Hello,

>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Aldemokratizmus vege ( 32 sor )
>Idopont: Mon Mar  4 22:13:12 CET 2002 NYELV #54
>Ennek birtokában azt fogom indítványozni, hogy térjünk vissza "iso-
>8859-2"-re, úgy hogy lehetőség szerint legyen "előfizethető" egy 
>valóban 7-bites, ékezetmentesített változat is. Megfelel ez így?

Nem. A tobbseg nem szavazott, vagyis nem jarul aktivan hozza a
valtoztatashoz. Nem erdeke a valtoztatas. Szerintem le kellene szallni a
temarol. - maganvelemeny.

Udv,

awender

RACSKÓ TAMÁS

> Ezért "Putin"-os példád csak arra világít rá, hogy az angolos
> helyesírás képtelen akár egy palatalizált hangot is leírni.

  Ie, gomen naszai. Az angolos helyesírás Kenyában remekül leírta a
palatalizált n hangot. A ty is előfordul a mutual szóban, a gy a duke,
produce, reduce ("Mussolini újbóli beiktatása") szavakban. Csak így
nem adekvát az angol szem számára, de az y használatával már azzá
válna.

> már mi sem bírjuk a lágy "bity" /b'it'/ 'van' és a kemény "bity"
> /b1t'/ 'üt' különbségét érzékeltetni, holott a két "b" valóban két
> külön fonéma.

  Még én magam sem érzékelem, nemhogy mással érzékeltethetném. Ezeknél
mindig valami becsapásra gyanakodtam, hogy igazából nem is gondolják
komolyan.

> Nem érdemes magyar oldalról sz apulni addig, amíg lézetik az "aDJ" :
> "haGYJ" : "naGGYá" különbség.

  Uff... a behúzott nyak látszik az emailben?...

> Elkapkodtam megoldási javaslatomat. Nem hagyott nyugodni a dolog,
> így ha későn is, részletesen utána néztem az ejtésnek.

  Fiona örökre hálás lesz Neked.

> És lőn, megtévedtem: az "aigh" betűkapcsolat csak _szó belsejében_
> ejtendő /a_i/-n ak

  Hopp, tényleg!

> (meg a "ní" utáni leníciót is átugrottam).

  Azt bizony át.

> De tekintve az izolált ejtés preferált voltát és az angolos
> "O'Kerry" személynévvel való összefüggést,

  Ami azt illeti, én éppen az O'Kerry átalakításául készítettem a nevet,
nem találva rá forrást; de Kerry megye gael neve Ciarraighe. Ha
akkoriban tudtam volna gaelül legalább annyit, mint most, akkor talán
más nevet ötlök ki (mondjuk Ó Smith, az nem okoz bajt), de Fiona
megölne, ha hét-nyolc év után meg akarnám változtatni a nevét, csak
mert nehéz kiejteni.

> én magyarosan az "ókiöri" ill. "n(y)íhiöri" ejtést javasolnám
> mindkét esetben m agas hangú illeszkedéssel "ókiörivel",
> "n(y)íhiörivel". De ha úgy gondolod, hogy jobban hangzana
> "-iörijjel", vagy "-iörihhel", akkor az is választható.

  Hoppá. Nem gondoltam, hogy ez a szóvégi bonyolult mássalhangzó néma.

MÁRKUS NORBERT

> Ha jol ertem, mire gondolsz, arra a "tune" (tyún) szo talan jobb
> lenne, persze csak megfelelo regionalitasu kiejtesben,

  Igazad vagyon. Mind másképpen beszél, és ez megnehezíti átírások
készítését.

> Mi az a cebuano? Ez valami sevillai tajnyelv?

  Majdnem. Pár méterrel odébb beszélik, a Fülöp-szigeteken.

