Kedves Xux!
Kicsit megkesve valaszolok a PARA #159-ben megjelent irasodra, amelyben C.
G. Jungrol irtal, bar hozza kell tennem, hogy ez nem paratema, igy
off-topic leven, jo lenne, ha lezarnank a dolgot. Akit nem erdekel, az
nyomjon nehanyszor PageDown-t.
Aki nem emlekezne: a "pszi-mezovel" kapcsolatos vita soran felmerult Carl
Gustav Jung neve es a kollektiv tudattalan fogalma. Az e korul keletkezett
polemiaban vetettem fel, hogy Jung antiszemita es keresztenyellenes is
volt, s e nezetei szoros kapcsolatban alltak a kollektiv tudattalanrol
alkotott felfogasaval. Ennek kapcsan Richard Noll amerikai pszichologus es
tudomanytortenesz ket, nemregiben megjelent konyvere hivatkoztam,
nevezetesen a "The Jung Cult" es a "The Aryan Christ" cimu konyvekre.
Xux, eloszor is megdobbenesemnek kell hangot adnom, hogy ahelyett, hogy a
nevezett forrasokban utananeztel volna allitasaim bizonyitekainak, a
sajat, szemlatomast igen elnagyolt es felszines, elavult ismereteid
alapjan valaszoltal, s ehhez kepest eleg nagy magabiztossaggal. Richard
Noll konyvei e temaban igen-igen jelentosek, es Junggal kapcsolatban senki
nem nyilatkozhat felelosseggel, aki nem olvasta oket. Ezert mielott
tovabbi tevedeseket irnal be a listara, melegen ajanlom a konyvek
elolvasasat. Ha ez segit: az Akademiai Kiado (mellesleg az en
kozbenjarasomra) elhatarozta, hogy a The Jung Cult cimu konyvet magyarul
is kiadja, ugyhogy elobb-utobb megjelenik, s minden bizonnyal a masik
konyv is megtetszik majd valamelyik kiadonak.
Es most nehany konkret megjegyzes:
> Eloszor is egyetertek Andrassal (bar ezt en is irtam), hogy Jung
> nem definialta a kollektiv tudattalant. Ennek Jung sajatos stilusa mellett
> az az oka, hogy szerinte nem is igen definialhato a dolog - tul komplex.
> Jung muveit olvasva azonban nem olyan nehez fogalmat alkotni a dologrol.
Ugyan mennyire lehet tudomanyos egy olyan fogalom, ami alig definialhato,
de ha akarjuk, akkor "nem olyan nehez fogalmat alkotni rola"? Semennyire.
Mint irtam, a kollektiv tudattalan fogalma egy barmire rahuzhato
gumifogalom, nem mas, mint "az univerzalis magyarazat mindenre, amit nem
ertek, es tul lusta vagyok kozelebbrol megvizsgalni". Termeszetesen az mar
teljes abszurdum, hogy egy ilyen homalyos dolog letezese bizonyitott
lehessen.
> Ami biztos, hogy soha nem hasznalta valamlyen termeszetfolotti pszi-mezo
> ertelemben.
Nana! Ez nem is olyan biztos. Jung fiatalkoraban igen behatoan es
intenziven foglalkozott spiritizmussal, Helene Preiswerk nevu
unokatestverevel hosszas spiritiszta kiserletsorozatot vegzett, errol
eloadasokat tartott, tanulmanyokat irt, es valoban hitt a szellemvilag
letezeseben es abban, hogy a szeanszokon a halottak lelkevel lehet
kommunikalni. Ezeknek az elmenyeknek meghatarozo szerepe volt Jung
szellemi fejlodese szempontjabol. Kesobb mindezt tudomanyos kontosbe
oltoztetve fogalmazta meg: a szellemvilagot kollektiv tudattalannak
nevezte el, a szellemeket pedig archetipusoknak.
> Az is igaz, hogy a kollektiv tudattalan fogalma nem valt
> altalanosan elfogadotta a mai pszichologiaban, bar vannak teruletek, ahol
> hasznaljak.
Persze: a jungianusok...
