A mesterseges intelligencianak van jonehany definicioja az errol szolo
szakkonyvekben; van az MI es van egy EMI (erős MI). Mielott nagyon
belemelyedtek, jo lenne tisztazni, hogy melyikre gondoltok.

Egy egeszen mas dolog es keves koze van a jelenleg kutatott es
alkalmazott MI-hez a tudatnak. Egy Dennett nevu figura irt egy jo
konyvet errol, a Vilag-Egyetem sorozatban jelent meg vagy ket eve.
Bevallja, hogy o csak egy filozofus, igy aztan semmire nem tud
valaszolni, viszont nagyon jol tud kerdezni. Ez igy is van (nem
mert filozofus - azok tobbnyire kerdezni se tudnak -, hanem mert
okos): egy sereg, a tudattal kapcsolatos, a hetkoznapi ertelemben
csak a tapasztalatok alapjan hasznalt fogalmat probal definialni,
es a definialt fogalmak felhasznalasaval mar tudomanyos szempontbol
is ertelmes kerdesse alakitja azt, hogy "mi a tudatossag". Egyebkent
nehez konyv, az is lehet, hogy felreertettem.

Udv///Laci

Koszonom, hogy tobben is helyreigazitottak !
Valoban Cserenkovrol akartam irni, es nem a peresztrojkarol, de ugy
latszik nem eleg pontos a fogalmazokeszulekem.

Mikolaj!

Helyesen gondolod, hogy a golyo csak nagyon korlatozott modon
hasonlithato a fenyhez, de en csak a kolcsonhatasok sorrendisegere
igyekeztem egy hasonlatot talalni a peldammal. Ezen tulmenoen legfeljebb
az impulzus atadasokat, es az energia terbeli eloszlasat lehetne
hasonlonak nevezni a pelda kapcsan. A sebesseg, es a tomeg szerepe nem
igazan osszehasonlithato a feny es a golyo viszonylataban. Sokkal inkabb
a kulonbsegekrol lehetne beszelni, de ekkor kerulni kelll a feny es a
golyo szerepenek felcsereleset a megfogalmazasban. Vagyis a feny
sebessege, ami nem valtozik a megfigyelo mozgasa miatt, a golyo az meg
golyo.

Karcsu!

Az az erzesem, hogy a sebesseg relativitasat nem nagyon latod at. A
tested reszei veled egyutt mozognak, es mozgasi sebesseguk nemigen
haladhatjak meg a 10 m/s sebesseget a tomegkozeppontodhoz kepest. Amikor
egy urhajoban utazol nagy sebesseggel, akkor az a sebesseg csak a
foldhoz kepest nagy, az urhajoban utazo nyugszik az urhajohoz kepest. Az
urhajo nyugalmi tomege benne az urhajossal, de az elhasznalt
uzemanyagtol eltekintve nem valtozik.
A nyugvo foldhoz kepest az urhajo relativ tomege novekszik a
sebesseggel. Ha az urhajo osszeutkozne a foldel, akkor az utkozeskor
felszabadulo energia nagysagat noveli ez a nagyobb relativisztikus
tomeg. Ugyancsak noveli a gyorsitashoz szukseges uzemanyagmennyiseget.
De az urhajoban utazo ebbol nem erez semmit, csak az urhajo sajat
gyorsulasat.

