[Text 2624998 from COM]

Tema: Elet, elet...

Nehany erdekesseg azzal a kiserlettel kapcsolatban, amely a nemzetkozi
mediaban ugy jelent meg, hogy "eletet csinaltak a laboratoriumban".

A kiserlet soran egy rendkivul bonyolult eljaras soran mestersegesen
megkettoztek egy DNS-sablont. A DNS-lanc senki szerint nem elo (csak egy
bonyolult szerves molekula), ez az elso eszrevetel.

Sem az eredeti sablon, sem a masolat nem mutatja semmi jelet az eletnek.
Magatol nem szaporodik, csak ha ujra a leirt, bonyolult modon megkettozik.

A muvelethez egy jol felszerelt kemiai laboratoriumra volt szukseg,
kemcsovekkel, nagy sebessegu centrifugaval, analitikai tisztasagu
vegyszerekkel. A hibridizacios resz leirasanal olvashato: "A homersekletet
85 fokra noveltuk, majd 4 fokra hutottuk 1 ora alatt, es ott tartottuk 2 ora
hosszan keresztul." A köztes termekeket megmostak, tisztitottak (pl. NaOH
oldatban), a homersekletet vegig iranyitottak, szelsoseges valtozasokat
letrehozva. Ezek a feltetelek egyaltalan nem emlekeztetnek a feltetelezett
osi foldi legkori vagy "osleves"-beli korulmenyekre.

A korulmenyek ilyen szintu befolyasolasa nelkul a koztes termekek rogton
elbomlananak. Vagyis, a folyamat lezajlasahoz vegytiszta anyagokra,
meghatarozott sorrendben valtozo korulmenyekre, centrifugalasra, a
homerseklet iranyitasara stb. van szukseg, *maskeppen nem tortenik meg*. Ez
azt jelenti, hogy a sokat emlitett ido-magia nem segit. Ha a korulmenyek nem
megfeleloek, akkor a kivant vegyi reakciok nem indulnak be, sem egy perc,
sem egymillio, sem tizmillio ev alatt - vagy ha igen, akkor mar a legelso
vegyuletek instabilak lesznek, es a kovetkezo percben elbomlanak.

A kutatast vezeto tudos abban bizik, hogy "gyogyszereket es ujfajta
anyagokat allithatnak majd elo" ezzel az eljarassal. Eleg szegenyes eredmeny
az ujsagcimek reklamjahoz kepest.

Vegeredmenyben a termeszetben lehetetlen merteku, tudatos emberi beavatkozas
reven, a hozzavalok gondos adagolasaval megkettőztek egy (nem elo, magatol
nem masolodo) DNS-lancot. Semmifele elkepzeles nincs leirva arrol, hogyan
mehetett volna ez letre a termeszetben, s hogy az instabil termekek hogyan
maradhattak volna fenn.

Az oszinte ujsagcim az lenne, hogy "Tovabbra sem tudunk eletet csinalni".
Alcim: "Es azt sem tudjuk, hogyan keletkezett".

Az altalam kepviselt (vedikus) elmelet igy irhato le:

		*Az elet nem az anyagi elemek kombinaciojaval jott letre,
		s nem is hozhato azaltal letre. Az elet nem mas,
		mint a lelek jelenletenek tunete az anyagban.*

Karl Popper elvei szerint egy tudomanyos tetel mindaddig fenntarthato,
ameddig valaki olyan megfigyelest vagy kiserletet nem vegez, amely
megcafolja, falszifikalja az elmelet allitasait. A vedikus elmelet megfelel
a popperi kriteriumoknak, mert elvileg falszifikalhato. Ha valaki eletet
tudna letrehozni az anyag manipulalasaval, az ervenytelenitene a hipotezist.

Mivel azonban eletet nem tudtak letrehozni, velemenyem szerint az elmelet
tudomanyos es tovabbra is fenntarthato.

Koszonettel:
Isvara

Sziasztok,

Van olyan, hogy presleghangszoro. Egy csovon kompresszor nyomja a
levegot, a cso atmerojet modulaljak a hangfrekvencias jellel. A
minosege hagy maga utan kivannivalot de a hangfrekvencias jel
teljesitmenyehez kepest a leadott hangteljesitmeny jelentos lehet.

De vizzel ez nem fog menni. A viz kvazi osszenyomhatatlan, ha az
aramlo  viz utjaba gyorsan egy keresztmetszetszukitest raksz, a
csorendszerben akkora lokeshullamok alakulnak ki hogy szetesik.

Udv///Laci

> Mivel fotozassal kapcsolatos temakort nem talaltam a HIX-en, ezert kedves
> tudosok hozzatok fordulok a kovetkezo kerdessel.
> 
> Egy baratom gorogorszagi, teleobjektivvel keszitett fotoin (a nagyon eros
> napsutes miatt?) a sarkok besotetedtek. (Mind a negy sarok.) Mitol lehet
> lehet ez? Azt hiszem, linearis szurot hasznalt.
> 
> Udv,
> CsP

Sziasztok!