> LAD: azert csak ovatosan azzal a kontinentalis maganhangzoejtessel!
> Nem az angol az egyetlen europai nyelv, amiben szetvarialjak a
> maganhangzok ejteset. emlited a franciat, de a hollandban is "ü"-nek
> ejtik a szimpla U betut,

  Ja igen. De a hollandot nem említettem külön, mert az tulajdonképpen
francia helyesírással ejtett és angol akcentussal írt, a dánra
hasonlító német nyelv. =:O

> Aztan foglalkoztal-e mar a portugal kiejtessel?

  Sim, muito obrigado! Nagyon egyszerű dolog. Minden magánhangzónak van
egy orális és egy nazális kiejtése, hangsúlyos és hangsúlytalan
változatban, és mindegyiknek megvan az egyértelmű írásmódja. Átlag
tizenötféle.

> Szoval mit ertesz kontinentalis kiejtesen?

  A maradékot... :)))

> Vigyazz az olasz ccs-vel, mert naluk a ch az "k"-nek ejtodik, mig
> amire te gondolsz, az Boccaccio neveben fordul elo.

  Nem, én arra gondolok, hogy egy kétjegyű mássalhangzót (ch) az első
betű duplázásával tesznek hosszúvá (cch), nem pedig az egész
megduplázásával (chch) vagy valami egyéb módon (tch). Az, hogy ezt a
betűkapcsolatot konkrétan hogy kell kiejteni, más kérdés. Az olaszban
tételesen k-nak, de ez nem ide tartozik.

> az angolban, nemetben, franciaban, spanyolban, hollandban stb. nem
> igazan ismerik a kettozott/hosszu massalhangzo intezmenyet,

  Pontosan. Ha a németben lenne hosszú mássalhangzó (a kiejtésben),
akkor már rég kitaláltak volna valamit az olyan szavak helyett, mint
laschschan...

> A pilotak ugye katapultalnak? nem kapitulalnak...

  Hát amíg forog a gép orrán a ventillátor, addig nem.

> LAD: Ne hidd, hogy tolem vegre megtudtad, hogy kell a holland "het"
> szocskat ejteni. Az a "öt" meglehetosen hozzavetoleges volt.

  De hozzább vetőleges, mint amit én eddig hittem, hogy "het".

> Igaz ez?

  Persze hogy igaz.

> [nitakayamanobore]

  :) Itt nem maradt ki egy "ni" szótag?

SABOLC

> Szóval hogy hogy jeleznéd az ejtést?

  IPA-jelekkel. Amit én mutattam, az a hivatalos magyar átírás, vatakusi
va hangaridzsin deszu, ezt tudom mutatni. A pontos kiejtést csak
tudományos átírással lehet visszaadni. Vagy egy eleven kínai
felmutatásával.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
"A vejem a kanadai Air France igazgatoja!" (Torgyan Jozsef)

RACSKÓ TAMÁS

>> > a jelentésátvitel magától érthetődő.
>> Jópofa igealak...
> Most komolyan: van ezzel valami gond, amit nem tanítottak meg nekem 
> az esti iskolában?

  Akad. Összemostál két igealakot: az _érthető_ és az _értetődő_
alakokat. Érthető azt jelenti, hogy meg lehet érteni valamit. Az
értetődő felépítése: ért + tet + + őd(ik) + ő. Megérteti magát, ezt
látod el a visszaható -ődik képzővel. Azt, hogy _érthető,_ nem
láthatod el visszaható képzővel, ahogy azt se mondod, hogy láthatódik,
hallhatódik, csak azt, hogy látható vagy látszódik, hallható vagy
hallatszik.

> Ezt az "iso-8859-1"-re leadott szavazatnak veszem (visszajelzést
> kérek, ha nem az volt!)

  Az volt. Bármit inkább, mint valami hétbites kódolást.

> Ennek birtokában azt fogom indítványozni, hogy térjünk vissza "iso-
> 8859-2"-re, úgy hogy lehetőség szerint legyen "előfizethető" egy
> valóban 7-bites, ékezetmentesített változat is. Megfelel ez így?

