>A katolikus egyhaz torteneteben meg soha nem volt egy ilyen sokat utazo
>Papa, mint a jelenlegi. Meg tudna nekem valaki magyarazni, hogy ez a Papa
>miert keruli el olyan skrupulusan Izraelt, ahol Jezus szuletett, tanitott
>es meghalt.
>Dr.Alexander Szegedy Clearwater, FL USA

	Tudomasom szerint a Papa mar szeretett volna Izraelbe latogatni, de a 
helyi illetekesek nem voltak elragadtatva az otlettol.

                                                 Makra Zsigmond

Peter!
Az elso pontodban csak akkor volna halvany eselyed arra, hogy igazad legyen,
ha azt tudnad bizonyitani, hogy az emlitett tulajdonsagok Y kromoszomahoz
kotottek. Legalabb reszben. Egyebkent egyszeru biologiai tevedes.
Pali

Mie'rt nem la'togat el a pa'pa Izraelbe? -  Tudtommal, mert eddig me'g nem
kapott hivatalos meghiva'st.  Aki jobban tudja, reme'lem hozza'szo'l!
FJH

Kedves Istvan!
Eleg sok "nem ember" el az USA-ban, mivel sokmindenkinek nincs hitelkartyaja.
Ha turistakent utazol, akkor inkabb az utazasi csekket ajanlanam. Szinte minden
-
hol keszpenzesitheted. 
A hitelkartya kivaltasa nem muszaj hogy penzbe keruljon, s nem vonnak le semmit
a tranzakciok soran. Persze mindig az elso hitelkartya megszerzese a legnehe-
zebb. Ha mar csinaltal egy jo "hitel-tortenetet", akkor megallithatatlanul
aramlanak az ujabbnal ujabb ajanlatok. 
Minden hitelkartyanal (kivetel a kozvetlen lehivasu) van egy kb negy hetes
terminus, ami alatt a tetelt kifizetve, nem szamitanak fel kamatot.
Vannak olyan hitelkartyak is (foleg az arany), amelyekkel fizetve extra
szolgaltatasokhoz juthatsz (pl. repulojegynel plusz biztositas, autokolcson-
zesnel szinten biztositas).
Jo a "Credit" hitelkartya (ami a hitelkartya cegen keresztul megy es Te
kiegyenlited a tartozast) arra is, hogy elkeruljed a teves szamlak kifizeteset.
( az nem teve's, hanem te'ves) Amikor elszamlaznak valamit, akkor Te a 
nalad maradt szamla peldannyal bizonyitva nem kell kiegyenlitsed, csak bizonyi-
tanod a felreszamlazast, a tobbi a hitalkartyasok dolga. 
Ennyit roviden (mar ha az volt).
Ha mar gepnel vagyok: jokat mosolyogtam az egyenlore meg nem viharos
(egyenlore) vitacskan a noi nemmel kapcsolatban. En persze nem nyujtanam
tul hosszura az oroszlan bajszat. Lelki szemeimmel mar latni velem 
Fenyo Katit, amint feluti a karate-konyv "Halalos utespontok az arra erdemes
ferfiakon" fejezetet. 
Udv mindenkinek
Andras

>Tisztelt VITAzok!
>
>Nem akarom a szot szaporitani, csak annyit szeretnek a kereszteny egyhaz  vs.
>tudomany vitahoz megjegyezni, hogy a "feher", az "europai" tudomany (ha nem
>szamitjuk a teologiat a tudomanyok koze, espedig en nem szamitom), akkor a
>11-13. szazadokban melyen az arab (muzulman) tudomany szinvonala alatt gya-
>logolt (orvostudomany, termeszetismeret) es a renessains-al kezdett el fej-
>lodni, amikor - koztudottan - kicsuszott az Egyhaz fonnhatosaga es kontrollja
>alol. 

Az europai (feher) tudomany a 11.-12. szazadban indult (nem tul gyors, de 
biztos) fejlodesnek. A korabeli arabok tudasszintje valoban az europai 
folott jarhatott azidotajt, azonban fo szerepuk az okori gorog tudas 
kozvetitese volt Europa fele, igen keveset tettek hozza a mar meglevo 
tudashoz. A 12.-13. szazadban mai ertelemben vett termeszettudomany nem 
letezett, filozofia volt, amibe a termeszet megismerese is beletartozott.
A filozofia a kozepkori egyetemeken tanulhato negy targy kozul (teologia, 
jog, orvostudomany es filozofia) a legalacsonyabb rangu volt es celja 
elsosorban Arisztotelesz muveinek olvasasa es interpretacioja volt. A 
megfigyeles alarendelt szerepet jatszott - ha a megfigyeles az 
Arisztoteleszi tanokkal ellentmondott, a hiba az emberi tokeletlensegben 
volt es nem A.-ban. Az olvadas a 13. szazadban tortent, amikor egyhazi 
"termeszettudosok" elkezdtek Arisztotelesz bizonyos teteleit kritizalni es 
a fizika lassu leptekkel elindult mai formaja fele. Tevedes az, hogy a 
reneszansz pozitiv szerepet jatszott a tudomany fejlodeseben. Eppen 
ellenkezoleg, a reneszansz visszalepest jelentett, ket okbol. Egyreszt az 
okor nagymerteku tisztelete miatt Arisztoteleszt visszahelyezte a 
piedesztalra, ahonnan lassan elkezdett lecsuszni, masreszt a reneszansz 
energiai mashova koncentralodtak - elsosorban a muveszetekre, kisebb 
mertekben politikara es vallaskritikara. Azonban valo igaz, hogy a 
reneszansz kezdte az egyhaz tekintelyet nagyobb mertekben lerombolni.

