Koszonom a valaszokat, jo sok info gyult ossze - tervezem folrakni
valami emesztheto formaban, amint elkeszul, irom a cimet.

Udv,
	Guczo

>Felado :  [Hungary]

>[...] Amator festo(cske) vagyok, hobbi
>szinten muvel(get)em - egyebkent informatikus vagyok. [...]
>[Tom Wolfe: Festett malaszt c. konyverol van szo]
>A konyv vezergondolata, amit En megragadtam belole, a kovet-
>kezo: Az 1900-as evek elotti 'irodalmi' festeszetre reagalt a
>modern muveszet L'art pour l'art festeszetevel, tehat a formaert
>valo formaert, szinert valo szinnel. Egy Punch rajz szerinti szoveg
>szerint 'nem festunk semmirol, draga nenikem - Ezutan csak festeni
>fogunk. A muveszet ne legyen tobbe se embernek, se termeszetnek
>odatartott tukre...'. Fauvizmus, futurizmus, kubizmus, expresszio-
>nizmus, orphizmus es egyeb izmusok sokasaga..... Vegtelen sok arama
>a muveszi megvalosulasnak, de bevaltotta-e a hozza fuzott reme-
>nyeket a megujulasra vagy nem - errol erdekelne a temat szeretok
>velemenye.

A konyvet en is olvastam, igaz, eleg regen, de bennem inkabb egy
masik gondolata ragadt meg. Az, hogy mainapsag mennyire
befolyasol(hat)ja az ideologia a muveszetet. Persze itt nem
valamifele hivatalos allami ideologiara (szocreal :-) kell gondolnunk,
hanem a muveszek korul lebzselo ideologusok (muveszettorteneszek stb.)
csapatara. (Persze altalanositani nem szabad most sem.)

E gondolatokat S. Balazs boncolgatja tovabb:

>Felado :  [Hungary]

>[Azt] hiszem, nagyon hasonlo fejlodes ment vegbe minden muveszeti agban.
>A szabalyok, a kototsegek elhagyasa [...] a
>muveszi szabadsag novekedeset eredmenyezi. Ez bizonyara igaz is volt akkor,
>amikor a szazadvegen kuzdottek az akademizmus sorvaszto szoritasa ellen. De
>minden forradalomnak veget kell ernie egyszer, hogy helyebe lephessen a norma-
>lis fejlodes. Nem tudom, hogy ez a konszolidacio a muveszeteknel bekovetkezett
-
>-e, de azt hiszem nem. A baj az, hogy a semak ujratermelodeset lehetetlenne te
-
>szi, hogy a "sema" szinte mar szitokszo, popularis, nem muveszi. Ez persze nem
>igaz, minden nagy muvesznek megvolt a sajat maga, vagy a kor altal emelt sema-
>rendszere. A radioban hallottam egy zenesztol: "Az a baj a mai komponistakkal,
>hogy mindig ujat szeretnenek, meg sajat maguktol is kulonbozni akarnak. De
>hiszen meg Bach sem alkotott mindig ujat."

Megprobaltam e viszonyokat  egy seman keresztul abrazolni, ami esetleg
uj gondolatokat ebreszthet. A "hagyomanyos" muveszet semaja:

     ---- nyelv ----
     |             |
     V             V
   alkoto      befogado
     |             ^
     ----> mu -----'

Itt a nyelv alatt valamifele altalanosabb fogalmat ertsetek, egy
kozos kulturat, muveltseget, vilagnezetet, eszkozrendszert, amelyet
mind az alkoto, mind a befogado birtokol (meg az esetleges eloado is,
melyet a mu es a befogado koze rajzolhattam volna). E sema letenek a
feltetele egy ilyen kozos nyelv meglete.

