1. |
Re: A szabad es a kotott iskolarol. (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
2. |
A legutolso menedek (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
3. |
Muveszet mint menedek (mind) |
80 sor |
(cikkei) |
4. |
Oktatas Amerikaban es masutt (mind) |
55 sor |
(cikkei) |
5. |
A Gal karambol (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
6. |
TV (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
7. |
Menedekeink... (mind) |
77 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: A szabad es a kotott iskolarol. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A Magyar Nemzet irja:
>>Nehezen ertheto, hogy a kovetendo peldakent felhozhato, az atlagos
>>diakot oly keves tudassal kibocsato iskolakkal jellemzett orszagok,
>>peldaul az Egyesult llamok gazdasaga miert lehet megis annyira eros
>>es fejlodesre, valtozasra kepes.
Nem nehezen ertheto. A mostani egyetemekben, foleg a tehnikai szakon,
a legjobb eredmenyt az azsiai gyerekek erik el. Onaluk viszont otthon
meg meg van a fegyelem kulturalis okok miatt. Az en munkahelyemen
hardver/softvare a dolgozok tobb mint nyolcvan szazaleka ethnikai
kisebbsegekbol adodik.
Isten ments, ha magyarorszagon az amerikai modszerre ternek at.
Az csak az egyetemeknel, foleg a felsobb fokozaton valik be.
Lengyel Sandor
|
+ - | A legutolso menedek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Melocco Miklos egy szerencses ember. Ha magyar szineszkent, vagy
magyar novellairokent kellene megkeresnie a kenyeret, akkor jogos
lenne a sok sirankozas. Melocco tehetsege konvertibilis. A szobraszat
nyelve teljesseggel nemzetkozi. A vilag minden tajan megpalyazhatok
kozteri szobrok es epuletek; nemzetkozi zsurik dontenek szamozott
boritekokban benyujtott palyamunkakrol. Parizsi kozepuletek palyazatat
nyerik japanok es kinaiak; amerikai kozteri emlekmuvek palyazatait
itelik teljesen ismeretlen, kezdo muveszeknek. Melocco elott itt a
palya, itt a te'r: me'g csak emigralnia se kell. Eleg, ha rendszeres
kapcsolatban all newyorki es londoni ugynokeivel.
Nehez lenne bebizonyitani, hogy Magyarorszagon egeto hiany van kozteri
szobrokban. Sot, az egy negyzetkilometerre juto kozteri szobrok
szamaban Magyarorszag mar most meguti a vilagszinvonalat. Melocco
isteni szerencseje, hogy nincs bezarva a szuk magyar piacra: ehelyett
versenyezhet a vilag osszes elo szobraszaval, nyilt palyan, hatranyok
es megkulonboztetes nelkul. Csak tehetseg es marketing kerdese az
egesz. Hacsak nem az a helyzet, hogy Melocco egy Kisfaludy Strobl-
szintu tehetseg, aki csak hazai palyan kepes virulni, a protekcionista
allam emloin csungve.
-----
Fencsik Gabor
|
+ - | Muveszet mint menedek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Vagy nem fejeztem ki jol magam (ami nagyon is lehetseges), vagy en teljesen
maskeppen reagalok bizonyos dolgokra mint Kovacs Zoli. Mi van felhaborodasom
mogott?
Nem is tudom pontosan, hogy hol kezdjem. Majdnem Adam es Evanal kellene
kezdenem. Azzal, hogy az utobbi ketszaz evben a magyar ertelmiseg
kulcspoziciot toltott be hazank politikai eleteben, mivel nem volt
kozeposztalyunk; mivel elamaradottak voltunk, eppen ugy mint a mas nepek a
keleti felen Europaban, beleertve Oroszorszagot, ahol a szo "intelligencia"
szarmazik. Ez az orosz "intelligencia," kozvetve es kozvetlenul, allt a
bolsevik forradalom mogott. Magyarorszagon a "halado intelligencia" vezette
az 1918-19-es evek forradalmait, ugyancsak borzalmas kovetkezmenyekkel. Es ne
is beszeljunk a Magyar Kommunista Part intelligenciajarol 1945 utan! Persze
az ertelmisegnek voltak jobb napjai is: 1848 vagy 1956. De ertelmisegunk
vezeto szerepe az elet minden teruleten nem egeszseges valami. Ahogy mar
tobben megemlitettek a HIX-en az intelligencia ma meglehetosen baloldali
(tudom kulonben, hogy szobraszunk nem ebbe a kategoriaba esik) es azt is
tudjuk, hogy egyesek, mint ahogy Lengyel Laszlo mondogatta, nem tudjak
elhatarozni, hogy fel akarnak-e szallni a villamosra vagy sem. Ami alatt azt
ertette, hogy szocializmust akarnak-e vagy kapitalizmust. Regi egypart
rendszeren belul valami reformot, vagy valodi jogallamot. Neha kerekkotokkent
latom oket megjelenni a sajto hasabjain.
