1. |
Kepujsag (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Bach es a jam... (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
3. |
zene tobbeknek ! (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
4. |
Gyorgyoknek :)) (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
5. |
Bach jam es egy CD ajanlat (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
6. |
Vers es prozamondo vilagverseny (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
7. |
vers es prozamondo vilagverseny (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Kepujsag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ki tuggya, tan Lionel Hampton?
Udv,
Vili
|
+ - | Re: Bach es a jam... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szokoly Gyula P. kerdi:
> ...akik a zene (es most a komoly komolyzenere gondolok) egyik teruleten
> nagyok (voltak), azok altalaban mennyire voltak jok mas teruleten? Azaz
> egy jo zeneszerzo mennyire jol jatszik, es viszont? Pl. mennyire volt jo
> jatekos Bach? Mennyire volt ez tipikus?
Ezt magad is megitelheted, ha meghallgatod Saint-Saens, Grieg, Mahler,
Debussy, Reger, Dohnanyi, Hindemith, stb. zongorajatekat pl. az Autographe
158003-AD384 CD-sorozatban. Bartok zongorafelvetelei szinten konnyen
elerhetok -- kozismerten gyakran elter sajat eloadasi utasitasaitol es
tempo-jelzeseitol. Kulonosen kivalo a Szigetivel keszult washingtoni
koncertfelvetel 1940-bol, a Debussy-hegeduszonataval es a Kreutzer-
szonataval. Itt mindketten csucsformaban voltak.
Rengeteg korabeli feljegyzes maradt meg Bach jatekarol: legtobbjuket
megtalalhatod a Bach Reader c. gyujtemenyben (Norton, 1966). Kulonosen
sok fultanu irt Bach orgona-, klavier-, es bracsajatekarol. (Zenekarban
Bach legszivesebben bracsan jatszott, akarcsak Mozart.) Koranak
legismertebb orgonistajakent gyakran meghivtak nemet varosokba, ahol
ujonnan epitett orgonak minosegellenorzeset biztak ra -- ilyenkor
legendas orgona-improvizaciokba fogott. Hogy Bach orgona-improvizacioi
milyenek lehettek, arrol a Kromatikus Fantazia-bol lehet leginkabb kepet
alkotni. A korabeli magnofelvetelek sajnos mint elkallodtak, de Forkel
Bach-eletrajzaban pl. a kovetkezok olvashatok:
Joh. Seb. Bach-ot a varosba latogato idegenek gyakran megkertek, hogy
jatsszon az orgonan olyankor, amikor nem volt istentisztelet. Ilyen
alkalmakkor rendszerint valasztott egy temat, es ezt varialta a leg-
kulonbozobb formaban olymodon, hogy az eredeti tema mindig jelen maradt
annak ellenere, hogy a rogtonzes gyakran ket oraig is eltartott, a leg-
csekelyebb szunet nelkul. Eloszor a tema preludium formajaban jelent
meg, azutan fuga kovetkezett a teljes orgona-regiszter felhasznalasaval,
ezt kovettek triok, kvartettek, &c., vegig ugyanazon temaval. Ezutan
egy koral kovetkezett, melynek temajat az eredeti temabol kiragadott
motivumok vettek korul a leheto legjatekosabb, legtarkabb modon, harom
vagy negy szolamban. Erre egy fuga tette fel a koronat, ahol valamennyi
orgona-regiszter megszolalt; itt az eredeti tema jelent meg ujra,
rendszerint ket vagy harom mellek-tema kisereteben... ilyenkor mindig
ujra bebizonyitotta, hogy megerdemli a "klavier- es orgonajatekosok
kiralya" cimet, amit a megboldogult orgonista, Sorge von Lobenstein
adomanyozott neki egyik dedikaciojaban.
-----
Fencsik Gabor
|
+ - | zene tobbeknek ! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A tegnapi esti gyomorrontas es a ma reggeli Parmalat-ko:d utan
ifazan jolesett olvasni a KULTURA-t ! Kulonosen orulok
Varga Gyorgy ujboli jelentkezesenek :-). Szoval, kedves Gyorgy,
en nem egyszerre hallgatom Machaut misejet es az In the wake of
Posseidon-t, hanem egymas utan. :) Lehet, hogy egyszer en is
eljutok oda, lint Te es az utobbit csak kozhelygyujtemenynek
tartom; lehet. A temaban egy nagyobb lelegzetu irasom keszul,
majd abban bovebben.
dzsokinak: a zeneelmelet egyidos a zenevel, mindig is foglalkoatak
a dallamok , harmoniak elemzesevel, termeszetesen az adott kor
korulmenyeinek megfeleloen. Errol tobb szo esett korabban itt a KULTURA-n
es krabban a VITA-n es a TIPOP-en is. A konszonancia-disszonancia kerdesehez:
csak roviden , mert lassu a vonal: annal konszonansabb ket egyszerrel szolo$han
g, minel tobb kozos felhangjuk van.
