Sziasztok es Xux,

> [...] miert veszelyes ra a talajviz?
A hasznalt futoelemekben a teljes periodusos rendszer megtalalhato, aktiv es
nem aktiv izotopok egyarant. Ezek kozott vannak olyanok, amelyek nem tul ne-
hezen letesitenek kloridos stb. vizoldhato so'kat, ezert veszelyes a viz a
hulladekra. A foldalatti monolit so'to:mbo:k epp azert jelentenek megfelelo
tarolot, mert to:k szarazak (valamint a so kristalyszerkezete tomor, a kris-
talyracsban nincsenek olyan lyukak, amelyeken at pl. radioaktiv nemesgazok
atdiffundalhatnanak).

> [...] miert kell ezt a tarolot a fold ala tenni?
Szerintem pl. terroristak es kivancsiak ellen (nagyon kellene orizni. Stb.

Egyebkent azt hiszem, hogy a hulladekokat most is eloszor valami uvegszeru
anyagu, parszaz kilos tombok kozepeben taroljak (igy vedekeznek a viz ellen)
es utana teszik a hordokat eldugott helyekre.

A tengerbe szoras erdekes otlet, a vilagtengerek tomege eleg nagy, alaposan
felhigulna minden szennyezes. Egyebkent szerintem mar most is ez torpenik,
szerintetek hova lesz az az aktiv hulladek, amit a Nagy Barati Szovjetunioval
kotott szerzodes alapjan Oroszorszagba tuszkolunk, elegge el nem itelheto (es
kepmutato) modon?

Nekem is van egy otletem, a "porbol ve'tettel, porra leszel" analogiajara:
dobjuk a radioaktiv szemetet a Napba (egyebkent nem is az en otletem, de 10+
eve, amikor olvastam rola, akkor meg kicsit draganak tunt a megoldas). Ahhoz,
hogy ennek gazdasagossagat ki lehessen szamitani, hianyzik nehany adat: meny-
nyi (kg) erosen aktiv hulladek keletkezik evente? Mennyibe kerul ezeknek az
erosen aktiv hulladekoknak foldi elhelyezese? Mennyibe kerulne, ha ehelyett
egy aramvonalas burkolatban a Napba lonenk? Azert eros kockazata is van a do-
lognak: a raketak neha felrobbannak, ami meg egy telekom muhold eseten is
fajdalmas veszteseg.

Humanusabb megoldas: a hulladekokat etessuk fel az ehezo harmadik vilaggal.
Igy nem csak a szennyezodestol szabadulunk meg, de a kovetkezo generacio eh-
inseget is megelozzuk... (Flame-eket az  kerek).

Udv: Laci

Meszaros Feri elkuldte kulon is a valaszat az irasomra, igy egybol 
reagalhatok is ra.

> > [...] miert kell ezt a tarolot a fold ala tenni?
> Szerintem pl. terroristak es kivancsiak ellen (nagyon kellene orizni. Stb.

Hat ez szerintem azert meg keves. Egy foldalatti tarolot is vedeni 
kellene a terroristaktol, meg a kivancsiskodoktol. Ha meg egyszeruen a 
vedelem a cel, akkor eleg lenne 10-20 meterre berakni az egeszet a fold 
ala. Egyebkent az atomeromuvek vedelme sem lehet egy horribilis osszeg 
(10- 20 embert kell fizetni). Ha meg van egy jo elhagyatott sivatagunk 
(Oroszo., USA stb., akkor ott meg a kivancsiskodoktol sem kell tartani.

A napba szoras azert meg mindig eleg draga lenne (tobb ezer tonnarol 
lenne szo es nem egszeruen foldkozeli palyara allitasrol). A Napba 
szorashoz kicsit kapcsolodik egy masik otletem (bar technikailag ez 
nehezebben kivitelezheto, mint a tengerbe szoras). Valahogy le kellene 
nyomni a szemetett a magmaba: lehetoleg olyan helyen, ahol eleg eros az 
aramlas, hogy rendesen elkeveredjen a dolog. Ha emlekeim nem csalnak, 
akkor a Fold belso hojet most is radioaktiv folyamatok szolgaltatjak, igy 
ott aztan igazan elemeben erezhetne magat a sugarzo szemet.

