Hi ...

A baratom jott egy magneses 'okormozgo' :) otletevel. (Biztos nem sajat ...)

Kepzeljunk el egy patkomagnest es egy 4 pici rudmagnesbol keszitett
derekszogu keresztet aminel azonos polusok vannak a kereszt belsejeben.
(mondjuk eroszakkal osszeragasztottuk)
A kereszt atmeroje legyen kisebb a patkomagnes ket vege kozti tavolsagnal.
(mondjuk a fele)

Hejezzuk a patkomagnest az asztalra lefektetve, es a patkomagnes ket vege
kozti szakasz felezopontjaba tegyuk a kereszt kozeppontjat egy tengelyre.

Ennyi ...

Namarmost ha a szigoruan a tavolsagokat es a polusokat nezzuk akkor a
keresztnek forognia kell, sot el is kell indunlia allo helyzetbol.



(Szerintem a dolog a nem homogen magneses ter miatt nem mukodik, de valaki
biztos otthon van az ilyen magnes ide-oda dolgokban.)

ByE : MiCKEY

> Volna 1 gondolatmenetem, kicsit fárasztó, de lehet rajta agyalni.
> 
> A definíció szerint az egy fajba tartozó egyedek külső és belső
> tulajdonságaikban hasonlítanak egymásra, azonos evolúciós eredetük,
> egymással párosodva életképes, termékeny utódot hoznak létre.
> 
> Nos..
> 
> Adott két azonos nemű egyed...  Most a definíció pontatlan, vagy tényleg
> nem 1 faj két hímnemű egyed????? (Jó, ez vicces volt, matematikailag
> belátható, hogy 1 faj.)

A definicio egy kicsit pontatlan. Ha igy fejezed be, teljesen egyertelmu lesz:

"ellentetes nemu egyedei egymással párosodva életképes, termékeny utódot hoznak
 
létre."

A definicio megalkotoi ugy gondoltak, hogy parosodas csak ellentetes nemuek 
kozott lehetseges. Es ez biologiai szempontpol igaz is lehet, ez feloldja a 
definicio hianyossagat. Masreszt fajrol beszelni eleve magaban foglalja azt, 
hogy sok egyedrol van szo, es mindket nemrol. 

Ez olyan kerdes, mint hogy ket vizmolekula egymas mellett az jeg, goz, vagy 
folyadek.

Janos

Kedves ...Pattogok!
Enezest.: Kedves Tudosok,
Koszonom mindenkinek a nyilvanos vagy maganvelemenyet.
Nem leszek nehany napig internetkozelben.
Ha visszajottem akkor megprobalom leirni, a megoldas gondolatait
 Teljes megoldassal nem fogok szolgalni sajnos, mert
olyan sok idot nem aldoztam ra, hogy ezt ismerjem.
Addig is varnek meg otleteket gondolatokat.
Udv.
Attila

Omaszta Istvannak:
1. surlodas nics a feladatban. Ha ezt elfelejtettem
mondani, akkor most mondom. Igy erdesseggel nem kell torodni. A golyo
teljesen sikos,
csuszos, igy a golyo forgasa, perdulete nem jatszik szerepet.

2.figyelmesen olvasva a feladatot: annyit mondtam, hogy a golyo teljesen

merev, es a falak rugalmasak. Ez fontos dolog, de tobbet nem akarok
alarulni.
Talan csak annyit +ban, hogy a feladat szokasos peladatari feladatnak
tunik de nem az!!
Hogy miert nem, azt inkabb kesobb mondom, mert nem akarom a poent
leloni.
Igy izgalmasabb. (meglepo az eredmeny, ha jol a melyere nezunk)

