Most olvastam:

The American Film Institute's OnLine Cinema debuted last week, presenting
the 20-minute Charlie Chaplin comedy "The Rink" (1916) in its entirety, 
complete with musical score, over the Internet.  The AFI uses VDOnet Corp.'s
VDOLive "streaming" software to allow for instantaneous viewing.  (Tampa
Tribune 27 Jan 97) < http://www.afionline.org/cinema >

Jo szorakozast!

Martha


(aki nem ert angolul: Chaplin 20 perces filmje, teljes egeszeben, zenevel 
lathato a fenti cimen.)

Live  

Check out the hottest new site on the internet:

http://www.xtc4u2c.com

See ya
Suzi















Warning:  You must be over 21 to enter the commercial site referenced
in this message.  This message is being sent to let interested
consumers know of the availability of this site to paying adult
customers only.  We hope to improve our future communications with
your help. If you do not wish, for any reason, to continue to be on
the e-mail distribution list that resulted in this message being sent
to you, simply send an e-mail to 



with your e-mail address and the message "Please remove me from your
e-mail distribution list." Thank you.

Toth Andras irta:

> Lehet, hogy sokak szemeben a HIP, a korhu eloadasra torekves 
> szorszalhasogatasnak tunik. Lehet persze az is. Hadd emlitsek meg 
> legalabb egy "eredmenyt" is. Sokaig nem tudtak, Domenico Scarlatti 
> kottaiban mire veljek a hosszu utemszakaszokat atfogo kapcsokat. 
> Nos, mostanaban arra voksolnak, ezeket a reszeket ismetleskor at 
> kell ugrani, ezzel suritve a mu szovetet.

Termeszetesen ez igaz, de a HIP ennel *me'rhetetlenul* tobbet tett le 
az asztalra. Most megemlitek nehany olyan dolgot, melyek a 
hagyomanyos, romantikus kepzesen atesett zeneszek szamara 
megoldhatatlan problemanak tunnek. A korabeli dokumentumok 
tanulmanyozasa - ami a HIP lenyege - azonban megadta a valaszt 
mindezekre a "rejtelyekre". A megfejteseket ide, a KULTURAba kerem. ;)

1. Ez a rejtely valojaban mar publikusan megoldodott, de hatha valaki 
meg nem hallott rola. Barokk szolohegedu es -gamba muvekben (pl. Bach 
szonataiban es partitaiban) gyakran 4 huron kene eccerre jatszani, 
legalabbis a kottakep szerint. Ez mind modern, mind barokk vonoval 
keptelenseg. (Az un. "Bach-vonoval" nem, de az 20. szazadi talalmany: 
korabban soha nem letezett.) Mi a megoldas?

2. 16-17. szazadi billentyus muvekben nagyon gyakori, hogy balkezzel 
decima tavolsagot kellene lefogni (C-e, vagy G-h). Ott ulsz az 
egyenletesen temperalt Steinway zongorad elott, s kezed nem eri at a 
10 feher billentyunyi tavolsagot. Mi a megoldas? (Konnyitesul 
elarulom, hogy a regi hangszereken sem voltak kisebbek a billentyuk. 
Ja, es a csembalistak/orgonistak keze sem volt nagyobb, mint a 
maiake. ;))

3. 18. szazadi francia csembalokottakban (F. Couperinne'l is, ha jol 
emlekszem) lathato'k olyan hangjegyek, melyek szarat 8 (nyolc) 
gerenda koti ossze. Ezek (elvileg) 1024-edek (!!). Ott ulsz az 
egyenletesen temperalt Steinway zongorad elott, s nem tudsz ilyen 
apro hangertekeket eljatszani. Tehat?

4. Barokk kottakban lepten-nyomon (szamunkra) meghokkento 
"tempojelzesekkel" talalkozunk. Peldaul: largo vivace. Ugyebar azt 
"tanultuk", hogy a largo kifejezetten lassu tempo, a vivace viszont 
igencsak e'le'nk. Most mi van? Vagy ime egy me'g cifrabb: largo e 
spiccato. (Ez vonosoknal, elsosorban hegedukottakban fordul elo.) A 
"spiccato" Paganini ota ugratott vonot jelent; csakis nagyon gyors 
tempoban kivitelezheto. Tehat, ott ulsz az egyenletesen temperalt 
Steinway zongorad elott, kezedben hegeduvel ;))) - mit teszel?

5. Megint egy *rendkivul* gyakori pelda. Barokk szonatak, concertok 
lassu tetelerol van szo; vegyuk mondjuk Telemann C-dur 
trioszonatajat, 2 furulyara + basso continuora. A tetel 3/4-ben van 
lejegyezve. Tobbszor is elofordul, hogy egy adott negyedertek az 1. 
furulya szolamaban 3 triolas nyolcadra oszlik, a 2. furulyaeban egy 
pontozott nyolcadra es egy 16-odra, mig a basszusban 2 egyforma 
nyolcadra. Ezt ugyan minden tovabbi nelkul el lehet jatszani "ahogy 
irva van" - mi is megprobaltuk, a moka kedveert -, de az eredmeny 
olyan osszevisszasag, hogy nehez megallni kacagas nelkul. Mi a teendo?