> Amit azonban korrigalnom kell: Jung nem volt sem antiszemita, sem
> pedig keresztenysegellenes (aminek a kifogasolasa egyebkent meglep Andras
> reszerol). Az antiszemitizmust a legkonyebb cafolni: Jung tobb munkatarsa,
> volt zsido zsarmazasu: pl. az egyik legkozelebbi segitoje (halala utan a
> jungi pszichologiai iskola egyik vezeto alakja) az egyebkent magyar
> szarmazasu Jakobi Jolan. Hogy lehet valaki antiszemita, ha a legkozelebbi
> munkatarsai egyike zsido? Vagy Jakobi Jolan ezt nem vette eszre?
Harmatgyenge erv! Nemcsak Jacobi volt zsido szarmazasu, hanem meg sokan
masok is Jung munkatarsai kozul, hogy mast ne mondjak, Freud is. Na es?
Az, hogy valaki antiszemita, meg nem jelenti azt, hogy szoba se all
zsidokkal. Ezzel szemben boven van adat arra, hogy Jung erosen hajlott az
antiszemitizmusra, bar a holokauszt utan termeszetesen kicsit visszafogta
magat. Jolande Jacobi (aki egyebkent tobbszor igyekezett vedelmebe venni
Jungot az antiszemitizmus vadjaval szemben) peldaul azt meselte, hogy Jung
egy alkalommal ezt mondta neki: "Tudod, nem szeretnem, ha valaha is olyan
notol lenne gyerekem, akinek az ereiben zsido ver folyik". Michael Fordham
pedig leirja, hogy amikor szoba hozta a zsidok deportalasat, Jung lazba
jott es legalabb haromnegyed oran at beszelt a zsidokrol, eloadasanak
lenyege pedig a kovetkezo ket dolog volt: 1. a zsidok nagyon kulonboznek a
tobbi embertol, ezert masfele ruhaba kell oltozniuk, hogy meg lehessen
oket kulonboztetni a nem-zsidoktol, 2. szonokian megkerdezte: "mit gondol,
mit csinaltak a zsidok negyven evig a sivatagban? talan homokot ettek?" es
rogton valaszolt sajat kerdesere: "dehogy! masok termenyeit ettek fel,
amig odebb nem alltak!"
De ez meg nem minden. Sok jel utal arra, hogy Freud es Jung szakitasa
mogott is Jung antiszemitizmusa volt az egyik legfontosabb tenyezo. Ernest
Jones 1912-ben igy panaszkodott Freudnak: "Jung meg akarja menteni a
vilagot, mint valami ujabb Krisztus, antiszemita beutessel". Freud
valasza: "Megjegyzesei Jungrol nagyon igazak... tenyleg ugy viselkedik,
mintha teljesen bolond lenne, azt hiszi, hogy o maga a Krisztus, es amiket
mond, abban van valami a csocselek mentalitasabol". 1915-ben pedig Freud
ezt irta egy amerikai tamogatojanak: "Jung viselkedese velem szemben hazug
es brutalis volt, telve antiszemita eloiteletekkel". Maga Jung pedig ennek
kapcsan ezt irta Poul Bjerre-nek irt leveleben: "Eddig nem voltam
antiszemita, de azt hiszem, mostantol az leszek."
S vegul az adu asz: a Jung altal 1916-ban alapitott es mindvegig altala
vezetett zurichi Analitikus Pszichologiai Klub szabalyzatanak volt egy
titkos zaradeka, mely eloirta, hogy a klub tagsaganak legfeljebb 10%-a
lehet zsido. Ezt a numerus clausust Jung csak 1950-ben (ekkor mar 75 eves
volt!) torolte a klub szabalyzatabol. Ez a teny egyebkent csak 1989-ben
kerult napvilagra, de Jung hosszantarto antiszemitizmusanak legfobb
bizonyiteka.
S akkor lassuk a keresztenyseget.
> A keresztenysegellenesseg is konnyen cafolhato: Jung egesz
> munkassagan keresztulhuzodik a vallasossag, bar az teny hogy nem tartozott
> egyik vallashoz sem.
Persze hogy keresztulhuzodott a vallasossag, hiszen ez volt Jung eletenek
kozponti kerdese. Abban viszont tevedsz, hogy nem tartozott egyik
vallashoz sem. A keresztenyseggel mar fiatal koraban szembeszegult, erett
korara pedig maganemberkent pogany politeizmust, arja miszticizmust
gyakorolt, bar a nyilvanossag fele igyekezett keresztenynek mutatni magat.
