valaki irta:

>Azért nézd már meg, hogy mi a különbség egy kihúzott, 
>és egy ki nem huzott számötös között, és mi a különbség 
>egy "döglött", és egy stabil, értelmes életeket hordozó >univerzum között. Itt
 azért nem mindegy, hogy melyiket
>"húzták ki"!
lehet egy kihuzott es ki nem huzott szamotosnel is mindenfele kulonbseg, ami ku
lonosnek tunik. szinte barmilyen szamotost mondasz, lehet talalni valamilyen sz
abalyossagot benne. egyszeruen tul gazdag a lehetseges szabalyossagok kore, es 
az embernek tulsagosan is szabalyossagok keresesere mukodik az agya. tegyunk pr
obat, mondjal egy szamotost, mondok benne szabalyossagot.
masreszt radikalizaljuk a problemat: az "1,2,3,4,5" szamotos a lotton iszonyuan
 kituntetettnek tunik szamunkra. megis tudjuk, hogy ennek ugyanugy 1/(90|5) a v
alosyinusege, mint barmelzik masiknak. tehat BARMIT is huznak ki, nem gyanakodh
atunk csalasra megalapozottan. irrelevans az, hogy szamunkra kituntetett, ha a
sorsolo mechanizmus szamara nem kituntetett. csak a sorsolo mechanizmust tekint
ve objektiv kituntetettseg szamit.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Kedves Sanyi,

>szerintem nem baj, az egesznek a lenyege, hogy van egy 
>limitalt kepessegu, es adott celfeladatra kifejlodott 
>limitalt szervezodesu hardware (agy), ami nem tud a 
>korlatain tul mukodni. A nagy kerdesekkel szembenezve 
>elkezd korbe jarni, mint a qtya aki a sajat farkat 
>kergeti.
>Ha bovitjuk a softwaret, okosodunk, akkor egyre nagyobb 
>es latvanyosabb koroket futunk.
ez is egy lehetoseg. tovabba lehetnek hardver limitek, ami szoftveresen sem kus
zobolheto ki.
de szerintem nem ez a heylzet. szerintem amit az ember ertelmes kerdesnek fel t
ud tenni, azt meg is tudja valaszolni, amit nem tud megvalaszolni, arrol nem tm
ondhatja, hogy ertelmes kerdes, hiszen tudjuk, hogy vannak ertelmetlen kerdesek
 is, es ezeknek is pontosan az a jellemzojuk, hogy enm tudunk ra valaszt.


>Aki vegul Istent jeloli meg megoldaskent (pedig tudja 
>hogy semmi ertelme Istenrol beszelni, mert eppen az a 
>definicioja, attol Isten, hogy SEMMIT nem tudhatunk 
>rola, az tulkeppen csak azt a velemenyet fogalmazta 
>meg, hogy az ember SOHA nem fog a dolgok vegere erni. 
Ha valaki igy fogalmaz, akkor semmi gondom vele. A baj, hogy csak az utolso meg
fogalmazas a korrekt. Nem ertem, hogy ha valaki A-t mond, akkor miert B-t erti 
alatta, illetve miert nem B-t mond?
Nem hiszem, hogy a vallasosok tobbsegere ez igaz lenne. Legfeljebb nehanyra nem
ely tiszta pillanataban. Nem hinnem, hogy a fenti felfogas ertelmeben lenne ert
elme istenhez imadkozni, szentmiset tartani, bojtolni, predikalni, stb. Semmife
le vallasos tevekenyseg, elet, eloiras nem kovetkeztetheto a korrekt felfogasbo
l, csak abbol az inkorrekt felfogasbol.

>>>>Egy kerdessel szemben szerintem a legalapvetobb >felteves, hogy akkro
>van ertelme a kerdesnek, ha meg tudod hatarozni azokat a
>kovetelmenyeket, amiket egy jo valasznak ki kell >elegitenie.<<<
>
>+Nem lehet. A "miert van egyaltalan valami" kerdesre a 
>valasz kivul esik a hardware kepessegein.
Ezek szerint olyat kerdezel tolem, amire szerinted ugy sem tudok valaszolni, te
 sem tudsz valaszolni, de a helyes valaszt meg csak nem is ertened. Honnan vesz
ed ezutan, hogy a kerdes ertelmes?