T. Szinbad !

Az altalam elvegzett kalkulacio egy egeszen egyszeru klasszikus
kormozgasra vonatkozik, es ezert inkabb csak elvi pelda. A valosagban
sokkal bonyolultabb a helyzet, nagyon sok mindent elhanyagoltam. Az
elkepzelt kormozgasban a Coulomb ero huzza befele az elektront, es a
sajat tehetetlensege reven pedig a centripetalis ero tart vele
egyensulyt. Ha csak ezt a ket erot vennem szamitasba, akkor azt kapnam,
hogy ahogy csokkentem a kor sugarat, ugy no a keruleti sebesseg
negyzete. Mindamellett a sugar tetszolegesen megvalaszthato. Ha ezen
kivul szamitasba veszem a sebesseg novekedesevel jaro relativisztikus
tomegnovekedest, akkor a fenysebesseg kozeleben elkezd noni a
centripetalis ero is. Ezert ebben a modellben a palyamenti sebessegnek
maximuma, a sugarnak pedig minimuma van. Erre jott ki a 0,81-szoros
fenysebesseg. Ennel nagyobb keruleti sebessegnel, vagy kisebb sugarnal
nem johet letre az elmeleti egyszerusitett modellben kormozgas.
Elhanyagoltam a magneses hatast is, bar lehet, hogy ez sokat ront az
elvi modell gyakorlati hasznalhatosagan. Szerencsere ezt az elvi modellt
nem akarom a jovoben semmire sem hasznalni.

A faziskeses pedig ugy kerul az elvi kepbe, hogy mialatt az elektron a
korpalyajat jarja, kozben az elektron altal keltett eroter
fenysebesseggel elmegy a kozeppontig, es kifejti a maga ero hatasat.
Ennek a hatasnak az eredmenye szinten fenysebesseggel jut el az
elektronhoz, amely ekozben annyi ideig haladt elore a korpalyan, amennyi
ido alatt a feny ketszer jarta be a sugarnyi tavolsagot. Ha nem lenne
semmi keses az ero hatasban, akkor az elektron es a mag helyzete a kozos
sulyponthoz viszonyitva ellentetes iranyban egymastol 180 fokra lenne,
es az erohatasok is mindig merolegesek lennenek a kormozgasra. A keses
miatt azonban az erohatasok nem merolegesek a mozgasra, es ez felboritja
a szepen tervezheto egyensulyt.

Ha az atom eseteben figyelembe vennenk a magneses hatast, es a
faziskesesek hatasat is, akkor mar valoszinuleg egy egeszen jo
kozelitest kapnank a valosagos szituaciohoz. Ennek a
differencialegyenletnek a megoldasara papiron en nem valalkozom, mert
nincs ilyen iranyu gyakorlatom. (Tok hulye vagyok hozza.) En programozo
matematikus vagyok, es ha valamit ki akarok szamolni, akkor igenybe
veszem a szamitogep segitseget is. A szamitogepen pedig egy numerikus
integralassal is meg lehet oldani a differencialegyenletet. A
kalkulacioval csak azt akartam megbecsulni, hogy durva kozelitessel
milyen nagysagrenduek azok a valtozasok, amelyeket a fenysebessegu
hatasok, es visszahatasok faziskesesei okoznak. A durva nagysagrendi
elteres a kalkulalt es a vart ertek kozott inditott arra, hogy azon
gondolkozzam, vajon nem okozhat-e mas hatas is tovabbi faziskesest.
Nagyobb faziskesesnel ugyanis varhatoan mar nagyobb sugarnal, es kisebb
elektronsebessegnel letrejon az a hatas, amely az elektron palyajat jol
osszezavarja, es ez minden bizonnyal egeszen mas palyat eredmenyez, mint
ahogyan azt Niels Bohr elgondolta, sot megtippelem, a kvantumfeltetel
bevezetesere sem lesz szukseg.

