Kedves Endre!

Ezt irtad tobbek kozott a tegnapi VITA-ban:

> szepen. Masreszt olyat sem irtam soha sem, hogy en elfogult vagyok
> Brodyval szemben, ahogy valaki ezt tegnap irta. 

Ez a valaki en voltam. 
(Nevem Tamas Laszlo, ami a level fejlecebol kiderulhetett es raadasul ala 
is irtam. Ugyanaz a valaki vagyok, akinek korabbi VITA-ba irott cikkeire 
nem valaszoltal. Had mondjam meg, hogy engem sert ez a "valaki" cimzes.)

Ha elolvasod megegyszer azt a levelet nem talalsz benne utalast arra, 
hogy en ezt olvastam volna valamelyik leveledben is. Egyszeruen ez volt 
az erzesem mindazokbol a megjegyzesekbol amiket a regen elvalaszthatatlan 
szerzoparossal kapcsolatban irtal eddig. (Fajlalom, hogy ezt nem irtam le 
igy egyertelmuen.)

> Ez a valaki nyilvan nem olvasta azt az irasomat, amikor Brodyt hibaz-
> tattam azzal, hogy nem ment el Szorenyi 50. szuletesnapi zsurjara. 

Olvastam azt is, de mindezek ellenere megis az a benyomasom maradt amit 
fentebb irtam. Megbantani mindenesetre nem akartalak (bocsanat ha igy 
elted meg), csak ket dolgot kivantam megemliteni; egyik a humorerzek hianya, 
masik Levente onkritikus nyilatkozata.

> Ennyit errol.

Szerintem is. Itt le is zarhatjuk. Burkolt vagy nyilt sertegetesnek helye 
nincs a VITA-n. Hagyjuk ezt meg a FORUM iroinak.

Udvozlettel:

Laci

U.i.: Nem kell elnezest kerned.

Zalka ERN0 irja:
>Lassitsunk csak. A necc nyelve az angol.

Honnan veszed ezt a csacsisagot ? A necc senkie, tehat
mindenki olyan nyelvet hasznal rajta, amilyet akar.
Egyaltalan a necc melyik reszere gondoltal ? WWW ?
Usenet ? BBS ? HIX-fele levelezesi rovatok ?

Tamas

Tisztelt VITAzok!

Koszonom Dorozsmai Karolynak, hogy vedelmebe vette a vaskalapot a tudomany
fejen: szerintem is ott a helye, ha ugy tetszik, ez a ce'ge'r, mestersegunk
cimere, ettol lesz tudomany es nem kocsmafilozofia, amit csinalunk. Ez
persze nem etikai ertekitelet, hanem egyszeruen csak a hasznalhatosag
kriteriumanak mas megfogalmazasa. Feynmann-nak van egy kivalo irasa errol
(Cargo cult science), mindenkinek ajanlom szives figyelmebe (meg persze az
egesz konyvet: "Surely you're joking, Mr. Feynmann" :-))).

Azzal a megjegyzessel viszont vitaba szallok, hogy az emlitett to~kfo~do"
viselese a nemhivok kivaltsaga lenne. Nem hiszem ;-), hogy a vaskalap
lengetese hitetlensegre utalna, es azt sem hiszem, hogy a hivok felmenthetok
lennenek eme viselet alol a megfelelo tarsasagban. A todomany vaskalapja
nagyon jol megfer a legtobb vallas sajat fejfedoje mellett, ugyanis eltero
helyzetekben emeljuk meg oket. Amit eszervek (k)alapjan el lehet donteni,
azt nem szabad semmilyen hittel osszekeverni, pont ugy, ahogy az eszerveket
sem szabad ott eroltetni, ahol mar a hit vadaszmezeje terul el.  Az emlitett
irasomban en csak a joindulatu (?) futobolondok altal tudos statisztikanak
oltoztetett hagymazas okfejtesek terjesztese ellen emeltem szot, es nem
kivantam allast foglalni az imadsag gyogyito hatasarol, sem mellette, sem
ellene. Az irast ennek megfeleloen igyekeztem megfogalmazni, es most
ujraolvasva sem erzem, hogy barmelyik oldal mellett hitet tettem volna
(a hitvitakba nem szallok be, ha nem muszaj).

[Hogy me'g egyertelmubb legyen, mondok egy peldat is. Tegyuk fel, hogy azzal
allok elo, hogy "egyes jelentesek szerint" Egerszegi Krisztina 10 mp alatt
ussza a 100 metert, es ez alapjan egyertelmuen eselyes az ujabb aranye'remre
Atlantaban. Ha ezek utan valaki nekemugrik es megkerdezi, hogy ki me'rte
ezt, hol, mivel, es hogy nem kevertem-e esetleg ossze az uszodat a
futopalyaval, Egerszegit Linford Christie-vel es Giziket a gozekevel, akkor
ebbol me'g semmilyen kovetkeztetest nem lehet levonni arrol, hogy a kerdezo
szerint eselyes-e Ege'r Atlantaban vagy sem.]