> Felado : Nemes Marcus
 ...
> Mondjuk lehetne a vizet cirkulaltatni, igy ez nem lenne gond. Viszont
> megneznem azt a mechanikat, ami egy 0,5 collos cso atmerojet 100 Hz-cel
> tudja varialni, hogy a 20 kHz-rol ne is beszeljek. :-) Tovabbi hatranya a

  En mar mindent el tudok kepzelni! A multkoriban egy korhazban lattam egy
ultrahangos berendezest, mellyel mindenfele lagy testreszeket lehet
vizsgalni. A frekvencia pedig 7.5 MHz (!) volt. En is megneznem magamnak 
azt a mechanikat! :-)

-_-_-_-_-_-_-_-_-_- Udv: Zsolt -_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-
  mailto: 
, )
           http://www.extra.hu/zsoltiba/

Sziasztok!

   A minap lattam egy erdekes cikket egy nagyon regi Delta lapban, tobbek
kozott azzal foglalkozott, hogy hogyan lehetne az autok motorjat jobban
kihasznalni. A lenyeg az, hogy a kozlekedes sajatsagaibol adodoan az autok
kenytelenek folyton felgyorsitani es lelassitani es ez nagyban megnoveli az
atlagfogyasztasukat es nem kevesbe a kornyezetszennyezesuket. Az autok
altalaban fekezeskor a nagy nehezen megszerzett mozgasi energiat igen
nagyvonaluan elpazaroljak a fekberendezesek koptatasara es nemi ho
fejlesztesere. A kerdesem a kovetkezo: Nincs valamilyen megoldas a mozgasi
energia rovid ideju tarolasara es a hamarosan bekovetkezo gyorsitaskor valo
felhasznalasara. El tudok kepzelni mondjuk villamos tarolast esetleg toltes
formajaban (villamos fekezessel), vagy mechanikus energiatarolast
(lendkerekkel), netan valamilyen kompresszios elven mukodo
energiaraktarozast. A lenyeg, hogy a benzin vagy diesel motort ki kell
egesziteni egy kulon meghajto rendszerrel, ami gyorsitaskor felhasznalna az
igy tarolt energiat. Egyebkent nagy elonye ennek a rendszernek, hogy az
uzemi fekberendezesek kevesbe kopnak, ezert hosszab elettartalmuak lehetnek
es a motor is kisebb terhelessel dolgozik, ami szinten nem mellekes. (Plusz
energiatakarekos es kornyezetbarat)
   Ez a regi cikk egyebkent a kompresszios modszerrol szolt es a suritessel
akar negyedere is csokkenhetett az uzemanyagfogyasztas, peldaul a
tomegkozlekedesben, buszok eseten. Mindez meg 1980 elott keszult, azota meg
eltelt tob mint 19 ev... Nem tud valaki ujabb informaciot ezzel
kapcsolatban? Miert nincs meg ilyen megoldas szeriaban? Szerintem ennek
megoldhatonak kene lennie! Persze, ha valakinek nem erdeke....

   Levy

Hello
Visszaterve Janos "minden elektron azonnal erzi egymast, a vilag nulla
kiterjedesu szamukra" gondolatahoz (oldalrol nezett falra festett ordogehez
:) mi lenne, ha inkabb "csak" egy vegtelen sebessegu hatason filoznank. Igy
maradna a hatasok negyzetes csokkenese, maradna az idofogalom, nem borul(?)
a kauzalitas.
A Bell-egyenlotlenseg megmutatta, hogy az altalunk szetrepulo korrelalt
reszecskeparokkent ertelmezett valamikben a reszecskeknek a meresig soha nem
lehet hatarozott allapotuk.
Igy az egyik szemleleti lehetoseg ki van lo"ve. Maradna a masik, a ket meres
kozotti azonnali kapcsolat. Ez ellenkezik a lokalitassal, de szuletett-e mar
a Belle'hez hasonlo kiserlet ezugyben a rejtett parameterek kizarhatosagara?
udv, Sanyi

Kedves Janos !   

>... a tranzisztorok azert egy kicsit tenyleg maskepp
>mukodnek. Sajnos az edeny sem jo, mert a viz akarmilyen pici 
>lyukon atmegy, megvizezi a kornyeket, majd szepen lecsepeg.

