Kedves Emi!

Azt hiszem, hogy jo helyre adtad fel irasodat. A Vita--legalabb is en ugy
latom--valllasos temakkal foglalkozik. A Forumon pedig a vitak altalaban
hazai politikai dolgokrol folynak.

Amit az ausztralok altalanos muveltsegerol irsz egyaltalan nem lep meg. Ez a
helyzet az Egyesult Allamokban is, sot Kanadaban is. Nem regen olvastam (vagy
a teven halottam), hogy az angol oktatasi rendszer is fortelmesen rossz.
Igen, bizonyos targyakat egyaltalan nem tanitanak. Peldaul foldrajzot.
Egeszen el voltam hulve, amikor rajottem, hogy egy 14 eves igen ingelligens
kislany nem ismeri ki magat egy egyszeru autoterkepen! Van egy igen jo
baratnom (Yale Ph.D. in Philosophy), aki az egyik legintelligensebb ember,
akivel eddig modomban volt talalkozni. O valamennyire kiigazodik a terkepen,
de csak akkor, ha a terkep az auto iranyaban van kiteritve elotte. Volt
valamikor egy titkarnom, aki azt hitte, hogy a "Balkans live in Albania!" Nem
beszelnek nyelveket, mivel mindossze a kozepiskolaban tanulnak idegen nyelvet
es azt is csak ket-harom evig. De ugy latszik, hogy az amerikai tortenelmet
sem ismerik. Most lattam egy programot a teven, amibol kitunt, hogy a
gyerekek oriasi szazaleka azt hitte, hogy a "civil war" 1950 korul folyt le.
Azt hiszem, hogy ez a trend vilagszerte. Peldaul hallom, hogy a nemet iskolak
sem olyan jok, mint valamikor. Sot, talalkoztam az Interneten sok-sok
magyarral, akiknek az altalanos muveltseguk igen alacsony fokon all, annak
ellenere, hogy tudomanyos kutatok szakmajukban.

Azt hiszem, hogy erdemes megkerdeznunk: miert is van szuksegunk muveltsegre?
Miert szukseges, ha egyaltalan szukseges, muveltnek lenni peldaul egy
mernoknek, aki mindennapi munkajaban valojaban nem tudja hasznositani peldaul
irodalmi ismereteit. Jobb mernok lesz-e valaki, aki jol ismeri peldaul az
europai tortenelmet vagy aki kivulrol ismeri Baudelaire verseit. De
ugyanakkor egy bizonyos alapmuveltsegre feltetlenul szukseg van. Peldaul
valaki, akinek halvany goze sincs a vilagrol, nem fog erdeklodni peldaul a
vilagpolitika irant. Nem fog ujsagot olvasni, hiszen a cikkek nagy reszet
egyszeruen nem tudja megerteni. Vagy, termeszettudomanyokat tanito
professzorok szerint, ha egy diaknak a matematikai SAT-je 800 (a legmagasabb
pont szam), mig a verbal SAT-je 400 (nagyon alacsony), ebbol a diakbol nem
lesz meg jo matematikus sem, es mondanom sem kell, hogy irodalomtortenesznek
sem valo.

Ami a magyar felsooktatast illeti, mindenki arrol panaszkodik, hogy
tulsagosan elmeleti, hogy a vegzett diakok nem tudjak alkalmazni a megtanult
elmeletet. Az utobbi napokban lehetett arrol olvasni a Forumban, hogy
mennyire tulterheltek a diakok, marmint 30 valahany orat toltenek eloadasokon
hetente. Szukseg van erre a sok tenybeli tudasra? Jobb szakemberek lesznek
ilyenkeppen? Valahogy az az erzesem, hogy nem.

Ami a "culture" szo amerikai ertelmezeset illeti: hasonlo a magyarehoz. "The
act of developing the intellectual and moral faculties, especially by
education," illetve "acquaintance with and taste in fine arts, humanities,
and broad aspects of science as distinguished from vocational or technical
training."

Balogh Eva

Paller Gabor irja:

>Jotevom szerint oktober 23.-a neki nem unnep, hanem ellenforradalom, "ezek"
>tettek unneppe. Felmeresek szerint a magyar tarsadalom 17%-a osztja
>nezeteit.

A 17%-on csodalkozom, annak ellenere, hogy tudtam, hogy 1989-ben ez a szam
meg joval magasabb volt.

Aztan:

>Az autos elmondta meg, hogy "ezek" a felemelkedest csak az
>ertelmiseg nehany szazezres retegenek biztositjak, a tobbire
>szegenyseg es lesullyedes var. Ezert neki ne beszeljenek '56-rol.