A foldon allo emberre hato gravitacios vonzoero ugyan olyan hatasu,
mintha egy gravitaciomentes terben folyamatosan 1 g gyorsitassal
gyorsitananak. Egy zart kabinban nem tudnad a ketto kozotti kulonbseget
erzekelni. A kabinban levo kulonbozo anyagu targyak ugyanugy 1 g
gyorsulassal leesnenek a padlora, es a sulyuknak megfeleloen fuggnenek
az eromeron. Ugyan igy nem tudnad erzekelni a kulonbseget, ha a kabint
leejtenek egy foldi magaslatrol, es az szabadon esne egy ideig,vagy ha a
gravitaciomentes terben a kabin sulytalanul lebegne. Mindket esetben a
kabinban levo targyak veled egyutt sulytalanul lebegnenek. Mondhatjuk,
hogy a foldre eso targy 1 g-vel gyorsul a fold fele a gravitacios
vonzoero kovetkezteben, es a foldon nyugvo targy pedig nyugszik, de
mivel a mozgas relativ azt is mondhatjuk, hogy a foldon nyugvo targy 1
g-vel gyorsul a szabadon eso, es mozdulatlan targyhoz kepest. Mind a ket
allitas helyes. A masodik esetben a vonatkoztatasi rendszert a szabadon
eso targyhoz rogzitettuk. Mivel tudjuk, hogy Newton torvenye szerint az
a targy, amelyikre nem hat ero megtartja egyenes vonalu egyenletes
mozgasat, ezert nagyon is indokolt ez a vonatkoztatasi rendszer
valasztas, hiszen az elobb lattuk, hogy a szabadon eso kabinban nem
hatottak erok a targyakra, ezert ez a vonatkoztatasi rendszer egy
ugynevezett inercia rendszer. Persze ez az osszehasonlitas csak a kabin
nagysagrendjeben, es viszonylag rovid ideig mukodik, mivel a meretek
novelesevel a foldi gravitacio mar gombszimetrikusnak, es a tavolsag
negyzetevel forditott aranyban csokkenonek mutatkozik, ami a szabad
urben gyorsitott kabinnal nem all fenn, tovabba szabadesesnel a targy
rovid idon belul leesik a foldre, mig az urbeli lebego kabin nagyon
sokaig lebeghet. Annyi azonban bizonyos, hogy ha egy urhajoban foldi
korulmenyeket akarunk biztositani, akkor gondoskodni kell a folyamatos 1
g gyorsitasrol. Ha ez sikerul, akkor az elerheto sebesseg mar csak az
igy eltoltott ido fuggvenye. A relativisztikus tomegnovekedes itt abban
jelentkezik, hogy amikor a kabin ablakan mar fenysebesseghez kozelinek
latjuk az elsuhano galaxisok sebesseget, akkor az 1 g gyorsitas ezen
alig valtoztat mar valamit, bar az ablakbol lathato kep tovabbra is
valtozni fog: ugyanis egyre inkabb eltorzul.

Zolinak a nagy sebessegu utkozesekrol

Az egyes reszecskekkel, vagy atomokkal valo utkozes nagy sebessegnel nem
biztos hogy problemat jelentene az urutazo szamara. Ugyanis a
hataskeresztmetszet miatt a reszecskek utkozesnek valoszinusege csak
meghatarozott sebessegtartomanyra korlatozodik. Ennel nagyobb
sebessegnel lecsokken az utkozes valoszinusege, a reszecske athalad az
urhajon, annelkul, hogy utkozne. (Sajnos ez a sebessegtartomany eleg
szeles ahhoz, hogy komoly problemat okozzon a veszelyes
sebessegtartomany atugrasa.) Nagyobb urbeli targyaknal ez az erveles
nyilvan nem ad biztonsagot, mert a reszecskek nagy szama ellensulyozza a
kis valoszinuseget. A kozmikus sugarzasban is vannak reszecskek,
amelyeknek a foldgolyo sem jelent akadalyt. Utalnek itt peldaul a
Cserny... pardon a Cserenkov-sugarzas foldalatti tartalyokban valo
detektalasara.

>Ugyanakkor egy masik jelensegnek mintha ezzel eppen ellenkezoleg
>kellene hatnia - a relative mozgasban levo kornyezet idejenek
>lelassulasa. Ebbol kovetkezoen a sugarzas frekvenciajanak
>nem kellene merseklodnie ?
Ha jol ertem itt a urbeli csillagkozi kornyezetre gondolsz, ahol a
fenysebesseg a vakuumbeli. Ez a fenysebesseg pedig nem valtozik meg
attol az urhajos szamara, hogy az urhajo, vagy relative a kornyezete
mozog. Igy az ido lelassulasa a fenyre nem vonatkozik. Annak tovabbra is
nulla lenne a sajatideje. Mas lenne a helyzet, ha olyan kornyezetrol
lenne szo, amelyben a feny sebessege kisebb a vakumbelinel. Ilyenkor a
feny sebessege valtozik a kozeg sebessegevel, de attol tartok, ez az
eset nem elegge tisztazott. Peldaul mi van akkor, ha a kozeg a fennyel
szemben aramlik akkora sebesseggel, mint a feny kozegbeli terjedesi
sebessege? Ekkor a feny allni latszik? Es mi  van a feny kozegbeli
sajatidejevel?