  Nekem teljesen, de főképp az ékezetekkel nehézségeket szenvedők
véleménye lesz itt fontos, nem az enyém.

LORD EPPING

> miért van az, hogy a zöldség és az édenkert (a névelő kivételével)
> azonos hangalakú és írású?

  A névelő is azonos, mert "megettem a paradicsomot". Ezt a zöldséget (a
Heti hetesben egy alkalommal részletesen megbeszélték, hogy
gyümölcs-e, de bevallom, az eredményt elfelejtettem) a magyarban
gyakorlatice édenkertnek nevezik. Azt hiszem, olyasvalaki adta ezt a
nevet, akinek nagyon ízlett. (Nekem is ízlik, de ha előttem nem tették
volna, nem jutna eszembe édenkertnek elnevezni.)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Kerjuk, tamogassa adomanyaival a tagline befe

A NYELV 0054-ban írta Racsko' Tama's >:
>> A magyar átírás ugyanis eltünteti az aspirált -- nem aspirált
>> distinkciót, így legalább a fonémarendszer marad.
>Egy pont oda, de én azért gondolkoznék azon, hogy ha már ez fontos,
>akkor a _magyar_ átírásban is érvényesítem.
Ha jól értelek, ugyanazt mondjuk.

>> Amúgy is a VOT-on (zöngekezdési idő) alapuló elméletek egymás...
>Ez érdekes. De mit mondanak az ie. "p" : "b": "bh" fonémahármasról?
Ezek az elméletek a zöngés aspirátákról mélyen hallgatnak. Én sem tudom,
milyenek ezek fonetikai realizációjukat tekintve. Hangállományt (= hangfájl
:-)) ) tudnál ajánlani?

>A zöngés-zöngétlen helyett nem inkább a lenis-fortis képzésmóddal függ
össze?
A kettő az esetek jelentős részében együtt jár, így fogalmam sincs. Amit én
olvastam erről, ott nem szólnak ilyenről.

Üdv: Attila

A NYELV 0054-ban írta Racsko' Tama's >:
>> > a jelentésátvitel magától érthetődő.
>> Jópofa igealak...
>Most komolyan: van ezzel valami gond, amit nem tanítottak meg nekem
értetődő (h nélkül)

Üdv: Attila

A NYELV 0054-ban írta Racsko' Tama's >:
>Megfelel ez így?
Szerintem tökéletes megoldás.

Üdv: Attila

A NYELV 0054-ban írta La'ng Attila D. >:
>  Kimerítő kommentárom: aha. Én ebből csak a kötőszavakat értem.
Mit nem értesz? Mert akkor szívesen kifejtem bővebben.

>Egyébként is rejtély, miképpen kerül ide a fonotaxis. Pesten a
>távbeszélőn hívható személyszállító kisiparosok japánok?
Fonotaxis: a fonotaktikai szabályok rendszere.
Fonotaktikai szabályok: hangkapcsolódási szabályok

>  :o Az oroszban? Mi abban a faringalizált, hogy "da"?
Az, hogy a /d/ képzése közben a nyelvhátat megemeljük a palatum velum
(lágyszájpad) és/vagy a farinx (gége) irányában. Valószínűleg az orosz
beszélők tudatában éppen ez a jelölt a palatalizálttal mint jelöletlennel
szemben, ugyanis a magyar mássalhangzókat ők többnyire palatalizáltan adják
vissza.

>  Azt nem e avarotnajával írják?
nem, nem e oborotnojéval.

>  Elvesztettem a fonalat. A cirill je betű magyar átírása nálunk nem
>"ye", annak ellenére, hogy a nyet szóban valóban így jelenik meg.
Idézlek: "A magyarban azonban ezek fonémapárok, és mi konzekvensen
kitesszük a lágyító y-t."
Én soha nem gondoltam ezt.