A felvilagosodassal kezdodott az a folyamat, mely e kozos nyelv
felbomlasat eredmenyezte, s e folyamat a mult szazad vegen erosodott
fol. A XIX.sz.-i atfogo szabadsagmozgalmak, a nemzeti-romantikus eszmenyek
meg valamennyire tudtak valamifele kozos nyelvet produkalni (lasd a masik
mai irasom!), de ez a szazad vegere mar teljesen eltunt. Ekkor alakultak
ki az "izmusok". Ekkor a sema a kovetkezokeppen modosul:

 alkoto                   befogado
 nyelve                    nyelve
   |                         |
   V                         V
 alkoto --> kozvetito --> befogado
   |                         ^
   ---------> mu ------------'

A megerteshez mar szukseges egy kozvetito, amely a kozos nyelv
hianyat potolja. Ez lehet maga a muvesz is, lehet a muveszettortenesz,
az elmeletiro. Soha nem beszeltek annyit es olyan szivesen a muveszek
a sajat muveikrol, az alkotasrol, a gondolatisagrol, mint ma (vagy
eppen tuntetoleg hallgatnak rola, ami ugyanaz): a maganmitoszok korat
eljuk. Ez aztan azt is eredmenyezi, hogy a kozvetito nagy befolyassal
van a befogadas folyamatara; ennek karos hatasait talan nem kell ecsetelni
(az abra is jol mutatja pl., hogy az alkoto es a befogado eltavolodik;
nagyobb a muveszettol fuggetlen befolyasolas - penz, ideologia -
lehetosege stb. - azaz ekkor a nyilak a kozepso sorban megfordulnak).

>Csak meg annyit: Semmi kifogasom a modern muveszetekkel szemben, maximalis
>joindulattal allok hozza.

Ezt jol teszed. :-)

>Nap mint nap tobb emberhez jut el a klasszikus kultura, reszben a technika
>altal nyujtott uj lehetosegek miatt, reszben a hagyomanyos modszerekkel. Mozar
t
>ha elne, milliomos lenne a szerzoi dijakbol. Miert van akkor megis az, hogy a
>muveszet halalarol beszelunk? Szuksegszeru "ez a mai allapot" (amit nem tudok
>pontosan felfogni, mi is?), ez egy tarsadalmi folyamat eredmenye, vagy torveny
-
>szeru volt, es a muveszetek lenyegebol adodik ez a fejlodesmenet? Ti hogyan
>latjatok a muveszet jovojet?

Ehhez azt fuznem hozza, reszben valaszkent is, hogy eppen a technika
lehetosegei (kommunikacio!) erositik e folyamatot, mar csak a boseg
zavara altal is. En e folyamatot szuksegszerunek erzem, es ahogy a mai
tarsadalmi folyamatokat elnezem, megallithatatlannak is.

(Nem birom megallni, hogy meg ne jegyezzem: Mozart, ha ma elne, eppugy
szegenysegben, elfeledve halna meg, mint akkor...miert gondolod, hogy
jobb lett a vilag?)

Koszonet mindkettotoknek az izgalmas, gondolatebreszto irasokert.

Feri

Szombat este a Magyar TV 2. musoran szerepelt egy rovid zenei musor.
John Eliot Gardiner, a kituno angol karmester beszelt a romantika
zenejerol, foleg Beethovenrol, termeszetesen zenevel illusztralva. 
Kimutatta, hogy a francia forradalom zeneje milyen hatassal volt
Beethovenre. Az V. szimfoniajaban peldaul tetten erheto bizonyos
francia forradalmi dalok hatasa (tobbe-kevesbe kozvetlen atvetel
formajaban; igen tanulsagos volt hallani az eredeti dalt egy francia
amator korus eloadasaban). Ez ellentmond a mu altalanos ertelmezesenek
(ti. a Sors kopogtat az ajton, es a mu a szerzo es Sors kuzdelme't
jeleniti meg stb.).

Beszelt meg a "korhu" (HIP) eloadas fontossagarol is. Zenekara, az
"Orchestre Revolutionnaire et Romantique" termeszetesen eredeti
hangszereken jatszott. Erdekes volt latni a naturtrombitakat es
-kurtoket, a furulyaszeru klarinetokat.

