Ba1thori Gyo2rgy a SZALON #987-ben igen megtisztelo3 mo1don engem
va1lasztott vitapartneru2l -- sajnos nem mindenre lesz mo1dom reaga1lni
abban a me1lyse1gben amit ezek a ke1rde1sek mege1rdemelne1nek, de aze1rt
igyekszem.

> 1. A problemak Magyaroszag szintjen. A jelenleg deklaralt kormanyzati
> gazdasagpolitika az egyensulyt tekinti a kozponti problemanak. A
> fogyasztas visszafogasa reven csokkenteni akarja a magyar gazdasagra
> nehezedo terheket, ennek reven megteremtodnek a fenttarhato novekedes
> feltetelei.
Itt a fogyaszta1s egy igen meghata1rozott szfe1ra1ja1ro1l van szo1: a
ko2ltse1gvete1sileg finanszi1rozott fogyaszta1sro1l. Szerintem nem ja1r
a1llampolga1ri jogon az a sok dolog amit a Bokros el akar venni (az AB
szerint is csak a jogbiztonsa1g alkotma1nyos ke1rde1s, az hogy a
fogorvosi ella1ta1s a1llampolga1ri jog lenne azt aze1rt me1g o3k se
mondja1k). Terme1szetesen ha a jo1le1ti szolga1ltata1sokat megnyirba1ljuk
akkor az a fogyaszta1s ma1s szfe1ra1ibo1l is elvon, hiszen az embereknek
kevesebb pe1nzu2k marad minden ma1sra. A fogyaszta1s cso2kkente1se nem
ce1l e1s nem is eszko2z, legfeljebb olyan melle1khata1s amit az
a1llamilag u1jraosztott jo2vedelemha1nyad cso2kkente1se (mert ez a ce1l)
maga1val hozhat.

> 2. Problemak az IMF szintjen. Ha az IMF altal javasolt programok
> szintjerol nezzuk orszagunk helyzetet, akkor az anomaliak kezdenek
> torvenyszeru jelleget olteni. A javasolt megszorito intezkedesek
> mindenutt az egeszsegugy, az okatatas es a szocialis ellatas visszafogasat
> irjak elo, fuggetlenul az adott orszag adottsagaitol.
Az oktata1st kive1ve e1n ezzel egyet is e1rtek. Szege1ny ember vi1zzel fo3z.

> Meglehetos ketelyeim vannak az olyan "gyogyszer" irant ami egyarant jo
> az afrikai orszagok, a kelet europai orszagok es a fejlett vilag
> gazdasagi problemainak orvslasara.
Ez i1gy nem stimmel. Az IMF a fejlett orsza1goknak a legritka1bban
hitelez, illetve tesz javaslatokat. Az IMF-recept a1ltala1ban a nagyon
ill. ko2zepesen elado1sodott orsza1goknak szo1l, nekik viszont igenis
lehet so3t kell azt mondani hogy addig nyu1jto1zkodj ami1g a takaro1d e1r.

> Nagyon alacsony az IMF/VB altal iranyitott programok hatekonysaga. A VB
> sajat elemzese szerint kb a programk 50% sikertelen.
I1gy igaz. De a nem ko2lcso2nbe, hanem ingyen adott pe1nz hata1sfoka sem
jobb. Messze a legjobb a maga1nto3ke direkt beruha1za1sa, de persze az
is lehet sikertelen.

> Igazabol egyetlen sikeres IMF tamogatott orszagot sem lehet
> felmutatani.  Az IMF tamogatotta orszagok gyakran valnak, diktaturava,
> keverednek haboruba vagy polgarhaboruba.
Konkre1tan mely orsza1gokra gondolsz? A gyenge1n e1s ko2zepesen fejlett
orsza1gokat fel tudna1d osztani teszt- e1s kontroll-csoportra? Szerintem
az IMF szinte minden orsza1ggal foglalkozott, e1s a vila1g olyan hogy
diktatu1ra1k e1s (polga1r)ha1boru1k elo3fordulnak benne. E1rdekes mo1don
az IMF-to3l elza1rkozo1 orsza1gok (ilyenek voltak te1rse1gu2nkben pl.
Alba1nia e1s Roma1nia) ko2zo2tt igen randa diktatu1ra1k is voltak,
me1ghozza1 szerintem nagyobb ara1nyban mint a nem-elza1rko1zo1k ko2zo2tt.
Hogy kiket nevezel sikerorsza1gnak az izle1s ke1rde1se, de szerintem az
a1zsiai kistigrisek, Japa1n, De1l-Korea, Malaysia, tova1bba1 Chile,
Argentina, e1s Mexiko1 ele1g sikeresnek mondhato1k.

> Gyakori a sulyos kornyezeti katasztrofa az IMF programok nyoman.
Mumus, mumus, rendben van, de aze1rt mindent ma1r ne varrjunk az o3
nyakukba. Bo3s-Nagymarost nem az IMF finanszi1rozta. Mellesleg az iparosi1ta1s
gyakran ja1r a ko2rnyezet to2nkrete1tele1vel, sajna a nem-iparosi1ta1s is,
ld. Brazilia, Nepa1l.