>miert vannak egyaltalan fizikai torvenyek, ahelyett 
>hogy semmi se lenne. Valaszt nem varok :)
akkor miert kerdezed? ha nem varsz valaszt, ez azt jelenti, hogy nincs mit megv
alaszolni nem? tehat nincs hiany az elmeletben. szerintem ez a kerdes is ertelm
etlen. ui. a torvenyek jelensegek magyarazatara szolgalo dolgok. nincs mas modu
nk megmagyarazni dolgokat, mint torvenyeket mondani. tehat a kerdesre te minden
keppen masik torvenyt varnal (vagy nem varsz, az a te bajod). es akkor arra is 
megkerdezhetned.  vegtelen regresszio. nyilvanvalo, hogy a torvenyek kerdeset m
ar szuksegtelen megmagyarazni. egyebkent a torvenyek nem "vannak", hanem csak e
rvenyesek.

>>>>Szerintem a fel filozofia egy neurotikus agyrem 
>sajnos: olyan kerdeseket tesznek fel, amire nem 
>lehetseges olyan valasz, amit kielegitonek fogadnanak 
>el.<<<
>+Ezert gondolom korbebastyazzuk magunkat axiomakkal, 
>logikai alaptetelekkel, hogy a hardware limiten belul >maradhassunk.
szo sincs axiomakrol. modszertani elvekrol van szo. olyan elvekrol, ami alapjan
 egeszsegesen lehet elni, elkeruljuk a neurozist. egeszseges eletfelfogasrol va
n itt szo csupan. ne mondd, hogy onkenyes dolog, hogy egeszsegesen akarok gondo
lkodni, es nem neurozisban elni.

>>>>Ha megis maskent gondolod, fogalmazd meg kerlek, mi >alapjan dontod el, hog
y ha adok egy vaalszt, az igaz es 
>kielegito-e. Ez esetben elkezdhetek gondolkodni egy 
>ilyen valaszon.<<<
>+Koszi, de nincs valasz. Illetve ott van fent az 
>egbolton, csak mi nem erthetjuk meg. Persze mondhatjuk 
>ugy is, hogy nincs ertelme a kerdesnek.
>Ugyanarrol beszelunk.
csak te zavarosan. dontsd el, hogy van-e valasz, vagy nincs. a ketto nem lehet 
ugyanarrol beszeles. ha a "van valasz" es a "nincs valasz" ugyanazt mondja, az 
csak ugy lehet, hogy a "nincs"-nek nincs jelentese. ez esetben semminek sincs j
elentese.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Arpi:

>"1) Az isteni tervben szerepelt az ember, tehat jogos 
>szamolni vele."
>De azzal, hogy milyen mértékrendszert talál ki >magának "teremtésétől" / 
kialakulásától számított X 
>ezer év múlva, azzal már nem biztos.
1) nahat de buta ez az isten. en foldi halando letemre megjosolom, hogy ha van 
mas bolygokon elet, akkor van naluk keringesi idoben szamolt idomertek (ev) es 
forgasidoben mert (nap), es ha van jelentos holdjuk, akkor annak keringesi idej
ehez mert (honap)
2) ha azt mondod, isten nem szamolt el a mi idonkig, akkor kihuztad magad alol 
a szonyeget, nem allithatod, hogy a vilag ugy lett tervezve, hogy nekunk most j
o legyen.

>Ezzel egyetértek, e szempontból valóban nem tökéletes. 
>Kérdés, hogy tökéletesnek kell-e lennie?
ti mondtatok hogy az, ezen alapult az egyik istenerv. akkor ez a tipusu istener
v kilove, ugye?:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

Kedves Arpi,

>Csakhogy egy dolog azt mondani valamirol, hogy 
>jelenlegi tudasom szerint kifurkeszhetetlen, tehat nem 
>vizsgalom, mert ugysem jutok sehova, es egy masik dolog 
>azt mondani ugyanerrol a dologrol, hogy nem letezik. 
en istenrol csak az elobbit mondom. regen nem irtam le olyan allitast, hogy "is
ten nem letezik" vagy plane, hogy "tudom, hogy isten nem letezik". ilyet legfel
jebb a Biblia szemelyes istenerol allithatok eleg megalapozottan, de egyebkent 
nem.
en radikalis agnosztikus vagyok, tehat azt mondom, hogy "nem megalapozott azt a
llitani, hogy isten letezik"

szemomra egyenerteku az, hogy "csak empirikusan ellenorizheto dolgokat vezessun
k be" es az, hogy "csak empirikusan elelnorizheto dolgokrol mondjuk azt, hogy l
etezik". az en elveim szerint arrol mondhatjuk azt, hogy letezik, ami az aktual
is empirikusan legjobb elmeletben letezokent szerepel.
peldaul az elottem levo szamitogeprol azert gondolom, hogy letezik, mert a tapa
sztalataim legjobb magyarazataban szerepel egy elottem levo szamitogep.