Ez az "amit eszervek alapjan el lehet donteni" kitetellel korulhatarolt
terulet azonban nem tul nagy, rengeteg fontos dologra nem terjed ki. A vicc
a reszegrol, aki a lampa alatt keresi az elvesztett kulcsot este az utcan,
mert ott vilagos van, minden lenyegeset elmond errol a kerdesrol. A vallasok
a hit vilagossagat kinaljak a lampatol messzebb kalandozoknak, es aki ezt
elfogadva ugy erzi, hogy egesz jol elboldogul a sotetben, az orommel tartana
a gyertyajat oda masok ele is, es ez igy van jol. Vannak azonban olyanok is,
akik ugy velik, hogy az a gyertya nem vilagit, vagy legalabbis ok nem latnak
fenyenel semmit, ezert jobban biznak a sajat ket kezukben, ha mar egyszer a
sotetben kell tapogatozniuk; ez is, ha ovatosan csinaljak, megovhatja oket a
nagyobb pofaraesesektol. Az viszont tobb, mint erdekes, hogy hivok es
nemhivok milyen sokszor jutnak teljesen hasonlo valaszokhoz olyankor, amikor
az esz mar megall es csak acsorog a lampa alatt.

Udv,
KZ

Kedves Dorozsmai Karoly!
Gondoltal-e arra hogy nincs megegy nemzet amelynek oly nyelve van 
aamit senki mas nem tulajdonithat maganak. A magyar nyelv annyira 
egyeni es kulomleges hogy ha masert nem mart ezert is kell vedeni, es 
nem korcsositani. Kerlek olvass egy egy-ket Petofi verset ujra es 
talan fogod erezni a magyar szo varazsat. Igaz hogy a nyelvnek 
fejlodni kell,de ha mar meglevo szavaink helyet csonkitott es 
torzitott idege szavakat hasznalunk,akkor sem a mi nyelvunknek nem 
hozunk pozitiv fejlodest , sem a idegen nyelvel szemben nem javitsuk a 
viszonyunkat. Ha egy nyelv,mint a magyar nyelv, is ennyire jellemzo 
egy nemzetre, akkor ha csonkitjuk e m nyelvet,szerintem a nemzet 
egyenisege is csonkabb lesz. 
dvozlettel
Zsuzsa

Lajcsi irta tegnap, hogy a BKV kulfoldi metrovezetoket akar importalni a 
sztrajk letoresere. A hir nem egeszen igaz, mert nem mercedeszt es nem 
osztogatnak.
Szoval ugy volt hogy a szakszervezet roppant demagog modon elkezdte 
hiresztelni, hogy jonnek a piszkos Auslanderek. A vezetoseg meg baratsagosan 
kozolte, hogy ez egyreszt torvenytelen lenne, maseszt meg felesleges is,
mert vannak a kek metrovonalon is vezetok (ok nem sztrajkolnak), valamint 
nyugdijasok is. (forras Nepszabadsag, Magyar Hirlap szombati szama)
Udv Eszterhas Illes

Kedves Vita-zok !

