Tisztelt SZALON!
Balogh Eva irja:
> ... Az en allaspontom az, hogy le
>kell mondanunk egy bizonyos idore az olyanfajta joleti allamrol, ami nincs
>gazdasagilag megalapozva.
Ez azt feltetelezne, hogy ma Magyarorszagon joleti allam van; a gond azonban
pont az, hogy ez kozel sincs igy. A joleti allammal valo osszetevesztest az
okozhatja, hogy a mai magyar rendszerben a jovedelmek nagy reszet elvonjak
es ujraosztjak egy erosen burokratikus rendszer kereteben, es a rendszer sok
eleme egy az egyben megfeleltetheto a nyugati joleti allamok megfelelo
juttatasainak. A hazai helyzet azonban sokkal inkabb az, hogy a megelheteshez
szukseges penz egy reszet nem munkaber, hanem mas cimszo (pl. csaladi potlek)
alatt kapjak meg az emberek, es ez nemcsak egy raszorulonak minositett
kisebbseg eseteben tortenik igy, hanem nagyreszt mindenkinel.
Vegyuk pl. a csaladi potlekot. Hollandiaban (tipikus joleti allam) megfelelo
feltetelek mellett alanyi jogon jar, a csalad anyagi helyzetetol fuggetlenul.
Ez nem segely, arra vannak kulon forrasok. Ezek figyelembe vetelevel ha
egy csalad atlagos havi megtakaritasa tobb, mint amennyi penz csaladi potlek
cimen becsorog (eleg egyszeru ugy, mert a csp nem tul magas), akkor a csp
lenyegeben a takarekbetetek kozvetlen hizlalasara forditodik, es a tobbsegnek
nem vagna azonnal a husaba (sajtjaba :-), ha megszuntetnek (nehezsegeik persze
lehetnenek a sajat haz es a kovetkezo auto megvasarlasakor). Egy ilyen csaladi
potlek bizvast nevezheto joleti kiadasnak, amit csak az az orszag engedhet meg
maganak, amelyiknek birja a zsebe. Ezzel szemben Magyarorszagon egy atlagos
ketkeresos csaladban a ket netto atlagfizetes me'g a csaladi potlekkal
megfejelve sem eri el a csaladra vonatkozo letminimum osszeget, es nem
tudom, hany ketgyerekes csalad kepes rendszeresen havonta 7-8 ezer forintot
a takarekba tenni; a fo mutatvany a nullszaldos csaladi koltsegvetes (azt
hiszem, a "making ends meet" kifejezes kb. ezt jelenti). Ilyen helyzetben
eleve ertelmetlen azt szamolgatni, hogy a jovedelem hany szazaleka "joleti"
juttatas, mert a hasonlosag inkabb csak formai. A gyes es tarsai pedig
egyertelmuen arra szolgalnak, hogy a mama kieso fizetesebol potoljanak
valamennyit egy olyan rendszerben, amit ketkeresos csaladokra terveztek.
A magyar "joleti" kiadasok persze annyiban hasonlitanak a nyugati mintahoz,
hogy tompitjak a kulonbozo elethelyzeteknek megfelelo jovedelemkulonbsegeket.
Akinek gyereke van, eleve hatranyba kerul a gyermektelenekkel szemben,
tehat lehet ertelme annak, hogy ezt reszben ellentetelezze az allam. A gond
ott kezdodik, ha ezek a hatranyok akkorak, hogy az elemi letfelteteleket
veszelyeztetik; ilyenkor a kompenzalas szo szerint letszukseglet. A "joleti"
kiadasok megszuntetesevel persze a fizetesek elvileg emelkednenek, de ezzel
elve'sz a kiegyenlito hatas is: a fizetesek nagyjabol egyforman emelkednenek
mindenkinel, igy a csaladosok nem kaphatjak vissza fizetes formajaban azt a
penzt, amit csaladi potlekkent elvesztenek.