A mesterseges intelligenciarol

Eros a gyanum, hogy az intelligenciam nagyobbik resze mesterseges. Arra
gondolok, hogy a mikor megszulettem, akkor semmit sem tudtam, es hosszu
evek alatt mestersegesen tomoszkoltek belem azt a tudast, amellyel
rendelkezem. Minden intelligencia meres ennek a tanult anyagnak az
ellenorzesen alapszik. Legalabbis nincs akadalya annak, hogy valaki
elore megtanulja az intelligencia tesztek logikai kerdeseit, vagyis eleg
sok tesztlap kitoltese utan elfogynak az ismeretlen feladatok. Igy az
intelligencia tesztelesnel altalaban a tanult anyagok mennyisege dontoen
meghatarozo, mig a termeszetadta, es ujszulottkent is birtokolt agyunk
kepessegei kozvetlenul nem tesztelhetoek. Tartok tole, hogy egy jobb
szamitogepes konyvtari adatbazis informacioanyagaval soha sem fogom
felvenni a versenyt, mar ami az informaco mennyiseget illeti. Raadasul
felejtek is, igy allando ismetlesekkel kell frissiteni a memoriamat. A
tanulas soran nem kizarolag informacioval tomom a fejem, hanem a
kulonbozo lehetseges eletszituacokra is felkeszulok. Igy vegul is eleg
ritkan talalkozom varatlan helyzetekkel. Ha ez megis elofordul, akkor
inkabb butanak erzem magam, mint sem intelligensnek. Igy joggal merul
fel bennem az a megfogalmazas, hogy az intelligencia az elore varhato
donteshelyzetekre valo minnel tokeletesebb felkeszultseget jelenti.
Persze az is felmerul bennem, hogy az erzekszerveink hatekony hasznalata
is resze az intelligencianak, mivel az ember altal keszitett gepek
kepessegeinel ez az egyik leggyengebb pont. A latas, hallas, szaglas,
tapintas (vagy output-kent a hangadas, mozgas, fogas) kepessegei olyan
bonyolultak, hogy egyenlore csak kiserletezunk az utanzasukkal.
Ugyanakkor azt is lathatjuk, hogy az allatok is rendelkeznek ezekkel a
kepessegekkel, bar az allatokat nem igazan tartjuk intelligenseknek. A
novenyeknek is vannak kepessegeik, amelyekrol csak keveset tudunk, de
intelligenseknek a novenyeket sem tartjuk. Ugyanakkor az osszes
elolenynek megvan az a tulajdonsaga, hogy eletben tudnak maradni, es
szaporodni tudnak, jolehet ez egyaltalaban nem konnyu. Radasul az
elolenyek szervezete olyan bonyolult, hogy nem is tudjuk tokeletesen
megerteni mukodeset, barmennyire is intelligensnek gondoljuk magunkat.
Lehet, hogy az intelligencia megis inkabb az elolenyek hihetetlenul
hatekony alkalmazkodo kepesseget jelenti? De akkor miert azt a tudast
teszteljuk intelligencia cimen, amelyet megtanulhatunk, es amely
informaciokat akar szamitogepen is rogzithetunk, ugyanakkor ezek nem
teszik intelligense a szamitogepeinket?

Udv; Takacs Feri

Sziasztok !
A #638-ban nagyon feluletesen azt irtam, hogy a
fekete lyuk nem sugaroz.
Meszaros Laci figyelmeztetett, hogy e kijelentesem nem 
helytallo. 
Igaza van, koszonom, es elnezest kerek ! 

Hawking 1988-ban irott - Az ido rovid tortenete -
konyveben is beszamolt errol a - kezdetben megutkozest
kivalto elmeleterol, melyet a kesobbiekben elfogadtak.
A sugarzas azonban nem az esemenyhorizonton belulrol,
hanem kivulrol szarmazik.
A kilepo sugarzas pozitiv energiajat a fekete lyukba
aramlo negativ energiaju reszecskek arama egyenliti ki.
A bearamlo negativ energia a lyuk tomeget csokkenti.

