Sziasztok!
Nem nagyon akarodzik ez a KORNYESZ beindulni gondoltam elsutok nehany gondolato
t
a kornyezetvedelemrol, es a zold mozgalmakrol. Ha nagyon nekem estek, akkor
esteleg visszavonom, ahogy azt a nehai Kovacs Bobo a VITUKI volt foigazgatoja
tette. Kovacs Bobo akademikus es egyebkent nemzetkozi hiru szakember volt, akit
mindenki Bobo-nak hivott, annyira, hogy most, ha bele oszulok sem tudom a rende
s
nevet (talan Gyorgy). Szoval Bobo azzal alt elo egyszer, ha jol emlekszem a Viz
-
ugyi Kozlemenyekben, hogy az Alfoldon korgatas tarozokban kellene az osszi teli
csapadekot osszegyujteni, amit aztan a nyari idoszakban lehetne ontozesre hasz-
nalni. Az szakma gyorsan neki esett, hogy ez kapitalis marhasag, mert az ilyen
kortolteses tarozok epitese igen draga lenne, a sekely vizmelyseg miatt, nagy
lenne a parolgasi veszteseg stb. A heves tamadasokra reagalva, Bobo kozolte,
hogy a javaslatat o sem gondolta komolyan, de fel akarta razni egy kicsit a
szakmat, mert az utobbi idokben ellaposodtak a vitak.
Diannaval mar akadtunk ossze a SZALON-on kornyezetvedelem es Bos kapcsan, igy
talan van, aki emlekszik, hogy mar irtam, hogy vizepito vagyok, es ket evet
a Dunakoros Vargha Janossal dolgoztam az ISTER-ben. Ez az idoszak azt hiszem
meghatarozo elmenyeket hagyott bennem. Vargha mint kornyezetvedo, szinte mar
hiszterikusan elvet minden fele emberi beavatkozast a kornyezetbe. Sok erdekes
gondolata van, de neha nem tudom, hogy a kornyezet vedelme soran, mi tortenik
az emberrel. Visszatero temaja volt, hogy a folyok szabalyozasaval a mernokok
mennyire tonkretettek a termeszetet, es ennek ma isszuk meg a levet. Jo-jo,
lehet, hogy igaza van, de akkor mit csinalunk azzal a nehany millio emberrel,
aki ma az Alfoldon az arvizmentesitett teruleteken el. Tetszenek azok a kor-
nyezet vedok,. akik tiltakoznak az autopalya epitesek ellen, mondvan, hogy az
autopalya elzarja az utat bizonyos beka fajok elott, hogy a parzo helyukre
menjenek, de ha regebben elmentem Gyorbe az M1-esen, es lattam az ut szelen
a fejfakat bizony elgondolkoztam, hogy mennyivel van tobb joga a bekaknak
izelni, mint azoknak az embereknek elni.
Mostanaban Rush Limbaugh-t olvasgatok (csak a hazaiak kedveert mondom, hogy
ez egy szelsosegesen konzervativ figura, akinek sikeres radio es TV showja
van itt Amirkaban). O kerek perec tagadja, hogy barmifele kornyezeti katasz-
trofa fenyegetne. A Globalis felmelegedes, az ozonlyuk csupa okorseg, amivel
az Ozon-man (Algore - ahogy Rush irja) szereti riogatni a honfitarsait.
Az ozonlyuk egyebkent egy jo pelda. Az ozon lyukat 20 eve meg merni se tudtuk.
Csak amiota muholdak vannak, azota sikerult eszlelni, hogy bizony az idonkent
fel-fel szakadozik, de semmi bizonyitekunk nincs arra, hogy ez nem egy termesze
-
tes folyamat, ami sokszor bekovetkezett mar korabban is. Szoval akkor mire a
nagy huho. Hasonlo a kedes az uveghaz gazokkal. Rush szerint az uveghaz gazok
donto tobbseget, meg ma is a termeszet produkalja, es ehhez kepest az emberi
tevekenyseg elenyeszo, akkor meg mire strapaljuk magunkat, hogy korlatozzuk
a CO2 kibocsatasunkat. Ezekre a kerdesekre egyebkent, nekem kellene tudnom
a valaszokat, hiszen epp azzal foglalkozom, hogy megvaltozot klima, milyen
hatassal lenne a hidrologiai korfolyamatokra. Hogy oszinte legyek meg ott sem
igazan tartunk, hogy a hidrologiai folyamatokat teljesen megertenenk. Nem is
annyira a megertessel, hanem az adatok hianyaval van baj. Az utobbi idoben
elidoztunk a parolgas szamitas problemajan. Erre eleg sok modszert ismer a
szakirodalom, a durva empirikus osszefuggestol a kifinomult elmeleti megkozeli-
tesig. Az elozonek kevesse tudjuk az ervenyessegi tartomanyat, az utobbihoz
meg olyan reszletessegu adatok kellenek, hogy a novenyek leveleinek mennyi es
hany oldalan van stomataja (a stomata azt hiszem az a bab alaku legzoszerve
a novenyekne). Persze azt, hogy egyes noveny fajoknak mennyi stomataja van
az ismert, de ki tudja, hogy mennyi stomataja van atlagban az Amazonaszi os-
erdoknek. Amit ezzel mondani szeretnek, hogy a modellek mindig elhanyagolasokat
,
egyszerusiteseket tartalmaznak, igy vegul igen nehez megmondani, hogy mennyire
helyesek. Rush Limbaugh szerint a globalis felmelegedesre szamitogepes model-
leken kivul nincs bizonyitek. Jomagam, aki pedig eppen szamitogepes modelleken
dolgozom, nem fogadnek nagy tetben arra, hogy amit a modellek eredmenyul hoznak
,
azok 100 %-ig igazak. Szabad-e a politikusokat es egyszeru polgarokat valamire
kenyszeriteni, amirol nem is tudjuk, hogy szukseges-e.