Ha a korabbi leveleimet nem is olvastad, gondolom a fentiekbol is
kiderult mar, hogy a klasszikus fizika alapelveivel osszhangban, es
tiszteletben megoszult fizikusaink elleneben  kivanok atomot modellezni.
Ennek a modellnek semmi koze nincs a kvantumechanikahoz, de meg a
Bohr-fele atommodellhez sem. Termeszetesen a klasszikus fizika
alapelveibe a relativitas elmeletet is beleszamitjuk, bar az nem
kimondottan szamit klasszikusnak. Keszulj fel, hogy egy ilyen modell
targyalasa kozben sok reg elfelejtett klasszikus fogalmat hasznalok,
amelyet esetleg a kvantumechanikaban egeszen mas jelentessel hasznalnak.
De ha tobbet akarsz megtudni a terveimrol, akkor megis csak el kell
olvasnod a korabbi cikkeket. A junius eleje ota tarto vitaban mar szamos
erv, es ellenerv felmerult, de donto erv meg nem hangzott el. Az en
elkepzeleseim is atalakultak a vita kozben, de a fo kerdest ugy nez ki,
hogy csak a program mukodese, vagy nem mukodese fogja eldonteni. Persze
bizonyos fokig megkerdojelezheto ennek a dontesi modnak bizonyito ereje.
Kozben lassan, de biztosan haladok a programmal is, bar az ilyen
hianyossagok, mint amit a gravitacios tereknek altalanos relativitasra
epulo elmeleteben is talaltam, lelassitanak. Ha lesznek eredmenyek,
marpedig ebben nagyon bizom, akkor sem lehet elvarni, hogy azonnal
minden kerdesre valaszt fogunk kapni. Elvegre joszerevel 80 ev
lemaradasa van a klasszikus fizikai szemleletmodnak.

Udv: Takacs Feri

Kilogrammonkent, termeszetesen.

Hi!

Van egy problemam, ami lehet, hogy filozofiai, de lehet, hogy itt is 
elmegy.

Munchenben vagyok, es este 21.00 utan ugy tudok csak hazamenni, ha 
atszallok az U5-rol az U4-es metrora. Az a lenyeg, hogy mind a ketto 
ugyanabban az alagutban megy, de este az egyik csak 4 megallot 
kozlekedik, a masik vegig. Takarekossag.
Az emberkeknek ket meggalonal van lehetoseguk atszallni, utana, a ket 
metro mas-mas iranyban megy tovabb.
Milyen aranyban oszlanak meg az elso, ill. a masodik (utolso 
lehetoseg)-et valasztok???
Volt mar erre egy "kiserlet"??

Elore is koszi:

JIG
Jozsa Istvan Gergo



____________________________________________________________
EGON - az ingyenes levelezorendszer  http://egon.gyaloglo.hu

Kedves Tudosok,

Azza a kerdessel kapcsolatban, hogy egy atlag ember mennyivel is
melegit fel egy adott termet, a kovetkezoket masoltam ki kulonbozo
irodalmi forrasokbol:

Nyugalmi helyzetben merik a nyugalmi- vagy alap anyagcseret (= basal /
standard metabolic rate).  Lehet merni, mint idoegyseg alatti
testfeluletre eso energia veszteseget (cal/m2/h), vagy mint idoegyseg
alatti tomegre ("sulyra") eso energia veszteseget (cal/kg/h).
Egysege lehet a Watt [W] is (1 W = 0.86 kcal/h), valamint a W/m2 vagy
W/kg is.
Egy nyugalomban, ebren levo ferfi efajta teljesitmenye = 90W (=77.4
kcal/h), amely konnyu testi munkanal felmehet 200W-ra, es kimerito,
nehez testi megfeszitesnel akar 550W-ra is.
Van ne'mi kulonbseg a nemek kozott. Az 'atlag' no energia fogyasztasa
altalaban vagy 15-20%-al alacsonyabb az 'atlag' ferfijenel. 
Alvas kozben az 'atlag' ferfi 62.5kcal ho"t termel orankent, mig a no
52.5kcal/h-t.
A legtobb etkezes utan is, ugy 4-6 orara felemelkedik a nyugalmi
anyagcsere, vagy 10-15%-al. Amennyiben sok feherjet tartalmazott az
etel, ugy akar 30%-al is megnohet. Ez foleg azert van, mert a
szervezetnek tobb energiat kell belefektetnie a feherjek lebontasaba
(--> faradsag, kimelegedes husos etelek fogyasztasa utan). Ha csak
zsirt es szenhidratot eszunk (pl. vajas kenyer), akkor tobbnyire nem
emelkedik meg az alap anyagcserenk, vagy csak max. 5%-al.
Vagy 50 eve az FAO szerint az 'atlag' ferfi napi energia alapja me'g
3200 kcal volt. Mara ezt mar csokkentettek ferfinel napi 2880 kcal-ra
es nonel 2100 kcal-ra.