Ezzel persze nem arra akartam utalni, hogy ertem is a
dolog lenyeget, hisz ennyi nyilvan keves is a megertesehez.

Udv: -geonauta-

Sziasztok!

Jozsef, koszonom szepen a valaszod, idokozben egy kollegam veletlenul
talalt egy kepletet [Dieter Nu:hrmann: Professionelle Schaltungstechnik],
eszerint I_max=5.25*sqrt(d*b*(d+b)*K), ahol d, b a vezetek vastagsaga es
szelessege mm-ben, K egy korrekcios faktor a vezetek szelessegetol fuggoen
3 es 9 kozott mozog [0.8 mm -> K=9, 2 mm -> 6, 3 mm -> 4, 4.5 mm -> 3]. Ez
a keplet 20 fokos kornyezetet es 60 fokos vezeteket feltetelez, mint
megengedett maximumot.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Szeretnem ha irnanak terkepeszek, akik tudnanak segiteni abban, hogy dtm
adatbazisokrol ill. koordinata transzformaciorol hol tudok
reszletesen olvasni.

Legyszi maganba. (nem mindig tudom olvasni a listat)

				Koszonom
						Zsolt

Erdeklodessel figyelem az inteligencia mibenletet firtato gondolatokat.
Egy dogot azonban furcsanak tartok.
Itt mindenki ugy nez  a dolgra mintha az agy valamifele szamitogep lenne =
(meg ha nem is vallja ezt be) mivel az inteligenciat mintegy az agy =
szoftwarenek tekinti.
Szerintem ez eredendoen hibas nezet.=20
Az agy nem szamitogep es nincs az agyban szoftware.
Ennek tobb oka is van, az elso alapvetoen az hogy a szoftware =
vegeredmenyben nem mas mint vegrehajthato utasitas sorozat. Marpedig az =
agyban senki sem tud ramutatni az egvilagon semmire amit utasitas =
sorozatkent, programkent lehetne ertelmezni. A reflexek a legjobb peldai =
ennek a felreertesnek. Allithatna valaki hogy a reflex a z egy =
program,ami mondjukz csinlaja hogyha peldaul ajobb mutatoujjamat megsuti =
akkor elrantom a kezem, aza van egy program bennem ami az megfelelo =
"inger" azaz a bementi parametert felismeri, majd par szaz milllio =
izomrostra tapado vegtalpacskan keresztul  kikuldi a oszezuhzni, illet =
ve a extenzorokara az elernyeszteni parancsot. Megtevesztoek az abrak =
amiket a takonyben latuk es szepen mutatjak a "drotokat" ahol ingerulet =
fut, sot az is lehet hogy elvileg le lehetne irni ilyen algoritmussal a =
jelseget, de valojaban sehol sem tarol a szervezet ilyen =
utasitassorozatot. A genekben az vanmegirva hogy hogy ekll aceticholing =
meg mielint meg neuron csinlani, hogy kell oszekotni ket teszoleges =
neuront stb stb. Hogy egy hasonlattal eljek,inkabb arrolvan szo, hogy =
proramak tekintheti e valaki azt ha leirom neki hogy kell homokot =
szitalni es ebbol szorgalmas razogatassal PC-t csinal amin egy =
szovegszerekszto is fut.
Tehat sokkal inkabb arrol van szo hogy az inteligencia a kisse =
megfoghatatlan "emerging fenomena" cimszo ala tartozik, azaz valmi oknal =
fogva az agy szerkezetebol kovetkezik es nem egy betaplalt programtol.
Az agyszerkezettel kapcsolatban pedig az a gondom, hogy az agy nem =
ertelmezheto neuronhalozatkent, aholis az informacio az dendriteken meg =
az axonokon keresztul szaguldozo impuzusokkent jar-kel es "dolgozodik =
fel".=20
Ez ugy nonszenz ahogy van.
Ezt abbol godnolom, hogy a kezdetben az agy nem tobb egy tobbe kevesbe =
random sejtcsomonal (megintcsak nem tevesztendo ossze az idealizalt  =
stochasztikus veges automatakkal!), az embrionalis fejlodes soran akar =
tobb szaz millio neuron is oszegyulhet es mindenkiserletes bizonyitek =
szerint az elso kapcsolatok a neuronok kozott random modon laakulnak ki. =
Ebbol az is kovetkezik hogy ha valoban rendezett halozat kelle hogy =
kialakuljon akkor valahol kell hogy legyen egy atmeneti allapot, ami a =
random es a rendezett kozott all. Azonba ha barki belegodnl abba hogy a =
tobb szazezer ezer kapcsolattal (szinapszisok)  es csak a jo eg a =
megmondhato hany pozitiv es negativ feedbackel rendelkezio neuron a =
legjobb ismert modelje a chaotikus rendszer generatoroknak. Ebbol az is =
kovetkezik, hogy legyen barmilyen okos is egy neuron, mire egy kaotikus =
neuronhalozatban megtallaja a helyet, ahhoz a redszert leiro fazisternek =
viszonylag nagy reszet "be kell jarnia" (kulonben nem tudja eldontei =
hogy jo valaszt ad a bejovo jelekre) erre pedig ismerve a kapcsolat =
sebesseget (kb 1 kb/sec) szereny becslesem szerint par millio neuron =
eseten is sok-sok milliard esztendore lenne szukseg, de az univerzum =
jelenlegi kora bizotsn nem lenne elegendo egy epkezlab godnolat =
kialakulasara!
Igy hat: cogito, ergo nonnet sum! :-) ....=20
Nehogy valaki nekem a neuron halozatos programozasi strukturakat =
emlegesse, azoknak semmi kozuk a neuronokhoz (se a feed forward, se a =
Kohonen fele  onszervezo neural networkoknek, mivel az onszervezes =
mindig (megha neha rejtett modon is), kulso, a programozo altal =
szolgaltatott informacioforras,ertekelofuggveny  igenybevetelevel =
tortenik es ezek a renszerek mindenesetben meg kel hogy kerdezzek a =
illetve ossze kell hasonlitsag a "josagukat", a valszuk adekvaltsgat a =
renszer mas elemeivel szemben !!!