> Az adossag keletkezes meggatlasat kiemelten kezelo IMF startegia dacara a
> tamogatott orszagok adossagallomanya meg rohamosabb novekedesnek indul.
Vagy nem.

>         Termeszetesen az IMF altal elgondolt vilagazdasag egy igen
> loogikus elkepzeles sor menten epul fel, amelyben a fenti jelensegek,
> habar viszonylag altalanosak, pillanatnyi anomalianak tunnek. Az orszagok
> koltsegvetesenek egyensulyba hozatala noveli gazdasagi teljesito
> kepesseguk.
Nem no2veli. Ezt senki nem a1lli1tja, e1s nyilva1n nem is igaz. Fordi1tva
esetleg igen, az abszolu1t remek gazdasa1gi teljesi1to3ke1pesse1gu3
orsza1gok szufficitesek szoktak lenni, de me1g ez se tutti, ld. USA.

> Gazdasaguk nyitotta tetele, noveli a vilagpiacot, es a vilag
> kereskedelmi forgalmat. A termelo kapaciatasok szelesedese gazdasagosabba
> teszi a termelest.
Ez i1gy igaz, de a takaro1na1l nem tova1bb nyu1jto1zkoda1shoz ennek semmi
ko2ze. Amit te lei1rsz az a szabadkereskedelem melletti klasszikus
e1rvrendszer, amit e1n erre a ce1lra (pl. NAFTA megindokla1sa,
va1mkorla1tok cso2kkente1se) el is fogadok. De a tu1lko2ltekeze1s
abbahagya1sa1nak ege1szen ma1s okok miatt van e1rtelme: ha nem hagyjuk
abba akkor nem tudjuk visszafizetni e1s akkor nem kapunk u1jabb
hiteleket. Ennyi e1s nem to2bb.

> [...] A vilaggazdasagban recesszio van.
Nincs. A to2bbi stimmel:-)

> Az koolajvalsag es a dollar aranyalaprol valo leterese ota a
> vilaggazdasag sokkal nehezebben kezelheto.
Semmivel se inka1bb mint azelo3tt, csak a korma1nyok egy ido3ben azt
hitte1k hogy bele tudnak szo1lni. Most pl. az USA azt hiszi hogy
Japa1nnal karo2ltve fenn tudja tartani a 100 yen/dolla1r ko2ru2li
a1rfolyamot. Persze azt is hitte1k hogy a Mississippi ma1r olyan jo1l van
szaba1lyozva hogy az ma1r to2bbe1 ki nem o2nt a medre1bo3l...

> Nincs atfogo elkepzeles egy csomo globalis problema
> kezelesere, mint peldaul a nepessegrobbanas, vagy a kornyezetszennyezes.
Az ma1r igaz. De ha lenne, akkor se vila1gos hogy azt megvalo1sitani
hogy lehet. Ki1na dra1ko1i mo1dszerekkel visszafogta a ne1pesse1grobbana1st,
India nem. Melyik a jobb? Szerintem az elo3bbi, de nincs az az IMF aki
erre India1t ra1 tudna1 ke1nyszeri1teni. Vagy megjo2n az eszu2k vagy
e1henhalnak, de mindketto3t saja1t szuvere1n do2nte1su2k alapja1n tehetik.

> A fejlett vilag az emberiseg meglehetossen kis hanyadat jelenti csak.
> Az emberiseg tobbi resze sokszor egyaltalan nem a fejlettek logikaja
> szerint reagal az esemenyekre.
Ez is igaz.

>         Nemikepp tortenelmi ralatasbol megkozelitve a vilaggazdasagi
> valsagnak tobb olyan kiserojelensege is van, amellyel az emberiseg
> korabban mar talalkozott nagy civilzaciok bukasa kapcsan.
Ezt tala1n hagyjuk ke1so3bbre, akkorra amikor ma1r meggyo3zte1l arro1l
hogy van va1lsa1g. Ve1leme1nyem szerint a XX sza1zad ma1sodik fele
az emberise1g to2rte1nete1ben minden elo3zme1ny ne1lku2l a1llo1
fellendu2le1st hozott, e1s ez a fellendu2le1s le1nyege1ben to2retlenu2l
tart. A Szovjetu1nio1 megszu2nte1vel most ma1r abban is lehet bizakodni
hogy nem nyi1rjuk ki o2nmagunkat egy termonuklea1ris ha1boru1val.

Kornai Andra1s

Meszaros Laci szerint az IMF strategiaja nagyon rossz; Szabo Kalman szerint
igen jo, es peldai meggyozoek. Inkabb Kalmannak adnek igazat. Nem lehet,
rovidtavlatu fajdalmak nelkul fenntartani a szocialis piacgazdasagot es felo,
hogy a gazdasagi helyzet gyokeres valtozas nelkul egyre rosszabb lesz.
Marpedig a gyokeres valtozas teljesen el lett sinkofalva. Azt hiszem, hogy a
magyar nep az Alkotmanybirosag segitsegevel sajat maga alatt fureszeli a fat.
En igen nagy aggodalommal kiserem figyelemmel az otthoni politikai es
gazdasagi fejlemenyeket.

