK NINCS SOK G
YAKORLATI HASZNA, ELMELETILEG PEDIG  KAROS IS A FOGADO ORSZAGRA NEZVE. TULAJDON
KEPPEN MIERT, ES HOL ALAKULT KI EZ A FELE ADAKOZAS? MILYEN SZEMPONTOK VEZERELTE
K AZ ELSO SEGELY-MEGMOZDULASOKAT? AZTHISZEM, A MAI SEGELYKULDEMENYEKET ELSOSORB
AN A PROFITSZERZES INDITJA UTNAK, DE PERSZE EZT UN. HUMANITARIUS HANGZATOS SZAV
AKKAL SZEPEN ALCAZZUK. HA NEM LESZ PROFIT A DOLOGBOL, MEGSZUNIK MAJD PERSZE A S
EGELYEK KULDOZGETESE IS. A KERDES AZONBAN FELVETODIK, HOGY NEM JOBB-E A VILAGNA
K, HA MINDENT HAGYUNK A MAGA UTJAN MENNI? LOVOLDOZNEK BOSZNIABAN? NO ES? HA AZ
OTT ELOK EZT AKARJAK (VALAKI FOGJA A FEGYVERT)? EHINSEG A SZAHEL-OVEZETBEN? NO
ES? OK, MEGHALNAK PAR MILLIOAN, DEHAT EZ ERTHETO IS, MERT A RENDSZER (POLITIKAI
, MEZOGAZDASAGI, SZOCIALIS STB.) EZT NEM BIRJA. FOLDRENGES DONTI OSSZE L.A. VAG
Y KOBE-T? OK, ERTHETO, ILYENEK A GEOLOGIAI ADOTTSAGOK, EZZEL SZAMOLNI KELL, HOG
Y PAR MILLIOAN SZINTEN ODAVESZNEK. DE HA SEGELYEKKEL FENNTARTJUK VAGY VISSZAALL
ITJUK AZ EREDETI HELYZETET, AZ HOSSZU TAVON CSAK ROSSZABB LESZ AZ EMBERISEGNEK.
SZERENCSERE, A TOTALIS OKOLOGIAI KATASZTROFA AZERT MEG ODEBB VAN PAR EVVEL, IGY
MI MOST MEG JATSZHATJUK A JOSAGOS NAGYBACSIT KULDOZGETVEN A SEGELYEKET, ES MAGU
NK ELOTT TETSZELEGVE, HOGY LAM, MICSODA JOTEVOK VAGYUNK MI. EPITOBRIGADOKAT KUL
DUNK KOBE-BE, UJRAEPITENI A VAROST, HOGY AZUTAN 200 EV MULVA ISMET PAREZREN HAL
JANAK MEG A KOVETKEZO FOLDRENGESTOL? KAJA SZOMALIABA? HOGY AZUTAN FELSZAPORODVA
, MAJD ISMET KIEHEZVE UJABB POLGARHABORU TORJON KI? BEKEKOZVETITES A SZERBEK-BO
SNYAKOK KOZOTT? HOGY OTVEN EVRE BETAKARJUK AZ IZZO PARAZSAT? NEM JOBB, HA HAGYJ
UK SZEPEN A DOLGOKAT, HADD GYILKOLASSZAK LE MAGUKAT KEDVUKRE? DUNA TV KOZVETITE
S ERDELYBE? MIERT NEM SZABAD HAGYNUNK, HOGY A SZEKELY MAGYARSAG ROMANNA ASSZIMI
LALODJON, HA EGYSZER EZ A TERMESZETES FOLYAMAT? NAGY NEPEK, BIRODALMAK TUNTEK E
L A SULLYESZTOBEN AZ ELMULT EVEZREDEK ALATT; MEZOPOTAMIA HELYEN IS HOMOKOT HORD
 A SZEL. AZONBAN ATTOL TARTOK, NEKUNK MAR NINCSENEK EVEZREDEK HATRA, HA ILYEN U
N. HUMANITARIUS UTON INTEZZUK A DOLGAINKAT. AMIT MAJD HATRAHAGYUNK AZ UK-UNOKAI
NKNAK, AZ EGY "SZEP UJ VILAG" LESZ.        NAGY SZIVASSAL.