Na marmost abban igaza van vitatarsaimnak, hogy talan en valami olyat
kovetelek a magyar neptol, amire egyszeruen nem kepesek. Amit nem lehet
kipreselni belulok Marmint optimizmust, eletkedvet, remenyteljesseget, hitet
a jovoben, pragmatikus hozzaallast. Lehet, hogy ezeket kovetelni a magyar
neptol teljes lehetetlenseg, de ugyanakkor irtozatosan utalom ertelmesegeink
nyivakolasat (nem is tudom maskeppen kifejezni). Onsajnalattol csopognek, a
pesszimizmus csak ugy omlik beloluk es mivel vezetoszerepuk Magyarorszagon
oriasi, hatasuk a magyar nep gondolkodasmodjara ugyancsak oriasi. Es ez akkor
tortenik, amikor eppen a legnagyobb szukseg lenne mindazokra a pozitiv
hozzaallasokra, onsajnalat helyett, amit fentebb felsoroltam. (Es tegyem
hozza, hogy ez nem csak 1995 marciusa ota folyik, hanem mar az Antall-kormany
elso napjaitol kezdve.)
Nem ismerem a magyar felsooktatast ahhoz eleg jol, hogy el tudnam donteni,
hogy van-e ott pazarlas vagy sem. Hogy lehet-e kevesebb penzen jo szinvonalu
oktatast eszkozolni. Az a gyanum, hogy lehet, kulonosen akkor, amikor
olyanokat olvasok, hogy az egyetem tanarainak meg az ebedjukhoz is
hozzajarult az egyetem! Gondolom mas dolgokon tobbet lehetne sporolni.
Peldaul Ozdon. De az en irasomban nem ez volt a fontos mondanivalo. Ami engem
felhaboritott az az a kijelentes volt, hogy a muveszet az "egyetlen
menedekunk." Ne haragudjatok, de ez majdnem demagogianak hangzik. Negativ
hangulatkeltes nehez idokben. Sot, amit mond az nem igaz. A muveszet sajnos
nem fog segiteni az allandoan csokkeno eletszinvonal megallitasaban. Azon
csak befektetesek, ujabb munkaalkalmak es egy altalanos gazdasagi fejlodes
fog csak segiteni. Es mit is jelent az a szo, hogy menedek: ami a menekulonek
vedelmet es vigasztalast ad. Hat a magyar nepnek nem szabad menekulni sehova,
nemcsak a muveszetbe nem
Ami pedig azt illeti, hogy egy gazdagabb osztaly jelenik meg Magyarorszagon.
Erre talan a magyar nep nem volt felkeszulve. Georg Paul Hefty ir errol abban
a cikkben, amit a napokban ideztem. O mondja, hogy az SZDSZ teoretikusai
abban a tevhitben voltak, hogy a szocializmus
dekandens valtozata lehetove teszi majd azt a skizofren allapotot, hogy
szellemi, kulturalis, tudomanyos, muszaki, privat, csaladi, kozeleti es
politikai pluralizmus lehetseges--a jovedelmi es vagyoni pluralizalodas
veszelye nelkul. Es ok voltak az egyetlenek, akik ezen gondolkoztak. Marpedig
egy a politikai, szellemi pluralizmus nem lehetseges jovedelmi pluralizmus
nelkul. Igy van ez mindenutt a kapitalista vilagban. A magyarok csak nem
voltak felkeszulve ra.