Egyszoval szeritnem a 21 szazad igazi kihivasa valahol itt vagyon =
elasva!

Mellekesen jegyzem meg hogy tudtommal  nincs egyetlen egy sakkozogep, =
egyetlen egy szakertoi renszer se, ami meg csak meg is kozelitene egy =
"mester" szintjet. Ne teveszsenmeg senkit hogy a deep blue idonkent =
raver Kaszparovra.=20
Valahogy senkinek sem sierult atlepni a hatart ami ott van ahol meg ki =
lehet keresni egy listarol, hogy mi a kovetkezo lepes es oda eljutnia  =
hogy "kitalaja" mi a kovetkezo lepes...=20
A gepek illetve a szakeroi rneszerek ezeken a hatarmezsgyeken egyre =
erzekenyebbek lesznek a bevitt adatok pontatlansagara, mivel, es =
szerintem  ez kulonosen a szakeroti renszerekre igaz, ahogy elmosodik a =
"jol definialtsaga" egyre nagyobb teret nyernek  a beepitett =
statisztikai korrelaciok, szemben az ember altal hasznalt intuicioval.
Kulonosen igaz ez a kepfeldolgozo renszerekre, ugyanis a kritikus =
pilalanotkban nem kepes megbirkozni az ambiguitasokkal. Szoval biztosak =
lehetunk benne, a katonai gepeken a pilota kabinok altatszonak fognak =
epulni a belathato jovon  belul.=20
Egyebkent beszlegettem olyan pilotaval aki elmeselte, hogy szent =
meggyozodese szerint annak koszonheti az eletet, hogy egy "belso hang", =
ha ugy tetszik az intuicio, se szo se beszed  egyszeruen elrantatta vele =
a botkormanyt . Ezzel elkerult egy geppuskasorozatot az Obolhaboruban =
ami igy csaka gepe  szarnyat lyuggatta meg.=20
Lehet hogy ennek mar nemsok koze vana tudomanyhoz, de ezt csinalja =
utanna egy szakertoi renszer... :-)
udv: Lajos