UDVOZLETTEL: SZABO ANDRAS


PS: ELNEZEST AZOKTOL, AKIK A NAGYBETUK MIATT KOZEPES IDEGSOKKOT KAPNAK. A XEDIT
-EM VALAMIERT MOST MINDENT NAGYBETUKKE VALTOZTAT A FILE VEDESEKOR (????)

>Felado : Buday Karoly
>
>Olorin irja a VITA 166 ban:
>
>>.......
>> Ezert gondolom, hogy a humanizmus igenis az, amikor az ember olyan utat
>>jar, ami talan embertelennek tetszik, alkalomadtan meg ertelmetlennek is,
>>de a tobbi ember szamara (noha lehet, hogy nem ertik) csak jot jelent.
>>                                                                   Olorin
>
>Eljen a PROLETARDIKTATURA! de a fasizmus sem megvetendo.
>
>Karoly

	Nem szeretnek Olorin fogadatlan prokatora lenni, nem is hiszem hogy
szuksege lenne ra, de ugy tunik, B.K. alapvetoen felreertette a gondolatat.
	Ugyanis nem az a humanista, aki masokra kenyszerit valami olyat, amit
azok embertelennek es ertelmetlennek ereznek; hanem aki kepes maga olyan
eletet elni, ami a kivulallo szemevel nezve esetleg embertelen (-ul nehez),
sot alkalom adtan meg ertelmetlen is, de megis "a tobbi ember szamara (noha
lehet, hogy nem ertik) csak jot jelent." (Lasd: Terez anya, szerzetesrendek,
stb.)
	Ha megis en ertettem volna felre Olorint, remelem kijavit.


						Makra Zsigmond

Tiszelt vitazok, Vonyi!

	Tegnapi irasodat olvasva nem tudtam megallni, hogy ne fuzzem hozza a
magamet. Aztan ahogy kezdtem fejben osszegyujteni a mondandomat, ra kellett
dobbennem, hogy hihetetlenul szerteagazo a tema. Igy a rovidseg kedveert
inkabb csak felvetek egy-ket gondolatot.
	A gyokeres valtoztatashoz mindenkeppen az emberek tudatat,
gondolkodasmodjat kell megvaltoztatni. Sokan egyszeruen nincsenek tudataban
annak, hogy az a hulladek, amit behajitanak a szemetledoboba, beleontenek a
lefolyoba, az nem tunik el a vilagbol, csak egy idore eltunik a szemuk elol.
Ugyanigy sokan nem tudjak, hogy nem mindegy, egy almacsutkat vagy egy
hasznalt akkumulatort dobnak a bokrok koze. Ezen tanitassal lehet valamennyit
segiteni, de a bajnak ez meg csak nagyon kis resze.
	Ipari meretekben a kornyezetszennyezes megakadalyozasa talan inkabb
jogi szabalyozas kerdese, es azt hiszem, ez is csak akkor mukodhet, ha egy
cegnek anyagi haszna van a kornyezet kimelesebol. Nehez tema, inkabb nem
folytatom, mert nem lehetne nehany szaz sornal kevesebbe suriteni.
	Irasod vegen felsejlik a valoban alapos megoldas lehetosege. En
legalabbis igy ertettem: ra kellene jonnie az emberiseg nagyobb reszenek
arra, hogy nem a tobb fogysztas (es hulladektermeles) "az" eletcel. Ezt is
meg lehetne magyarazni, meg lehetne tanitani, de a ma mukodo tarsadalmak
donto tobbsegenek mozgatorugoja, alapja a termeles-fogyasztas dinamikus
egyensulya. A termeles egyreszrol kiszolgalja a novekvo keresletet, masreszt
az uj fogyasztasi lehetosegek felkinalasaval uj igenyeket teremt. Ezt a
korhintat segitik hajtani a reklamok, az ugynokok, elhitetve a potencialis
fogyasztoval, hogy neki igenis szuksege van arra, amit neki el akarnak adni.
Emellett tobben vannak, akik megvesznek valamit mert "nekem ugyan semmi
szuksegem ra, de a szomszednak is van", mint azok, akik fuggetleniteni tudjak
(probaljak) magukat a rajuk zudulo reklamaradattol, es komolyan megkerdezik
maguktol, hogy: "Mire fogom en ezt hasznalni? Mennyit fogom hasznalni?
Erdemes nekem erre ennyit kolteni? A mar meglevo ..... nem lenne ugyanilyen
jo?"
	Sokan halalukig azt hiszik, hogy attol lesznek boldogok, attol lesz
teljes az eletuk, hogy mindig tobbet, egyre nagyobbat, egyre jobbnak hittet
vasarolnak; a legnagyobb veszteseg az anyagi veszteseg, penzzel minden
merheto es elerheto. Nagyon erosek azok a hatasok, amelyek ezt a hitet
igyekeznek erositeni mindenkiben, naprol-napra, kora gyerekkortol kezdve,
illetve sokan, akik tehetik, igyekeznek ugy alakitani a vilagot, hogy ez igy
legyen, es az anyagi fuggoseg mindenkinek az eletet alapjaiban meghatarozza.
Attol felek, hosszu tavon ez csak a mai tarsadalmak, es veluk egyutt talan a
mai kultura osszeomlasahoz vezethet, de tulsagosan eros a hangja, nagy a
hatalma a rovid tavra tervezo, manak elo lelkiismeretleneknek  es
tudatlanoknak.
	Lassan egeszen mas iranyba fordul az eredeti gondolatmenet, a sorok
koze is tul sok kezd becsuszni...