Erdekes, hogy "ezek" es azok kozott nem tesz az illeto kulonbseget. Marmint,
a volt jobbkozepes koalicio szerinte ugyanaz, mint a mai balkozepes koalicio.
Ami pedig az ertelmiseg joletet illeti, Gabor autos jotevoje meg lenne lepve,
ha elolvasna az otthoni ertelmiseg hozzaszolasait a Forumon errol a temarol.

>Ebben az evben mast sem lehetett hallani, mennyire
>szocialista forradalom volt 1956, hogy az emberek igazabol a haboru
>elotti rendet is elutasitottak meg a Rakosi-fele diktaturat is es
>tarsadalmi igazsagossag alapjan allo rendszert kepzeltek el.

Ebben van egy csomo igazsag. Lasd mai hozzaszolasomat az angol nyelvu listan
(#469), vagy irasomat a mai Forumon Szekely Zolinak cimezve (#1788). De itt
van ket idezet masoktol. Az elso Tamas Gaspar Miklos "Bucsu a baloldaltol,"
cimu irasabol valo (1989):

"Es itt erkeztunk el 1956 rejtelyehez. Mi, uj magyar konzervativok nem
sajatithatjuk ki 56-ot. 56 szocialista forradalom volt, talan az egyetlen a
vilagtortenelemben. Nemcsak azert, mert a vezeklo kommunistak inditottak el.
Nemcsak azert, mert vertanui--Nagy Imre es Gimes Miklos, Maleter es Angyal
Istvan, Szabo Janos es (igen!) Dudas Jozsef--baloldaliak voltak; nemcsak
azert, mert a forradalom leginspiralobb intezmenye, a munkatanacs, mindazt a
varakozast kielegitette, amelyet Marx a Parizsi Kommunhoz fuzott (es ezt jol
latta Castoriadis es Lefort a *Socialisme ou Barbarie* tortenelmi jelentosegu
irasaiban)--, hanem azert, mert a forradalom 1918-19 igazi orokose volt, a
`kettos hatalom' (pluralisztikus parlament + plebejus korporaciok)
megteremtesere tett kiserletet, mert a szocialista konszenzus Mindszentytol
Ujhelyi Szilardig es Vas Zoltanig mindenkit atfogott, mert a
Horthy-Bethlen-fele neobarokk egykori nemzeti ellenzeke (Nemeth Laszlo
szemelyeben) elutasitotta mind a szabadelvu kapitalizmust, mind a
szelsojobboldali `feher' forradalmisagot. . . . Az antikommunista ellenallas
multja--sajnos, sajnos--szocialista mult."

Eddig TGM. Azt hiszem, hogy egy kicsit eltulozza a baloldal szerepet, de
azert igen sok benne az igazsag.

Litvan Gyorgy, az 56-os Intezet igazgatoja es a forradalom resztvevoje
szerint negy politikai csoportrol lehet beszelni 56-al kapcsolatban. "Az elso
a Nagy Imre szemelyevel jellemezheto reformszocialista iranyzat. Akkor ez
dominalt a kormanyban, s ez volt jelent a sajto nagyobbik reszeben is.
Kesobb, az emigracioban szinten ez az iranyzat kapta a legtobb kepviseletet,
hiszen peldaul Aczel Tamas, Merey Tibor, Molnar Miklos, Kende Peter es masok
eredetileg ehhez az iranyzathoz tartoztak, amely rokonithato a
szocialdemokrata parttal. Feltetelezheto, hogy ha a forradalom folytatodik,
Kethly Anna es Nagy Imre, ha nem is egyazon partban, de egymas
szovetsegesekent lepett volna fol.

"Egy masik tendecia oktober 23-a utan nehany nappal jelentkezett. Ezt nemzeti
demokratikus iranyzatnak nevezhetnenk. Ide tartoztak a nepi irok, az ujra
feltamado Nemzeti Parasztpart, mely a Petofi Part nevet vette fel, es a
Kisgazdapart "plebejus szarnya." Ennek az iranyzatnak legjelentosebb alakja
Kovacs Bela es Bibo Istvan, akik nem voltak szocialistak, tiszta nemzeti es
demokratikus celokat kivantak megvalositani. Ez elso ket iranyzat
feltehetosen egyutt haladt volna meg jo darabig, hiszen a negyparti koalicio
az 1945-ben letrejott koalicio hagyomanyait kivanta folytatni.

"Veluk szemben allt a konzervativ es a szelsojobboldali iranyzat. A
konzervativok vezeralakja ketseget kizarolag Mindszenty Jozsef volt. O nem
1945 tavaszaig, hanem 1944 martciusaig akart visszamenni. Az antikommunist
szelsojobboldalnak nem volt lathato vezeralakja es nem volt semmifele
programja. Celkituzesei eloszor csak abban nyilvanultak meg, hogy minden
kommunistaval le akartak szamolni."

