Baszk nyelvtan.
A KICSINYÍTŐ KÉPZÉS ÉS AZ ÖSSZEHASONLÍTAS.
Dennis Sugar y Frank.
A baszk nyelv olyan kifejezési árnyalatok leírására képes, amely
más nyelvben nem ismeretes. A magyar nyelv, ragjai és képzői
segítségével ugyan megközelíti ezeket az árnyalati finomságokat, de
nem éri el a baszkot. .Vannak esetek, mint ezt alább látni fogjuk,
hogy még a magyarban is több szavas körülirással kell leforditani
egyetlen baszk szó ragos változatát..
A baszkban a képzők ésa ragok különböző mondatrészekhez
kapcsolódhatnak. A melléknevek fokozását mutató ragok kötődhetnek
főnevekhez is. A <-GO> rag megfelel a magyar <-b, -bb> ragnak. Pld.:
<HANDIAGO> = /nagyobb/,de lehet mondani <GIZONGO> = /emberebb/. (
GIZON=ember). Jobban érthető a következő példa: <BIDE HA BIDEAGO> (
BIDE = Út) = /ez az út utabb/. olyan értelemben, hogy a második
helyen említett jobb, mint az elsőnek említett út.
Ugyanez a szabály vonatkozik a kicsinyitő képzőkre. Pld
<-TTO> raggal:<GIZONTTO> = /jó kis emberke/, de <GIZONTUTTO> =
/megemberesedett/. A magyarban a főnevet ( /ember/) először igésíteni
kell ( ember > emberesedik), a baszkban erre nincs szükség ,főnév
megmarad főnévnek és a rag rámutat, hogy az emberből emberesebb
ember lett..Más nyelvekben,mint angolban, vagy franciában hosszú
körülirásra van szükség: he became a more perfect man, vagy: il
est devenu un homme plus humain.
Az összehasonlító ragok legtöbbje határozatlan ragozási módot vesz
fel. akár ugyanazt a fokot jelzi, akár kicsinyít, akár nagyobbit A
ragok és a képzők nyelvtanilag két csoportra oszlanak. . Az első
csoport ragjai kettős nagyítást, a második csoport tagjai egyszerű
nagyobbitást jeleznek.
A./ Az 1. csoport ragjai.
Azokban a főnevekben, amelyekben <z>, <s>, vagy <tz> hang van,
ezek a hangok átalakulnak <ch> vagy <cs> ( baszk helyesírás szerint
<x>) hanggá. Ha a szóban <t> hang van, egy <ty> hanggá változik.
Példák: <ZAKHUR> = kutya, <CHAKUR> = kiskutya, kutyucska.. Egy, erős
személy ha gondozatlan, piszkos, annak jelzője < KISKIL>, ha ez
azonban egy gyenge, véna ember, akkor jelzője < KICHKIL> lesz..
Érdekes példát idéz Napoleon Lajos-Lukács herceg , nyelvész,
III, Napoléon császár unokatestvére és a híres államcsíny egyik
tervezője, aki a Baszk és Finn Nyelvek c. könyvében , amelyben a
baszk, a finn és a magyar nyelv rokonsága mellett tör lándzsát,,a 21.
oldalán írja : <DIZUT> =nekem van, de ha ezt egy kisgyerek mondja,
akkor ebből < DICHUT> lesz.
1ş. SKA - CSKA.
E két rag főnévhez vagy melléknévhez csatolható. A <SKA> rag
nagyobbit, jelentőséget ad, valaminek vagy valakinek A <CSKA> rag
pontosan megfelel a magyar /CSKA, ,CSKE, KA, KE/ ragnak, azzal a
különbséggel, hogy a baszk rag nem csak kicsít, hanem gunyol,
lebecsül is. Példa:< YAUNCHKA HORIDA MERE ARREBAREN SENHARGAIA > = /ez
az úrficska a nővérem vőlegénye/. A baszk <CHKA> hangtanilag és
értelmileg pontosan ugyanaz mint magyarban..
2ş. SKILA - CHKILA.
A két rag jelentés ugyanaz mint a fentieké. a >SKILA> nagyméretűt,
nagyszabásút jelent, mig a <CHKILA> kisebb személyekre és tárgyakra
vonatkozik.
3Ş. SKO - CHKO.