De ha nekem nem tetszett szobraszunk kijelentese, hadd mondjam el, hogy
mennyire nem tetszik, ami a jelen pillanatban Magyarorszagon folyik. A
Horn-kormany egyre inkabb visszater a letezo szocializmus altaluk jol ismert
berkeibe. Lasd Horn Gyula legujabb otletet a gazdasagi miniszterelnok
helyettessel kapcsolatban, ami magaban is hiba lenne, de ha valoban Nagy
Sandorra gondol, akkor egyenesen hideglelest kapok. Micsoda otlet egy
rendszervalto gazdasagot letezo szocializmusbol kapitalizmusba a
szakszervezetek baloldali vezetojenek kezebe adni! Vagy ott van a Kuncze-Horn
osszecsapas a III/III iratokkal kapcsolatban! Vagy a Hungaroton atpasszolasa
egy magyar cegnek 200 valahany millio forintert, 600 millio helyett
valutaban, akkor amikor eddig egy krajcar, illetve cent sem folyt be a
kasszaba iden. Ha ez igy megy az orszag valoban tonkre fog menni!
Kozben megkaptam Kadar Gyorgy nagyon erdekes levelet. Arra majd kesobb
valaszolok.
(Balogh) Eva
|
+ - | Oktatas Amerikaban es masutt (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elvezettel olvastam a Magyar Nemzetben megjelent es Vegh Laszlo altal
kozreadott igen erdekes cikket A fogyasztoi tarsadalom iskolajarol. Amit az
amerikai iskolakrol ir, amit en a legjobban ismerek, mind igaz,
kiegyensulyozott, jo eliras: a szellemi elit es a plebs kozott a szakadek
oriasi. Az amerikai iskolakban a kozepes tehetsegu es kozepes erdeklodese
gyerek egyszeruen eltunik valahol a "tracking" vaganyain. Azok a gyerekek,
akiket egyszer besoroltak a "stupid"-ok koze, egyre stupidabb lesz. Mig a
legjobbak egy osztalyba terelve messze felulmuljak evfolyamtarsaikat akiknek
vagy az IQ-juk, vagy a tesztjuk egy alacsonyabb besorolas szerint masfajta
oktatasban reszesul.
Amit nehez csinalni az pontosan az, amit a cikk ajanl: osszekombinalni
valahogy a tekintelyen es a diak szabadsagan alapulo iskolarendszert. Pedig
bizonyos gyerekeknek vagy az egyik vagy a masik felel meg. Az anyam allando
ellenorizte, hogy megtanultam-e a leckemet, megirtam-e a nem tudom hany sort
"A"-bol meg "B"-bol, es ha szerinte nem neztek ki rendesen, akkor kezdhettem
ujra. Itt ellenben en igen sok diakkal talalkoztam, akik teljesen
"self-motivated" (Sajnos Orszagh professzor nem hisz ebben a
koncepcioban!--Talan onserkento lenne a megfelelo szo?) modon viszonyulnak a
tanulashoz. A papanak es a mamanak soha sem kell megkerdezni, hogy
elvegezted-e a hazi feladatokat. Ez nalunk elkepzelhetetlen volt. Es meg jo,
hogy igy csinaltak, mivel kulonben nem is tudom, hogy mi lett volna belolem.
Minel idosebb lettem, annal jobban erdekelt az iskola, mig az elejen a
felugyeletre feltetlenul szukseg volt. Tehat valamilyen testreszabott oktatas
lenne jo, de mikeppen hatarozzuk el, hogy ki mit igenyel.
Szerintem az amerikai iskolak kulonosen jok, amikor arrol van szo, hogy
megtanitsak a diakokat gondolkodni. Ugyanakkor elhanyagoljak az olyan
tantargyakat, ahol targyi tudas fontosabb: mint peldaul foldrajz, amit
mostanaban mar nem is tanitanak kulon targykent. En persze, sot idosebb itt
szuletett amerikaiak is, elriasztonak talaljak, hogy gyerekeiknek fogalma
sincs, hogy mi a fovarosa Danianak, vagy Finnorszagnak, vagy pedig,
Magyarorszagnak. Ide sorolnam a tortenelmet is. A masik targy amit egeszen
maskeppen tanitanak errefele az irodalom. Nalunk irodalomtortenetet
tanitanak. Elkezdjuk a Halotti beszeddel es befejezzuk a kozelmulttal. Ilyen
itt nincs. Van egy-ket kotelezo olvasmany, Shakespeare, jobb-rosszabb
amerikai vagy angol iro es ezzel vege is van annak amit mi
irodalomtortenetnek nevezunk. Ennek ellenere, egy elit egyetem angolszakos
hallgatoja jo tudassal fogja elhagyni az egyetemet.
