> Egyik kerdesem: lehet-e tovabbi locsolgatassal a fulladasig csokkenteni
> az oxigenkoncentraciot? Maskeppen: 80-90 fokon mennyi viz fer el a
> levegoben?
Egy biztos adatom van, Laci:
100 fokon tiszta vizgoz letezik.
Abban biztos megfulladsz, ha epp erre vagysz.
A szaunaban az a helyzet, hogy ha ezt meg akarod kozeliteni, akkor nagyon sok
vizet kell locsolni a kore, amitol viszont lehulnak a kovek, meg a szauna is.
Igy a 100% nem szokott elofordulni. Jol kitalalt rendszer az, nem csoda, hogy
igy szeretik errefele.
A legszomj szerintem nem attol van, hogy keves az oxigen, hanem a szervezet
erosebb igenybeveteletol. Egy orvos-fizikus talan okosabb lenne, (ha van olyan)
.
Kellemdus szaunazast: Janos
|
T. David Gyula !
Nagyon megszivlelendo tanacs volt, hogy amig nincsenek elvileg sem
rendbe teve a szimulacioban felhasznalt alapelvek, addig nem lehet
elhamarkodott kovetkezteteseket levonni. Sajnos a kepernyon megjeleno
szimpatikus latvany annyira megzavart, hogy meg a sajat magam altal is
elismert elvekrol is megfeledkeztem. Alapjaban veve a szimulacio
elozetes verzioja inkabb csak a program szamitogepes kommunikaciojanak
tesztje volt, a fizikai torvenyekre nezve mar eleve ki is kotottem, hogy
az meg csak ideiglenes. Nem is ertem, miert gondoltam, hogy az itt
megjeleno eredmenynek fizikai jelentosegei lehetnek. Most elfeledve az
orrabukast raternek az altalad is kerdezett fizikai alapelvekre. Nem
latom ertelmet, hogy a korabbi ideiglenes tesztprogram hibasan beirt
kepleteit targyaljam, ezert a tervezett jol mukodo valtozatrol irok a
tovabbiakban.
Alapvetoen a specialis relativitas elvein belul maradok, mivel az
altalanos reletivitasban vegzett szimulaciora gondolni sem merek.
Egyreszt nem ismerem, masreszt ennek ellenere attol tartok, hogy nagyon
lelassitana a szimulaciot. Bar van gravitacios vonzas is, azonban ennek
nagysaga kisebb, mint az elektromos hatasok kerekitesi hibaja, igy
azokat nem lehet szimulalni egy atommodellen belul. Egyebbkent a
kerekitesi hibak elkerulhetetlen megjelenese sulyos hibak forrasa lehet.
Ha nem sikerul biztositani, hogy a hibak hatasai nagyobb tavon
kiegyenlitsek egymast, akkor konnyen eloall egy olyan eset, hogy a
szimulalt rendszer a valosagtol elteroen sajat eroforrasra, vagy eppen
fekrendszerre tesz szert. Rovidebb idotartam alatt azonban ez nem okoz
jelentos valtozast, csak a hosszabb szimulaciokat teszi
hasznalhatatlanna. Mivel az ilyen hibak felderitese csak a program
elkeszulte utan, annak elemzesevel lehetseges, ezert erre a kerdesre
kesobb kell visszaterni.
A szimulacioban harom inerciarendszer jelenik meg, amelyek kozott
sokszor szukseg van a Lorentz transzormaciora.
Az elso koordinatarendszer - nevezzuk teszt koordinatarendszernek -,
amelyben beolvassuk, es taroljuk az adatokat, illetve megjelenitjuk az
eredmenyt. A reszecskek hely, sebesseg, es ido adatait amennyire csak a
szamitogepes tarolokapacitas lehetove teszi, eltaroljuk visszamenoleg. A
szimulalt rendszer atmeroje tulajdonkepp meghatarozza, hogy mennyi ideig
kell az adatokat tarolni. Nagyobb rendszer modellezesnel szukseg lesz az
adatok meretenek csokkentesere, de ez egy kesobbi problema. Ugyanebben a
koordinatarendszerben van ertelmezve az integralasi idointervallum,
amelyet menet kozben dinamikusan kell modositani a megkovetelt pontossag
igenye szerint. Ha az egy idofazisban fellepo legnagyobb
sebessegnovekedes kilep egy tartomanybol, akkor kerul sor az intervallum
felezesere, vagy ketszerezesere.