A megjelent hozzaszolasok miatt "ragadok most tollat", es szeretnek ne-
hany gondolatot - valoszinuleg utoljara - leirni.
Tobb erdekes velemenyt is olvastam a cikkemmel kapcsolatban.
Ket dolgot megis jonak latok megkulonboztetni: nem mindegy, hogy hivo,
vagy pedig hitetlen szemszogon keresztul nezzuk az imadsagnak a lenye-
ge`t.
Az imaban mar bennevan az embernek az elkepzelese arrol a bizonyos isten-
rol, ehhez merten szolitja meg ot, es ker tole dolgokat. Nem mindegy, 
hogy ki milyen kepet birtokol Istenrol, mivel az lehet helyes kep, es 
helytelen kep is. Nem mindegy, hogy elfogadom-e azt, hogy egy Isten lete-
zik, vagy pedig minden vallasnak megvan a maga istene.
Hitetlenkent, ugy gondolom, az IMA lenyeget nem lehet igazan megerteni,
mert az az Istennel valo szemelyes kapcsolaton alapul. Az Ujszovetsegben
sohasincs egy se`ma arra, hogy mit jelent az ima, vagyis hogy ezt es ezt
tartalmazza. Imadkozni: mint ahogyan egy gyermek az apjaval kapcsolatban
van, keri ot, de nemcsak keri, hiszen a kommunikacio nemcsak keresbol all.
Formalizmusnak sem latom az imadsagot, hiszen ki az az ember, aki megadott
idezeteket mondana egy valamilyen konyvbol az edesapjanak ? (most az, hogy
en miert nem latom helyesnek a Miatyankot imadkozni, bovebben nem ternek
ki, mint ahogy itt most kitertem) Jezus pedig maga is beszel arrol, hogy a
felesleges szoszaporitas hiabavalo - mint ahogy "Pupak" is megjegyezte.
Tobbmindent lehetne mondani ezekrol, alapvetoen inkabb azt emelnem ki, hogy
nem mindegy, hogy hiszem-e azt, van-e Isten, aki az Abszolut Igazsag, vagy
pedig ezeken kivul allok, es igy szemlelem a dolgokat.
Kivulallonak az ima tenyleg nem jelenthet mast, mint mondjuk meditaciot,
vagy pedig egy felesleges dolgot, mivel isten ugysem tud segiteni az ember-
nek. Ahhoz, hogy az imadsagrol igazan melyen el lehessen gondolkozni, gon-
dolom, szukseges megvizsgalni azt, hogy letezik-e egy igaz Isten, vagy pe-
dig nem. Enelkul az alap nelkul - legalabbis szerintem -, nem lehetseges
errol beszelni. (vagyis lehet, de akkor vitatkozas lesz)
Ugyanez vonatkozik a Biblia ertelmezesere is - azt hiszem D. Karoly irt
errol. 
Meg valamit: mindenki lathatja azt alapvetoen, hogy mi a jo es mi a rossz.
Mindenkinek van pl. lelkiismerete. Igy el lehet azt is donteni, hogy amit
a multkor ideztem, az tenyleg nagyon helytelen - Peldabeszedek -, es nem
odatartozo dolog, vagy pedig megis van alapja a kijelenteseimnek. Ezt min-
denki onmaga megitelheti.
Masreszt: ugy gondolom, barmilyen dolog megitelesenel nem valamely egyhaz
allaspontjat, illetve cselekedeteit kell alapul venni, hanem azt, hogy a
Biblia mit mondhat ezekrol, de ha nem is ismerjuk ezeket, az ember onma-
ga is megitelheti, hogy helyesek-e ezek a kijelentesek. Az emberek - mint
peldaul a katolikusok - tehetnek sokmindent rosszul, ahogyan voltak hibaik
a tortenelem folyaman, eppen ezert alapul venni az o tetteiket - szerintem
nem lehet.
Ha ezek mellett valaki ugy gondolna, hogy szeretne megismerni azt, hogy
mit jelent az imadsag, akkor szerintem induljon el azon a szalon, hogy Is-
ten miert is "adta" az imadsagot az embernek. De ez mar feltetelezi a hi-
tet Obenne.
Gondolom, ezekbol kitunhet mostmar az, hogy miert nem szeretnek D.Karoly
kijelenteseire reagalni, amit a Bibliaertelmezessel kapcsolatban irt.  
(ha alapjaiban kulonbozik a nezopontunk, marmint Isten letevel kapcsolat-
ban, akkor ertelmetlen vita keletkezne e tema korul, amibe nem szeretnek
belemenni)
Koszonom figyelmeteket, s varom reagalasaitokat e levelemmel kapcsolatban.
Ha valaki szeretne bovebben ezekrol beszelgetni (fuggetlenul attol hogy
most hisz-e vagy nem), akkor irhat a cimemre.

Bobe

Kedves Endre !!!!!!!!!!!!!!!!

Nagyon sajnalom, hogy felreertetted irasomat !!!
Termeszetesen nem Te, de megcsak nem is a Te irasod az undorito !!

EZENNEL UNNEPELYESEN BOCSANATOT KEREK: SEM FAARY ENDRE, SEM AZ IRASA
NEM UNDORITO ! AZ EGESZ CSAK FELREERTES !!!

Az az undorito, hogy ket muvesz emberi kapcsolata politikai, szemleletbeli,
vilagnezeti kulonbozoseg miatt szakadt meg. Azert, mert mashogy gondolkodnak
a vilagrol, mas a muveszi hitvallasuk, mas a stilusuk, nem kellene egymasnak
esniuk, nem kellene sertodotten tavolmaradni egymas bulijairol, sem pedig
provokalni egymast. Sajnos, Szorenyi es Brody peldaja nem egyedi. Az un.
konzi--><--libi szembenallas szamos emberi kapcsolatot zilalt szet. A
szomoru dolog az, hogy a politika befurakodott a muveszetbe es amikor
szobakerul Szorenyi vagy eppen Brody, nem a dalaikrol van szo, hanem hogy
miert nem mentek el egymas koncertjeire, mennyire utaljak egymast stb.