	A harmadik vilaggal valo feletetes erdekes otlet, de ez a csak 
atcsoportositana a szennyezest - nem tuntetne el. (ekkor nem az uranrudak, 
hanem a hullak lennenek radioaktivak. :-)


Udv		Xux

Dear Colleagues,

In the March 20 issue of Earth First Journal (POB 1415, Eugene OR 97440, Fax:
541-741-9192, E-Mail: , $3.50/copy, $35/yr), they have
published my article titled: "Last Waltz for the Blue Danube." They are
supporting our Compromise Plan for the return of the Danube and have asked
their readers to write to the President of the International Court of Justice
to express that view.

The editor has also told me, that between now and next February (when the
suit will open), they want to keep up the pressure. Therefore, if any of the
members of Kornyesz  want to publish on this subject, Earth First will be
glad to provide space for your manuscripts.

Best regards: Bela Liptak

Szervusztok!
  "Isa por es homu vogymuk", azaz Xux "vissza, ahhonnan vettuk" otlete:
Ha jol emlekszem a tengerviz az uraniumot olyan 3 mg/kobmeter
koncentracioban tartalmazza. Egy bagatell 30 kilogrammos rudat ilyen merteku
higitasahoz tizmillio kobmeter vizben kellene elkeverni. Mennyi rudat
kaptunk a nemetektol?
Ha pedig ugy tomenyen beleontod, a termodinamikara bizva az elkeverest,
nehany szaz evet tul kellene elni, amig azt magatol megteszi.
Errol jut eszembe a regi anekdota, miszerint Csernobil utan ket hettel a BME
tanreaktoranak biztonsagi embere ugy nyilatkozott, hogy ha"Ha most a reaktor
hutivizet a Dunaba akarnam engedni, ahhoz a Dunat szazszorosare kene elobb
higitani"

  A masik Lukacs Attila aggodalma a Fold magneses terenek megcsapolasa felett:
Kedves Attila, ne aggodjal. Sokfele veszely fenyeget minket, az speciel,
amire Te gondoltal, nincsen koztuk. Ezenkivul nem kell aggodni a Jupiter
holdjainak geotermikus megcsapolasa vagy a csillagkozi terben rejtozkodo
sotet tomeg energiaszerzes celjabol torteno felhasznalasa miatt sem.

 Enszerintem az ismeretlentol nem felni kell, hanem megerteni, es ezutan -ha
lehet- hasznalni. Vagyis arra gondoltam, hogy eloszor probald meg vazolni,
hogyan is tortenne a "Fold magneses energiajanak megcsapolasa", aztan el
lehet donteni, szabad-e ilyesfelen torni a fejunket. Ha ugy veled, hogy a
modszer felvazolasa szuksegtelen egy hatastanulmany keszitesehez, akkor
javaslom, hogy napirendre vegyuk a csillagkozi ter valamint az Io
hasznositasabol szarmazo problemakat is.

A kisse szarkasztikusra sikeredett iras ellenere is oszinte tisztelettel
Laszlo Barna

Udv|

Valo igaz, hogy az uran nem parolog, nem szublimal, nem oldodik vizben.
De mi van a savas esovel, a porral hordott asvanyi anyagokkal,
az uranporral, az altala aktivalt kismillio asvanyi anyaggal, egyebbel?
Ugy gondolom, ezek igenis molekulaba tudhatjak vinni az uranatomokat.
Ugyhogy a szetszoras nem igazan biztonsagos.
Plane, hogy nem csak az uran, hanem a bomlastermekek is sugaroznak, es
 nem csak uranhulladek keletkezik.

Regebben kerdeztem, hogy mi lenne akkor, ha a melytengeri arkokon keresztul
lekuldenenk a kopeny ala, de arra semmi reakcio nem jott, pedig erdekelne,
hogy mukodik-e?