>en erre akkor sem mondanam azt, hogy a reszecskenek nem 
>letezik hely, sebesseg tulajdonsaga, hiszen kulon-kulon 
>mindkettot ki tudom furkeszni. Vagy nem?
hmm. en ugy fogalmaznek, hoyga reszecskenek letezik egy olyan tulajdonsaga, ame
ly kapcsan, ha a "sebesseg" meresere iranyulo kiserleteket vegzel, akkor "sebes
seg jellegu" tulajdonsagot ad, es ha "helyzetre" vonatkozo merest vegzel, akkor
 "helyzet tipusu" tulajdonsagot ad. de ez nem lehet a (sebesseg, helyzet) paros
, mert ha ez a tulajdonsaga egyszerre van meg a reszecskenek, akkor egyszerre k
ell tudnod merni oket.
szakszeruen valahogy ugy fogalmazzak meg, hogy a reszecskenek van pszi fuggveny
e, es mereskor sajatertekekbe billen be, meg ilyesmi. az a megfogalmazas, ami s
zerepel a tudomanyos megfogalmazasokban korrekt ilyen szempontbol, szamot ad ar
rol, hogy miert mered a "sebesseget", amikor a sebesseget mered.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

>>Aki vegul Istent jeloli meg megoldaskent (pedig tudja 
>>hogy semmi ertelme Istenrol beszelni, mert eppen az a 
>>definicioja, attol  Isten, hogy SEMMIT nem tudhatunk 
>>rola, 
>Miert gondolod, hogy ez lenne Isten definicioja????
>Nem ez Isten definicioja. Meg az ateizmus szerint sem, 
>es plane  nem a vallasosak szerint, akik eleg sok 
>mindent velnek tudni rola.
ugye ugye? en mondtam, hogy a hivok tobbsege nem csupan ennyit ert isten alatt.
:) ha csak ennyit ertene, akkor mint ahogy Peter utalt ra, az ateistak nagy res
zevel egyetertenenek.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: queen.analogic.sztaki.hu)

> A keringesi tavolsag 
> szabalyszerusegei ugyanis egyertelmuen utalnak arra, hogy 
> ott egy bolygo volt.

Nana, lassabban a testtel. A keringesi tavolsag szabalyszerusegei arra 
is egyertelmuen utalnak, hogy a Neptunusz es a Pluto nem is letezik. 
Aztan megis.

Jano

>Felado : tokos.arpad
>Temakor: RE: kifurkeszhetoseg ( 20 sor )
>TUDOMANY #1966
>Hogy Heisembergnel maradjunk, a sebesseg tetszoleges
>pontossaggal merheto a hely meresi pontossaganak rovasara, es
>forditva. Csak egyszerre nem merhetok
>tetszoleges pontossaggal. Tudom, hogy a szubatomi reszecskek
>viselkedese,tulajdonsagai meglepetest okozhatnak a
>makroszkopikus testekhez szokott
>embernek, de en erre akkor sem mondanam azt, hogy a
>reszecskenek nem letezik hely, sebesseg tulajdonsaga, hiszen
>kulon-kulon mindkettot ki tudom furkeszni. Vagy nem?
>Árpi
Mit mond errol Hawking ?
S.Hawking:Az ido rovid tortenete.
               Osszegzes:'A kvantummechanika hatarozatlansagi elve
ertelmeben bizonyos mennyisegek parjai, peldaul
egy reszecske sebessege es helyzete, egyszerre, teljes
pontossaggal nem josolhatok meg.A KM az ilyen helyzeteket a
kvantumelmeletek osztalyanak segitsegevel kezeli, amelyekben a
reszecskeknek nincs jol definialt sebesseguk es poziciojuk,
 hanem egy hullam jelkepezi oket. E kvantumelmeletek
determinisztikusak, amennyiben megadjak a hullam idobeli
fejlodesenek torvenyszerusegeit.
A megjosolhatatlan,  veletlenszeru elem csak akkor jelenik meg,
amikor a hullamot reszecskesebessegekkent
es reszecskepoziciokkent szeretnenk ertelmezni. Az is
lehetseges, hogy ez a mi hibank: hatha nincsenek is
reszecskehelyzetek es -sebessegek, csak hullamok.
Mi pedig igyekszunk raeroltetni a hullamokat a sebessegekkel es
poziciokkal kapcsolatos eloiteleteinkre. Ebbol persze hibas
illeszkedes szarmazik, s ez az oka a latszolagos
megjosolhatatlansagnak.'