Egy 65 kg-os ferfi nyugalmi anyagcsereje = 1667 kcal/nap = 27 kcal/kg
= 910 kcal/m2. 
Kicsit jobban reszletezve a kovetkezo tablazatban:

        Felnottek nyugalmi energia szukseglete (kcal/min)
                                    tomeg ("suly") (kg)
Ferfi   No test zsirtatalma  50    55    60    65    70   75    80
             (%-ban)
vekony  --       5         0.99  1.06  1.12  1.19  1.26  1.32  1.39
atlag   --      10         0.94  1.01  1.08  1.14  1.21  1.28  1.34
"jo     vekony  15         0.89  0.91  1.03  1.09  1.16  1.23  1.30
husban
levo"(=j.h.l.)
kover   atlag   20         0.84  0.86  0.98  1.05  1.11  1.18  1.25
---   "j.h.l."  25         0.80  0.81  0.93  1.00  1.07  1.13  1.20
---    kover    30                     0.88  0.95  1.02  1.08  1.15

Ebbol aztan az is kitunik, hogy egyforma testsuly mellett a vastagabb
ember kevesebb energiat fogyaszt, mint a vekonyabb, tehat ugyan annyi
taplalek fogyasztas mellett csak egyre hizik.

A kulonbozo munkak melletti energia teljesitmenyunket a kovetkezo
tablazatbol olvashatjuk:
* _konnyu munka_ (2.5 kcal/min-tol- 4.9 kcal/min) [= 174.43 -341.87W]:

legtobb hazi munka, konnyu iparban, gimnastikai gyakorlatok, asztalos,
elektromos ipar, katonai gyakorlat (military drill), epito ipar,
komuves munka, vakolas, festes, gepesitett mezogazdasag, tehergepkocsi
vezetes, golf;
* _kozepes munka_ (5.0 - 7.4 kcal/min) [= 348.85 - 516.30 W] :
kubikos munka (aso, csakannyal), nem-gepesitett mezogazdasagi munka,
katonai kikepzesi meneteles felszerelessel-puskaval, tancolas
(ballroom dancing), kerti munka, tenis, kerekparozas (16km/h-ig);   
* _nehez munka_ (7.5 - 9.9 kcal/min) [523.28 - 690.72 W] :
szenbanyasz (kibanyaszas es rakodas), foci, ?neptanc (country
dancing);
* _nagyon nehez munka_ ( >10kcal/min) [ >697.77 W] :
favago, kohasz, gyorsuszas, terepfutas, hegymaszas.

{hozzafuzni valom: gyakran -foleg amerikai irasokban- kilokaloria
helyett nagybetus Caloriat (azaz: Calory-t) irnak. Ezert is a "napi
semmit teves"-hez nem napi 1200 kaloria fogy el (Gyula a #464-es
TUDOMANYban), hanem annak ezerszerese, azaz 1200 Calory, vagyis 1200
kcal, illetve ennel valamivel tobb, mint fent irtam: kozel 1600
kcal/nap}

Udv.
Istvan

Omaszta Istvan wrote:
>impuzus megmaradas ertelmeben:m*#V1+m*#V2><#0 es #P=Q*#Z keletkezik
>ahol #P a perdulet.#Z meroleges #i*#j-re.V:=V*Sin(90-s)es V+=V*Cos(90°-s).
>Amenyiben az r=0 lenne,azaz tomegpont,annak perdulete nulla igy a
>beesesi szog es sebesseg egyenlo lenne a visszaverodesi
>szog es sebesseggel Descartes ota.Itt a sebessegekre ez nem 
>igaz mert a perdulet megeszi a #V2 sebesseg egy reszet.Az ,hogy mekkora
>ez a szog az s-szogtol fugg.Nagy s-re a perdulet no.Vigyazat!A modell
>nagy s-re csal mert a csuszas veszelye no es a csuszaskor a #P=#0.

