 irta (az ekezeteket en csereltem le):
> Egy ket szam:
> 1 km2 erdo= 1000*1000 m Tegyuk fel:
> 4 meterenkent van egy fa. 250.000 fa van az erdoben.
> 1 fabol 3 butor keszitheto. 1 butor 50.000,- Ftert adhato el.
> Jon egy kft. 1 ev alatt tarra vagja az erdot es butort keszit
> belole. Eladja a kovetkezo ev folyaman.
> Ket ev alatt 37,5 milliard Ft-ot keresett.
> /A szamok ex-has, csak erzekeltetesnek irtam./
Azert szamolhattal volna pontosabban... Ha 4 meterenkent van egy fa az
erdoben (felteszem hogy minden iranyban 4 meterre gondoltal, tehat a fak
egy
4 meter sor- es oszloptavolsagu racs metszespontjaiban helyezkednek el),
akkor nem 250.000, hanem 62.500 darab fa van az erdoben (illetve ha egeszen
precizek akarunk lenni akkor 63.001).
> Csakhogy, ha egy erdot tarra vagnak, ott soha-de soha tobbe
> nem lesz erdo, nem lesz fakitermeles. [...]
> Tehat 1 evig irdatlan merteku bevetel, de utana garantaltan 0
> gyakorlatilag orokre. Fenntarthato lenne a fakitermeles,
> ha pl csak minden otvenedik fat vagnak
> ki, de ekkor a tarvagas szerinti bevetelt csak 50 ev alatt
> erne el az 1 ev helyett. Hogyan gondolkozik egy
> kapitalista tokes "vallalkozo"? O nem 50 ev alatt
> akar kenyelmesen es rendesen megelni, hanem 1 ev alatt akar
> milliardossa valni.
Ezek szerint Finnorszag nem kapitalista orszag? Jartam itt olyan vadonban,
hogy ahhoz kepest barmelyik magyar erdo gondozott parknak tunik. Es az erdo
kozepen a turistaosveny mellett ott volt egy tabla, amin elmagyaraztak,
hogy
hogyan folyik ebben az erdoben a fakitermeles (fenntarthato modon, ugy hogy
gyakorlatilag nincs is szukseg uj fak ultetesere, mert termeszetes uton
nonek ujra).
Nem mindenhol gondolkoznak ugy az emberek, mint Magyarorszagon, ugyhogy
talan nem a nalunk burjanzo vadkapitalizmusbol kene altalanositani.
Peter
|
A GAIA Sajtoszemlebol, elozetes
(A fordito megjegyzese: Az alabbi tanulmanyaban a szerzo gyakran
hasznalja a =84localisation=94 kifejezest, elso esetben idezojelben. A
forditas soran az altalam alkalmazott magyar kifejezes rendszerint a
helyhez valo kotodes, helyhez kotodes. Bele ertendo azonban a helyhez
valo alkalmazkodas, a helyi gazdalkodas, helyi eletmod is.) THE
ECOLOGIST 29, No. 3, March/April 1999 Helena Norberg-Hodge: Bringing
the Economy Back Home: Towards a Culture of Place (Ujra hazahozni a
gazdasagot: a helyi kultura fele) MIT JELENT A HELYHEZ VALO KOTODES?
Azt, hogy amennyire csak lehetseges, egy adott helyen elunk es
termelunk; hogy ismerjuk azt a helyet es annak kozosseget, legyen az
Bhutanban vagy Londonban; annak a helynek a megerzeset, ahova
tartozunk. Minden helynek vannak kornyezeti es kulturalis jellemzoi,
egy adott helyen erezzuk a termeszettel, a csillagokkal, a talajjal
valo kapcsolatunkat. Ez a =84fejlett=94 vilagban elveszett. A helyhez
kotodes ezen viszonyok ujraszovese. A helyhez kotodesnek van gazdasagi
oldala, a gazdasagot haza kell hoznunk, roviditve a termelo es a
fogyaszto kozotti utat. Valoban =84szabad=94 piac kell, amely fuggetlen a
vallalati befolyasoktol, a rejtett tamogatasoktol. MIT NEM JELENT A
HELYHEZ KOTODES? Nem jelent visszafejlodest egy allatias,
kenyelmetlen elet fele. Nem jelenti a kereskedelem felszamolasat es a
muszaki eljarasok megszunteteset. Nem jelent elszigeteltseget vagy
nacionalizmust. Nem jelenti a mas nemzetekkel es kulturakkal valo
kapcsolat megszakitasat. Ezek helyett a tudas, a kultura, a kornyezet
megujulasat jelenti, es azt, hogy a forrasokat, muszaki eljarasokat,
gazdasagi rendszert emberi mertek mellett hasznaljuk. Azt jelenti,
hogy a vilag minden reszen az elso helyre a helyi gazdasagot tesszuk
es a vilagmeretut csak a masodikra. A helyi gazdalkodast felre szoktak
magyarazni, mintha az teljes onellatast es minden kereskedelem
felfuggeszteset jelentene - de ez komoly felreertes. A kereskedelem
valamilyen alakja evezredek ota letezik es mindenki szamara elonyos.