S.Hawking,R.Penrose: A ter es az ido termeszete.
         Hawking: (14.o) ' Azt a pozitivista nezetet fogadom el, mely
szerint valamely fizikai elmelet pusztan csak matematikai modell,
ezert NINCS ERTELME MEGKERDEZNI, MEGFELEL-E A
VALOSAGNAK. Mindossze arra lehetunk kivancsiak, hogy az
elmelet elorejelzesei osszhangban vannak-e a megfigyelesekkel.'

Udv. go'be'
p.s. -en nem mondok errol semmit, igy  maradok bolcs :-))

>Feledo: kovaryp
>Temakor: Antropia 
>TUDOMANY #1965
> Kerlek benneteket, hogy legalabb a legelemibb bizalommal 
>legyetek irantam, legalabb azt feltetelezzetek, hogy szandekosan 
>nem hazudok.
Bizom benned. Proballak megerteni. (nem biztos, hogy egyeterteni 
is !!)
Tobbszor is irtad, hogy:
>Az antropikus tenyek a legszigorubban tudomanyosan 
>megalapozott tenyek, 

> a VE hangoltsaga_mindenfele_ elet szamara lehetosegfeltetel es 
>ezt az irodalomban komoly tudosok nagyon alaposan 
>bizonyitottak az ismert tudomanyos tenyek alapjan

>hiszen elobb kellene megismerni a konkret tenyek tucatjait, es 
>utolag, azok ismereteben raterni a metafizikara. Anelkul nincs sok
>ertelme, nem tudjuk, mirol beszelunk, mirol mondunk velemenyt, 

> es joparan tudjuk, hogy egyes allitasok
>mogott milyen komoly tanulmanyok, ervek vannak. Igy elmegy 
>majd a beszelgetes ezerszer alaposan atragott temak 
>ismertetesebe, gyakorlatilag bepotyoghetnem mondjuk Szekely 
>300 oldalas konyvet meg a hivatkozott ezernyi fizikai, filozofiai 
>konyvet, tanulmanyt.

Eppen arra varok (amint azt mar irtam), hogy az ezernyi kozul 
egyparat megemlits. Eddig nevszerint meg csak Szekely- t
emlitetted, de tole sem irtal semmi konkretat.
Elhiheted nekem, hogy a kozmologia es vele kapcs. tudomanyok, 
elmeletek voltak a kedvenc olvasmanyaim ( nagykozonsegnek irt 
ismeretterjeszto muvekrol beszelek foleg) , eppen ezert kerlek, 
hogy konkret tenyekrol irj, mindig akad olyan ujdonsag amirol nem 
hallottam.
Az eddig felhozott egyetlen (?) konkretum:
> Arrol beszelni, hogy milyen kovetkezmennyel jarna  a vilagra, az 
>eletre ha mondjuk az elektron es a proton tomegenek az aranya 
>kicsit mas lenne es ekozben szigoruan megmaradunk a 
>tudomanyos ismereteink talajan - ennek van ertelme. 
Legfeljebb mint elmeedzo gyakorlatnak szvsz.
Ha az elektron es a proton tomegenek az aranya kicsit mas lenne ,
akkor a vilag is  nagyon (?) mas lenne-- na e's ??, mi nem 
leteznenk--na e's?, csak nem volt ez is celzatosan megtervezve, 
a mi letezesunk erdekeben kihegyezve?
Ez igy nem vezet sehova, mert ha a fizika felmutat egy elmeletet 
ami mas fizikai allandok ertekeibol levezeti a fenti tomegaranyt, 
akkor azt mondhatod, hogy azok az allandok voltak 
megtervezve.stb.