A baj gyokere az, hogy a mai magyar ber-, jarulek-, stb. rendszer me'g mindig
csak egy eltorzult valtozata annak a "szocialista" modellnek, ami korabban
hivatalban volt. Ez a modell tobbe-kevesbe mukodott a maga modjan a tisztan
"szocialista" keretek kozott: a nyomott berek nem erzodnek annyira, ha az
arak is azok. Az osszes valtozas azonban, ami az utobbi 8-10 evben tortent,
csak a regi rendszerre rakodott ra, azt me'g tovabb torzitva (annak idejen
Nagy Bando beszelt arrol, hogy mit kapunk, ha egy sved tipusu adorendszert
egy alban tipusu berrendszerrel keresztezunk... :-/ ). Az egesz rendszert at
kellene alakitani, es csak remenykedni lehet, hogy az evek ota harangozott
allamhaztartasi reform ezt veghez is viszi. Az uj rendszerben persze nem
lenne tobb penz, sot gyanitom, hogy azok jarnanak rosszabbul, akiken manapsag
is csattan az ostor, de legalabb tisztabban latnank, hogy mi luxus es mi nem,
hogy melyik allam joleti es melyik nem, es a megoldasra varo helyzeteken nem
egy teljesen mas rendszeren szerzett tapasztalatokbol kiindulva probalnank
meg javitani valamit. Tessek csak elkepzelni azt, amikor egy kehes gebe't
akar valaki autoszerelovel "megjavittatni": igaz ugyan, hogy a kozlekedesi
eszkozet kellene hasznalhato allapotba pofozni, de megis (ahogy a rabbi is
megmondta) "mecsoda kulonbseg!"...
Udv,
KZ
P.S. A "joleti" kiadasok lefaragasa egyebkent evek ota folyik, es inflacionak
hivjak: ha ketevenkent emelunk egy juttatast 10-15%-kal, az evi 20-30%-os
penzromlas mellett eleg hatekony megoldas az ilyen kiadasok csokkentesere.
A kozalkalmazotti berek esete detto, pedig az nem is igazan joleti juttatas,
legalabbis a kozalkalmazottaknak biztosan nem az...
|
...lehet, hogy nem is olyan egetvero baromsag.....:
(legalabbis, valami van benne)
(Amugy, az idojarasi korkerdeshez hozzateszem, hogy Berkeleyben is duhitoen
zima van...Me'ghogy a paradicsomi kalifornia, stb... Itt meg egy tundrai
afonya sem erne be...
akinek tul melege van, csak ftp-zen at ide nehany celziuszt nyugodtan...)
Diana
> --------------------------------------------------
HIRMONDO 6.083, 95/07/12:
Karterites a Vilagbanktol (MN)
Dr. Endrey Antal hodmezovasarhelyi ugyved, angol kiralyi tanacsos
levelben hivta fel a miniszterelnok figyelmet, hogy ervenysitse a Magyar
Koztarsasag karteritesi igenyet a Nemzetkozi Valutaalap es a Vilagbank
ellen.
Endrey Antal 1945 utan vandorolt ki Ausztriaba, ott szerzett jogi
diplomat, 1975-ben jogi erdemeiert elnyerte az angol kiralyi tanacsos
rangot. Magyarorszagra 1989-ben telepult vissza. Velemenye szerint a
magyar gazdasag fokozatos romlasaert jelentos mertekben a Nemzetkozi
Valutaalap es a Vilagbank altal rank kenyszeritett gazdasagpolitika a
felelos. A karteritesi felelosseget mar 1990-ben megalapozottnak latta,
amikor Michael Camdessus az Antall-kormany idejen javasolta, hogy
Magyarorszag a leheto leggyorsabban terjen at a vilagpiaci arakra.
Tekintve, hogy a vilagpiaci munkaberek, nyugdijak es a szocialis
juttatasok egyideju bevezetesere semmi lehetosegunk nem volt, ezert
ilyen tanacsot adni - Endrey szerint - elkepeszto felelotlenseg. Az
ugyved szinten felelotlennek tartja, hogy a Vilagbank azt tanacsolja,
sot koveteli, hogy hazank mindenkor tegyen eleget kulfoldi
dollaradossagaival kapcsolatos kotelezettsegeinek. A kulfoldi
bankemberek jol tudtak, ami Nyugaton mar 1990 elott is kozismert teny
volt, hogy a nemzetkozi hitelezok szamos esetben atutemeztek, sot
jelentos mertekben el is engedtek a bajba jutott latin-amerikai, afrikai
es azsiai orszagok kulso adossagterheit, jollehet ezek fizetesi
nehezsegei nem idegen megszallas, hanem sajat helytelen
gazdasagpolitikajuk miatt alltak elo.
--------------------------------------
|