A <SKO> jelentése: /elég, elégséges /. Pld. <HANDI> =/nagy/,
<HANDISKO> = /elég nagy/. < HARDITCHKO HIZ ENETZAT> = /te túl bátor
vagy nekem/. A túl bátor kifejezés gúnyos formában értendő.. A
magyarban a /sko, -csko/ szintén kicsinyítő ragok: pld. has > haskó,
zsák > zacsko, Pál>Palkó, János>Jankó, stb.
4ş. TO -TTO. (Ejtsd: TYO)
Ez a két rag főnévhez csatolva a személy vagy tárgy nagyságát,
jelentőségét csökkenti.. A <TO> ugyan ekkor kifejezi, hogy a személy
zömök, erős, míg a <TTO>, gyenge, vézna személyre vonatkozik..
Ugyanekkor a rag azt is jelenti, hogy a személy vagy tárgy
szimpatikus, szeretett.
Ezeknek a ragoknak nem ismerjük a magyar megfelelőjét Ezt nyelvünk
csak körülírással tudja kifejezni. Példa:> GIZONTTO> = /szimpatikus
kis emberke/. < GIZONTTO HORI KONTENT DE BERE BURIAZ> = /ez a jó
kis emberke önmagával megelégedett/.
5ş. ZU, TSU, TCHU és SO.
E ragok a bővelkedés, a gazdagság fogalmát jelzik. Volt ilyen rag a
magyarban is, de ez az idők folyamán elévült. Ilyen rag lehetett a
/mes/. mint pld : vér > vérmes., amely szó pontosan megfelel a
baszk
<ODOL > ODOLZU> képzésnek. Má magyar példa: tartalom > tartalmas,
értelem > értelmes. Baszk példák: >KOLOREZU = színdús, többszínű ,a
francia couleur = szín kölcsönszóból, <HANDITSU> /nagyvonalú/, <
CHURITCHU= /tiszta fehér, makulátlan fehér, /
< ELHETSU> =/bőszavú, szókerepelő/, (ELHE = szó).
A <SO> ragnak más jelentése is lehet, Sngítségével egy átvitt értelmű
szóból uj fogalmat jelentő kifejezés születhet. pld.: <AITA> =
/atya/, > <AITOSO>, ami eredetileg kisapát, kisapót jelentett, mai
jelentése: /nagyapa/,és ugyanígy <AMA > AMASO > /anya > nagyanya../
(Folytatása következik).
B./ A 2. csoport.
Az egyszerű kicsinyítő/nagyobbító ragok.
1ş. BE - PE.
Ez a rag lehet főnévképző is, általában azonban mint kicsinyítő rag
használatos.. Pld. <ZETA> = /szita (!!)/ > <ZETABE>= /sűrűhálójú
szita/, ellentétben a <ZETATSU> = /nagyhálójú szitával/. Más példa:
<NERABE> = /szolga,inas/ ( latin: sub homine,parvus,servus), míg
<ANERKATO> = /szolgáló, vagy cseléd/. Körülbelül olyan az összefüggésa
két szó között ,mint a magyarban a cseléd és a család szavak
között. (V.ö. a fehércseléd kifejezéssel). A BE vagy PE igazi
magyar értelme: /al/, mint alelnök, alhadnagy, alperes, stb .szavakban.
Innen ered az átvitt értelméből a kicsinyitő jellege.
2ş. SKOT - SKATO.
Ezek kicsinyítő és gyúnyoló vagy becsmérlő ragok. Magyarban ezt csak
beszéd formában a hangsullyal tudjuk kifejezni, mélyebb, kissé
elhúzott hanglejtéssel. Szószerinti jelentésük: /egy kissé, egy
kicsit/. Pld.:<HANDISKOT> = /egy kissé nagy/, olyan értelemben, hogy
noha a feladat . egy kissé nagy, mégis megbirkózunk vele.
< GIZAIZKOT>= /gonosz kis emberke/. - Ha ezzel a raggal képzett
szavakhoz még a <ZAR>= /öreg/, jelző is járul, ennek még
kicsinylőbb jellege lesz, pld. <NESKAZAR> = /csúf örgeg lány/, olyan
értelemben, mint az argótikus magyar kifejezésben: vén tyúk.,
3ş. NI.