A peldakat meg hosszan sorolhatnam, de talan ennyibol is latszik, 
hogy a HIP tavolrol sem "szorszalhasogatas". (Tudom, hogy senki sem 
allitotta itt az ellenkezojet.) Csak a kottakepre hagyatkozva, ha 
hagyomanyos (romantikus) modon probaljuk ertelmezni, nagyon gyakran 
zsakutcaba jutunk.

****   Vicc kezdete  ****

Szepen kernek mindenkit, hogy ne irjatok mostmar regi zenerol semmit, 
de semmit. Engem ki fognak rugni, ha nem allitom le magam. A fenti 
peldak megoldasat se kuldjetek se a KULTURAba, se magancimemre. 
Inkabb ize'lgessetek a kinaiakat. (Bocsanat, bocsanat!!!!)

:-)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Lehet, hogy lemondom ezt az ujsagot. Tulsagosan erdekes.

****  Vicc vege  **** (Tkp. nem is annyira vicc ez az egesz...)

Varga Gyorgy

PS Feri, te ugyis szereted orizgetni az ilyesmit (te monda'd ;)). 
Elraktaroznad valahol ezt a cikket? S ha megint felbukkan valaki, aki 
elkezdi pocskondiazni a "korhu" eloadast (HIP), kuldd man be neki 
esme't, ha en mar nem leszek (itt). Kosz szepen.

Most jut eszembe: lehet, hogy elobbi idetlen megjegyzesem a kinaiakrol 
rosszul sult el. Azt akartam vele mondani, hogy ez a tema nem ide 
valo, s ha el akarjuk kerulni, hogy a KULTURA megint ilyesmivel 
legyen tele, legjobb egyszeruen nem tudomast venni rola. Akkor elobb-
utobb Ildy (?) fogja magat, s elmegy. Bar megertem, hogy nehez egy 
ilyen irasmuvet, mint fentemlitett holgye' (?), szo nelkul megallni.

Egyszoval: felreertheto voltam, s ha barkit megbantottam volna, 
oszinten bocsanatot kerek.

A masik: koszonet Toth Andrasnak erdekes irasaert a Hass-csembalorol. 
Nem tudtam, hogy ezen a hangszeren jatszanak manapsag. Azonban azt 
tudni kell, hogy az utobbi kb. husz evben gyakorlatilag mar nem 
keszulnek felvetelek "varrogepen". Rengeteg eredeti csembalo kituno 
allapotban van, jatszhato, de ezenkivul remek kopiak is kerulnek ki 
mai mesterek muhelyebol. Kulonfele CD-ken hallhatok Ruckers-, 
Dulcken-, Hemsch-, Couchet-csembalok (meg me'g szazfele). Az en CD-men 
peldaul Bob van Asperen egy 1728-ban Christian Zelle altal epitett 
ketmanualos csembalon jatssza a WTC-t.

Az altalam korabban ajanlott CD-k mindegyiken eredeti hangszerek 
hallhatok, igy a Goldberg-variacioken is. Megegyszer: Pierre Hantai 
(Opus 111), Gustav Leonhardt (Vanguard Classics), Ton Koopman 
(Erato), Scott Ross (EMI), Christophe Rousset (L'Oiseau Lyre). Ha 
pedig valakit, aki me'g nem hallott ilyet, be kivannek vezetni az 
igazi csembalo hangjanak szepsegebe, es meg akarnam mutatni, mire 
is kepes ez a hangszer, akkor a kovetkezo CD-t ajanlanam (Szilva, 
irod, vagy mar nem foglalkozol ilyesmivel?):

        Gaspard le Roux: Pieces de Clavecin
        Christophe Rousset
        L'Oiseau-Lyre
     
45 apro gyongyszem, 75 percben! Henri Hemsch csembalo, 1751-bol; 
hangolas: 1/4 kommas kozephangos (abszolut tiszta nagytercek)! 
Vegyetek meg: aki nincs megelegedve a zenevel, annak megeszem a
CD-jet, bizisten!

Figyelj, Szilva, a tegnapi cimet esetleg feltehetned a honlapodra, 
nem? Megeccer:
     
        gopher://IUBVM.UCS.INDIANA.EDU:70/11/tml
        
Az osszes fennmaradt latin nyelvu ertekezes, a 4.-tol a 17. szazadig. 
Mindenkinek ajanlom megtekintesre a Musica enchiriadis a'bra'it (9. 
szazad). A tobbszolamusag legelso irott emleke ez!

Varga Gyorgy

Hello,

a jazz eletben tenyleg sok olyan jo zenesz van, akinek a neve nem
ismert. Irok egy-ket kiadot, amelyeknel megbizhato minosegu zenet
talalni:
  Chesky Records - autentikus zene, semmi technikai trukk,
  Blue Note Records - sok-sok klasszikus,
  Fantasy Inc. - sok 'label' tartozik hozza (pl. Pablo, Milestone),
  Enja Records - pl. Daniel Schnyder.

Szerintem jazz-t csak ugy lehet venni, ha belehallgat az ember, mert
kulonben honnan tudna az ember, hogy mit vesz.
En igy ismertem meg:
  Jorge Stunz & Ardeshir Farah duot,
  John Cephas & Phil Wiggins duot,
  Gary Burton-t,
  Makoto Ozone-t, stb.

Most vettem egy tutti jo CD-t - Charlie Watts: long ago & far away.
Klasszikus darabok (Gershwin, Louis Armstrong, Cole Porter, stb.)

Udv, Ak's