>már a gyevocska szóban a d (külföldi számára meglepő módon) g-vé
>változik, amit a "ye" követ.
Hála az észak-olaszoknak.

>  Végeredményben van benne ráció. A magyarban a palatális l, mint
>tudjuk, kihalt; az utolsót vadászgató arisztokraták ejtették el a
>radványi sötét erdőben.
Nem. 1901-ben szüntették be az oktatását a váci siketnéma intézetben.
Addigra már rajtuk kívül csak egy-két kóbor középpalóc ejtette (azok,
főként az öregebbje, még ma is teszik).

Üdv: Attila

A NYELV 0054-ban írta :
>Gondolom, hogy az "édenkert"-jelentés a régebbi, hiszen már az Ómagyar
>Mária Siralom-ban is szerepel (odutta vala néki paradizumot házoá).
Halotti beszéd.

>De akkor a piros zöldség honnan kapta ezt a nevet? Angolul tomato, németül
>die Tomate, oroszul  pomidor. A német szótárban szerepel ugyan a der
>Paradeis szó is; de ezzel nem jutunk sokra, mert akkor miért van az, hogy
>a zöldség és az édenkert (a névelő kivételével) azonos hangalakú és írású?
A 19. század második felére adatolható a magyarban, valóban német jövevény.
Valószínűleg az áll mögötte, hogy a paradicsom mint gyümölcs olyan
csodálátos, hogy az már paradicsomi.

Üdv: Attila

Sziasztok!

Nemreg volt egy tema, nevezezetesen a media/média/meium/médium dologrol.
Nekem ugy remlik, valami nagy szakertok is csataroztak ezen, es irtatok is
egy webcimet, ahol ez megtekintheto. De nem emlexem pontosan es nem talalom
az archivumban. Emlekszik valaki?
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

HIX NYELV #0054, Racsko' Tama's >:
>Ennek birtokában azt fogom indítványozni, hogy térjünk vissza "iso-
>8859-2"-re, úgy hogy lehetőség szerint legyen "előfizethető" egy
>valóban 7-bites, ékezetmentesített változat is. Megfelel ez így?

Hmm. Az ekezetmentesitett valtozatnak nem kell 7 bitesnek lennie...
De en fentartom azta velemenyemet, hogy ha plusz egy valtozat keszul, akkor
onnan mar plusz negy nem lehet nagy melo. Pedig szukseg lenne ezekre:
 * ISO8859-2
 * ISO8859-2 Quoted-printable
 * ISO8859-1
 * ISO8859-1 Quoted-printable
 * ekezetmentes.
Mindegyiknek megvan az oka, ezt reszleteztem mar korabban.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Kedves Lord Epping!

Ha szépen megkérlek, akkor megtennél valamit?
A Témakör mezőbe a témát kéne írni, nem mindig ugyanazt.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Sziasztok!

Hátha tud itt valaki héberül meg görögül... Szóval az érdekelne, hogy a
héber "fiatal nő" és a görög [gondolom, ógörög] "szűz" szó mennyire hasonlít
egymásra? Ha számít, a Blöff c. film elején van egy utalás erre, kiváncsi
vagyok az igazságtartalmára.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
"Ki ráz? A hideg?"

> Nagyszekely Istvan "Jaminaorszagtol az Operenciaig..." cimu konyveben
> szerepel a kovetkezo reszlet a torok nyelvvel kapcsolatban: ...
> Igaz ez?

Egy to:ro:k nyelvet ismero baratom az alabbiakat reagalta:

> A zsebemben sok kicsi alma van.
> Dzsebemde csok kücsük elma var - fordították törökre gyerekes
> vihogások közepette.

A torok mondat az almarol majdnem stimmel, csak nem dzsebemde,
hanem _dzsebimde_.

> - Kapu - folytattam.
> - Kapi - nevettek.
> - Csárda - soroltam a következő közös szavunkat.
> - Csardak - mondták, és izgatottan kezdtek hadarni maguk között,

A csardak torok szo leginkabb kunyhot jelent, vegul is epulet, de
semmikeppen nem csarda. A kapu-kapi stimmel.

