> > Takacs Ferenc:
> >Meg eszembe jutott, hogy az alagut-effektusrol is akartam irni, amely a
> >kvantummechanika kivaltsagakent van emlegetve. Meggyozodesem, hogy ahol
> >ez fellep, ott a hatterben tobb mennyiseg atlagos hatasa huzodik meg.
> >Peldaul a klasszikus fizikaban ilyen alagut-effektus a parolgas. A
> >folyadek homerseklete meg a forraspont alatt van, de a homerseklet az
> >atomok atlagos mozgasi sebessegevel van kapcsolatban. Egyes atomok ezt
> >tetemesen tullephetik, es ha ez a folyadek felszinen tortenik, akkor az
> >atom kilep a folyadekbol. Nyilvan valo, hogy barmely ilyen ujabban
>
>
> Hat igen, csak az a baj, hogy a parolgasnal azok a molekulak
> lognak meg, amelyek veletlenszeruen osszeszednek annyi
> sebesseget, ami a kilepeshez kell. Ez klasszikusan eleg
> szemleletes, jol belathato. Lokdosodnek, neha valamelyik
> tobbet kap, begyorsul, eleg a sebessege stb...
>
> No de az alaguteffektusban pont azok az elektronok lognak
> meg, es viszik at a potencialgatat nagyobb valoszinuseggel,
> amelyeknek _kisebb_ az energiajuk...   :-)
> Ez azert nem egy konnyen ertheto klasszikus eset...
> Udvozlettel
>     Jozsef
Jozsef gondolatat folytatva: a parolgassal az elektronok termikus emisszioja
analog folyamat. Az alagut effektusnak nincs "klasszikus" megfeleloje.

Ha erolkodni akarnek, akkor azt mondanam, hogy nagyon rovid idore a reszecske
"kolcsonvehet" energiat, amit az alagutazas utan vissza kell adnia.

De inkabb nem erolkodom, es bar fizikai tudasom a korszeru elmeletek tokeletes
megemesztesere nem eleg, megis inkabb azt tartom jarhato utnak, hogy a
kvantumjelensegek felol kell indulni, es azokbol eljutni a klasszikus fizikahoz
,
mint forditva. Ekkor ugyanis sokkal szebb az utazas: mindig egyszerusito
felteteleket kell bevezetni, meg egyre tobb elhanyagolas engedheto meg.



Halak. Nem lett tiszta a helyzet.
> 'lotte' francia nev sem fordult elo konyveimben. Nincs kizarva, hogy
> az egy harmadik "Monk fish"-re vonatkozik.
> Ami a _Lota lota_ nevu halat illeti, azt angolul Burbot neven ismerik.
Szerintem folytassuk meg egy kicsit a kutatast. A dolog azert nehez, mert a
halak neve rendkivul valtozatos, tajnyelvekben elteresek is lehetnek, egy nev
eltero fajokat is jelolhet, es viszont. A latin nev az egyertelmu, de azt meg
nem szokas hasznalni. Szoval a lottet kellene megtalalni.
A helyzet olyan, mint a seregben, ahol az alfoldi meg a dunantuli fiuk sehogyse

tudtak megegyezni az "eper" es a "szeder" tekinteteben.
Maig sem tudom, hogy ha a dunantuliaknak az a szeder, ami az eperfan terem,
akkor hogy hivjak azt a kekesfekete gyumolcsot, ami a fold kozeleben szuros
indakon lelheto fel, es szerintem az a neve, hogy szeder.

Janos

T. Voros Jozsef  !

Ne agodj, ilyen egyszeruen nem tudsz kiabranditani. Mivel a nem letezo
egy atomos hidrogen lett a klasszikus megkozelites temetoje, es egyben a
kvantummechanika szuloanyja, ez nagymertekben valoszinusiti azt a
feltetelezest, hogy nem azt a megoldast kerestek ezek utan, ami
megfelelhetett volna a valosagnak. A legjobb vadaszkutyak sem jutnak
semmi eredmenyre rossz nyomon. Remelem azt elfogadod ervkent, hogy
egyatomos hidrogen nem letezik. Ugyancsak felhozhato ervkent, hogy ha
egyszer valaki olyan atommodellt alkotott, amelyben elektronpalyak
energiakulonbsegei megfelelnek a fotonok energiainak, akkor nyomos ok
nelkul nem bonyolitja el a modellt a palyak duplazasaval. A
kvantummechanika vegul bevezette a spin fogalmat, de soha nem tudta
megmagyarazni, hogy mi is az. Ha a tobbi kvantumszamot nem is, de a
spint nem csak, hogy az elsore megmagyaraztam, de egyben a foton
letrejottenek mozgato rugoira is ramutattam.

Eddig nem tudtam, hogy mi vegre felezik meg a spint, de most hogy
mondod, hat nem eppen az az ertelme, hogy nem ketszer kell egy
elektronnak korbejarni a magot, hanem ket elektronnak egyszer ?
(Megjegyzem, fogalmam sincs mirol beszelsz, de ugy tunik ez a
megjegyzesed nem a klasszikus modellre vonatkozott.)