Folytatas:>>>>>>
A perduleti egyenletekhez uj koordinatarebdszert valasztunk.Az utkozes
pontja(A)lesz az origo,X az ff-el parhuzamos(irany a bal ful fele),Y pe-
dig meroleges(irany a bal lab fele).Ebben a rendszerben adodik:
Peredulet:m*#r*#V1=m*#r*#V2+Q*#Z
Energia:  m*V1*V1=m*V2*V2+Q*Z*Z
Mivel adodik,hogy #r*#V1=-r*V1*cos(al)*#k es #r*#V2=r*V2*sin(al)*#k,
ahol #-vektort es akkor * vektorialis szorzat(egyebkent skalaris!)es
al az eredeti alfa szog(cos(180-al)=-cos(al),#i,#j,#k egysegvektorok!
Mindent egybevetve a kovetkezoket kaptam:
-V1*cos(al)=V2*sin(al)+(Q/mr)*Z es V1^2=V2^2+(Q/m)*Z ezt mar meg lehet
oldani V2 es Z-re.A keplet eleg bonyolult ezert ezt mellozom:
Esetek:Q=m*r^2 a gombre A ponton atm.tengely.
1.al=90°   Z=0,igy V1=V2 adodik!Triv.eset.
2.al=135°  Z=0,488*V1/r es V2/V1=0,308
3:al=180°  Z=V1/r es V2=0 ami ugyan logikus de csak matematikailag ill.
ha az A-pont korul a golyo forog ami fizikai keptelenseg(megcsuszas!!).

Visszajelzes tc202-tol:
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: utkozes ( 19 sor )
>Idopont: Tue Jun 30 09:16:00 EDT 1998 TUDOMANY #464
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Kiszamoltam 45<alfa<60 -ra is, + spec. esetek, ime a tablazat:
>alfa:=A, minden fokban van megadva, egyenlosegek megengedve)
   A min. max. | beta (B)
      90  180    2A-180
      60   90    180-2A
      45   60    4A-180
      ..   ..    ..
Elnezest de nem nagyon ertem ,legyszives jobban kifejteni:
en a Descartes torvenyt csak tomegpontokra(meg fenyre) mondottam ,hogy
lehet alkalmazni.A merev test ferde utkozesenel ez a perdulet miatt nem
alkalmazhato.A beesesi es visszaverodesi szog ugyan egyenlo de a vissza-
verodesi sebesseg a perdulet miatt csokken.A golyo osszenergiaja ugyan nem
fog a konzervativ eroter okan valtozni de az energia megoszlik a halado es
forgo mozgas kozott.Hozza kell tennem,hogy a pelda az falak alakvaltozasanak
elhanyagolasaval fizikailag helytelen eredmenyt ad,mert az utkozesnek T=0
ido alatt kene lezajlani azaz a golyonak Z-re felgyorsulni ami vegtelen 
nagy erohatasokat es/vagy vegtelen kicsiny tomegeket kovetel.Ez nyilvanvalo
keptelensegre vezet.Nagy falszogeknel fellepo surlodas ugyancsak noveli a
tevedes lehetoseget.Erdekesebb kerdes:Hogy lehetne belatni,hogy a beesesi
es a visszaverodesi szog egyenlo?A kerdest merev testekre kene tisztazni.
Szerintem ha a golyonak a beeses elott perdulete van a tetel nem igaz!
Ez csak egy megerzes!Ki tudna megoldani??
Remelem nem vezettek felre gondolataim.
Kerek akit erdekel ellenorizze!Elore is koszonom!

Udv:Omaszta Istvan.