Amit az elit egyetemekrol ir, abban is igaza van. Minden ami szem, szajnak
ingere azt megtalalhatja az ember az elit egyetemeken. Meg a menza is jo. A
konyvtarakban el lehet tevedni: 10 millio kotet korul. A szeminariumokon 3-4
ember vesz reszt kulonosen posztgradualis fokon. A professzorok igen
kepzettek, a felszereles remek, es igy tovabb es igy tovabb. Es ugyanez az
elit remekul megallja a helyet a szakmakban es a tudomanyos eletben. Lasd
peldaul a Nobel dijakat.
Szoval ez a helyzet. Valoszinuleg nem jo, mivel a lakossag oriasi hanyada
tudatlan. Es mostanaban mar nyilvanvalova valik, hogy ilyen tudatlan
lakossaggal nehezen lehet a mai szamitogepes technikaval hajtott ipart
munkasokkal ellatni. Kulonosen ha osszehasonlitjuk a nemet vagy a japan
munkassal.
(Balogh) Eva
|
+ - | A Gal karambol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Czigany Zsolt megemlitette a Gal Zoltan karambolt. Azt irja:
>Eloszor is a tajekoztatas objektivitasa nem
>kizarolag a sajto munkatarsain mulik, hanem az ugyben nyomozo hatosagoktol
>is, akik jo szokasukhoz hiven hirzarlatot rendeltek el.
Ez engem irtozatosan bosszant, ugyanis ebben a demokracia hianyat erzem. Es
abban is, hogy minden masodik politikus (500 osszesen) rendor konvojokkal
kozlekedhet.
>Ennek ellenere nem kerult szoba, hogy a motoros rendor hibazott volna,
>hiszen ki is gondolna arra, hogy a megkulombozteteto jelzes hasznalatara
>jogosultak ezt a jogot megkulomboztetett hatalomnak ereznek. Mindenki
>szamara nyilvanvalo, hogy ezt csupan megkulomboztetett bizalomnak tekintik,
>es tisztaban vannak azzal, hogy az atlagosnal sokkal nagyobb odafigyelest
>kivan. A trabantos, aki szabalyosan haladt (bar a 'szabalyosan' szot
>egyetlen riportban se mondtak ki) szinten nem lehetett a baleset okozoja.
>Akkor hat ki? A rendorseg szakertoi erre is megadtak a valaszt,
>megvizsgalva a rendorsegnel rendszeresitett Yamaha 600 tipusu
>motorkerekpart (TV hirado, kb ket hete), ami a szakerto szerint alkalmatlan
>rendori konvoj felvezetesere.
Nemregiben lattam az itteni teven, hogy milyen veszelyesek a mentokocsik
peldaul; irtozatosan sok balesetet okoznak, pedig van ilyen feny meg olyan
feny, meg szirena, sot meg nem is kerekparok. En egyszeruen megszuntetnem a
rendor konvojokat egyszeruen azert, mivel nem tartom elfogadhatonak egy u.n.
demokratikus orszagban az ilyenfajta megkulonbozteteseket. Azt hallom, hogy
500 helyett MINDOSSZE 300 embernek lesz joga az emberek eletet veszelyeztetni
a jovoben. Nahat, el vagyok ragadtatva!
(Balogh) Eva
|
+ - | TV (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bihari Barna irasaval kapcsolatban
szeretnem elmondani, mivel NEM ertek egyet.
A privatizacia azonnal a minoseg romlasat okozza. Ebben nem vagyok
biztos. Semmit, meg szemetet sem lehet eladni egy, a piac altal meg
elviselt minosegben. Egy peldat a lapok kozzul: a Magyar Hirlap eleg
silany volt 89 elott. A provatizacio igen jot tett neki, sokak
szerint (szerintem is) ma a legjobb napilap. Ezzel egyutt a felvetes
nem alaptalan, nem tudom, mi oldja fel a paradoxont.