Kicsinyítő képző, ugyanakkor szimpátiát, jó véleményt fejez ki. Pld.:
<HANDI>=/nagy/ és <HANDINI> = / nem is olyan nagy/ A <NI> rag
néha megfefel a magyar (-i) ragnak,mint amikor a magyar /nagybácsim/
helyett /nagyim/-ot mond. Ez a példa a magyar és baszk nyelv
közötti lélektani összefüggésre, a két nyelv közös szellemére
mutat. Mindezt más nyelvekben csak körülirással lehet kifejezni.
A /nagybáty/ szó az egyik szülő férfitestvérét jelenti, akihez az
alanynak a szokásos rokoni tiszteleten kívül kevés köze van. A
/nagybácsi/ szó a tiszteleten kivül szeretetnek, megértésnek és
hasonló érzemeknek ad kifejezést. Végül a /nagyim/, ezeken kivül
még meleg baráti kapcsolatot, bizalmat, egy kis titkos cinkosságot
is elárul.
A baszk és a magyar nyelvtannak az a sajátossága, hogy a nyelvtani
törvények és szabályok rideg felsorolása mellett rávilágit a két
nép lelkivilágának belső berendezésére is.
4ş. NO - NNO.
Személynévhez kapcsolva e két rag sajnálkozást és együttérzést
mutat. Magyarban nem ismerünk megfelelő ragot., csak körülirással
lehet az értelmét magyarázni mint. a / szegény kis /
kifejezéssel. Pld.: <MARINNO> = szegény kis Marika, , <YOANNO>=
szegény kis Jancsi.
5ş. TER vagy TSER.
E ragok a magyarban megfelelnek a /majdnem vagy kishijján/ határozó
szónak.. Ha a baszk szó L, N, R vagy T hanggal végződik, akkor
<TSER>, máskülönben < TER> ragot veszi fel. Pld.:
< MANKATZER DUT> = /majdnem elhibáztam,/ < ERRATZER NIZ> = /majdnem
megégettem magam / . <ERATZER DA PLAZERREZ JULIEN> = /örömében
Gyula kishijján megbolondult/. <HITZER NIZ ATZO> = /tegnap majdnem
meghaltam/. ( <Hil> = halál !!).
Példák <TER> raghoz: <HAUTZER DUT ZURE BASOS> = /majdnem eltörtem a
poharat/, < AHATZER DAT ZURE GOMENDIA>
= /majdnem elfelejtettem a tanácsait/. - Ha egy ige a K hanggal
végződik, ez előbb felveszi a főnévi igenév <-i> ragját ( ez
magyarban: -ni) és ehhez a <TSER> és nem a <TER> járul. Pld.:
<IDEKITZEER DUT ATHA HORI USTE GABEZ> = /kishijján tévedésből
majdnem kinyitottam ezt a kaput/, <AUZIKITZER UN CHAKURRAK> =
/majdnem megharapott a kis kutya/.
6ş. TE.
E rag szintén a bőség gondolatát fejezi ki, abban az értelemben
hogy valamiből túl sok van. A magyarban talán a /ság, -ség/
képző egyenértékű ezzel a raggal, mint a gazdagság, békesség
szavakban..Pld.: <GERLA HANDIEKEK ARTZENDUTZUTE KASIK BETHI
GOSETEA ETA IZURRITEA> = / a nagy háborúk majdnem mindig
éhinséget és széleskőrű pestis járványt okoznak/, azaz az éhségből
és a pestisből van bőven.
7ş. CHE.(olv. cse).
Jelentése:/ sok, egy kicsit sok/, ilyen rag a magyarban nincs..
Pld.: <GIZONCHE> =/mint ember, egy kicsit sok, túlzott/ , <HANDICHE> =
/kissé túl nagy/. <HANDICHE BI ECHTRAMITATE DIRA, BERDIN
GAITCHTOAK> = /túl sok és túl kevés, két szélsőség, egyformán
rosszak/.
8ş. EGI - EGHI.
Megfelelnek a magyar /túl, túl sok/ határozó szavaknak. Pld.:
<HANDIEGHI> = /túl nagy/, <GIZONEGHI> = /túlzottan emberi/.
< GOISEGHIYIN HIZ< = /túl korán jöttél/.
(Folytatása következik).
|