Arra a kerdesre, hogy "ha 1957 elso honapjaiban szabad valasztasokat
rendeznek Magyarorszagon, milyen eredmeny szuletett volna?" Litvan ezt
mondta: "Nehez eredmenyt `tippelni,' de szerint 1956 november 4-en a
jobboldal es a baloldal tabora mar korulbelul egyforma erot kepviselt."

Azt hiszem, hogy ez is tulzas. Az az erzesem, hogy a "szocialdemokratak" es a
nemzeti demokratak (Parasztpart, kisgazdak) valoszinuleg megnyertek volna a
valasztasokat.

Udvozlettel: Eva (Balogh)

Tisztelt SZALON!    

Paller Gabor irja:
    
>    Pedig ha meghallgatta volna, mit is beszelnek '56-rol,
>meglepodott volna. Ebben az evben mast sem lehetett hallani, mennyire
>szocialista forradalom volt 1956, hogy az emberek igazabol a haboru
>elotti rendet is elutasitottak meg a Rakosi-fele diktaturat is es
>tarsadalmi igazsagossag alapjan allo rendszert kepzeltek el. 1956
>ilyen megvilagitasban valo targyalasa szepen beleillik az ujonnan
>elharapodzott antikapitalista cikkozonbe es egyre tobb
>maganvelemenyben hallom ujra vissza az ott elhangzottakat. "Nem ezt
>vartuk" zeng a refren es valahogy most a versenyre epitett
>tarsadalmakban szuksegszeruen jelenlevo egyenlotlenseg es
>igazsagtalansag gyakrabban emlitodik.
    
Majd kerdezi:    

>    Szakertokhoz szol tehat kerdesem: mennyire volt szocialista
>forradalom 1956 ? Az akkori kovetelesek, vagyak mennyiben kovethetok
>ma ?

Nem vagyok szakerto, akkoriban kezdo egyetemista voltam a BME-n. Igaz,
a forradalom elso napjait nem sokkal megelozoen keltem fel 3 honapos 
gipszagyambol, igy mozgasomban erosen korlatozva voltam, de amit akkori
kapcsolataim es informacioim alapjan allithatok, az a kovetkezo:

Igaz, hogy a Rakosi rendszerrel egyetemben az egyetemi fiatalsag eluta-
sitotta a 38-as restauracio gondolatat IS. Elsosorban az oroszok elleni
lazadas volt a forradalom alap hajtoereje. Masodsorban a kommunista ti-
pusu diktatura es eletdiktatum ellen folyt a harc. Akkoriban nem volt
meg annyira vilagos, hogy a szocialis piacgazdasag sem jelent komoly
elorelepest, ezert akkor meg altalaban hittunk abban, hogyha az oroszok
kivonulnak es a kommunista diktatorok kisoprodnek, akkor nem-kapitalista 
tipusu tarsadalmat is fol lehet epiteni. A tarsadalmi es gazdasagi elet
alapjait a munkastanacsok kepeztek. Nem veletlen, hogy a megtorlas elso-
sorban ezeknek a vezeteset es tagjait erintette. A szocializmus akkoriban
szocial-demokraciat jelentett es nem azt a diktatorikus rendet, amit a
kor kesobb annak titulalt.

A forradalom nem volt szocialista, orosz- es kommunista ellenes volt.

Masik problemakor:

> Vegkovetkeztetes: minnel messzebb van egy orszag a gazdasagi
> elvonaltol, a monetaris politika annal gyorsabban jar azzal, hogy a
> kamatok, mindenekelott az allampapirok hozadeka messze a
> realszferaban elerheto profit fele emelkedik, ennek kovetkezteben
> minden megtakaritas allampapirokba, illetve kulfoldi devizakba,
> esetleg kulfoldi befektetesekbe menekul. Ez a realszfera
> zsugorodasahoz, az orszag nemcsak relativ, de abszolut
> elszegenyedesehez vezet."

Nehany evvel ezelott folvetettem, hogy a jelenlegi vilaggazdasagban meg
u.n. egyenerteku csere eseten is, a gazdagok a szegenyebbektol erteket
vonnak el (ERTEKPUMPA). Kopatsi fenti vegkovetkeztetese azzal harmonizal. 
Hogy altalaban a monetaris politika szolgalja-e ezt a celt, azt nem tudom. 
Azt viszont igen, hogy kozgazdaszok hevesen nekem tamadtak emiatt a gondolat 
miatt. 

Udvozlettel:  Cser Ferenc