A megitelesuk nagyonn fugg a korban elterjedt esztetikai felfogastol,
pl. a kozepkorban a terceket disszonansnak tartokkak (igaz, az
nem tiszta, 4:5 terc volt), majd a reneszanszban lett konszonans;
a kvart nem eppen forditott utat jart be. HELYESBITEK: a kvart
eppen forditott utat jart be.
Tegnap este kedvenc lemezboltomban bongesztem, mikor egy Robeert Fripp-
CD vonzotta a tekintetem a New Age feliratu rekeszhez. Egy masik CD-n
ismeros nev otlott a szemembe: Giovanni Pierlugi da Palestrina. Hogy ?
Csak nem rossz helyre tette az elado kislany ? Kozelebbrol megszemlelve
egy kulonos hangzasu masik nevet fedeztem fel a boriton; Ivan Lantos.
Ez csak nem a volt Kolindas Lantos Ivan ? Aki kint martadt Parozsban ?
Fura...mit tudtok errol ? Sajnos ERRE nem volt 34000 liram...
be kell fejezzem, mert nagyon lassu a vonal Feri
|
+ - | Gyorgyoknek :)) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Varga Gyorgy irta:
"Nagyon igaz az a mondas, mely szerint a zene folyekony epiteszet!"
Erdekes, en ugy tudtam: Az epiteszet kove valt zene. :)))
Gyorgy Ur, Te kovetkezetesen a "konnyzene" szot hasznalod a
"konnyUzene" helyett. Keptelen vagyok eldonteni, hogy ez
vajon szandekos ironia, freud-i elszolas, vagy csak hibas
a billentyuzeted ? :)))
Feri
|
+ - | Bach jam es egy CD ajanlat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bar remelem a temahoz nalam jobban ertok is hozzaszolnak, de ahogy en
tudom, akkoriban az improvizacio teljesen elterjedt es ugyszolvan kotelezo
volt. Amelyiket nem felejtettek el azt pl "C-moll fantazia" stb neven
leirtak. De szerintem manapsag is divik a rogtonzes a zenet
szivvel-lelekkel muvelo eloadok kozott. Csak a publikum nem toleralja, a
fene tudja miert. Ami improvizaciokat eddig hallottam "komoly"-zenesztol
az ketfele volt: a teljesen felreertelmezett jazz, ill. a jol ertelmezett
rogtonzes (jo messze a jazztol). Persze az utobbi az, amit ertekesnek
tartok, na ez nem is volt kerdeses (es nem azert, mert nem szeretem a
jazzt, hanem mert nem tudnak jazzt jatszani, cagyis ritkan, merthogy egesz
mas mentalitast igenyel a dolog). Kar, hogy ritkan hallani (legutoljara a
TV-ben egy Apap nevu hegedustol hallottam, aki piszokjol jatszott barmit,
ami eszebe jutott ill. amit ele tettek. Persze Bartok-imado volt :-)
A CD ajanlat pedig (ha mar Bach-nal tartunk) Bach 161. es 169. Kantataja a
Hungaroton "White label" sorozatabol. Hamari Julia es Reti Jozsef,
enekelnek, Sandor Frigyes vezenyli a Zeneakademia kamaraegyutteset.
Lehotka orgonazik rajta szerintem jol, bar manapsag nagyon marjak, attol
fuggetlenul jol jatszik. Azert mielott megvenned, hallgasd meg, mert ugye
izlesek es pofonok... ja, es 690-ert vettem a Liszt Ferenc teren (nehany
honapja)!
Szilva
|
+ - | Vers es prozamondo vilagverseny (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A Magyar Versmondok Egyesulete a Magyar Csodaszarvas Alpuitvannyal es
a Magyarok Vilagszovetsegevel kozosen 1996 oktober 27-en 17 orai
kezdettel rendezi meg a "HAT AGU SIP" magyar vers es prozamondo
vilagverseny domtojet a Vilagszovetseg Semmelweis u. 1-3 alatti
szekhazaban.
Riethmuller Janos
Budapest-Pestszentlorinc
|
+ - | vers es prozamondo vilagverseny (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A Magyar Versmondok Egyesulete a Magyar Csodaszarvas Alapitvannyal es
a Magyarok Vilagszovetsegevel kozosen 1996 oktober 27-en 17 orai
kezdettel rendezi meg a "HAT AGU SIP" magyar vers es prozamondo
vilagverseny domtojet a Vilagszovetseg Semmelweis u. 1-3 alatti
szekhazaban.
Riethmuller Janos
Budapest-Pestszentlorinc
|
|