A mai ertelemben vett tudomany igazan Galileivel kezdodik, aki igen 
ellentmondasos szemelyiseg. Egyreszt o merte eloszor a teologusoknak azt 
mondani, hogy foglalkozzatok a sajat teruletetekkel es hagyjatok minket, 
fizikusokat (o magat matematikusnak nevezte) a sajat teruletunkon beken, 
mert egyszeruen ehhez mi jobban ertunk. Viszont rengeteg legenda kering 
Galilei eliteleserol, a teljes igazsag valoszinuleg tul bonyolult de a kep 
arnyaltabb, mint a legendak. Abban a konfliktusban, amiben Galileit 
eliteltek (a naprendszer modellje) Galileinek egyszeruen tudomanyos 
szempontbol nem volt igaza.Termeszetesen ez nem ok arra, hogy az inkvizicio 
fellepjen, de a kor szellemehez kepest Galileivel rendkivul enyhen bantak. 
Galilei tudos kortarsai, akik egyhazi berkekben dolgoztak, megertettek es 
tiszteltek eredmenyeit es az o szemelyet, mindaddig, amig egy fixa idea 
aldozatava nem valt es ezt maniakusan terjeszteni nem kezdte.

Errol most tobbet nem irok, de erdeklodes eseten bovebben is kifejthetem 
mirol is volt szo.

Az viszont igaz, hogy Galilei ugye a tenyektol fuggetlenul szimbolumma 
valt, - az egyhazi intolerancia es dogmatizmus kontra felvilagosult 
racionalizmus szimbolumava.

Utoljara el szeretnem mondani, hogy az egyhaznak nem vagyok nagy baratja, 
de az ellenkezo vegletbe sem szabad esnunk. 

Udvozlettel 
Paal Gyorgy

Tisztelt VITAzok!

Gondolataim nem szovodnek olyan szigoruan a fenti vitahoz.
Nekem ugy tunik,hogy a tudomany sohasem akarta Isten letet bizonyitani
vagy tagadni.Nem volt es nem lesz ( szerintem ) olyan kutato aki ugy
rugaszkodna neki a tudomanynak,hogy most bebizonyitja Isten letezeset.
A tudomany egyetlen celja az lenne ,hogy feltarja a vilag titkait es
igy egyre tobb ismeretet nyujtson az embereknek.Itt felmerulhet az a
kerdes ,hogy a tudomany celja megtudni mindazt amit Isten tud.
Az en velemenyem az,hogy a teologia es a tudomany jol megfer egymassal.
Mert a kutatas eljuthat egy olyan szintre ,amikor kifogy sajat tudasunk
,akkor aztan a tudos alaposan elgondolkodik a hitrol.
Elgondolkodott-e mar valaki arrol,hogy mi az elet?
Feherjek randevuzasa a DNS-sel? Talan a DNS az elet? Mi az a plusz ami az
eletet elette teszi? Itt megall a tudasunk es talan itt kapcsolodhat be
az isteni tudas a kepbe.
Persze vannak emberek akik csak az egyik oldalat latjak a dolognak
( vagy csak a teologiat vagy csak a tudomanyt).
Ez magautan vonja vagy a kereszteny,vagy a tudomanyos inkviziciot.
( koztudott ,hogy a kommunizmus alatt aki  ketsegbe merte vonni a 
materializmust az kapott a fejere )
A gond akkor van mikor az ember Istent jatszik ( atombomba ) , vagy mikor
az egyhaz elfordul Istentol ( inkvizicio ).

Kedves TIPPelok es VITAzok !

Igazan orulok annak, hogy a noi zeneszerzokrol irt hozzaszolasom ily sokakat ke
sztetett arra, hogy kibordot ragadjanak.
Azt hiszem, sokan felreertettek viszont. Azzal en is tisztaban vagyok, hogy mie
rt van kevesebb mernok, fizikus pilota stb. no.
Viszont ha a zenevel foglalkozo osszes embert nezem, a nok aranya a zeneszerzok
 kozott joval kisebb, mint mondjuk az eloadomuveszek kozott.
Szerintem pedig eloadomuvesznek lenni jobban akadalyoz a csalad ellatasaban (tu
rnek, nem is szolva a gyakorlasrol), sot jobban igenyli a "konyoklokepesseget" 
(akar jo, akar rossz ertelemben vett karrierizmust).

Szerintem, Janos, neked volt igazad, legalabbis ami az elso pontot illeti a hoz
zaszolasodban (a tobbiek kedveert: ).
Erre gondolt szerintem Szadai Jozsef is, csak ezt felreertheto fromaban fogalma
zta meg.

Nemreg volt a Tudomanyban egy erdekes cikk arrol, hogy a nok agya tenyleg masho
gy mukodik (FIGYELEM !!!! NEM ROSSZABBUL !!!), mint a ferfiake.
Valoszinuleg ezzel kapcsolatos a noi zeneszerzok viszonylagos hianya is.

Feri 8-)>