                                 		Makra Zsigmond

Kedves Vonyi, es mindenki mas,

A cimedbol arra kovetkeztetek hogy Te Magyarorszagon elsz. Ugy erzem azt fontos
megjegyezni, hogy ami a pazarlast illeti, a szokasok es felfogasok orszagok
szerint valtoznak. Itt az USA-ban a gyerekeket a suliban tanitjak hogy mi
tortenik a recycle-olas kovetkezteben az anyagokkal, miert kell ujrafeldolgozni
mindent, stb. Azt is tanitjak nekik hogy miert kell elzarni a csapot
szappanozas kozben es lekapcsolni a futest ejszakara. Az itteni uzletek minel
tobb anyagot probalnak ujrafeldolgozni, es minel tobb termeket gyartanak ami
teljesen ujrafeldolgozott anyagokbol keszult (ujsag, vc papir, muanyagok stb).
En ugy erzem hogy a szemeteles itt nem sikk mar. Ez a valtozas persze enm
tortent egyik naprol a masikra. A tv tele van reklamokkal amik mind az
ujrafeldolgozast hiredtik stb. Mindezzel csak azt szeretnem bizonyitani hogy
valtozas igenis lehetseges es hogy az bussines-ek tobb uzletet es vevot kapnak
ha tamogatjak ezt. Lehet hogy Magyarorszagon ez meg nem tortent meg. Velemenyem
szerint az embereknek meg kell tanulniuk, hogy a pazarlas nem gazdagsagra utal,
hanem felelosegtelensegre es onrombolasra. Amikor valaki kidobja a fogkremes
tubust ami meg felig tele van, akkor csak maganak art, mivel a penzet
vesztegeti amikor uj tubust vesz, es a gyerekei jovoet veszelyezteti.
Magyarorszagon nagyon nagy szukseg van kornyezetvedelmi oktatasra.
     Ami a nepessegnovekedest es ehezest illeti: nem emlekszem hogy hol
olvastam (nem Sun-ban volt!!) hogy ha az amerikaiak 15%-al csokkentenek a hus
fogyasztasukat akkor a fennmarado hus, viz es gabona eleg lenne arra hogy
megszuntesse az afrikai ehseget... Elkondolkodtato...