Azt becsuletesen be kell valljam - mint arrol korabban irtam mar itt a VITA
hasabjain -, hogy en Szorenyit nagysagrendekkel jobb zeneszerzonek es
eloadomuvesznek tartom, mint Brodyt.

Udvozlettel

Feri 8-)>

Kedves Endre, termeszetesen Neked is kellemes nyarat kivanok !!

Tobben az imaval kapcsolatban irtak erdekes leveleket az utobbi
VITA-kban, nehany szosszentesem volna.

Lattok es hisztek. Boldogok azok, akik nem latnak, megis hisznek.
Szerintem ez akkor hangzott el, amikor Krisztus megjelent a tanitvanyainak
a feltamadas utan, es nem a Hegyi Beszedben. Otthon megnezem.

Mi az ima? Tobb egyszavas, sot egyenlosegjeles meghatarozast olvastam,
de egyik sem pontos, illetve teljes. Meditacio is, parbeszed is, keres
is lehet, de sok minden mas is, pl. tevekenyseg is. A 'kerveny'-rol
nekem mas jut eszembe [anyja neve N peldanyban, szemsza'm, pirburg, 
pa'rka'p], inkabb nem hasznalnam az ima korulirasahoz.

Dorozsmai Karoly egyik kerdese nagyon erdekes:
[kb] 'miert van szukseg Isten es ember kapcsolatara?'.
A kerdesre most nem is probalnek valaszolni, csak azt jeleznem, hogy
ebben, es sok mas, a temaban elhangzo kerdesben es allitasban nyuzsognek
az un. rejtett axiomak, a mondatok mogott komoly paradigma[dogma]-
rendszerek huzodnak meg, ertekskalak arnyekabol szolnak a mondatok [kerdesek]
alkotoi. Probaljunk meg egyszerubben kerdezni es allitani, vagy ha nem
megy, tegyuk a mondat melle [ele, moge] a tobbit is. D.K. konkret mondata
mogott a kovetkezoket erzem: szuksegszeruseg, az erosebb fennmaradasa,
darwinizmus, stb. Ezek tenyleg ervenyes axiomak akkor, amikor Istenrol
beszelgetunk? Nem lehetne, legalabb egy hosszabb gondolatkiserlet idejere
egy [tobb] metafizikusabb axiomarendszerbol kiindulni?

Udv
Attila [Konkol]

Koszonet Riesz Ferencnek a valaszer. Az irasanak egy resze kapcsan 
eszembe jutott par dolog, ha erdekes, talan lehetne folytatni a 
gondolatmenetet. Szoval: " Hat persze. A felfedezokben (rablokban) 
ketsegkivul volt onbizalom - de meg tobb kalandvagy. A "felfedezok" 
nagy resze a tarsadalom szelere (periferiajara) szorult, lezullott ember
nagy volt, akiket megszeditett az aranylaz. Az onbizalom (a vezetoik 
reszerol) itt mar onimadatba, bekepzeltsegbe fordult at." Ez igaz! 
Am! Miert van az, hogy ha valamirol szo esik (most pl. nem regen az 
ENSZ alapitasa kapcsan) ami globalis, egeszen europai stilusu a 
kultura. Egy pelda: julius 6-an volt (talan) Gengfben egy koncert az 
ENSZ alapitasa tiszteletere. Nem egy japan NO szinhazi darabot adtak 
elo, nem a delamerikai zeneirodalom egy darabjat, hanem Beethoven 
Fidelio-jat! Ebben mi a szerepe rablo oseinknek, akikben tenyleg volt 
kalandvagy! Ma ammyi erdeklodes fordul a keleti kulturak fele: de a 
japan, a kinai vagy az indiai hajosok nem voltak olyan (ele?) batrak 
(jo: kalandvagyoak, vagy meg lejjebb: kapzsik, mohok...), hogy 
mondjuk Portugaliaban vagy Brusszelben partra szaljanak es 
uveggyonggyel kisereljenek meg kereskedni... Az altalam nagyra 
becsult Show irja a Julius Caesar eloszavaban, hogy "...amig Roma 
kicsi volt, ismerte a lelket es tette a dolgat, senki es semmi sem 
tudott ellenallni neki..." Ez, azt hiszem, Europara is igaz volt 
sokaig.


Jo nyaralast!



UEdvoezlettel:
Dorozsmai Karoly