A masik koordinatarendszer - nevezzuk bazis koordinatarendszernek -,
amelyben az a reszecske nyugszik, amelyre hato eroket meg szeretnenk
hatarozni. Az erok kiszamitasat tehat egy nyugvo reszecske szempontjabol
hatarozzuk meg. Az erok eredojenek ismereteben mar meghatarozhato a
reszsecske sebessegenek, es a helyenek valtozasa, amelyet az eltarolas
erdekeben a teszt koordinatakra kell visszatranformalni. Persze
figyelembe kell venni, hogy az integracios lepeskoz mas a bazis es mas a
teszt koordinatakban.
A harmadik koordinatarendszer - nevezzuk toltes koordinata rendszernek
-, amelyben az erohatast letrehozo toltes nyugszik. A toltesnek persze
nem a pillanatnyi adatait vesszuk, hanem a bazisreszecsketol valo
tavolsagatol fuggoen egy korabbi adatat. Vagyis azt a pontot keressuk,
ahol a toltes utja keresztezte a bazisreszecske multbeli fenygombjet. A
keresesben az invarians negyestavolsag elojelvaltasat kell figyelni,
mikozben visszafele vesszuk sorban az adatokat. Mivel ez a mennyiseg
invarians, ezert az eltarolt teszt koordinatak alapjan lehet szamolni. A
pontossag novelese erdekeben celszeru interpolalni a ket szomszedos adat
kozott. Ha a toltes mindegyik adata a fenygombon kivul van, akkor a
legkorabbi adatot extrapolaljuk vissza az idoben. A felhasznalas elott
at kell transformalnunk az adatokat a bazis koordinata rendszerbe. A
toltes koordinata rendszernek csak elvi jelentosege van a kepletek
meghatarozasahoz, mert itt nem lep fel mas, csak Coulomb ero. Ennek
hatasat mar a szamitasi kepletben ki kell fejezni a bazis koordinata
rendszerre nezve. Ennek kepleteit csak most probalom meghatarozni
Landau-Lifsic: Elmeleti Fizika II. konyve alapjan.
A csigavonalban magba zuhano elektron esete gyanus nekem. Meg sehol sem
lattam papiron korrekt modon bebizonyitva, hogy az egymas korul keringo
toltesek elveszitik energiajukat. Ugy tunik szamomra, hogy ez csak egy
feltetelezes. Tudjuk, hogy van sugarzasi veszteseg altalaban, de ennek
konkret ertekerol csak konkret esetek vizsgalataval szerezhetunk
informaciot. Megjegyzem, Landau a konyve 231. oldalan irja, hogy ha a
dipolust letrehozo reszecskek tolteseinek aranya a tomegeikhez kepest
egyforma, akkor nem sugaroznak Ebbol arra kovetkeztetek, hogyha egy
elektronpar kozeppont-szimetrikus keringese hozza letre a dipolust,
akkor az nem sugaroz. Az allo mag keringest biztosito szerepe a sugarzas
szempontjabol nem lenyeges. Ez derul ki a 240. oldal (70,8)-as, es azt
koveto kepletekbol is, ahol (e1/m1-e2/m2) alaku szorzotenyezok
szerepelnek a sugarzas intenzitas meghatarozasaban. Igy valojaban megint
csak a paratlan elektronok esete ad okot nemi agodalomra. Hat vizsgaljuk
meg ezt az esetet is. Ha azt feltetelezem, hogy a sugarzas a kozeppont
fele teriti el az elektront, hogy igy az elektron csigavonalat irjon le,
akkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az elektron vonzo ereje
kismertekben ugyan, de a magot is elmozditja, de nem a pillanatnyi
helyzete fele, hanem a hatas kesese miatt egy korabbi helyzete fele,
vagyis hatra. Ez eppen a sugarzasi veszteseg ellen hat. Bar nem
szamoltam ki, de lehetseges, hogy a ket hatas egyensulyban van.
Egyebkent ha egy spargan meg akarok porgetni egy targyat, akkor a
kozeppont, es a targy forgasanak faziskesese nagyon nagy szerepet
jatszik a targy gyorsitasaban, vagy lassitasaban.
Udv: Takacs Ferenc
|