Nem onmagaban a kereskedelem a rombolo, hanem az intezmenyeitol valo
fugges. A kereskedelem legfontosabb celja, hogy az emberek alapveto
szuksegleteit viszonylag kis tavolsagon belul kielegitse. Nem az a
kerdes, hogy a britek tudnak-e narancsot vagy banant vasarolni,
hanem, hogy a buzat, tojast, tejet es burgonyat (tehat az 50 merfoldes
koron belul megvasarolhato alapveto elelmiszereket), ne szallitsak
tobbezer merfoldon at, mert annak hatalmas gazdasagi es kornyezeti
koltsege van. A felesleges szallitasokat kell megszuntetni, a nemzeti
es kozossegi szintu gazdasag erositese es valtozatossa tetele reven.
Termeszetesen a termelt javak es maga a valtozatossag tajegysegenkent
valtozik - ez a valtozatossag teszi a helyhez valo kotodes folyamatat
okologikus es ezzel fenntarthato folyamatta. Egy masik felreertes,
hogy a helyhez valo kotodes a lakossag egy resze szamara szerencsetlen
kovetkezmenyekkel jar, - mert egyesek munka es elelmiszer nelkul
maradnak. Azt mondjak, a helyhez valo kotodes, a helyi gazdalkodas
Eszakon alaassa Del gazdasagat, mert az ottani embereknek el kell
adniuk termekeiket Eszak szamara, hogy kiemelkedjenek a nyomorbol.
Ellenkezoleg, a Harmadik Vilag szamara gazdasagilag elonyosebb egy
sokkal inkabb helyi, kisebb lepteku termeles. A gyarmati korszak
kezdete ota a deli orszagok forrasaik legnagyobb reszet nyersanyagkent
adtak Eszak szamara. Legjobb foldjeiken a gazdag orszagoknak termeltek
rostnovenyeket, elelmiszert vagy viragot, esetleg az olcso munkaero
miatt eloallitottak egyes cikkeket Eszak szamara. A vilaggyarmatositas
(=84globalisation=94) milliokat ragadott ki a viszonylag biztos falusi
letebol s kuldott a varosi nyomornegyedekbe, ahol alig van remenyuk
ra, hogy ertelmes foglalkozast talaljanak a maguk szamara. A helyhez
valo kotodes lehetove tenne a forrasaik megorzeset, s hogy a
kozossegek foleg onmaguk szamara termeljenek. Eszak es Del tobbsege
szamara az ertelmes helyi munka lehetoseget kinalja ahelyett, hogy a
gazdasagi szeljaras szeszelye szerint a nemzetekfeletti vallalatok
szamara dolgozzanak.
MIKENT JUTUNK ODA?