A kornyezet vedelemmel szemben az eroforras vedelemben, talan jobban hiszek.
Nemreg olvastam egy konyvet Beyond Oil cimmel (tortenetesen a mostani fonokom
is a szerzok kozott van). Ez a konyv vegso soron arrol szol, hogy az emberiseg
hatekonysaga energetikai szempontbol nem valtozott. Tulajdonkeppen, azt mutatja
be, hogy az energia megmaradas torvenye a termelesre is igaz. Peldaul mindenki
azt gondolna, hogy a mezogazdasag (kulonosen az amerikai) mennyire hatekony,
hiszen, hogy megnott a termeshozam, kevesebb ember termel sokkal tobbet, de ha
a megtermelt termek mennyiseget a felhaszalt energiara vetutjuk, beleertve a
mezogazdasagban hasznalt gepek es vegyszerek eloallitasahoz szukseges energiat,
addigra az derul ki hogy ugyan ott vagyunk, mint ketszaz eve. Az ipari forrada-
lom soran, vegso soron azt tanultuk csak meg, hogy hogyan tudunk tobb energiat
bevonni a termelesbe. Ebben a folyamatban az olaj egy nagyon kenyelmes es
hatekony energiaforrasnak bizonyult, amihez foghatoval meg nem rendelkezunk.
Viszont ez az energiaforras igenis korlatozott, es az elkovetkezo 40-50 evben
ugy nez ki, hogy valoban ki fog merulni. Mi lesz azutan. 40-50 ev dobbenetesen
kozel van. Meg en is megelhetem, a gyerekeim minden bizonnyal. De akkor mi a
teendo? Takarekoskodjunk, hogy 40-50 ev helyet mondjuk 70-80 evig legyen eleg
(ennel komolyabb takarekossag nehezen kepzelheto el)? Azzal mit erunk el? Mi
van, ha az elkovetkezo 30 evben olyan technologiai valtas kovetkezik be, amivel
korlatlan mennyisegben tudunk meg kenyelmesebben energiahoz jutni. Arra,
hogy a technologiai valtasok milyen mertekig tudjak megvaltoztatni a vilagot,
arra sok eve a Szabad Europa Radioban hallottam egy peldat, a Romai Club
altal osszeallitott vilag vege jelentesrol. Ebben a Romai Club tanult szakertoi
tobbek kozott olyan kijelenteseket tettek, hogy a rez az evezred vegere hiany-
cikk lesz figyelembe veve a rez iranti kereslet es a termeles novekedese kozott
kialakulo ollot, es valoban, abban az idoben az ipar rengeteg rezet hasznalt,
de kozben a vilag megvaltozott, es ma mar London vagy New York potencialis
rez lelo helyek, ahogy a telefontarsasagok ternek at a rezkabelrol az uvegszal-
ra. Annak idejen meg sok ilyen peldat emlitett a SzER, amire mar nem emlekszem.
Persze vannak into peldak, ahogy az egyik kollegem mostanaban meselt egy cikkro
l
amit a Fulop-szigeteken levo fejekrol olvasott. A tortenet roviden annyi, hogy
valaha ott egy viragzo civilizacio elt, aminek sikerult kiirtani az osszes fat,
aminek a kovetkezteben, a sziget mar nem tudta eltartani a nepesseget, kitort
a kanibalizmus, es a civilizacio osszeomlott.
Vegso soron a szimpatizalok azzal a gondolattal, amit a Jurasic Park cimu konyv
-
ben a matematikus fejez ki(filmen nem emlekszem, hogy ennyire atuto lett volna)
,
hogy nem arrol van szo, hogy le tudjuk-e rombolni a termeszetet (mert ahhoz
meg ma is kevesek vagyunk), hanem, hogy leromboljuk sajat magunkat.
Udv. Balazs
|