Bye: Balogh Mihaly

XuX-nak:
Nyertel! Sokan fel fognak haborodni. Ez mar csak azert is biztos, mert 
mar a multban is megtettek a radioaktiv hulladekok tengerbe 
sullyesztesekor. Ez ugyanis evtizedeken keresztul megszokott 
gyakorlat volt (persze csak a kis- es kozepes aktivitasu hulladek 
eseten): nyomasallo kontenerekbe toltott hulladekot tobbezer metres 
melytengeri teruletek folott a tengerbe sullyesztettek. A kontenernek 
csak(?) annyit kell kibirnia, hogy a nehany km melysegig (nehany 
szaz bar nyomas!) lejutas soran egyben tartsa az anyagot. Az ilyen 
melysegbol valo felkerules valoszinusege gyakorlatilag nulla, ha 
megis van ra valami esely, az is tobbezer ev mulva. A felszini es 
melysegi vizretegek cserelodese elhanyagolhato (ez pl. az 
uveghazhatas szempontjabol kellemetlen, mert csak a legfelso par m 
vesz reszt a CO2 elnyelesben). Ma mar ezt - elsosorban a 
tiltakozasok (pl. Gp.) miatt - nem hasznaljak, bar semmilyen veszelye 
nem bizonyitott.
    Egyebkent nem az uran miatt kell a kiegett uzemanyagot elzarni a 
kornyezettol, hanem a hasadasi termekek miatt. Ha csak az uran - 
meg persze a keletkezett plutonium - lenne benne, akkor fel sem 
merulhetne, hogy hulladeknak tekintsuk. A kiegett uzemanyagban 
ugyanis nagyobb (kb. 1%) a hasadokepes U-235 aranya, mint a 
banyaszott termeszetes uranban(0.72%), igy az uzemanyag 
gyartasahoz jobb kiindulo anyag lenne. Szetvalasztas nelkul 
azonban nem hasznalhato fel a benne levo hasadasi termekek miatt. 
A hasadasi termekek egyreszt reaktormeregkent a reaktor uzemet 
nehezitik, masreszt iszonyu nagy aktivitisak miatt a kezelest szinte 
lehetetlenne teszik. A hasadasi termekek lebomlasa 
(torvenyszerusege tobbek kozott Wigner Jeno nevet viseli) igen 
lassu, ezert kell a tobbszaz eves, esetleg hosszabb elszigeteles. 
Sajnos szamos vizben oldhato anyag is van koztuk, mint pl. a 30 ev 
felezesi ideju izotoppal is rendelkezo cezium. Ilyen idoleptekben 
csak a geologoiai korokat megelo, foldrengesallo es vizzaro 
termeszetes kepzodmenyek (pl. so- vagy granittombok, 
agyaglencsek), vagy azokhoz hasonlo strukturaju mesterseges 
tarolok eleg megbizhatoak, a szokasos epitmenyek nem. (Bar a 
mukenei es a tirrunszi varfal egyes reszei is megeltek nehany ezer 
evet, de nem lehetett elore tudni, mely reszei fogjak ezt megtenni, 
meg egyebkent is ok meg tudtak epiteni, nem sajnaltak az anyagot.)
    Fuzios eromu ugyben sajnos igazad van, a legujabb forrasok 
2020-2030 korulre teszik az elso demonstracios fuzios reaktor (ITER) 
uzembekeruleset, hozzateve, hogy "ha minden jol megy". Pedig ezen 
a NY-Europa, USA, Oroszorszag es Japan egyuttesen dolgozik az 
IAEA egisze alatt. Es hol van akkor meg a kereskedelmi alkalmazas?

Udvozlettel          Gacs Ivan

Kedves Diana!

Szeretnelek megkerni, hogy ha tudsz olyan E-Mail cimekrol, ahol hasonlo
kornyezetvedelmi kerdesekrol jelennek meg irasok (ujsagok, levelek, vitak ...)
legyszives ird meg, mik azok es hol. Persze, ha van ra idod es energiad!
Ugy hallottam, hogy pl. a Kozgazon is van egy "Zold-info" a halozaton.

Elore is koszonom a segitsegedet!
Szia,
	Jano