Sokan ugy velik, hogy nehezen kepzelheto el a megvalositasa. Azonban
a gazdasagi kozpontositas elleni tevekenysegnek mar vannak
hagyomanyai: Gandhi, Schumacher, a nemet szociologus Maria Mies,
valamint az Allamokban Bob Swan es David Morris. Emellett evezredek
ota ez a vilag sok reszen a valosagban is mukodott es mukodik. A
vilaggazdasag nyomasa ellenere vilagszerte sok ilyen kezdemenyezes
van. Valaszul a vilaggyarmatositasra sok kozosseg igyekszik
fejleszteni a helyi gazdasagat demokratikus ellenorzes mellett. A
sajtoban igen keveset lehet olvasni ezekrol, de teny, hogy egyre tobb
helyen szallnak szembe azzal a gazdasaggal, amelyik az embereket
elidegeniti egymastol es a termeszettol. A helyi elelmiszer-mozgalom
kozelebb hozza egymashoz a termeloket es a varosi fogyasztokat, tobb
helyen alkalmaznak helyi penzeket. Ithaca (NY) varosaban ez 1991 ota
mukodik mintegy 1000 resztvevovel. Hasonlot az EA 12 allamaban
talalunk. A helyi cserekereskedelmi rendszerek Nagy Britanniabol
erednek, ott mar tobb mint 300 ilyen mukodik. (Ford.: Szolgaltatasok
es javak csereje, ilyen Magyarorszagon egy bizonyos kalaka, a
=84talentum-rendszer=94). Nagyon nepszeruek =84vasarolj helyi arut=94
mozgalmak, amelyek igyekeznek eletben tartani a helyi uzleteket. Ezek
kuzdenek a McDonald's es a hasonlo etkeztetok, valamint az amerikai
Wal-Mart uzlethalozat, a bevasarlokozpontok ellen. Nagyon fontos az
okofalu mozgalom. Szerte az ipari vilagban szervezik az olyan
kozossegeket, amelyek szembeszallnak korunk hulladektermelesevel,
vetelkedesevel es eroszakos magatartasaval. Letezik egy vilagmeretu
okofalu halozat (Global Eco-village Network). Az okofaluk uj
kozossegek, olyanokbol, akik masfele eletet akarnak elni.Nem konnyu
nekik, mert a vilaggazdasag ellenuk dolgozik. A GEN --ben nagy
szerepet jatszik a Gaia-Trust, Ross es Hildur Jackson. A nagy
varosokban, a termeszettol tavol is novekszik az okologiai tudatossag
es tevekenyseg, mert az emberek egyre jobban a tudatara ebrednek, hogy
mit veszitettek el. MILYEN ELONYEI VANNAK? A helyhez valo kotodes
lehetoseget ad arra, hogy sajat erdekunk, a szomszedsag erdeke es a
kornyezet megovasa osszekapcsolodjek: ezen mindenki nyer. A penznek
joreszt ott kell maradnia a kozossegben. Ma a penz a reszvenyesek
zsebebe folyik, igen keves jut vissza az emberekhez. Annal jobban
mukodik a helyi rendszer, minel szorosabb a kapcsolat a termelo es
fogyaszto kozott, minel rovidebb az ut kozottuk, annal jobban vedett a
kornyezet, annal tobb a munkalehetoseg, s tobb ertek marad a
kozossegben. Van egy pszichologiai elony: az orom olyan kozegben elni,
ahol egymast segito es tamogato emberek veszik korul az embert. A
jelen tarsadalmakban az emberek felnek az oregsegtol, a fuggestol. A
vetelkedo gazdasag elrabolja az idonket. Elszakitanak a termeszettol -
esetleg azert nagy osszegeket kell fizetni. A kultura es informacio
vilagmeretuve tetele olyan elethez vezetett, amelyben a hozzank
kozelit semmibe veszik. Sokan tudjak, mi tortenik Kinaban, de azt
nem, hogy mi a szomszed ajtaja mogott. A teven at lathatjuk Afrika
termeszeti vilagat, de nem tudjuk, hogy milyen madarak elnek a
szomszed parkban. Visszas modon egy kisebb lepteku politikai es
gazdasagi egyseghez valo kozeledes segit bennunket abban, hogy
kifejlesszuk szelesebb vilagkepunket. Ha bensosegesebb a viszonyunk a
kozosseggel es a hellyel, jobban megertjuk a kolcsonos
osszefuggeseket, eszre vesszuk az elo termeszetet sajat magunk korul:
ujra kapcsolatba jutunk elelemforrasainkkal, esetleg termelunk is,
jobban megertjuk az evszakok valtozasat, a noveny es allatvilag
jellegzetessegeit. Ha erezzuk, hogy az elet folytonossaganak a reszei
vagyunk, az biztonsagerzest ad a szamunkra, ettol nyitottabbak leszunk
es elfogadjuk a kulonbsegeket. A masokkal es a termeszettel valo
kapcsolat egy uj spiritualis tudatra valo ebredest jelent. Pi.
|