Balogh Eva

A FOCUS (hasznaveheto nemet hirmagazin) legutobbi szamaban (42/95) 
a kovetkezo cikk jelent meg./Nemet vonatkozasu, de nem mellozi a magyar 
pikanteriat sem./ (A forditas nem irodalmi, de megfelel a cikk tartalmanak.)

DRAGA DOKTORJATEKOK
Egy nemet szervezetnek vissza kellett fizetni a tandijat. A magyar doktori cim 
ertektelen.

A szurke Duna komotosan folydogalt Budapesten keresztul, a nemet hallgatok 
szorgalmasan magoltak. A 40 hallgato, - nok, ferfiak - mind sikeres emberek a 
maguk szakmajaban, jol szitualtak, s egy kozos celjuk van, a doktori cim. Az 
eloadasikat a tiszteletre melto budapesti Közgazadasagtudomanyi Egytemen 
hallgattak, a *kollegiumi* szallasuk vagy a Gellert vagy a Korona szalloda
volt.
*Hatartalan* doktorjatek.
Az egyetem utani kepzest az EUROPA CENTRUM MAAS RHEIN (ECMR) nevu egyesulet 
szervezte Übach-Palenbergben, Aachen mellett. A *tan*dij (illetek)
24000 DM plusz az osszes koltseg (szalloda,ellatas stb.),amiert az
EMCR fonoke Prof.Dr.Winfried Böttcher a hallgatoknak a Nemetorszagben is 
elismert Dr.oec.megszerzeset helyezte kilatasba. 
Humbug! Nehany het elteltevel kiderult a csalas. A muncheni ugyved Andreas 
Siegel es munkatarsai nem nagyon hittek a magyar cimekben.
Kideritettek, hogy a budapesti egyetem csak a Nemetorszagben jelentektelen 
Dr.univ. cim kiadasara jogosult.
Amikor emiatt az EMCR vezetöt Böttchert a budapesti nemet hallgatok elott 
nyilvanosan pellengerre allitottak, akkor Böttchernek be kellet vallania a 
tevedeset. Azt allitotta, hogy öt a magyar egyetem biztositotta arrol, hogy 
az egyetem jogosult a Dr.oec. kiadasara. Sajnos azonban az az igazsag, hogy  
valoban csak a Dr.univ.kiadasara jogosult. Ez a cim viszont Nyugateuropaban 
teljesen ertektelen. Ugy erzi, hogy magyar baratai nem voltak oszintek (vagy 
fogalmuk sem volt, mirol van szo- a ford. megj.) es rendesen atvertek. Nagyon 
kenyelmetlen helyzetben volt, nyilatkozta kesobb az ugyved.
Mindenki nagyon duhos lett, emlekezett vissza az egyik hallgatono. A tobbseg 
megis folytatta tanulmanyait. 30 vizsgazonak sikerult megszerezni az
ertektelen Dr.univ. cimet. 
A negy ugyved viszont otthagyta Budapestet, perelt es az aacheni birosagnal 
megnyertek a pert. Ubach-Palenberg varosanak (aki az egyesulet tobbsegi 
tulajdonosa) vissza kellett fizetnie a tandijat es a kiadasokat is, mintegy
80000 DM ertekben. Kemeny csapas az egyesuletnek. Egy vasat sem keresunk, 
nyilatkozta Böttcher.
A budapesti cimtrukk megrenditette az ubach-palenbergi *doktorgyar*-ba vetett
bizalmat. EMCR-fonok Böttcher ugyan azonnal kitette a magyar egyetemet a 
programjabol, de az a teny, hogy nem vizsgalta meg eleg alaposan a 
*gulyasprofesszorok* ajanlatat, marado nyomokat hagyott hirneven.
Nem cimkereskedes.
Jelenleg mintegy 35 EMCR-hallgato dolgozik a keleteuropai egyetemeken, 
Moszkvatol Gdanszkig, Krakkotol Pragaig es Minszkig a doktori disszertaciojan.
A Böttcher-programm kereteben es az ubach-palenbergi hetvegi kurzusok
abszolvalasa nyoman a doktoralas ket-harom ev alatt azoknak is lehetseges, 
akik egyebkent szakmajukban nap-mint nap dolgoznak. 
A nemet egytemek megis kritikusan szemlelik a keleteuropai egyetemekkel valo 
ilyeten egyuttmukodest. *A keleti egyetemek a tonk szelen allnak* nyilatkozza 
egy professzor. Nehanyezer markaert a kollegak szemet hunynak sokminden felett.
Meg a tartomanyi kultuszminiszteriumok, (akik a cimek honositasaert felelosek,-
a ford.megj.) is igen gyanakvoak. *Ketelkedoen szemleljuk ezeket a cimeket* 
kozolte az Eszak-rajna-Wesztfaliai miniszterium szovivoje. 
Böttchert, a doktorcsinalot mindez nem erinti. Az Europa-vizioval megaldott 
uriember, aki azt allitja, hogy elottunk all a a civilizacio legfontosabb 
evtizede, november kozepen ujabb 30 hallgatot koszont az intezetben.

Ennyi volt.
Udvozlettel
Andrea