Lehet, hogy valoban szukseg lesz tovabbi ertelmetlennek tuno szabalyok
bevezetesere a modellemben. Azonban ezt ugy is fel lehet fogni, hogy a
termeszet uj torvenyeit sikerul majd felfedezni. Ez azonban csak emeli a
szimulacios modszer jelentoseget. Azonban ne feledkezz meg rola, hogy ha
a klasszikus fizika elveivel osszhangban sikerul leirni az atomot is,
akkor az egesz vilagot egysegesen szemlelhetjuk. A termeszettorvenyek
egysegesek lesznek, egyszerre hasznalhatok csillagokra, hetkoznapokra,
es atomfizikara. Nagyon valoszinu, hogy az atomi eredetu magyarazatoknak
van kovetkezmenye a csillagaszatban is, es forditva.

Azt allitod, hogy az alaguteffektusban a kisebb energiaju elektron
szokik meg. Az az igazsag, hogy nem ismerem az
alaguteffektus pontos kvantumechanikai mechanizmusat, mint ahogy a
kvantummechanikahoz is csak olvasmany
szintjen probaltam eddig kozeliteni. Azon azert meglepodok, hogy ki
lehet jelenteni, hogy melyik elektron szokik
meg. Ranezesre legalabbis nem vilagos, hogyan jon ossze ez a
kvantummechanika valoszinusegi ertelmezesevel.
Vegul is epp a kvantummechanikarol szolo ismertetesek figyelmeztetnek,
hogy az ott szereplo mennyisegek nem
ertelmezhetoek a klasszikus fogalmak szerint. Megjegyzem, ha Hidas Pali
focilabdas hasonlatat veszem elo, es azt feltetelezem, hogy sokan rugnak
majdnem egyszerre labdat a domb fele, akkor az egyik labda atpattanhat a
dombon a tobbi labdaval valo utkozesei kovetkezteben annak ellenere,
hogy senki sem rugott akkorat, hogy a labdaja atmanjen a dombon. De
vegul is ebben a kerdesben nem erezhetem magam dontobironak.

Udv: Takacs Feri

Ha melegunk van, akkor izzadunk. En ugy tudom, hogy ez azert van, mert a
szervezetunk ugy gondolja, hogy ha izzadunk, az majd elparolog a
testfelszinrol, a parolgas hoelvonashoz vezet, ami altal a testhomerseklet
csokken. Meleg, szellos idoben kifejezetten elmeny az izzadas, es az ember
egnek emelt karral husitheti a honaljat, pont ugy, ahogy a sivatagi nyul a
szel fele forditja a fulet. Paras idoben viszont hiaba izzadunk, mert
ekkor pocsek a parolgas, es szinte nem hulunk semmit es az izzadtsag se
fogy rolunk. Csak forgunk keseru levunkben, de a szervezet ezt nem tudja,
es egyre csak preseli ki az izzadtsagot. Ugyanez folytatodik a szaunaban,
ahol nagyobb para, nagyobb meleg, semmi parolgas: meg vacakabbul erezzuk
magunkat.

Mi tortenik egeszen extrem paratartalom eseten? Mondjuk viz alatt (mert
ennel parasabb mar nem is lehetne, asszem). Lehet-e viz alatt izzadni?
Peldaul ha egy termalfudo medencejeben erosen uszunk, akkor szoba sem
johet a parolgas, de a szervezetnek melege van, es a fonti logika szerint
izzadtsagot kell kipreselnie. Vajon ez tortenik?  --Gabor

Szentgyorgyi apank megvivta sajat harcat es megis miert marad hatterben ez
az eletfontossagu "tobb mint vitamin" , amit meg Szentgyorgyi maga jonak
latott volna az aruhazakban a cukor mellett arulni.
Tobb ezer tudomanyos cikk es kiserlet megerositi a "big dose" elmeletet es
eddig meg egyet sem lattam erdere meltot ami karos hatasairol beszelne.
Miert van igy elhallgattva ez a vitamin es a hasznossaga?
Tudomanyos korokben koztudott hogy az aszpirin virusos megfazas esten csak
meghosszabbitja a betegseget. Es megis hasznaljak???? Az aszpirin is
immundepresszor!
Ugyanigy az antibiotikumok jo resze is immundepresszor drasztikusan
csokkentve a C vitamin szintjet es vele egyutt az immunrendszer vedekezo
kepessegeit.
Nekem meg van a valasz nem az enyem de egyetertek vele nem mert egy Nobel
dijas mondja(Linus Pauling) hanem mert ala van tamasztva.
Elsokepp orvosok, orvoskutatok, biokemikusok es nutritionist-ek ,
termeszetgyogyaszok valaszat varom.
Mit tanitanak ma a magyar orvosi egyetemen a vitaminokrol es kulonosen a C
vitaminrol?

A labda fel van dobva

 Gabor
Torino-Italy
Member of ION London
(Patrick Holford, Linus Pauling)

Kedves Istvan,

Teljesen boldogga tettel ezzel a reszletes es kimerito valasszal!

Koszonom. Olah Sanyi