Az egyhaznak (fokeppen a katolikusnak) eskudt ellensege volt. Jolande
Jacobi meselte, hogy amikor o (Jacobi) attert a katolicizmusra, mert a
volegenye is katolikus volt, Jung duhodt hangu levelet irt neki, es
kijelentette: "Nalam nincs helye senkinek, aki tagja az Egyhaznak. Ime,
bevallhatom. En azokert az emberekert vagyok, akik kivul vannak az
Egyhazon." Jacobi utobb (Jung halala utan) felajanlotta ezt a levelet
Aniela Jaffenak, aki Jung leveleit kotetbe osszegyujtve kiadta, de Jaffe
elutasitotta, mondvan: "Ez nem vetne jo fenyt Jungra." Jacobi egyebkent
igy foglalta ossze Junggal toltott negy evtizedenek tapasztalatait: "Jung
ugy viselkedett, mintha az o pszichologiaja egy masik vallas lenne."
Valojaban Jung az egesz zsido-kereszteny hagyomanyt ugy, ahogy van,
megvetette, s ahogyan antiszemita volt, ugy volt keresztenysegellenes is,
hiszen a keresztenyseget semita vallasnak tartotta. Az emberiseg igazi
vallasi gyokereinek az arja vallast tartotta, a zsido-kereszteny
hagyomanyt pedig egy karos kinovesnek. Ez szamos muvebol kitunik, pl. A
tudattalan pszichologaja cimubol is, de ehelyett inkabb egy levelet
ideznek, amelyet Jung 1923-ban irt Oskar Schmitznek: "A german torzsek,
amikor csak tegnapelott osszeutkoztek a romai keresztenyseggel, meg a
politeista bimbokat hozo polidemonizmus kezdeti szakaszaban voltak. Nem
volt meg megfelelo papsag es megfelelo szertartasok. S ekkor az isteneket
kivagtak, mint Wotan tolgyeit, es a sokkal magasabb kulturalis szinten
levo monoteizmusbol kinott, tokeletesen idegen is ide nem illo
keresztenyseget raoltottak a tonkokre. A german ember meg ma is szenved
ettol a csonkitastol. [...] Sulyos hiba lenne, ha most megint egy idegen
kinovest oltanank maris megcsonkitott allapotunkra. Az idegen es tavoli
dolgok iranti vagyakozas a morbiditas jele. Nem juthatunk tul kulturank
jelenlegi szintjen, ha nem kapunk hathatos impulzust gyokereink felol. S
ezt csak akkor fogjuk megkapni, ha visszamegyunk kulturalis szintunk moge,
s eselyt adunk a bennunk rejlo primitiv embernek arra, hogy kifejlodjon.
[...] Le kell asnunk a bennunk levo primitiv retegig, mert csak a
civilizalt ember es a german barbar kozotti konfliktus vezethet el ahhoz,
amire szuksegunk van: Isten uj megtapasztalasahoz."
> Tovabbi adalek: a vallaspszicologiaban sokszor felhasznaljak a kereszteny
> szimbolumrendszerrel kapcsolatos elemzeseit.
Mint a fentiekbol kiderult, tokeletes tevuton jar a vallaspszichologia,
amikor ezt teszi.
> Ui.: A korabbi szamokban megjelent repulogepes almokat a jungi pszicologia
> alapjan nem olyan nehez elemezni/magyarazni.
Igen, ahogyan az asztaltancoltatast is igen jol lehet szellemek
jelenletevel es hatasaval magyarazni, csak eppen a bizonyitek hianyzik...
Kedves Xux, azt hiszem, gyokeresen at kell majd ertekelned a Junggal
kapcsolatos elkepzeleseidet. Egyuttal azt javaslom, ne folytassuk ezt a
vitat, amig el nem olvastad Noll ket konyvet. Termeszetesen nem irhattam
le minden reszletet es bizonyitekot, de ott vannak a konyvek. Azokban
megtalalod a fenti allitasok es idezetek pontos referenciait is. A konyvek
egyebkent a fentieknel meg sokkal nagyobb meglepeteseket is tartalmaznak,
de errol talan majd maskor, mas helyen irok, hiszen ez mar messze nem
PARA.
Udv:
Szilagyi Andras
|