Legyen allami TV, de a tulajdonos, az allam NE SOZLJON bele, kikbol
all a szerkesztoseg... Ez szerintem lehetetlen. Nem csak azert, mert
aki a dolgot finanszirozza, a sajat szaja ize szerint teszi ezt (es
itt most nem a kreten politikusok szocsoveve silanyitott
"lkotelezett" szerkesztosegekre gondolok, hanem "csak" arra, hogy a
tulajdonos megszabhatja, a hirmusorok, a gyerekmusorok es egyebek
aranyat, vagy egyes szerkesztosegek elere sajat emberet teheti.)
Ebben szerintem nincs kivetni valo. Gondoljunk csak bele: Ki lenne az
kozulunk, aki belevagna egy nagyobb vallakozasba, es a csapatat nem
maga allitana ossze. Foleg, ha a vallakozast o is penzeli...
Az informatikai szupersztrada Magyarorszagon tibb evtized! Ezt
egeszen magabiztosan ki merem jelenteni, mert nem eleg (sot: semmi!),
ha a magyak kiralyi NagyBudapest egyes (elit)keruletei rendelkeznek
ISDN kapcsolati lehetoseggel, ha a jol fizetett elitreteg meg tudja
vasarolni a tobb tucat A1-be kerulo onteraktiv TV-t. Ettol ennek meg
nem lesz orszagps jelentosege... Es ma az a teny, hogy videki
varosokban, hogy a lakosok tobbsegenek otthont ado falvakat ne is
melitsuk, meg a szatelit televizio sem altalanos, kabel [edig nincs.
Az informatika pedig nagy tomegek szamara uri huncutsag... Hala az
eddigi politikusi tokolodesnek, mely a NAT csuresevel-csavarasaval az
informatikai (alap)kepzest meg mindig csak vitaanyagok keretei kozott
tartja.
Dorozsmai Karoly
Budapesti Muszaki Egyetem
Kozlekedesmernoki kar
Epito- es Anyagmozgato Gepek
Budapest, 1521 Bertalan Lajos u. 23-25,
L epulet I em. 4.
Tel: 463-15-28
Fax: 463-30-59
E-mail:
|
+ - | Menedekeink... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Professzorasszony,
Szerencsesnek tarthatja magat, hogy nem itthon professzorasszony.
Eddigi irasait olvasva ugy tunt, hogy fentemlitett szerencseje tudataban
illo szerenyseggel (fellengzosen mondva: a tudomanyos kutatas stilusahoz
melto alazattal) figyeli az itthoni jelensegeket, es az itthoni rokonsag,
kapcsolatok, emlekek meg az allampolgarsag jogan joszandeku otleteivel,
velemenyeivel, javaslataival kozos dolgaink javitasara torekszik. Ebben a
tudatban irtam egy regebbi levelem vegere - latva a kisse melyre sikerult
stilusu biralatokat On ellen -, hogy "Balogh Evat pedig ne bantsatok..."
Orulok, hogy igy tettem... Akkor...
Remelem, a stilus minden HIX rovatban egyre javulni fog, a
velemenyek meg azert vannak, hogy kulonbozzenek, a Joistennek igen
nagy az allatkertje, ahany haz annyi szokas, ahany ember annyi velemeny,
stb, stb.
Valoban rankferne ne'mi amerikai stilusu pragmatizmus, de ha lehetne,
en meg azt is inkabb europai vagy akar magyar muveltsegi hatterrel
gyakorolnam szivesen. Nincs kizarva, hogy nem lehet, vagy legalabbis csak
a legfelsobb Elitnek lehet, ugy, mint Amerikaban. A tobbi, a po'rnep ott
szabadon maradhat analfabeta (legalabbis europai mercevel), szerencsere
az Egyesult Allamok alapito atyai es kesobbi nagyjai olyan jol megalapoztak
orszaguk geopolitikai, tarsadalmi berendezkedesi, piaci-gazdasagi, stb.