Udv, Lazar Peter

hix.nyelv #53, Racskó Tamás:
> (2) már mi sem bírjuk a lágy "bity" /b'it'/ 'van' és a kemény "bity"
> /b1t'/ 'üt' különbségét érzékeltetni, holott a két "b" valóban két
> külön fonéma. 
Jóindulatúan figyelmeztettek, hogy már én sem érzékelem a 
külömbséget, ha a két ige jelentését felcseréltem. Valóban. Ez annál 
is szomorúbb, mivel a két ige a szlovákban is megvan, és bár ma már 
ugyanúgy ejtik őket, a helyesírás fenntartja a különbségüket: "byt'" 
'van' : "bit'" 'üt, ver'. (Éppen emiatt a szlovák nebulóknak sokkal 
jobban meggyűlik a bajuk az "y"-nal, mint a magyaroknak az "ly"-nal.)

Kedves Attila!

hix.nyelv #54, Láng Attila D.:
> Igen, ez a mi esetünkben megoldható, csak hát az idegen szavak és
> tulajdonnevek nem ilyen szakképzett, okos és szerény nyelvészek
> közvetítésével vándorolnak nyelvünkbe, mint mi vagyunk.
A répa sem akarja már a "Párizs"-t, "Tokió"-t, "Bukarest"-t bántani. 
Én már azon is rosszul voltam, hogy mikor Clinton elnök lett, akkor 
hirtelen orális használatban el kellett hagyni az "sz"-t az 
"Arcansas" végéről. A "magyarossá" alakításba belefér, hogy teljesen 
rosszul honosodik meg. Az okos és szerény nyelvészek csak 
javaslatokat tehetnek, leginkább a folyamat elején. Más terület: az 
előző számban > említette a magyar 
"csárda" : tör. "csardak" pédáját. Nos, ezt a szót a magyarok okos és 
szerény nyelvészek megkérdezése nélkül vették át, pedig ha tanácsot 
kértek volna, elmondhattuk volna, hogy a szóvégi "-k" nem 
többesszámjel. De juszt se kértek, így hibásan honosodott meg. De ki 
bánja már...?

> Várjunk csak, én éppen azért mondtam, hogy tudja fene, milyen nyelven
> beszélnek ott, mert emlékeim szerint az inuktitutot jóval északabbra
> beszélik, Keewatinben és Nunavut más részein. 
Nem árt nézni a dokumentumadókat. Ezekből egyrészt megtudhatja az 
ember, hogy hogyan nem szabad fordítani, másrészt mégiscsak közölnek 
néha hasznos infót is, pl. az Ungava-félsziget hominida-faunájáról. 
Harmadrészt a maga az "Ivujivik" helynév, de méginkább a környékbeli 
"Povungnituk", "Inoucdjouac" kifejezetten inuitos hangalakúak (a 
"Wolstenholme"-ról nem is beszélve :-))

> És a vakvágányon tévelygés iszamos posványának bűzhödt fortyogásában
> fogom halálomat lelni. 
Nemes halál. Az utolsó pillanataidban jelentsen vigaszt, hogy azért 
mi is visszaadtuk nekik a mai "Beloiannisz"-szal, vagy a történeti 
magyar (ma szlovákiai) "Hybbe"-vel.