> Valoban. A sokvilag hipotezis semmivel 
>sem jobb, racionalisabb, vagy tudomanyosabb magyarazat az 
>entropiakra mint Isten.
Itt  a-ntropiakat akartal irni remelem. A kijelentes meg is total 
marhasag. Helyesen igy hangzik:
 Valoban. A sokvilag hipotezis jobb, racionalisabb, tudomanyosabb 
magyarazat az antropiakra mint Isten, mert az Isten nem 
tudomanyos fogalom. 
Tehat a sokvilag hipotezis az  tudomanyos az isten az nem.
Hogy helyes-e a sokvilag hipotezis? 
Ha nem,akkor majd a tudomany alkot egy ujabb hipotezist 
es azt teszteli.


>>Tehat szerinted a kvantumfizikusok hulyebbek Szekelynel?:)
>Bizonyos ertelemben. Teny, hogy falszifikalhatatlan, teny hogy
>semmi igazolas, tehat nem tudomany.
> Szekely filosz, neki szabad.
Szegeny kvantumfizikusok.
Az alabbi listaban mintha kvantumfizikusok is szerepelnenek:
>Barrow, Bethe, Bergman, Bohr, Boltzman, Born, Davies, 
>Dawkins, DeWitt, Dirac, Eddington, Einstein, Friedmann, Gribbin, 
>Guth, Hawking, Heisenberg, Hoyle, Hubble, Linde, MacMillan, 
>Rees, Schwarzschield, Sagan, Teller, Weinberg, Wheeler mit 
>sem erne?
Ok mit sem ernek??

>>>Sot. Egeszen biztos vagyok benne, hogy a materializmus
>>>onellentmondashoz vezet.
>>add elo batran!:)
>Nincs ra sorlimitem. Kesobb. Cafolhatatlan.
Miert a level vegen akarod leirni. Kezdj egy uj levelet.
ADD ELO BATRAN!

Udv. go'be'

Kedves Csaba !

>>Endre kerdeseire viszont meg a feltarasok sem deritettek fenyt 
(egyenlore).  Vajon mi celt szolgalt az epitmenysorozat. <<

* Na igen! Ez az a kerdes, amit senki maig sem tudott megvalaszolni! A 
regeszet barmennyire is ragaszkodik a kultikus celok vagy a temetkezesi 
elmelethez, az igazsag az hogy a piramisok sehol sem lehettek temetkezesi 
helyek. Del es Kozep Amerikaban valamint Sumerfoldon azert nem, mert nem is 
volt belso kamrajuk. Egyiptomban viszont a 3-6 dinasztia epitett csak 
piramist (JTSZ) sem elotte sem utana senki (JETI),de viszont akikrol 
tudjuk, hogy piramis epitettek azokrol is tudjuk, hogy eszuk agaban sem 
volt beletemetkezni. A sirrablok elleni vedelem magyarazata is marhasag, 
mert ha el akarom rejteni a holttestemet es a kincseimet, akkor nem hivom 
fel meg a figyelmet egy oriasi epitmennyel, hogy hol is kell keresni. Mint 
ahogy a gyakorlat Egyiptomban is mast mutat, hiszen eppen hogy alaposan 
elrejtve a sirkamrakat egeszen masutt temetkeztek a kiralyok ( Kiralyok 
vagy Kiralynok volgye) mint ahol a piramisokat epitettek.

>>Ma belatjuk, hogy teljesen ertelmetlen lenne megismetelni a tortenelmet, 
valoszinuleg abban az idoben is ertelmetlen lett volna, ha valami kulonos 
ok nem valtoztatott volna ezen a velemenyen.<<

* Ha a tortenelemmel akarsz foglalkozni Csaba, akkor ne hasznalj ilyen 
szavakat, hogy "ma belatjuk"! Ma azt is belatjuk, hogy a haboru hulyeseg, 
megis haboruzunk. A tortenelmet pedig allandoan ismetelgetjuk csak mas 
eszkozokkel. Valahogy fel kell venni a gondolkodasban az akkori logikat es 
gondolkodasmodot!

>>Az ok pedig akkora lehetett, hogy 'divatszeruen' elterjedt a piramisok 
epitese.<<

* Az en velemenyem az, hogy a Gizah-i komplexumot joval elobb epitettek 
mint az osszes tobbit, es tavolrol sem Hufu-Hafre, es Mykerenre epitette, 
legfeljebb renovalta azokat. A piramisok szerintem a vizozon, vagy egy 
elore kiszamithato eghajlati katasztrofa miatt epultek. Erre utal az, hogy 
a tenyleges fo-bejaratuk minden esetben a foldszint felett van, meghozza 
meglehetosen magasan 10-15 m magassagban.