Igen, a modell meg fejlesztesre szorul, mert 
egyelore inkabb a tirisztor mukodesere hasonlit.
Nem probaltam ki, de gondolom a furatok kikepzese
is szamit, es az anyag viztaszitasa is.
Ha megoldhato, hogy onsulyatol nem csepeg a folyadek,
akkor a gyujtoimpulzus ( jelen esetben inkabb spricni ) 
hatasara beindul egy folyamatos, onfenntarto leurites.
Gondolkodtam a gyakorlati alkalmazason:
Talan igy lehetne tavvezerelni bizonyos vizoblitessel
mukodo illemhelyi allo- illetve ulo-alkalmatossagokat  :)

Udv: zoli

Kedves Marky!


>Mondjuk lehetne a vizet cirkulaltatni, igy ez nem lenne gond. 

Igen, es ezzel a vizkovesedes is kivedheto lenne.
A keringetesnel csak arra kell ugyelni, nehogy brum-ot okozzon.
Lenyeges, hogy kozvetlenul csapvizrol nem is mukodne megfeleloen, 
mert a hosszu csoben aramlo nagy tomeget nehezebb lenne befolyasolni.
Mindenkeppen kozbe kellene iktatni egy ejtotartalyt
szintszabalyozassal, mely tulajdonkeppen nem lenne
mas mint egy stabilizalt tapegyseg. :)

>Minden esetre eleg 'ocsmany' atviteli gorbeje lehet 

Ezen lehetne negativ visszacsatolassal javitani,
de a holtido miatt ez razos. Szornyu lehet, ha egy ilyen
erosito begerjed. Esokabat viselese mindenkeppen ajanlatos.

>vezet a vegfoktol a taskaradiobol kioperalt hangszorokig, 
>es meg vagyok elegedve a hangminoseggel -- lehet borzadni :) 

Meg regebben gondoltam arra, hogy a pentiumnak mar olyan 
oriasi a sebessege, hogy valos ideju hangfeldolgozasra
boven alkalmas lehetne. 
Igy lehetne olyan szamitogeppel megvalositott hangkorrektort 
kesziteni amely folyamatosan ellenorizne a kulonfele
torzitasokat es megfelelo modon helyesbitene a vegfok jeleit.
Pl. egy Szokol-radio vegfoka ele is be lehetne iktatni
az intelligens korrektort, es az ugy korrigalna a vegfokot -
de meg a ronggya szakadt hangszoro torzitasat is, 
hogy a vajtfulueknek kette alljon a vajtfule. :)
Kvadrofon-rajongoke meg negyfele.
Szerintem egy pentium alaplap el tudna vezerelni ugy egy 
4 darabbol osszeallo kvadrofon Szokol-systemet - ugy,
hogy meg a csengoreduktoros tapegyseg brumjat is
kikompenzalna. :) 

Udv: zoli

Kedves Janos !   

>A kondi paradoxonban nem erzem a paradoxont. 

Jo neked ! :)

>mennyi ido alatt viszed at a toltest ? Hogyan
>viszonylik  ez az ido a tavolsaghoz, meg vezeteken terjedo hullam
>sebessegehez ?

Utaltam ra, hogy a megszakitast a toltes idejen meg 
nem latjak az atvitt toltesek, s gyanutlanul probalkoznak 
a kiegyenlitodessel, ami aztan nem tortenhet meg.

>A megszakitott vezetek kapacitasat ugyanis nem lehet elhanyagolni. 
>Altalaban a paradoxonok mindig  ugy mukodnek, hogy elhanyagolsz 
>valamit, amit latszolag lehet.

Igy van. Igaz, alattomos modon ugy fogalmaztam, hogy a 
vezetekpar kapacitasa a kondenzator kapacitasahoz KEPEST 
elhanyagolhato. Abszolut ertelemben azonban nem.

A kulon kondenzator jelenlete felesleges komplikalaciot
okoz.
El is hagyhatjuk, es akkor egy sugarzo dipolrol van mar csak
szo, de szamomra igy is zavaros a helyzet, mert
annak is van sajat kapacitasa amit feltoltunk, es meg
elkerulhetetlenul ki is sugarzunk energiat. 
A bevitt toltes mennyisege pedig megszabott. 
A toltesathelyezes munkajabol kell adodnia a kapacitiven tarolt
energianak, es a kisugarzottnak.

Ez csak ugy lehetseges, ha a bevitt teljesitmeny
idointegralja nagyobb, mint egy egyszeru kondenzator
toltese eseten lenne.
( Olyan kondira gondolok, melynek kapacitasa egyezik a dipoleval)

A dipol toltese eseten feltetelezni kell tehat valamilyen 
hatast, ami megnoveli a toltoaram idejen  a bemeneti 
kapocsfeszultseget, azaz akadalyozza a toltesek athelyezeset, 
s az igy felmerulo tobbletmunka kerul kisugarzasra.

Szornyu eroltetett spekulacionak tunik ez, pedighat igy kene 
lennie, hacsak nem en zavarodtam ossze megint teljesen.

Udv: zoli