Udv,
Lorinczy Andi

Mar par hete kovetem a vitat a ferfi harfasokrol, ekozben talaltam ra Stefi
levelere amiben a feminizmus ir. Mivel ez eleg regen volt es csak egyszer
olvastam el, valoszinu hogy par dolgot felreertettem, igy elre is elnezest
kerek es helyreigazitast orommel fogadok...
Stefi allaspontja kicsit meglepett - a feminizmus reszerol beszelek. Abban
egyetertek vele, hogy itt az USA-ban sokan tulzasba viszik a dolgot, de amit a
nok feladatarol irt azon en egy kicsit helyesbiteni szeretnek.Velemenyem
szerint addig egy egeszseges feminizmusrol beszelhetunk amig az enm fordul a
radikalis oldalba es hirdeti a ferfi kizarast a reprodukalo folyamatbol. Megis,
azt hiszem hogy feminizmus sokban segitette es meg mindig segiti a noket.
A genetikai "osztonunk" a csaladalapitas, gyerekszules stb. Megis, ahhoz en
kovetelem a szbadsagot hogy ha ugy dontok hogy en dolgozni fogok es career-t
fogok csinalni, akkor en megkovetelem hogy legyen szabadsaom igy donteni. Ha
pedig vgre eljutok oda hogy dolgozzak, akkor pedig azt varom el hogy
ugyanannyit fizessenek nekem mint amennyit  a ferfi kollegaim kapnak. Es persze
azt hogy senki se becsulje le az eszmei es fizikai kepessegeimet...
Visszagondolva a rokonaimra, nagyon elszomorit az otthoni helyzet. A nagynenem
reggel 4-kor kel, foz, munkaba megy, hazajon, foz es takarit. A ferjerol
ugyanez nem mondhato el. Hol van itt az egyenloseg?! Mindkettojuk eletmodja
ugyanaz: munka 8 oran keresztul? Akkor miert a no az aki munka utan a hatjara
veszi a hazi teendoket?
Nem tudom errol mi a velemenyetek, a valaszotokat szivesen varom.
Udv,
Lorinczy Andi

Ohio, figyelem!
A rendezok megkertek, hogy tovabbitsam a kovetkezoket:

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Magyar (sovideki-szeki) tanchaz lesz januar 27-en, penteken 7 orakor delutan
Columbusban a Buckeye Village kozossegi hazaban. Mindenkit varunk tanitani,
tanulni, tancolni.
Erdeklodni Borsos Krisztinatol & Nemethi Andrastol lehet a (614) 487-1568
telefonszamon, e-mail .
Hozzatok a barataitokat es a jokedveteket!

Andras
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

Varga Joska :{

Varga Joska, VITA#165:
>Lehet, hogy a szerelem (noi sugalmazasra torteno) feltalalasa/elterjesztese
>felelos a nyugati civilizacio hatalmas sikereert?

El tudnad magyarazni nekem, kedves Joska, hogy miben nyilvanul meg (legalabb
szamodra) ez a hatalmas siker? Komolyan erdekel, miutan mar nehany hete zajlik
a vita a tulnepesedes kapcsan arrol, hogy mennyifele valtozatos modon is
vagyunk nyakig a szarban...:-(
Masreszt, a szerelem tudtommal Keleten is elterjedtnek mondhato (a copyright-
jogokat illetoen nincsenek informacioim). Szegeny keletiek, ok miert nem
lettek olyan sikeresek, mint mi? %^O
Pe'ter

Amit a nepesedes szamanak alakulasarol irni szerettem volna, annak
az a lenyege, hogy a csalad altal felnevelt gyermekek szamat elsosorban
a tarsadalmi munkamegosztas szintje hatarozza meg. Minel differencialtabb
a tarsadalom, mennel nagyobb szukseg van a kepzettebb emberekre, annal
kevesebb gyermeket kepes az atlag csalad felnevelni. A szegeny orszagok
nepessegenek robbanasszeru novekedese is inkabb magabol a szegenysegbol,
mint a vallasi, nacionalista vagy egyeb ideologiakbol kovetkezik.