>>Lehet hogy csak vallasi okok valthattak ki a hatalmas, nemmindennapi 
munkat?<<

* Szerintem ki van csukva, hogy a piramisok epitesi okai csakis vallasiak 
lettek volna. Az lehet, hogy arra IS hasznaltak foleg kesobb amikor mar 
eredeti funkciojuk feledebe merult. Mivel masodtemetkezesek is eleg sokszor 
elofordultak, illetve szinte csak azok fordultak elo, igy sajnos nem lehet 
megerositeni azt, hogy kultikus vagy temetkezesi celjai lettek volna a 
piramisok letenek.  Szereny velemenyem az, hogy maguk az egyiptomiak sem 
tudtak, hogy miert masoljak le a mar meglevo tiz ezer eves Gizah-i 
letesitmenyek epiteset.

>> ferde ureg van, mely abban az idoben lencsenelkuli tavcsokent szolgalt, 
lathato volt a Sziriusz csillag delben 12 orakor.  Abban az idopontban, 
amikor a Sziriusz egyszerre delelt a mi Napunkal, a legenda szerint akkor 
kezdodott a Nilus aradasa.<<

* Igen az igy igaz! A kiralyi kamra "szellozteto" nyilasa ez de csak 20-20 
cm-s ez is. Azt is tudni kell, hogy ie: - 10, 450-ben ha ezt a Szirusz 
egyuttallast vesszuk alapul, akkor pontosan egyutt allt a Gizah-i komplexum 
osszes epitmenye az Orion csillagkeppel a csillagkep akkori latszolagos 
allasa szerint. Szamitogeppel ezt Robert Bauval modellezte, es megdobbento 
volt a honlatossag, valamint a pontossag. Filmen is megszerezheto a 
videotekakban. " Serpent is The Sky" neven.  Az elemzes egy nagyon rovid 
valtozatat megtalalod a honlapomon is. Ha esetleg sikerul megszerezned a " 
Der Alte Aegypt" cimu National Geographic 6 reszes filmjet ( Nemregen ment 
a PHOENIX csatornan es a Spiegel TV-ben) ott meg az en vizozon elmeletemet 
is lathatod rajzfilmen elemezve. Persze ez 12 eve volt es azota tegyel a 
latvanyomhoz + 15 kilogrammot, es egy szemuveget! ::::::))))

> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")

Kedves Sandor !

>>Es ez a piramisepites koraban is igy volt? Mert a szaharai 
barlangrajzokon meg nincs sivatag es az alig ezer eve felfedezett szigetnek 
a Gronland nevet adtak a buja novenyzete miatt...<<

* A JTSZ ie: 2500 koruli piramis epitkezesek idoszakaban nagyjabol hasonlo 
volt az eghajlat Egyiptomban, mint ma, tehat bizony az egykoru irasok 
meggyoznek abban, hogy az egyiptomi epitkezok egyik legnagyobb gondja eppen 
a fa (kemenyfa) hianya volt. Soros Istvan "barka-bolintgatasi" elmeletenek 
is ez az egyik buktatoja a sok tobbi mellett. Egyszeruen nem volt annyi fa, 
amennyit igenyeltek volna csak a barkak! Nyilvan nem kell magyaraznom egy 
muvelt lap olvasoinak, hogy a palmafa sem alkalmas semmifele epitesi 
muveletre, es a valoban nagy tomegben hasznalt papirusz nad meg annyira 
sem. A legkozelebb elerheto kemenyfa a Sinai felsziget ekkor mediterran 
eghajlatu videkein termo sinai-akacfa volt. Errol a Biblia is szol, ez az 
amit "sittim fanak" nevezett Macalel, amikor a frigyladat ebbol faragta ki. 
Ez azonban annyira gorcsos fa, hogy epitkezesre nem alkalmas.
* Az egykori egyiptomi irasok eleg reszletesen irnak a fa utjarol. Ket 
lehetoseguk volt. Az egyik Libanonbol szallitania cedrusfat tengeri uton. 
Mig a masik a Meotisz videkerol szinten cedrusfat szarazfoldi uton. 
Mindkettovel voltak gondok. Az Libanoni uton az volt a gond, hogy az 
egyiptomiak szornyu rossz hajosok voltak, es altalaban Libanoni, kesobb 
Tyruszi es Foniciai hajosokat, vagy Kretai, Szardiniai hajosokat bereltek, 
ami termeszetesen draga jatek volt. A szarazfoldi ot azert volt problemas, 
mert a asszirok allando ellenlabasai voltak az egyiptomiaknak, es nyilvan 
szivesen raboltak ki oket.
* Mindossze egetlen piramisban talaltak gerendakat, ez pedig eppen az elso 
azaz: a Dzsoszer piramis volt. Mindjart gond is akadt vele, hiszen a cedrus 
egyertelmuen Kaukazusi volt, viszont ha a JTSZ kronologia igaz, akkor nem 
igaz a Gilgames eposz miszerint az eszaki erdok elpusztultak a vizozon k  
ovetkezteben. Tehat egy kerdest megoldunk, akkor mindjart ketto keletkezik, 
amire egyebkent az egyiptologia nagyon szep hajlandosagot mutat.

> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")
Letoltheto > E-book sorozat I. resz: http://piramis.fullextra.com
Tel: - 309-677-751.

Kedves Kibuc !

>>De vegyuk figyelembe azt is, hogy csak a _legnagyobb_ kovek ekkorak, a 
piramisok fo tomege ennel kisebb kovekbol epult.<<

* Na most....! Szeretnem, ha elkerulnel te is egy alapveto egyiptologiai 
piramidologiai hibat! Altalaban mindig csak a Hufu piramisrol beszeltek! A 
Gizah-i nekropolisz az EGY ADOTT terv szerint keszult letesitmeny mindharom 
piramisaval, es a szatellit-piramisokkal, valamint a Szfinx-el, es az 
osszes hozzajuk csatolodo templommal, es gigantikus "szent keritesekkel", 
valamint toltesutakkal, amiknek nagy resze ma mar nem is sejtheto, nehogy 
lathato lenne. Ez ma mar nem kerdes, akarhogy is tagadjak az ortodox 
egyiptologusok. Igy viszont azt kell mondani, hogy a legkissebb kvaderek 
0,5 tonnassal, mig a legnagyobbak 210-240 tonnasak.

>>Altalaban a sirkamrak "repi" asszuani granit kovei ilyen sulyosak, es 
csak ezeket kellett vizen szallitani (pontosabban a kulso burkolo feher 
meszko lapokat is, de ezek a joval kisebb sulyuk miatt nem jelenthettek 
komoly problemat.)<<

* Erdekesnek tartom ez a vizen atszallitasi kerdest! Vajon ha ez igaz - es 
miert ne lenne az -, akkor hogyan lehet, hogy a sok-sok millio kvader 
szallitasa kozben egyetlen uszaly sem sullyedt el tobb szaz evig? Ugyanis a 
Nilus feneket mar atvizsgaltak ultrahanggal is, de egyetlen elsullyedt 
kovet sem talaltak sehol. Ki tudja erre a valaszt?

>>Zahi Hawassek pedig nehany eve megtalatak egy a kofejtotol a Nagy 
Piramishoz vezeto rampa alapjait, ami kotormelekbol es gipszes agyagbol 
keszult.<<

* Talan Zahi Hawass-rol jo ha tudod, hogy o egy ARAB tudos es ARAB ember 
iszlam hittel. Nem veletlenul nevezik "baksis-tortenesznek". Ez azt 
jelenti, hogy megfelelo osszegert, siman bebizonyitja neked, hogy a Nagy 
Piramis epitoje Szaddam Husszein volt masodallasban!


> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja") Letoltheto > E-book sorozat I. 
resz: http://piramis.fullextra.com

> Felado :  [Hungary]
> fenysebesseg. Van ilyen tomegtelen valami? Van, tachionnak
> hivjuk, es W. J. Lamb 1955-ben Nobel-dijat kapott a

A tachiont nem felfedeztek, hanem egy elmeleti fizikai modell termeke volt -
tehat inkabb felteteleztek. A modell nem valtotta be a hozza fuzott
remenyeket, es mostanaban mas iranyokban probalkoznak.