Feri

Udv.!

Azt irod, ma is szegenysegben elne Mozart. 

Gondolj arra, hogy evrol evre tobb ember megy operaba (nem Magyarorszag a rep-
rezentans), vesz CD-t stb.. Annak
idejen csak a tarsadalom legfelso nehany szazaleka engedhette meg maganak, hogy
zenet halgathasson, es ez nagyon szuk piac. Ma egy igazi tehetsegnek biztosan
nem kell ehenhalnia.

Itt azonban van egy szamomra nagyon erdekes problema: Milyen viszonyban all a 
kultura es az ot befogado kor (gazdasagi, tarsadalmi viszonyok). Van egy hires
kozmondas: Fegyverek kozt halgatnak a muzsak. Csakhogy erre szerintem tobb el-
lenpelda van mint pelda! Balassitol Petofin keresztul Radnotiig, Szabo L.-ig.
Es a gazdasagi helyzetuk sem befolyasolta tulsagosan az alkotokedvet, rengeteg
nagy muvesz elt a nyomor kuszoben! Miert van az, hogy a regi, par millio lako-
su Ausztria, ontotta magabol az olyan vilagnagysagokat, melyeket a mi modern 
globalis, jol szervezett nyugati civilizacionk nem tud kitermelni? Ha valoban a
tehetsegkutatason, az oktatason, az irni olvasni tudok szazalekos aranyan, a
napilapok es a kiadok szaman mulik mindeng, vagyis a "kulturalis infrastruktu-
ran", akkor miert vagyunk megis szegenyebbek a regi pestises, 40 eves atlagos
elettertamos vilagnal???!!! Megjegyzem, hogy ez a szegenyseg inkabb az alkoto-
muveszetre vonatkozik, ha jol tudom az eloadomuveszet es a tudomany egyutt 
fejlodott a vilaggal.

Udv.: S. Balazs

BEATMISE-BEMUTATO ABONYBAN
Tovabbi eloadasok Budapesten

Nagy sikerrel mutattak be vasarnap (aprilis 6-an) Abonyban Szilas Imre Abonyi
Misejet, amelyet a szerzo az elso magyaroszagi beat-mise bemutatasanak
harmincadik evfordulojara komponalt. A mise budapesti bemutatoja aprilis 12-en,
szombaton este 7 orakor lesz a Rozsak teri templomban, majd aprilis 13-an,
vasarnap delelott 10 orakor a budavari Matyas-templomban. Aprilis 19-en,
szombaton este 1/2 8-tol a Magyar Szentek Templomaban (Petofi hid budai
hidfojenel, az ELTE epulete mellett) lesz bemutato. A miset a Matyas-templom
hajdani es jelenlegi ifjusagi korusa mutatja be Tardy Laszlo vezetesevel es a
szerzo, Szilas Imre kozremukodesevel.

Hali!

> Felado :  [Hong Kong]
> Temakor: Magyar filmek angolul ( 8 sor )
> 
> Hat akkor en is elohozakodom a kerdesemmel, amit mar sokszor feltettem
> itt, de eddig meg senkitol nem kaptam valaszt. Szoval hol lehet
> Magyarorszagon (vagy barhol) magyar filmeket videon venni/kolcsonozni. Ha

Volt regen egy Corvin mozi a Ferenc krt. es az Ulloi ut sarka 
kornyeken. Azota a mozi vmilyen Filmpalota lett, de a nevet nem irom 
le, mert az reklam lenne. (Corvin Budapest Filmpalota) Na, itt lehet 
magyar filmeket kolcsonozni. En is sokaig keresgeltem.

                    Udv,
                        FABRIK

mailto:
*********************************************
*   O     Sent by FABRIK (Gabor FABIAN)     *
*  /|\                * * *                 *
*  / \   E-mail:    *
*********************************************