  Hogy vegul is az atlag csalad hany gyermeket vallal, azt a kozfelfogas
szabja meg. Ez, bar vegul is a tarsadalmi munkamegosztas milyenseget tukrozi,
leginkabb a leendo nagymamak velemenyen keresztul hat. Az egyhaz, a nagy
vezer es masok hajthatjak a maguket, a nagymamak mondjak ki a koz mertekado
iteletet.

  Ezt azt hiszem nem kell nagyon magyarazni. Sok olyan ember e'l kozottunk,
akinek sem testvere, de me'g unokatestvere sincs, masodik unokatestver is
csak egy vagy ketto. Nekem is van ilyen rokonom. Szepen berendezett
lakasaban e'l, egyedul, valoszinu egyedul is marad. Felmenoinek egyeduli
orokosekent me'g harom vagy negy haz, lakas leendo birtokosa.

   Ahogy korabban irtam, a nepesseg fogyasa, ha egyszer beindul, valoszinu,
megallithatatlan. Ma Franciaorszagban az iskolas gyerekek 63%-a olyan
csaladban jott a vilagra, ahol legalabb az egyik szulo kulfoldon szuletett es
ma mar francia allampolgar.

  Megkockaztathatom a kovetkezo feltevest. Ha a tarsadalmi munkamegosztas
eler egy fejlettebb szintet es a legfobb ertek az anyagi jolet es kenyelem
maximalizalasa itt es most, akkor a kozosseg a nepessegroppanas miatt
viszonylag rovid idon belul eltunik.

  Az "anyagi jolet es kenyelem maximalizalasa itt es most" egyik alapveto
eszkoze a mesterseges szuletesszabalyozas. A technikailag egyre
biztonsagosabb eszkozok, es ha ezek megis csodot mondanak, az abortusz is
rendelkezesre all ahhoz, hogy a szerelem,
ami ugye feltetlen resze a kenyelmes eletnek, ne hozhasson gyumolcsot.
Vagy csak pont annyit, amennyit jonak latunk. Ezzel eltavolitjuk a
spontan elemeket, csak az tortenhet, amit kivanunk.

  Ha a szuletesszabalyozasnak a termeszetes modjat, az idoleges
onmegtartoztatast valasztjuk es lemondunk az abortuszrol, akkor a spontan
elemek mukodese gondoskodhat a nepesseg megmaradasarol. Igaz, az onkorlatozas,
annak elfogadasa, hogy nem teszek meg mindent, amit egyebkent megtehetnek,
nem piackonform magatartas es ezert rendkivuli ellenallasba utkozik.
De az onkorlatozas, a spontanul mukodo termeszetes folyamatoknak a
megbecsulese, azoknak  e'pen tartasa a fenntarthato vilag kikerulhetetlen
eszmeje. Sajnos, latnunk kell, hogy a civilizacio fennmaradasa es
"az anyagi jolet es kenyelem maximalizalasa itt es most" nem osszeferhetoek,
barmennyire nem tetszik ez nekunk.

  Termeszetes, hogy a gazdag es itt-ott mar fogyatkozo nepessegu vilag
a tole telheto modon igyekszik a mesterseges szuletesszabalyozas modszereit
terjeszteni a szegeny orszagokban. Azonban magunkat csapjuk be azzal, ha
a sikertelenseg okat a vallas kepviseloinek  vagy a nagy birodalmakrol
kepzelgo politikai vezetok ellenallasaban latjuk. Ha a szegeny orszagok
mar nem lesznek annyira szegenyek, lakoi ugyis gondoskodni fognak a
szuletesszabalyozasrol.
   Kezdetnek talan annyit kene megprobalni, hogy
a gazdagok az adossagok cimen ne taszitsak oket meg nagyobb szegenysegbe.
Azzal, hogy az eladosodas miatt a vilagkereskedelem periferiajara szorultak,
gazdasagaik nem tudnak kialakulni, fejlodni. Pedig minden bizonnyal,
hagyomanyos ertekeiket felmutatva, lenne helyuk, tudnanak mit felajanlani a
vilagnak. De jelenleg, kiszoritva oket csaknem mindenhonnan, a
legszegenyebbekkel folytatott kereskedelem fo agazatava a fegyverkereskedes
valt. A nyersanyagaikert kapott keveske keszpenzbol az elit luxuscikkeket es
fegyvereket vasarol. A tulnyomo tobbseg pedig egyik naprol a masikra tengodik.
A gazdag vilagtol legfeljebb a Dallast es az ovszereket kapjak. Elkepzelhetjuk,
hogyan gondolkoznak rolunk.
    Udv, Laszlo