> Ez persze kötözködés, hiszen a ragozást semmiben se befolyásolja. Eddig
> is -jal ragot tettem hozzá, ez tehát stimmel. 
Ha feloldanak a sorlimit alól, akkor majd eljutsz az önkorrekciómig, 
ahol a "-jal" száműzve lesz. Minden ír mgh.-kapcsolatról tudni kell, 
hogy az diftongust takar-e, avagy csak grafikai virtuozitás. Ez 
utóbbira azért van szükség, mivel az írben teljes kemény (broad) -- 
lágy (slender) msh.-korreláció van, és ezt a cirillbetűs szláv 
nyelvekhez hasonlóan nem a msh.-n, hanem a környező mgh.-n jelölik. 
Azonban (1) az írek nem alkottak külön jésítő mgh.-kat, hanem az "i", 
"e" szolgál erre, (2) a msh. előtti és utáni mgh-n is jelölni kell, 
hogy jésít-e avagy sem. Lágy msh. "a" után is előfordulhat, ill. "i" 
előtt is lehet kemény msh. Sajnos mindkét eset jelölésére az írben az 
"ai" kettősbetű szolgál: azaz jelölhet "a követő msh.-t lágyító 'a'-
t", v. "az előző msh.-t keményítő 'i'-t", tehát a két betű közül az 
egyiket nem szabad ejteni. És itt követtem el a hibát, ui. igaz 
ugyan, hogy a szó belsejében rendszerint "a(j)" hangértékű, de a 
szóvégen viszont (leginkább) "i". Így pl. a "Ciarraí" szóban is, 
amely rímel angol változatával, a "Kerry"-vel. Ugyanez van az "-aigh" 
végződés esetén is, amely egy fajta kemény tőhöz járuló 
többesszámjelnek tetszik, pl. a "Ciarraigh" szót megtaláltam egy ír 
dal szövegében, ahol "Kerrymen" 'Kerrybe való férfiak' volt a 
jelentése, vmint az általam is lehallgatásra ajánlott példa: 
"francaigh" /franki(G')/ 'patkányok' < "francach" /frankax/ 
'patkány'. Lágy tőhöz járuló változatára példa uott: "beithígh" 
/bex'i:(G')/ 'tehenek' < "beithíoch" /bex'i@x/ 'tehén'. 
Az "ia" viszont minden körülmények közt kettőshangzó, angolos 
jelölésű ejtése "ee-uh" vi. SAMPA-val /i_3/. (Az "ea" a jésítő "a" 
jele.) 

> (Az r miért rövid Nálad?)
Hangpróbát tartottam: nem igazán hosszúságkülönbséget hallok az "r" 
és az "rr" között (bár az is van), hanem fonetikait. Az "r" olyan 
brites /r\/ (azaz zöngés alveoláris approximáns), míg az "rr" 
magyaros /r/ (azaz zöngés apikoalveoláris pergetett hang). Az "rr" 
ugyan hosszabb, mint az "r", de az előbbi rövidebb, mint a magyarban. 
Hallgasd meg a 
<http://www.maths.tcd.ie/gaeilge/lessons/audio/3/t3b.ra>;-t, többször 
kiejtik benne (6,6; 22,5 mp-nél) a "C(h)iarraí" /(k/x)'i@r(:)i:/ 
szót, dönts magad. Én végülis töröltem a hosszúság jelét az "r" 
mellől, de lehet, hogy rosszul hallok. Kérdezzük meg Mártonfi Attilát 
is! 

> Mi a voksod olyan nevekről, mint algonquian vagy athapascan? Az enyém
> algonkin és atapaszk. 
"Alginkin" és "atapaszka". Ez utóbbi a "csipevéj" (atabaszka, 
tilanottin, "hegyi", vi. chipewyan, athabasca, thilanottine, 
"mountain") indiánok után lett elnevezve. (Ez utóbbi nyelvcsaláddal 
alkotnak nagyobb "na-dene" nevű csoportot a "tlingit"-ek, akiket 
szintén le szoknak per-eszkimózni; de ők csak 10 ezren vannak, és nem 
raknak olyan sok szép "k"-t [valójában "-q"-t] a szavak végére, mint 
az inuitok.)