viszonyait, hogy az egesz vilag altal onkent es dalolva odahordott olcso
materialis javak piacan ok is (a muveletlen po'rnep... vagy
kozeposztaly?, vagy nem-elit?) joletre vannak itelve. Dicseretes
pragmatizmus, mukodik! Ott, Amerikaban. Kivanom, hogy a dollar ereje ne
csokkenjen lenyegesen, es a mindenkor szukseges szellemi Elit
potlasat, fennmaradasat, degeneralodasanak elkeruleset tovabbra is ujabb
es ujabb bevandorlasi hullamok tegyek lehetove. Gondoljuk meg ugyanis, mi
tortenne (tortent volna), ha nem minden piac a dollarnak udvarolna
(beware of Jap.Yen es DM, meg ECU? talan) es nem lettek volna az ir,
nemet, olasz, magyar, zsido, orosz, stb. (most eppen delkelet-azsiai)
nyomorult, szabadsagra torekvo (otthonrol hozott muveltsegi-oktatasi
igenyu) bevandorolt tomegek.
Izlesek es pofonok: en nem szeretnem szetvalasztani a "boseg
kosarat", a "jognak asztalat" es a "szellem napvilagat". Sot
megtapasztalvan mindharomnak szeles skalajat, ugy talaltam, hogy ha a
szukosseg nem afrikai merteku, akkor szivesebben adok le a "bosegbol",
mint a "jogbol es a szellembol". Sot azt hittem, ugy lattam, hogy ezt az
Amerikai Elit is alapvetoen es hallgatolagosan igy gondolja. Persze a
po'rnep elott nem mondja, azoknak a "boseg" (meg esetleg a "jog")
fontossagat sulykolja.
No de kedves Balogh Eva, mi nem vagyunk po'rnep es ez
Magyarorszag. Melocco Miklos pedig nem akarki, es kulonosen nem szokott
olbetett kezzel ulni. Masodik vilaghaborus emlekmuveket es nem Kadar
(Csermanek! pardon) Janos szobrokat emlitett.
"A muveszettol a tudomanyig ketsegbe vonjak ma a szellemi tevekenyseg
erteket. Pedig ez a legutolso menedekunk." Melocco Miklos ezt irta, es
ez ket mondat. Itthon olvasva ebbol a masodik mondat a panasz... az
erzelmi toltet... az amiben, leiroja is tudja, nincs semmi pragmatizmus.
Az elso mondat azonban szintiszta hazai aktualitasu pragmatizmus. Most
azon elmerenghetnenk, hogy a tudomany fontosabb-e pragmatikus
szempontbol, mint a muveszet (mondjam, hogy igen, hiszen nem muvesz,
hanem tudomanyos kutato volnek? nem mondom! a harang mindannyiunkert
szol, akar tudos, akar muvesz kongatja). Aki azonban a fenti idezojeles
elso mondatot elolvassa, az tudja, hogy nem a szobraszokrol es a
fizikusokrol van szo, hanem a teljes magyar szellemi eletrol, es
legfokeppen es elsosorban a gyermekeink oktatasarol es szellemi
neveleserol. Utolso menedekunk... persze, hogy az. De ki kivan menedekben
elni? Melocco csak annyit mondott ezzel, hogy a jolet es a jog eroszakos
(f)osztogatasa kozben tapasztalt meltanytalansagok es a kozpontosito
allami hivatalokkal szembeni hatralas kozben itt, nalunk, a Karpat-
medenceben onszantunkbol vagy kenyszerbol utoljara fogjuk feladni a
szellem napvilaganak eroszak nelkul, a forgo anyagi ertekek ezrelekeibol
is megszerezheto aldasait.
Nekunk itt nincs piacokat hodito stabil penzunk (ami van, az is
folyamatosan erteket vesziti), es elitunk utanpotlasaban (nem, vagy
nemcsak a muveszeti elit, kedves Professzorasszony, hanem a szellemi elet
leepulese utan a gazdasagi es muszaki es mindenfele elitunk) kivulrol
csak a Karpat-medencei magyar diaszporak feltorekvo fiatal ertelmisegere
szamithatnank, de azoknak sajat kozosseguk erdekeben inkabb otthon
kellene maradniuk.
Hat igy allunk itthon, kedves Professzorasszony, es en mostmar
csak azt az egyet nem ertem, hogy az idezett ket mondat kozul a
lenyegtelenebb, a kevesbe pragmatikus masodik, hogyan tudott akkora
indulatot kivaltani Onbol, hogy azt me'g ... bizony... a stilusa is
megsinylette.
Az eltero velemeny tiszteletevel: Kadar Gyorgy
|
|