Szervusztok!

Riesz Ferencnek a VITA 169. szamaban kozolt irasahoz:
Mero Laszlo Eszjarasok cimu konyveben olvastam egy erdekes elmeletet az
elet ertelmerol ugy altalaban. (en lagalabbis igy ertelmeztem) Az elmelet
nagyon keves elofeltetelezessel el, am megis ugy tunik sok mindent
megmagyaraz. A lenyeg (kb): az elet egyetlen celja, hogy valami nagyon
picike micsodak ujra es ujra letrehozzak magukat. Ehhez un. tulelogepeket
szerkesztenek, amelyek kepesek arra, hogy kulonbozo korulmenyek kozott
fennmaradjanak, es biztositsak, hogy a picike izek ujra letrejojjenek.
A picike izek: a ge'nek.
Es igy szo sincs norol es ferfirol. Feladatokrol es karikakrol. Szerelemrol.
Stb. Nincs individum.
Na, hogy tetszik? :-}   (ez kajan vigyor)
					Radvanyi Tibor

Draga Holgyeim...!

Azert tobb onerzetet vartam volna toletek...
Hat erdemes egyaltalan Ertetek atuszni az oceant, elmenni vadaszni, holdraszall
ni...?
Hat erdemes Hozzatok szivhezszolo verseket, szonatakat irni...?

(azert persze...) kezcsokom

Feri, a Ti Csalodott Lovagotok
	8-(>
	'
	'
	'
	'

Andi es Vonyi feszegettek, hogy mikent lehetne az embereket leszoktatni
a pazarlasrol.

 Szerintem visszajarol nezik a dolgokat, ugyanugy mint a vegetarianusok.
(A husevok sokkal tobb bioszferat fogyasztanak ... stb.)
A kozos elvuk: fogyasszunk kevesebbet, tobbunknek lesz eleg.
 Pedig a merlegnek van egy masik serpenyoje is. Legyunk kevesebben, tobb jut.
Attol tartok ez a realista megkozelites.

Andi:
>az USA-ban es NY Europaban). Egy amerikai csalad annyi szemetet produkal egy
>het alatt mint egy afrikai falu 1 ev alatt... Velemenyem szerint fontosabb es
>egyszerubb lenne megtanitani mindenkit arra hogyan hasznalja es gazdalkodjon
a^^^^^^^^^^
>fold elemeivel, mint arra hogy hogyan hasznaljon birthcontrolt a 3. vilagban.

  Szerintem pedig pontosan annyian eheznek egy afrikai faluban, ahanynak eleg
az elelmiszersegely. Ha tobb segelyt juttatsz, legfeljebb tobben fognak ehezni.
(Ha tobben elnek ott mint ahany embert a terulet el tud tartani.)
  A pazarlas szintje pedig megegyezes kerdese. Ha en kidobom a tegnapelotti
kenyeret ahelyett, hogy megennem es veszek egy mait akkor most pazarlok vagy
nem ? Ha mashol eheznek akkor igen, ha mashol a tegnapit is kidobjak akkor nem.
Most miben allapodjunk meg. Ki definialja a szuksegletet ? A mai kenyer
szukseglet, vagy pazarlas es csak a tegnapi kenyer a szukseglet ?

(Motto:)
  A pazarlas visszafogasa zoldmoszateveshez vezet.

/Zsolt  /D.p.Z.B./