> Az idót jómagam hosszúval írnám.
Röviddel hozza a Világ nyelvei, a Magyar Nagylexikon, ill. (bár azóta 
a helyesírás már megváltozott) az 1922-es ido szótáram. Ekkora 
tekintéllyel nehéz hadakozni meg hát csendben el is halt, mielőtt 
meggyökeresedett vona (pedig szvsz jobb az eszperantónál; bár ha 
nekem világnyelvet kellene javasolnom, akkor az mindenképpen az 
indonéz lenne).

> De az két külön tudomány, ez meg az egy szem nyelvészet keretében
> zajlik... 
Az, hogy két külön tudomány, az csak azt jelenti, hogy kevés 
lehetőség van az összecserélésükre, az ellentmondás azért 
ellentmondás marad. Mindenesetre én mindkét diszciplinát művelem, így 
ha megkérdezem, hogy "Na, mi van a DNS-sel?", akkor feltétlenül 
vissza kell kérdezni: "Aztán melyikkel?"

> > Mínusszal, de hosszúval: ír--angol.
> Nyomdásznyelven a mínusz ezt jelenti, a gondolatjelet (félkvirtmínusz,
> en dash). 
Én még csak tanulni a nyomdásznyelv, gyakran nem érteni, kérem, 
lassan beszélni velem... Mindenestre az "ír-angol"-ba az igen 
fikarcnyi változat kell (kötőjel [?], elválasztójel [?], "i-dash" 
[?], negyedkvirtmínusz [?]), az ami az "ejnye-bejnyé"-be is. De azóta 
öntudatlanul is leírtam: "oszmán-török", "mandarin-kínai", így az "ír-
angol" és a "skót-angol" nem előzmény nélküli.

Kedves Lord Epping!

hix.nyelv #54, :
> Honnan ered a PARADICSOM szó? Tudjuk, ennek kétféle értelme van: a piros
> zöldség és az édenkert.
Az 'édenkert' jelentés az eredeti: a szó a latin "*paradisum" < 
"paradisus" 'édenkert' átvétele. Ez azonban ott a görögből jött: a 
"paradeiszosz" 'Isten melleti hely'-et jelent. 

> De akkor a piros zöldség honnan kapta ezt a nevet? Angolul tomato,
> németül die Tomate, oroszul  pomidor. A német szótárban szerepel 
> ugyan a der Paradeis szó is; 
Ide jöhet még a szlovák "paradajka" 'paradicsom (nönény)', amely 
szintén a l. "paradisus" leszármazottja, bár az 'édenkert' maga 
szlovákul szláv szóval "raj"-nak neveztetik, sőt utólag ehhez is 
képződött "rajc^iak", "rajc^ina 'paradicsom (növény), tkp. 
paradicsomba való' szó. 
A megfejtés szempontjából érdekes az orosz "pomidor" is, amely a 
francia "pomme d'or" 'aranyalma' átvétele. Amikor behozták Amerikából 
a paradicsomnövényt, akkor az óvilágiak leginkább az almához találták 
hasonlónak, és származási helyét olyan misztikum övezte (vö. Eldorádó 
mítosza), hogy elnevezték "paradicsom[beli] almá"-nak, n. 
"Paradeisappel", lat. "melum paradisiacum", fr. "+pomme d'or", olasz 
"pomodoro".  A spanyolok ugyan magukkal hozták a növény "eredeti" 
navatl ("azték") nevét is, a "tomatl"-t, amely spanyol ajkon "tomato"-
vá változott, de ezzel nem mindenki cserélte le a fenti belső képzésű 
nevet. Mi sem, viszont lekoptattuk róla az "alma" utótagot. 
A növény tudományos neve "Lycopersicon esculentum", azaz 'ehető 
farkasbarack', mivel a termés az őszibarackra is hasonlít, a "farkas" 
előtagot pedig gyakran kapják mérgező(nek vélt) növények. A 
paradicsom nemzetsége pedig hemzseg ilyenektől (vö. a krumpli 
"bevezetése" körüli bonyadalmak).