> > A specrel osszhangban van a megfigyelesekkel, es
> > olyan elorejelzeseket tettek segitsegevel, amiket kesobb
> a kiserletek igazoltak.
> Az ilyen tipusu kijelentesekrol le kene mostmar szokni,
> akarmilyen kenyelmes. Ebben ugyanis benne van annak a
> lehetosege, hogy a sok kiserletbol kivalasztjuk azokat a
> kiserleteket, amelyekhez passzol a kerdeses elmelet, es
> kijelentjuk: az elmelet osszhangban van a kiserletekkel.

Ez egy tudomanyban teljesen jaratlan, buta es rosszindulatu feltetelezes. A
termeszettudomany nem politika es nem new age szalonfilozofia, itt nem
valogatnak onkenyesen, nem villognak jol hangzo de ures gondolatokkal, es
nem irjak at a multat. Akik megis ezzel probalkoznak, azok kizarjak magukat
a klubbol, es utana ilyenfele allitasokkal hulyitik a nepet.

Allandoan visszater kulonbozo variaciokban: "A begyepesedett oreg tudosok
ragaszkodnak elavult dogmaikhoz, es akadalyozzak az uj gondolatok
elterjedeset".
Ezzel szemben az egyetemek tele vannak karrierjuket kezdo fiatal kutatokkal,
akik lazasan keresnek uj temakat, amikben lehetoseg van, amivel elorebb
vihetik a tudomanyt es amivel kitunhetnek a tomegbol... A mai fizika
kifejezetten vevo a legabszurdabb elmeletekre is, ha azokban nincs logikai
ellentmondas, nem allnak ellentetben kiserleti vagy megfigyelt tenyekkel.
(szuszi, szuperhurok, sok vilag stb)

 > > Ennek a bizalomnak elegseges alapja van, es eddig nincs olyan
> > megfigyeles vagy kiserlet, ami megingatna ezt a bizalmat.
> :-DD Most nagyon figyelj.. Itt egy alma a kezemben. Most
> leejtem az almat. Hoppa, megiscsak van gravitacio. :) Ne
> haragudj, en csak mosolyogni tudok ezen, mert ott van az
> ERP, ott van a spinatfordulasos transzmodulacio, de azt
> mered mondani, hogy eddig nincs olyan megfigyeles vagy
> kiserlet, ami megingatna ezt a bizalmat. Ijjjjjjo.

Kerlek, mutass ra egy konkret kiserletre vagy megfigyelesre, amelyben c
feletti informacioterjedes tortent...  :-)
Hallottal valamit, azt ertelmezted, ennek az ertelmezesnek mar koze nincs az
eredetihez, aztan azt mondod, a fizikusok nem latnak ki a fejukbol a gyep
miatt.

Feltetelezem, hogy a kvantummechanika egyes jelensegeire, pl. csatolt
reszecskek tulajdonsagaira celzol. Arra, hogy ha egy ilyen par egyiket
megfigyelik es igy felvesz egy hatarozott allapotot, akkor a parja is
hatarozott allapotba kerul, akkor is, ha a vilag masik vegen van. Ez nem
informacioatvitel. Elso ranezesre olyan, mintha informacionak kellene ehhez
terjednie, meg is probaltak olyan konstrukciokat alkotni, amikkel informacio
lenne atviheto. Alaposan megvizsgaltak es jelenleg is kutatjak ezeket a
kerdeseket. Ugy nez ki, ez nem informacioatvitel, es nem sikerult
informacioatvitelre alkalmas konstrukciot kialakitani. (sajnos) Konkret
esetekben gyakran paradoxonnak latszik, hogy hogyan lehetseges az adott
jelenseg informacio c feletti terjedese nelkul, de eddig mindig az derult
ki, hogy nincs tenyleges c feletti informacioterjedes. (pl. nemreg
felvetettem, hogy hogy is van ez nagymeretu kvantumos objektumok billenese
eseten, mert nem ertem, hatha valaki tud konkretumot)

Az a bossszanto, hogy kifejezetten forditva van, mint gondolod, es mint
ahogy meg nagyon sokan gondoljak. Nem begyepesedett hulyek beteges
ragaszkodasarol van szo regi dolgokhoz. A bevalt elmelet nem szent tehen,
nemcsak munkaeszkoz, hanem celpont is egyben. A kutatok legfobb vagya,
legszebb alma, hogy talan sikerul alaasni egy regi es bevalt elmeletet. Ez a
siker maga, hatalmas tudomanyos attores, a legnagyobb dicsoseg, dijak
sorozata stb. Csak az adott esetben eddig nem sikerult.

Udv, Jozsef