Kedves awender!

hix.nyelv #55, :
> Nem. A tobbseg nem szavazott, vagyis nem jarul aktivan hozza a
> valtoztatashoz. Nem erdeke a valtoztatas. Szerintem le kellene szallni a
> temarol. - maganvelemeny.
Szinten egy magankerdes: ha megkapod az ekezetmentesitett valtozatot 
(valodi 7-bites formaban: neked tehat elorelepes lesz), akkor miert 
problema, ha tobbiek latin-2-esben kapjak? Amikor leallt a HIX az 
"iso-8859-2"-vel, akkor tobb panasz jott, mint amikor raalltunk. 
Akinek nem volt erdeke a valtoztatas, az szavazhatott volna az 
"us-ascii" kivalasztasaval. Itt inkabb kozony volt, ha vol ilyen, 
ahhoz pedig nem szokas rendszert hangolni. Persze, ha a 11+2 
szavazatot a rendszeresen hozzaszolok szamahoz merem, akkor az nem is 
keves.

Udvozlettel, Tamas Racsko

> Ennek birtokaban azt fogom indmtvanyozni, hogy tirj|nk 
vissza "iso-
> 8859-2"-re, zgy hogy lehetusig szerint 
legyen "elufizethetu" egy
> valsban 7-bites, ikezetmentesmtett valtozat is. Megfelel 
ez mgy?

Abszolut megfelel az "iso-8859-2", elore is koszonom 
faradozasodat (es mindenkiet az ugyben).

Pityu

Hello!
A minap azon kezdtem el gondolkozni, hogy mi az "izlik, izleni" ige
felszolito modja. Nem vagyok kepes rajonni! Az "izeljen" nem tunik
meggyozonek. Van valakinek otlete?
Udv!
Tamas

Koszonom, ezt mar en is regen szerettem volna megkerdezni, csak nem
mertem.....

Hozzafuzom, hogy olaszul a zoldseg-paradicsom: pomodoro
Az edenkert: paradiso

Turelmetlenul varom a gondolataitokat, valaszokat:

Koszonettel:

Izabella

> Kedves nyelvtársak,
>
> Van egy kérdésem, remélhetőleg kapok rá választ.
>
> Honnan ered a PARADICSOM szó? Tudjuk, ennek kétféle értelme van: a piros
> zöldség és az édenkert.
>
> Gondolom, hogy az "édenkert"-jelentés a régebbi, hiszen már az Ómagyar
> Mária Siralom-ban is szerepel (odutta vala néki paradizumot házoá).
> Utánanéztem a Károli-féle bibliafordításban (I. Mózes 2), ott mindig
> Éden-nek szerepel. Az angol Ószövetségben is Garden of Eden a neve, de
> ugyanakkor Milton "Paradise Lost" és "Paradise Regained" műveiben
> természetesen nem a zöldség veszett el és került meg.
>
> De akkor a piros zöldség honnan kapta ezt a nevet? Angolul tomato, németül
> die Tomate, oroszul  pomidor. A német szótárban szerepel ugyan a der
> Paradeis szó is; de ezzel nem jutunk sokra, mert akkor miért van az, hogy
a
> zöldség és az édenkert (a névelő kivételével) azonos hangalakú és írású?
>
> Kellemes nyelvelést kíván
>
> Lord Epping

>Honnan ered a PARADICSOM szó? Tudjuk, ennek kétféle értelme van: a piros
>zöldség és az édenkert.

gorog: paradeisos, latin: paradisus. Az Oszovetsegben nem, csak az
oszovetsegi apokrifokban es az Ujszovetsegben szerepel (pl. Lk 23,43).
Eredete: operzsa pairidaeza = korulkeritett, vedett hely. Heber: parde'sz.

A zoldsegfelere kesobb vittek at (termeszetesen, hiszen Amerikabol hoztak
be), eloszor "paradicsomalma" formaban szerepelt. (Ilyen finom gyumolcs csak
a Paradicsomban terem meg...)

Ferenc